Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)
1930-12-16 / 286. (2507.) szám
4 1930 december 16, kedd. A rakétatechnika ujkorszaka A rakéta, mint világürhajó motorja — A fejlődés várható útja — A közeljövő gyakorlati lehetőségei Irta: NEUBAVER FRIGYES mérnök A föM ée a hűld -közötti távolságot és mt-ég sokkal I inkább a föld és valamelyik testvérbolygó közöltöt, ' | hogy ne tartson az ut hónapokig, sőt — a második esőkben — évtizedekig, amúgy is csak az említett hatalmas sebességekkel tehet áthidalni. E sebességek inár kozmikus nagyságrendűek és másod- . percenkinti több kilométert tesznek ki. bűnt láttuk, a rakótakéssü 1 ékeknek gyakorlatilag elfogadhatóan gazdaságos működése e sebességek eléró- ; séhez van kötve. Egyúttal láttuk, hogy éppen a 1 rakétakészülékek alkalmasok eninek megvalósításához. , I A legtöbb ember, aki ezt olvassa, kételkedni j fog abban, hogy élőlény ilyen gyorsaságokat el- 1 bírjon majd. Pedig e kétely' alaptalan! Ha ugyanis ! igen nagy sebességről hallunk beszélni, akkor' íuiajdonképpeu nem ez qtóbbi kelti fel bennünk a nyugtalanság érzését, hanem az az öntudatlanul bennünket foglalkoztató képzet: ez az óriási gyorsaság hirtelen megszűnhetne, — például összeütközés által. Tudományosan fejezve ki: maga az egyenletes gyorsaság, legyen az bármiilyen szédi- í tőén nagy, nőm veszélyes, hanem csak annak bir- ! leien változásai, mint például heves lassítás, vagy erős gyorsulás, vagy váratlan irányváltozások. A száguldó gyorsvonatban légföiljobb a Poseaj rugózástól eredő rázkódást érezzük, de legcsekélyebb mértékben sem magát e 80 kilométeres iramot. A sportrepülők gyorsasági rekordja meg 550 kilométer óránkén1, ami máeedpercenkint Í50 métert jelent, vagyis a hang terjedési sebességének a | felét!, anélkül, hogy e pilóta — hacsak az ellentevő a2 asztalos-, szabó- és hentesipar. E utóbbiban kiemelkedő a Schaner-cég, amel; újonnan berendezett gyárában magyar sza lámit is állít elő. — A város idegenforgalma nagy. Különb $en nyáron az óránkint közlekedő állam autóbuszokon Pöstyénböl és Tr oncs é ntépIioböl érkéznél fiirdövendégek a város és főképp a rá] megtekintésére. Winter Lajos pöstény-i fürdő igazgató szisztematikusan ismerteti meg vendégeivel a fürdő környékét és főképpen Trencsént. „lássa ireba rozko!ísaf“ Az érdekes beszélgetés befejeztével az egymás felett magasodó vár lépcsőkön elindultunk a plébánia felé, anoi Marsina András hitoktatót kerestük fel, aki lelkes és sokágú tevékenységet fejt k? nemcsak a hitélet, hanem a szlovák kulturális élet. terén is s egyik eleven oszlopa a jó renoméju harcos aulonómista lapnak, a ,.Trencan“- nak. A hitoktató szerényen szabó-Jott a formális nyilatkozattételtől, nem politizál s csak annyiban törődik a politikával, amennyiben azt a pasztoráció egyik eszközének látja. A kölcsönös megértésben lefolyt csendes beszélgetés során elmondotta, hogy lapjukat, a „Trencan**-! 1926-ban indították meg, a iap tulllcndült a helyi jelentőségen « éljut egészen Kassáig és Pozsonyig, azonkívül Amerikába is jár. PéldánysZáma eléri a kétezret, amiből Trencsénben hatszáz példányt helyeznek el. Szó volt arról is, hogy a párt felismerve a lap jelentőségét, átfogóbb cimmel szélesebb alapra fektesse,' de ők megmaradtak a Trónbannál. A néppárt dolgaira nézve a hivő hitével és kitartásával jelentette ki, hogy ők hívek maradnak a párthoz, amelynek jövője elé nem néz aggodalommal, hvert a gyengeségeket már felismerték s aj fő az, hogy a munka folyik és az apró munkásak megmaradtak. Ki fogják heverni a szükséges rosszat, az anyagias embereket. Lassan kiküszöbölik a bajokat, már az szláv tulajdonság, hogy az érés és a fejlődés lassú. „Jána treba rozkolísaf.“ (Jancsit neki kell ringatni.) Ha a pártban a tiszta meggyőződésüek maradnak meg, majd megújul a szervezés is. Ma szenvedőtök kei] a nemzeti hibák íniaft, amelyek azonban el fognak tűnni. Az akadémiai ifjúság nagy reménységük, Pozsonyban a fiatalok szépen dolgoznak, Prágából is még öntudatosabban térnek haza. A beszélgetés további során alludált a hor- vát népre, amelyben kétségtelenül nagyobb a nemzeti öntudat s mégsem tud előrehaladni. A nyáron beszélt a horvát néppárt több emberével, akik maguk is megerősítették, hogy politikai küzdelmük egyelőre holtpontra jutott. A szlovák nép helyzete addig nem lehet tragikus, amíg él a munka. A pártot tovább fogják szervezni s kívánatosabb, hogy a 1‘ndová strana inkább ötven százalékos, tüzpróhán átment káderrel csináljon céltudatos politikát, mint száz százalékos < masszával. A néppárt ide fog fejlődni é«s addigra elírni- ' nálódik a magyarónok és nem-magyarónok : közötti különbség is. Visszatérve az ifjúság kérdésébe, Marsina András elmondotta, hogy akiket ő a tanulóifjúságból ismer, azok jó katolikusok és ' erős nemzeti öntudat él bennük. Sajnálatos, de szükséges azt is megállapítani, hogy van a szlovák ifjúságnak egy része, amely nem munkával akar boldogulni. Ma már a középiskolai ifjúságot Í3 megfertőzték a politika módszerei, már ő Is színeket ját- 1 szik abban a feltevésben, hogy ez is belő- j lyással van a. klasszifikációra. Végül az amerikai szlovákok kérdését érin- ] tettük, akikkel a hitoktató összeköttetésben j áll. Bennük látná a nemzet erői felfrissülő- ] séhez éti megújulásához a legnagyobb segit- . «éget, ha hazajönnének $ amerikai szellemük- ] kel és tőkéjükkel erkölcsileg és anyagi- , lag erősítenék az autonómlsta küzdelmet. Akik azonban hazatérnek, csakhamar ked- , vüket vesztetten és sokszor elszegényedve j fordulnak vissza. A sörbe tökőr vetítőiénél Harmadik látogatásunk HalaSa dános gyógy , zerésznek, Mudrofi í’á! unoká jának Mólt. Rendkívül rokonszenves, megnyerő ur, mar az első pillám atban megérzik rajta a régj Márton — jó érielemben vett — arUizto kratikus gondolkodása. Gondolkozó ember, gyorsaságból. Földanyánk, melyen állunk, niága ifi minden másodpercben 30 kilométerrel ragad tova bennünket a Nap körűéi pályáján, de mert e megfoghatatlan száguldás simább, egyenletesebb a leg- í modernebb PuUman-kocsi futásánál is, ezért aztán ; nem érzünk belőle semmiteem. És éppen ebben rejlik Verne Gyula fantasztikus hoMlövege és az embert szállító n3g)nrakéta közötti döntő különbség: a löveg ugyanis a fentem- Ütett másodpercenkénti 12 kilométeres rettentő gyorsaságot alig néhány tözodpiillanat alatt éri el. Ezt a hirtelenséget (tudományosain szólva; nagyon eiős gyorsulást) emberfia természetesen ká nem bírja, mert palacsintává lapul. Ellenben egy rakétánál ö sebesség növekedésnek a tempója csak akkora, amekkorára beállítjuk, — például váljék a sebesség minden másodperc elteltével 25 méterrel nagyobbá, akkor azt a bizonyos 12.000 méteres másodperceink inti gyorsaságot 480 másodperc múlva fogja elérni, mert 480 szor 25 ez 12.000-t tesz ki, — vagyis kb. 8 perc leforgása alatt. Ennek az aránylag oseké'y gyorsulásnak 8 percig tartó nem tn'erős nyomását elég jól ki lehet majd birai. Közben a rakéta körülbelül 3000 kilométeres utat tett meg és immár heitóerő és üzemanyag nélkül írja további kozmetikus pályáját. Olyan ez, mintha egy 3000 kilométer bosszú ágyucsövet hagyott volna most éppen el, amelynek belsejében az óriási ■kozmetikus gyorsaságára csak egészen lassankint tett szert. De — mint mondottuk —- alighanem jónóhány. év fog még addig eltelni. A szerkesztésnek, a kormányzásnak igen sok részletkérdését kell még megoldani. Azonban e munkálatok eredményei már az egészen közeljövőben sokféle használhatóságú rakétaszerkezetek lehetnek Mindenekelőtt a függőlegesen emelkedő regisztrál rakéta, mely érzékeny mérőműszereket visz. magával, melyek az utbaeuő légrétegek állapoté mozgó papir- tekercsre önműködően jegyzik föl, — légnyomást, hőrnérsék'etet, nedvességfokot, villamos töltést, st’b. Eddig erre a célra ez úgynevezett meteorológiai baliónokat alkalmazták, de ezek nem jutottak 30 kilométernél magasabbra. Jól6zerkesztctt rakéták felvihetik az önműködő műszereket többszáz kilométernyi magasba, hogy aztán ismét sértetlenül visszaszállítsák őket a földre. A szellemes ejtő-1 ér nyőszerkezetet kisebb niodelteknél már kielégi- l tő eredménnyel próbálták ki. Így tehát a föld Iég- , kör legvégső állomásai is a kutatás számára elór- : hetöek lesznek. Az odaföntről lehozott levegő- í próbák vegyi elemzéséből megtudható lesz, hogy ■ vájjon a fölső rétegek összetétele hasonló-e az • alsókéhoz. Az eddig hozzáférhetetlen magasabb és legmagasabb régión megismerése igen nagy *1■ mólét! érdek ess égü lesz a fizika egész sereg kér■ désére nézve. Például a Nap légkörében megfigyelt rejtélyes korónium-gáz természetére is fény fog talán derülni. E kutatások gyakorlati haszonnal is járhatnak, például a dróttalaa technika terén, mert ezekben a magasságokban van aiz északi fénynek és a Heaviside-rétegnek a hazája, melyek az e’eiktromos hullámok terjedőére igen nagy befolyással vannak. A meteorológiának sok tisztázatlan kérdése ■is — pld. a zivatarképződés, vagy a légnyomásin- gadózások keletkezése — tanulmányozható lesz. Különleges szerkesztés és az indítási irány alkalmas megválasztása mellett ezek a kisebb, átmeneti rákét a típusok nemcsak nagy magasságba, hanem nagy távolságba, több ezer kilométer mesz- szire is, repülhetnek. Oberth tanár fénykép&ző- készülékkel való felszerelésre és ismeretlen, nehezen hozzáférhető vidékek átkutatására alkalmasnak tártja őket. Ez kutatóexpedfoiók számára előmunkálatképpen nagyon értékes lenne. Oberth tanár azonban főképpen postátssállitó rakétákat remél megalkotni. Az ilyen Budapesttől Newyorkig félóra alatt repül és Oberth évtizedes matematikai-eliméleti munkássága folytán ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a rakéta leesésének a helyét egy 10 kilométer sugara kör belsejére korlátozhatjuk. Erre a célra például Newyork kikötőjét használhatnók fel és miután egy rakéta megérkezésének az ideje másodpercnyi pontosságig számítható ki, könnyű megfigyelni és érle menni. Oberth tanár egy közönséges súlyú levélnek a ezádilási költségeit csak 5—10 Iv-re becsüld, tehát a kábelnek és a szikratávírónak igen erŐ6 versenytársa akadna és ez utóbbiakkal szemben a rakétának meg van az az előnye, hogy7 magát az eredeti iratót szállítja és ezáltal a levéltitkot lg megőrzi. A rakétának löveg gyanánt való felhasználását még néhány technikád akadály késlelteti, különösen az elégtelen célzási biztonság Oberth tanár igen keserves küzdelmet folytat-e célok megvalósulásáért. Egyelőre osztozik megannyi más uj technikai eszme alkotójának és hirdetőjének a sorsában: nem találta még meg azt a kitartó és nagyszabású anyagi segítséget, mely 6t élete eddigi munkájának alapvető és nagysserii voltáért megilletné. Alapvető a munkássága, meri őt lehet tekinteni úgy a kísérleti, mnit ai elméleti rakétatadomány megalapítójának. Berlinben most megalakult a ,,Véréin für Reumschiffahrt E. V.M, (űrhajózási egylet), melyhez minden számottevő szakember csatlakozott és melynek sok magyar tagja is van. Ez az egylet feladatául tűzte ki azoknak az anyagi eszközöknek a megszervezését, me'yék e rakétatechnika fejlődéséhez és különösen Oberth terveinek megvalósulásához szükségesek. A mostanában mindenfelől érkező óa rak óta - lövegek elkészüléséről és hasonlókról szóló hírek valódi háttere és összes komoly eredményei Oberth munkásságán fognak alapulni. Az ürhajózástörekvéseknek már igen nagy eredménye tesz az is, ha sikerülni fog a Föld légkörének vegyi és fizikai tulajdonságait a legmagasabb rétegekig is megismerni és ha a poefarakóták létrejönnek. Eb utóbbiakból fog aztán a nyert tapasztalatoknak segélyével és az építési dimenzióknak folytonos s alighanem mindig gyorsabb tempójú növekedése á’tal egy uj és nagyszerű közlekedési eszköz kikristályosodni. Az a légi jármű, mely azelőtt nem sejtett sebességgel fog a légkör fölötti magasságban röpülni (repülés helyett inkább hajítást Nyakkendő-újdonságok, fehérnemű mérték után Balek & Ácsainál, P07 sony-Bra- tislava, Zemská Banka-pa'ot*. kellene mondani) és amellyel félóra alatt jutni majd Európából Amerikába. Emlékezzünk arra, hegy miképpen támadt Blériotnak vászonból és fából összetákolt, alig néhány lóerős gépéből 20 év alatt az a repülő yacht, mely az ö 150 utasát luxinakabinokban 200 kilométeres gyorsasággal és 7000 lóerővel menet rendszerűén szállítja tova és mely villamoskonyhável, szikratávíróval, rádióvevővel és mosdóval van fölszerelve. Ma az ilyen fejlődés még gyorsabb tempójú. Ennek a fejlődésnek egyik érdekes előharcosa Ottó Willi Gail mérnök, aki világürutazáeregények megjelentetésének nem hatástalan fegyverével kelti fel a rakétatechnika iránti érdeklődést a nyilvánosság szélesebb köreiben. Regényei — ellentétben a többi hasonló iárgyuakkal — nem utópisztikusak, hanem a technika mai állása mei'ett már ,rhiiteles'itett“ elveken és nézeteken alapulnak, — azonkívül van valami a stilufinkban, am*i felkelti és neveli a technikának léleknemesitő tulajdonságait : érzelgősségmentesség. segélykészság, megbízhatóság, szóval a realitás iránti érzékek Valamelyik könyvének előszavában így ír: „Ilyen példák százával találhatók és mind csak azt bizonyítják, hogy mennyire hajlamosak az emberek ezt, ami uj és ezért még meg nem értett, el nem hinni és benne nem bizni ügy látszik, hogy ez ember természetében rejlik makacsul ragaszkodni a terméketlen „lehetetten** szócskához, áruig ... igen, amíg a lehetetlennek látszó mégis csak valósággá vált. És hihetetlen, hogy ekkor aztán Paulus milyen hamar felejti el azt. hogy Saulnsnak hívták.** (Vége.) A németek még a harmadik tartományi ale'nüisÉget sem kapták meg Csehországban Prága, december 15. A német kormány- pártokat újabb csalódás érte, amelynek valószínűleg még politikai következményei is lesznek. Annakidején ígéretet kaplak a német kormánypártok, hogy a csehországi országos hivatalnál kreálandó harmadik alelnöki állást német nemzetiségű hivatalnokkal fogják betölteni. Erre az állásra Boos- Waldeck kormánytanácsos volt kiszemelve. Most a Prager Presse értesülése szer nt nem a németek jelöltjét nevezték ki harmadik országos alelnöknek, hanem Mim- ra Antal dr.-t. Ezáltal tehát a csehországi közigazgatás elnökségében a csehek négy- emberrel lesznek reprezentálva s Csehország egyharmadnyi német lakossága képviselet nélkül marad. A Prager Presse ezt az arcutc3apást azzal igyekszik szépitgetni, hagy Mimra rangban a legidősebb kormánytanácsos és nem akarták a ranglétra fokozatait átugerni. A félhivatalos azzal vigasztalja a németeket, hogy jnegvan a lehetőség arra, hogy ezi az akadályt két év múlva eliminálják s akkor Mimra helyébe németet fognak kinevezni. A német kormánypártok arculcsapása újabb bizonyitéka annak, hogy a cseh kormánypártok csak ígéretet tesznek a németeknek, de az Ígéreteket még ilyen személyi természetű ügyben sem tartják be. Világhírű E L B E O- továbbá francia, angol selyemharisnyák, valamint mindennemű kötött áru „ETA” üzletben, kaphatók, BRAT1SLAVA, Halászkapu 1 aki pompás szemmel látja meg a dolgokat s a humor szelíden torzító lencséjén keresztül figyeli a sok hibával fejlődő szlovák politikai életet. Az az igénytelen, de becses misz- sziőja, hogy mosolyt derítsen a küzködés- bon kifáradt emberek arcára, de amellett a görbe tükör éles és frappáns vetületeit forgatva javítson is; egyik szerkesztője a turóc- szentmártoni „Kocúr“-uak, amelyik akkor jelenik meg: „ked* mysi piátia**. (Ha az egerek cincoguak.) Tiz esztendő alatt ezt a mindig találó, de sohasem bántó élted ékelődő vicclapot már mindenki megismerte, e alig van ember, aki ne derült volna rajta. Do adjuk át a szót magának a szeretetreméltó szerkesztőnek, aki ártatlan mosollyal mondja: ~ Bennünket bizony nihilistáknak tartanak, merthogy előttünk semmi sem szent. Pedig csak a félszegségeket karikirozztik. Azután elmondotta, hogy a „Kocúr** 1919- született. Nóbányan otthon Mártonban — Kríméry, Mitrovsky, Gáspár és a két Halasa mindén csütörtökön összejöttek az- ídőben Mítrovsky műtermében s egy nap ionnál öltött a terv, hogy vicclappal gazdagítsák a bontakozó szlovák sajtót. A gondolatot tett követte, megjelent ax első „Kocúr4* de bliony 5 jutott az egér sorsára, mert a cenzor bekapta. De ez volt az első és utolsó kobzás, azután nem volt már semmi baj. A szerkesztőség ugyan megfogyatkozott, mert Kréméry elhagyta őket, komolyabb dolgot talált magának. Maradt a két Halasa és Kováöik, a rajzoló. A humorizálás nem ment egészen ingyen, mert 14000 koronás deficit szakadt dr Palo HalaSa nyakába. így van az, ha már egy kis kormány szubvenciót nem tudtak kiérdemelni. A lap kéeőbb a KnihtlaCiarsky Spolok tulajdonába ment át és ma annak a kiadásában jelenik meg havonta. Ez az egyetlen szlovák élclap, mert a „Jei“ és a „Koza“, hiába voltak pártpolitikai orgánumok, sorra beadták a kulcsot, de a „Kocür“, ha vedlett bundával is, szivósao egerészik tovább. A hiba inkább abban van, hogy kevés a munkatársa, vidékről ugyan beszivárog némi népi humor, de a politika kulisszái mögül csak kevés pikantériát tudnak meg. Legnagyobb sikerük a „Politikai katekiz- mu3‘*-sal volt, amelyben az összes szloven- szkői pártokat kifigurázták, de talán még nagyobb volt a sikere a „Quo vadís“ paródiájának, amely „Kampak** cimmel futott a „Kocúr“-ban. Nero véres szerepét Srobárnak juttatták, mig a szende Lygia az autonómiát testesítette meg; Szent Péter Hlinka volt, a practoriánusok a zsupánok, Ursus Juriga, Petronius pedig Hodza volt, akit azonban nem arbiter elegantiarum-nak, hanem arbiter eclatantiarum-nak neveztek. A „Kampak** azután könyvalakban is megjelent. és Amerikában is nagy volt a kelendősége. Slődkoviü Detvanjának paródiájaképpen M;öura miniszterségét énekelték meg. Igen nagy sikere volt a „Kocúr** politikai arcképcsarnokának, amit Kováéi k rajzolt. Megkockáztattunk a kérdést, hogy milyennek látja a politikai helyzetet a humorista szemszögéből, de Halasa kijelentette, hogy ő, mint hü „národniar**, már alelnöke iránti lojalitásból is csatlakozik Vanőo nyilalkoza- tához. Kifejeztük aggályunkat, hogy a mai gazdasági helyzet nem kedvez a humornak, h *re megkaptuk az első humoros választ: — De igen: az akasztófahumornak. A . Kocúr“ mókája mögött pillanatra megvillant valami tragikus fintor. DZURAim LÁSZLÓ.
