Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-02 / 250. (2471.) szám
wuxa eredményét, el a szállítóhoz, föl a minisztériumba, könyörögni, hörögni e meghalni a telefon előtt. De itt, ebben a restiben, ebben a pillanatban, Aage Madelungra kellett gondolnom, aki elcsodálkozott azon, hogy egy speciális népi zenével meg tud bűvölni egy idegen, szinte átutazóan idegen publikumot a cigány... Emberek, akik életükben nem láttak talán bu- zakalászt, elhallgattak, — s az a csönd ült a termen, szinte áhitatosan, melyben minden idegesség fölolvadt egy pillanatra, s nem hallatszott más, csak a kitartott pianó, mely e zagyva, hisztérikus, összehabart városi tömeget közös hangokra hangol, érthetetlenül s az itt-élés egy adott pillanatban olyan rezonanciákat vált ki az „idegenből", amilyent az „idevaló" nem is tud adni már. Aage Madelung jutott eszembe, aki elcsodálkozott azon, hogy miféle sajátossággal ejti meg ez a zene az idegent. S egy körúti étteremben, tizenöt évvel később, minden papiros-romantikától mentesen, megértettem egy átutazó iró döbbenetét: ez a sajáto.s- ság. mely egy városi publikummal idesre gyökeréig érzékeltetni tud egy speciális zenei melankóliát, titokzatosság nélküli s egy végzet kényszerű megsejtésére spekulál. Arra, hogy a Körúton és Bugacon, itt élünk s nem tudunk már máshol élni, akár tegnap jöttünk, akár ezer év előtt. Ennyi a titok, — s talán ezt sejti, amint vigyorogva bűvöl a cigány. Shaw és Einstein, a híresek Irta: Neubauer Pál \ Két nagy név, talán a két leghíresebb férfi ma. Az egyik is, a másik is a relativitást találta föl. Shaw az irodalomban, Einstein a tudományban. Shaw relativitása jótékonyan ható cinizmus megfelelő szellemi körítéssel. Einstein relativitásának semmiféle világnézeti következményei nincsenek. Látszatra nincsenek. Londonban találkoztak. Shaw úgy ünnepelte Einsteint, mint kora legnagyobb emberét. Ez aztán abszolút elismerése egy relativitásnak! Shaw Napóleonra mondta, hogy jobb lett volna, ha meg nem születik. Ebből láthatja Einstein, hogy milyen nagyra tartja őt Bemard Shaw. Einstein szerénységének nem eshetett jól Shaw nagyképűsége. Mert hiába, nem elég a hírnév: munka és pozitív eredmény is kell, hogy áiljon mögötte. Shaw pozitívuma negatív: cinizmus. Olyan mindenható és mindent szaturáló, hogy a legcsekélyebb pozitív \ magot sem lehet benne megtalálni. Tipikusan a neszesem mi-fogd-meg-jól huszonöt kötete, színdarabok, regények, esszék. Einstein, akit Shaw korlátlan ni flnepeít, mert a semmiből asztronómiai uj világot teremtett, mentes minden dnizmuetól. 0 tudja legjobban, hogy nem teremtett uj világot. Fölfedezett egy már ősidőktől fönnálló természeti törvényt, a szemlélet törvényét, a relativitást. Nem is a fölfedezés, a bizonyítás volt az igazi, a nehéz föladat. Einstein tudja, hogy a görög energetika a relativitás alapján állt: nem fedezte föl, megismételte és Newtonnal szemben alkalmazta. Ezért szerény és ezért beszélt a zsidókérdésről Shawnak adott válaszában, ahelyett, hogy Shawnak válaszolt volna. Nem érdekelte, hogy Shaw őt a „legnagyobb kortárs"- nak nevezte ki; túl van a koron egyrészt, a társaságot pedig nem vállalja. Kor és társa cég számára Einstein nem kapható. Fontosnak vallotta Shaw-al szemben, hogy a zsidó kisebbségen segítsen Európa, de nem tartotta fontosnak, hogy ő nagy és hires-e, vagy sem. Mindenki híres tud lenni, csak jól kell megfogni Sfcrassnoff is igen híres ember, Strassnoff a hochstapler. Könyvet irt, memoárokat és a könyve hallatlanul szellemes. Van olyan, mint Shaw bármelyik müve. Ha Strassnoff is ott lett volna a londoni banketten, hárman lettek volna „híresek". Az angol sajtó épp olyan terjedelmesen foglalkozott volna Strassnoff személyével, mint Shaw-al és Einsteinnal. ö a maga szempontjából a másik kettőt ünnepelhette volna, mondván: Shaw és Einstein a két leghíresebb és legnagyobb kortárs. Magában csöndesen úgy gondolkozva, mint Shaw: nem értek ugyan semmit a relativitás elméletéből, de Einstein olyan híres, hogy nyugodtan kinevezhetem a legnagyobb kortársnak: még nálam is nagyobb és híresebb és csak nyerek vele, ha ünneplem. A londoni ünnepi vacsorán beigazolódott, hogy a százszázalékos, pompásan fölszerelt cinizmus, erkölcsi relativitás és szatíra is abszolút akkor, ha ünneplésről van szó: Shaw elárulta magát. Nem gondolt Einsteinra — magára gondolt. Kilátszott a lóláb nála, aki mindent „megvet". Nem gondolta meg, hogy a csillagok járásával foglalkozó Einsteinnak olyan mindegy a „híres" jelző és a „kortárs" epite- ton, mint annak a hordóban íakó görögnek, aki a barbár király kérdésére, mit tehetne az érdekében, azt felelte, álljon odébb, hogy a nap tovább iá rásüssön. Shaw, a hires harminc kötet cinizmus után is csak a kis földi csillagon botorkál, nem tudja elhagyni még ott sem, ahol kön yen elhagyható: a szellem világában. Einstein akkor hagyta el, amikor munkáját, a gondolkozás munkáját megkezdte és meghatározta, hogy tér és idő relatív. A hangosan szellemeskedő iró és a csöndesen elmélkedő tudós állt szemben egymással Londonban. Szóltak egymáshoz úgy, hogy tudták, hogy a világsajtó és a rádió minden szavukat továbbítja. Szóltak egymáshoz: Shaw a hírnévről, Einstein — a zsidó' kisebbségről, nem ShavróL Shaw a legkönnyebben sebezhető „hiPrága, október 31 A költségvetési bizottság tegnapi ülésén Dobránszky János, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője hosszabb beszédben vette kritika alá az iskolaügyi tárca költségvetését. A képviselő különösen az egyházak és a magyarság mellőzéséért vonta felelősségre az dskolaügyi minisztert s beszédében többek között a következőket mondotta: fflz egyházak és a magyarság a költségvetésben Az eddigi felszólalásokból látom, hogy az Igen tisztelt képviselő ural^ mindegyikének ugyancsak mint elsőrendű kérdés fekszik szivén az iskolakérdés. Nincs az az áldozat, amelyre önök a cseh nemzeti kultúra és nemzetnevelés érdekébon még a mai súlyos megélhetési viszonyok között is a legvégső pontig készek ne volnának. Ez a pont, amelynél nemcsak nem sokalják a több mint ezenmilliós évi költséget, hanem azon sok javaslat keresztülvitelére, amelyet előadtak, — kivált mindenféle szakiskolák létesítésére és fejlesztésére — szinte beláthatatlan hányadig képesek az ország lakosságára újabb és újabb terheket rakni. De ugyanakkor engedjék meg, hogy a magyar kisebbség és az egyházak ugyanoly nagy és fontos kérdésnek tekintsék a maguk szempontjából az iskola és általában a nemzetnevelés problémáját. Fájdalommal látom, hogy a költségvetésben az egyházak érdekei nincsenek kellően képviselve, a magyarság pedig egyáltalán szégyenletesen van kinul- láwva. Vallásellenes nevelés Amit tegnap előadott a kommunista párt szónoka, a legdurvább támadás keretében a hátvallásos iskolák és az egyháznak nyújtott morzsák ellesi, azt telje® egészében perhor- reszkálom és az ellenkezőjét követelem, másrészt azonban amit szerencsém volt hallani Mojtó néppárti képviselőtársam előadásában a szlovénekéi tanögy és a szlovák hitvallásos iskolákra vonatkozólag, azt utolsó betűig aláírom, sőt kiegészítem azzal, ami ezen a téren a magyar kisebbséget joggal megilleti. Mindaz, amit a mai szabad nevelés eredményez, egyenesen hadat üzen minden lelki és valláserkűlcsá megmozdulás ellen és ezzel előkészíti a talajt a bolsevizraus számára. Az ilyen és hasonló el nevelési törekvések helyett bizony jó volna már egyszer több figyelmet fordítaná ilyen és hasonló vulkanikus törekvésekre, amelyek maholnap köröskörűi átnyalábolják az egész világot, ha a hitnek és az erkölcsnek védőgátjait lerombolják. Soviniszta nevelés De ugyanúgy nem lehetek bizalommal az olyan nemzeti kultúrpolitika iránt, amely egyoldalulag túlfűtött sovinisrtikus lelkű- lettel halad előre nagyobbára a respublika kisebbségeinek rovására, amelyeket távolról sem ölel szivéhez úgy, amint azt a nemzetközi kötelezettség a republikának kötelességévé tette. Olyan konglomerát államban, amilyen a miénk, ahol a kisebbségok együttvéve az összlakosságnak csaknem többségét teszik ésma- jorizálják a cseh nemzetet, egyoldalú sovinizmusnak nem lehet helye sehol, de legkevésbé az iskolai és nemzet művelődés terén. önök, Uraim, mint kormánytámogatók, büszkén dicsekesznek a csehszlovák demokráciával. Hát vigyék ie azt keresztül minden rés" ember. Minden fáj neki, ami személyét érinti. Erőt vett magán és ünnepelte Einsteint, akit maga fölé helyezett. Einstein erről nem vett tudomást és arról beszélt, ami szívügye, ha üres óráiban földi dolgokkal foglalkozik. Nem beszólt Shawról. Nem mondta ki, hogy Shaw is a leghíresebb kortárs. Shaw várta ezt. Az má.r nem érdekli, hogy a kritikusok mit mondanak róla. Einsteintől remélte a betetőzést. Milyen szép lett volna, ha a leghíresebb és legnagyobb kortárs kijelentette volna a másikról, Shawról, hogy ő is a leghirosebb, a legnagyobb kortárs. Nem tette meg, nem hálás természet! Shawnak ez joggal fájhat. Megállapit- hatia, hogy a relativitás elmélete mennyire abszolút komoly beállítottságú, ha komoly dologról van szó. Akár a csillagos, égről, akár egy kisebbségi sorsról. A hiresek találkozása nem sikerült. Nem értették meg egymást. téren, de ne mondják azt, hogy nemzeti és iskolai panaszainknak nincsen alapjuk, mivelhogy már a kormány mindezeket orvosolta. Ezzel az állítással szemben itt vannak a szomorú tények, statisztikai adatok, főleg pedig az iskolaügyi költségvetés, amely távolról sem elégíti ki a magyar kisebbség jogos igényeit. Ások a tételek, amelyeket a költségvetés a magyar iskolák kiépítésére és fejlesztésére, valamint a kulturális, egyházi, művészi, színházi és egyéb nemzeti célokra előirányoz, egyáltalában nem elegendők és távolról sem közelitik meg azt az arányt, amelyre a magyarságnak számánál fogva jogos igénye volna. Fájdalom, hogy a szlovénszkói tartománygyü- lés sem tud javítani a helyzeten, jóllehet elsősorban hazai kulturális célokat kellene szolgálnia nemzeti különbségekre való tekintet nélkül, mivelhogy kénytelen magát alávetni a felsőbb helyről jövő utasitásoknak. Hogy mennyire meg van rövidítve a magyarság a középiskolák tekintetében, kitűnik abból .hogy egy magyar középiskolára a hivatalos statisztikai adatok szerint Szlovenszkón 1200 tanuló esik, míg egy cseh középiskolára ugyanezen statisztikai adatok szerint 360; egy-egy német középiskolára átlag 350, és egy-egy ruszin középiskolára 700 tanuló. Kisebbségi és „kisebbségi" iskolák Magyar főiskola egyáltalában nincsen a repubiikában, de még csak magvar egyetemi tanszék sincs. Föltétien szükségesnek tartom, hogy a milliárdos iskolai költség- vetés igazságosabb felosztást nyerjen mind nemzetiségi, mind pedig vallási szempontból. Milyen osztó igazság az, amely nemcsak a felső tanügyi fokon feledkezik meg teljesen a magyarságról, hanem a tan ügynek minden fokán mostohán bánik vele s ugyanakkor 5—10 csehszlovák iskolaköteles gyermek számára a csehszlovák ligák közvetítésével az állami költségvetés terhére uj költséges népiskolát állít a csehszlovák kisebbség védelmére olyan kompakt magyar területeken, ahol ezek mint telepitvény esek a szininagyarok között be vannak ékelve. Ezekre a kisebbségi csehszlovák iskolákra tiz évi átlagban kerek 280 millió korona van preliminálva, holott ugyanakkor a magyarság 500—1000 számra menő tömegekben sem juthat magyar tannyelvű iskolához sok olyan helyen, ahol egynél több osztályra is elegendő magyar tanuló volna, csak azért, mert a csehszlovák többséggel szemben egyes nagyobb városokban vagy községekben a lefokozott népszámlálás adatai szerint nem ütik meg a húsz százalékot Az iskoláztatási jogot nem a népszámlásási százalék szerint, hanem a beiskoláztatásra váró kisebbségi tanulók számarányában kell érvényre juttatni Elfogult tankönyvek Nemcsak abban látok igazságtalanságot, hogy sok szlovenszkói iskolában nem nevelik a diákokat szüleik vallásos szellemében, hanem abban is, hogy elnevelik őket nemze- tileg. Ennél a pontnál kötelességemnek tartom a magam részéről is a miniszter urnák figyelmét felhívni a magyar iskolakönyvek ama fogyatékosságára, hogy csak úgy hemzsegnek tárgyi, nyelvi, helyesírási és nyomdai hibáktól. Főleg a csehszlovák középiskolai történelmi tankönyvek, hordják magukon bizonyos könnyelmű dilettantizmusnak a pecsétjét s nem egyszer olyan elfogultsággal tündökölnek, hogy ez már a történelmi hűség és komolyság rovására megy. A történelmi tankönyvek engedélyezésénél komolyabb és objektivebb cenzúrát követelünk, hogy a diákság kezébe ezentúl valóban tárgyilagos, pragmatikailag kidolgozott, és ne históriai meséktől hemzsegő és az iró világnézetét magán viselő könyvek jussanak. Több toleranciát követelünk már az iskolád oktatásnál is. Figyelmen kívül hagyott követelések A magyarság kulturális ée iskolai sérelmei és követelései többször kifejezésre jutottak immár ez előtt a bizottság előtt, a parlament nyílt színterén is sűrű interpellácáókbaax, sőt a köztársaság elnökéhez juttatott memorandumban is. Sajnos mindez meghallgatta- tást nem nyert. De nem reagált eddig a közektatásü^ri miniszter ur a csehszlovákiai püspöki kar által benyújtott és a katolikus hívek ezrei által aláirt ama petícióra sem, amelyben a forradalmi időszakban lefoglalt 19 katolikus főgimnáziumnak a visszaadását és a népiskola ügyének hollandi rendszer által való rendezését követelte. Ezért én, mint törvényhozó, erről a helyről ezt a követelési; a repüblika katolikus lakosságának többségével ünnepélyesen megismétlem. Követelésem még az iskolai reformjavaslat benyújtása ée keresztülvitele előtt a sok mdliláó'S katolicizmusnak teljes megnyugvására a fent említett hollandi rendszernek a bevezetését olyképpen, hogy minden népiskola olyan jelleget nyerjen, amilyen vallásu egyes helységnek a többsége, egyebekben az állaim gondja legyen fedezni az összes iskoláién®tartási költségeket Követelem továbbá, hogy a volt püspöki tanítóképzők Szlovenszkón újból visszahe- lyezteasenek régi jogaikba, követelem a felekezeti iskolai tanítók egyenjogúságát fizetés, előléptetés és nyugdíjaztatás tekintetében az állami tanítókkal, és hogy a betegállományban szabadságolt tanítók helyetteseinek az ideiglenes fizetését az állampénztár fedezze. Sérelmesnek tartom azt, hogy Szlovenszkón a tanfelügyelői testületben aránylag nincs képviselve annyi katolikus tanlelü*"*elő, amennyire mi katolikusok igényt tarthatunk, és hogy a magyarságnak megfelelő magyar nemzetiségű tanfelügyelője egyáltalában nincsen. A továbbiak során a szónok kérdést intéz a miniszterhez az iránt is, hogy mi lesz azzal a sok tani tóval, és tanárral, akiket nemcsak az állaim, de a hátvallásos nép és középiskola—EH—III lill .......... IW«—II — —H a fáj a feje és szédül, ha teltséget, bélizgalmat, gyomorégést, oldalszurást, mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József" keserüvizet Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József víz remek természetalkotta hashajtó. A h Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben. Iáikból minden törvényes eljárás mellőzésével tömegesen elbocsátottak, anélkül, hogy bármily irányban is elintézést nyert volna függő helyzetük, fizetésük vagy nyugdijuk. Uj életlehetőséget a magyar kisdedóvóknak! — Nem hagyhatom sző nélkül — folytatta a szónok — a volt kisdedóvóik ügyét sem, amelyek máról holnapra megszűntek létezni és amelyeknek óvónőit minden további nélkül szélnek bocsátották. Akkor az volt a jelszó, hogy fölöslegesek ezek a kisdedővók, persze azzal a célzattal, hogy nádunk Szlovenszkón a kisebbségek szellemében ne tudjanak működni ezek a kis nemzeti oázisok. Ezzel szemben most mégis csak állítanak uj kisdedóvókat, csakhogy sajnos nem az illető •lakosság szive és érdeke szerint, hanem ahogy a hatalom diktálja. Pedig a nemzeti érzés kiélése senkinek sem állhat érdekében. Széchenyi István gróf valamikor egyenesen a legel vakul tabb árulóknak, sőt haza- árulóknak bélyegezte meg azokat a soviniszta tf80 wrrembér 2, vasárnap. T>I«CAIiVSAGtARHIRLAI> 5 Dobránszky: Az iskolaügyi költségvetésben az egyházak érdekei nincsenek kellőleg képviselve, a magyarság pedig szégyenletesen van kinullázva Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő beszéde a költségvetési bizottság iskolaügyi vitájában Pocsátko Sutitól szappan, speciális összetétele folytán mintegy önmagát ól, dörzsölés nélkül oldja a szennyet, ezért hasz nálja a Unom Sehérnemii mosásához is.