Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-28 / 272. (2493.) szám

1930 november 38. pontét. irn~Tr~TT~r-mr'~nriiTiiiiii' mm TMGAlAAACik^R-MIRLAP HOGYAN EL ÉS KUZKÖD1K SZLOVENSZKÓ A LELKÉBEN Zólyomban* a szétfoszlott Illúziók wárosában Salát Antal szlovák néppárti képviselő Szlovei&szkó és Zólyom problémáiról, a 1&. kává fizetés szlovenszkói következményeiről — A gazdasági válság csők" kenteáte a vasúti forgalmat, nagyszáma szlovák vasutast bocsátanak el — Prága és a „politikai gyermekek^ Zólyom, novomber. Turócszen talár tón mellett Zólyom a má­sik beváltatlan ígéret. Amikor a „magya­rón" Besztercebányát büntetni akarták es falusi niivóra visszaejtem, Zólyom lett a fa­vorit. Idetüzték a jövő és a haladás zászla­ját s úgy mondták, hogy Zólyomból fogják a szlovák nemzeti élet. egyik erős centrumát kiépíteni. A nagy terv mindmegannyi füstté vált, a reménybeli centrum gyorsan elvesz tette friss büszkeségét,.a nagyzsupát, s re­ménytelen jövőjű faluvá hullott vissza. Ma már szó sem esik róla, hogy Zólyomét uj ér­iékekkel és intézményekkel vigyék előbbre a fejlődés utján s mint a többi szlovenszkói várost, sorsára bízták. Ott ál! a városka illú­zióiból kifosztva, apatikusan, a politikai ígéretek áflyukgatoít váltóival: nem adtak neki semmit, sőt még régi értéke;r sem tnó­ták megtartani. Régebben a nyugdíjasok és vasutasok városának nevezték, lassan nevét a munkanélküliek városává változtathatja. Betegágya mellett nem áll orvos, nem vise­lik gondját, magára hagyták, ahogyan a kö­rülállványozott zólyomi vár falairól is dqj- gukvésezrtlen vonultak !o a' munkások. Ez a körű Iái! ványoroit vár szimbolizálja a leg­hívebben Zólyom mai suraát. A zólyomi keserveket hadd mondja el az alábbiakban Salát Antal szlovák néppárti képviselő, aki a pap-professzor lelkiismere­tességével és alaposságával már hosszabb ideje visz jelentős szerepet az itteni' köz- éleiben és aki mint politikus is megérdemli, hogy fölfigyeljünk a szavára, mert törvény­hozói hivatását komolyan fogja föl és sok figyelmet szentel Szlovenszkő gazdasági problémáinak. Alig esztendeje képviselő s már is, csalódásai vannak s keserűen beszél arról, hogy Prágában megtörik a szlovák törvényhozók (minden jószándáka és törek­vése, nem hallgat rájuk senki. és 1127 keze­lik őket, mint politikai gyermekeket, A lelki kenyér is veszélyben van már.., — A választók demoralizálva vaunak- Sűrűn Írnak a községekből: „Ha- ezt és ezt nem intézitek el, más párthoz csatlakozunk, átpártolunk a kommunistákhoz." Csehország­ban etekintetbén még rosszabb a helyzet, ott dátumra adnak a választók ultimátumot. Itt nincs szilárd "meggyőződés, lelkileg minden nyomott. ‘— A zólyomi városháza előtt esténkül t a munkások százai álldogálnak: munkára vár­nak. S ebben a nagy nyomorúságban a „pok- rokár"-ok, élükön Nespor tanárral, hatalmas agitáoióba kezdtek, hogy a híveket rábírják az egyházból való kilépésre. Itt van egy röp­cédulájuk. A „Volna Myslenka" másfél mil­liós táborába újabb híveket szeretne Szlovén- szkon terelni. Most, amikor a kenyérről kel­lene gondoskodni, legfőbb törekvésük, hogy a lelki kenyértől is megfosszák az embereket. Anyagilag már tönkrementünk, most lelkileg is tönkre­menjünk? A szlovenszkói elbocsátott vasutasok fizetésével akarják fedezni a Í3. havi fizetést? — Most adták ki az állami tisztviselők 13. havi fizetéséről szóló törvényt. Már a címe is rossz, mert máskép, például karácsonyi pótléknak kellett volna elnevezni. A törvény tárgyalásakor hallgattunk, nehogy ránkfog­ják, hogy antiszociálisak vagyunk. Azonban a törvényben szükségelt összeget most úgy akarják fedezni, hogy száz és száz mun­kást bocsátanak el a vasúttól — Szloven- szkón. Éppen interpellálni készülök ebben az ügy­ben. — Szlovenszkón legutóbb huszonkilenc tehervonat-járatot szüntettek be. Miért? Mert azt mondják, hogy Szlovenszkó for­galma erősebben csökkent, mint a törté­nelmi országoké, a gazdasági depresszió itt nagyobb. Mi ennek az oka? Az ipar leépí­tése és a tarifáidé kérdés rendeiotiemége. Ezt természetesen ma a forgalomban is érezni, érzi a vasút is, amely helyzetén úgy könnyít, hogy elsősorban a szlovák szerző­déses munkásokat bocsátja el. Viszont tegnap úgy értesültem, hogy Lunden- burgból harminc cseh nemzetiségű szerződé­ses vasúti munkást helyeztek át Pozsonyba, ahol ugyanennyi szlovákot elbocsátottak. — Minden törvényt, amely hasonló veszélyeket rejt magában, elsősorban mi érezünk meg. Ott volt az állami tisztviselők és alkalma­zottak rcsíringálása: ők már véglegesítettek voltak, mi csak szerződésesek, természete­sen minket erősebben sújtott. És igv van ez most is a 13. havi fizetés fede­zésénél is. Zólyomban eddig harminc vas­utast bocsátottak el, olyanokat is, akik már 4—5 éve szolgálnak, gyermekeik vannak és vagyontalanok. A cseh ' politikusoknak puszta államférfim bölcsességből, Szlovenszkó kon­szolidálása érdekében arra kellene töreked­niük, hogy ennek és az ehhez hasonló dol­goknak gátat vessenek. Hozzanak áldozatot a történelmi országok is,. Szlovenszkó tizenkét éven át elég áldo- | zatot hozott, ők azonban erre nem hajlan­dók. Ilyen körülmények között hiába mondta Beiies; „Szlovenszkó a köztársa­ság hídja kelet felé." Mert, ha a hidra szűk j ség van, minek ingatni. ! Kázus nemrégiben azt mondta nekem s ezt ; föl is használtam egyik parlamenti beszé­demben, hogy nekünk nem érdemes Prágá­ba járni, hiszem nem hallgatnak meg ben­nünket, politikai gyermekként kezelnek. Nem érdemes interpellálni, dolgozni sem. Mojto szlovák néppárt: .viselő a paiia- j ment költségvetési bízói' bán százötven j javaslatot nyújtott be, én .-cm voltam rest mint uj képviselő: de mintha csak borsót hánytunk volna a falra. Nem okos politika ez. Ha mi nem segítünk magunkon... — Mi a véleménye képviselő urnák Szlo­venszkó politikájáról, amelyen föltétlenül változtatni kell, minthogy az eddigi irányzat nem hozta meg a szükséges eredményeket. Hogyan vélekedik a szlovenszkói autonomista biokról? — Teljesen alávetem magam elnökségünk s H link a és Tiso elhatározásainak. Ha ők meg tudják teremteni a barátságos egyezséget, természetesen alávetem magam. — Tiso nekünk adott interjújában hajlan­dónak nyilatkozott erre. — Bárcsak eljönne az ideje az ilyen kö­zeledésnek. A napokban voltam Losoncon, szörnyű képet nyújtanak a kiliamvadt gyári kémények, az emberek mint meg mérgezett legyek kóvályognak az uccákon. Ha mi nem segítünk magunkon, máski nem segít. = Meg kell teremteni a harmóniát a szlovenszkói neímzeteík között. Ez az első előfeltétel. — Kellemetlen a jelenlegi helyzet. Nem­rég Prágában ijedeztek az „Ott,ó-akció“Jtól. Kérdem, miért kell félni? Ha az állam meg­elégedett ö a lelki ismeret nyugodt, mi től kell ijedezni? A polgárságot kell kielégíte­ni, de nem úgy, hogy egynéhánynak jusson minden, mert a kormányban van s másnak semmi., mert ellenzéki. — Egyenesen kínos dolog eljárni a köz­ségi képviselőtestületek üléseire. Minden agyon, van politizálva, a politikai legitimá­ció alapján intézik el az ügyeket. Zólyom siralmai • — Zólyomban milyen a helyzet? — Volt itt egy pléhgyár: rég kimúlt dics­telenül. A szocialisták most a pelsőci Mik- lósy révén szeretnének helyébe pótipart lé­tesíteni. A pelsőci gyárat át akarják hozni ide, a városnak három millió koroná" kezes­séget kellene vállalnia, a tárgyalások még folyamatban vannak. Állítólag valamennyi párt a terv mellett van, de a szocialistáik mmdotjft csak preeztizsokokból csinálják. A pléhgyár bán egyébként annakidején nyolc száz munkás dolgozott, jó dolguk volt. = A vasutasok helyzete milyen? — Zólyomot általában a nyugdíjasok és a vasutasok városának szokták nevezni, de lehetne a munkanélküliek városának is hív­ni. A lakosság száma 11.OCX), ebből 3000 a cseh. A polgári elemnek nincs itt szara Érti volt képviselő a szocialista városbiró s csak akkor udvarol a polgári pártoknak, ha szüksége van rájuk a kommunisták elle-D. Különben csak félvállról veszi őket. Átlát­szó játék ez. Azonban félő, hogy amiként a szocialista rezsim alatt elpusztult a pléh­gyár, azonképp el fog pusztulni kormányzá­suk alatt a város is. Itt volt a Polgár-féle székgyár, ez is meg­szűnt. Itt van továbbá az állami vasúti műhely, ez a legfontosabb: a vasút havonta egy millió koronát fizet ki Zólyomban. = Milyen a kisipar helyzete? —- Pusziul. A cipészek árban nem tudnak könkurrálni a gyárakkal, a többiek helyzete sem rózsás. Ennek kicsit maguk is az okai. Ha nyomban az államfordulat után szak­mánként szövetkezeteket alapítottak vol­na, megálltak volna a helyüket és katonai szállításokat is kaphattak volna. De ezt lehetetlenné tette a széthúzás, önzés és a modern élet követelményeinek meg- nemértése. Pénz nélkül nincs vállalkozó szellem — Hodza egyszer azt mondta valahol, hogy a szlovákságban kevés a vállalkozó szellem. Ez nem áll. Mert asak annyi igaz, hogy pénz nélkül nem lelhet váHalkozni, mert a vállalkozásnak a pénz az előfeltétele. Hiszen szlovákjaink a külföldön fényesen érvényesültek, elegendő például varsói bankáresaJádjainkra, az Országhokra, Ras- kőkra rámutatni. = A kereskedelem? ■— Sók volt a fizetésképtelenség, különö­sen a forgalmi adó bizottság működése után. Mindenki védekezik az adó ellen, mert tnz adóhivatalok mindenkibe® adó-eítitko­ló adóalanyt látnak és már ebből az elő- íöltételezésből indulnak ki, úgy hogy minden adókivetést meg kell fel­lebbezni. Az állam tulajdonképpen az adó­ügyi fellebbezések okmány-bélyegeire ba- ziroz. — Valamikor gyönyörű ábrándképet fes~ legeltek Zólyomról a zólyomiaknak ... — Amíg a megye itt volt, nemcsak feste- gették elénk ezeket a képeket, hanem még fényképfelvételeket iis mutogattak: „Zólyom a lövőiben." De a megye elköltözése után a fejlődés visszaesett, az építkezési mozgalom megszűnt, a kanali- záciöról, amelyről már a forradalom előtt tárgyaltak, most is csak a tárgyalásnál tar tarnak. : Stagnáció az egész vonalon. A város erősen érzi a megye elvesztését, a városi pénztárban már sokszor voltak za­varban: honnan vegyék az alkalmazottak fizetését? A városi pótadót, amelyet most az állami adóhivatalba fizetnek be, csak morzsákban tudják megkapni. Azelőtt ez pontosan történt, a. város maga szedte be pótadóját, ma csak nagy huza-vonáv&l ap- ránkint kapja. De igy van ez mindenütt, úgy hogy városaink reálisán sohasem tudnak tér veikkel számolni, mert nem tudják, hogy megkapják-e az őket megillető pótadónak legalább a felét. = A falvakon milyen az élet? Hol vannak a földreform áldásai ? — A legnagyobb nehézségeket a föld- igénylők elintézetlen kérvényei okozzák. Oosova, Kalimka, Végles-Huta, Szalatna ka­krónikus gége- és hólyagkatarrhas ellen (forró tejjel) patt is földet, de például a hrinyovaiak, akik már 30—40 éve bérelnek az uraságtól legelőt, minden elkeseredett kérvényezósük ellenére sem tudnak hozzájutni Ha a kincs­tárnak módjában áll átvenni latifundiumo­kat ott, ahol ritka a népesség, ám tegye meg. De itt, a „laz‘‘-okon, ahol annyi földéhes, földhözragadt ember él, mégsem jut egy ökvarkához sóin. Legfeljebb itt-ott egy agrárius. Azzal érvel- nek, hogy latifundiumoknak is kell leírni, élelmezési kamaráknak, főképpen háború esetére. Ez nem áll, mert háború veszélye nem forog fenn. Viszont a nép kér, követe­lőzik s földigéíylésével is arról tesz bizony­ságot, hogy tulajdonszerzésre törekszik, nem akar kommunista tenni. A >£tár mentére Jugoszláviából hoztak luteráaus családokat s leletepi tették őket, míg itt, a Gorám mentén, a nép összezsúfolva, él. De hát ez a magasabb politika. = Milyen most a gyetvai élet? A haldokló Gyetva — A gyetvai vidék népe érdekes karak­terű nép. Azt mondják, szeret verekedni, pedig igen dolgos’ nyáron serényen dolgo­zik s télen nyári keresményéből tengődik. A napokban a parlament pénzügyi bizottsá­gában büszkén mutattak rá egy kimutatás­ra: milyen kevés a munkanélküli! Nos, ki­mutatásokat könnyű gyártani. De ha ez a kimutatás valóban megfelelne a valóságnak, annak is benne kellene lennie, hogy fél- Gyetva munka nélkül áll. De a nép szerény és hallgat. De legalább több szere tetet, ta­pasztalna! ígértet neki háziipari, kosárfonást, de mindmáig semmi sem történt ez irányban, nem törődnek vele. Mikor még Kudeika voK ott a pap, polgári iskolát létesítettek Gyeíván. De vezetője, Kubát tanár olyan kb hivóan viselkedett, hogy a pap egy nap a nép nevében kijelentette: „Inkább el ezzel az iskolával!" Salát képviselő ezután a ,ypokroíkár"-ok áldatlan zólyomi munkájáról mond keserű, szavakat, akik — bármi is,történik — min­dent arra használnak fel, a népszámlálást épp úgy, mint a munkanélküliséget, hogy az egyház ellen izgassanak. Majd igy foly­tatta : Tisztázni valók — Még az irodalmi és tudományos munka is agyon van politizálva. Az összesség érdekében semmi sem tör­ténik, minden csak a pártok érdekében. A kassai néppárti hetilap, a Slovenská Pravda, legutóbbi számában éppen az ön cikkével kapcsolatban panaszkodik a ma­gyar pártok kassai városiházi politikájára, mint amely a megértés egyik akadálya. Lo­soncon is a néppárt volt egy időben teggyü- löltebb a magyarok szeméiben. Ezt tisztázni kell, mert dara paeta, boni ami­éi. Ha közeledésnek kell lennie, olyanok nak nem szabad történniük, amilyenek történnek. Itt Zólyomban is tizennégyen voltunk a kép­viselőtestületben néppártiak s a személyek kiválogatásánál csak a rátermettséget néz­tük. Aztán megalakult a helyi keresztény- szocialista párt, de olyan választmányi tag­jainkat jelölte listáján, akik nem is tudnak jól magyarul. Az eredmény: ők is gyöngék, mi is. — A vidéki közéletben minden részről kétségtelenül sok hiba történik. A helyi ri­valizálások, ambiciózus párttitkárok sokat rontanak, Szlovák részről is történnek ha­sonló hibák. De ezeken az állapotokon felülről kel! segíteni, a nagypolitikában szükséges megteremteni a békés széllé inét, amelyet ki kellene' terjeszteni az egész köz életre s vele kiküszöbölni ezeket a káros vidéki machinációkat. Nem alulról, felülről kell gyógyítani a sebeket. A Slovenská Pravda, látom, idézi cikkemet, amelyben azt Írtam, hogy keleten elégedetlenek a néppárttal. Nem kellemetlenkedő célzattal idéztem a gazdák szavait, hanem az igazság kedvéért. A nép egyébként a többi párttal is elégedetlen, a néppárttal pedig azért, ____s

Next

/
Oldalképek
Tartalom