Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-22 / 267. (2488.) szám
HOGYANÉI ÉS KÜZKÖDIK SZLOVENSZKÓA SZLOVÁKSÁG LELKÉBEN " . ........................................ ' .1 ,IUI|| ■ (J .11 «l I -I- ! ■Hl! Sz lovenszkó 16 százalékkal járul hozzá az állam adóbevételéhez: tehát a mai 3*8 százalék helyett 16 százalékot kíván a kbzszállitásokból! Fálka Mihály mérnök teljes képet ad a liptöszentmiklési bőripar hátrányos helyzetéről--A tarifális diszparltásra Liptészentmiklős eddig húszmilliót fizetett rá — Nem inferioritás, hanem a legegészségesebb életföltételek mellett teljes versenyképesség Liptósxentmiklós, november közepe. Zuífa András után Pálka Mihály mérnököt kerestük föl, hogy több oldalról is tájékozódjunk a liptószon Imi kiősi bőripar helyzetéről. Páilka mérnök kitűnő logikával fölépített teljes helyzetképet adott a problémakomplexumról ,s ez a helyzetkép azért is •megérdemli a legszélesebb figyelmet, mert a benueloglalt diagnózis egész Szlovenszkő gazdasági életére és problémájára megáll. De adjuk át a szót a kitűnő gazdasági ké- szültségü. és világosan látó Pátka Mihály mér niökuek: A lüSí alapvető ofe és az stapSeian harmadik — A szlovénekéi, közelebbről véve pedig a miklósi ipari válságnak két alapvető oka van. Először: amikor Szlovenszkő a történelmi országokhoz csatlakozott, a priori gazdasági konfliktust lehetett várni, ami be is következett, mert egyrészt a volt monarchia ' iparának 60—70 százaléka került bele az uj államba, másrészt pedig a 14 millió lakosú állam ipara 40 millió fogyasztót igényel. Másodszor: a történelmi országok ipara fejlett, tradíciója van, szakemberei vannak, mig a szlovénekéi újabb keletű, bár éppen a miklósi bőripar igen régi. Cégűnk, a Pálka-cég száz éves, de a nehézségek, amelyek sújtanak bennünket, a mi cégünket is nyomják. Ezek a nehézségek a kedvezőtlen territoriális fekvésben keresendők, hiszen a nyersanyagok otfa nyugatról keletre halad, mig az árucikkeké keletről nyugatra. Továbbá: Szlovenszkőn nincs cipőgyár, mely feldolgozhatná termékeinket, ami van, az jelentéktelen. Hozzájárul mindehhez a tarifáiig kérdés rendezetlensége, az ebben megnyilvánuló diszparitás súlyosan érint bennünket. Annakidején kiszámítottuk, hogy a cseh- és morvaországi bőrgyárakkal való összehasonlításban, kivitelnél és behozatalnál 34 százalékkal több fuvardijat fizetünk a tarifális diszparitás miatt, a Tfebic-KöniggraetznZloniee-i alapot véve átlagnak. A késztermék árához ezt ad valorem hozzászámítva, 2.8 százalékot tesz ki ez a diszparitás, 1 ami óriási tényező, mert ha például a Pálka- gyár egy év alatt 10 millió forgalmat csinál, akkor 280.000 koronát fizet rá a tarifáit® különbözet re. Tekintve, hogy Miklóson nyolc bőrgyár van, ez a diszparitás magas milliókra rúg már. Kiszámítottuk, hogy 10 év alatt 20 milliót tett ki. Mi&fős gyfiz, — de veszt — Ezt a súlyos problémát az állam nem negálhatja, mondván: „A miklósi bőripar, ha predesztinálva van az elpusztulásra, pusztuljon el.“ Ez nem áll, egyik gyárüzem sincs erre predesztinálva. Itt, Miklóson, minden fontos tényezője megvan egy fejlődőképes bőriparnak: kiima, lakosság, viz mindenben elsőrangúan megfelel. A jó viz, amellyel itt rendelkezünk, különösen fontos, mert Balénak 'például nincsen megfelelő vize Zlinben, ezért nem épülhet bőrgyárat. Munkásságunk i® kiválóan van bedolgozva, szóval minden exisztenciális előfeltétel megvan. — Mennyiben felel meg a valóságnak az „inferioritás“~ukról szóló híresztelés? — Ez nem áll, bár a történelmi országokból i bőripar ma fejlett, hiszen azt a húsz milliót, amit mi a tarifális. diszparitás miatt tiz év alatt, vesztettünk, ők gépekbe invesztálhatták. A nemzetvédelmi minisztérium szakemberei, amikor itt jártak, meg voltak lepve. A nemzetvédelmi minisztériumnak szóló legutóbbi szállításoknál iparunk „megverte** a történelmi araság bőriparát 16—11 tsázalékka) olcsóbb árajánlattal, ugyanazon előirt minőség mellett. = Mivel honorálták ezt? — Kaptunk bizonyos részt az állami szállításiból. Kértük ugyan az egészet — a versenytárgyalási eredmény alapján — de nem tetszett, hogy a legolcsóbbak voltunk és nem adtak ki nekünk mindent. Ezekután természetesen nem mondhatunk mást, csak ezt: vagy van versenytárgyalás, vagy nincs, — ha nincs, osszák ki szabad kézből a rendeléseket. — Mikor kiderült, hogy a miklósi bőripar mennyivel olcsóbb volt, mint a történelmi országokbeli, ez nagy konsternációt keltett. És tisztességtelen eszközökkel kezdtek ellenünk dolgozni. Azt híres/lelték, hogy a miklósi bőr nem alkalmas a hadsereg részére s egyebeket, úgyhogy ezen alaptalan híresztelések következtében több rendelést sztorníroztak is. Miklós követeléssi, amelyek Silovansi^É követelései 1$ — Mi csak annyit mondunk: Szlovenszkó 16 százalékban járul hozzá az állam adóbevételéhez, ezért 16 százalékban kell részesednie az állami szállítások bői is. De amikor csak 8.8 százalékot kap, ez teljességgel igazságtalan. Azonkívül pedig: a 16 százalékot fel kell osztani Szlovenszkó létező iparágai között, ami annyit jelent, hogy például az autóipari megrendelésekből a minket megillető hányadból gemmi se jusson ránk azzal az indokolással, hogy Szlovén szkon nincsen automobilipar. Követeljük továbbá, hogy központi evidenciát tartsanak az állami szállítások elosztásáról. Eddig mindig csak azt mondták nekünk, hogy nem tudják ezt ellenőrizni. Miért nincs foganatjuk a politikai manifesziiciéknak! — Mutatkozik-e valami eredménye a xnik- lósi manifesztációs gyűlésnek? — Nem mutatkozik. A vasút kifejezetten rosszakaratú. Pedig szükséges némi nemzeti tekintetű megítélés is, hiszen a miklósi bőripar a szlovákoké, akik nemzeti megbízhatóság tekintetében a legkifogástalanabbak és háború- előtti érdemeik is dúsan vannak. De a vasút azt mondja: „Ha Miklósnak adnánk kivételes tarifát, ez precedenst jelentene s mások is kérnék, például a délcseh iparvidék," Ez azonban csak üres frázis. Mert kedvezményt nem kérhet az, aki előnyben van a hátráltatottal szemben, Ez logikus, ők azonban — szándékosan vagy másért — nem akarják elszánni magukat ennek az ügynek az igazságos rendezésére, hiába interven iáltunk már számtalanszor. Politikai nyomást gyakorolni pedig igen nehéz a politikai pártok mai széthullása mellett. = De közös politikai akióval ki lehetne ezt harcolni. — Mi aláhúztuk, kihangsúlyoztuk azt a körülményt, hogy Szlovenszkó törvényhozói legalább ott haladjanak együtt, ahol Szlovenszkó meg van rövidítve g igy igyekezzenek jóvátételt kiforszirozni, se Ez gyakorlatilag nem megy, — mérnök ut. Az ellenzéki politikai pártok kitarthatnak egy-egy követelés mellett, de hogyan tarthatnak ki a centralista szlovák pártok. Nern - tudnak saját pártjukban érvényt szerezni követelésüknek, még ha fel is sorakoznak a közös követelés mögé. Azt kellene monda- niok a pártjukban: „Ezt követeljük. A párt tegye ezt magáévá. Ha nem teszi, kivonulok." Idáig kellene egyszerűsíteni a problémát. — Nem ismerem a problémák megoldására vezető politikai eszközüket, politikával nem foglalkozom, Azt hinnem azonban, hogy a politikusoknak kellene megtalálniuk a célravezető utat, egyébként pedig a manifesztációs gyűlésen is kimondták: „Sokban együtt kell haladnunk.** = Ez csak taktika volt. — Mindezt évek óta pertraktáiják már, de semmi sem történik. Azután a bőripari szövetkezetről ‘beszél Pátka Mihály mérnök: Tíz méterrel hátrább startolni; nem fair ptay —- Igyekeztünk a miklósi problémát olyképpen is megoldani, hogy szövetkezetei alapítottunk. Benne van mind a nyolc üzem. Központilag intézzük a vegyszerek stb. bevásárlását és a hulladékok eladását. Az eredmény jelentős. De az állam, különösen pedig Szlovenszkó gazdasági helyzete igen nehéz és mi nem vagyunk egy színvonalon versenytársainkkal: olyan ez, mintha a startnál 10 méterrel lennénk hátrább, — ez nem fair play, — Itt nincs egyébről sző, mint az ipar megtartásáról, a miklósi bőriparéról, amely valósággal ideális nemzeti megbízhatósági szempontból ,továbbá a város és a környék munkásságáról, kisiparáról és kereskedelméről. Miklós egyszerű faluvá hull vissza, ha bőripara kimúlik. —- Minden oldalról hangoztatják felénk: „Megoldjuk a problémát, megoldjuk," D« az a benyomásom, hogy komoly, igazi lépést ez irányban még nem tették. A megoldás három feltétele —. Két típusú, üzem van MiMóaan: m egyik típus nem dolgozik rentábilisan, de jól szituált, a másik pedig ugyancsak nem rentábilis, de magas bankkölcsönökkel dolgozik és sok milliót fizet kamat fejében. A probléma megoldásának egyik feltétele lenne, ha olcsó hitelhez juttatnák a gyárakat, amortizációs hitelt adnának a drága hitellel dolgozó cégeknek. Hiszen vannak cégek, amelyek nyolc óv óta évi fél millió koronát fizetnek csak kamatra. Az üzemek mai kapacitása átlag 20—25 százalékos, de a hitel'teher ugyanaz maradt, ami volt. A másik feltétel: a tarifális kérdés rendezése. A harmadik: az állami szállítások igazságos elosztása. — Mindenben konkur renoia képesek vagyunk: minőségben, gyári berendezésben. Ha Bafa berendezi otrokovicí öt gyárát és a legmodernebb bőripari üzemet is állítja föl, bennünket meg nem ölhet. Az ő nyeresége a munkánál és a kikészítéshez szükséges segédanyagoknál csak 8—4 százalékos lenne (— mi magasabb béreket fizetünk, mint a történelmi országokban —), de ez a csekély százalék nem annyira fontos, mint az, hogy ki mikor veszi a bőrt. A bőr árának ingadozása normálisan is 30 százalékos, újabban pedig 60—80, sőt 100 százalékos áringadozáshoz is hozzászoktunk. Ezért: ha a miklósi bőripar a nyersbőrt az árhullámáé® kedvezőbb pillanatában veszi, akkor Bat* 3—4 százalékos termelési előnye minkért nem hátráltathat. = Energikus közbelépésre volna szükség a , probléma megoldásának kiforszározására. Van°c kint! — Ha egyenlő nívón lennénk a történelmi országokbeli iparral, lehetne sok mindent elérni, de igy nem lehet, mert minden energiánkat a tartalékgyüjtésre kell fordítanunk, Azután itt van a mezőgazdasági válság ia, amelynek következtében a, fogyasztó rétegek is legyöngültek, továbbá igen káros m ipari disztribúció roee« volta is. Kevés a fogyasztó, redukálva a termelés fe emellett sok és drága a közibeeső közvetítő a termelő és a fogyasztó között A disztribúció háromszáz százalékos! Egy textilgyáros említette nekem, hogy eoasek. csökkentésére az egyedüli mód lenne elárusítóhelyek létesítése^ de ez is nagyon nehé^ mert a gyárost abban a pillanatban koncentráltan bojkottálná a nagykereskedelem, # kiskereskedelem és a kisipar. — Ez a helytelen disztribúció is egyik oka annak, amiért egyelőre nem lehet számolni jár vu lássál. A diszparitást kell letörni: vagy ® mezőgazdasági termékek lesznek drágábbak, vagy az ipari cikkek olcsóbbak már a végső disztribúció fokán. Ezeket mondotta el az értékes beszélgetés során Pálka Mihály mérnök. De hogy még teljesebb legyen a kép, keddi számunkban harmadiknak meg fogjuk szóteA látni a miklósi bőrgyárosok uj generációjának még egy ériékét, Droppa Yladfeady mérnököt is. DZURANYl LA8ZL& A többség akarata ellenére díszpolgárságot kap Rozsypal Ungváriéi Ungvár, november 21. (Ruszinezkóí szar- kés bőségünktől.) Még ez év elejém történt, hogy Juszkovies Mór dr, asidópárti képviselőtestületi tag javaslatot terjesztett Ungvár városának tanácsa elé Rozsypal országos elnöknek Ungvár díszpolgárrá való megválasztás®, ügyében. A javaslat akikor lekerült a napirendről, mivel az elnökség nem tudta volna biztosítani az egyhangú szavazást, már pedig egy ilyen iinnepies aktus és kitüntetés csak akkor értékes, ha az a legszélesebb közbizalomból és köztiszteletből ered. A javaslat a közeli napokig ad acta feküdt, mig most hirtelen ismét elővették és a tanács többsége kiíorszirozta, hogy az ügyben a polgármester rendkívüli közgyűlést hívjon egybe, melynek egyetlen tárgya a Rozsypal országos elnök díszpolgárrá való választása lesz. A pénteken Ua'kmdó közgyűlésen sem a a kommunisták, sem a magyar ellenzéki pártok képviselőtestületi tagjai nem nesznek részt, úgyhogy a képviselőtestület kisebbsége fog egyedül dönteni a díszpolgár- ság ügyében Az ügynek ez a kiíorszirozása ellenzéki magyar körökben kínos feltűnést keltett. HA UTAZIK szállodában, , kávéházban, étteremben, mindenütt KÖVETELJE a PRÁGA! MAGYAR HÍRLAPOT 1030 november 22, szombat 3 Pompásan borotok ALLEGR0-n élesíti, amely vékony beretvapengékníl elsőrangún- >iöi/ an bevált élesitő- és fenőkészülék. Egy ió penge, amelyet állandóan az ALLEGRO-n élesít, egész éven át úgy vág, mintha ni lenne. Kétoldalú speciális kővel és bőrrel,e egánsan nikkelezve Ke 120.— y feketében Ke 96.—. // ,*y Kapható minden késmüves-üzletben, vaskereskedés- (C mtr ben és illatszerkereskedésben. Szlovenszkói és rusrinszkói lerakat: D, ENGEL, BRATISLAVA, Nyerges u, 6, Cseh-morvaországi és sziléziai lerakat: j Y. Jirsa, Prága-Nuale, Táboraká 30. I
