Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-09 / 256. (2477.) szám

A iiépsiámlálás Jelentősége a magwarságra Prága, november 8. Súlyos következményekkel járó tévedés volna, ha a népszámlálás értékét és jelentősé­gét csupán abban látnok, hogy a népszámlá­lási eljárás tudományos célokra imyuló sta­tisztikai adatgyűjtést jelent. A modern politi­kai életben a számnak ereje és hatása éppen politikai értelemben rendkívül nagy fontossá­gán Igen nagy politikai jelentőségű, azonban a népszámlálás olyan államban, amely ki­mondottan nemzetiségi állam, mint amilyen elsősorban Csehszlovákia. A népszámlálás az­zal a ténnyel, hogy minden egyes polgárnak nemzeti hovatartozását is megállapítja az anyanyelv ismertető jegye alapján, hivatalo­san határolja el az egyes nemzetek számbeli erejét Miután a kisebbségi jogok gyakorlása a kisebbségek bizonyos fokú számbeli erejé hez van kötve, a most megállapított számbeli eredmények az elkövetkező tíz éves luszt- rumra, egészen 1940 végezetéig megállapítják m egyes nemzetiségek számereje alapján a kijáró kisebbségi jogokat A népszámlálás nemzetiségi eredménye a külföld előtt tíz éven át szerepel hivatalos adatként az egyes nemzetiségek számbeli erejének felmérésére, belföldi viszonylatban pedig ezen számbeli eredmények alapján állapítják meg a kisebb- bégekhez tartozók jogi követeléseinek alapját a községben, járásban, tartományban, az egész országban és a nemzetközi fórumokon, mint a népszövetségben, interparlamentáris uniókon s a vi ágsajtóban. Egyéb jelentős okokon, mint a magyarság kulturális erején, történelmi érdemein, poli tikai iskolázottságán, polgári köteleseégteljesi- tésén kivül éppen a Szlovenszkón és Ruszin- szkón megnyilvánuló számbeli erején nyug­szik a magyarság jogigényének alapja, melyet kulturális autonómiájára vonatkozólag tá­maszt. Ezen számbeli erején nyugszik azon­ban jogos igénye a békeszerződésekben megállapított és nemzetközileg garantált ki­sebbségvédelemre. Annak ellenére, hogy a hi­vatalos világ a nagy nyilvánosság előtt már megtagadta az asszimilációs elméletet, mint azt a népszövetség’'tanács szeptemberi ülésen legutóbb Briand tette meg határozott szavak­ban, mégis nagyon sokan vannak,, akik ben- sőleg úgy gondolják, hogy a többségi nép egyszerűen elnyeli a kisebbségi népeket. Sok nemzetiségi összetételű államban a többség­re támaszkodó politikának pedig egyenesen tendenciája az ama’gamizálás, a kisebbségek beolvasztása. Mármost, ha a tiz évenként is­métlődő népszámlálások azt mutatnák, hogy a kisebbségek számbeli ereje fogyóban, csök­kenőben van, természetes, hogy újból lábra- kapua az asszimilációs elmélet és újból meg­erősödnék az olyan politikai irány, amely a kisebbségek beolvasztásával akarná radikáli­san és egyszerűen megoldani ezt a kellemet­len kérdést. A magyarság számának csökke­nése a mostani népszámláláson emellett iga­zat adna annak a hatékonyan űzött propagan­dának, amely azt állítja, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóu tulajdonképpen nem is volt soha jelentős magyar tömeg és azok, akik 1921 ben még magyaroknak vallották magukat, tulaj­donképpen szláv nemzetiségűek, akiket „a magyar állam erőszakos elnemzetlenitő politi­kája rabolt el a szláv nemzetek testéből'* és akik most természetszerűleg visszatérnek a szláv nemzet testébe. A magyarság számbeli csökkenése nemcsak az egyetemes nemzeti érdekeket veszélyeztet né, hanem az egyesek érdekeinek végzetes veszedelmével is járna. A magyarság éppen számbeli erejének súlyával követelheti, hogy tagjait állami szolgálatban, közhivatalokban alkalmazzanak. Ahol a kisebbség eltűnik, ott nőm fognak alkalmazni magyar tisztviselőket, még olyat sem,* aki legalább maagyarul be­szél és az a kisszámú magyar tisztviselői kar, amely most in ég szolgálatban van, az elbocsá­tott magyar tisztviselők szomorú táborát gaz­dagítaná. Elveszítené a magyarság a jogát a még meglevő csekélyszámu iskolájára, elve­szítené a jogát a gazdasági fejlődés eszkö­zeinek alkalmazására és fejlesztésére, nem használhatná a nyelvét a bíróságon, elvesz­tené jogait a községben, járásban, tartomány­ban. Ebben a tekintetben egységes a sorsa az egyetemes magyarságnak felekezetre és osz­tálytagozódásra való tekintet nélkül. Sőt mondhatjuk, hogy a magyar proletariátust, amelyet a kisebbségi söre még jobban sújt, mint a gazdaságilag annyira meg nem viselt osztályokat, a magyarság számbeli erejének csökkenése sokkal érzékenyebben letiporná, mint az egyéb osztályokat. Az anyanyelven való kiképzés lehetőségétől megfosztott pro­letárgyerek a műveltség elemi feltételeihez sem jutna és tudatlanul, tanulatlanul teljesen ki volna szolgáltatva a másnyelvü kapitaliz­mus kizsákmányolásának. A népszámlálási kormányrendelet a kisebb­ségek számbeli erejének csökkenését lehető­vé teszi azáltal is, hogy a kisebbségek tábo­rát felekezeti alapon megbontja, illetve erre a megbontásra lehetőséget nyújt azáltal, hogy bár a nemzetiség kritériumának az anyanyel­vet állapítja nieg, a zsidó felekezetieknek megadja azt a jogot, hogy ne anyanyelvűk alapján állapítsák meg n emzetis égői két, hanem zsidó nemzetiségűnek vallhassák magukat. Milyen következményekkel járna azonban a zsidóságra, ha magát zsidó nemzetiségűnek vallja? A hébert, vagy jiddist, amelyet a zsi­dóság anyanyelvének amúgy sem tekinthe­tünk, hivatalosan nem használhatja. Ila el is éri egy-egy városban a 20 százalékos határt, sehol sem éri el egy bírósági körzetben. De még ha ei is érné, akkor sem használhatná a hébert, vagy a jiddist, mert ezen a nyelven nem folyik hivataloskodás. Az történnék te­hát, hogy szeparálódásával a magyar nyelv használatának lehetőségét tönkretenné, a né­met nyelvet, mint közvetítő nyelvet nem hasz­nálhatná, mert a hatóságnak ezen a nyelven nem is szabad tárgyalnia vele, csupán állam­nyelven tárgyalhatna és ez mindennapos éle­tében leküzdhetetlen nehézségeket okozna. Amikor ezekre az általános értékű szem­pontokra rámutattunk, tulajdonképpen feles­leges többet mondani a népszámlálás nagy jelentőségéről a magyarság szempontjából. Minden magyarnak tudnia kell kötelességét, amely tiz év tapasztalata útin jól felfog )tt ér­deke: A magyar nemzetiségű, magyar anya­nyelvű lakosság vallja magát a népszámlálá­son magyarnak, semmiféle rábeszélésnek, kapacitálásnak ne engedjen, hanem tartson ki sziklaszilárdan amellett, hogy magyar. Ebből csak haszna lehet, károsodása pedig nem tör­ténhetik! Napról-napra suiyosabbá válik MacDonald helyzete Snowden lemond? — A Elválasztásokon mindenfelé a konzervatívok győznek London, november 8. A konzervatív Daily Express és a liberális News Chronicle ma arról tudósítanak, hogy a murtkásk ormánv kebelén belül súlyos ellentétek merültek föl egyrészt Snowden, másrészt MacDonald között. A helyzet annyira kiélesedett, hogy Snowden valószínűleg lemond kancellári állásáról és vele együtt visszavonul Wedgc- wood Benn indiai miniszter és Alexander kereskedelemügyi miniszter is. MacDonald és Henderson az utóbbi napokban állítólag több levelet kapott a munkáspárt parla­menti frakciójának tagjaitól, amelyekben ezek kategórikusan kijelentik, hogy a mai kurzus, amely a munkanélküliség leküzdé­sére vonatkozó liberális javaslatot és Sir Öswald Mosley rendszabályait egyaránt visszautasítja, nem folytatható többé. Ha a Snowden lemondásáról szóló hirek igaznak bizonyulnak, akkor MacDonald kormánya rendkívül súlyos helyzetbe kerül, mert Snowden egyike le9z legélesebb kritikusai­nak az alsóházban. A munkáskormány helyzete különben is veszedelmes. A néphangulat egyre határo­zottabban ellene fordul s a tegnapelőtti pót választások után, amikor a konzervatív je­löltet a munkáspárt egyik biztos kerületé­ben túlnyomó többséggel megválasztották, tegnap a Shipley pótválasztásokon is vere­séget szenvedett. A kerületben & konzerva­tív Lockwoodot 15.238 szavazattal megvá­lasztották, míg a munkáspárti jelölt 13.573 szavazatot, a liberális jelölt pedig 12.795 szavazatot kapott. A legutóbbi parlamenti választásokon a munkáspárti jelöltre még 18.654 szavazat esett. Ez a győzelem óriási örömet keltett a londoni konzervatív tábor­ban. A. konzervatív lapok egyhangúan meg­állapították, hogy a kormány napjai meg vannak számolva. A krízis minden pillanat­ban kitörhet. A községi választások is be­bizonyították. hogy a munkáspárt fölénye mindenütt megtörött és a konzervatívok visszafoglalták régi pozícióikat. Bizonytalan helyzet az amerikai reprezentációs házban Nem lehet elnököt választani — A demokraták nem paktálnak Newyork, november 8. A szavazatok végle­ges összeszámlálásánál kitűnt, hogy a de­mokraták mégsem érték el a parlamentben az abszolút többséget, ámbár á köztársasá­giak előnye legfeljebb egy szavazat lesz ab­ban az esetben, ha a farmerképviselő mel­lettük szavaz. A szavasatok száma körülbe­lül egyforma a kongresszus mindkét házá­ban, ami a kormányzást végérvényesen niegnehezetí. Két évre az amerikai parla­ment munkája szinte megbénul és a repre­zentációs ház elnökválasztásánál máris ko­moly nehézségek mutatkoznak. Valószínű­leg hónapokig fog tartami, amig az egyes döntő jelentőségű bizottságok elnökeit meg­választják. Egyelőre mozdulni som lehet, mert a demokrata párt tizenhat kerület vá­lasztásait megfellebbezte s állítólag ügye nyolc-tíz kerületben olyan jól áll, hogy a re­publikánus képviselőknek le fog kelleni mondani ezekben a kerületekben. A válasz­tások hivatalos összeszámlálása hónapokig tart. A helyzetet az is összekuszálja, hogy Brokkhart, a reprezentációs ház egyetlen iüggcllcn tagja, barátainak kijelentette, hogy szívesen segíti a demokratákat, ha teljesítik kívánságait. Brokkhart-tál együtt haladva a demokraták megkapnák a szük­séges többséget. A független képviselő első követelése, hogy Mellon pénzügyi államtit­kár lemondjon. A demokraták azonban alig­ha közelednek Brokkhart felé, rneert gyanús üzletekkel nem akarják 1932-ee választási kilátásaikat rosszabbitani. A párt hét vezé­re, köztük bárom volt elnökjelölt, nyilatko­zatot tott közzé, amelyben bejelenti, hogy a párt semminemű manőverezésbe nem bo­csátkozik és tisztán követni fogja ideáljait. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL ara 2 Btorogaa SI^m " 4 1930 november 9 Előfizetési én évente 300, félévre 150, negyed- a a j , / »• 71 * _.7 Szerkesztőség: Prága II. Panská tilice 12, év re 76, havonta 26 Ki; külföldre; évente 450, «* SZÍODSTISZ/CÓI SS PUSZITISZK-Ol SLLSTIZSfCl JJCLTlOK. h. emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal, félévre 226, negyedévre tl4, havonta 38 Ki. „ nnllíihm nnniinnin „ . „ Práfi IL Pániké sllce H 111 emelet n képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több ftSttertoa* pOUtlKOlT.I«,fon, 54184 Egyes szám ám 1.20 KÖ. vasárnap 2.-K& DZURANYJ lASZLO FORGACJl 6EZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PKHHfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom