Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-25 / 293. (2514.) szám
18 rPRXGAI-MACífeARHlRLAP 1930 december 25, esfltörtífr. Pozsony kapulábán külön életet él Ligetfalu, amelynek ma már 15.000 lakosa van Tizenötezer lélek templom nélkül — A kommunista gazdálkodás szomorú mérlege — Tizen* gy0:c korcsma, de nincs ku tur alézmémr, világítás, csatornázás — N ncs magyar iskola sem — Pozsonyhoz csatolják-e Ligetfalut ? — A Szent Ferenc-rend templomépitési akc.ója HALTEHBERCEB Gyártelepek: Budapest - Koiice PteStany FEST - TISZTIT - MOS Központi üzem elme: Haltenberqer Festöqvár, KoSfce 2 ecsetjét és beült az Arany János-ucca egyik 'bolthajlásos üzletébe vasat árulni. Pozsony, december 23. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A csehszlovák köztársaságnak nyu- gatszlovenszkói oldalán a Duna a határ Magyarország felé. Dévénytől Párkányig - hé npö- Fyög a hatalmas folyam, amely Pozsony alatt két nagy ágra oszlik s ez a két ág öleli közre a Csallóközt, amelyet a békeszerzők egészéb >n Csehszlovákiához csatoltak. A két kilométeres folyamon túl már magyar terület vonul, ám egy'helyÜti, éppen Pozsouy alatt a csehszlovák államterület átnyúlik Dunántúlra. Ahogy a geográfusok mondják, ezt a kis darab ’id'i- nai földet Csehszlovákiához azért kellett hozzácsatolni, hogy Pozsony városának, ..melyet Szlovenszkó fővárosául szemeltek ki az állam- alapítók, hídfője legyen. Ezen a hidíőn, egy kőhajitásnyira Pozsonytól, alig t'zperc- nyire a város főterétől, külön életet él Liget- falu község, amelyet most Petrzsajkának neveznek. Pozsony elővárosa ez, amelyet a magyar határtól mindössze négy, az osztrák határtól pedig alig kétkilométernyi távolság választ el. Mezőgazdaságot és kertészetet űző lakossága abból él, hogy Pozsony piacára élelmiszert szállít. Egész élete a fővárostól függ. arra van berendezve, annyira rá van utalva, hogy mindinkább előtérbe nyomul az a kívánság: Ligetfalut Pozsonyhoz kell csatolni, hiszen rendőri szempontból már amúgy is ide tartozik. A közigazgatási egyesítés ..zonban még nincs végrehajtva, Ligetfalu önálló község elöljárósággal, jegyzői hivatallal, postaépülettel és — autóbuszstandokkal. Mert a pozsonyi villamostársaság agilis igazgatója már megcsinálta azt, amit a közigazgatás urai talán csak évtizedek múlva csinálnak utána: a fejlődő nagy Ligetfahit sűrűn közlekedő autóbuszjáratokkal kapcsolta Pozsonyhoz. így a ligetfalusiak már sziute Pozsonyban élnek, mert sűrűn akad dolguk a dunaparti nagyvárosban. Hiszen, hogy egyebet ne említsünk, Ligetfalunak nincs temploma s a község tekintélyes számú lakossága egyházi szempontból a pozsonybelvárosi plébániához tartozik. A háború előtt mindössze háromezer ember lakta Ligetfalut, ma a lakosság száma eléri a 15.000-t, tehát Ligetfalu város lett, annyi lakosa van, mint Nagyszombatnak, vagy Zólyomnak. A ligetfalusiak önérzetesen hivják község tkot •Stadtnak, a községi bírót pedig Bürgermeister- nek. Az utóbbi három év alatt 1800 uj házat ipi- tettek Ligetiaiun és 116 uj uccasor nőtt ki a földből Igazán városias jellegű, széles uecasorok modern épületekkel. Ha egy idegen Ligetfalu felől közelítené meg & köztársaságot s ebben a városkában tartja első megállóját, a Fő-uccán nyomban érdekes megfigyelést tehet s talán téves következtetésre is juthat. Az első pillanatban azt hihetné, hogy Szovjetoroszországba jutott, mert az uc- eatáblákon a Fő-ucca nevét igy olvashatja: Marx Károly-ucca. Persze, aki a viszonyokkal ismerős, rögtön megérti ezt, mert hiszen 1919 óta a községi elöljáróságban éveken át a kommunisták voltak többségben és évekig kommunista bírája volt Ligetfalunak. A kommunista gazdálkodás külsőleg is igyekezett a Fő-ucca elnevezésében érvényre jutni, egyebet azután aligha produkált, mint hogy a Fő uccát Marxról keresztelte el. Viszont — amint mondottuk — temploma nince a községnek, nincsen semmiféle kultúrintézménye sem, de van tizennyolc korcsmája és van egy sűrűn látogatott mozija is. Valamikor a pozsonyiak kedvelt kiránduló- helye volt Ligetfalu. A lankás domboldalon ringüpielok, hajóhinták vonzották a vasárnap délutáni szórakozásra vágyókat. Szóval Liget- falu volt Pozsony wuretlija. Ma már a .vurstlinak nyoma veszett, de eltűntek a régi Mgetfa- lusi parasztcsaládok is, mintha a föld nyelte volna el őket. Az őslakosság, amely 35 százalékban németajkú, főként fuvarozással ée zöld- eégtermeléssel keresi kenyerét, mig a lakosság többi, nagyobb része, gyári munkás, amely részhen a tizenkét ligetfalusi gyárban, részben a pozsonyi gyárakban dolgozik. A nemzetiségi megoszlásban a csehszlovák elem képviseli a többséget, amelynek százalékszáma ötven, mig a német elem 35, a ...agyar pedig 15 százalékkal szerepel. Azok a csvh tisztviselőcsaládok, amelyeknek már nem jutott lakás a város belső területén, itt telepedtek ie. Bankkölcsönt szereztek, házakat építettek, de az amerikai iramú fejlődésnek hátránya is mutatkozott és most nyakig úsznak az adósságokban. A község gazdálkodása passzív, Ligetfalu- líivk nagyon kevés bevétele van. ’ Tízmillió évi kiadással szemben mindössza egymillió bevétel áll, A passzíva tehát kilenc,milliót tesz ki, úgyhogy az eddigi 180 százalékon községi pótadót 1931 január elsejével 250 százalékra kell emelni. Hogy a község lakossága elbirja-e ezt a nagy megterhelést, nagy kérdés, de félő, hogy jövőre sok lesz a tönkrement exisztencia s a községi terhekhez való hozzájárulás egyszeriben csődöt mond. A községi háztartás még az állami kiegészítési alapból, meg azután a kölcsönökből fedezi kiadásait. A kommunista gazdálkodás nem tudott Ligetfalunak közvilágítást és csatornázást biztosítani. Ma az a helyzet, hogy a módosabb rna- gánházak az áramot Pozsonytól kapják, d© az uccák, terek vaksötétek, mert uccai világításra nem telik. Kulturális téren is nagy a visszamaradottság, a községnek nincsen polgári iskolája s a diákok zöme Pozsonyba jár iskolába autóbuszou, villamoson, propelleren, vagy gyalog. Az állami iskolában 24 osztály van, ebből 14 csehszlovák, 10 német tanítási nyelvű, magyar azonban egy sincs, holott a magyar lakosság száma 15 százalékos. A gazdasági válság természetesen Ligetfalura is kiterjeszti hatását. A munkanélküliek száma ezer körül van. * nya, Ellátásukról a község gondoskodik. A községi népkonyhán kapnak ebédet a krízis elesettjei. A Pozsonyhoz való csatolás gondolata minden évben fölvetődik a pozsonyi képviselőtestületben is, de sokan vonakodnak ennek a tervnek a meg valósításától mert nem akarják a nagyrészt kommunista érzelmű lakossággal fölborítani a városháza jelenlegi szociális rétege- ződését. A csatlakozást főleg a Ligetfalun lakó állami tisztviselők forszírozzák, A templomnólkUli faluba talán rövidesen mégis bevonul a kereszt. A Szent Ferenc-rendlek tárgyalnak a községgel, ingyen telket szeretnének, amelyen kolostort és templomot építenének. Erre a célra egymillió koronát fordítana & rend. A kommunista és szocialista elöljáróság! tagok persze ellene vannak a templomépitési akciónak, de remélhető, hogy végre bennük is győz a józan belátás és elismerik a 15.000 hivő lelkiszükségletének fontosságát. Ezzel a gazdasági válságon is enyhítenek, mert ha a „emp- lomépités munkája komoly stádiumba kerül, sok munkanélküli jut kenyérhez. Rehorovszky Jenő. A gömöri kurtától Paris szetlem barátságáig Egy csetneki magyar miivész élete és tragédiája Madarász Viktor cenlennáriumára A VASKERESKEDÖ Es nem látott húsz esztendőn keresztül festéket, vásznat... Amit azonban a dacos férfi véghez tudott vinni, ahhoz az aggastyánnak nem volt elég lelki ereje. Nem voll már erős, hidegvérű és konok, most már csak a merész kerekedett benne felül, festeni, újra fesieni! Ha nem is lehet többé már alkotni, legalább mégegyszer érezihelni a festékek, a műterem szagát... S a hetven éves megtört öieg ember kínzó nosztalgiában, reszkető szemekkel és reszkető kezekkel kereste még egyszer & színeket, melyek egykor meghitt barátai és alázatos szolgálói voltak. RETTENETES ÖREGSÉG Későn volt már mindenre. Vaskereskedése megbukott, vagyonából kiforgatták, nem volt ő ipari zseni, mint apja, ízig-vérig művész volt ő — megbáutott, elbujdoeott, eltévedt gyermeke a magyar művészetnek. Nagy dicsősége volt ő külföldön a magyarságnak, hiszen ö volt az első magyar festő, aki magyar történelmi tárgyú képekkel a Sálon Annuel 1861-i tárlatán aranyérmet nyert és egyben ő volt az, aki a magyar történelmi festészetet európai magaslatra emelte és éppen ezért sirhantja tragikus magyar életet takar. Hogy voltak más hasonló közöny és rosszr indulat okozta művészi összeomlások, az nem von le semmit Madarász Viktor tragédiájából, csak annál sölétebbé, annál szomorúbbá leszi azt. M. őszi Kató. Mikor nősüi meg a walesi herceg Gőmőrmegye.. Cselnek... Furcsa egy magyar ember élt ott száz évvel ezelőtt. Amolyan Jókai-regényalak. Nemes ur és ezermester egy személyben — azokban az időkben, amikor a magyar nemes csak föl- desur lehetett vagy legföljebb fiskális. Tulajdonképpeni foglalkozása az utóbbi volt, de ő nem elégedett meg ezzel. Uj, nagy perspektívákat látott meg olyan dologiban, amelyhez akkor még magafajtáju nem mert hozzányúlni — ő volt az első magyar nemes ur, akiből nagyiparos lelt. Rézhámor. kőszénbánya, papírgyár — egymásután jöttek létre a gömöri birtokon és a megyei urak összenéz- iek, hogy hát mire való is mindez... A KIS VIKTOR... Ennek az uj utakon járó, mai szemmel nézve is modern gondolkozósu embernek voit a fia Madarász Viktor, aki most száz esztendeje, 1830 december 14-én született a cset- ueki öreg családi házban. Különös apának különös gyermeke volt ő, mert ámbár ellenszenvvel viseltetett minden könyv és tanulás iránt, némely dolgokra rendkívüli hajlandóságot mutatott. Nyolc esztendős korában folyékonyan levelezett laliuul és konokul megmaradt amellett a kívánsága mellett, hogy ő belőle semmi más nem lesz, csakis festőművész. Tanulni mégis kellett s igy került az iglói, majd a pozsonyi gimnáziumba. De nem végezte el a nyolc osztályt, mert közben kitört a szabadságharc és ö mint tizenhét éves honvéd boldogan vett részt az ütközetekben. A KEZDET PARISBAN A háború önállóvá teszi a gyerekemberi is és Madarász Viktor ezután már — mint azt későbbi életében és mindhaláláig cselekedte — csak a maga utján járt. Becsbe utazott föl, ahol a bidermayendők legkedvesebb, legfrissebb felfogású mesterének, Waldmülleruek tanítványa lett. Nála ismerkedett meg Zichy Mihállyal, akihez azután még évek hosszú során keresztül szoros és mély barátság fűzte. Majd Párisba ment, hol a szerencse melléje szegődött, az a szerencse, amely csak akkor hagyta el őt, amikor tizenhat boldogságban, sikerekben és jólétben eltöltött esztendő után honvágytól gyötörve, elhagyta azt a várost, amely idegen létére is dédelgetett fiává fogadta. SIKER-SIKERRE Dijakat nyert, a legszebb kritikákat kapta, Teopliil Gauthier, a Dumas-k versenyezlek barátságáért. Uounodnak egyszer azt mondotta, hogy majd megmutatja neki, mi az igazi zene és elvitte hozzá Patikárus Ferkót muzsikálni. A nagy zenész ámulva és elérzé- kenyülvo hallgatta a cigányprímás bús magyar melódiáit. AZ ASSZONY ÉS A GYEREKEK Parisban nősült meg, egy kedves, fiatal francia leányt, Grosjean A dél inét vette el feleségül. Nem a modellje volt, mint azt róla többen megírták, annyira nem, hogy mikor mint újdonsült menyecske férje műtermében először pillantott meg aktvázlatokal, sírva fakadt és darabokra tépte „azokat az illetlen képeket**.. „ Minden jő volt Párisban, de amikor gyermekei születtek, nem találta olt többé helyét. Egyszeriben érezte, hogy valami nincs rendjén, — magyar ember gyermekei magyar földön kell hogy nevelődjenek, magyar levegőt kell szivniok és magyarul kell beszélniök. Pestre érkezve, telket vásárolt a fasorban és mütermes villát építtetett rája. Ez volt Budapestnek a legelső mütermes villája. AZ ELSŐ MÜTERMES VILLA Nagy ambícióval kezdett újra munkához —■ most már itthon, hazájában. Egyik képe a másikat követte a kiállításokon — és nemhogy a várt és megszokott elismerés fogadta volna azokat, de még lesújtó kritikákban sem volt hiány. Hatalmas vásznain a kuni célét, a magyar történelem tragédiáit elevenítette meg olyan izzással, olyan lángoló temperamentummal, amilyent itt még nem láttak. De nem is keltetlek senkinek. Az akadémikusok akkori fanyarrá, tompává koptatott stílusa után isten ki sér tésszerüek voltak Madarász Viktor csodálatos világítási effektusai. Túlságos illúziót keltők voltak az édesded és sima képek közepette, pedig ezek végre festmények voltak, annyi színezett kép után! Dalmáciában és Horvátországban, ahol április elseje, Zrínyi és Frangepán kivégzésének napja nemzeti gyászünnep, minden esztendőben ezen a napon valamennyi templom oltárán Madarász „Zrínyi és Frangepán“-jának másolata állott fekete fátyollal letakarva. DERŰRE—BORÚ Madarász Viktor Budapesten alkotott festményei, amelyeket a meg nem érlő és elfogult kritika nem ismert el érdeme szerint, éppen olyan értékes munkái a művésznek, mint a Párisban kiállítottak, amelyek ottan olyan lelkes fogadtatásban részesültek, s királyi szalonokba kerültek. Mi mindent alkothatott volna még legérettebb férfikora éveiben, ha tovább folytatja pályáját?.. De Madarász Viktor nem vette fel a hiábavaló harcot, viszont jottányit sem engedett művészi meggyőződéséből. Inkább búcsút mondott szerelmének, a piktúrának, amely kisgyermek korától sirjáig elkísérte s amely sok dicsőséget, de még sokkal több keserűséget adott neki. Mert hiába, csak az az elismerés és az a sérelem ér igazán a szivünk mélyéig, amely honfitársainktól, hazánkból ered. így történi meg egyike.a legnagyobbik mü- vésztragódiáknak, hogy Madarász Viktor, a Hunyadi László siratásának, a Thököly álmának, a Kuruc és Labancnak, a Zrínyi és Frangepán búcsújának, az Izabella királyné és a török köveinek, a Dózsa népének és még annyi más egyéni felfogású és megrázó erejű képnek festője, ötven éves korában, energiájának, egészségének teljében letette ihletett Az ©iába következő rexwükáviiil érdekes dBkkel az angol arisztokrácia egy, udvari körökben otthonos, nőtagja irta. arról a súlyos gondról, melyet Angliának, a trónörökös nőtlen volta okoz. London, december hó. Minap a yorfkn herceginek és hercegnőnek meg- szü’elett a második gyermeke is. Legnagyobb meglepetésre ez e második gyermek is leány. Az önmagában jelentéktelennek látszó körülmény aztán, most egyszerre a walesi hercegre, az angol király első fiára, tehát a trónörökösre irányította nemcsak az angol udvar, mint az egész angol közvélemény figyelmét. A walesi herceg ugyanis öccsénék és sógornőjének megígérte, hogy abban az esetben, ha az utóbbiak házasságából nem születik fiúgyermek, erőt vesz házasságiszonyán és maga is asszony után néz. Mi mindnyájan, akik ismerjük a walesi herceget, tudjuk, hogy ura a szavának és meg vagyunk győződve, hogy ígéretét egy éven beiül be fogja váltani és meg fog nőeü'pi, hogy az angol uraóko- dóházat egy trónörökössel ajándékozza meg. „Edward P.“. amely néven a herceget a nép szájára vette, a repülő'és világot járó princ, ki a legezi vesebben csavarog ide-oda világszerte, tisztában van azzal, hogy születése mily kötelességeket ró rá. Ha hajlamai és zabolátlan egyénisége, agglegény életének minél tovább való meghosszabbivására ösztönzik is őt, nyilvánvalóan fejet fog hajtani azok előtt a szempontok előtt, amelyek kávét.eles közjogi állásából! következnek. A Winds or-ház, mely a háború előtt a Szász-Kóburg-Wetf ház nevet viselte, presztízsének tartozik a féríáwrcnörökösseL Miután az orvosok véleménye szerint a yonki hercegnő immár több gyermekre nem szánvi that, a walesi hercegnek keli] gondoskodna arról, hogy Angisa jövendő kirá ya, India császára és a brit világbirodalom ura az ő gyermeke legyen. Senki sem tudja, vájjon nem rejteget e a herceg szive mé.yén valamely titkod szereknek Ez azonban kevéssé valószínű. Mert nem követek el in diszkréciót, ha elárulom, hogy a walesi hercegnek házasságéiban a romantikáinak nem lesz szerepe. Valószínű, hogy „Edward P.“ házasságkötése után is meg marad az, aki ma: egyike a vi'ág legegyed ülő ilóbb embereinek. Mert az angol birodalom jogszerű trónörökösének, a legcsekélyebb tehetsége sincs a családi élethez. Nézetem szeriül inkább a géntlomam-kalandor típusa ő Erzsébet királynő idejéből, akivel egyébként a Tudoroktól való leszármazása révén rokonságban Í6 vun. Egy bizonyos, hogy sémim lese tre sem valami pedáns szobatudós. A legezi vesebben utazik, hogy újat lásson és kalandokat éljen át. Ezekkel a hajlam osságaival hivatásos kötelezettségei bizony nem valami jó lábon állnak Mert ugyancsak messze esik hajlamaitól, hogy naponta beszédet mondjon, amelyeket kívülről keLl megtanulnia, hogy napról- napna alkalmazkodjék az udvari étikéi uj szabályaihoz, hogy rÓ6ztvegyen az udvari fogadásokét: és egyéb udvari kötelezettségekben és hogy az üigyekkol foglalkozzék. Ritkán jut szabadságba®. Ilyenkor azután elmegy vadászni, ha csak lehet a® afrikai vadonba, ahol elfelejt heti. hogy angol királyi herceg. Alapjában véve igényel meglehetős szerények. A legjobban érzi magát néhány régi barátja társaságában, csak az a baj, hogy napi elfoglaltsága, amely már röggel hétkor kezdődik, vajmi kevés időt hagy neki baráti köre számára. Qertrudt Lady Dodii
