Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-26 / 270. (2491.) szám

Berlin meghódítása

(sp.) Prága, november 25.

Aki 3 nemet, főváros (szellemi életét ismeri, tudja, milyen előkelő szerepet játszanak gazdasági, művészi, színházi, sőt polgári köreiben a hiagyarok, s a háború utáni. kényszerű diaszpórában. hány ezer és ezer magyar telepedett. le Berlinben. Nem hoztak szégyent a nemzetre.. Ahová nézünk, magyar neveket találunk, nem ritkán a szellemi és gazdasági elite névsorában is. A berliniek megtanulták becsülni a magyarok békeerejét, miután a világháborúban harci értékeiket ismerték még. Kevés hely vau a világom ahol jobban szerétúék és tisztéinek népünkét, mint a nagy porosz metropolisban — s a magyar művészét, a magyar tudás tize®kétéves diia'da.!- rhas előkészítő munkája után nem lep meg! különösképpen az a ragyogd fogadtatás sem, ] amellyel most' á nép és. a kormány Magyar- ország . reprezentánsát,. Bethlen István gróf miniszterelnököt fogadta,

A magyar min,isajtérelnök látogatása rátette a koronát a háború utáni nehezen megindult

n.éttj.et-’-iiuagyar közeledés processzusára s mintegy; Jégalízájía a rokonszenveke L Kos; suth' óta- bizalom vám Poroszország . és Magyarország • között s éppen most .olvassuk Büíow herceg memoárjaiban, hogy Bismarck többizben pálcát tört a magyar barátság meb letí, mért véleménye szerint „a! két nemzet sorsa örökre egybefüzött s vagy 'együtt fognak .emelkedni, vagy együtt elbukni". A jóslat bevált s,ha a. jövőben a német nép újra fölemelkedik, emelkedése bizonyára össze fog függni Magyarország prosperitásával is. Hiába akartak a konkoiyhintők a háború utá ni években ellentétet plántálni Magyarország és Németország közé, a két állam viszonya má épp olyan barátságos, mint régen volt, A magyar külpolitika stabilitásának újabb igazolása ez a berlini ut,. amelynek ünnepségei és fogadtatásai egyaránt, bizonyítják, hogy mekkora tekintélynek örvend Nyugat leghatalmasabb államában Magyarország miniszterelnöke s mennyire komolyan veszik barátságát Róma és Argóra után Berlin a nnagyár- országi külpolitika érvényr©jutásának egyik újabb értékes állomása s ha a birodalom fővárosában más sem történt volna, csak esz a dokumentáció, az eredmény Bethlen István grófot teljes mértékben kielégítheti.

Kár, hogy' a. csehszlovák sajtéban sok disz- í a zónán s hang zavarja meg a jelentős eseményt. Meg kellene itt is érteni, hogy Magyarországnak joga van az érvényesülésre és nem feltétlenül „békerontás",,háború csira", ^veszedelem" az, ha. a nagyhatalmak szimpátiával tekintenek Budapestre. Magyarország egyszerűen élni akar s ezért törekszik arra, begy életét értékes kapcsolatok kiépítésével p-IviselhetŐvé tegye a Duna - medencéjében. Veszedelmet ebben csak a rosszakarat láthat s fölösleges a berlini úttal ka,pcsolatban azonnal arról beszélni, hogy Bethlen István a háborút ment eíőkésziteni.. E gyerekes vádak ráduplázására az egyik szélsőséges prágai lap „óvatosságot ajánl" , és hirdeti, hogy elérkezett a végső pillanat a kisantant mintájára létesítendő ■ „antirevizionista" bjjdsk (Lengyelország, Franciaország, a. kisantant) meg- raervezésóre. mert, ime. a „veszedelem

Utvinov és Grandi Milánóban orosz-olasz megé podást kötött

1®F váratlan és szenzációs találkozó — Az orosz népbiztos tegnap ngiu H®§i8?¥ál>a, hanem Olaszorsiii^a utazott — Utvinov Grandi- tői egyenesen Curtiustioz megy — Uj orosz külpolitikai aktivlzmus

Milánó, november 25. Grandi olasz kiit- üg) miniszter és Litrinov orosz külügyi népbiztos ma délelőtt Milánóban találkozott és | több óra hosszat tárgyal! a két ország politikai viszonyáról. A találkozásnak olasz j és külföldi körökben általában nagy jelentőséget tulajdonítanak. A két miniszter hosszú eszmecseréje rendkívül szívélyes volt és a tárgyalás folyamán érintették mindazokat a politikai és gazdasági kérdéseket, amelyek a két ország szempontjából fontosak. Ezenkívül foglalkoztak az olaszorosz viszony további fejlődésével is,

Róma, nevem,bér 25. Grandi és Látviuov találkozásához a lapok egyelőre nem fűznek hosszabb kommentárokat, de a jelentések kivétel nélkül aláhúzzák, hogy a két miniszter feltűnően sokáig tárgyalt egymással. Bizonyosra vehető, hogy az uj érintkezésbelépés a lefegyverzési konferencia eseményeire vezethető vissza. Olaszország Géniben negatív választ kapott Fran- . f iaországtól és belátta, hogy az olasz-francia problémát az eddigi módokon nem lehet megoldani. A Ilottakérdés ma ugyanolyan nyílt, mint hónapokkal ezelőtt volt. Franciaország nem hajlandó figyelembe venni az olasz érdekeket és távolról sem teljesíti, az olasz követeléseket. Egyelőre nem lehet tudni, milyen arányban vonja be Mussolini politikája Oroszországot az olasz barátságok politikai rendszerébe, de a közeljövő bizonyára meg fogja mutatni, hogy a két miniszter miben egyezett meg' .Milánóban. A tárgyalások anyagát mind két fél titokban tartja a az olasz-orosz megegyezés minden esetre a titkos szerződés jellegével bír,

A két nemzet gazdasági kapcsolatainak kiépítését már tavasszal elhatározták, — Oroszország Olaszországtól készárut kivan, Olaszország Oroszországtól nyersanyagot. Mindkét állam törekvése arra irányul, hogy legalább részben meggátolja a tengeren keresztül való ellátás elzárásának veszélyes következményeit. Mint ismeretes, az olasz kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy garantálja Olaszországban az orosz rendeléseket s állítólag Mussolini uj gyárak létesítését határozta el Olaszországban, amelyek kizárólag Oroszországnak fognak dolgozni. Köztudomású, hogy a közelmúltban uj olasz nagykövet érkezett Moszkvába, ahol hatványozott agilitással látott hozzá az olasz-orosz viszony kiépítéséhez. Emlékezetes az is, hogy az uj olasz nagykövetet Litrinov külügyi népbiztos rendkívül szívélyesen fogadta és a megbízó iratok átadásánál olyan barátságos beszédek hangzottak el mindkét részről, amihez hasonlókkal egyetlen külföldi követet sem fogadtak eddig Szovjetoroszországban.

Nyugodtan mondhatjuk, — bár paradoxnak tűnhet föl — hogy a jelen pillanatban Európa valamennyi állama közül Olaszország áll a legjobb viszonyban Szovjetem szországgal. A viszony nemcsak korrekt, hanem egyenesen bazáteá^o-i.- és, a kölcsönös bizalmon épül föl. A két nép sem ellenséges hangulatú, sőt a hivatalos lapok mindent elkövetnek, hogy ápolják as egymás iránti rokon«zenvet. Olaszország nem igen támadja Oroszországot s a fasizmus akciója inkább a szabadkőművesség és a szociáldemokrácia ellen irányuk mint Moszkva ellen. Ugyanez a helyzet Szovjetoroszországban is. A kölcsönös jóindulat oka kétségtelenül az, hogy az egyik állam nem fél a másiktól és érdekeit egyáltalában nem tótja veszélyeztetve a kölcsönös propagandától. Míg valamennyi európai államban akut jelenség a bolsevista veszedelem, addig a fasiszta Olaszországnak nem kell tartania Moszkvától, Ugyanígy van Oroszországban is, ahol a szociáldemokrácia és a polgári ellenzék komoly bajokat okozhat, de a fasizmus semmi esetre sem terjedhet el. Olaszország és Szovjetoroazország között nincs még az a feszültség, amely a többi állam és Oroszország viszonyában fellelhető. Mindkét állam köre lezárt kör, mikrokozmosz, amelybe a másik hatalom nem léphet be. Ez nem áll a többi államra, amelyek kénytelenek az orosz propaganda ellen védekezni, vagy Szovjetoroszország és a többi állam viszonyára, mert Szovjet- oroszország állandóan fél az európai kapitalista hatalmak beavatkozásától. Csak Olaszországtól nem kell félnie, s ez magyarázza a kölcsönös jó viszonyt, amely most Litvínov látogatásában, a szívélyes beszédekben dokumentálódott és abban a bríb liáns kereskedelmi szerződésben, amelyet a két állam a közeljövőben megköt.

Utvinov nyilatkozata

Milánó, november 25. Litvínov orosz külügyi népbiztos Milánóból való elutazásakor fogadta az újságírókat és közölte velük,

hogy csak a brígi határállomáson tudja meg, vájjon a Simplon-expresszel visszautazik-e Geníbe, vagy egyenesen folytatja útját Berlinen. át Moszkvába. Milánói látogatásával meg volt elégedve, s megállapíthatja, hogy Olaszország és Oroszország viszonya a lehető legjobb. Gazdaságpolitikailag is nagyértékü megállapodások történtek a tegnapi tárgyalásokon. Berlinben néhány órára megállapodik és valószínűleg találkozni fog Curtius dr= külügyminiszterrel. Szovjetoroszország politikai helyzetéről Litvínov nem volt hajlandó nyilatkozni.

Az olasz lapok Litvínov nyilatkozatának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Föltűnő, hogy azonnal a milánói tárgyalások után Berlinbe utazik tárgyalni, ami azt jelenti, hogy Olaszország és Németország az orosz kérdésben is egyforma politikát követ és sem az olasz, sem a német kormány nem tárgyal Szovjetoroszországgal a másik kormány ro= vására. Bethlen gróf is Róma után utazott Berlinbe s egyes lapvéíemények szerint épp úgy összefüggés van a magyar miniszterei nők római és berlini tárgyalásai között, mint az orosz külügyi népbiztos milánói és berlini tárgyalásai között A külföldi lapok e gyak ram megismétlődő paraíeíí tárgyalásokból arra következtetnek, hogy Németország és Olaszország máris egységes politikai bioknak tekinthető, amely az egész világon átszervezi kapcsolatait és közösen uj politikai szituációt teremt Középeurőpában. A német—olasz biok egyrészt Magyarország felé közeledik, másrészt saját céljainak és főleg gazdasági követelményeinek igyekszik megnyerni Szov- jetoroszországot is. A nemet—olasz viszony szempontjából jelentős eseményként kell elkönyvelni Litvínov milánói és berlini paralelí tárgyalásait

Viszont Litvínov milánói időzése véget vet az utóbbi napokban az orosz fölfordulásról elterjedt híreknek. Tegnap az orosz forradalomra elsősorban abból következtettek, hogy Litvínov váratlanul elutazott Genfböl Moszkvába. Ma kitűnt, hogy az orosz külügyi népbiztos nem is Moszkvába utazott, hanem Milánóba, ahol jól előkészített tárgyalásokat folytatott Grandival. A távirati és telefonösszeköttetés különben is újra megindult a külföld és Szovjetoroszország között, a vonatok pontosan közlekednek s a kétnapos forgalmi akadályokat a viharokra kell visszavezetni. Oroszországban bizonyos nehézségek merültek föl a kormány és a jobboldali ellenzék között, de a helyzet a szovjetkormány szempontjából nem veszedelmes és Sztálin továbbra is uralmon marad. Litvínov agilitásából az tűnik ki, hogy a szovjet uj külpolitikai akciókba kezd, ami csak akkor látszik lehetségesnek, ha a kormányt a belföldön nem fenyegeti veszedelem.

akuttá, vált és a magyar miniszterelnök „háborúiban utazik".

E riasztó hírek fölöslegesek, épp úgy, mint azok a kísérletek is, melyek a német—magyar közeledést a lengyel—magyar viszony elrontására igyekeznek kihasználni. Egy cseh lap-vezércikke szívesen látná, ha Bethlen gróf utazásával kapcsolatban kisantant részről propaganda indulna meg Lengyelországban, a magyar barátság aláafcnázására. Nevetséges törekvés

volna ez, mert alaptalan hírek, lanszirozásával kívánna célt érni. Bethlen berlini látogatása teljesen korrekt és a magyar külpolitika stabilitásának dokumentálásán, a régi magyar—német barátság érzelmi felújításán, kívül csupán gazdasági inditóokokra vezethető vissza. Nincs csodálni vagy félremagyarázni való abban, ha a gazdasági depresszióval küzdő magyar állam piacot keres, s eközben.. elsősorban arra az államra gondol, amely a maga részéről viszont

iparcikkeit akarja értékesíteni. Hogy ennek a. praktikus célnak elérését az érzelmi motívumok megkönnyk !k, nem szabad csodálni és nem szabán titkos politikai tendenciákra visszavezetni, különösen ott nem, ahol a Magyarországhoz va ló gazdasági közeledés jogát a kereskedelmi szerződés egyoldalú fölbontásával eljátszották és a német birodalom barátságát sértő és rossz akaratú németellenes tüntetésekkel kockára, tettékMai számunk IS oldal

ír Trrm irTri' mm mn rmrmro--------—ír

ni—■ '■ m —" i ~rnriOTnn n 11 i i iijb mi — — •m>MMnmMasnumamuE5r^'imaaMWBamMaaMMmBiii«swisn«mM>awu»nnuBunmaM»aMsgnsms3asuasmuaaunsMUMBuaauaan>'iiinriaaMBaamsmgS3gpo3cogMsaBMgugrM,t laimi — r i ————- Előfizetési ári évente 300. félévre 150. negyed- A j / »• . . 1 *• 11 >í • • / Szerkesztőségj Prág® íi» Pansks ulice l?,

évre 76, havonta 26 K£; külföldre-- évente 450, SZLO ~ü TIS^Z K.QI &S f*lZSZlTZSZrCQl ClÍGTIZfSKT POZlör*- n, emelet. Telefon: 30311, — Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő- DöHtiU.CLÍ n/JDl/anJÜ a , jjs sx Prága DL Panské ulice »2, fii emelet.

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több JrŐSZetfcesZÍŐ: P PP teieiOS szerkesztő, Telefon: 34184

Egyes szám Ara 1.70 Ki. vasárnap 2.-K£ DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORüACh 6EZA SÖRQÓHYCIM. HÍRLAP. PRHHfi