Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-04 / 277. (2498.) szám

% Mai Hámunh 1* af^al «■*SfJk. % « M. tn. (2498) Mim . CsOtftrtAk « '930 december 4 Előfizetési ári évente 300, félévre 100, negyed* évre 76, havonta 26 Két külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& H képes melléklettel havon ként- 2,50 Ké-valtÖbb «ary es szára ára 1,20 K6, vasárnap 2/ -Kf A szlovenszkői és ruszinszkói ellenzéki pártok jFős&etkesxíÖi politikcd TtopUcLpjű feleiás metftesxiöi DlUmtJYl LÁSZLÓ FÖRúÁCh 6ÉZA Sxerlsecztőségi f r᧻ EL ?>»»•& a ulis* ti. ü. emeled, — Telefon- S0S1L - Kiadóhivatal? Prága Ifi, Paoská alléé Vt Hü emelet Telefont 34184. «ŰR(idnVClM< HIBlfll*, FKAIM R lépsiíiüláSásí belugyniiníszter Az 1921. évi első hivatalos csehszlovákiai népszámlálást Cserny hivatalnokkormánya hajftaíta végve. -A kormánynak belügymi­nisztere Cserny volt. A népszámlálás ered­ményéként a németség-addigi nemzeti; állo­mányának nyolc, a magyarság harminc, a sílovénátkói és ruszinszkói németség négy- vén,- a lengyelség, ölvén - százalékát veszi tet­te el. Az 1930. évi népszámlálás munkája most van folyamatban. A népszámlálás egy olyan kormány működéséhez fűződik, mely­ben- a német kisebbség két tággal van kép­viselné és amelynek belügyininisztere szlo­vák ember, Szlávik György dr, A' népszám­lálás eredménye még nem ismeretes, de az, előjelek? -A magyar kisebbség kétségbe­esetten sóhajt féb- Isten kezében vagyunk. Foglaljuk össze ennek a népszámlálásnak előzményeit. Mindén túlzás, minden nagyí­tás nélkül .egyszerűén csoportosítsuk dá~ íimiszerüleg a tényékét, a kétségtelen té­nyekét, amelyek mind okmányézeriilég bi- zonyithátők. ' • .' ’ ^ 1921-ben olyan népszámlálást hajtottak iPégré, amelyről objektív csehfüdősök álla­pították .jííág, .hogy .éite^Jpyeit pé#» lelhet megbizhatoaknák , elfogadni. Túlságosan éreztette még . ;á -díatájsáf .■.jjáhér.us adók- pszichózisa, túlságosan érvényesült. ínég az. a törekvés, hogy minél kevesebb németét és magyart mutassanak ki jé? a külföld, élőit a nemzeti' állam ideáját'1 számókkál iá . iga­zolhassák. ' : . 1927 decemberében Kairóban gyűlt Össze tanácskozásra a nemzetközi statisztikai in­tézet, amelyen az, összes eúrópái államok delegációi resztvettek. . A kongresszus egy­hangúlag elfogadta azt az elvét, hogy ezen­túl az . európai „államokban, különösen a nemzetiségi összetételű állaimokban ‘ a nép- •számmásnak tisztán tudományos eljárásnak kell lennje,. hógy eredményei . mindenkit megnyugtassanak. Elfogadta, azi az elvet, hogy • a statisztikát. eljárást minden európai államban»egységes alapokra.. kell fektetni, tehát- számlálási lapokkal kell végrehajtani, amelyeket a megszámlált.fél-állít ki minden befolyásolástól mentesen, a nemzetiség is­mertetőjegyének az anyanyelvet kell fel­venni .és az ellenőrzés, lehetővé tételére kérdezni kell az egyéb beszélt nyelveket is. 1929 júniusától 1930 februárjáig a cseh­szlovák állami statisztikai tanács, amelynek tagjai leginkább objektív. statisztikai szak­emberékből állanak, hosszú ankéton készí­tette elő az 1930. évi .népszámlálás törvény- javaslatát. A szakemberek munkájából el­fogadható és megnyugtató eredmény szüle­tett; Különösen annak a kairói elvnek köz­pontba állítása volt a fontos, amely szerint összeírási iveket csupán ott használnak, rhol; a? ahaíí abét izmus- öt vén .százalék fe­lett van, a. nemzetisei, hovatartozás krité­riumának Jr ivótel néíküí,' tehát a zsidó , vaílá ! sukkra való vonatkozásban. :is,.'< az anyanyel­vet kell venni. - ■ • -. A további fejlemények drámai gyorsaság­gal következnek. Nem a szakemberek véle­ménye volt az irányadó.- A; népszámlálás .kérdését .is elpoKtizálták. A -vezérszólamot a seipzeti demokraták fújták; Elvvé- tették a statisztikai kontinuitást. A mostani nép- számlálás .eredményének nem szabad elüt­nie az. 1921. évi eróiményektő], amelyek csehszlovák nemzeti szempontból haátenö- saknak bizonyultak. Elóosorban tehát a zsi­dóknak biztosítani kél! azt a jogot, hogy ingül betuneri. hogy a költiégvetéi emelése í általános ellenszevet keltett I pÉüzűi^niiniszter expozéja i sieoitys kOüsésvetési blzoStsásában Stodola főelőadó is elítéli a túlméretezett költekezést Prága, december 3. A szenátus költség- vetési bizottsága ma délelőtt. megkezdte az. Í9"31. évi'költségvetési előirányzat 'vitáját Englis péiizügyntiniszter és Beehyine minasz- térélhöMielyeítes -' jelenlétében. • ötodolá Kornél főelőadó referátumában hangsúlyozta, hogy a költségvetést ő ma­ga is tnlmagasnak tartja, ami a mostan! gazdasági viszonyokkal nem egyeztethető össze. Törekedni kell arra, hogy a kőik ségvetés stabilizálásának időszaka vissza­térjen és ezért szüksége® az általános ta­karékoskodás bevezetése. Lehetne takaré­koskodni az egyes minisztériumokban is. Ha például a forgalmi problémákat-egy mi­niáztériumb « -leszipontositanák, ez is óriási megtakarítást .jelentene. Foglalkozik ezután az általános gazdasági yálgággál és mégálía- pitjá, hogy, á gazdásági • Válság fulájá-onkép- pen az, áru problémája, mert az árak tart­ják fönn az egyensúlyt ;a mtin^a. és. a fo­gyasztás között; Májd . igén i^sz'iétes elő­adást tartott az- arariykitermélés„ kérdéséről és statisztikailag kimutatta, hogy az évről évre csökken. A gazdasági válság következ­ménye annak is, hogy Európa még mindig nem tudott kiszabadulni a háboruutáni káoszból. ^ ... . . A válság megoldásának egyik főfeltétele az árak leszállítása, A lavina már megkezdődött nemcsak itt, de más országokban is. így például a német kormány külön direktóriumot' állatott föl az árak le szál Irtására. Feltétlenül csökkenteni keli azt az óriási differenciái, amely a nyerstermék és a‘kész áru között fennáll. Az áfösökkéhtéssel: kápcsólatbán gondolni kell a bérek leszállítására, is, I Senki sem akarja azt, hogy ez & munkásság rovására történjék, azonban a gasdéági érdek megköveteli, hogy a munkás és válMkozső együttesen járuljon hozzá & kriaie enyhítésé­hez. A t&$ áfáitok 7 &zámlékkél télé csökkenté* sét nem. tártja elegendőnek. Szükséges,, hogy a többi iparágban is mielőbb hathatós árcsökkenés következzék be. Az adókérdésekkel foglalkozva a szónok arra ké­ri a minisztert, hegy a kapott meghatalmazás alapján a Sziovenszkén behajtott vadászati és fegyverviselési adót teljes egészében engedje át Szlovonszkő tartománynak­Englis pénzügyminiszter expozéja Stodola után Englh pénzügyminiszter hosz- szabb expozét mondott. .Rámutatott. a.r.í. hogy as 1931. évi költségvetésben eltértek a pénz­ügyi politika eddigi irányelveitől.. 4^26-01 Í93'(k'ig'staMiiáiva voJtaík a kiadások, Minden­ki tudta, hogy ez miért történt. Elsősorban az export kedvéért, idők folyamán a legnehezéb- ben behajtható addkát lészálíitótták, igy első- sorban a szénádét,- férgalröi adót és szállítási adót, ez utóbbinak jövedelmiét teljesen áten­gedték a vasutaknak beruházási célokra. Ez­előtt teljesen fedezőt nélkül állott a tanítók fizetésének 880 millió koronás tétele. A pénz­ügyi 'politika, időközben semmiféle újabb adós­ságot nem vállalt. Az államkincstár 1926-tól .1931-% összesen 4800 millió korona adóssá­got törlesztett éé ha ehhez hozzávesszük még «gs 193Cbban tórlesastett .fél .pííliárd koronás adówságo!, úgy «£ állam Sí év alaít összesen S milliárd korona adósságot fizetett meg. He­lyesnek tartotta volna, ha a stabilizáció i-rány- 'e3vén'‘iéhéíett volna tovább''haladni, azonban a jövő évi költeégv'eíéts előkészítésénél ettől el kelleti térni, mert' a parlament áriáéi’’kiadásokat- rótt' az ál- Iám háztartásra, így fél milliárd koronával emelkedett a költ­ségvetés kiadási tétele, de a valóságban az uj kiadások meghaladják az 1 milliárd koro­nát. Elsősorban is a behozatali jegyek bevezetése következté­ben 1^0 millió koronás többletkiadás mu­tatkozik, illetve ennyivel csökkent a vám­bevétel, ÍÓÖ millió koronás fedezetet igé­nyel a régi nyugdíjasok nyugdijréndezése. zsidó nemzeíi&égüeknok mondhaesák magu­kat, ha nem is zsidó az anyanyelvűk, így jött létre az a fából vaskarika., amély döntő kritériumnak az anyanyelvet veszi, ám a zsidó vallásuakra kivételt statuál, azoknál nem az anyanyeliv a fontos, hanem tetszés szerint választhatják meg nemzetiségüket. Lehetnek zsidók, csehek, . németek, szlová­kok, talán még magyarok is. .Jött az a-ren­delkezés, amely a tartományi elnökök disz- kréciomális jogává .tette, hogy. mely közsé­gekben történjék a számlálás összeír ási és medvékben számlálási ivekkel. Ennek a kö­vetkezménye azután az .-volt, hogy, a törté­nelmi országokban az összes vegyes nemze­tiségű vidékeken öeszeirási Ívvel dolgoznak, Szlovenszkón és Ruszinszkón pedig oda egy­szerűsítették a problémát, hogy csak össze­írása .iwei történik a felvóteL. A cseh és szlovák iiieanzetiségüekre ebből semmi r hát­rány nincs, a biztos velük nem tart négy- szemközti kihallgatást, az intézkedés egész súlya a- kisebbségekre nehezedik. Most kezdődik a kisebbségek politikai .párt­jainak heroikus önvédelmi harca. Minden tör­vényes és rendelkezésre álló es&közf felhasz­nálnak, mindén utat. megjárnak,' csakhogy ,kí- kéuyszeriteék a népszámlálás objektivitásának biztosítását. Módosító javaslatok a plénümon e a bizottságokban, intervenciók, népszövetsé­gi peticiók, minden hiába. A politika befolyá­solása alá került gépezet megy előre a maga utján. Még a. józan esz sincs tekintettel és nem is kendőz semmit. Odáig haladnák a dolgok,, hogy már nemcsak a liádbek, Hanem politikai tényezők is észbekapnak és a Bravó Lidu fel­kiált, kogy sokkal nagyobb erkölcsi hátrány származik a • népszámlálási panaszok külföld­re jutásából a-kormányzatra, mintha néhány ezer némettel és magyárral többet muta'tnáinak ki. •A belügyminisztet- minden intervencióra ste- reotip választ ad. Gondosan őrködni fog a népszámlálási kormányrendelet betartásán, aa instrukciók betartásán és a közben kiadott belügyminiszteri rendeletek betartásán. Köz­ben kirobban a nagy szenzáció, a Pravo Lidu patíantja ki, hogy a november 8.-án kiadott b elügyminizster-i rendelet, amely a járási fő­nököknek azt tette kötelességükké, hogy a biz­tosok kinevezésében a nemzetiségi kulcsot íi- gyelemíbe vegyék és kisebbségi vidékeken csak olyanokat nevezzenek ki, akik a kisebb­ség nyelvét is beszélik, ki sem ment. A bei- ügyminisztériumbafn rekedt, valőszinüleg az­ért, mert a különböző jednotáh Ós radák, amelyek most újból a kisebbségek elleni of- fénzivára indultak, egyszerűen igy kívánták, így a. járási hatóságok nem a ki sem bocsátott belügyi rendelet, hanem a jednoták ős ligák útmutatására ée saját belátásuk szerint jártak el a biztosok kinevezésében. És megkezdődött azután a biztosok Minstrtüása. Bizalmi!®' gyü- léssk,' amelyeknék - eseményei- mégiscsak kike­rülnek és már p'rotókollumokban vannak. Egyes járásokban egyenesen ki van szabva, hogy melyik községiben mennyi tehet maxi­mum a magyarság. Ki van mondva, hogy Kassának, ha 1921-ben 22.1 százaléknyi ma­gyarsága volt, most a kontinuitás elvének je- j gyében csupán 21 százalékos magyarságot sza- 1 ba.d elérnie. Munkácsot a assídó ya-llásuíÉ:'nem­zetiségi rovatát a biztosok nem is töltik ki1, a fél előtt, hanem kijelentik, hogy rendelet van, amely szénit miden zsidó utólag egyszerűen zsidó nemzetiségűnek írass ék be. Titkos ren- deietekroi hallunk, maguk a biztosok is ilye­nekre hivatkoznak. Konkrétumokat hozunk fel, az dgyallai és a munkácsi példát, az or­szág. két. sarkát, amelyben meglepően egysé ges a hivatalos szervek eljárása. És ez egye­nesen megerősíti azt a feltevést, hogy mégis csak kell lennie valami titkos rendeletnek, sőt talán egész sor rendeletnek is, mert hí- szén nem képzelhető él, hogy a számlálóbizto­sok a maguk szakállára reszkírozni merjék a nyílt törvénysértés .miatt rájuk kimérhető eu lyos büntetést, ha nem éreznének maguk mö­gött valami fedezetet. A népszámlájsi belügyminiszter pedig de- mentiket ad, kijelenti, hogy reteden vissza­élést megtorol és nem történik semmi, de sem. mi, ami., a magyarságot mégnyugtauhatná. hogy itt Vtéinylég objektív iigásságkeresés fo­lyik., Itt pedig egy nemzet létéről, vág- pusz­tulásáról van szó és nem babra megy a já­ték. Nem presztízskérdése a magyarságnak, hogy szép számiban legyünk, hanem nyelvi jo­gainkat védelmezzük kőrömszakadtáig, És ez­ért senki rossza éven nem veheti tőlünk, ha a köztársasági elnök hozzánk intézett szavai­nak értelmében is mindhalálunkig ragaszko­dunk magyarságunkhoz, azok akarunk ma­radni, amik vagyunk s ha bennünket papiroson eltüntetnek, akkor is de profundis kiáltunk fél a világ lelki ismeretéhez: vagyunk, élünk és élni akarunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom