Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-02 / 250. (2471.) szám

wuxa eredményét, el a szállítóhoz, föl a minisz­tériumba, könyörögni, hörögni e meghalni a te­lefon előtt. De itt, ebben a restiben, ebben a pillanatban, Aage Madelungra kellett gondol­nom, aki elcsodálkozott azon, hogy egy speciá­lis népi zenével meg tud bűvölni egy idegen, szinte átutazóan idegen publikumot a cigány... Emberek, akik életükben nem láttak talán bu- zakalászt, elhallgattak, — s az a csönd ült a termen, szinte áhitatosan, melyben minden ide­gesség fölolvadt egy pillanatra, s nem hallat­szott más, csak a kitartott pianó, mely e zagy­va, hisztérikus, összehabart városi tömeget kö­zös hangokra hangol, érthetetlenül s az itt-élés egy adott pillanatban olyan rezonanciákat vált ki az „idegenből", amilyent az „idevaló" nem is tud adni már. Aage Madelung jutott eszem­be, aki elcsodálkozott azon, hogy miféle sajá­tossággal ejti meg ez a zene az idegent. S egy körúti étteremben, tizenöt évvel később, min­den papiros-romantikától mentesen, megértet­tem egy átutazó iró döbbenetét: ez a sajáto.s- ság. mely egy városi publikummal idesre gyö­keréig érzékeltetni tud egy speciális zenei me­lankóliát, titokzatosság nélküli s egy végzet kényszerű megsejtésére spekulál. Arra, hogy a Körúton és Bugacon, itt élünk s nem tudunk már máshol élni, akár tegnap jöttünk, akár ezer év előtt. Ennyi a titok, — s talán ezt sejti, amint vigyorogva bűvöl a cigány. Shaw és Einstein, a híresek Irta: Neubauer Pál \ Két nagy név, talán a két leghíresebb férfi ma. Az egyik is, a másik is a relativitást ta­lálta föl. Shaw az irodalomban, Einstein a tu­dományban. Shaw relativitása jótékonyan ható cinizmus megfelelő szellemi körítéssel. Einstein relativitásának semmiféle világnézeti következ­ményei nincsenek. Látszatra nincsenek. Londonban találkoztak. Shaw úgy ünnepelte Einsteint, mint kora legnagyobb emberét. Ez aztán abszolút elismerése egy relativitásnak! Shaw Napóleonra mondta, hogy jobb lett vol­na, ha meg nem születik. Ebből láthatja Ein­stein, hogy milyen nagyra tartja őt Bemard Shaw. Einstein szerénységének nem eshetett jól Shaw nagyképűsége. Mert hiába, nem elég a hírnév: munka és pozitív eredmény is kell, hogy áiljon mögötte. Shaw pozitívuma nega­tív: cinizmus. Olyan mindenható és mindent szaturáló, hogy a legcsekélyebb pozitív \ magot sem lehet benne megtalálni. Tipikusan a nesze­sem mi-fogd-meg-jól huszonöt kötete, színdara­bok, regények, esszék. Einstein, akit Shaw korlátlan ni flnepeít, mert a semmiből asztronómiai uj világot terem­tett, mentes minden dnizmuetól. 0 tudja leg­jobban, hogy nem teremtett uj világot. Fölfe­dezett egy már ősidőktől fönnálló természeti törvényt, a szemlélet törvényét, a relativitást. Nem is a fölfedezés, a bizonyítás volt az igazi, a nehéz föladat. Einstein tudja, hogy a görög energetika a relativitás alapján állt: nem fe­dezte föl, megismételte és Newtonnal szemben alkalmazta. Ezért szerény és ezért beszélt a zsidókérdésről Shawnak adott válaszában, ahe­lyett, hogy Shawnak válaszolt volna. Nem ér­dekelte, hogy Shaw őt a „legnagyobb kortárs"- nak nevezte ki; túl van a koron egyrészt, a társaságot pedig nem vállalja. Kor és társa cég számára Einstein nem kapható. Fontosnak val­lotta Shaw-al szemben, hogy a zsidó kisebbsé­gen segítsen Európa, de nem tartotta fontos­nak, hogy ő nagy és hires-e, vagy sem. Mindenki híres tud lenni, csak jól kell meg­fogni Sfcrassnoff is igen híres ember, Strassnoff a hochstapler. Könyvet irt, memoárokat és a könyve hallatlanul szellemes. Van olyan, mint Shaw bármelyik müve. Ha Strassnoff is ott lett volna a londoni banketten, hárman lettek volna „híresek". Az angol sajtó épp olyan terjedel­mesen foglalkozott volna Strassnoff személyé­vel, mint Shaw-al és Einsteinnal. ö a maga szempontjából a másik kettőt ünnepelhette volna, mondván: Shaw és Einstein a két leghí­resebb és legnagyobb kortárs. Magában csön­desen úgy gondolkozva, mint Shaw: nem értek ugyan semmit a relativitás elméletéből, de Einstein olyan híres, hogy nyugodtan kinevez­hetem a legnagyobb kortársnak: még nálam is nagyobb és híresebb és csak nyerek vele, ha ünneplem. A londoni ünnepi vacsorán beigazolódott, hogy a százszázalékos, pompásan fölszerelt ci­nizmus, erkölcsi relativitás és szatíra is abszo­lút akkor, ha ünneplésről van szó: Shaw el­árulta magát. Nem gondolt Einsteinra — ma­gára gondolt. Kilátszott a lóláb nála, aki min­dent „megvet". Nem gondolta meg, hogy a csil­lagok járásával foglalkozó Einsteinnak olyan mindegy a „híres" jelző és a „kortárs" epite- ton, mint annak a hordóban íakó görögnek, aki a barbár király kérdésére, mit tehetne az érdekében, azt felelte, álljon odébb, hogy a nap tovább iá rásüssön. Shaw, a hires harminc kö­tet cinizmus után is csak a kis földi csillagon botorkál, nem tudja elhagyni még ott sem, ahol kön yen elhagyható: a szellem világában. Ein­stein akkor hagyta el, amikor munkáját, a gon­dolkozás munkáját megkezdte és meghatároz­ta, hogy tér és idő relatív. A hangosan szellemeskedő iró és a csöndesen elmélkedő tudós állt szemben egymással Lon­donban. Szóltak egymáshoz úgy, hogy tudták, hogy a világsajtó és a rádió minden szavukat továbbítja. Szóltak egymáshoz: Shaw a hírnév­ről, Einstein — a zsidó' kisebbségről, nem ShavróL Shaw a legkönnyebben sebezhető „hi­Prága, október 31 A költségvetési bizottság tegnapi ülésén Dobránszky János, az orszá­gos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője hosszabb beszédben vette kritika alá az iskolaügyi tárca költségvetését. A kép­viselő különösen az egyházak és a magyarság mellőzéséért vonta felelősségre az dskolaügyi minisztert s beszédében többek között a kö­vetkezőket mondotta: fflz egyházak és a magyarság a költségvetésben Az eddigi felszólalásokból látom, hogy az Igen tisztelt képviselő ural^ mindegyikének ugyancsak mint elsőrendű kérdés fekszik szi­vén az iskolakérdés. Nincs az az áldozat, amelyre önök a cseh nemzeti kultúra és nemzetnevelés érdeké­bon még a mai súlyos megélhetési viszo­nyok között is a legvégső pontig készek ne volnának. Ez a pont, amelynél nemcsak nem sokalják a több mint ezenmilliós évi költséget, hanem azon sok javaslat keresztülvitelére, amelyet előadtak, — kivált mindenféle szakiskolák létesítésére és fejlesztésére — szinte belátha­tatlan hányadig képesek az ország lakosságára újabb és újabb terheket rakni. De ugyanakkor engedjék meg, hogy a ma­gyar kisebbség és az egyházak ugyanoly nagy és fontos kérdésnek tekintsék a maguk szempontjából az iskola és általában a nem­zetnevelés problémáját. Fájdalommal látom, hogy a költségvetésben az egyházak érdekei nin­csenek kellően képviselve, a magyarság pedig egyáltalán szégyenletesen van kinul- láwva. Vallásellenes nevelés Amit tegnap előadott a kommunista párt szónoka, a legdurvább támadás keretében a hátvallásos iskolák és az egyháznak nyújtott morzsák ellesi, azt telje® egészében perhor- reszkálom és az ellenkezőjét követelem, más­részt azonban amit szerencsém volt hallani Mojtó néppárti képviselőtársam előadásában a szlovénekéi tanögy és a szlovák hitvallá­sos iskolákra vonatkozólag, azt utolsó betűig aláírom, sőt kiegészítem azzal, ami ezen a téren a magyar kisebbséget joggal megilleti. Mindaz, amit a mai szabad nevelés ered­ményez, egyenesen hadat üzen minden lelki és valláserkűlcsá megmozdulás ellen és ezzel előkészíti a talajt a bolsevizraus számára. Az ilyen és hasonló el nevelési törekvések he­lyett bizony jó volna már egyszer több figyel­met fordítaná ilyen és hasonló vulkanikus törekvésekre, amelyek maholnap köröskörűi átnyalábolják az egész világot, ha a hitnek és az erkölcsnek védőgátjait lerombolják. Soviniszta nevelés De ugyanúgy nem lehetek bizalommal az olyan nemzeti kultúrpolitika iránt, amely egyoldalulag túlfűtött sovinisrtikus lelkű- lettel halad előre nagyobbára a respublika kisebbségeinek rovására, amelyeket távol­ról sem ölel szivéhez úgy, amint azt a nem­zetközi kötelezettség a republikának köte­lességévé tette. Olyan konglomerát államban, amilyen a mi­énk, ahol a kisebbségok együttvéve az össz­lakosságnak csaknem többségét teszik ésma- jorizálják a cseh nemzetet, egyoldalú sovi­nizmusnak nem lehet helye sehol, de legke­vésbé az iskolai és nemzet művelődés terén. önök, Uraim, mint kormánytámogatók, büszkén dicsekesznek a csehszlovák demo­kráciával. Hát vigyék ie azt keresztül minden rés" ember. Minden fáj neki, ami személyét érinti. Erőt vett magán és ünnepelte Einsteint, akit maga fölé helyezett. Einstein erről nem vett tudomást és arról beszélt, ami szívügye, ha üres óráiban földi dolgokkal foglalkozik. Nem beszólt Shawról. Nem mondta ki, hogy Shaw is a leghíresebb kortárs. Shaw várta ezt. Az má.r nem érdekli, hogy a kritikusok mit mondanak róla. Einsteintől remélte a betető­zést. Milyen szép lett volna, ha a leghíresebb és legnagyobb kortárs kijelentette volna a másik­ról, Shawról, hogy ő is a leghirosebb, a legna­gyobb kortárs. Nem tette meg, nem hálás ter­mészet! Shawnak ez joggal fájhat. Megállapit- hatia, hogy a relativitás elmélete mennyire ab­szolút komoly beállítottságú, ha komoly dolog­ról van szó. Akár a csillagos, égről, akár egy kisebbségi sorsról. A hiresek találkozása nem sikerült. Nem ér­tették meg egymást. téren, de ne mondják azt, hogy nemzeti és is­kolai panaszainknak nincsen alapjuk, mivel­hogy már a kormány mindezeket orvosolta. Ezzel az állítással szemben itt vannak a szo­morú tények, statisztikai adatok, főleg pedig az iskolaügyi költségvetés, amely távolról sem elégíti ki a magyar kisebbség jogos igényeit. Ások a tételek, amelyeket a költségvetés a magyar iskolák kiépítésé­re és fejlesztésére, valamint a kulturális, egyházi, művészi, színházi és egyéb nem­zeti célokra előirányoz, egyáltalában nem elegendők és távolról sem közelitik meg azt az arányt, amelyre a magyarságnak szá­mánál fogva jogos igénye volna. Fájdalom, hogy a szlovénszkói tartománygyü- lés sem tud javítani a helyzeten, jóllehet el­sősorban hazai kulturális célokat kellene szolgálnia nemzeti különbségekre való tekin­tet nélkül, mivelhogy kénytelen magát alá­vetni a felsőbb helyről jövő utasitásoknak. Hogy mennyire meg van rövidítve a magyar­ság a középiskolák tekintetében, kitűnik ab­ból .hogy egy magyar középiskolára a hivatalos sta­tisztikai adatok szerint Szlovenszkón 1200 tanuló esik, míg egy cseh középiskolára ugyanezen statisztikai adatok szerint 360; egy-egy német középiskolára átlag 350, és egy-egy ruszin középiskolára 700 tanuló. Kisebbségi és „kisebbségi" iskolák Magyar főiskola egyáltalában nincsen a repubiikában, de még csak magvar egye­temi tanszék sincs. Föltétien szükségesnek tartom, hogy a milliárdos iskolai költség- vetés igazságosabb felosztást nyerjen mind nemzetiségi, mind pedig vallási szempont­ból. Milyen osztó igazság az, amely nem­csak a felső tanügyi fokon feledkezik meg teljesen a magyarságról, hanem a tan ügy­nek minden fokán mostohán bánik vele s ugyanakkor 5—10 csehszlovák iskolaköte­les gyermek számára a csehszlovák ligák közvetítésével az állami költségvetés ter­hére uj költséges népiskolát állít a cseh­szlovák kisebbség védelmére olyan kom­pakt magyar területeken, ahol ezek mint telepitvény esek a szininagyarok között be vannak ékelve. Ezekre a kisebbségi csehszlovák iskolákra tiz évi átlagban kerek 280 millió korona van preliminálva, holott ugyanakkor a magyar­ság 500—1000 számra menő tömegekben sem juthat magyar tannyelvű iskolához sok olyan helyen, ahol egynél több osztályra is elegen­dő magyar tanuló volna, csak azért, mert a csehszlovák többséggel szemben egyes na­gyobb városokban vagy községekben a lefo­kozott népszámlálás adatai szerint nem ütik meg a húsz százalékot Az iskoláztatási jogot nem a népszámlásási százalék szerint, hanem a beiskoláztatásra váró kisebbségi tanulók számarányában kell érvényre juttatni Elfogult tankönyvek Nemcsak abban látok igazságtalanságot, hogy sok szlovenszkói iskolában nem neve­lik a diákokat szüleik vallásos szellemében, hanem abban is, hogy elnevelik őket nemze- tileg. Ennél a pontnál kötelességemnek tartom a magam részéről is a miniszter urnák fi­gyelmét felhívni a magyar iskolakönyvek ama fogyatékosságára, hogy csak úgy hem­zsegnek tárgyi, nyelvi, helyesírási és nyom­dai hibáktól. Főleg a csehszlovák középis­kolai történelmi tankönyvek, hordják magu­kon bizonyos könnyelmű dilettantizmusnak a pecsétjét s nem egyszer olyan elfogultság­gal tündökölnek, hogy ez már a történelmi hűség és komolyság rovására megy. A történelmi tankönyvek engedélyezésé­nél komolyabb és objektivebb cenzúrát követelünk, hogy a diákság kezébe ezentúl valóban tárgyilagos, pragmatikailag kidol­gozott, és ne históriai meséktől hemzsegő és az iró világnézetét magán viselő köny­vek jussanak. Több toleranciát követelünk már az iskolád oktatásnál is. Figyelmen kívül hagyott követelések A magyarság kulturális ée iskolai sérelmei és követelései többször kifejezésre jutottak immár ez előtt a bizottság előtt, a parlament nyílt színterén is sűrű interpellácáókbaax, sőt a köztársaság elnökéhez juttatott memo­randumban is. Sajnos mindez meghallgatta- tást nem nyert. De nem reagált eddig a közektatásü^ri mi­niszter ur a csehszlovákiai püspöki kar ál­tal benyújtott és a katolikus hívek ezrei által aláirt ama petícióra sem, amelyben a forradalmi időszakban lefoglalt 19 ka­tolikus főgimnáziumnak a visszaadását és a népiskola ügyének hollandi rendszer ál­tal való rendezését követelte. Ezért én, mint törvényhozó, erről a helyről ezt a követelési; a repüblika katolikus lakos­ságának többségével ünnepélyesen megis­métlem. Követelésem még az iskolai reform­javaslat benyújtása ée keresztülvitele előtt a sok mdliláó'S katolicizmusnak teljes meg­nyugvására a fent említett hollandi rendszer­nek a bevezetését olyképpen, hogy minden népiskola olyan jelleget nyerjen, amilyen vallásu egyes helységnek a többsége, egye­bekben az állaim gondja legyen fedezni az összes iskoláién®tartási költségeket Követelem továbbá, hogy a volt püspöki tanítóképzők Szlovenszkón újból visszahe- lyezteasenek régi jogaikba, követelem a fe­lekezeti iskolai tanítók egyenjogúságát fi­zetés, előléptetés és nyugdíjaztatás tekinte­tében az állami tanítókkal, és hogy a be­tegállományban szabadságolt tanítók he­lyetteseinek az ideiglenes fizetését az ál­lampénztár fedezze. Sérelmesnek tartom azt, hogy Szlovenszkón a tanfelügyelői tes­tületben aránylag nincs képviselve annyi katolikus tanlelü*"*elő, amennyire mi ka­tolikusok igényt tarthatunk, és hogy a ma­gyarságnak megfelelő magyar nemzetiségű tanfelügyelője egyáltalában nincsen. A továbbiak során a szónok kérdést intéz a miniszterhez az iránt is, hogy mi lesz azzal a sok tani tóval, és tanárral, akiket nemcsak az állaim, de a hátvallásos nép és középisko­la—EH—III lill .......... IW«—II — —H a fáj a feje és szédül, ha teltséget, bél­izgalmat, gyomorégést, oldalszurást, mellszo­rulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József" keserüvizet Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Fe­renc József víz remek természetalkotta has­hajtó. A h Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben. Iáikból minden törvényes eljárás mellőzésé­vel tömegesen elbocsátottak, anélkül, hogy bármily irányban is elintézést nyert volna függő helyzetük, fizetésük vagy nyugdijuk. Uj életlehetőséget a magyar kisdedóvóknak! — Nem hagyhatom sző nélkül — folytatta a szónok — a volt kisdedóvóik ügyét sem, amelyek máról holnapra megszűntek létezni és amelyeknek óvónőit minden további nél­kül szélnek bocsátották. Akkor az volt a jel­szó, hogy fölöslegesek ezek a kisdedővók, persze azzal a célzattal, hogy nádunk Szlo­venszkón a kisebbségek szellemében ne tud­janak működni ezek a kis nemzeti oázisok. Ezzel szemben most mégis csak állítanak uj kisdedóvókat, csakhogy sajnos nem az illető •lakosság szive és érdeke szerint, hanem ahogy a hatalom diktálja. Pedig a nemzeti érzés kiélése senkinek sem állhat érdeké­ben. Széchenyi István gróf valamikor egye­nesen a legel vakul tabb árulóknak, sőt haza- árulóknak bélyegezte meg azokat a soviniszta tf80 wrrembér 2, vasárnap. T>I«CAIiVSAGtARHIRLAI> 5 Dobránszky: Az iskolaügyi költségvetésben az egyházak érdekei nincsenek kellőleg képviselve, a magyarság pedig szégyenletesen van kinullázva Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő beszéde a költségvetési bizottság iskolaügyi vitájában Pocsátko Sutitól szappan, speciális összetétele folytán mintegy önmagát ól, dörzsölés nélkül oldja a szennyet, ezért hasz nálja a Unom Sehérnemii mosásához is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom