Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-18 / 288. (2509.) szám

1930 december 18, csüfortök. 9 Jó családból való budapesti fiatalemberek titokzatos öngyilhosságsorozata Négy íffu együtt indult az életbe és három már öngyilkos tett Amerikai párbaj Bodnár jogha.lgató halászbástyái életveszélyes „elcsúszásau mögött? Budapest, december 17. Tegnap este titok­zatos szerencsétlenség történt a Halászbástya alatt; a Hunyadi János utón összeroncsoit tagokkal találták, majd az Uj Szent János kórházba szállították Bodnár István 25 éves joghallgatót, Bodnár Dezsőnek, a Magnezit­gyár igazgatójának a fiát. MILYEN IDŐ Középeurópa felé hidegebb légáramlat nyomult minek következtében erősebb lehűlés állott be. A hőmérséklet a fagypont körül mozog. — Időpro gnózis: Jobbára felhős, helyenként hóeséssel, hű­vös, északnyugati széllel. — Kommunista vakparádé Zsolnán. Zsolnai tudósítónk jelenti: A zsolnai kommunista párt titkársága az elmúlt nap 150 munkanélkülit vo­nultatott föl a járási hivatalba, hogy részükre segélyt, illetve munkát kérjen. A párttitkár azt állította, hogy a munkanélküliek nagyrésze nemrégen még a cellulózegyár munkása volt, de éppen karácsony előtt elbocsátották őket. A többi tüntetőt is úgy szerepeltették, mintha elbocsátott gyári munkások lettek volna. A munkanélkülieket vezető küldöttséggel Bartóky főkomiszárius tárgyalt, aki érdeklődött a zsol­nai gyáraknál és azt a meglepő fölvilágositást kapta, hogy az állítólagosán elbocsátott mun­kások közül egyetlen egy sem állott a kérdéses gyárak alkalmazásában. A főbiztos okkor kö­zelebbről is érdeklődni kezdett a munkanélkü­liek felől és megtudta, hogy azok környékbeli jómódú gazdák fiai. akik nem szoktak gyárak­ban dolgozni. Amikor a főbiztos tiszta képet nvert a kommunista párt akcióiának indító- okáról és eszközeiről, közölte a küldöttséggel, hogy majd a városi szükségmunka kiadása al­kalmával gondoskodni fog a fölvezetett mun- feanélküliek foglalkoztatásáról — Hangverseny Hölnicbányán. Gölniobá- nyai tudósítónk jelenti: Az itteni közművelő­dési egyesület december 14-én a városi ven­déglő nagytermében jótókonycélu hangver­senyt rendezett a helybeli zene és vegyeskar közreműködésével. A tiszta jövedelmet a sze­gény gyermekek felruházására fordítják. xx BtaliH-í-ement Muzeum-Télikertje napon ként esti 9 órától nyitva (Mitnrtök. szombat vasár- és ünnepnap ötórai tea. (Pozsony lég kellemes*’5»h legszolidabb tán^zórakozása } — Tiltott hazárdjátékon értek egy zsolnai társaságot. Zsolnai tudósítónk jelenti: Két hét óta a városban egy szenzációszámba menő le­leplezésről suttog a fáma. Értesüléseink sze­rint e kósza híreknek, amelyek néha erősen túlzott ki adásba u forognak közszájon, van né­mi alapja, de nem történt több, minthogy já­tékon értek egy zsolnai társaságot s a pénz­ügyi hatóságok közegei a bakarátasztalon ta­lált 48.000 korona készpénzt a törvény nevé­ben lefoglalták. Ez akcióban személyesen is részeveit a pénzügy igazgatóság kihágási osz­tályának főnöke három ellenőrével együtt, akik polgári ruhában minden feltűnést elke­rülve lopóztak a bakarát szobába. Elállták a kijáratot s a főnök jeladására rajtaütöttek a meglepett társaságon. Az asztalon talált pénzt lefoglalták s a társaság tagjai, valamint a be’vség tulajdonosa ellen megindították az el­járást. — Néhai Szarvasy László dr. szemorvos rende lését, Kassán, az elhunyt családjának kivárságá ra Orossmann Dezső dr szemorvos vette át és folytatja Sas-ueca 4. Malom-u sarok) szám alatt — Hideg idő a Tátrában, ÓLátrafüredrő! je­lentik: Ma éjszaka a Tátrában 10 fokos hideg állott be. A bóréleg magassága 25 ont. A ródli- és jégpályákat megnyitották. 5ÜWÜÍÜÜ 6»ár’e!e®8ls: ludspes? Koifce PfeSfam FIST TISZTIT - MOS: Központi üzem címe: Haltenberqer Festöqyár, Ka3ic? 2 A SZLOVBNSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ROZSNYÓN: Csütörtök: Az obsitos. Daljáték. Péntek: Az ifjú pásztor. Vígjáték. Szombat: Poldi. Operett. Vasárnap dé’után: Csárdáskirálynő. Operett este: Poldi. AZ UNGVÁRI „URÁNIA- HANGOS MOZGÓ MŰSORA: Dec. 17-tŐl 2ó-Lg: „A iegszebb tangó (filmoperett). Dec. 21-től 23-ig: „A hadnagy ur babája, (filmoper.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Szivek szimfóniája, A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Cs. és k. tábornagy, (Burián.) 8. hét. AVION: Lövés a hangosfilm-műteremben. KOTVA: Nyugati íront 1918. (3 hét.) LUCERNA: Fékeveszctt szenvedély. (Garbó.) 3. b. MACEftKA: A boldogság melódája- (Svéd fiion.) METRÓ: Hermclines hölgy (Filmopereft.) 2. h. PASSAGE: Két sz:v % ütemben. (18. hét.) RÁDIÓ: Kígyó a parad:c-omban (N. Sheerer) ROXY: Szerelmi parádé. (M Chevalicr.) SVÉTOZOR: Hermclines hölgy. (2. hét.) Két testvé> h sonld egy - má'ra- az egv k szép a má­j§ ih. f ’h 1 ót, a szép Mary Itreme* ha«zna t, arerró' minden ki- W/lf'\*S -4 ütés, módot, fzep’ö eltűnt, r,.J ^ íft arca fiatalos iide lett ön +* fcis használón Marv krémet, ^ D Mary-pudert, Marv-szap- 4T\ jfiP pánt. . Vegven egy egés2 • •'I \ garnitúrát. Kész te je: Or. V Lad. Fóliát, lekárnlk „„VJ * Pielíanodb Bodnár esete talán egy átláthatatlan drá­mának egyik láncszeme. Évekkel ezelőtt együtt járt a Markö uccai gimnáziumba Miiller Géza, egy magasrangu nyugalmazott katonatiszt fia, Berger György, a Mercur Bank volt wzéigazgatójának ha, Botib Klárinak, az ismert színésznőnek öccse és Bodnár István. Nyolc évig jártak egy osz­tályba és elválaszthatatlan barátoknak is­merték őket osztálytársaik es barátaik. — Együtt érettségiztek és érettségi után kezdőd­tek az első furcsa jelenségek. Mintegy négy esztendővel ezelőtt történt, hogy a három fiun furcsa idegességet észlel­tek barátaik. Kedvetlenül jártak-keltek és a máskor olyan hangos, vidám triónak szavát sem lehetett hallani. Ez az állapot jó sokáig tartott, senki sem tudta okát adni és amikor ebben az időben Bodnár István bátyja a Margit-szigetcn agyonlőtte magát, a három fiú még sokkal csendesebb lett. Las- sankint aztán engedett ez a komor lelkiál­lapot és bár egyik sem nyerte vissza régi vi­dámságát, mégis ismét társaságba kezdtek járni. Alig egy évre rá Miiller Gézán külö­nös tüneteket észleltek ismerősei. A fiatalember mindezideig nagyon tartóz­kodó életmódot folytatott, nagy ambícióval látott hozzá egy tervezett enyvgyár létesítésé­hez és barátainak mesélte, hogy milyen bol­dog, hogy most végre lehetőség nyílik ügyes­ségének és tudásának bemutatására. Most egészen megváltozott Az estélyekről, ame­lyekre meghívták, sokszor alkoholtól kábul- tan távozott, még Berger Györgygye! és Bod­nár Pistával sem érintkezett, teljesen vissza- szavonultan élt. Egy nap hírül hozták, hogy Miiller Géza délelőtt vakbélbántalnmkról panaszkodott, délután akarták beszállítani az egyik fővárosi szanatóriumba, azonban közben meghalt. Halálának kire igen nagy részvétet keltett. Különösen két közvetlen barátját, Berger Györgyöt és Bodnár Istvánt sújtotta le a ha­lálhír. Jóidéig csak tengtek-lengtek minden­felé, alig lehetett beszélni velük. — Körülbelül egy évvel ezelőtt együtt ül­tünk az egyik dunaparti szálloda halijában, éjjel egy óra tájban, Berger Györgygyel — mondotta el most a tragikus sorsú fiuk egyik barátja. — Véletlenül találkoztunk az uccán és bementünk a szálloda halijába. Nem vol­tunk nagyon jó barátok, de néha — különösen ha valami nagyon nyomta a lelkét — napo­kon keresztül telefonált, hogy legyünk SzmHlz-KönVvKaKroitÁ" Az ismeretien Ibsen Uf adatok a nagy drámairó éleiéről London, december hó. Az angol irodaiban bort én e l n ek fontos eseménye van: most jelent meg Ibsen első kimerítő angol - nyeivü életrajza. Húsz évvel ezelőtt már jelent meg ugyan egy rövid Ibsen-életrajz Sír Edimund Gosse, a nemrég elhunyt nagy angol kritikus tol­lából de ez a munka inkább ragyogó stiLáris kva­litásai és finom mondanivalói miatt, semmint tudományos megbízhatóságáért tarthat számot az érdeklődésre. Az uj életrajz szerzője A E. Zucker, az össze­hasonlító irodalomtörténet tanára, a londoni egyetemen mindenekelőtt megcáfolja azt az elter­jedt bal’hitet, amely szerint Ibsen nem volt norvég származású, hanem eredben túlnyomórészt skót és német vér folyt. Zucker professzor meggyőzően ki­mutatja, hogy Ibsen kilencven százalékban norvég eredetű. Az angol tudós egyébként igen nagyra becsüld Ibsent; egyetért PLrandelloval abban a fel­fogásban, hogy Ibsen Shakespeare óta a világ leg­nagyobb drámaírója. Sőt megvan az az előnye Shakespeare-rel szemben, hogy végtelen gonddal dolgozott, míg Shakespeare tengernyi elfoglaltsága közepette szabad óráiban sietve irta darabjait. Érdekes adatokat tartalmaz a könyv Ibsen munka- technikájára vonatkozóan. Ibsen minden alakját olyan élénken, elképzeli©, hogy számtalan élet- körülményt és anekdotát tudott róluk mondani, ame’yeknek semmi szerepük nem volt a darabok­ban. így példánul gyakran mondta, hogy Nórá-t gyermekkorában apja gyakran durván bántal­mazta. Nagyon érdekes erre vonatkozóan Ibsen egy eddig kiadatlan naplőjegyezele. ,Alikor először vázolom fel a darabot, — irta, — úgy érzem, mintha egy vasúti fülkében talál: TOtaft *■ flbessólgeUem rt­együít. Jóidéig csendben ültünk, aztán hirte­len beszélni kezdett. Ilyesféléi mondott: — Tudod, teljesen céltalan, amit én itt csi­nálok. Egyideig még próbálom, aztán úgyis vége lesz. — Előbb vagy utóbb, igazán nincs értelme, hogy húzzam a dolgot... Voltak ilyen hangulatai gyakran, nem lehe­tett nagyon komolyan venni, de azért elbe­széltünk, hogy egy egészséges, jómódú fiatal­embernek tulajdonképpen a mai nehéz idők­ben boldognak kellene lenni azért, hogy mindene megvan. Amikor felkeltünk, — már lehetett úgy hajnali 3 óra, — kicsit nyugod- tabbnak látszott. — Hiszen — mondotta — én mindent megpróbálok. Utálom a sportot, mégis el fo­gok menni síelni, hátha használ valamit. De hiszen úgyis minden hiába. Én rajtam nem segít semmi, elmegyek a Gé'za után!... Aztán elment síelni és lassan kitavaszo­dott, amikor hu svét körül a lapok hirül ad­ták, hogy Berger György 23 éves tisztviselő bement egy berliniért szállodába, szobát bérelt, órákhosszat leveleket irt és főbelőtte ma­gát. Tettének okát nem tudták kideríteni, szüle­inek Írott levelében az igazi okot nem emlí­tette. A három fiú közül most már csak Bodnár István maradt meg. Körülvették megmaradt barátai, akik aggódva látták a napról-napra idegesebb fiatalembert. Sokat emlegette két elhunyt barátját. Néhány nappal ezelőtt ki­sebb betegség ágyba döntötte és tegnap ment először ismét az uccára. Délután folyamán leveleket irt, aztán többször keresték tele­fonon, majd úgy este 7 óra tájban elbúcsú­zott szüleitől azzal, hogy egy kicsit levegőzni megy. A többit homály fedi. Hogyan került Bod­nár István a Hunyadi János útra, hogyan tör­tént a szerencsétlenség. Édesapja szerint volt tanárához indult, megcsúszott és elesett és szó sem lehet szándékosságról. Viszont a kórház igazgatósága szerint Bodnár István beszállítása óta nem nyerte vissza eszméletét ée állapota még mindig életveszélyes. Remélhetőleg sikerül Bodnár Istvánt vissza­adni az éleinek. Akkor azonban akár orvo­soknak, akár másoknak ki kell deríteni, van-e valami enneki a titokzatos öngyilkosságlánco- latnak a hátterében. A fiatalember bátyja, Müller Géza, Berger György — és talán Bodnár István is — miért akartak megválni az élettől? Meg kell álla­pítani végre, mi igaz abból, amit már Berger György halála után suttogtak, hogy a három fiatalember évekkel ezelőtt romantikus ame­rikai párbajt vívott és ennek következtében kellett meghalniok. lüik egyről ég máéiról. A második leíráskor már többet tudok róluk: annyit, mintha négy hétig tartózkodtam volna velük együtt egy fürdőhelyen. Mikor utoljára fogok hozzá a darab leírásához, már behatóan ismerem a szereplőket, mintha régi barátaim volnának." A könyv egyetért sok más íróval abban, hogy Ibsen karakterére a gyermekkori nyomor kitöröl­hetetlen bélyeget nyomott. Nem min'Jia Ibsen egész életében emberkeriilő volna; voltak életé­nek korszakai, amikor szerette a társaságot, nem egyszer be is csípett. Aránylag könnyen barátko­zott ée hűségesnek bizonyult a barátságaiban. Sokan szerették Ibsent, felesége, aki 1914-ben halt meg, imádta. Mérhetetlenül hiú volt. öreg korá­ban., mint világhírű iró, mikor hazalátogatott szülő­városába, Bergenbe, frakkba vágta magát és ösz- szes rendjeleit föltüzte, abban a hiszem ben, hogy a bér géni városi tanács küldöttséggel fogadja a kikötőben. Nagyon csalódott, mert a kikötőben egy lélek se várta. Az ilyen apró sérelmek jobban bántották, mint a komoly kudarcok. Ibsen nem volt bátor ember és sohasem vitte keresztül gyakorlatban azt, amit elmóbileg he­lyesnek tartott. Mikor Norvégia semleges maradt a sch'eswig—-holeíeim háborúban, Ibsen magából kikelve bélyegezte meg hazája óvatosságát. Valaki megkérdezte tőle, miért nem jelentkezik önként a dán hadseregben? Erié zavarba jött, elpirult és kitérően válaszolt. Mindebből látnivaló, hogy nem volt eszményi, hősi jellem. Átlagember volt aki azonban csodálatos művészetével, nagy kritikai érzékével felül tudott kerekedni emberi gyenge­ségein. (*) Bazilldes Mária és Bartók Béla nagysikerű hangversenye Kassán. Kaasai szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap este kiemelkedő zenei esemény­ben volt része Kassa koncertkedvelő közönségé' nők. Bazilides Mária és Bartók Béla, a. magyar zenei élet világviszonylatban is kimagasló két egyénisége, együttes hangversenyt adtak a Sohalkház nagytermében. A hangverseny minden tekintetbon a két istenáldotta, nagyszerű művész abszolút értékű megnyilatkozása volt, amiről csak az elismerő csodálat hangján szabad megem.ékez-' ni. Műsorukon Bartók és Kodály magyar motivu- mu szerzeményein kivül Bach, Beethoven, bcar- latti, Hándel és Schubert kompozíciói szereoeltek és szugg€6ztiv erejű művészetük köntösébe öl­töztetve tökéletes hatást értek el. Bazilede* Má* ria különösen Bartók é6 Schubert dalaival Bar­tók Béla pedig saját szerzeményű darabjaival és Kodály Marosszéki táncaival aratott frenetikus sikert. Bár a vidéki városok koncertdobogójának ritkán jut része abban a megtiszteltetésben, hogy két ilyen nagynevű művész adjon együttes hang: versenyt, mégis a termet érthetetlen okokból csak félig töltötte meg a publikum, ez azonban hosszantartó ünneplésben részesítette mind Bazb lides Máriát, mind Bartók Bélát és műsoruk végez­tével több ráadásra kényezeritette őket. Az él­ményt jelentő hangversenyt a „Koncert“-iroda rendezte körültekintő goudossággaL I <nUisuUr\^ jobb szabóságban^ íapHabo, (*) A szentesi múzeum kincsei Csikágóban. A szentesi muzeum értékes lelettel szerepel a most megnyitó csikágói világkiállításon. A Fiid Muzeum felkérésére 4500 éves rézkori 6Írt küldött ed a mú­zeum igazgatója Amerikába, ahol azt kiállítják. A rézkori letet igen ritka és hozzá hasonló eddig nem fordult elő Magyaronszágon. (*) J u les Romains harmadik premierje két hó­napon belül. A párisi Odeon, a franciák második állami színháza Jules Romams-nak „Boen“ oiimü uj darabját mutatta be. Jules Romains csodálato­san termékeny iró; rövid két hónap alatt ez már a harmadik premierje. Nem várja meg, mig ez e ső darabját leveszik a műsorról: még javában játsszák a „Donogoo“-t és a „Musse“t, az egyiket a Pigaile- színházban, a másikat az Atólier-ben, máris bénul­ta! ót ad. Ha így folytatja, Paris vailamcnnyi kerü­letében fogják adni egy egy darabját. Romains mindig általános kérdéseket, filozófiai problémá­kat dramatizál. A Donogoo témája a termékeny hiszékenység, a Mussé-é a szabadság, Bcen-é a pénz. Boen egyszerű, átlagos francia po’gűr, egy kis autóa'ikatrész-üzem tulajdonosa, alti hirtelen meg­gazdagodik és a pénz megronlja a karakterét, ami bizonyára nem uj igazság, nem Í6 megnyugtató igazság, de Romains meggyőzően és érdekesen fejti ki. A párisi kritika főképp a darab első felvonását dicséri. (*) Red! ezredes — a kabaréban. Egon Erwim Kisch, a hires német riporter, aki megírta Redl ezredes kémkedési ügyét, most darabot irt ebből, az izgalmas témából. A darabot a berlini Kabaréit dér Komiiker mutatta be. Táncosnők, elownok és bábszínház között öt rövid képből állő ezkecoset mulatnak be, ami a történelmi eseményekhez hí­ven dramatizálja a történetet. Az egyik kép a rend­őrségen játszódik, egy másik a vezérkarban, meg- je'enik egy igazi főherceg és Hötzendorfi Konrád is szerepel a darabban. A drámai riportról meg­oszlanak a vélemények, de annyi bizonyos, hogy Egon Ervvin Kisch müve ennek a vitatható műfaj­nak egyik legügyesebb terméke. Legjobb tnr*H«*án ((Uáiltozóhelye SECT PAVíLLOft PIUIfA. Itybna ü»*. (•) Kétszázezer márkába került Berlinben egy opera kiállítása. Most derült ki Berlinben, ahol minden vonalon a legnagyobb takarékosság elvét vallják, hogy a Slaoteoperben az elmu'1 ezezénban egyetlen opera kiál'JMása kétszázezer márkáiba ke­rült. Ez az opera a Koiuimbus Kristóf volt. A mi­nisztérium most leirt a Skaűscper igazgatóságához, amelyben a legszigorúbban figyelmezteti az Opera­ház vezetőségét, hogy a jövőben tartózkodjék altéi, hogy ily*en horribilis összeget költsön egy-egy opera bemutatójára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom