Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-08 / 255. (2476.) szám

1930 november 8, szombat. 'PRAGAI-MaG^AR-H 1 RLAI> 5 „Svanda-ailér sosem volt és most sincsen** — mondotta Kassán Hubay Jenő és Dohnányi Értté A magyar hivatalos körök nem tiltották be a „Svanda, a dudás“ bemutatóját, amely csapán Székelyhidy betegsége miatt maradi ei — Beszélgetés Hubay Jenővel és Dohnányi Ernővel a magyar zenéről és egyéb aktualitásokról Kassa, november 7. (Kassai szerkesztősé­günktől.) Hubay és Dohnányi. Két név, melyek nem szorulnak bővebb kommentárra. Két név, amely csodálatos ragyogással szórja tele nem­csak "a magyar, de az egyetemleges zenevilág horizontját, két név, amely ma fogalmat jelent, melyet csak áh itatós tisztelettel szabad emle­getni. Koncertjük előtt másfél órával érkeztek Kas­sára. Tizenöt perccel rá már a szállodai szobá­jukban fogadtak sietős készülődés közben, szi­gorúan kimért időre. A villáminterjú prototípu­sa volt ez a beszélgetés, melynek tartalmát mi­előtt idejegyezném, szükségesnek tartok előre­bocsátani valamit. Azt a lényegbevágó különb­séget, amely e két csodálatos művészember vé­leménye, fölfogása között található dolgokról, kérdésekről. Hubay: a magas kora ellenére kül­sőleg is derűt sugárzó természet, amely megin­gathatatlan optimizmussal néz mindent, hisz a sorsok és helyzetek jobbrafordulásában, hisz abban, hogy egyszer jobb napokra is ébred a világ. Ezzel szemben Dohnányi nem hisz még a nyugateurópai kultúra fönnmaradásában sem, reménytelen kézmozdulattal intéz el mindent, dt o problémákkal vívódó sötétenlátása nem tud feleletet adni arra a nagy kérdőjelre sem: mi lesz azután? Mi lesz azután, ha egyszer itt irtózatos roppanással rombadől minden? — Hogy azután mi lesz, nem lehet tudni. —• feleli halkan, cigarettája kéklő füstje után nézve, de minden diplomatikus mosolya elle­nére leolvashatni arcáról a kinzó reménytelen­séget, Hubay: a megingathatatlan, derűs optimista, Dohnányi: a pesszimista reménytelenségek nagy csodavárója, más-más feleletet adtak min­den kérdésemre. Ki tudja, melyiküknek van igaza. # * * Első kérdésem a magyar zene jelenlegi hely­zetére, várható fejlődésére vonatkozott, Hubay fiatalos mozdulatok kíséretében, mosolyogva mondja: — A magyar zene az újabb időben egyre emelkedő tendenciát mutat. Sok a fiatal tehet­ség, akik egymásután értékes, szép kompozí­ciókkal lépnek a pódiumra. Ezek közül különö­sen Siklós Albertét és Szántó Ferencet kell kiemelnem, akiknek az első filharmóniai hang­versenyen több müvük került bemutatásra si­kerrel. A második filharmóniai koncert műso­rán viszont Bachnak egyik orgonafugája szere­pel, melyet a szintén fiatal Weiner Leó irt át zenekarra. Ugyancsak rövidesen bemutatják a Vörösmarthy „Csongor és Tünde“-jéből készült ballettet is, melynek zenéjét szintén Weiner Leó irta. A fiatalok munkáját egyébként a kultusz­minisztérium is elősegíti különféle pályázatok kiírásával. Nemrégiben írtak ki dijakat a leg­jobb drámai és szimfonikus zenére, továbbá hegedűversenyekre, zongoramüvekre és dalok­ra. Az uj magyar zenei alkotások sorából ter­mészetesen neon szabad kihagynunk Dohnányi Ernő uj miséjét sem, melyet a szegedi fogadal­mi templom fölszentelése alkalmával mutattak be először s amelyet Dohnányi a legközelebb a Zeneakadémián is be fog mutatni. = Az itteni közvéleményt nagyon érdekli az úgynevezett „S vanda-affér". Erről szeretnék hallani a Mester véleményét. — A Svanda-afférről való véleményem? Azt hiszem, hogy ilyen affér nem volt és nincs is. A „Svanda, a dudás" című operát a magam ré­széről nagyszerű alkotásnak tartom, amely a külföldön mindenütt hatalmas sikereket aratott és amelyet a budapesti operaház is éppen ezért tűzött ki a műsorára. Az opera bemutatjója azonban tisztán és ki­zárólag Székelyhidy Ferenc közbejött beteg­sége miatt maradt el, amit mindenki ellen­őrizhet, hiszen Székelyhidy heteket volt kénytelen tölteni a Semmeringen. Természetes, hogy ez teljesen megakadályozta a próbákat és az opera november 1-ére terve­zett bemutatóját lehetetlenné tette. Közben az operaháznak más darabokra kellett készülnie, többek között Verdi Recjuiemjére, ami a köz­ben fölgyógyult Székelyhidyt is akadályozta abban, hogy elkészüljön a „Svanda, a dudás"- ■beli szerepével. Ez azonban mind nem. zárja ki, hogy az op^ra még ebben a szezonban színre ne ke­rüljön, ahogy ez meg is fog történni. A magyar hivatalos körök betiltó rendelkezésé­ről azonban legalább is merészség beszélni, mi­vel, mint minden hasonló dolgot, ezt az ügyet is, tisztán művészeti szempontból kezelik. = A fiatal magyar hegedűsökről, elsősorban Zathureczky Edéről szeretnénk hallani valamit. — Zathureczky Edét nagyon komoly muzsi­kusnak, nagyon nagy tehetségnek tartom, aki ákandó külföldi hangversenyeivel eddig is vi­lágszerte ismertté tette a nevét. A legkomo­lyabb külföldi zenekritikusok elismerték Za- thureczkyt, aminek csak őszintén örülök, hiszen az én irányításom mellett fejlődött nagyszerű hegedűssé. Egyébként most a Zeneművészeti Főiskolán, az én osztályomon helyettesit en­gem és munkájával. nagyon meg vagyok elé­gedve. Általában nincs hiány tehetséges fiatal magyar hegedűsökben, akik között első helyen állanak például Szenígyörgyi László, Halász Annié és még többen. = Valamit magáról, Mester. — Magamról annyit, hogy sokat dolgozom és örömmel dolgozom. Nemrégen fejeztem be „Az álarc" cirnü operámat, melyet január végén mu­tat be az operaház uj diszletezéssel, nagyszerű szereposztásban. A darab cselekménye részint Nizzában, részint Algírban játszódik le és na­gyon érdekes. A bemutató előkészületei már javában folynak. Idáig szól Hubay Jenő nyilatkozata. Bizako­dó, optimisztikus szavak, melyek hűen tükrö­zik vissza Hubay egész egyéniségét. Ezzel szemben Dohnányi Ernő másképpen látja a dol­gokat. Ugyanazokra a kérdésekre egészen más a felelet a Dohnányi szájából: két csodálatos művészember föl jegy zésremél tó ellentéte. Nála is a magyar zenére vonatkozott első kérdésem. —• Magyar zenéről, véleményem szerint-, nem nagyon lehet, beszélni. Vannak gyönyörű nép­dalaink, többé--kevésbé jó népdalátirataink, de ez még nem jelenti a magyar zenét, főként pedig nem azt, hogy a magyar zene uj irá­nyokban haladna. Bartók egy nagyszerű kincset mentett, az utolsó órában hires népdalgyüjtemónyével, amely ta­lán jó kiindulópont lehetne az uj magyar zene megteremtésére. A fiatal magyar zeneszerzők­nél azonban éppen ezen a ponton nem látok semmi biztatót, mivel azok a kevesen is, akik vannak, inkább ultramodern, szinte kubisztikus irányban próbálkoznak, ami különben ma világ- jelenség. Az is nagy baj. hogy a fiatal magyar generáció eddig még nem i tudott fölmutatni egészen kiváló, komoly ze­neszerzőt. Ezidőszerint inkább virtuózaink, előadóink van­nak a fiatalok sorában, igaz. hogy ezek azután Pozsony, november 7. A pozsonyi országos képviselőtestület tegnapi ülésén Alapy Gyula dr., országos keresztény-szocialista párti tar­tományi képviselő az or-szá-gos költségvetés fölötti általános vitában erősen ostorozta az állampolgársági anomáliákat és a bürokrácia tulten-géseit. A szónok mindenekelőtt állást foglalt az önkormányzati testületek szanálá­sáról szóló törvényjavaslat pótadókat emelő tendenciája ellen. A tervezett adóemelések, amelyek a közr ségeknél a 200 % limitet 350 %-ra. a járá­sokban a 110 %-ot 150 %-ra tervezi feleme­lendőnek, — mondotta Alapy — a lehető leg­rosszabb időben, egy nagy gazdasági és pénz­ügyi válság tetőzósónél jönnek, ami a leg­súlyosabb felelősséget állapítja meg a pénz­ügyminisztérium tervével szemben. Ez a pénzügyi törvény a városokat egyene­sen a fejlődésükben lógja megakasztani ha­csak a járások és az országos választmány le nem mond arról a jogáról, hogy pótadó­emelési jogával élni a városok terhére nem fog. Állampolgársági anomáliák A belügyminiszter ur, akivel volt alkalmam Prágában magánbeszélgetést folytatni, min­dig hangsúlyozza és statisztikává] támasztja alá, hogy az állampolgárság kérdését liberá- lisabban kezelik. Ezt a miniszter ur szemé­lyéről el is kell hinnünk, de mit használ ez nekünk a perifériákon, ahol nem követik a miniszter ur véleményét az alsó fokú hatósá­gokon . A régi magyar törvények szerint a községi illetőséget, amelyen az állampolgárság is gyökerezik, az 1871. évi XVIII. t. c. állapítja meg. Mindenkinek a községi illetősége, illet­ve, minden folyamodó apjának, vagy nagy­apjának az illetősége tisztázható ennek a tör­vénynek alapján. Miért követel tehát a komáromi járási hi­vatal 1848. előtti és 1800 előtti keresztelő­leveleket, házassági és halotti leveleket az állampolgárság ni egállap itásáh o z ? Van-e ehhez törvényes joga és milyen tör­vény vagy kormányrendelet alapján végzi ezeket a felesleges és roppant költséges ge­sz ép számmal. Neveket természetesen nem mon­dok. Ezekről a dolgokról bajos néhány mon­datban véleményt mondani, hosszasabban kel­lene elbeszélgetni róluk. — Meggyőződésem szerint egyébként uj kul­túra nem fejlődhetik ki anélkül, hogy a régit ne döntené romba. Ha uj kultúra megteremtéséről beszélünk, számolnunk keü az eddigi kultúra halálával. Ezért nem jósolok hosszú életet a nyugat- európai kultúrának sem ... = Ha már itt tartunk, Mester, mi a véle­ménye az uj orosz zenéről? Elég komolynak tartja-e, hogy abból egy uj zenei kultúra fej­lődhessék? — Az uj orosz zenét, már azt, amit most bent Oroszországban csinálnak, nem ismerem. De nem hiszem, hogy a szovjetzenészek valami uj s egészen komoly dologgal lephetnék meg a vi­lágot. Szerintem a szovjet éppen megölője min­dennek, tehát nem teremthet uj zenekultúrát. Következő kérdésem a „Svanda-afférra" vo­natkozott. Ebben az egy dologban Dohnányi válasza teljesen megegyezett Hubay Jenő vála­szával. —• Svanda-affér olyan beállításban, ahogy azt az itteni közvélemény hiszi, nincsen és nem is volt. A hivatalos magyar körök sosem gondoltak arra, hogy betiltsák ennek az operának az előadását, amely csak Székelyhidy közbejött betegsége miatt maradt el. Természetes, hogy ha egy fő­szereplő megbetegszik, akkor elmarad a bemu­tató, mivel az operaház igazgatósága nem akar­ja mással játszatni Székelyhidy szerepét. Ennyi történt csupán, ezért a dolognak bármilyen más értelemben való beállítása csak rosszhiszeműségen ala­pulhat. Amint Székelyhidy elkészül szerepének a beta­nulásával, az operát elő fogják adni. nealógiai játékokat? Mi szükség van ezekre, amikor az első törvény, mely az illetőséget rendezi, az emiitettem 1871. évi törvény. Az ipari törvény értelmében az iparenge­délyhez illetőségi bizonyít vány szükséges, a komáromi járási hivatal ehhez állampolgár­sági bizonyítványt követel, miféle jogcímen, nem tudja senki. Ott történt az a példátlan eset iis, hogy egy munkást, aki nem tudott magyar útle­velet szerezni, a büntető rendőrbiró kihá­gásért nyolcnapi elzárásra Ítélt. Az illető busz éve szakadt el régi illetőségi községétől, amely az illetőségi bizonyítvány kiadását a törvény értelmében megtagadta és igy nem is tudhatott útlevelet szerezni. Az országos igazgatásban sem látunk eny­hülést az állampolgárság terén. Egészen egy­szerű esetek elbírálása hihetetlenül hosszú ideig, esztendőkig tart. A bürokrácia óriási teher gyanánt nehe­zedik az országra és mindenki, aki a ható­ságokkal érintkezni kénytelen, beleütközik ennek az ércfalába. Mert ez nagy és szerve­zett hatalom és ha azt kérdezzük, melyik hatalom nagyobb, a miniszteri hatalom-e vagy a bürokráciáé, akkor nem tudom, melyik javára kell eldönteni a kérdetek A tisztviselőik tultengéee a legnagyobb vé­szé delem a demokráciára nézve. Hogy van az, hogy a komáromi járási hi­vatalnál maradjunk, hogy az egész hatvan­ezernél több lelket számláló járás területén egy év alatt 3 egyén kap szőkébb határátlé­pési bizonyítványt, vagyis egész évben any- nyit, mint a rendőrbiztossági hivatalban egy negyedóra alatt állítanak ki? Hogyan van az, hogy egy uUevélkérvényt ötnegyed­év alatt intéznek el ebben a hivatalban, amikor a folyamodót elutasítják kérel­mével. Ugyanez a hivatni egy évig, másfélévig lieverteti a városi határozatok jóváhagyá­sát. Komárom város 1929. évi országos segé­lyét hat hónappal korábban kapta meg, ! mint azt a járási választmány elintézte. 1 = Valamit az idei programjáról, Mester. — Elfoglaltságom az idei szezonban is óriási. Vasárnap és hétfőn lesz Budapesten a második fiiharmóniai hangverseny, melyet én dirigálok. Utána, e hó közepén, Görögországba megyek három hangversenyre. November 24-én a Zene- akadémián adom elő az uj misémet. November végén lesz a harmadik filharmóniai hangverse­nyem. Ezután tiznapos németországi turném kö­vetkezik, ahonnan még karácsony előtt Buka­restbe megyek, majd a negyedik filharmóniai hangversenyt dirigálom Budapesten. Február­ban viszont Angliába kell mennem három hétre, úgyhogy a közel jövőben minden időm le van kötve. Ezért egyelőre nem is gondolhatok arra, hogy uj kompozícióba kezdjek. Talán fölösleges is ideírni, hogy mind a kettőn*. Hubay, meg Dohnányi is szeretik ezt a várost és szivesen jöttek Kassára. Hubaynak Liptóban van a birtoka, Dohnányi viszont pozsonyi szüle­tésű, mindkettőjüket ezer szál fűzi Szilo vonsz tó­hoz. * * * A kedd esti hangverseny maga igazi élménye volt a zeneértő publikumnak. Hubay hegedűjé­ből, melyet az ősz Mester bámulatos techniká- val kezel, megkapó finomsággal ömlött a tiszta muzsika, mellyel szemben nincsen helye a kriti­kának. Hubay Jenőt csak csodálni és tisztelni lehet, kritizálni nem. Különösen Beethoven ,.Kreutzer-Sonátá"-ja és „Finálé presto“-ja volt élmény részünkre, amit sokáig nem fogunk el­felejteni. Ezt a tiszta muzsikát a legtökélete­sebb módon támasztotta alá Dohnányi Ernő zongorakisérete, amely még ebben a kissé alá­rendelt formájában is megmutatta monumenta­litását. Ahogy Dohnányi kezeli a zongorát, úgy ma csak nagyon kevesen tudnak zongorázni. Nagy kár, hogy önálló számmal nem szerepelt a hangverseny műsorán, hogy megmutatkozha­tott volna teljes nagyságában. A Schalkház nagytermét zsúfolásig megtöltő publikum hosz- szu percekig ünepelte a két nagyszerű művészt és a koncert végén nem akarta leengedni őket a pódiumról. A hatalmas sikerű hangversenyt a I Vitéz-cég rendezte. Kelembéri Sándor. Ámde *ez a hivatal visszaküldi az aktát az­ért, mert egy ékezetülba van a község ne­vének megjelölésében és visszaküldi olyan kérdéssel is, hogy ki az a név, aki mint községi biró van aláírva a távollevő községi bíró helyett, Nun&aRélkiiüteégj, nyomor Ma ellenállhat a tlan erővel tör fel a szo­ciális helyzetből folyó sok fájdalom, a mun­kanélküliség réme és a reánk következő télnek előrevetett árnyéka. A városok mun­kanélkülijeiről mégis csak gondoskodnak — Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélre kedésnél, renyhe emésztésnél, anyag­cserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrvisz­ketésnél a természetes Ferenc József kese- riiviz rendbehozza a gyomor és a belek mű­ködését s megszabadítja a testet a felgyü­lemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudo­mány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József viz abszolút megbízható has­hajtó. A Ferenc József keserű viz gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszer üzletek­ben kapható. valahogyan a karitatív intézmények, de ki gondol a falvak szegényeivel? A szociális kérdéssel szoros kapcsolatban áll a kisipar kérdése, amely egy hanyat­ló közgazdasági osztálynak SOS kiáltásait hallatja. Elsodort eniberek és családok jutnak a vég: veszélybe és a legnagyobb szociális nyo­morba, mert nincsen keresetük. Az újonnan alakult országos iipartanácsnak kötelessége lesz legelső sorban megállapítani azokat a gazdasági katasztrófákat, amelyeken Szlo- ven.szkó tizenkét éven át keresztülment és számbavenni a meglevő értékeket, amelye­ket meg kell menteni a mindent letaroló válság jégve rése élői. Az elhanyagolt íié?ssl©wen$*!t6? ytak Amilyen örömmel üdvözöljük, hogy a jövő év költségvetésében uj beruházási {••ételek van­nak felvéve, amelyek közmunkákat ígérnek, azt kell kérnem, hogy a vízi technika projektumait a magyar vidé­keken is nagyobb mértékben vigyék keresz­tül úgy a Duna- mint a Vág, Nyitfa, Garam, A szlovenszkói bürokrácia a vádlottak padién Alapy Gyufa tartoménygyBlési képviselő beszéde a: országos költségvetés általános vitáiéban

Next

/
Oldalképek
Tartalom