Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-16 / 262. (2483.) szám

I93Űnovember 18, vasárnap.

REGÉLÓ ROMOK OIENES ADORJÁN

Ili. TEREBES

Tulajdonképpen Tőketerebes, mert a Teo- kék nagy birtokokkal rendelkező nemzetség voltak a XIII. században Zemplémegye területén és valószínű, ihogy tőlük kapta ragasztott nevét. Még (helyesebben Pários, mert a tatár jár skor Pário? ispán építette és a vár maga századokon át e néven szerepelt a történelemben. Nemcsak nagynevű és hatalmas urak révén olvadt bele a köz sorsába, hanem mert az ország rendel két Ízben is itt tartották gyűléseiket. Első ízben akkor veit Párics- Terebesen országgyűlés, midőn 1454-ben a Giskra ellen hozott törvényt szövegemlék meg. Másodízben pedg a mohácsi vészre következő szomoruságos évben jöttek ide össze az ország rendel, hogy valamelyes világot vessenek a nemzetet körülfogó sötét káoszra.

A vár századokon át hol a Drugetheket, hol pedig a Petényieket uralta E két család küzdve küzdött a Tapaly, Ondava, Laboré és Bodrog völgyeinek egyeduraságaért s az ezen vidékekre eső várakból nemcsak egymást verdesi© ki, hanem ha úgy hozta magával a családi politika vagy a haragtól tüzesedé szittya homlok, még saját családjuk tagjai ellen is kardra mentek. Amint ezt megcsole- kedte Drugeth István, aki saját fivérét vette ostrom alá éppen Párics várában. Magán ezen a tényen napirendre tért volna akkoron a politikai és vallási kavarodásokkal túlfűtött kor. De az még ősapáink szemében is szokatlan pikantériával vonta be az esetet, hogy a hatalmas Drugeth István főispán e testvérostroma miatt — nótát kapott. No nem olyan nótát, amelyre vígan elbokázza az ember a palotást, hanem amelyik a vagyonelkobzás bús melódiáit harsogta a zöldasztalnál ülő komoly bírák ajkairól Drugeth István fülébe. Még talán e>z is beleillett ama kor kereteibe. De hogy éppen az alispán — a makacs erélyese égében sem jobbra, sem balra nem tekintő Barkóczy László — saját főispánját idézze törvénybe: ezen a megye urainak egyik része fölháborodott, másik része kacagott Nem is lett semmi eredménye Drugeth István megnótázáifának, csak éppen, hogy fivérének felesége az ostrom rémületei következtében idő előtt szülte meg idétlen gyermekét a szorongatott várban.

Nagyobb port vént föl az a másik eset, melynek ugyancsak Párics-Terebes vára volt színhelye. Az idősebb Drugeth György csöndesen élte boldog házasságának éveit világhíréé szépségű nejével, Dóczy Fruzsinával. De midőn az ifjú Szapolyai János Zsigmond elhalt: megszűnt a terebesi békés idill, mert Drugeth György, jóllehet lelkes híve volt a Szapol ya jaknak, de János Zsigmond ama végakaratába, hogy Békés Gáspár legyen az erdélyi fejedelem, nem nyugodott bele és teljes erejével Báthory István mellé állott. Másrészt a török támadások mind erősebben csaptak le a zempléni részekre, no meg a fő- ispáneág elnyerésére is gondolni kellett, hiszen a Drugethek tarsolyban hozták magukkal e világra főispáni pátensüket.

Mindez ügyek mozgást, járás-kelést igényeltek és ezért György ur nagyon keveset volt otthon. Ha pedig mégis Terebesen tartózkodott, akkor meg bezárkózott Tussay János nevű iródiákjával szobájába és tollba mondta neki a proklamációk, allegációk, postuláriók, inkrepációk és deferációk egész tömegét. Mikor aztán ismét elrobogott útjaira hol Erdélybe, hol a török ellen, hol a megy egy ülések re: Tussay hát egyedül maradt a vár szép úrnőjével, ő verebekre parittyázott, Fruzsina galambjait etette unaimáiban. Egyszer aztán azt mondta Fruzsina:

— Ej, mit nyüjjük az unalmat külön-külön. Tegyük össze. Vagy még nagyobb unalommá válik, vagy megsemmiződák. Próba szerencse. János diák, jöjjön kegyelmed lovagolni.

Parancs, az parancs. Addig-addig lovagoltak együtt, mig az unalom ugyan nyargalvást eliramodott tőlük, de ők viszont belelovagolták magukat — egymás karjába. Bs a vak is?- tenke bekötötte szemeiket. De János diák e köteléken át is szerelmese csillagszemének füzét kereste-nézte még akkor is, midőn a várur otthonvolt. Ilyenkor aztán morfondírozott is magában Drugeth György:

— Váljon miért pislákol hitvesemre ez a diák olyan nézéssel, mint aki nádmézet nyaldos? Csak nem vetett rá szemet? Hej, te diák, akkor...

A gyanakodó férjeknek már azon időben is használatos trükkjét vette igénybe: elutazásának adta színét. Ki is vonult szokásos kíséretével a főkapun, de azonnal visszatért egyedül a kis rejtekajtón. Lopva ért föl szobájába és megto rpant, mert a mellék szobában Tussay hangját hallotta:

— Ah, tündérek gyöngye, hold s csillagok

testvére, asszony teremtések remekbe készült csodája .., egy csókot... egy csókot...

— Térjen kegyelmed eszéhez — csitította öt Fruzsina — férjem gyanakodással telve és magam is egyik unalmat elhagytam, hogy a másikba essek bele, ez pedig kegyelmed folytonos szerelmi hajszolása.

— Hajszolom, amíg utólórem, amíg enyém lesz e bájkebel. S ha nem, én nem élem túl e hádesi kínokat, én ez ablakon át dobom le roncs életeimet.

Drugeth György e szavakra már nem tud| A |

I SALVATOR 1 3 FORRÁS I

ta türtőztetni hirtelen dühét Berohant, át- nyalábolta Tus9ayt és pillanat alatt a nyitott ablakon át lehajitotta a hatvan öles mélységbe, mialatt rekedten s torzult arccal kiáltotta:

— Beste rongy, te. Teljesítem im óhajodat, hogy ne rontsad e világon büzhödt élteddel az ájért.

Nem hallotta urának e szavait Tussay, mert már akkor teste ott bukdácsolt lefelé a kiálló köveken. Drugeth tekintetet sem vetett ájultan fekvő nejére, hanem rohant ki s vissza kíséretéhez. Ott lovára vetette magát s kiadta a rend ele tét:

—/ El! Lengyelhonba ... £;s

— Nagy, jó uram, de hiszen Tokajba indulónk — merte vélni főcsatlósa.

— Ne lefetyölj ebadta, hanem fölfelé szilien a Laboré mentén. Indulj 1

Sokáig ette Legyelhonban Drugeth György a számikivetés keserű kenyerét véres tette miatt. De midőn végre magas vérdáj ellenében visszatérhetett hazájába, Terebes vára már uj események és zavaros idők újabb s más forgatagában állott. Egy ideig Bethlen Gábor lobogóját lengette ormán a szellő, aki a várat fővezérének, Szóchy Györgynek ajándékozta. De midőn ezt a kapzsi s erőszakos főurat saját szolgái megölték, neje révén a vár ismét a Drugethekre szállott vissza. Hiába perelte maga Perényi Erzsébet, majd pedig utódjai a vár birtoklását — Drugeth kézen maradt az. Pedig a Perényieknek, ha másért nem, már csak a pálos kolostor miatt is jussuk lett volna a birtokhoz. Mert ebbe a mai napig is álló hatalmas épületbe 1502-ben a kiváló szép tulajdonokkal megáldott Peré- nyi Imre nádor telepítette be a magyar szerzet tagjait. Utódjai hol kikergették, hol meg visszahívták a jó pálosokat, mig végre 1789- ban végleg világi papok léptek helyükbe. Nemes alapítójuk a tőikéterebesi templom alatt nyugszik.

A Perényiek tehát végleg elvesztették a talajt lábuk alatt Terebes várában és Mokchay András leleszi prépost nagy pompával s fénynyel iktatta be főispáni hivatalába a terebesi várban Drugeth Zsigmondot. Midőn azonban

megakadályozza a gyakori rosszullétet, fejleszti a magzat csontképződését, nélkülözhetetlen terhes és szoptató nőknél.

az uj főispán királyi küldetésben Legyelhao- ha utazott, hogy az oda menekült kurucok betörései ellen a lengyel udvarnál óvást emeljen, alig hogy visszatért e nehéz útjáról, —* hopp! ott termett a vár alatt Thököly Imre as 5 kuruc-török csapataival, a várat bevette ém a főispánt fogva hurcolta Kassára.

— No ti Drugethek — mondta Thököly nagy magabizakodássa 1 — enyéim Homonua, Csiosva és Terebes, enyéim hát Zemrplémne- gye is.

De bizony Thököly uram a zempléni hatalom széke helyett a váradi börtönt ülte meg

és csapatai Terebesről is kivonulni voltaik kénytelenek. Mielőtt ezt tették volna, puskaporral aláaknázták a várat s felrobban Unták, 1686-ban.

Azonban a Drugethek napja is leaikottyrv dott ZsigmonddaL, mert benne a család kihat- ván, neje révén Tér ebe? a Keglevichek, majd Csákyak s végre az Audrássyak birtokába került. A XVIII. század végén Csáky Imre X vár omladékáiból építette föl a ma is álló impozáns kastélyt. Magából Pários-Terebea várából egyetlen torony áll még rejtőkben X kastély parkjának százados fád között. fis ott emelkedik mellette a gótikus stílus remeke, az idősebb, gróf Andráesy Gyula mauzóleuma, Munkácsy Mihály eredeti festményével: „Szent asszonyok a keresztfánál"

Vájjon mit suttognak egymással holdas éjjelen ott a terebesi park sűrűjében az Európa sorsát kezében tartott nagy államférfin és a középkor, majd az újabb kor, hol népszabadságért, nemzetért, családi javakért, terhek könnyítéséért, hol pedig önös oélokéi* küzdő s versengő oligarcha ősök nagy szellemei? ....

(A legközelebbi közlemény nov.

^ 304 számunkba® jelenik meg.)

A magyar Rimaszombatban

egyetlenegy magyar nemzetiségű népszámláió biztos sincsen

Prága ezer biztosa egytöl-egyig cseh lesz

Rimaszombat, november 15. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársának távirati jelentése.) A népszámlálási aktusnál igen nagy szerepe van a számlálóbiztosoknak, különösen nagy a szerepük az összeirási Ívvel való nép- számlálásnál, amikor is ők adják fel a meg- számlálandóknak a kérdéseket és ők töltik ki az összeirási iveket Természetes, hogy

megbízható, az összes érdekelt feleket megnyugtató eredményre csak úgy lehet jutni, ha a népszámláló biztosok személyében minden garancia megvan arra, hogy feladatukat kifogástalanul, az igazságkeresés szándékával minden elfogultságtól mentesen látják el.

Csek természetes követelmény, hogy a biztosok kinevezésénél a lakósság . nemzetiségi összetételét tekintetbe kell venni és a lakosság számarányának kulcsa alapján kell a biztosokat kinevezni. A belügyminiszter által szeptember 25-én kiadott 45-518—30 számú körrendelet értelmében a számlálási biztosnak az államnyelven kell beszélnie, a rendelet azonban ugyancsak azt is elrendeli, hogy olyan helységekben, amelyekben jelentékeny számú kisebbség lakik, számláló biztosoknak csak olyan egyéneket szabad kinevezni, akik a kisebbség nyelvét tökéletesen beszélik. U

A belügyminiszter arra vonatkozólag hogy a biztosok kinevezésében kisebbségi vidékeken a nemzetiségi kulcsot respektálni fogják, több Ízben határozott Ígéretet tett,

s ez egyenesen a népszámlálási törvény szelleméből és betűiből folyó posztulátuma a kisebbségeknek.

A járási főnökökre ruházta a népszámlálási kormányrendelet azt a diszkrecionális jogot, hogy a biztosokat kinevezzék. A járási Főnökök a kinevezettek listáját a tartományi elnökségié terjesztették be, amely a listákat átvizsgálta és jóváhagyta azokat, vagy esetleg változtatásokat eszközölt rajtuk. A járási főnökök és a tartományi elnök diszkrecionális joga azonban nem állhat ellenkezésben a törvények és xendeletek betűivel és szellemével és ha a kisebbségek jogai a biztosok kinevezésénél csorbát, súlyos sérelmet szenvednek, azért az egész kormányzat felelősséggel tartozik.

A biztosok kinevezése körül — sajnos — országszerte bajok mutatkoznak. Bajok mutatkoznak úgy a német, mint a magyar kisebbségekre vonatkozásban. Kirívó eset történt most Rimaszombatban, amely igazolja minden eddigi aggodalmunkat

Rimaszombat lakossága kilencven százalékban magyar és nagy magyar többségét az 1921. éri népszámlálás adatai is megerősítik. Ebben a városban tehát természetszerű követelmény, hogy a kinevezésre kerülő 22 biztos közül legalább 16 magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű legyen. De az már a kormányrendeletben és a belügyminiszteri rendeletben is határozottan megkövetelt posztulátum, hogy minden népszámlálási biztos tökéletesen beszélje a magyar nyelvet.

Ezzel szemben a száraz tényt a következőkben rögzítjük le:

Rimaszombatban a járási főnök 22 népszámlálási biztost nevezett ki. Ezek között magyar nemzetiségű egyetlenegy sincs. A 22 között öt van olyan, aki magyarul jól tud, a többi vagy gyengén beszél magyarul, vagy töri a magyar nyelvet, vagy magyarul egyáltalán nem tud.

Tessék elképzelni azt a népszámlálást, amelyet ezek a biztos urak fognak végrehajtani, amikor az összeirási iv 23 komplikált kérdésére kell kihallgatniok a csak magyarul beszélő feleket. A népszámlálási biztosok között csupán egy független ember van, az is egy Sützner Vratislav nevű cseh vendéglős, a többi mind állami alkalmazott, vagy egy- kettő szlovák magántisztviselő.

Olyan nagy sérelem érbe ezzel a rimaszombati magyarságot,* amely sürgős reparációra szorul, elsősorban a népszámlálás objektivitásának érdekében. Pártjaink népszámlálási bizottsága azonnal megtette a szükséges lépéseket, interveniált a belügyminisztériumban és sürgős interpellációt terjeszt be az összkor- mányhoz. Valószínű, hogy a törvény szelleme és betűje érvényesülni fog és a rimaszombati injuria sürgősen reparáltatik.

Prága német biztosok nélkül

Prága, november 15- Nagy-Prága területén közel ezer népszámláió biztossal és kétszáz revizorral hajtják végre a népszámlálási munkát

A prágai németek számbeli arányuknak megfelelőleg ötven biztosra és tiz revizorra tartottak igényt.

Prágában azonban egyetlen német népszámlálási fuukcionárust' sem neveztek ki Emiatt Dederra német demokrata városi képviselőtestületi tag interpellációt terjesztett be a városi tanács ülésén, amelyet azonban a többség elutasított. A német politikai pártok ma a sajtó utján nyilatkozatot hoztak a nyilvánosságra, amelyben

előre bejelentik, hogy a prágai népszámlálás eredményével szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetnek.

A népszámlálási ügy körül felmerülő jetemaé- geknek előreláthatólag súlyos politikai bonyodalmai lesznek.

— Magyar katolikus istentisztelet Prágában. A prágai Prohászka Kör ezúton tudatja

a prágai magyar kolónia tagjaival, hogy vasárnap, november 16-án délelőtt fél 12 órakor a Kelemen-templomban (Klementinóm,

I., Karlová u., Károly-hiddal szemben) magyar istentisztelet (szentmise és magyar szentbeszéd) lesz.

megnyílik Pozsonyban a Car!ion-bar

Sloweissko legelőkelőbb szórakozóhelye, Világvárosi műsor.

I ^TlLindar^, jobb szabóságba** £opXahx & | a beszólt" vódjagyriJ ti?

9