Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-05 / 252. (2473.) szám
Az osztrák választások előtt A francia parlament őszi ülésszakán felvetik a háború és a béke kérdését Franciaország a válaszúton — Megegyezés Németországgal, vagy hadüzenet Hitleréknek — Egyre terjed a párisi sajtóban a revízió gondolata -- A nagy külpolitikai vita elöcsatározásai Lengyelország katonai szerződése szét szakithatatlan. A jobboldali sajtó elutasító hangjai melleit azonban egyre feltűnőbbé válik azoknak a lapoknak állásfoglalása, amelyek a revíziót nemcsak lehetségesnek, hanem szükségesnek jelentik ki. Ez a felfogás kezd átterjedni a mérsékelt középpártok- ra is és Grustav Hervé lapja, a Vicioire, amely egyáltalán nem nevezhető baloldalinak vagy radikálisnak, ima vezér cikkében megállapítja, hogy a Versailles! szerződést csak erőszakkal és háborúval lehet Fönntartani, Németországot a háborúban csak azért győzték le, mert az egész világ Franciaország mögött állt. Az elkövetkező háborúban erről szó sem lehet, mert Franciaország idézné elő. Briand béke- politikája ma nem elégséges már, mert csak fél rendszabályokhoz nyuH bátortalanul és hatóerő nélkül. Nem elég, ha Németország elé időről-időre lerágott csontokat dobnak, tiszta bort kell önteni a pohárba és a kényes kérdéseket őszintén és előítélet nélkül megoldani. A radikális Daladier, Franciaország egyik legnagyobb pártjának vezetője, aki bármely pillanatban hatalomra kerülhet, a Repub- lique-ban megállapítja, hogy Németország és Franciaország között egyetlen olyan nagyjelentőségű ellentét sincs már, amely a megegyezést lehetetlenné tenné. Németország nem fenyegeti Franciaországot, írja Daladier, nem követeli sem Korzikát, sem Savóját, sem Tuniszt, sem Nizzát. (Daladier nyíltan az olasz-francia ellentétre célzott.) Németország Elzászt sem követeli. De a birodalom rettenetes gazdasági depresz- sriéhan szenved, mely tizenötmillió emberét szörnyű nyomorúságba döntötte. Érthető, hogy ebben a helyzetben teli van panasszal és helyteleníti a lefegyverzés lassúságát, mert a győzők eddig nem teljesítették a magukra vállalt kötelezettségeket Tiltakozik a lengyel korridor ellen, amely a birodalmat brutálisan két részre szakította. Daladier szerint feltétlenül módot kell találni e nyílt problémák észszerű ée békés megoldására. Fölveti a kérdést, hogy mit tesz Franciaország, ha Németország például a lefegyverzési konferencia csődje esetén a birodalmi őrség létszámát megkétszerezi? Megüzeni a háborút a b iroda- lomnak? Arra is kiváncsi Daladier, vájjon Franciaország megujitja-e Lengyelországgal a két év múlva lejáró szigorú katonai szerződést. Egyáltalán nem volna észszerű, ha Franciaország a korridor miatt uj világháborút idézne elő. Franciaországnak min denekelött le kell szerelnie — írja Daladier. Ezenkívül a lengyel korridor mai be* rendezését meg kell változtatni és egy közös adminisztrativariélével a németek ssóU mára eltűrhető állapotokat teremteni, León Bitun a Populaire-ben még energikusakban ir a revízió és a lefegyverzés kérdéséről. Mindenekelőtt ;Ja fegyverkezési politika veszett ebei* ellen tüfakónk, akik fölkorbácsolják a tömegek legalacsonyabb nemzeti ösztöneit és miltiárdolcaS dobnak ki fölösleges fegyverkezésre. Az angol községi választásokon a Labour-Party letörik, a konzervatív párt előretör London, november 4. Anglia nagy részén szombaton községi választások folytak, amelyekben a konzervatív párt csaknem mindenütt tért hódított a Labour Party rovására. A konzervatívok 124 mandátumot nyertek, 12-t vesztettek, a Labour Party, 29-et nyert, 113-at vesztett, a liberális pari 7-et nyert és 24-et vesztett, A Labour Party legnagyobb veszteségeit a nagyvárosokban és az iparvidékeken könyvelhette el. Több helyen elvesztette többségét ég kénytelen az uralmat átadni a konzervatívoknak. A kommunisták akciója, ez alkalommal is teljes csődöt mondott s ámbár csaknem mindenütt jelöltek és nagy propagandát fejtettek ki, össze-vissza alig néhány száz szavazatot kaptak. Prága, november 4. üt nap választ el az ausztriai választásoktól, a választási agitáció útját Becsben és környéken máris vér és szokatlan izgalom jelzi és Európa figyelme fokozott mértékben terelődik a kis német- osztrák köztársaság felé, mély újból bebizonyítja, hogy egyike az európai politika fokus- poutjainak és bármilyen kicsiny is, a terű- leién történő eseményeknek — hogy úgy mondjuk — elvi jelentőségük van az európai kontinensen. A sors különös iróniája, hogy a legfelzaklatoitabb harcók a legbékésebb nép kebelén belül játszódnak Le. s lilába \tudjuk, hogy az osztrákok jámborsága és béke tűrése egyenesen legendás hírű, ezek ben _a ködös novemberi napokban a körülmények játéka mégis Ausztria területéin pattant ja ki az európai politika két fejlődési pólusának ellentéteit. Az osztrák választások jelentősége túl nő a kis ország határaim. Tudjuk, hogy Európában soha nem tapasztalt gazdasági krízis kísért, amelynek intenzitása veszedelmesebb, mint a háború utáni idők depressziója volt. Akkor az emberek reménykedtek és a pillanat bajait a szörnyű világégés utóköveíkez- ményeinek tartották. Ma relatívan jobb évek után a mélyből, az európai társadalom belső struktúrájának hibáiból törtek elő a bajok és kevesen látnak mentési lehetőségeket. A népek idegessége Csikágótól Moszkváig elképesztő méreteket öltött. Nyugalomra, meggondolásra senki sem számiihat többé, mert a gazdasági bajok és a munkanélküliség könyörtelensége a leghiggadtabb emberekből is macedónokat formált. A jövő méhébe senki nem lát be, — s ilyen körülmények között minden választásnak, amely azt jelenti-, hogy a nép véleményt kinyilvánít, óriási jelentősége van. Az orvos egy-egy ilyen választásnak eredményéből állíthatja föl a diagnózist. Ebből a szempontból a szeptember 14-i német választások után az osztrák választások Is nagyjeten tőségnek, mint ahogy nagyjelentőségű lesz 1931 tavaszán a francia elnök- választás, vagy az amerikai pótválasztások eredménye és az angol községi választások alatt kialakult uj politikai kép. Elvitathatatlan, hogy Európa politikai fejlődésében egyre tisztábban kiét verzió kezd kialakulni. Az egyik a nemzetközi szocializmus, a másik a nemzeti szocializmus, amelynek első diadalrajutott változata az olasz fasizmus. Mindkét irány leszámolt azzal a korhad! berendezéssel, amely Európát a mai válságig sodorta és uj megoldási módokkal kísérletezik. Egyformán hangoztatja, hogy a mai korrupt rendszernek el kell tűnnie a föld .színéről és abban is megegyezik, hogy a világ Versaillesben hozott rendjét nem helyesli és a béke érdekéiben gyökeres változtatás okát kíván. A két megoldási mód. gazdasági és az embereknek jogot adó törekvései azonosak, csak külső kifejezéseikben van óriási különbség. Míg a nemzetközi szoeializ- mus, különösen legigazibb formája, az orosz bol-sevizmus, a fajok és nemzetek külön elhivatottságát tagadja és egyetlen masszába akarja olvasztani az európai népeket, addig a nemzeti szocializmus számol a nemzetek külön törekvéseivel és a nyugafenrőpai emberfajta individualizmusával, amely csak a nemes versenyben és saját egyéni stílusának kényelmében tud nagy, boldogító és maradandó dolgokat alkotni. A két nagy tendencia mindenütt élesen egymással szemben áll és a szovjet, alig néhány nappal ezelőtt adta ki a jelszót, az ifjúmunkásoknak, hogy tünPáris, november 4, A párisi lapok ma reggel általános pergőtűzzel vezetik be a parlament őszi ülésszakának küszöbön álló nagy külpolitikai vitáját, amely az előjelek szerint rendkívül heves lesz. A vita, mint azt a benyújtott interpellációk hói látni, a háború és béke kérdése, a Németországgal való megegyezés vagy az erőszak problémája, a revízió vagy az antirevizió nehézségei körül fog mozogni és könnyen annyira elfajulhat, hogy a franciák az ágyukhoz és a gépfegyverek hez való visszatérés ultima ratio-jjat fo- gadják el az egyedül üdvözítő útnak. A sajtó beharangozó! közül mindenekelőtt & Petit Párisién félhivatalos cikkét kell említeni. A cikkíró újra hangsúlyozza a francia lefegyverzés nagy áldozatait. Francia- ország hadseregét a háború előtti idők létszámának csaknem Ötven százalékára!! csökkentette. 810.000 ember helyett ma mindössze 522.000 áll fegyverben s ebből is 205.000 a gyarmatokon. A flottát 25 százalékkal redukálták. Többet a bizonytalanság mai állapotában és az európai zavarokat tekintetbe véve, különösen ha az Olaszországgal és a Németországgal támadt nehézségeket is számításba vesszük, Franciaország semmi esetre sem tehet. A jobboldali sajtó a birodalmi kancellár interjújából indul ki és alkalmat keres arra, hogy Németországot ismét mint hékeboiitót és „uj háborúkhoz vezető rosszakarót“ állítsa be. Pertinax az ®eho de Parisban kijelenti, hogyha Franciaország tényleg lealacsonyodik és Lengyelországot elárulja, vagy saját kezével szétszakítja a versaillesi „nemzetközi törvényt", Lengyelországnak még mindig megmarad az a lehetősége, hogy a népszövetséghez folyamodjon és a revíziós terveket elgáncsolja. Tagadhatatlan, hogy a német-lengyel határ revíziója föltétlenül háborúhoz vezet. , Franklin Bouillon képviselő, a francia patrióták nagy vezérszónoka, tegnap egy párisi beszédében azt követelte, hogy Franciaország jelentse ki hivatalosan, hogy határai tulajdonképpen a Visztula mentén fekszenek, mert Franciaország és fessenek világszerte a fasizmus és a nemzeti szocializmus ellen. Az osztrák választások eredményéből megtudjuk, hogy Középeurópa legexponáltabb .helyén melyik tendencia erősebb. Melyik az, amelytől a háború utáni kapitalista rendben csalódott népek bajaik orvoslását várják, melyik az, amely hivatott Nyugat- európában uralomra kerülni. Az osztrák vá- lasztáisok eredménye nagy példaadáfi lesz, a német választások után *a második precedens eset, amelyből valfőszinüleg az az Irány, amely győz, minden más országban ie uj erőt merít a további munkára. Ausztriában, a dolgok különben sem állnak tisztán. A Heirnwehrek, a nemzeti szocialisták vezetői kijelentették, hogy még abban az esetben i« hatalmon maradnak, ha a választások nem igazolják őket. Különben sem fordítanak nagy gondot a választási agitációra, mert véleményük szerint a parlamentarizmus kiélt formája egyáltalán nem a világ menetének megjavítására való. Egyelőre nem lehet tudná, mit cselekszik az osztrák nemzeti szocializmus, ha a választásokon kisebbségben marad. Megtartja-e pozícióját, vagy helyet ad az alkotmányos győzőnek. Az eddigi kijelentések szerint nem ad helyet s ebben az esetben a legagyafur- tabb jós sem tudja megállapítani, mi történik majd Ausztriában. A gazdasági krízis puskaport halmozott föl. az elkeseredett emberek lelkében, jaj annak, aki ma égő kanóccal közeledik errefelé. Az osztrák választások után pedig könnyén előállhat, az a veszedelmes súrlódás, amely szikrát csihol és fölrobbantja a puskaport. Ezért figyel lélegzetvisszafojtva a világ az osztrák választásokra s ezért idegeskednek öt nappal a választások előtt Bécsijén, Berlinben, Párában és Moszkvában egyformán. Újra nagy történelmi pillanatot élünk — e éppen az a szomorú, hogy a habom óta jóformán évről- évre 'visszatérnek ezek a döntő jelentőségű „nagy fJorténelmi pillanatok", s azt bizonyítják, hogy alvilág rendje rossz, Európa keservesen döcög az akadályokkal telt ország* utón, s ha eddig a meredek részeket nagy- nehezen ki tudta kerülni, sohasem lehet tudni, mikor bukik föl egy njabb eléje tornyosuló akadályon s mikor sodorják kárhozatba a rosszul szabott béke után egyre sűrűbbé váló „nagy történelmi pillanatok**'. \ Mai siAmiink 12 oldal a IX. évf, 252. (2473) szám « Sxarda - 1930 november 5 ............. El őfizetési ár= évente 300, félévre 150, negyed- A Ac olla^^Abi nArtnb Szerkesztőség; Prága 1L Panská uüce 12. évre 76. havonta 26 Ké: külföldre évente 450, SZLOV BUSZ KOI 6S TUSZUISZKOI CLL671ZCK1 pártOK U. emelet. - Telefon 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt DolltlJcCLl OCLOllcLDJCL c ; ~ / Prága II. Panská ulice 12. Ili emelet fi képes melléklettel havonként 2.SO Ki-val több fttaerteWőj PUUUKOI nUfJUUfJ/U ftto* aert Telefon. 34,84 Effyes szám ára 1.20 Kö. vasárnap 2.-KÖ DZURANY! lASZlO tORGACh GÉZA 8ÖRGÖMYCIM HIRLfiP, PRftHfl
