Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-09 / 256. (2477.) szám

H80 november 9, vasárnap. 7 NITSCH: Legfőbb ideje, hogy a szlovenszkói törvényhozók a kormány elé terjesszék Szlovenszkó gazdasági szükségleteinek teljesítésére vonatkozó követeléseiket A szepesi németség képviselőjének újabb felszólalása az őrlési javaslathoz — „Elősegítik a korrup­ciót" Az állatszállítás kérdésében külön határok vannak Szlovenszkó és a történelmi országok között A liptói szlovákok tiltakoznak Szlovenszkó gazdasági háttérbe szorítása ellen Prága, november 8- A képviselőház ülésén az őrlési javaslat vitájában fölszólalt Nitsch Andor, a szepesi német párt képviselője s öt­letes beszédben mutatta ki úgy az őrlési ja­vaslat, mint általában a kormány szlovenszkói gazdasági politikájának hibáit. — Amint a mezőgazdasági bizottságban a napirenden levő javaslatot megkaptam, — mondotta többek között a képviselő — igazán nem tudtam, hogy mit kezdjek vele. Az idő rövid volt, a javaslatot gyorsan kellett átol­vasnom, nem tudtam azonban kitalálni, hogy hol van itt az ínségben levő gazdák segítése. A törvényjavaslat 3. paragrafusának figyel­mes átolvasása után rájöttem arra, hogy itt tulajdonképpen egy meghatalmazási törvény­ről van szó, amely mindenkori, kormánynak lehetővé teszi, hogy rendelettel módosítsa a keverési arányt. Mi volna például, ha a csehszlovák köztár­saság szomszédai sörkeverési törvényeket hoznának, amelyek elrendelnék, hogy a pil- zeni sört is keverni kell. A nemzeti szinti búza és rozs — Amint aztán a javaslatot tovább olvas­tam, sok érdekes intézkedést találtam abban, így az egyik paragrafusban az áll, hogy amennyiben az ellenőrző hatósági szervek a bejelentett időpontban nem jelennek meg, úgy a lisztkeverós azok nélkül is megkezd­hető, Egy szóval tehát az ellenőrző szerv nél­kül is lehet keverni. A világon nincs olyan mikroszkóp, mely­nek segítségével megállapítható volna, hogy a búzát miképpen keverték, A földművelésügyi bizottság tagjainak i* ajánlottam egy módot, amellyel a külföldi búza eredete pontosan megállapítható volna akkor is, ha már a köztársaság határain be­lül vám. Minden határállomásán egy hatalmas silót kellene fölállítani s abban az import- búzát be kellene festem. A magyar búzát pd- ros-feh ér-zöldre, a romániait a román állam színeivel lecsók be és igy tovább. Csakis igy állapítható meg a búza eredete, különben mindig előállhat &s a fatális tévedés, hogy éppen a belföldi búzát fogják keverni — belföldi búzával. A legjobb akarat mellett sem tudom magam beleélni abba, hogy ezt a javaslatot komo­lyan vegyem. Az egész javaslatot kénytelen vagyok olyan­nak tekinteni, amelyet a kínos zavar szült s amely csak arra való, hogy a földművelés­sel foglalkozó lakosság tömegeit, különösen a fegyelmezett cseh gazdákat, megnyugtassa s nekik bemesélje, hogy most valami történt. A törvényből mindenek előtt annak a meg­állapítása hiányzik, hogy a belföldi gabonát és lisztet a külföldi gabonával, illetve liszt­tel hol fogják keverni. A határállomáson, ahol a gabona belép az országba? Avagy a kormány a protekciós malmokat fogja meg­jelölni végrehajtási rendelettel olyan mal­mokként, amelyék a keverést végezhetik? Az egész törvény értéke na^on kétes és attól tartok, hogy ez egy oly törvény, amely — sajnos, meg kell, hogy mondjam — csak a korrupciót fogja elősegíteni. A törvény oly csempészkereskedeímet fog előidézni, amilyet csak a háborús időkben láttunk. A slkérvélságot a francia vetőmag protezsálása okozta Az utóbbi időben sokat beszélnek a szlo­venszkói búza sikérválságáról. Ha egy üveg­lapra 12 gram szlovenszkói búzából eredő sikert teszünk, úgy az egy óra alatt 75 milli­méterre ömlik szét, mig a manitoba-buza si- kérje ennyi idő alatt csak 35 milliméterre folyik. Nem a szlovenszkói gazdák s nem Szloven­szkó a hibás ebben, hanem azok az urak, akik francia eredetű vetőmagot hoztak Szlovenszkóra- Ez a nagy franciabarátság hozta meg nekünk Szlovenszkóra azt a sze­rencsétlenséget, hogy ma a szlovenszkói nagy malmok nem akarják vásárolni a szlo­venszkói búzát, ez okozta, hogy az idegen búza métermázsájáért 154 K-t fizetnek ak­kor, amikor a belföldi búzát 112K-ért alig lehet elhelyezni. A válság orvoslására eddig semmi sem történt Megállapítani kívánom, hogy ez a javaslat, ha majd törvényerőre emelkedik, minden lehető visszaélésnek a legtágabb teret nyújt­ja. A magam részéről az egész törvényjavas­latra nem helyezek nagy súlyt s a földműve­léssel foglalkozók nagy tömegei sem fogják azt értékes ajándéknak tekinteni és semmi örömük sem lesz abból a mai súlyos, válsá­gos időkben. Már egy éve foglalkozunk a me­zőgazdasági válsággal. Múlt évben, a válasz­tások után kezdtük meg ezt. Igen sok kép­viselőtársam s magam is nagyon sokat fog­lalkoztunk ezzel a témával, hallottunk sokat arról, hogy a válság mennyire nyom bennün­ket, hogy a földművelők mennyire szenved­nek annak súlya alatt, közben azonban egy lépéssel sem haladtunk előre a bajok orvos­lása terén. Törvények is készültek, mint ami­lyen a lisztkiőrlési, a vámemelési törvény, azonban a rozs ára éppen a kiőrlési törvény meghozása után azonnal katasztrofálisan kez­det zuhanni s a sertés ára sem szilárdult meg az állatvámok bevezetése után, sőt Len­gyelországból 42.000 darabbal több sertést hoztak be, mint a múlt év első kilenc hónap­jában. Itt kelleme a kormánynak erélyesen közbelépnie! A határon lakom ■ naponkint látom a romániai vágómarhával megrakott vonatok szállítását, amelyek a Szcpesscgen áthaladnak a történelmi orszá­gok felé. Ugyanakkor a szlovenszkói vágómarhának nincs vevője. Sőt az állatszállítás kérdésében külön határok is vannak Szlovenszkó és a történelmi or­szágok között. Szlovenszkóról csak külön hatósági engedéllyel szabad szállítani ál­latot a történelmi országokba. Remélem, a szlovák képviselők klubja — mert ő volna hivatott erre — minden erejét lábbá veti, hogy ez az uj vámhatár megszűn­jék. Kezdettől fogva abból az álláspontból in­dultunk ki, hogy mi, gyakorlati gazdák, jelszavakkal soha­sem oldhatjuk meg a válságot Nézzék Uraim, hogy a szomszédos államok mi mindent tettek a mezőgazdasággal foglalkozó népeik érdekében. A mezőgazdasági kérdés oly ügy, amely az állam minden lakosát érdekli, pártkülönbség nélkül valamennyiünknek az a feladatunk, hogy a mezőgazdasági válság orvoslását elő­mozdítsuk. De ebből a kérdésből pártpolitikai kérdést csinálni, vagy pláne pártpolitikai célra kihasználni azt, az már valóságos bűn. A mi sürgős programunk Kezdettől fogva hangsúlyoztuk a segítés útját, módját! Ezek az utak és módok két­félék: a pillanatnyi gyorssegély és a nagy közgazdasági hátterű segély. A legfontosabb és pillanatnyilag teljesíthető intézkedések azok volnának, amelyekkel a mezőgazdaság terheit csökkentenénk s a me­zőgazdasági terményértékesítésit előmozdíta­nánk. Konkréten kifejezve: adócsökkentés, adóleirás, adómoratórium, vámtarifakérdés rendezése, tarifák csök­kentése és a szociális terhek leszállítása. A kartellkérdés is igen sürgős rendezést kö­vetel. Annak is gondját kell viselni, hogy az ipari árak színvonala a mezőgazdasági termények árszínvonalához alkalmazkod­jék, hogy a mezőgazda olcsóbban termel­hessen. Németország e téren hatalmas lépéseket tesz előre. Nálunk azonban, sajnos, az adóprés változatlanul dolgozik, sőt talán még erőseb­ben, mint ezelőtt. A válság megoldásának másik, nagyobb eszköze az európai gazdasági válság megol­dásán át vezet bennünket. A gazdasági an­kéteken ott ülnek a jó bölcs urak s egy lé­péssel sem tudnak előbbre jutni. Senki sem meri nyíltan megmondani, hogy hol a hiba, mi okozta azt, hogy mi is, de egész Középeurópa is, ebbe a válságos helyzetbe kerültünk. Nos, én megmondom. A hiba már a versail- lesi békekötésnél történt... Ott csinálták a 26 vagy 28 uj vámhatárt! A pénzügyminiszter ur is megállapítja expozéjában, hogy a mai vámállapotoknak véget kell vetni, mert az nem megy már tovább, hogy az egyes álla­mok a vámok kínai falával övezzék magukat s (közben a saját zsírjukba fulladnak, ahe­lyett, hogy ezek az államok egymáshoz köze­lednének s Európában oly barátságos légkört teremtenének, amelyben az európai államok kölcsönös ellátásáról is gondolkodni lehetne. Hiszen ma már pontos statisztikai adataink vannak arról, hogy Európa önmagát elláthat­ja s nem szorul behozatalra. Arra kellene tehát törekednünk, hogy a szomszédainkkal jó baráti viszonyt tart­sunk fenn s ezzel az európai béke megtar­tását is munkáljuk. Akkor majd az óriási hadügyi kiadások is csökkenthetők. Ehe­lyett azonban azt kell látnánk, hogy a vi­szonyok e téren is napról-napra rosszab­bodnak. A külkereskedelmi vacuum jurls Ahelyett, hogy Csehszlovákia Magyaror­szággal megegyezni törekednék, azt kell lát­nunk, hogy a kereskedelmi politikában de­cember 15-én — ha szabad úgy neveznem — bizonyos vacuum fog bekövetkezni. Es mi következik azután? Mi történik majd a mi textiliparunkkal? Hát már teljesen lehetetlen az, hogy a „do ut de8“ elve alapján valami megegyezés ho­zassák létre? Nem köthetnének szerxődése- ket az európai államok az árukontingentá- lás elven alapján? Zadina képviselőtársunk errevonatkoző véle­ményemet a bizottságban mondott előadói zá­rószavaival visszautasította s azt mondotta, | hogy az ily szerződéseknek csak az agrárál­lamok szempontjából van jelentőségük, azera- I bán Csehszlovákia számára neon, mert ©z el­sősorban ipari és kiviteli állam -Nézetem sze­rint Zadina képviselő ur ezt a válaszát nem gondolta meg eléggé, mert éppen egy ipari államnak yan szüksége ilyen szerződésre, hogy ipari termelésének fölöslegét a kivi­tel biztosításával értékesíthesse. Ha ez nem történik meg, a gyárakat be kell csukni s ezt nyomon követi a munkanélküli­ség e a munkanélkül állókat is el kell tarta­nunk s a mezőgazdaság elveszti a fogyasztó- tömegeket A középeurópaá államoknak végül is létre kell hozniok a barátságos, békés állapotot, ha nem akarnak kivétel nélkül tönkre­menni Hol a szlovenszkói gazdasági program Miután a gazdasági válság orvoslása mód­jának — hogy úgy mondjam — külpolitikai alapjait felvázoltam, nem szabad mellőznöm azt, hogy Szlovenszkó sajátlagos gazdasági vi­szonyait is ismertessem. Már abban az idő­ben, amikor Szlovenszkónak a történelmi or­szágokhoz való csatolásáról tárgyaltaik, bizo­nyára készítettek egy programot, melynek alapján Szlovenszkót kormányozni akarták. Tudjulc, hogy Rasin pénzügyminiszternek volt egy nagy pénzügyi programja, tudjuk, hogy volt egy nagy nemzeti program, meg volt a földreform nagy programja, s volt egy szociá­lis és egy kulturális program is, de kellett, hogy legyen egy nagy gazdasági program is, amelyben fel kellett tüntetni, hogy minek kell történnie Szlovenszkóval. Ha egy nagy darab országrészt más ország­hoz csatolnak, úgy bizonyára annak is gondját kell viselni, hogy a röghöz kötött ember miképpen fog megélni az uj viszo­nyok között. És én azt mondom, hogy a Szlovenszkón űzött gazdasági politika helytelen. Már C3ak csupa üres gyárépületünk van, amelyben a kenyér és munkanélküliek tömegei népgyüléseket rendeznek. Liptószentmikióson — a szloven­szkói Manchesterben — augusztus 15-én az ottani bőriparosok nagy tiltakozó gyűlést ren­deztek s azon Szlovenszkó gazdasági megnyo­mó ritása ellen pro testáltak. Ezen a gyűlésen az ottani szlovákoknak a kenyér gondja miatti elkeseredése elemi erő­vel tört utat magának. Uraim, látogassák meg a Garam, Hernád és Vág völgyét, mindenütt megtalálják a le­Nedves Salak szárazzá tétele „áramló levegő“ módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-féle építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. Bristol Siólloda Budapest legszebb pontján ■ Danaparton UJ vesetós mellett aJSnJJai Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas nccai P. 10—16—ig „ „ udvari „ 6—10 „ Két ágyas nccai danaparti „ 24—40 „ Két ágyas nccai „ 20—24 „ „ „ udvari „ 15—18 „ A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és rádió. Éttermi áraki Complett reggelit kávé v. tea v. kakaó egy tojással, vajjal és jam-el P. 1.20 Kitűnő ebéd v. vacsora menti P. 2,40 Kitűnő ebéd v. vacsora » előétellel P. 4.— Ezen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendö. Bristol szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyilik a Danára és a budai hegyekre. épített szlovenszikói ipar roanja®. Igazán nem tudom, meddig bírják türelem­mel a szlovák pártok, meddig fogják a tör­ténteket némán szemlélni. Ha a gyár megáll, úgy a munkásnak gáncs kenyere. Nézetem szériát itt a legfőbb ideje annak, hogy a szloven­szkói törvényhozók szlovenszkói álláspont­ra helyezkedjenek és hogy valamennyi szlo­venszkói törvényhozó összefogva, egy em­berként terjessze a kormány elé Szloven­szkó gazdasági szükségleteinek teljesítésé­re vonatkozó követeléseket. Ha ezt nem teszik, úgy megteszi majd maga a nép. A helyzet egyáltalán nem rózsás és a segítségnek jönnie kell ,de gyorsan. Sajnos, szlovák oldalon a gyors cselekvés helyett még mindig és igen sokat ■ állandóan csak az ablakból kibeszélnek. Ma olvastam egyes szlovenszkói, cseh ag­rár képviselők amaz interpellációját, amely­ben a Margittalva—Vöröskő vasútvonal ki­építését követelik. Mi lesz a válasz? Az, hogy a vasutat a legközelebbi években fogják épí­teni s minden marad a régiben. Miért nincs annyi bátorságuk az interpel­láló uraknak, hogy Szlovenszkó valamennyi politikusát összehívják g ott elhatározzák, hogy a miniszterelnökhöz kell menni g kö­vetelni kelL hogy ez a vasúti vonal okvet­lenül nyomban építtessék, mert ez a beru­házás nagyon szükséges és ha az építkezés abbamarad, úgy nem szavazzák meg az ál­lami költségvetést?! Nem hiszem, hogy a kormány ilyen formában előterjesztett kö­vetelés teljesítése elöl elzárkóznék. Ellenben ez az interpelláció semmit sem ér. Kell, hogy Szlovenszkónak és a szloven­szkó! kérdéseknek általában nagyobb figye­lem szenteltessék. Ezt én mondom, a szloven­szkói német. Ezzel szemben mindennek az ellenkezőjét látjuk. Azt kell látnunk, hogy a szlovenszkói kérdéseket elhanyagolják és hogy a szlovák képviselőknek még gok dol­guk less a választóikkal, ha Szlovenszkó követelései érdekében nem fognak erélye­sen fellépni. A költségvetési vita során majd lesz alkal­mam bővebben beszélni Szlovenszkó eme kö­vetelésedről, azonban most, a mezőgazdasági válság kérdésénél is nem hagyhatom szó nél­kül Szlovenszkó legfontosabb és vezető me­zőgazdasági szervének a megemlítését, mely szerv a szlovenszkói mezőgazdasági tanács néven működik. Szlovenszkó kisebbségei, a németek és a magyarok ebből a legfontosabb szervből ki vannak rekesztve. A szervezet a föld művelésügyi minisztérium­nak igen sok pénzébe kerül. A hivatalnokok elsőrangú szakemberek, a® ő kezük azonban megvan kötve és semmit sem tehetnek, mert a tartományi hivatal és a mezőgazdasági ta­nács között állandó torzsalkodás van, amire a szlovenszkói mezőgazdasági válság is visz- szavezethető. Nekünk, nemzeti kisebbségeknek még csak mezőgazdasági egyesületet sem szabad ala­kítanunk. Valami régi magyar rendeletre hivatkoznak, amely a gazdasági egyesületek alakítását megtiltja. Egyesületi alapszabályainkat nem hagyják jóvá, ellenben a mezőgazdasági ta­nácsban sem adnak helyet, ami pedig két­ségtelenül megilletne bennünket. Ezeknek a körülményeknek az eredménye azután az, hogy Szlovenszkó gazdasági viszonyai telje­sen megromlottak s a súlyos helyzeten az olyan javaslatocska, mint amilyen most napi­renden van, segíteni nem fog, ellenkezőleg csak rontja az amúgy is nehéz állapotot, ezért azt kénytelen vagyok visszautasitani s elle­ne szavazok. (Taps.) flPfo «jfiL g ^ g| (ösgg. Hew-Yofk, lonüon, Párls táncuS<donsága5$ ftanlttfa a legeB©­KbP Hl m CB ü ti éU Ü {Ül gánsaDb, világvárosi stílusban és a legkönnyebb metódussal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom