Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-28 / 294. (2515.) szám
*«re<MrMAGta8t-Hnaig& 1930 december 28, Yaaám&p. Tíz év alatt egy millió lélekkel növekedett Csehszlovákia lakossága A történelmi országok lakosságának száma stagnál — Szlovenszkón, de különösen Ruszinszkön nagyarányú a lakosság szaporodása Prága, december 27. A belügyminisztérium mo.'í tette közzé a csehszlovák állam 67 politikai járásának összesített népszámlálási eredményét, amely csupán a lakosság számát mutatja ki, de a nemzetiségi megoszlásra vonatkozólag még nem nyújt semmiféle felvilágosítást. Hatvanhét járás, az összes járásoknak egy negyed része, a járások háromnegyed, részének eredményeit még nem publikálták és igy az eddigi eredményekből teljesen pontos végkövetkeztetést levonni még nem leket. De máris nagyon érdekes következtetésekre jutunk, ha csupán ennek a 67 járásnak népszámlálási eredményeit vesszük tekintetbe. A számok azt mutatják, hogy Csehországban, de Morvaországban is a lakosság száma alig szaporodik, sőt több járásban határozottan negatív irányú a természetes szaporulat. Végeredményben nincs kizárva az az eshetőség, hogy a történelmi országok lakossága az elmúlt évtizedekben alig valamivel szaporodott és annak a milliónyi léiekszaporuiatnak, amely tiz év alatt mutatkozik, legnagyobb részét a kárpáti országok adják. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy a történelmi országok és kárpáti országok szaporodási aránya között kiáltó ellentét mutatkozik. Az egész köztársaság természetes szaporulati átlaga 10-5 ezrelék, ám Csehországban a szaporulat átlaga alig éri el a 3 ezreléket. Az országos arányt tehát a köztársaság keleti fele javítja fel. A másik okot abban találhatjuk, hogy még egyre tart a Morván túl lakó népelemnek a kárpáti földekre való özön lése. Az 1921. évi népszámlálás adataiból megállapíthatjuk, begy akkor 72.000 történelmi országból bevándorolt ember volt Szlovenszkón és Rusznszkón, azóta ez a szám megbízható becslés szerint 200.000-re emelkedett A népszámlálás eredményeinek publikálásával különösen ezt a számot egész pontosan meg fogjuk állapítani A történelmi országokból való beözönlés különösen a szlovén- szkói és ruezinszkói városok emberállományát duzzasztotta fel. így Pozsony lakosságának természetes szaporulata tíz esztendő alatt 12.000 léleknek felelt volna meg, a város lakossága viszont ebben az időben csaknem 40.000 lélekkel szaporodott, vagyis tiz év alatt 28.000 ember költözött Pozsonyba, ezeknek legalább 70 százaléka a történelmi országokból került ki. Természetes, hogy a történelmi országokból való nagyméretű bevándorlás a városokban végzetes hatással van a magyarság arányszámának leszorítására, és Pozsonyban a magyar kisebbség, amelyet már 1921-ben a veszedelmes határon tartottak, már emiátt a nagy bevándorlás miatt is a 20 százalékos határ alá került volna a „szent kontinuitás" jegyében. Persze az már hozzátartozott a népszámlálási módszerhez, hogy a pozsonyi magyarságnak nemcsak relatív száma, hanem abszolút száma is jelentékeny csökkenést mutat. A belügyminisztérium összesítő kimutatása 23 csehországi politikai járás eredményét közli. Ezekből csupán 13-ban emlekedett valamicskével a lakosság száma, tiz járásban viszont csökkent. A legnagyobb emelkedést a komotaui járás mutatja fel 11.566 lélekkel, a többi járások népessége 2000—7000 lélekkel szaporodott, a kralovicei járás népessége csupán 68 lélekkel gyarapodott, tiz járás népessége viszont jelentékeny mértékben csökkkent. így például a ledecsi járás lakossága 3865 lélekkel kevesebb, mint 1921-ben volt Morvaországból öt járás eredményeit ismerjük, mind az öt szaporulatot mutat. Hárem járásban a szaporulat ezer lélek alatt van, a friedeki járásban 9168-a tesz ki, igen megduzzadt a lakosság az ung.-hradistei járásban, amelynek szaporulata a 67 ismertetett eredményből a legnagyobb, 19.875. Szlovenezkóból 27, Ruszinszkóból 12 politikai járás eredményeit ismerteti a statisztika. E--zerint Ruszinszkőnak csaknem teljes eredményeit ismerjük, Szlovenszkóból pedig hiányzik 46 járás eredménye. Minden járás lakossága szaporulatot mutat és ez a szaporulat igen sok esetben meglepően nagy, minden vá- ralozáson felüli. Szlovenszkó 27 ismertetett járásában 10 év alatt a lakosság száma 109.719- cel növekedett. Ruszinszkóból még négy járásnak eredményét nem ismerjük. Ruszinszik ón a szaporulat még jelentősebb, mint Szlovenszkón, mert az ismert 12 járásban 109.377 lé- leknyi szaporulat mutatkozik. Már ebből is megállapítható, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó a csehszlovák köztársaság nagy emberre- zervoárja és mig a történelmi országokban vagy stagnál, vagy visszaesőben van a népesség száma, addig a szlovenszkói és ruszttn- szkői szaporulat tiz év alatt legalább háromnegyed milliót tesz ki. Ez a körülmény igen nagy meggondolásokra ad alkalmat a mai általános gazdasági válság idején. Hiszen rettentő gazdasági helyzetünkben Szlovenszkó ég Ruszinszkó eddigi őslakóinak is alig volt kenyere, a természetes szaporulat pedig órási mértékben duzzasztja a lakosság számát Miután a járások huszonhat százalékának eredményeit ismerjük, a végeredményre oly módon következtethetünk, ha a ti® éves szaporulati számot néggyel szorozzuk. Arra az eredményre jutunk, hogy a csehszlovák köztársaság tiz év alatt kereken egy millióval szaporodott, tehát az ország népének lószáma az 1921. évi 13.6 millióval szemben most 14,650.000-re emelkedett Ez körülbelül nyolc százalékos emelkedésnek felel meg. Prágának nyolc ás félszázezer lakása van Prága, december 27. Prága város statisztikai hivatala már feldolgozta a népszámlálás anyagát. Eszerint Nagyprágának most 847 ezer 702 lakosa van, míg az 1921. évi nép- számlálás 676.657 lakost mutatott ki. A főváros lakossága tehát tiz év alatt 171.045 Lélekkel szaporodott A statisztikai hivatal gesztusa Prága, december 27. Földes Béla dr. egyetemi tanár a Peeter Lloyd december 13-iki számában nyílt levelet Intézett Albert Delatourehoz, a Nemzetközi Statisztikai IntéA ealovenezkói és ruszinszkói járások összesített eredményeit az alábbiakban közöljük: Szlovenszkó 1990 lflGfl Saaip arató Újbánya 33.777 92.881 946 Feled 33.867 30805 3062. Illává 25.216 22896 2321 Késinél*: 31.917 28560 3367 Komárom 66.175 57536 8530 Kassa (járás) 57.825 521)06 5819 Korpona 47.758 44.257 9496 Alsőkutbán 20.900 10.933 973 Malacka 50.780 48.104 2676 Turócazeiltimértan 63.967 56.125 7842 Nyíltra 78.375 68.692 8683 Popráid 27.681 22.709 5172 Eperjes 64.140 56.075 80(55 Galgóc 48.609 39.748 3951 Kírályihelanec 40.287 36.526 4771 Lőcse 26815 24.128 2687 NagymübáJy 50307 46.608 3699 Aranyoeenairót 37.273 34P74 2299 Námesztó 29.048 26.660 2388 Pöstyén 42.082 37.651 4431 Szánna 32.800 28.007 4772 Treztena 18.114 . 14.757 1357 Varamé 29.269 26.051 3218 Privigye 67.911 63.964 3947 Szene 34.542 32.182 2410 Érsekújvár 62.553 55.015 7538 Zeelfl® 30.713 90.423 290 Ruszinszkó öeregesása 63254 52.186 11.116 NsgyiWezn*. 20212 25.044 4.168 Húsai 71.339 56.626 14.713 IW* 521557 46.430 7.127 Percesén} 24.276 21.116 3.160 Rakó 80.867 5L099 9.768 Nagyszénás 71.007 60.505 10.502 Szalyva 54.423 44.144 10279 Téceő 79.482 05.653 13829 Ungvár 47.498 41.180 0318 ötoörmeaö 95.244 30391 4368 Mucikéra 83.343 69.801 13A4B zet elnökéhez, amelyben az 1930. évi csehszlovákiai népszámlálás alkalmával a magyar kisebbséget ért sérelmekre hívta fel ügyeimét. Földes nyilt levele arra indította a csehszlovákiai áRami statisztikai hivatal vezetőségéit, hogy szintén nyilt levél formájában igyekezzék a felhozott vádakat elerőt- lenitenl és a csehszlovákiai népszámlálás tisztaságát és objektivitását megvédelmezni. A nyűt leveleit Auerhan dr„ az állami statisztikai hivatal elnöke és Bohács dr„ a népszámlálási osztály főnöke irta alá A nyílt levél védekezik a vádak ellen és legérdekesebb része kétségtelenül az, amelyben a statisztikai hivatal vezetői felhívják a Nemzet-.,, közi Statisztikai Intézet vezetőségét, hogy a® intézet főtitkárát, H. W. Methorst dr.4, a VISSZA A HÁBORÚBÓL Érien Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feaiture Syndicafte and by Prágai Magyar Hírlap. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (10) MÁSODIK RÉSZ. I. Mint egy vödör víz, amely a kövezetre loccsan, vágódunk, szanaszét a pályaudvar előtt. Kosole Brögerrel és Trosskéval röham- lépésben indul lefelé a Heinriohstrassén. Mi, én meg Ludwig, éppoly sietve kanyarodunk a pályaudvartól futó fasorba. Ledderhose búcsú nélkül úgy tovazugott az ószeres-íbolt- jával, mint egy nyíl. Tjaden gyorsan még kikérdezi Willyt, hogy hol a legközelebbi nyilvánosház; csak Juppnak és Valentinnek van ráérő ideje, őket senki sem várja, igy hát, zabálnivaló-szerzésen spekulálva, egyelőre a váróterem felé indulnak. Később, mondták, majd a kaszárnyába mennek. A fasor fáiról csepeg a víz; felhők úsznak, gyorsan és alacsonyan. Néhány katona — legfiatalabb évfolyam — jön szembe velünk. A karjukon vörös karszalag— Vállzsinórt lel — kiáltja az egyik és nekiugrik Ludwignak. — Fogd be rögtön azt a tejfeles pofádat! — mondom én és félrelököm. Mások nyomulnak elő és körülvesznek bennünket. Ludwig nyugodtan ránéz arra, amelyik legelöl áll és tovább megy. A katona oldalt lép előle. Most azonban két matróz jelenik meg és Breyerre rohan. — Disznók, nem látjátok, hogy sebesült? — bőimből felőlem a felháborodás és ledobom a borjúmat, hogy a kezemet szabadabban használhassam. De Ludwig már a földön fekszik, hiszen a karlövése miatt úgy- szólván védtelen. A matrózok az uniformisát j tépik és rajta táncolnak.-- Hadnagy! — vijjogja egy női hajig —■ j agyon kell verni a vérebet! I Fordította: Szabó Lőrinc Mielőtt segíthetnék Ludwignak, olyan ütést kapok a képembe, hogy tántorogni kezdek. — Nesze, te kutyadisznó — mondom zihálva és teljes erőmmel a támadó hasába rugók a csizmámmal. A katona nyög és felfordul. Rögtön három másik rohan rám és földre teipernek. — Lámpa le, bicska ki! — vezényel a nő, A típró lábak között látom, hogy szabad balkezével Ludwig egy matrózt fojtogat, akit sikerült felbuktatnia olyképpen, hogy alulról a térdéibe ütött. Nem ereszti el, habár a többiek veszettül döngölik. Aztán valaki derékszíjjal a fejemre sújt s egy másik a fogaimba tapos. Nem bírunk felkelni, minduntalan leütnek és tönkre akarnak tiporni. Dühöngve próbálok hozzájutni a revolveremhez. Ebben a pillanatban azonban az egyik támadó banya tesik mellém, a kövezetre. Még egy zuhanás... még egy eszméletlen támadó... rögtön utána a harmadik... ez csak Willy kezem unkája lehet. Galoppban érkezett, futás köziben ledobta a borjúját és most itt tombol felettünk. Kettesével ragadja meg az ellenfeleinket és pő- rölyözve veri össze a koponyájukat. Menten elájulnak, mert ha Willy megvadul, úgy dolgozik, mint egy gőzkalapács. Megszabadulunk; én felugrok, de a többi támadónk ekkorra már menekül. Még sikerült az egyiknek nyakszirtjébe zugatnom a toraiszteremet, aztán Ludwig után nézek. Willy viszont már az üldözésnél tart Látta, amint a két matróz Ludwignak esett. Az egyik kéken-zülden és nyögve a lefolyóban fekszik, a másik mögött most rohan lobogó hajával Willy, mint egy vörös orkán. Ludwig karkötését tönkretaposták. Vér szivárog alóla. Az arca csupa karmolás, egy rúgás felszakitotta a homlokát. Letörli magát és lassan felkel. — Sokat kaptál? — kérdezem. Halálsápadtan rázza a fejét. Willy eközben elkapta a matrózt és már hurcolja is vissza, mint egy zsákot. — Bitang kutyák, — káromkodik — az egész háborúban a hajóitokon ültetek és egyetlen puskalövést se hallottatok; — de most szájaim mertek és front katonákat támadtatok meg, — majd adok én nektek! A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! LeoegŐ Napfény Fürdő Diéta fcetGriiivix, A/ igmándi keserüviz kapható minden gyógyszeríérban, drogueriában és jobb fiÍ8zerüzletben. . Térdre, te had tápkukac! Kérj tőle bocsána- ■ tót! Földrelöki az embert Ludwig e&ött és a® arca olyan rettenetes, hogy csakugyan meg lehet ijedni tőle. — Szétapritalak! —- fuj dühében. — Izekre téplek! Térdre! A matróz nyöszörög. — Hagyd, Willy, — mondja Ludwig és a holmiját szedegeti. — Mi-i-it? — kérdezi Willy magánki vük —• Megőrültél? Mikor Összetaposták a karodat? Ludwig már indul tovább. — Ej, hadd fusson... Willy egy pillanatig értelmetlenül mered Ludwigra; aztán, fejét csóválva, elereszti a matrózt. — Na, lódulj! De nem tudja megállni, hogy abban a másodpercben, amikor a matróz iramodni kezd, utána ne eresszen egy olyan rúgást, hogy a gézengúz kettőt bukfencezik. Megyünk tovább. Willy káromkodik, mert ha dühös, beszélnie kell. Ludwig hallgat. Egyszerre csak látjuk, hogy a Bierstrasae sarka felől elmenekült támadóink csapata megint felénk fart. Erősítést szereztek. Willy kezébe kapja a puskáját. — Tölteni és biztosítani! — mondja és a szeme összeszűkül. Ludwig előhúzza a revolverét ée én i« készbe vágom a puskámat. Eddig csak ökölre ment, most azonban komolyra fordul a játék. Nem engedjük, hogy másodszor is nekünk essenek. Elosztunk az uccán, káromdrárom lépésnyire egymástól, hogy ne mutassunk zárt célt és megindulunk előre. — Amikor busa lépésnyire érünk hozzátok, tüzelünk! — kiáltja Willy fenyegetően. Szemközt nyugtalankodni kezd a csapat. Mi megyünk tovább. Puskacsövek szegeződ- nek ránk. Willy hangos katlnntással kinyitja a zárőosapo! a puskáján és leold a tlcrék- szijjáiról egy kézigránátot, amelyet végső tartalék gyanánt még mindig magánál hord. 2
