Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-08 / 255. (2476.) szám
1830 noreariber 8, bgombát. t^gai-Magíauhirlap Ipoly, Bodrog, Csiliz vizek szabályozásainál és az ezzel foglalkozó vizitársulatokat hathatósabban támogassa az ország a meliorizáció terén. Az utak tekintetében a déli földsáv nagyon el van maradva az északi vidékek mögött. Csallóköznek hiányzanak a rendezett és kiépített utak a vicinális utak egyenesen járhatatlanok ősztől tavaszig. Egy példával megvilágithatom ezt a rettenetes elhagyatottságot. 1920. évben nagy árvíz pusztított az ógyallai járásban és elvitte a Zsitva hidját, mely három községnek (Martos, Imely, Naszvad) átjárója volt. Tiz év óta ma sem készült el ez a híd és az érdekelt községek lakói kilométereket kénytelenek kerülni. ha. a Zsitván átkelni akarnak. Hogy Martos községnek milyen az ógyallai állami úttestből kiágazó útja. az minden emberi képzeletet fölülmúl. Ha azt mondom, hogy a feneketlen sártengerben fél- és háromnegyedméter mélységű lyukak vannak az úttesten, akkor nem hagytam el a tárgyilagosság álláspontját. Ma Osilizközben lehetetlen a közlekedés, de Csallóköz legtöbb községében hasonló az állapot. ECulturális követeléseink A költségvetésben a kulturális kiadások közt előirányzott összegekre a magyar nemzeti kisebbség is igényt tart- és azt kívánja, hogy szabadon élhesse ki kulturális életét. Ne forduljanak elő olyan események, hogy megokolás nélkül tagadják meg a közigazgatási hatóságok műkedvelő szinielőadások rendezését. Követelnünk kell kulturális szerveinknek megfelelő támogatását, hiszen az országos terhek nagy részét a mi nemzetünk viseli. Szükséges azonban az iskolaépítkezések megoldása is. Az iskolákat belehajszolják az építkezésbe, de a bankok kar teliszer üen tagadják meg a kölcsönöket tőlük. így azután a közsé^esités révén uj terheket akarnak az amúgy is agyonterhelt községek vállaira róni. A magyar közönség ragaszkodik régi hitvallásos iskoláihoz és követeli, hogy azokat ne háborgassák, hanem munkájukat zavartalanul végezhessék. De követeli azt is, hogy a magyar iskolák fölött gyakorolt fölügyele- tet magyar szakemberek végezzék, mert a magyar tanügynek annyi érdemes munkása van, aki ezt el tudja végezni, hogy az bizonyításra már nem szorul és ez olyan kisebbségi jogunk, amelyről lemondani nem fogunk. Kormánypárti beszéd - a kormány eilen Pozsony, november 7. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az országos képviselőtestület tegnapi ülésén az esti órákban a költségvetés általános vitájánál felszólalt még Cablk János agrárius, akinek éles ellenzéki beszéde nagy feltűnést keltett és egy alkalommal az elnök is kénytelen volt rendreutasitani saját pártkollégáját. Cablk beszéde elején különösen sérelmezte a vasutügyi minisztérium álláspontját, hogy az országos képviselőtestületi tagok részére nem akar vasúti jegyet biztosítani. Törvényellenesnek, sőt egyenesen törvénysértésnek minősiti a közel egy éve húzódó bizottsági ügyet, amelynek radikális megoldását a legélesebb hangon követeli. Támadja a műemlékeket védő hivatalt, amelynek szerinte az a mai feladata, hogy mindent egyekezzen megakadályozni és van egy hivataliőiiöke, aki mindent meg is akadályoz. az elnöklő Országh ennél a kijelentésnél izgatottan felugrik és rendreutasitja az agrárpárt szónokát. Este hét óra után az ülést berekesztették és annak folytatását ma délelőttre halasztották. fi mm ülés A képviselőtestület mai ülését délelőtt negyed tizenegy órákor nyitotta meg Országh országos alelnök. Fehér Mátyás diszidens kommunista a mai vita első szónoka, aki a hadi árváit és özvegyek érdekében beszélt. A rokkantak szomorú kálváriajárását ecsetelte, rokka,ntház felépítését sürgeti, a költségvetést elfogadja. Medvecky Károly Micsura-párti az intelligencia kríziséről beszél, majd tudományos egyesület alakítását sürgeti s kifogásolja azt, hogy szlovák intézményekben még mindig nem uralkodik a szlovák szellem. Vidra Lajos diszidens kommunista szóvá teszi a kassai városi rendőrök ügyét. Ismeretes ugyanis, hogy a belügyminiszter utasította Kassa városát, hogy a szolgálatában álló huszonnégy városi rendőrt azonnal bocsássa el, mert azok alkalmaztatásánál a törvényes rendelkezéseket nem tartotta be. Törvény intézkedik ugyanis arról, hogy állami és közintézményeknél az alkalmaztatásoknál ötven százalékban légionáriusokat kell figyelembe venni. Kérdi az elnököt, tud-e a belügyminisztériumnak erről a rendeletéről és mit hajlandó tenni a huszonnégy fenyegetett exisztoncia védelmére? Králik kommunista a következő szónok, aki Vidra Lajos és Fehér Mátyás képviselőtestületi tagokkal polemizál ég kijelenti, hogy azoknak „Minden ötödik önmagot t minden maradik ajánlott levelet ingyen szállít a posta" Prága, november 7. A képviselőház költségvetési bizottsága ma a posta- és vas-útügyi tárcák költségvetését tárgyalta. A postaüg-yi minisztérium költségvetésének előadója, Bergmann képviselő, statisztikai adatokkal bizonyította, hogy ma a helyzet az, hogy minden szállított ötödik közönséges csomag és minden második ajánlott levél portémentes. Ezzel rá akart mutatni arra, hogy a posta mily nagyszámú hivatalos küldeményt továbbit, amelynek szállítási értéke 110 millió koronát tenne ki, de csak hatvan millió koronát vesz be. A va sutügyi reszort költségvetésének előadója Liska, cseh iparospáirti képviselő, beszédében állást foglal a személyi tarifa húsz százalékos felemelése ellen, ami szerinte a gazdasági krízisnek szerencsétlen megoldása. A mai viszonyok mellett ép ellenkezőleg, le kellett volna szállítani a tarifát. Részletesen foglalkozik Szlovenszkó és Ruszinszkó vasuit- ügyd követeléseivel, mert szerinte Szlovenszkó gazdasági problémája elsősorban forgalmi probléma. Követeli a Vöröskő-margitfalvi vasútvonal sürgős kiépítését, továbbá a pöstyéni állomásépület építési munkálatainak megkezdését Ezután a két reszort fölött megindult a közös vita, amelynek során felszólalt Pruzin^ky szlovák néppárti, Adamek cseh néppárti, Ge- yer német nemzeti szocialista, majd Liska cseh iparospárti, aki különösen a szloven- szkói telefonhálózat kiépítését, valamint a szlovenszkóé fürdők és klimatikus helyek telefonbe rendelésiének modernizálását követelte. A két tárca fölötti vitát még mia éjszaka, vagy holnap délelőtt folyamán befejezik. A jövő héten megkezdik a szociális csoport költségvetésének tárgyalását. Államellenes-e a „Ruszinszkó” elnevezés? Hokky Károly interpellációja a belügyminiszterhez Prága, november 7. Hokkv Károly, a ruszinszkói magyarság országos keresztényszocia 1 ista párti nemzetgyűlési képviselője és társai a következő interpellációt nyújtották be a belügyminiszterhez: „Miniszter Ur! A Ruszánszkói Magyar Hírlap az ungvári rendőrigazgatóságtól végzést kapott, amelyben felszólítják nevezett lap ki- adóhivatalát s felelős szerkesztőjét: „minthogy a „Rusziuszkói" sző használata, amely az Ön lapjának neve, kimenti az 1923. évi 50. számú törvény 14. paragrafusa 1. pontjának a közbéke megháboritását tartalmazó tényálla- dékát, megtiltom a ruszinszkói szó használatát, nemcsak lapja egész tartalmában, hanem annak elnevezésében is, amelynek megváltoztatásáról 8 napon belül jelentés teendő az 1914. évi XIV. t.-c. 16. paragrafusa alapiján." Az 1923. évi 50, sz. törvény 14. paragrafusának első pontja a következőket mondja: „(A közbéke megbontása.) Aki nyilvánosan, vagy több'elk jelenlétében, vagy többeket az állam keletkezése, önállósága, alkotmányos egysége, illetve demokratikus formája ellen izgat, vétség miatt egy hónaptól kél esztendeig terjedhető fogházzal büntetendő." Itt nyilván fogalomzavar van. Hol van itt az állam keletkezése, önállósága, alkotmányos egysége, vagy demokratikus formája ellen izgatás? Minden józanul gondolkodó ember és minden jogász csak mosolyogni tud ezen a végzésen. I nincs joguk beszélniük a képviselőtestületben, mert nem a munkásság képviselői. Beszéde során éles összetűzés támad a kommunisták és a disszidensek között, az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a tárgynál, mert az, amiről ő beszél, a választási bíróság elé tartozik. Králik erre anélkül, hogy mondatát befejezné, lelép a szónoki emelvényről és helyére siet. Husek Károly agrárpárti bőszéi ezután. Beszéde során állandóan a zemské za9tupitelstvo kifejezést használja, mire a szlovák néppártiak hangos lármába törnek ki. „Krajinské zastupitelstvo" az — kiáltják feléje. — Ha önöknek így tetszik, hát legyen krajinské zastupitelstvo — mondja Husek. Sérelmezi azt, hogy a lapok nem kapták meg kellő időben a költségvetést s arra kéri az elnököt, hogy a jövőben ez elő ne forduljon. Blanár Béla a kassai városi rendőrök ügyéről Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag a következő szónok, aki a kassai városi rendőrök ügyéről a következőket mondja: — Tény az, hogy a légionáriusok alkalmaztatásáról törvény intézkedik. A konkrét esetben részletes felvilágosítást adhatok, miután ismerem a kassai viszonyokat. Annakidején Kassa városa pályázatot irt ki, s e pályázat alapján fel akartak venni huszonnégy városi rendőrt. Az akkori zsupán, aki most belügyminiszter, megsemmisítette a városnak erre vonatkozó határozatát azon a címen, hogy még nem készült el a szervezeti szabályrendelet. Nem nevezheti valaki a csehül Öeskoslo- veneká Republiká-nak nevezett államot németül Tschechoslovakische Republik-ruak, vagy magyarul csehszlovák köztársaságnak? Podkarpatská Rus4 németül Karpathoruss- lamd-nak, vagy magyarul Szlovenszkó analógiájára Ruszinszkó-nak? De több, mint tiz éven át nem volt ez az elnevezés a lap fején szembetűnő formában áliiamellenes izgatás, most lett az egyszerre? Ez erősen a kómikum határán mozog, ha nem az. A „Ruszinszkó*4 szót nem a magyarok találták ki. Ezt a nevet az uj államalakulat adta 1919 november 18-án, tehát már 11 éve. Ekkor Hennoque tábornok — a belügyminiszter parancsából Brejcha dr. akkori adminisztrátor ellenjegyzésével kiáltványt adott ki s falragaszokon hirdetett. E kiáltvány harmadik része igy szólt: „A megválasztott szojm jogerős határozatáig ,,Podkarpatskaja Rusj" történelmi elnevezés fog használtatni, ezenkívül használható a „Ruszinszkó" elnevezés." Együk©t sem változtatta meg a még meg sem választott szojm s addlig egyenjogunak kell lenni a fenti kiáltvány szerint is, de az 1920. évi 121. sz. alkotmánytörvény szerint is, amely ezt az elnevezést szintén átvette anélkül, hogy utalt volna külön az elnevezésre. A tankönyvekben is benne van a kiáltvány Az akkori zsupán azonban azt a tanácsot adta a városnak, hogy napszámosokként vegyék fel a rendőröket. Ez meg is történt. A huszonnégy rendőrt mint napszámost alkalmazták, most azután a belügyminiszter, aki akkor zsupán volt, egy olyan határozatot semmisít meg, ami tulajdonképpen nem is létezett. Ki fogják újból Írni a pályázatot és akkor legionárusok is pályázhatnak. Értesülése szerint azonban Kassa városa a huszonnégy rendőrt tovább is alkalmazásban tartja s ez- irányban az országos hivatalt is megkereste. Országh elnök: Amennyiben ilyen megkeresés hozzám érkezik, magam is pártolólag fogom tovább terjeszteni, hiszen huszonnégy egzisztenciáról van szó. Samukéi Mihály szlovák néppárti az adó- sérelmekről beszól. Prága mindig igér, úgymond, de soha sem teljesiti ígéretét. A szegény nép kénytelen kivándorolni, mindenét eladja, de néhány hónap múlva ismét visszatér, teljesen lerongyolódva, mert Argentínában sem talált munkát. Azok a vállalatok, amelyek Prágából Szlovenszkóra tették fiókjaikat, itt nem fizetnek adót, hanem innen minden pénzt Prágába visznek. Felszólalt még Vercsik Gyula kommunista diszidens és Rovnianek, s ezután az általános vitát befejezték és a költségvetést egyhangúlag általánosságban elfogadták. Majd a részletes vitára tértek át. Ennek első ' öle. é néi a központi közigazgatás költségvetésénél Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag szólalt föl elsőnek. Blanár beszédében kiemelte, hogy tiz az iskolai és nópmüvelődósi mánisztérLuan 60479—929. sz. engedélye alapján. Nem tételezhető fel, hogy a fent jelzett kiáltvány, az 1920. évi 121. sz. törvény, avagy az imént idézett rendelet államellenes volna. De az 1920. évi 300. sz. törvény alapján csakis a köztársasági elnök ellen jegyzésével s a törvények és rendeletek gyűjteményében megjelenő miniszteri rendelet bírna joggal ennek a megváltoztatására. Semmiesetre sem jogosultak erre alantasabb hatóságok 1 Semmiképp som ütközhetik tehát az 1923. évi 50. sz. törvény 14. paragrafusának 1. pontjába, amely egészen mást tartalmaz. A munkácsi rendőrbiztosság 21414—30. sz. határozatával „Az öslakó" eimü hetilap 1930 szeptember 30-án megjelent 39 számát elkobozta 8 az elkobzást végre is hajtotta. Az elkobzás oka az, hogy a Lap tizenhárom helyen alkalmazza a „Ruszinszkó" szót a Podkarpat* ská Rus elnevezés helyett. Kérdem ezek után a Miniszter Urat: 1. hajlandó-e a kérdéses ügyet megvizsgáltatni? 2. hajlandó-e a fenti intézkedést megsemmisíteni? 3. hajlandó-e a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak és a Ruszinszkói Magyar Gazdának, — amely ugyanezt a végzést kapta, — régi elnevezését újból megengedni? 4. hajlandó-e a munkácsi rendőrbiztosság 21414—30. sz. határozatát hivatalból hatályon kívül helyeztetni s gondoskodni arról, hogy „Az őslakó" cimü lap kiadójának az elkobzásból eredő kára megtéríttessék?" A magyar evangélikus szövetség közgyűlése Eperjesen A magyar evangélikus szövetség elnökség© fölkért a kővetkező sorok közzétételére: A szLovenszkói magyar evangélikus szövetség november 12-én (szerda), délután két órád kezdettel Eperjesen, a magyar-német ev. egyház emeleti termében (Rózsa u. 11.) tartja rendes évi közgyűlését a következő tó rgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Szent-Ivány József világi elnök. 2. Elnöki jelentések. Bándy Endre egyházi elnök. 3. Titkárt jelentés. Egyel Áladét titkár. 4. Magyar esperesség. Egyházi szabály rendeletiek. Törköly József dr. világa elnök. 5. Az ágostai ünnepekre kiküldött képviselőnk beszámolója. Endreffy János egyházi jegyző. 6. Jelentés a szlo- venezkói magyar ev. sajtóról. (Ev. Lap. Orgona- szó, Gyermek-lap, Ev. naptár. Énekes könyv, Jubileumi füziet, Tankönyvek, Ev. könyvtár.) Lic. Fizély Ödön szerkesztő. 7. Liturgiánk egységesítése. Fábry Viktor egyházi alelnök. 8. Lelkészek élet érdekeit sértő törvények. Simid István. 9. Indáit- ványofc, amelyek ináéban november 1-ig a titkárhoz beküldendők. 10. Gömöri János felszentelt lelkész, nyug. girnn. igazgató ünnepi előadása: Az Ágostai Hitvallás térfoglalása Eperjesen és vidékén. A szlovenszkóá magyar evangélikus szövetség közgyűlésére, ezúton, is megkiivjuk tagjainkat, tisztelettel és szeretettel. BEJE és LÉVA 1930 október 10-én. Szent-Irány József s. k. Bándy Endre 6. k. világi elnök. egyházi elnök. éven belül immár a harmadik közigazgatási szervezete van ennek az országnak: a vármegyék, a nagyasupák s jelenleg a járások, illetve a tartomány. Ez utóbbi rendszernek a hibái az elmúlt két év folyamán nagyon is kitűntek. A legnagyobb hiba az, hogy a járások és a tartományi központ között nincsen közbeeső közigazgatási fórum s igy a központ egyrészt tnl van halmozva munkával, amivel megbirkózni nem képes, másrészt a felek óriási távolságokból kénytelenek bejönni Pozsonyba ügyeiknek másodfokú elintézésére. A járások, amelyek valamennyi szociális és humanitárius teendőt elláthatnának, mert ehhez meg van a joguk és anyagi módjuk, hatáskörüket még nem fejthették ki, aminek oka a hivatalos személyzet csekély volta. Van járás, ahol csak egy fogalmazó van és az maga a járási főnök, sőt esetleg ez sem jogvégzett. A központi irányítás a képvisoglőtes- tületeknek volna joga. Ez erre jogosult, de nem hívják össze a képviselőtestületet, ezért azután sok a munkája a képviselőtestületi üléseknek, a megfelelő személyzet pedig nincsen meg. Ugyanez az oka annak, hogy az egyes ügyeket hosszadalmasan intézik el az országos hivatalnál. De nem kevésbé okozza ezt az is, hogy a tartományrendszer egyik föltételét képező bizottságokat még meg sem alkották. Indítványozom azért, hogy a járások és a központ teendőinek a közönség érdekében leendő megfelelő elintézéso végett a képviselőtestület a választmány előkészítése után tegyen előterjesztést a kormánynak a személyzetnek a tényleges viszonyoknak megfelelő szaporítása iránt. (Általános helyeslés minden oldalon.) 6
