Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-16 / 286. (2507.) szám

4 1930 december 16, kedd. A rakétatechnika ujkorszaka A rakéta, mint világürhajó motorja — A fejlődés várható útja — A közeljövő gyakorlati lehetőségei Irta: NEUBAVER FRIGYES mérnök A föM ée a hűld -közötti távolságot és mt-ég sokkal I inkább a föld és valamelyik testvérbolygó közöltöt, ' | hogy ne tartson az ut hónapokig, sőt — a második esőkben — évtizedekig, amúgy is csak az említett hatalmas sebességekkel tehet áthidalni. E sebes­ségek inár kozmikus nagyságrendűek és másod- . percenkinti több kilométert tesznek ki. bűnt lát­tuk, a rakótakéssü 1 ékeknek gyakorlatilag elfogad­hatóan gazdaságos működése e sebességek eléró- ; séhez van kötve. Egyúttal láttuk, hogy éppen a 1 rakétakészülékek alkalmasok eninek megvalósí­tásához. , I A legtöbb ember, aki ezt olvassa, kételkedni j fog abban, hogy élőlény ilyen gyorsaságokat el- 1 bírjon majd. Pedig e kétely' alaptalan! Ha ugyanis ! igen nagy sebességről hallunk beszélni, akkor' íuiajdonképpeu nem ez qtóbbi kelti fel bennünk a nyugtalanság érzését, hanem az az öntudatlanul bennünket foglalkoztató képzet: ez az óriási gyor­saság hirtelen megszűnhetne, — például összeüt­közés által. Tudományosan fejezve ki: maga az egyenletes gyorsaság, legyen az bármiilyen szédi- í tőén nagy, nőm veszélyes, hanem csak annak bir- ! leien változásai, mint például heves lassítás, vagy erős gyorsulás, vagy váratlan irányváltozások. A száguldó gyorsvonatban légföiljobb a Poseaj rugó­zástól eredő rázkódást érezzük, de legcsekélyebb mértékben sem magát e 80 kilométeres iramot. A sportrepülők gyorsasági rekordja meg 550 kilo­méter óránkén1, ami máeedpercenkint Í50 métert jelent, vagyis a hang terjedési sebességének a | felét!, anélkül, hogy e pilóta — hacsak az ellen­tevő a2 asztalos-, szabó- és hentesipar. E utóbbiban kiemelkedő a Schaner-cég, amel; újonnan berendezett gyárában magyar sza lámit is állít elő. — A város idegenforgalma nagy. Különb $en nyáron az óránkint közlekedő állam autóbuszokon Pöstyénböl és Tr oncs é ntépIioböl érkéznél fiirdövendégek a város és főképp a rá] megtekintésére. Winter Lajos pöstény-i fürdő igazgató sziszte­matikusan ismerteti meg vendégeivel a für­dő környékét és főképpen Trencsént. „lássa ireba rozko!ísaf“ Az érdekes beszélgetés befejeztével az egymás felett magasodó vár lépcsőkön elin­dultunk a plébánia felé, anoi Marsina András hitoktatót kerestük fel, aki lelkes és sokágú tevékenységet fejt k? nemcsak a hitélet, hanem a szlovák kulturális élet. te­rén is s egyik eleven oszlopa a jó renoméju harcos aulonómista lapnak, a ,.Trencan“- nak. A hitoktató szerényen szabó-Jott a formá­lis nyilatkozattételtől, nem politizál s csak annyiban törődik a politikával, amennyiben azt a pasztoráció egyik eszközének látja. A kölcsönös megértésben lefolyt csendes beszélgetés során elmondotta, hogy lapju­kat, a „Trencan**-! 1926-ban indították meg, a iap tulllcndült a helyi jelentőségen « éljut egészen Kassáig és Pozsonyig, azon­kívül Amerikába is jár. PéldánysZáma eléri a kétezret, amiből Trencsénben hatszáz példányt helyeznek el. Szó volt arról is, hogy a párt felismerve a lap jelentőségét, átfogóbb cimmel szélesebb alapra fektesse,' de ők megmaradtak a Trónbannál. A néppárt dolgaira nézve a hivő hitével és kitartásával jelentette ki, hogy ők hívek maradnak a párthoz, amelynek jövője elé nem néz aggodalommal, hvert a gyengeségeket már felismerték s aj fő az, hogy a munka folyik és az apró mun­kásak megmaradtak. Ki fogják heverni a szükséges rosszat, az anyagias embereket. Lassan kiküszöbölik a bajokat, már az szláv tulajdonság, hogy az érés és a fejlődés lassú. „Jána treba rozkolísaf.“ (Jancsit neki kell ringatni.) Ha a pártban a tiszta meggyőződésüek maradnak meg, majd megújul a szervezés is. Ma szenved­őtök kei] a nemzeti hibák íniaft, amelyek azonban el fognak tűnni. Az akadémiai ifjú­ság nagy reménységük, Pozsonyban a fiatalok szépen dolgoznak, Prágából is még öntudatosabban térnek haza. A beszélgetés további során alludált a hor- vát népre, amelyben kétségtelenül nagyobb a nemzeti öntudat s mégsem tud előre­haladni. A nyáron beszélt a horvát néppárt több emberével, akik maguk is megerősí­tették, hogy politikai küzdelmük egyelőre holtpontra jutott. A szlovák nép helyzete addig nem lehet tragikus, amíg él a munka. A pártot tovább fogják szervezni s kívána­tosabb, hogy a 1‘ndová strana inkább ötven százalékos, tüzpróhán átment káderrel csináljon cél­tudatos politikát, mint száz százalékos < masszával. A néppárt ide fog fejlődni é«s addigra elírni- ' nálódik a magyarónok és nem-magyarónok : közötti különbség is. Visszatérve az ifjúság kérdésébe, Marsina András elmondotta, hogy akiket ő a tanuló­ifjúságból ismer, azok jó katolikusok és ' erős nemzeti öntudat él bennük. Sajnálatos, de szükséges azt is megállapítani, hogy van a szlovák ifjúságnak egy része, amely nem munkával akar boldogulni. Ma már a középiskolai ifjúságot Í3 megfertőzték a politika módszerei, már ő Is színeket ját- 1 szik abban a feltevésben, hogy ez is belő- j lyással van a. klasszifikációra. Végül az amerikai szlovákok kérdését érin- ] tettük, akikkel a hitoktató összeköttetésben j áll. Bennük látná a nemzet erői felfrissülő- ] séhez éti megújulásához a legnagyobb segit- . «éget, ha hazajönnének $ amerikai szellemük- ] kel és tőkéjükkel erkölcsileg és anyagi- , lag erősítenék az autonómlsta küzdelmet. Akik azonban hazatérnek, csakhamar ked- , vüket vesztetten és sokszor elszegényedve j fordulnak vissza. A sörbe tökőr vetítőiénél Harmadik látogatásunk HalaSa dános gyógy , zerésznek, Mudrofi í’á! unoká jának Mólt. Rendkívül rokonszenves, megnyerő ur, mar az első pillám atban megérzik rajta a régj Márton — jó érielemben vett — arUizto kratikus gondolkodása. Gondolkozó ember, gyorsaságból. Földanyánk, melyen állunk, niága ifi minden másodpercben 30 kilométerrel ragad tova bennünket a Nap körűéi pályáján, de mert e meg­foghatatlan száguldás simább, egyenletesebb a leg- í modernebb PuUman-kocsi futásánál is, ezért aztán ; nem érzünk belőle semmiteem. És éppen ebben rejlik Verne Gyula fantaszti­kus hoMlövege és az embert szállító n3g)nrakéta közötti döntő különbség: a löveg ugyanis a fentem- Ütett másodpercenkénti 12 kilométeres rettentő gyorsaságot alig néhány tözodpiillanat alatt éri el. Ezt a hirtelenséget (tudományosain szólva; nagyon eiős gyorsulást) emberfia természetesen ká nem bírja, mert palacsintává lapul. Ellenben egy raké­tánál ö sebesség növekedésnek a tempója csak akkora, amekkorára beállítjuk, — például váljék a sebesség minden másodperc elteltével 25 méter­rel nagyobbá, akkor azt a bizonyos 12.000 méteres másodperceink inti gyorsaságot 480 másodperc múl­va fogja elérni, mert 480 szor 25 ez 12.000-t tesz ki, — vagyis kb. 8 perc leforgása alatt. Ennek az aránylag oseké'y gyorsulásnak 8 percig tartó nem tn'erős nyomását elég jól ki lehet majd birai. Közben a rakéta körülbelül 3000 kilométeres utat tett meg és immár heitóerő és üzemanyag nélkül írja további kozmetikus pályáját. Olyan ez, mintha egy 3000 kilométer bosszú ágyucsövet hagyott vol­na most éppen el, amelynek belsejében az óriási ■kozmetikus gyorsaságára csak egészen lassankint tett szert. De — mint mondottuk —- alighanem jónóhány. év fog még addig eltelni. A szerkesztésnek, a kormányzásnak igen sok részletkérdését kell még megoldani. Azonban e munkálatok eredményei már az egészen közeljövőben sokféle használható­ságú rakétaszerkezetek lehetnek Mindenekelőtt a függőlegesen emelkedő regisztrál rakéta, mely érzékeny mérőműszereket visz. magával, melyek az utbaeuő légrétegek állapoté mozgó papir- tekercsre önműködően jegyzik föl, — légnyomást, hőrnérsék'etet, nedvességfokot, villamos töltést, st’b. Eddig erre a célra ez úgynevezett meteoroló­giai baliónokat alkalmazták, de ezek nem jutottak 30 kilométernél magasabbra. Jól6zerkesztctt raké­ták felvihetik az önműködő műszereket többszáz kilométernyi magasba, hogy aztán ismét sértetle­nül visszaszállítsák őket a földre. A szellemes ejtő-1 ér nyőszerkezetet kisebb niodelteknél már kielégi- l tő eredménnyel próbálták ki. Így tehát a föld Iég- , kör legvégső állomásai is a kutatás számára elór- : hetöek lesznek. Az odaföntről lehozott levegő- í próbák vegyi elemzéséből megtudható lesz, hogy ■ vájjon a fölső rétegek összetétele hasonló-e az • alsókéhoz. Az eddig hozzáférhetetlen magasabb és legmagasabb régión megismerése igen nagy *1­■ mólét! érdek ess égü lesz a fizika egész sereg kér­■ désére nézve. Például a Nap légkörében meg­figyelt rejtélyes korónium-gáz természetére is fény fog talán derülni. E kutatások gyakorlati haszonnal is járhatnak, például a dróttalaa technika terén, mert ezekben a magasságokban van aiz északi fénynek és a Heaviside-rétegnek a hazája, melyek az e’eiktromos hullámok terjedőére igen nagy befolyással van­nak. A meteorológiának sok tisztázatlan kérdése ■is — pld. a zivatarképződés, vagy a légnyomásin- gadózások keletkezése — tanulmányozható lesz. Különleges szerkesztés és az indítási irány al­kalmas megválasztása mellett ezek a kisebb, át­meneti rákét a típusok nemcsak nagy magasságba, hanem nagy távolságba, több ezer kilométer mesz- szire is, repülhetnek. Oberth tanár fénykép&ző- készülékkel való felszerelésre és ismeretlen, ne­hezen hozzáférhető vidékek átkutatására alkalmas­nak tártja őket. Ez kutatóexpedfoiók számára elő­munkálatképpen nagyon értékes lenne. Oberth tanár azonban főképpen postátssállitó rakétákat remél megalkotni. Az ilyen Budapesttől Newyorkig félóra alatt repül és Oberth évtizedes matematikai-eliméleti munkássága folytán ma ab­ban a helyzetben vagyunk, hogy a rakéta leesésé­nek a helyét egy 10 kilométer sugara kör belsejé­re korlátozhatjuk. Erre a célra például Newyork kikötőjét használhatnók fel és miután egy rakéta megérkezésének az ideje másodpercnyi pontossá­gig számítható ki, könnyű megfigyelni és érle menni. Oberth tanár egy közönséges súlyú levél­nek a ezádilási költségeit csak 5—10 Iv-re becsüld, tehát a kábelnek és a szikratávírónak igen erŐ6 versenytársa akadna és ez utóbbiakkal szemben a rakétának meg van az az előnye, hogy7 magát az eredeti iratót szállítja és ezáltal a levéltitkot lg megőrzi. A rakétának löveg gyanánt való felhasználását még néhány technikád akadály késlelteti, különö­sen az elégtelen célzási biztonság Oberth tanár igen keserves küzdelmet folytat-e célok megvalósulásáért. Egyelőre osztozik meg­annyi más uj technikai eszme alkotójának és hir­detőjének a sorsában: nem találta még meg azt a kitartó és nagyszabású anyagi segítséget, mely 6t élete eddigi munkájának alapvető és nagysserii voltáért megilletné. Alapvető a munkássága, meri őt lehet tekinteni úgy a kísérleti, mnit ai elméleti rakétatadomány megalapítójának. Berlinben most megalakult a ,,Véréin für Reumschiffahrt E. V.M, (űrhajózási egylet), melyhez minden számottevő szakember csatlakozott és melynek sok magyar tagja is van. Ez az egylet feladatául tűzte ki azok­nak az anyagi eszközöknek a megszervezését, me'yék e rakétatechnika fejlődéséhez és különö­sen Oberth terveinek megvalósulásához szüksége­sek. A mostanában mindenfelől érkező óa rak óta - lövegek elkészüléséről és hasonlókról szóló hírek valódi háttere és összes komoly eredményei Oberth munkásságán fognak alapulni. Az ürhajózástörekvéseknek már igen nagy ered­ménye tesz az is, ha sikerülni fog a Föld légköré­nek vegyi és fizikai tulajdonságait a legmagasabb rétegekig is megismerni és ha a poefarakóták lét­rejönnek. Eb utóbbiakból fog aztán a nyert tapasztalatok­nak segélyével és az építési dimenzióknak folyto­nos s alighanem mindig gyorsabb tempójú növe­kedése á’tal egy uj és nagyszerű közlekedési esz­köz kikristályosodni. Az a légi jármű, mely azelőtt nem sejtett sebességgel fog a légkör fölötti ma­gasságban röpülni (repülés helyett inkább hajítást Nyakkendő-újdonságok, fehérnemű mér­ték után Balek & Ácsainál, P07 sony-Bra- tislava, Zemská Banka-pa'ot*. kellene mondani) és amellyel félóra alatt jutni majd Európából Amerikába. Emlékezzünk arra, hegy miképpen támadt Blériotnak vászonból és fából összetákolt, alig né­hány lóerős gépéből 20 év alatt az a repülő yacht, mely az ö 150 utasát luxinakabinokban 200 kilo­méteres gyorsasággal és 7000 lóerővel menet rend­szerűén szállítja tova és mely villamoskonyhável, szikratávíróval, rádióvevővel és mosdóval van fölszerelve. Ma az ilyen fejlődés még gyorsabb tempójú. Ennek a fejlődésnek egyik érdekes előharcosa Ottó Willi Gail mérnök, aki világürutazáeregények megjelentetésének nem hatástalan fegyverével kelti fel a rakétatechnika iránti érdeklődést a nyil­vánosság szélesebb köreiben. Regényei — ellen­tétben a többi hasonló iárgyuakkal — nem utó­pisztikusak, hanem a technika mai állása mei'ett már ,rhiiteles'itett“ elveken és nézeteken alapulnak, — azonkívül van valami a stilufinkban, am*i fel­kelti és neveli a technikának léleknemesitő tulaj­donságait : érzelgősségmentesség. segélykészság, megbízhatóság, szóval a realitás iránti érzékek Valamelyik könyvének előszavában így ír: „Ilyen példák százával találhatók és mind csak azt bi­zonyítják, hogy mennyire hajlamosak az emberek ezt, ami uj és ezért még meg nem értett, el nem hinni és benne nem bizni ügy látszik, hogy ez em­ber természetében rejlik makacsul ragaszkodni a terméketlen „lehetetten** szócskához, áruig ... igen, amíg a lehetetlennek látszó mégis csak valósággá vált. És hihetetlen, hogy ekkor aztán Paulus mi­lyen hamar felejti el azt. hogy Saulnsnak hívták.** (Vége.) A németek még a harmadik tartományi ale'nüisÉget sem kapták meg Csehországban Prága, december 15. A német kormány- pártokat újabb csalódás érte, amelynek va­lószínűleg még politikai következményei is lesznek. Annakidején ígéretet kaplak a né­met kormánypártok, hogy a csehországi or­szágos hivatalnál kreálandó harmadik alel­nöki állást német nemzetiségű hivatalnok­kal fogják betölteni. Erre az állásra Boos- Waldeck kormánytanácsos volt kiszemelve. Most a Prager Presse értesülése szer nt nem a németek jelöltjét nevezték ki har­madik országos alelnöknek, hanem Mim- ra Antal dr.-t. Ezáltal tehát a csehországi közigazgatás elnökségében a csehek négy- emberrel lesznek reprezentálva s Cseh­ország egyharmadnyi német lakossága képviselet nélkül marad. A Prager Presse ezt az arcutc3apást azzal igyekszik szépitgetni, hagy Mimra rangban a legidősebb kormánytanácsos és nem akarták a ranglétra fokozatait átugerni. A félhivatalos azzal vigasztalja a németeket, hogy jnegvan a lehetőség arra, hogy ezi az akadályt két év múlva eliminálják s akkor Mimra helyébe németet fognak kinevezni. A német kormánypártok arculcsapása újabb bizonyitéka annak, hogy a cseh kormány­pártok csak ígéretet tesznek a németeknek, de az Ígéreteket még ilyen személyi termé­szetű ügyben sem tartják be. Világhírű E L B E O- továbbá francia, angol selyemharisnyák, valamint min­dennemű kötött áru „ETA” üzletben, kaphatók, BRAT1SLAVA, Halászkapu 1 aki pompás szemmel látja meg a dolgokat s a humor szelíden torzító lencséjén keresztül figyeli a sok hibával fejlődő szlovák politi­kai életet. Az az igénytelen, de becses misz- sziőja, hogy mosolyt derítsen a küzködés- bon kifáradt emberek arcára, de amellett a görbe tükör éles és frappáns vetületeit for­gatva javítson is; egyik szerkesztője a turóc- szentmártoni „Kocúr“-uak, amelyik akkor jelenik meg: „ked* mysi piátia**. (Ha az ege­rek cincoguak.) Tiz esztendő alatt ezt a mindig találó, de sohasem bántó élted éke­lődő vicclapot már mindenki megismerte, e alig van ember, aki ne derült volna rajta. Do adjuk át a szót magának a szeretetre­méltó szerkesztőnek, aki ártatlan mosollyal mondja: ~ Bennünket bizony nihilistáknak tarta­nak, merthogy előttünk semmi sem szent. Pedig csak a félszegségeket karikirozztik. Azután elmondotta, hogy a „Kocúr** 1919- született. Nóbányan otthon Mártonban — Kríméry, Mitrovsky, Gáspár és a két Ha­lasa mindén csütörtökön összejöttek az- ídőben Mítrovsky műtermében s egy nap ionnál öltött a terv, hogy vicclappal gazda­gítsák a bontakozó szlovák sajtót. A gondo­latot tett követte, megjelent ax első „Kocúr4* de bliony 5 jutott az egér sorsára, mert a cenzor be­kapta. De ez volt az első és utolsó kobzás, azután nem volt már semmi baj. A szerkesztőség ugyan megfogyatkozott, mert Kréméry el­hagyta őket, komolyabb dolgot talált magá­nak. Maradt a két Halasa és Kováöik, a raj­zoló. A humorizálás nem ment egészen in­gyen, mert 14000 koronás deficit szakadt dr Palo HalaSa nyakába. így van az, ha már egy kis kormány szubvenciót nem tudtak ki­érdemelni. A lap kéeőbb a KnihtlaCiarsky Spolok tulajdonába ment át és ma annak a kiadásában jelenik meg havonta. Ez az egyetlen szlovák élclap, mert a „Jei“ és a „Koza“, hiába voltak pártpolitikai orgánu­mok, sorra beadták a kulcsot, de a „Kocür“, ha vedlett bundával is, szivósao egerészik tovább. A hiba inkább abban van, hogy kevés a munkatársa, vidékről ugyan be­szivárog némi népi humor, de a politika kulisszái mögül csak kevés pi­kantériát tudnak meg. Legnagyobb sikerük a „Politikai katekiz- mu3‘*-sal volt, amelyben az összes szloven- szkői pártokat kifigurázták, de talán még nagyobb volt a sikere a „Quo vadís“ paró­diájának, amely „Kampak** cimmel futott a „Kocúr“-ban. Nero véres szerepét Srobárnak juttatták, mig a szende Lygia az autonómiát testesí­tette meg; Szent Péter Hlinka volt, a practoriánusok a zsupánok, Ursus Juriga, Petronius pedig Hodza volt, akit azonban nem arbiter elegantiarum-nak, hanem arbiter eclatantiarum-nak neveztek. A „Kampak** azután könyvalakban is meg­jelent. és Amerikában is nagy volt a kelen­dősége. Slődkoviü Detvanjának paródiája­képpen M;öura miniszterségét énekelték meg. Igen nagy sikere volt a „Kocúr** poli­tikai arcképcsarnokának, amit Kováéi k rajzolt. Megkockáztattunk a kérdést, hogy milyen­nek látja a politikai helyzetet a humorista szemszögéből, de Halasa kijelentette, hogy ő, mint hü „národniar**, már alelnöke iránti lojalitásból is csatlakozik Vanőo nyilalkoza- tához. Kifejeztük aggályunkat, hogy a mai gaz­dasági helyzet nem kedvez a humornak, h *re megkaptuk az első humoros választ: — De igen: az akasztófahumornak. A . Kocúr“ mókája mögött pillanatra meg­villant valami tragikus fintor. DZURAim LÁSZLÓ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom