Prágai Magyar Hirlap, 1930. december (9. évfolyam, 275-296 / 2496-2517. szám)

1930-12-14 / 285. (2506.) szám

ISBO december 14, ▼aaÁra&p. T^GAl-A\A<AARgnigiSÍ> 1 Rimaszombat kormánybiztosa az őslakosság tiltakozása ellenére negyven évre bérbeadta a Stredonak a város villanytelepét Fellebbezéssel támadják meg a kormánybiztos önkényes intézkedését - A kormánybiztosi véghatározat szerint a felebbezésnek halasztó hatálya nincsen — A 630.000 koronát jövedelmezd telepet 180,000 koronáért adták bérbe Rimaszombat, december 12. (Saját tudósítónktól.) A hetek óta tartó vil­lanytelepi tárgyalások legutóbb odáig jutot­tak, hogy a Daxner Vladimír dr. kormánybiztos által november 25-ére összehívott értekezlet kényszeriileg tudomásul vette, hogy a kor­mánybiztos egy országos hivatali szakértőt is meghallgatni kíván., akire a bérbeadási alter­natíva megvizsgálásán fölül azt a föladatot is bízták, hogy a Stredótól való nagybani áram­vétel alternatívájára is dolgozzon ki szakértői véleményt. A kormánybiztos ezen az értekezle­ten kijelentette, hogy ezt az újabb szakértői vé­leményt, mihelyt beérkezik, nyomban a nyilvánosság rendelkezésére bo­csátja és a rendelkezésrebocsátás időpontjá­tól számított 15 napig függőben tartja a to­vábbi intézkedéseket, hogy az érdekképviseletek és a lakosság ezen határidőn belül megtehesse írásbeli észrevéte­leit. Az országos hivatali szakértő írásbeli szak- véleményének beérkezte előtt azonban a kor­mánybiztos egyszerűen fölborította az értekez­leten történt megállapodást és dobszó utján tudatta a lakossággal, hogy a hozzászólások beterjesztésére már csak december 4-ig hajlan­dó várakozni. Ez az önkényesen megállapított batáridő még le sem járt és a kérdéses szakér­tői vélemény még nem is érkezett be és ez ala­pon a lakosság többsége ilyf ormán ki sem fe­jezhette törvényes akaratát, amikor a kormánybiztos december 6-án meglepetés­szerűen megkötötte a Stredóval a negyven­éves bérleti szerződést és az erről szóló vég- latározatot 6éán már ki is függesztette a vá­rosháza hirdetési táblájára. Az igéretszegés és az előirt törvénye* eljárás teljes mellőzésének ismérveit magán viselő kor­mánybiztosi intézkedés általános megdöbbenést váltott Id az ősla­kosság körében s mert a puritán jellemű, de­mokratikus gondolkodású és a tisztakezü jelzővel földiszitett Daxner Vladimír dr.-ról senki nem tételezte föl, hogy a város ősla­kosságával, mely az összlakosság óriási többségét jelenti, szembehelyezkedni képes legyen és minden sürgősségi ok és elfogad­ható indok nélkül, föllebbezésre való tekin­tet nélkül végrehajtható határozattal képes letryen megfosztani a várost legjövedelme­zőbb és legbiztosabb bázisú bevételi forrásá­tól is. A bérbeadás gondolata el'len a város őslakos­ságra egvértelmüleg állást foglalt, mert, amint a kormánybiztosihoz beterjesztett egyik memo­randumból kitűnik, a negyvenéves bérleti szer­ződés kamatfölszámitás nélkül, hétmilliós ajándékozást jelentene a Stredo javára, végeredményben pedig húszmilliót reprezentál az az összeg, amit a város bérbe­adás esetén kamatos-kamatoltól elveszítene. Nyilvánvaló, hogy itt a kormánybiztos vaiami tévedésnek esett áldozatául. A bérleti szerződés megkötésére vonatkozó kormánybiztosi véghatározat szerint Daxner Vladimír dr. Rimaszombat váro6 képviseletében és nevében 1931 január 1-től 40 évi időtartamra évi 152 ezer korona bér­összeg és 10 ezer korona hozzájárulás ellené­ben a Stredónak adja bérbe a város villany- telepét. A véghatározat kimondja, hogy tizenöt napon belül föllebbezés nyújtható be a határozat el­len, azonban a föllebbezésnek az 1928. évi Vili. kormányrendelet 77. §-a értelmében halasztó hatálya nincsen. A város őslakosságának — mely a város lakosságának óriási többségét je­lenti — akaratával és anyagi érdekeivel jzöge- sen ellenkező véghatározat a bérbeadást azzal indokolja, hogy 1. a villany telep gépberendezése nem féle! meg a technikai és közbiztonsági követelmé­nyeknek és 2. az üzem jövedelmezőség tekintetében is a mai állapot alatta marad a kivánalmaknak. A véghatározat indokolása, vagyis a kormánybiztos állítása szerint a meghallgatott szakértők, Tarján Ödön kivéte­lével, egybehangzóan odanyilatkoztak, hogy a házi kezelést csak nagyobbösszegü befektetés árán lehetne továbbra is fönntartani, mert a gépek egyenesen veszélyeztetik az alkalmazot­tak testi épségét, a jövedelmezőség pedig a legutóbbi hatévi átlagot számítva, nem tesz ki évi 120.000 koronánál többet, amit a kormány- biztos tiszta haszonnak már csak azért nem tekinthet, mert a villanytelep hatévi kereseti adóval — ami állítólag 150.000 koronát tesz ki — hátrálékban van, ezzel szemben pedig a Stredo nettó 162.000 koronát fizetne a város­nak, úgyhogy ez a rendkívül kedvező árajánlat i többet ér Rimaszombatnak, mint a házi kezelés további fönntartása. A lakosság hozzászólásjogának látszatával és a törvényes formák megsértésével viiágra- s égi tett kormánybiztosi véghatározat indokolása azonban egyetlenegy pontban sem felel meg a tényeknek és a valóságnak. A gépek életvoszólyességét eddig egyetlen is­mert szakértő sem állapította meg, mert külön­ben a kormánybiztosnak már intézkednie kel­lett volna a villanytelep üzemének azonnali be­szüntetése iránt. De ha már kormányozható életveszélyességről van szó, ez sem szűnnék meg a bérbeadással, csak a gépek rendbehoza^ tálával A veszélyességi indok annyira a levegőből táplálkozik, hogy például a Stredo is csak a jelenlegi gépekkel tervezheti a váltakozó áram­ra való átmenet kiépítésére szükséges egy évig az üzemet fönntartani. Ha nagyon túlságosan óvatos akar lenni a vá­ros, akkor legföljebb 30.000 koronás javítást keli egy negyedév alatt elvégeztetni és akkor minimum öt évig nyugodtan alhat mindenki, még a kormánybiztos ur is, akinek álmait úgy sem kell nagyon gondoktól félteni. De a jövedelmezőségi indokolás sem nyug­szik reális alapon, mert a véghatározat állításával szemben igenis áll az a tény, hogy a villany telep évente 150.000 korona készpénzt adott a város háztartásá­nak, ezenfölül maga gondoskodott a 389.000 korona teher évi 79.000 koronás annuitásá­ról is, ami végeredményben annyit jelent, hogy az 1929. évi mérlegben igazolt 211 000 koronás leírással és tartalékolással együtt 440.000 koronás évi plusszal dolgozott, bérbeadná tehát ezt a vagyontárgyat ennél jó­val kisebb bérösszeg ellenében, egyenlő lenne a város megkároeitásával. Ez évben december 1-ig bezárólag 382.000 korona készpénzt fize­tett be a villanytelep a város kasszájába fölös­leg címén s ehhez az összeghez még hozzá kell számítani a legnagyobb jövedelmű december hónap pluszát is, ami kb. 100.000 koronára be­csülhető. Számításba kell itt venni még az 1930. évnek; 200.000 koronánál magasabb ösz- szegü biztos kintlevőségék Tehát az 1930. év 682.000 korona tiszta jöve­delmet jelent az adó nélkül. Ez a hatévi átlag szerint 25.000 koronát jelent. De ha ennek kétszeresét ve­szik is, akkor is 632.000 korona marad. És ezt adta el a kormánybiztos a városi világításnál be­ígért plusznak 18.000 koronával való fölér­tékelése esetén 180.000 koronás évi bérért A jövedelmezőségi indokolás tisztára sántít te­hát s ha már itt tartunk, föl kell említenünk, hogy a jövedelmezőség elbírálását tegzesen egy­oldalúi és hibás információra alapítva végez­te el a kormányizt06, mert ha a jövedelmező­ség kérdésével komolyan és tényleg a város érdekeire való tekintettel kívánt volna foglal­kozni, akkor ezt a kérdést is tényleg szakér­tőkkel oldotta volna meg, nem pedig névtelen laikusokkal. De nem lett volna szabad mellőz­nie a Stredótól történő nagybani áramvételre vonatkozó propoziciókat sem, amelyek megtár­gyalását a lakosság óriási többsége írásban kérte. És ha már ezt nem vette tekintetbe, okvetlen nyilvános árlejtést kellett volna a bérbeadás ügyében kitűznie, mert egy szindikátus a Stredo ajánlatánál 30 százalékkal előnyösebb bérleti szerződés meg­kötésére is tett ajánlatot, amely ajánlatnak egyszerű félrehajitása és negligálása nemcsak föltűnő eljárás, hanem egyenesen törvénybeüt­köző is. De a kormánybiztosnak arról i« tudo­mása volt, hogy Jolsván a Stredónak konkur- rense akadt, aki olcsóbban ajánlja az áramot. Tudta tehát, hogyha kiírja az árlejtést, akkor verseny lehet, ami a városnak jobb eredményt hozhat. Miért kellett ettől elzárkózni? Miért volt oly sürgős az elintézés? A kritikát semmiféle szempontból meg nem álló kormánybiztosi véghatározat ellen az őslakosság természetesen minden rendel­kezésre álló jogsegélyt Igénybe fog venni és föllebbezéssel támadja meg a véghatározatot és annak halasztó hatályát kizáró ré-^e ellen a közigazgatási bírósághoz fog panasszal for­dulni. Rimaszombat őslakossága, amely huszonhétévé* anyagi áldozattal teremtette meg a villanytde- pet, számit arra, hogy a főlöttes fórumok előtt nem fog szankciót kapni a népakarat megcsú­folásával létrejött szerződés és különösen azt reméli, hogy a Stredo igazgatóságában lesz annyi jog- és szabadságtisztelet, hogy erősza­kolt, kétoldalúnak egyáltalában nem nevezhető szerződésekhez a nevét nem fogja odaadni. Törköly képviselő intervenciója a belügyminiszternél Prága, december 12. A rimaszombati vü- lanytelep ügyében Törköly József dr. nemzet­gyűlési képviselő pénteken Írásban interve- niált Slávik belügyminiszternél. Intervenciójában tiltakozott a* ellen, hogy a kormánybiztos hatáskörét túllépte, ami­kor a városi villanytelepet bérbeadta a Stredonak. Rámutat arra, hogy a kormány- biztos a várost erősen megkárosító végha- tározata ellen használható fellebbezés ha­lasztó hatályát is kizárta, mégpedig helyte­len törvényhivatkozással. Kérte az ügynek sürgő? miniszteri kivizsgá­lását és a fellebbezés halasztó hatályának ki­zárását elrendelő rész távirati utón való tör­lését, valamint a véghatározat dacára a Stre- dóval való további tárgyalás elrendelését. ffHin.dor^. jobb MKcJbósóoboK, LctrSaíó* tfLpydjerv. a busxcHr vódfepyr®f lagwe^iíMMWMMiiviwi1 'IMI iin A kárpátaljai református egyház- kerület beregszászi közgyűlésén rendíthetetlen bizalmáról és ragaszkodá­sáról biztosította Berták Béla püspökét Beregszász, december 12. (Saját tudósítónk­tól.) A kárpátaljai református egyházkerület most tartotta meg évi rendes közgyűlését Bertók Béla püspök ee Polchy István dr. egy­házkerületi főgondnok kettős elnöklete alatt Be­regszászon. A gyűlés előtt Bertók Béla püspök mondott megható imát, majd Polchy István dr. főgond­nok tartotta meg megnyitó beszédét, melyben hangsúlyozta a legfelső közigazgatási bíróság azon döntvényének nagy jelentőségét, melyben a reformátusok régi egyházi törvényeinek ér­vényben levését mondotta ki. Felhívja az egy­házi közéletet, hogy e döntvény előnyeit teljes mértékben érvé­nyesítsék az egyház javára, különösen a kárpátaljai egyházkerületnek a kormány által leendő elismertetése tárgyában. Az egyházkerület körében folyó egyházépitő belmissziói Ielkimunkáról a legnagyobb elisme­rés hangján szól s azt olyan fontosnak minősí­ti, hogy annak intenziv folytatása érdekében minden gyülekezetben hivatalos kényszert is hajlandó alkalmazni. Kegyelete^ szavakkal em­lékezik meg a közgyűlés napján elhunyt Végh Elemér dr. egyházkerületi tanácsbiró nagy ér­demeiről. Bertók Béla püspök tett ezután az egyházi élet minden vonatkozására nézve kimerítő püs­pöki jelentést, melynek kapcsán az egyházke­rület fontos határozatokat hozott. Elhatározta a közgyűlés, hogy a kormány és a kárpátaljai egyházkerület jogviszonya rendezésének érdekében a tava­szi konventi ülés után egyházkerületi gyűlést tart A losonci teológiát és a beregszászi árvaházat, valamint a református biztosítási irodát a püs­pök indítványára az igyházkerület hathatós tá­mogatásban fogja részesíteni. Isaák Imre egyházkerületi jegyző indítványá­ra a 6zlovenszkói tiezáninneni egyházkerület át­irata alapján az egyházkerület. a konventen keresztül felír a kormányhoz, s kéri az összes eddig el­maradt, vagy visszatartott államsegélyek ki­1 utalását, kéri továbbá, hogy a vallásokta­tást kötelezővé tegyék törvényhozásilag is. Az államnyelvü iskolákban tanuló református növendékek részére az anyanyelven való hittan- tanulás engedélyezését, az újonnan megválasz­tott lelkészeik kongruájának a hivatalba lépés után sürgŐ6 utón való kiutalását, a lelkészek teljes szolgálati idejének (az állampolgárság el- nyerési időpontjától függetlenül) beszámítását, egy református tanítóképző intézet felállítását, Magyarországról a teológiai müvek és folyóira­tok behozatalának megengedését szintén feiira- tilag kéri az egyházkerület a kormánytól. Kinizsi Nagy Sándor és Papp János egyház­kerületi lelkészi tanácsbirák nyugdíjba vonulás következtében beadott lemondását elfogadták s nevezettek érdemeit jegyzőkönyvben megörö­kítették. Megválasztotta ezután az egyház-ker. konven­ti lelkészi rendes tagokká Komjáthy Gábor un- gi esperest és Mizsák Péter egyházkerületi ta- nácsbirót, lelkészi póttagokká: Bihary Lajos egyházkerületi tanácsi) írót és Isaák Imre egy­házkerületi jegyzőt. Világi rendes tagoxká: Korláth Endre dr. egyházkerületi tanácsbirót és Siménfalvy Árpád dr. egyházkerületi fő­ügyészt, világi póttagokká: Nagy Iday Ferenc egyházmegyei gondnokot és R. Vozáry Aladár egyházkerületi jegyzőt. Komjáthy István egyházikerületi tanügyi elő­adó tett ezután jelentést az egyházkerület terü­letén működő református iskolák szellemi álla­potáról 8 a közgyűlés nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy a református Iskolák s az azokban működő tanítók általában hivatásuk magaslatán álla­nak. Nagy aggodalommal hallotta az egyházkerület a tanügyi jelentésből, hogy a a ref. magyar tanítók hiányában több, mint tiz tanítói állás nincs betöltve és igen sok iskolánál nem református tanitók működnek, ami a hitvallásos iskolák nevelési eredménye szempontjából sok veszélyt rejt ma­gában. Szabó Béla egyházkerületi missziói lelkész az egyházkerület egyházközségeiben folyó bel­missziói munkáról tett kimerítő jelentést s örömmel mutatott reá Nagy Iday Ferencné, Szabó Sándornó, Hokky Károlyné, dr. Buday Istvánná és mások lelkes támogatására. A máraanaroe-ugocsai egyházmegyének azt a kérelmét, hogy a tanitók helyi javadalma a* egyházközség, mint iskola-fenntartó részéről 1200 koronában állapíttassák meg, (mert a több tanerőé iskolát fenntartó egyházközségeket is­koláik feladására kényszeríti ez a kötöttség), a közgyűlés a konvent utján a kormányhoz ter­jeszti fel. — Técsőt az egyházkerület az egy­házközség megindokolt kérésére állandó káplán­tartó hellyé nyilvánította e ezt a határozatát a konvent elé terjesztette. Az ungi egyházmegye előterjesztésére a református hittan tanítás ér­dekében kéri az egyházkerület a konventet, hogy hittani kézikönyvek Írására pályázatot ír­jon ki és hogy Minaj és Uugtarnóc egyházközsé­geket a kárpátaljai egyházkerülethez csatolják. Az ungi egyházmegye felterjesztett egy sza­bályrendelet-tervezetet az egyházközségek fe­gyelmezése tárgyában. Ezt a munkálatot álta­lánosságban elfogadta a közgyűlés tárgyalási alapul e a Polchy István dr. főgondnok elnök­lete alatt esry, Bary Gyula főjegyző, Korláth Endre dr., Siménfalvy Árpád dr., Isaák Imre és Kpmjáthy István tagokból álló bizottságot kül­dött ki az egész egyházkerületben érvénybeJép- tetendő fegyelmi szabályzat megszövegezésére. Isaák Imre lelkész-értekezleti elnök jelentését arról, hogy lelkésztársai érdekében az országos hivatalnál és a minisztériumokban interve­niált, tudomásul vette. Püspöke Iránt az egyházkerület kifejezte ra­gaszkodó szeretetét egy spontán megnyilvá­nult egyhangú bizalmi nyilatkozattal g bizto­sította őt arról, hogy az egész egyházkerület rendületlenül áll mellette, mert működésében az igaz, egyeneslelkü férfit, a bölcs főpász­tort, a szeretet apostolát látja, aki mindenek felett egyháza üdvét és virágzását munkálja. Ezután az egyházkerületi bíróság tartott ülést, melynek során a mezőkaszonyi lelkészválaeztáet megsemmisítette e uj pályázattal uj lelkészvá- lasztást rendelt el. „Conaw a két gömbbel ellátott üveg kávéfőző. őt féle nagyságban. A legszebb aján­dék. Mindenütt kapható. Gyári lerakat: Gp Dascbinsky, Bratfslava, Köztársaságtér 11 Körien árajánlatot. Bőd tánciskola NewxYork, London, Párls Láncúfdonságafit tanítja a legeffe- gánsabb* világvárosi stílusban ás a legkönnyebb metódussal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom