Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-25 / 269. (2490.) szám

Ellentétes hírek a moszkvai ellenforradalom kitöréséről lengyel és litván források szovietelienes lázadásról írnak - Oroszországgal napok éta szanettl a telefon, távirati és vaststi összeköt fis - litvinov hirtelen elutazott Genfttöl - Moszkváitól utasok semmirdl sem tudnak Varsó, november 24. Az utóbbi napodban a* európai sajtót olyan hírek járták be, hogy Oroszországban kitört a* ellenforrada­lom, Moszkva és Szentpétervár utcáin véres harcok dúlnak, Sztálint meggyilkolták és! az orosz hadsereg egy része fellázadt. A. hí­rek úgy keletkeztek, hogy a* Oroszország­gal való telefon és táviratforgalom néhány napig szünetelt, állítólag a rossz időjárás következtében. A rémhírek centruma Varsó és Révai volt. Máig sem sikerült az Orosz országról szóló tévhiteket megcáfolni, ám­bár bizonyosnak látszik, hogy túlzottak vol­tak, A telefonforgalom Lengyelország és Szovjetoroszország között még mindig nem állt hefjfc így autentikus hírek, vagy cá­folatok egyelőre nem érkeztek Moszkvából az ottani eseményekről. A lengyel kormány feszülten várja az első hivatalos jelentések megérkezését, ,A péntek este Moszkvából Varsóba érkezett utasok semmiről sem tud­tak s azt állították, hogy a szovjet főváros­ban az elmúlt héten minden nyugodt ma­radt, Viszont az időjárás jó. úgyhogy a tele­fon és a távirati szünetelést nem lehet at­moszferikus zavarokra visszavezetni. A szovjet-ukrajnai menetrendszerű vonatok tegnap este nem érkeztek meg a déllen­gyelországi határvárosokba, amit szintén rossz jelnek szabad tartani, ámbár a vona­tok késését is az Európa-szerte dúló viha­rok okozhatták, Az ellentétes hírek között a lengyel új­ságok és a lengyel illetékes körök egyelőre nem ismerik ki magukat. Néhány napig várni kell, amig a helyzet tisztázódik és az autentikus jelentégek megérkeznek. Varsó, november 24. A lengyel-orosz ha­tárról, Vilna vidékéről jelentik, hogy teg­nap Bigusov orosz határvárosbő! egész nap íegyverdörgés hallatszott nemcsak puska­lövések, hanem gépíegyveríüz is. Ezenkívül a lengyel határon hallani lehetett a sebe­sültek jajgatásait és látni az orosz határon túl lévő falvakban uralkodó idegességet. Lengyelország és Oroszország között még mindig szünetel a forgalom, táviratozni és telefonálni nem lehet, g tegnap este óta a vonatok sem érkeznek meg. is újságíró semmit sem m Berlin, november 24. A Berliner Lokal- íüizeiger moszkvai tudósitója tegnap érke­zett az orosz fővárosból Berlinbe és közölte, hogy az orosz ellenforradalom kitöréséről először szombaton hallott Varsóban. Pénte­ken, tehát az állítólagos forradalom napján, Moszkva teljesen nyugodt volt és az utóbbi napok fejlődése sem adott okot a váratlan fordulat megjósolására, — A német jobbol­dali lap tudósítójának véleményét minden­esetre autentikusnak kell tekinteni, au te n ti- kusahbnak, mint a varsói Sorfáitokból ?jár­maié híreket. Egye*. - sziámit Lengyelországban csupán a vasárnapi sze­nátusi választások befolyásolására lanszi- rozták a forradalomról szóló híreket, hogy eszel is letörjék a baloldal és az illegális kommunista párt erejét, s a szavazókat Pil- sudski táborába gyűjtsék. Riadalom Genfben Géni, november 24, Litvinov, a lefegyver­zési konferencia szovjeíorosz delegátusa ma délelőtt váratlanul elutazott Géniből. Az orosz delegáció ugyan hivatalos és plauzi­bilis jelentést adott ki, amely szerint Liívi- nov befejezte működését a lefegyverzési konferencián és az ügyeket ezentúl Lima- csarszki, Oroszország második delegátusa intézi, a népszövetségi körök véleménye mégis az, hogy az orosz külügyi népbiztos váratlan elutazása az állítólagos orosz for­radalmi eseményekkel áll kapcsolatban Géniben is ellentétes hírek keringnek az orosz eseményekről, mert hivatalos leien léseket senki sem kapott, Amerika Moszkva ellen Newyork, november 2-4, Az amerikai kincs­tári hivatal, amely már a nyári hónapokban megkezdte a szovjet kereskedelme elleni ak­ciót és, mint ismeretes, több fával telt orosz * hajó kikötését nem engedélyezte azzal az ér­veléssel, hogy az orosz faimport fegyenennm- kának az eredménye, most újabb rendelete­ket adott ki, amelyek alkalmasnak mutatkoz- jsaV v azovjetorcsz-amerikaii kereskedelem teljes letörésére. ■ A kincstári hivatal ás amerikai mangánérc- íernielok befolyása alatt uj vámstatuíumot dolgozott ki, amely följogosítja a kincstári hivatalt arra, hogy kénye-kedve szerint bánjon a külföldre! jött hajókkal. Ezentúl csak olyan hajó szállíthatja partra áruját Amerikában, amely konzulátusi szám­lával rendelkezik. Mível Oroszország és az Unió között nincsen diplomáciai viszony és igy az oroszok nem rendelkeznek konzuli hivatalok fölött, a rendelet praktikusan egyedül Oroszországot éri és valószínűleg arra fog szolgálni, hogy az örosa importot tel­jesen megbénítsa. Veszedelmes hírek Andalúziából... Hagy a munkanélküliség is a nyomor Alkalmas hely a forradalmi prouagandiw Madrid, november 24. A kormánykörö­ket nagy aggodalommal töltik el az Andalú­ziából érkező hírek, ahol Sevilla és Kordoba kerületeiben súlyos krízis ütött ki. A rossz termés és a rendkívüli szárazság nagy mun­kanélküliséget eredményezett s a helyzet annyira vigasztalan, hogy a háziállatokat a parasztok kénytelenek takarmányhiány miatt Íeölní. A minisztertanács hitelt szavazott meg a közmunkák azonnali megkezdésére, hogy a nyomort legalább igy csillapítsa. A falforgató elemek agítádója az andaluziai munkanélküliek között természetesen kitűnő talajt talált és a spanyolországi forradalmi mozgalom elsősorban erről a vidékről indul ki. 1 nytlvtörvény i népszámláláson: Amikor Törköly József dr. pénteki beszé- i elében a népszámláló biztosok nyelvi kvali- 5 íikáeiójának kérdését felvetette és a rima­szombati példát felhozta, a népszámlálás j kérdésének egyik legfontosabb pontját vilá­gi toli a meg. Arról van szó, hogy Rimaszom­bat városában, amelynek nyolcvan százalé­kos magyar többségét senki kétségbe nem 1 vonja, huszonkét népszámlálási biztost ne­veztek ki, ezek között egyetlen rimaszom­bati őslakos nincs, egyetlen magyar nemze­tiségű nincs és a magyar nyelvet szóban és Írásban csupán öt népszóm'láló biztos Írja. Rimaszombat. olyan bírósági kerületben j fekszik, amelyben a magyar kisebbség 19.01 százalékot tesz ki, amelyben tehát a nyelv- törvény értelmében a hivataloskodás állam­nyelven folyik. A rimaszombati és hasonló példák mutatják, hogy a belügyi kormány­zat a népszámlálási eljárást hivatalos eljá­rásnak minősíti és minden tekintetben vo­natkoztatja rá a nyelvtörvény rendelkezé­seit. Világos, hogy a problémának ilyen me­rev felfogása és értelmezése .nem helyes,1 mert a népszámlálási eljárás különleges do­log, elsősorban statisztikai ténykedés, a va­lóság tényétnek .felvétele, ahol elsősorban az adatok lerögzilésének helyessége és. pon­tossága kivántatik ímeg. Ezért ebben az eljá­rásban a prosztizs-szempontokát feltétlenül ki kellene kapcsolni és olyan módszert kel­lett volna bevezetni, amelynek segítségével a tények tényleg pontosan és megbízhatóan kerüljenek a statisztikai ivekre. Mert mi fog történni Rimaszombatban? Vegyüli a Törköly képviselő esetét. Ott la­kik a Vasut-uccán, amelynek lakói túlnyo­móan magyarok. Abban a körzetben, mely­ben a Vasuí-uoca fekszik, a népszámlálási biztos egy Bross nevű cseh postatiszt, aki nemrég került a városba és magyarul egy­általán nem tud. Ez a biztos egy lepedő- n^av-éTu ívvel & kezében be fog állítani Törköly képviselő házába és megkezdi a statisztikai tények felvételét. Miután Rima­szombat olyan bírósági körzetben fekszik, amelyben a magyarság <a 20 százalékos ha­tár alatt van, az összeírás! ivek nem lesznek kétnvelvüek, hanem csupán államnyelven vannak nyomtatva. Huszonnégy komplikált kérdést tesz fel a biztos a képviselőnek cseh nyelven. Olyan komplikált kérdések ezek, hogy még ha magyarul hangzanának is el, bizony utána kell gondolni az érdekeltnek, hogy mit is akar tőle megtudni a biztos? Például hallgassuk csak a hivatásra vonat­kozó kérdéseket, amelyek három teljes rub­rikát (a 18, 19 és 20 számút) foglalnak el. A 18. rubrika kérdése csehül igy fog hang­zani: „Druh povoláni, a) hlavní povoláni, b) vedlejsi povoláni, c) ev. dalli vedlejsi povoláni.” Azután a 19. rubrika kérdése igy szól: „Postaveni povoláni a) hlavnim, b) ve- dlejsim, c) ev. dalsim vedlejsim.” A 18. rubrikát magyarul körülbelül úgy kérdez­hetnék. hogy mi a hivatási ág, a 19. rubri­kát pedig, hogy mi a hivatási állás a főfog­lalkozásban, mellékfoglalkozásban és az esetleges további mellékfoglalkozásban. Hát nem ad nekünk mindenki igazat abban, hogy erre ,a komplikált kérdésre még ma­gyarul is elég nehéz feleletet adni, hát még ha egy szlovákul nem értő magyart állam­nyelven kérdeznek meg és államnyelven szeretnék tőle a feleletet? Ezek a meggondolások voltak azok, ame­lyek a statisztika gyakorlati embereiből álló statisztikai tanácsot arra bírták, hogy a bel­ügyminisztériumnak annak idején azt java­solja, hogy a nyelvtörvény rendelkezései a népszámlálásra ne vonatkozzanak. Mert hi­szen a célt kell tekinteni elsősorban, az adatok pontos és helyes megállapítását. Világos, hogy Bross postatiszt a rima­szombati Vasiut-uocában — triviális szóval élve — le fog égni és iveinek háromnegyed részét nem tudja majd kitölteni. Mi történik akkor? Megpróbálkozik majd a revizor. Ta­lán az majd ért magyarul. De tegyük fel azt az esetet, hogy ő sem ért magyarul? Mi lesz a Vasut-uoca statisztikai felvételével? Ha a nyelvtörvényt vonatkoztatják a sta­tisztikai felvételre, világos, hogy olyan he­lyeken, amelyek busz százalékon felüli ma­gyar kisebbséggel bíró járás-birósági körzet­hez tartoznak, kétnyelvű, csehszlovák és magyar nyelvű össze írási ivet kell maid használni és itt már magyarul is hivatalból fel kell adni a kérdéseket annak, aki azt megkívánja, sőt. .a magyar választ magyarul is be kellene iroi az Ívbe. A belügyminisz­ter kijelentette, hogy ilyen helyeken két­nyelvű összeirási iveket fognak tényleg használni. Mi azonban úgy értesülünk most, hogy ilyen kétnyelvű iveket egyáltalán nem is nyomtak. Éppen ezért már előre megjó­solhatjuk, hogy a nyelvtörvény merev alkal­mazása miatt a statisztikai felvétel rendkí­vüli nehézségekbe fog majd ütközni. Most már mi a magyar anyanyelvű, ma­gyar nemzetiségű megszámlálandónak ál­láspontja a nyelvi kérdésben? Bármilyen kérdést intézzenek hozzá szlovák nyelven, jelenítse ki, hogy csak magyarul ért. ügy a népszámlálási funkcionáriusokkal,' mint a politikai hatóságokkal csak magyarul be­széljen népszámlálási ügyben. Mert hiszen ha nem igy tenne, az a veszély is fenyeget­né, hogy ,esetleg A kérdés félreértése miatt helytelen adatot diktál be. amiért súlyos büntetést szabhatnak rá. Mig viszont arra senki sem kötelezheti, hogy más nyelven adjon a kérdésekre felvilágosítást, mint amelyet anyanyelvinek vall be. Tartsuk szem előtt a népszámlálás: tíz- parancsolat; harmadik paragrafusát: „Ha a számláié biztos otthonodba lép, fogad! ud­variasan és csak magyarul beszólj vele? V ssÉMHfiii na »>d«i * DL évf. 269. (2490) szint * (teáitól 5 1930 november 29 /lUGmfflKbV Előfizetési ár. évente 300, félévre ISO* negyed* A A* **arke«t«géfl; Préfié U„ Pasaka ulite U. * évre 76, havonta 26 Kő; külföldre. évente 45«, ^ SZlöVSTISZköt 6S TUSZllXSZKÖl &ll6TiZ€kl pÚTtöK emelet - Telefon 30511. - Kiadóhivatal ­félévre 226, negyedévre 114, havonta 38. KA polÜikűX napilapja Feleid szerkesztő* Pré«u BL M?*k,4 *"** i2 fl képes melléklettel havonként 2,50 KŐ-vaS több tŐS&emesZtő, r r r retetŰS szerkesztői Telefon: 54184 Egyes szám éra 1,20 K& vasárnap 2,-Kfc D2URANY! LASZLÖ F0R6ÁCÍ1 6ÉZA *ÖRGÖBVCN«3 HIBL/M **ft H A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom