Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-21 / 291. (2512.) szám

198© december 91, vasárnap. 17 Mit feszit az egyik s mit a másik fél A magyar kereskedelmi szerződés felmondásának igazi oka, következményei s az újabb megállapodás mődja Irta: MAGOCSY-DIETZ SÁNDOR dr. ii. CéeíwriováMa a mezőgazdasági árak árnivójának erőszakot! felemelésével, valamint a magyar mező­gazdáéig itteni értékéért é«i lehetőségének ©Igán- oeolásával, vagyis a magyar kereskedelmi szerződés feLmondáfidvaá nem erősíti gazdasági életét, hanem mechanikusain megfosztja iparát az agrár Magyaror­szág fogyasztásától és ezzel csak fokozza jövő exiszfcenciájának nehézségeit. Nem lehet arra speku­lálni és nem szabad azzal operálni, hogy Magyar- ország kényszerhelyzetben van g hogy Magyaror­szágnak olyan naigy érdeke fűződik a csehszlovák piachoz, hogy miniden feltételt el kell fogadnia. Hasonlóan nem képezheti kiindulás alapját az, hogy az 1929-iki szerződés Magyarországnak különösebb előnyöket hozott volna. Magyarország legfontosabb kiviteli árai az alábbi mennyiségben és értékben nyertek elhelyezést Csehszlovákiában s a csehszlovák piacon történt elhelyezés az illető áruk egész kivitelének alább feltüntetett százalékát képezte: ezer q % ezer pengő ezer q % ezer pengő ezer q % ezer pengő búza bazaliizt élőállatok 1926 1187 28 38241 444 28 24797 65 20 , 16481 1927 1479 47 49969 414 25 20619 68 27 19287 1928 1139 40 35340 543 26 24699 66 31 18830 1929 1132 23 29676 519 19 21407 55 35 44758 1929 I-IX 900 25 23859 356 20 14101 80 34 29470 1930 I-IX 720 28 16646 380 24 14440 113 29 28380 disznózsír és szalonna tengeri ... r o z s 1926 119 78 24112 946 66 16780 547 24 12689 1927 62 75 12925 207 60 4440 458 83 13397 1928 85 85 7668 233 51 6601 267 22 7610 •; 1929 24 71 5137 394 49 7523 28 2 582 1929 I-EX lő 77 3552 119 66 3329 27 3 598 1980 I—EX 41 84 7830 480 46 6887 12 1.6 164 Magyarország Csehszlovákiába irányuló buzaki- vifcele 1927-bem ugyan 1926-hoz képest úgy meny- nyiségben, mint százalékban lényeges ugrást mu­tat, de 1928-ban újra visszaesik az 1926. év mennyiségére, sőt 1930-ban még további csök­kenést szenved. A búzaliszt kivitele mennyiűé- giieg 1928-ban éri el a legnagyobb mennyisé­get, miután 1929-ben újra hanyatlik. Különö­sen pedig a részesedésben esik igen lényegesem a csehszlovák piac. Tengeriben legnagyobb mennyiséget 1926-ban szállítja Csehszlovákiá­ba, mely mennyiséget azóta még 50%-bán sem tudta megközelíteni s a részesedés tekintetében is állandó hanyatlás mutatkozik. Roze szállítá­sa teljesem elvesztetté jelentőségét, mely a köz­társaság ro letermelésének hatalmas megnőve- kedésébem leli magyarázatát. Disznózsír és sza­lonna kivitele a föltüntetett négy évben állan­dó s igen lényeges csökkenést szenvedett, csu­pán ez évben mutat javulást. Az élő állatok ide irányuló bevitele 3 évi stagnáció után úgy 1929-ben, mint ez évben lényeges javulást mu­tat, habár részesedés tekintetében ez évben az -'"előbbi két év arányszáma alatt marad. A wzáíli- s&tás értékbeli csökkenését már föntebb említet­tem. Megállapíthatjuk tehát, hogy átmeneti fiuktuáláeoktól eltekintve 5 a sertééczálHtáso k utolsó időben történt emelkedésének kivételé­vel Magyarország Csehszlovákiába irányuló szállítása - nagy általánosságban, különösen azonban az érték összegét illetőleg mindem áru­nál csökkenést szenvedett. Nem igaz tehát, hogy az 1927. évi kereske­delmi szerződés Magyarországnak különösebb előnyöket hozott volna. A magyar behozatal helyes megítélése céljá­ból figyelembe kell vennünk a másik oldalon azt, hogy a magyar behozatal föntebb említett legfontosabb áruiban Csehszlovákiának milyen szükséglete van s szükségleteinek fedezésében Magyarország milyen mértékben vesz részt. Csehszlovákia buzabehozatalának 1928-oan 38%-át, 1929-ben pedig 66%-át Magyarország­ból vásárolta. Búzaliszt-behozatala 1928-ban 36%-bán s 1929-ben 44%-bán Magyarországod! származott. Tengeriszük&égletének 8%-át, ille­tőleg 17%-át szállította Magyarország. Cseh­szlovákia zsirsertéssztikeégletét 1928-ban 37%- bán, 1929-ben pedig 70%-bán Magyarország fedezte. Ha Csehszlovákia élelmiszerszükségletének fedezésében Magyarország részvételét legalább így nagyjából ismerj ők, akkor egy odavetett tekintetre kell még méltatnunk, hogy Csehszlo­vákia búza- 8 általában kenyérgabonatermele- sének érdekében minden erőfeszítést megtett már ti buzatérmőtérülete 1929-ben 1925-höz ké­pest 228 hektárral volt nagyobb e még az utol­só évben is, 1928-ról 1929-re. 68 hektárral emelkedett. A további terjeszkedésnek azonban már áthidalhatatlan akadályai vannak, egy­részt a köztársaság gabonatermöterülete az egész szántóföldnek 60%-át teszi ki, mely ré­szesedés már az okszerű gazdálkodás mértékét meghaladja, másrészt pedig a búzaterület to­vábbi kiterjesztésére nem áll megfelelő talaj, •e klíma rendelkezőére. A zsirsertésszükeégle- tet illetőleg Csehszlovákia még kevésbé tudja magát Magyarországtól függetleníteni, mert a történelmi országok területén egyáltalán nem terem meg a hizlaláshoz nélkülözhetetlen ku­korica 8 éppen ezért zeirsertéetényéeztéase] nem foglalkoznak. Ezen élelmi*zerszükségletéit Csehszlovákia nehezen tudja beszerezni a többi szomszédos országokból, mert azok minőségi­leg sem képesek versenyezni a magyar áruval, eem nem feleinek meg az igényeknek s kivánal­maknak. A búza- ét lisztszükoégtet fedezésé­ben Magyarország elejtésével komolyan c*ak Amerika jöhet tekintetbe, melynek esetleges előnyben részesítése szemben a szomszédos Mar gyarországgal, önmagában hordja kritikáját. Ezek utón a föntebb közölt, kikapkodott adar tok alapján is már teljes objektivitással meg­állapíthatjuk, hogy. a magyar mezőgazdasági termelvények Cseh­szlovákiába történő szállításához Csehszlová­kiának nagyobb érdeke fűződik, mint Ma­gyarországnak. A magyar kereskedelmi szerződés főimon­dása következtében Csehszlovákia fogyasztá­sának vagy meg kell fizetni a fölemelt agrár­vámokat, vagy le kell mondani a megszokott élelemről, avagy Csehszlovákiának magára kell ven! annak ódiumát, hogy szükségleteinek be­szerzésénél legközelebbi szomszédjával szem­ben Amerikát előnyben részesítve, készakarva elhintette Középeurópában a jövő konfliktus csiráját. Az éremnek azonban még mind ezéken kívül egy másik oldala is van s ez a csehszlovák mar érdeke. Csehszlovákia legfontosabb ipari kivi­teli árui 8 nyersanyagjai Magyarországon az alábbi értékben s az illető áruk kivitelében alábbi százalékában nyertek elhelyezést: mfflió K5 % millió Ké % millió K ff % miiUMÓ Ké % miifllllió Kő % millió K5 % textiláruk papíráruk bőr áruik üvegáruk agyagáruk vasáruk 1928 601 82 75 17 34 2.4 60 5 28 5.2 53 3 1929 472 6.7 76 160 25 1.7 51 8.7 24 4.6 52 2.9 1929 T—X 410 60 20 / 42 19 42 1930 I—X 301 5.9 58 15.4 16 1.7 32 3.4 16 4.4 28 2 gépek fa és szón ásványok 1928 28 5 403 28 55 21 1929 1 6 3 394 25 68 25 1929 I—X 13 320 55 1930 I—X 11 2.7 257 24 40 21 Föntebbi számokból meg kell áll api tanunk, hogy Csehszlovákiának Magyarországba irá­nyuló ipari kivitele nagy általánosságban jsz- teséget szenvedett. Növekedést 1929-ben bszo- lut számokban csupán a papíráruk és az ásvá­nyok kivitele mutat föl, de az első 10 hónapi forgalom összehasonlításában 1930-ban ezek ki­vitele is esett. Különösen érzékeny a veszteség n legnagyobb kiviteli értéket reprezentáló textiliparban, melynek kivitele ugy 1928-hoz képest 1929-ben, mint 1929 első 10 hónapjához képest 1930 ugyanezen idejében jelentékeny veszteséget mutat föl. Nemcsak az érték össze­gében, de a magyar piacnak az egész textilkivi­telben való részesedésében veszteség állt elő. Ugyanígy történt a bőráruk, üvegáruk, az agyagáruk, vasáruk és a gépek kivitelében is, habár ezen árukban nincs is sem az érték ősz- szegében, sem a részesedés-százalékában olyan nagy veszteség, mint a textilipar kivitelében. De nemcsak az ipari termékek kivitelében érte Csehszlovákiát a magyar piacon veszteség, ha­nem fában és szénben, mely árukban különösen 1930-ban jelentkezik nagyobb csökkenés. Csehszlovákia kivitelének veszteségé a ma­gyar piacon letagadhatatlan tény tehát. Az okokra s magyarázatára már rámutattam. Érin­tettem azt is, hogy a kereskedelmi szerződés fölmondása ezen a tényen alig változtathat s legkevésbé sem vezethet a kivitel emelkedé­sére. Ellenkezőleg a magyar kereskedelmi szerződés fölmondá­Csehszlovák Légióbank Prága Banka fceskoslovcnsk^ch légii Alapt8k« Ki 7M00.0Q0.- Távirati da LafUbaaka r«rUMk*k W MASMM.— á Umdtlt><( Prágában én 11 fiák Caoh- éa lorra«má|baa, MmusUa á® radkaqwtoU B—b«a F 1 á k • ki AffUlált tatásatok. Idénybeli váltéflzlatok: Külföldi affillált tatásatok : Beráhova Bratlalaaa, Koátea, Kává Mosta n. T, Mattam?, Poprad, Zvoleo. Bardiov* Chuit, C jynoraay, Cop, GlrallsToa, Holií, Ürotuky Sv. Krií, Humeeoi, lriars. télen Kelmarok, Komimé, Koeino, Erii. Chlamae, Krompachy, Luienee, Malaeky, Miohalovoa, Modry Kéméi Moldova, Mulüérvo, Nitra, Nővé Zámky. Őslény, Farkán, Plelivoc, Poprmd, Prciov, Rachov, Rím. Sobota, Roloava, Sahy, Saitin, Saíovce, Sevlus, Sniua, Spiiaká Nova Vea, Spiiaké Podbradio, Spisská Vlachy, Svaljava, Taíovo, Topolcaay, Tornaié. Tr«biiov. Tarfia, Uh, Skaliea, Uihorod, Valká Kapusaay, Veiké Lovára, Velkf Madár, Vráblo, Vraoav, Zlaté Móra vsa, tslisioTM ás Zilina. Poprid-illeni*, SKaS tarái, Siarj Smekevea, Strtaké Ploao, Tat.. losaaW Jugoazláviábaai Kemereijalna Banka d. d. Zágráb áa fldkja LJabljsaa. A balti államokban. Lavijaa Privaibanka, Riga. Mindennemű banküzlet gyors és pontos lebonyolítása. sával Csehszlovákia teljesen elzárta r.gy ipa­ra, mint nyersanyagjai kivitele előtt Magyar- ország kapuit Az előzetesen ismertetett mezőgazdasági beho­zatal helyzeti előnyei mellett még csak gondol­ni sem lehet arra, hogy Magyarország behoza­tala érdekében engedményeket tegyen Cseh­szlovákia ipartermékeinek s így a legtöbb való­színűség ezerint ugy alakul majd a helyzet, hogy Csehszlovákia kénytelen lesz kapuit Ma­f yarorezág előtt megnyitni, anélkül, hogy a ereskedelmi szerződés fölmondásával Magyar- országgal szemben csak valamit is elért volna. Ha pedig erre nem lesz hajlandó, akkor az előbb említett következmények viselésén kívül teljesen elveszíti a magyar piacot, melynek megszerzéséért az államok egész sora máris élénken verekszik. 15.1 millió pengővel csökkent a magyar bank jegy forgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tartozások december 15-iki állásáról közzétett kimutatása szerint a bank jegyi orgia lom a hó­nap második hetében 15,132.195 pengővel 393,964.727 pengőre apadt. Ebből az összeg­ből 393.7 millió a pengŐértókü és 180.437 pengő a koronaőrtékii bankjegyekre esett A jegyforgalom lemorzsolódását az tette lehető­vé, hogy a leszámítolási számlán visszafizeté­seket eszközöltek és hogy a devizaigények ki­elégítése révén is nagyobb tétel bankjegy ju­tott a bank pénztáradhoz. A leszámítolási számlán a visszafizetések 145 millió pengővel haladták felül az uj folyósítások összegét é* a számla állománya ezzel az összeggel 218.4 millió pengőre apadt. A zsirószámla 355 ezer 498 pengővel 38.1 millió pengőre növekedett, r ebből az összegből 22.8 millió az állami számlákon van kezelve. ----- Az állam tartozá­sa 285j000 pengővel 65.7 ■millió pengőre csök­kent. Az egyéb tartozások tétele 12.6 millió­val 89.5 millióra, a* egyéb tartozásoké pedig 14.7 millióval 88.7 millió pengőre apadt. Az érckészlet devizaigények kielégítése követ­keztében 2,225.428 pengővel 193,710.581 pen­gőre csökkent. Ebből az összegből 162.6 mil­lió pengő az aranykészletre, 20.5 millió az alapszabályszerűen beszámítható devizákra és 10.4 millió a váltópénzre esők. A kimutatás napján a forgalomban levő bank jegymennyi­ség fedezete 53.7 százalékos volt. * 12 DURAX a tűzálló, átlátszó, föztt én ftrefj. A fűtőből áttoltéf nélkül szervírozható. B.ppattafjrx&s kijárva. A legpraktikusabb ajá dék. Mindenütt kapható Petroleum, gázkályhák éa <rázlámpák na<yv választókban. Gyári lerakat G. DUSCHINSKY, Brattslava, Köztársaság-tér 11. Kérjen árajánlatom A mezőgazdasági termelés jövedelmezősé­ge a világszerte érezhető gazdasági válság kö­vetkeztében kérdésessé vált s csupán azok a gazdaságok találják meg a számi.tilsukat a mai alacsony terményárak mellett is, amelyek teljesen szakszerű vezetésben részesülnek. A jövőben pedig még nagyobb szerep vár a szaktudásra, ami nélkül olcsóbban többet és jobbat termelni s a haladottabb országok ter­melésével a versenyt felvenni eleve kilátásta­lan. A szaktudás megszerzése azonban nem könnyű feladat, de mindenesetre a legdrá­gább módja, ha az a gazda saját tapasztalata és kára alapján jelentkezik. Mindenkinek sa­ját, jól felfogott érdeke, 9Őt a mai nehéz vi­szonyok között létérdeke fűződik ahhoz, hogy a szaksajtó termékeit: a szaklapokat és szak­könyveket beható tanulmányozás tárgyává té­ve, mindazt, ami a sa ját viszonyai között ered­ményt igér, megvalósítsa. Ebben a tekintet­ben Szlovenszkó és Kárpá tor oszor szag ma­gyar gazdái részére igen értékes segédeszköz „A Gazda" mezőgazdasági szaklap, Bratisla- va-Pozsony, Megyeháztér 11, mely lap már a 12. évfolyamába lép, valamint annak már a második évfolyamába lépő, 1931. évi vászon- kötésű zsebnaptára. Az egész éves előfizetők a zsebnaptárt egy példányban 6 korona költ­séghozzájárulás ellenében, az uj előfizetők azonkívül a lap „Gazdasági Tanácsadó" című, a kisgazdáik részére értékes könyvét dijtala- nnl kapják. A naptár szabadforgalmi ára 18 korona, előre beküld,ve. A lap kiadóhivatala mutatványszámokat díjtalanul küld. Megalakul a komáromi önálló kereskedel­mi grémium. Komáromi tudósítónk jelenti: Az uj ipar törvény életbeléptetése után a Ko­máromi Kereskedelmi Testület nem szüntet­te meg működését, bár tagjainak egyénileg az általános járású ipartáraulat tagjaivá kel­lett válniuk. A kereskedők azonban már kez­dettől fogva kívánták, hogy önállóságukat visszakapják, aminek érdekében állandóan dolgoztak. Hosszú küzdelem után végre törek­vésüket siker koronázta és a napokban érke­zett le az országos hivatal döntése Komárom­ba, amely szerint a komáromi járási keres­kedők önálló érdekképviseleti szervvé ala­kulhatnak át. A kereskedők kiválásához hoz­zájárult a komáromi járási általános ipartár­sulat is és ennek következtében a komáromi járás kereskedői december 28. napján alakuló közgyűlésre jönnek össze, amelyen letárgyalja az uj grémium alapszabályait, megválasztja tisztviselők a rát és elöljáróságát. A magyar kereskedők sztornírozzák a meg­rendeléseket. A magyar kereskedők az utób­bi két hétben javarészt azzal a föltétellel ren­deltek árut a csehszlovákiai gyáraktól, hogy a rendelés csak ugy érvényes, ha a két állam szerződéses kereskedelmi kapcsolatai meg­maradnak. Kedden és ezerdán a csehszlová­kiai textilgyárak igen sok levelet kaptak ma­gyar kereskedőktől, amelyekben a régebbi megrendelések sztorniroztatnak azzal, hogy amennyiben az ám már utón volna, a címzett azt nem veheti át a beállott vámtarifáik vál­tozás miatt A csehszlovákiai textilipart «s annál súlyosabban érinti, mert jelentős rész­ben a magyar piac speciális kívánságainak megfelelő áruról van szó. A nagy kereskedő hal árak indexe a december eleji állapot e®enn<t november elejétől 112.7-rői 111.1-re, tehát 1.4 eaázafókkal esett. Asc óleknisae- rek és éűvsoeü erittdkek 106.5-ról 103.3-ra, a fcaikar- máai yneműek 78.8-ról 77.4-re esték e m e kél o*>- port esése 2-9 ezázatlékos. Az Ipari nyersanyagok ém a gyártmányok árindex* is eeo*t 0-8 acámulékkaA 122.í-ról 1211-re. A gabonaárak é® őrlemények ál­talánosan csökkenő irányzata alól kávétel a zab, mely 4.9 etsázailókkail, a külföldi buzailáesst 2.5 szá­zalékká'!, e borsó 1.6 százail-ékkal e a kukorica 5.4 százalékkal esetit. Elleniben megdrágult a búza 8.8, a rozs 4.5, az árpa 0.8, a belföldi búzaliszt 3.7, a rozsliszt 4.1, miig a burgonya 12.3 százfdékikal esett. Az édeknásaerek csoportjában megd rágulit imég a vaj 0.9 s a tojás 2.9 százalékkal. — Valamennyi husfajta ára esetit; igy a marhahús 1.3, a sertéshús 7.8, a borjúhús 18.4, az iirühus 2.8, a füstölt sonka 6.2, a belföldi eertészsir 1.9, a külföldi sertészsír 3 százoJiéilíikal csökkent. A nyersemkor ára 13.3 szá­zalékkal esett. Különösen erősen esett a mailéta és a komló ára. A szalma 4.1 százalékkal esett. A fé­mek és ásványok csoportjában a vas-féláru és kész­áru 4.7, a ezerszámacél 6.3 százalékkal eseti, míg a réz ára 23.7. az ón 2.4 s az ólom 9.1 százalékkal emelkedett. A juta 2 százalékkal emelkedett, el­lenben az összes többi textilipari nyersanyagok ára csőként; igy a gyapot 7.3, a pamut 1.8, a szlo- venszkóii és tengerentúli gyapjú 3 százalékkal esett. A többi tétel közül említésre érdemes a nyersbőr 4.1, a petróleum 10.7 s a lenolaj 8.3 százalékos esése. A nagy erdei károk és a túltermelés miatt a puhafa ára 4.2, a vágott fa éra 1.4 százalékkal csökkent. )'iviB»awsai Bratislava-Pozsony, mezőgazdasági szaklap Vármegyeháztér 11 A csehszlovákiai magyar gazdák értékes szaklapja,, mutatványszámokat díjtalanul küld. — Évi előfizetési dija Ké 60*—. „A GnzdaM zsebnaptára az 1931. évre — Egészvászon kötésben aa elő­fizetők 1 példányban Kő 8-ért kapják, szabad forgalmi ára Ke 18. Novemberben ötszázezerrel emelkedett a munkanélküliek száma Németországban. Ez­zel szemben 1929 novemberében a munkanél­küliek abszolút száma 2,100.000 volt. Figye­lemreméltó körülmény, hogy a múlt óv ha­sonló periódusában az emelkedés 540.000 volt, tehát mintegy tíz százalékkal nagyobb. Hivatalos német statisztika szerint a munka- nélküliek száma november hónapban újabb ötszázezerrel 3,760.000-re emelkedett. Az ug­rásszerű emelkedés szezonális jellegű, min­den évben jelentékenyen emelkedik novem­ber hónapban a munkanélküliek száma, ami annyit jelent, hogy egy év alatt nyolcvanszá- zalékos volt az emelkedés. sa l i— ii ttMU mmmmwmmt ..........—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom