Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-22 / 267. (2488.) szám

HOGYANÉI ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓA SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN " . ........................................ ' .1 ,IUI|| ■ (J .11 «l I -I- ! ■Hl! Sz lovenszkó 16 százalékkal járul hozzá az állam adóbevételéhez: tehát a mai 3*8 százalék helyett 16 százalékot kíván a kbzszállitásokból! Fálka Mihály mérnök teljes képet ad a liptöszentmiklési bőripar hátrányos helyze­téről--A tarifális diszparltásra Liptészentmiklős eddig húszmilliót fizetett rá — Nem inferioritás, hanem a legegészségesebb életföltételek mellett teljes versenyképesség Liptósxentmiklós, november közepe. Zuífa András után Pálka Mihály mérnö­köt kerestük föl, hogy több oldalról is tájé­kozódjunk a liptószon Imi kiősi bőripar hely­zetéről. Páilka mérnök kitűnő logikával föl­épített teljes helyzetképet adott a probléma­komplexumról ,s ez a helyzetkép azért is •megérdemli a legszélesebb figyelmet, mert a benueloglalt diagnózis egész Szlovenszkő gazdasági életére és problémájára megáll. De adjuk át a szót a kitűnő gazdasági ké- szültségü. és világosan látó Pátka Mihály mér niökuek: A lüSí alapvető ofe és az stapSeian harmadik — A szlovénekéi, közelebbről véve pedig a miklósi ipari válságnak két alapvető oka van. Először: amikor Szlovenszkő a történelmi orszá­gokhoz csatlakozott, a priori gazdasági konfliktust lehetett várni, ami be is kö­vetkezett, mert egyrészt a volt monarchia ' iparának 60—70 százaléka került bele az uj államba, másrészt pedig a 14 millió la­kosú állam ipara 40 millió fogyasztót igé­nyel. Másodszor: a történelmi országok ipara fejlett, tradíciója van, szakemberei vannak, mig a szlovénekéi újabb keletű, bár éppen a miklósi bőripar igen régi. Cé­gűnk, a Pálka-cég száz éves, de a nehézsé­gek, amelyek sújtanak bennünket, a mi cé­günket is nyomják. Ezek a nehézségek a kedvezőtlen territoriális fekvésben kere­sendők, hiszen a nyersanyagok otfa nyugatról keletre ha­lad, mig az árucikkeké keletről nyugatra. Továbbá: Szlovenszkőn nincs cipőgyár, mely feldolgozhatná termékeinket, ami van, az jelentéktelen. Hozzájárul mindehhez a tarifáiig kérdés rendezetlensége, az ebben megnyilvánuló diszparitás súlyo­san érint bennünket. Annakidején kiszámí­tottuk, hogy a cseh- és morvaországi bőr­gyárakkal való összehasonlításban, kivitel­nél és behozatalnál 34 százalékkal több fu­vardijat fizetünk a tarifális diszparitás miatt, a Tfebic-KöniggraetznZloniee-i alapot véve átlagnak. A késztermék árához ezt ad valorem hoz­zászámítva, 2.8 százalékot tesz ki ez a diszparitás, 1 ami óriási tényező, mert ha például a Pálka- gyár egy év alatt 10 millió forgalmat csinál, akkor 280.000 koronát fizet rá a tarifáit® különbözet re. Tekintve, hogy Miklóson nyolc bőrgyár van, ez a diszparitás magas milliókra rúg már. Kiszámítottuk, hogy 10 év alatt 20 milliót tett ki. Mi&fős gyfiz, — de veszt — Ezt a súlyos problémát az állam nem negálhatja, mondván: „A miklósi bőripar, ha predesztinálva van az elpusztulásra, pusztuljon el.“ Ez nem áll, egyik gyárüzem sincs erre predesztinálva. Itt, Miklóson, minden fontos tényezője megvan egy fej­lődőképes bőriparnak: kiima, lakosság, viz mindenben első­rangúan megfelel. A jó viz, amellyel itt rendelkezünk, különösen fontos, mert Balé­nak 'például nincsen megfelelő vize Zlinben, ezért nem épülhet bőrgyárat. Munkásságunk i® kiválóan van bedolgozva, szóval minden exisztenciális előfeltétel megvan. — Mennyiben felel meg a valóságnak az „inferioritás“~ukról szóló híresztelés? — Ez nem áll, bár a történelmi országok­ból i bőripar ma fejlett, hiszen azt a húsz milliót, amit mi a tarifális. diszparitás miatt tiz év alatt, vesztettünk, ők gépekbe invesz­tálhatták. A nemzetvédelmi minisztérium szakemberei, amikor itt jártak, meg voltak lepve. A nemzetvédelmi minisztériumnak szóló legutóbbi szállításoknál iparunk „megverte** a történelmi araság bőriparát 16—11 tsá­zalékka) olcsóbb árajánlattal, ugyanazon előirt minőség mellett. = Mivel honorálták ezt? — Kaptunk bizonyos részt az állami szállí­tásiból. Kértük ugyan az egészet — a verseny­tárgyalási eredmény alapján — de nem tetszett, hogy a legolcsóbbak voltunk és nem adtak ki nekünk mindent. Ezekután természetesen nem mondhatunk mást, csak ezt: vagy van versenytárgyalás, vagy nincs, — ha nincs, osszák ki szabad kézből a ren­deléseket. — Mikor kiderült, hogy a miklósi bőripar mennyivel olcsóbb volt, mint a történelmi országokbeli, ez nagy konsternációt keltett. És tisztességtelen eszközökkel kezdtek elle­nünk dolgozni. Azt híres/lelték, hogy a miklósi bőr nem al­kalmas a hadsereg részére s egyebeket, úgy­hogy ezen alaptalan híresztelések következ­tében több rendelést sztorníroztak is. Miklós követeléssi, amelyek Silovansi^É követelései 1$ — Mi csak annyit mondunk: Szlovenszkó 16 százalékban járul hozzá az állam adóbevételéhez, ezért 16 százalékban kell részesednie az állami szállítások bői is. De amikor csak 8.8 százalékot kap, ez teljességgel igazságtalan. Azonkívül pedig: a 16 százalékot fel kell osztani Szlovenszkó létező iparágai között, ami annyit jelent, hogy például az autóipari megrendelések­ből a minket megillető hányadból gemmi se jusson ránk azzal az indokolással, hogy Szlovén szkon nincsen automobilipar. Köve­teljük továbbá, hogy központi evidenciát tartsanak az állami szállítások elosztásáról. Eddig mindig csak azt mondták nekünk, hogy nem tudják ezt ellenőrizni. Miért nincs foganatjuk a politikai manifesziiciéknak! — Mutatkozik-e valami eredménye a xnik- lósi manifesztációs gyűlésnek? — Nem mutatkozik. A vasút kifejezetten rosszakaratú. Pedig szükséges némi nemzeti tekintetű meg­ítélés is, hiszen a miklósi bőripar a szlo­vákoké, akik nemzeti megbízhatóság tekin­tetében a legkifogástalanabbak és háború- előtti érdemeik is dúsan vannak. De a vasút azt mondja: „Ha Miklósnak adnánk kivételes tarifát, ez precedenst jelentene s mások is kérnék, például a délcseh iparvidék," Ez azonban csak üres frázis. Mert kedvezményt nem kérhet az, aki előnyben van a hátráltatottal szemben, Ez logikus, ők azonban — szándékosan vagy másért — nem akarják elszánni magukat en­nek az ügynek az igazságos rendezésére, hiába interven iáltunk már számtalanszor. Politikai nyomást gyakorolni pedig igen nehéz a politikai pártok mai széthullása mellett. = De közös politikai akióval ki lehetne ezt harcolni. — Mi aláhúztuk, kihangsúlyoztuk azt a körülményt, hogy Szlovenszkó törvényhozói legalább ott haladjanak együtt, ahol Szlo­venszkó meg van rövidítve g igy igyekez­zenek jóvátételt kiforszirozni, se Ez gyakorlatilag nem megy, — mérnök ut. Az ellenzéki politikai pártok kitarthat­nak egy-egy követelés mellett, de hogyan tarthatnak ki a centralista szlovák pártok. Nern - tudnak saját pártjukban érvényt szerez­ni követelésüknek, még ha fel is sorakoznak a közös követelés mögé. Azt kellene monda- niok a pártjukban: „Ezt követeljük. A párt tegye ezt magáévá. Ha nem teszi, kivonulok." Idáig kellene egyszerűsíteni a problémát. — Nem ismerem a problémák megoldásá­ra vezető politikai eszközüket, politikával nem foglalkozom, Azt hinnem azonban, hogy a politikusoknak kellene megtalálniuk a célravezető utat, egyébként pedig a mani­fesztációs gyűlésen is kimondták: „Sok­ban együtt kell haladnunk.** = Ez csak taktika volt. — Mindezt évek óta pertraktáiják már, de semmi sem történik. Azután a bőripari szövetkezetről ‘beszél Pátka Mihály mérnök: Tíz méterrel hátrább startolni; nem fair ptay —- Igyekeztünk a miklósi problémát oly­képpen is megoldani, hogy szövetkezetei alapítottunk. Benne van mind a nyolc üzem. Központilag intézzük a vegyszerek stb. be­vásárlását és a hulladékok eladását. Az eredmény jelentős. De az állam, különösen pedig Szlovenszkó gazdasági helyzete igen nehéz és mi nem vagyunk egy színvonalon versenytársainkkal: olyan ez, mintha a startnál 10 méterrel lennénk hátrább, — ez nem fair play, — Itt nincs egyébről sző, mint az ipar megtartásáról, a miklósi bőriparéról, amely valósággal ideális nemzeti megbízhatósági szempontból ,továbbá a város és a környék munkásságáról, kisiparáról és kereskedel­méről. Miklós egyszerű faluvá hull vissza, ha bőripara kimúlik. —- Minden oldalról hangoztatják felénk: „Megoldjuk a problémát, megoldjuk," D« az a benyomásom, hogy komoly, igazi lé­pést ez irányban még nem tették. A megoldás három feltétele —. Két típusú, üzem van MiMóaan: m egyik típus nem dolgozik rentábilisan, de jól szituált, a másik pedig ugyancsak nem rentábilis, de magas bankkölcsönökkel dol­gozik és sok milliót fizet kamat fejében. A probléma megoldásának egyik feltétele len­ne, ha olcsó hitelhez juttatnák a gyárakat, amortizációs hitelt adnának a drága hitellel dolgozó cégeknek. Hiszen vannak cégek, amelyek nyolc óv óta évi fél millió koronát fizet­nek csak kamatra. Az üzemek mai kapacitása átlag 20—25 szá­zalékos, de a hitel'teher ugyanaz maradt, ami volt. A másik feltétel: a tarifális kérdés rendezése. A harmadik: az állami szállítások igazságos elosztása. — Mindenben konkur renoia képesek va­gyunk: minőségben, gyári berendezésben. Ha Bafa berendezi otrokovicí öt gyárát és a legmodernebb bőripari üzemet is állítja föl, bennünket meg nem ölhet. Az ő nyere­sége a munkánál és a kikészítéshez szüksé­ges segédanyagoknál csak 8—4 százalékos lenne (— mi magasabb béreket fizetünk, mint a történelmi országokban —), de ez a csekély százalék nem annyira fontos, mint az, hogy ki mikor veszi a bőrt. A bőr árá­nak ingadozása normálisan is 30 százalékos, újabban pedig 60—80, sőt 100 százalékos ár­ingadozáshoz is hozzászoktunk. Ezért: ha a miklósi bőripar a nyersbőrt az árhullámáé® kedvezőbb pillanatában veszi, akkor Bat* 3—4 százalékos termelési előnye minkért nem hátráltathat. = Energikus közbelépésre volna szükség a , probléma megoldásának kiforszározására. Van°c kint! — Ha egyenlő nívón lennénk a történelmi országokbeli iparral, lehetne sok mindent el­érni, de igy nem lehet, mert minden ener­giánkat a tartalékgyüjtésre kell fordítanunk, Azután itt van a mezőgazdasági válság ia, amelynek következtében a, fogyasztó rétegek is legyöngültek, továb­bá igen káros m ipari disztribúció roee« volta is. Kevés a fogyasztó, redukálva a termelés fe emellett sok és drága a közibeeső közvetítő a termelő és a fogyasztó között A disztribúció háromszáz százalékos! Egy textilgyáros említette nekem, hogy eoasek. csökkentésére az egyedüli mód lenne eláru­sítóhelyek létesítése^ de ez is nagyon nehé^ mert a gyárost abban a pillanatban koncen­tráltan bojkottálná a nagykereskedelem, # kiskereskedelem és a kisipar. — Ez a helytelen disztribúció is egyik oka annak, amiért egyelőre nem lehet számolni jár vu lássál. A diszparitást kell letörni: vagy ® mezőgazdasági termékek lesznek drágábbak, vagy az ipari cikkek olcsóbbak már a végső disztribúció fokán. Ezeket mondotta el az értékes beszélge­tés során Pálka Mihály mérnök. De hogy még teljesebb legyen a kép, keddi szá­munkban harmadiknak meg fogjuk szóteA látni a miklósi bőrgyárosok uj generációjá­nak még egy ériékét, Droppa Yladfeady mérnököt is. DZURANYl LA8ZL& A többség akarata ellenére díszpolgárságot kap Rozsypal Ungváriéi Ungvár, november 21. (Ruszinezkóí szar- kés bőségünktől.) Még ez év elejém történt, hogy Juszkovies Mór dr, asidópárti képviselő­testületi tag javaslatot terjesztett Ungvár vá­rosának tanácsa elé Rozsypal országos elnök­nek Ungvár díszpolgárrá való megválasztás®, ügyében. A javaslat akikor lekerült a napirendről, mivel az elnökség nem tudta volna biztosítani az egyhangú szavazást, már pedig egy ilyen iinnepies aktus és kitüntetés csak akkor ér­tékes, ha az a legszélesebb közbizalomból és köztiszteletből ered. A javaslat a közeli napokig ad acta feküdt, mig most hirtelen ismét elővették és a ta­nács többsége kiíorszirozta, hogy az ügyben a polgármester rendkívüli közgyűlést hívjon egybe, melynek egyetlen tárgya a Rozsypal országos elnök díszpolgárrá való választása lesz. A pénteken Ua'kmdó közgyűlésen sem a a kommunisták, sem a magyar ellenzéki pártok képviselőtestületi tagjai nem nesz­nek részt, úgyhogy a képviselőtestület ki­sebbsége fog egyedül dönteni a díszpolgár- ság ügyében Az ügynek ez a kiíorszirozása ellenzéki ma­gyar körökben kínos feltűnést keltett. HA UTAZIK szállodában, , kávéházban, étteremben, mindenütt KÖVETELJE a PRÁGA! MAGYAR HÍRLAPOT 1030 november 22, szombat 3 Pompásan borotok ALLEGR0-n élesíti, amely vékony beretvapengékníl elsőrangún- >iöi/ an bevált élesitő- és fenőkészülék. Egy ió penge, amelyet állandóan az ALLEGRO-n élesít, egész éven át úgy vág, mintha ni lenne. Kétoldalú spe­ciális kővel és bőrrel,e egánsan nikkelezve Ke 120.— y feketében Ke 96.—. // ,*y Kapható minden késmüves-üzletben, vaskereskedés- (C mtr ben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és rusrinszkói lerakat: D, ENGEL, BRATISLAVA, Nyerges u, 6, Cseh-morvaországi és sziléziai lerakat: j Y. Jirsa, Prága-Nuale, Táboraká 30. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom