Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-16 / 262. (2483.) szám

8 IW Itt, iMárufk oson tagjainak nemzetiségi adatait, akik nem tartoznak a lakástulajdonos családjához, a biz­tos közvetlenül kérdezi meg. Ha ezek nincsenek otthon, a lakástulajdonos megmondja, hogy a biztos mikor találhatja őket. Ha ezek nemzetiségi vallomásában a biztos ..kételkedik, jogában áll az illető személlyel négyszemközti beszélgetést folytatnia. Minden magyar nemzetiségű a négyszemközti beszélge­tésen is szilárdan vallja magát magyarnak és ha a biztos befolyásolni akarná, erélyesmi tilta­kozzék ez ellen. A lakástulajdonos követelje a biztostól, hogy az önmagára és kiskorú gyermekeire vonatko­zólag bemondott nemzetiségi adatot mutassa föl Ugyanezt követelje a biztostól a háztartás minden egyes tagja. Ha a biztos mégis más adatot jegyzett volna be, nyomban legalább a háztartás két tagjának jelenlétében tiltakozzék a jogaiban megsértett érdekelt. Minden ilyen esetet, általában minden kapaci- tálási törekvést, minden szabálytalanságot, amit a biztos esetleg elkövet, a lakástulajdonos azon­nal jelentse be a magyarság pártjai valamelyi­kének helyi szervezetén, amely nyomban meg­keresd a hivatalos jogorvoslás módját. Minden népszámlálási ügyben minden magyar nemzeti­ségű teljesen ingyenes jogvédelmet nyer a ma­gyarság pártjai szervezeteinél A politikai hatáságon Ha népszámlálási ügyben a politikai hatóság­ra, járási főnökségre idéznek, jelentést teszek a magyar pártok valamelyikének helyi szerveze­tén, ahol ügyvéd-jogképvieelőt adnak mellém és annak kíséretében megyek el a kihallgatásra. A kihallgatáson hangoztatom, hogy magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű vagyok és semmiképpen sem egyezem bele, hogy nemzeti­ségemet és kiskorú gyermekeim nemzetiségét a járásifőnök megváltoztassa. Semmiféle jegyző­könyvet nem irok addig alá, mig a járásfőnök az ívbe előttem fekete tintával nem írja be a 15. rovatba, hogy magyar és mig a jegyzőkönyvet azóról-szóra meg nem értem. A politikai ható­ság előtti eljárásról azonnal jelentést teszek a pártszervezeten. Ha a járáafőnök akaratom ki­nyilvánítása ellenére más nemzetiséget ir be, 15 nap alatt föllebbezéssel kell élnem. A fölleb- bezést díjtalanul készíti el pártszervezetem, amely a hivatalos eljárás költségeit viseli. Mit keíi tenni a magyar albérlőnek, magyar cselédnek, tanoncnak, alkalma­zottnak stb. ha idegen nyelvű háztartás­ban lakik 7 Összes adataimat — a nemzetiségi adat kivé­telével —< közlöm a lakástulajdonossal. Gon­dom lesz arra, hogy a népszámlálás napján le­hetőleg otthon legyek abban az időpontban, amikor a biztos jön, ha ez nem lehetséges, meg­hagyom otthon, hogy mikor talál a biztos. Ha a biztos otthonomban megtalál, megmondom neki, hogy magyar nemzetiségű vagyok és kö­vetelem annak megmutatását, hogy a biztos fe­kete tintával tényleg magyar nemzetiségűnek irt-e be? Ha a biztos már elvégezte a háztartás­ban az összeírás munkáját és esetleg nem tér s hogy mindeddig nem érvényesülhet a tanul­mányait IcöMöiidiöai végző ée a télijéé klinikán praxissal táró egyébként idevaló kész orvos, sőt odvas fogamat sem húzhatja kő, hacsak — mon­dom — az összes szakvizsgáiknak újból aM nem vedd magát diplomájának ratifikálása végett. Mennyire lekicsinylők ezáltal miagát a nemzet­közi tudományt akkor, amikor a bukifeuoezők, labdarugók, galamiblövők, dijfbirkozók, minden­féle sportomberek is megbecsülik egymást nem­zetközi érintkezéseikben. Ezt a tilalomfát ülő volna tehát már ledönteni legalább ezen a téren, mert az orvos, ha igazán az, ha elismert operatőr, bizony-bizony máris több a mesternél, több a művésznél, közel jár az emberfölöttihez, e mint ilyen a szenvedő emberiség legnagyobb jótevője. Krisztus Urunk is a betegek gyógyításáról mu­tatta be a maga igazi embereaeretét sőt minden­hatóságát is. Ha meg nem az, akkor akár itt végezte tanul­mányait, akár pedig idegenben, bizony csak ten­gődni fog, vagy előbb-ulőbb az angyalcsinálás kétes machinációjában rajtaveszt. A katonaságnál közembereket és tiszteket egya­ránt bevonul tatnak időközi nagy hadgyakorlatok­ra, a közigazgatási közegeket időközi kurzusokra, a tonitóíkol havi eszmeceeréfcre s gyakoribb minta- tanítások bemutatására, a papságot kéthónapon- kint u. a, rekel lekcióikra hívják össze, csak éppen a vidéki orvosok vannak egészen magukra hagyat­va a továbbképzés szempontjából. Javasolom, hogy h kormány az orvosok számára szintén rendeljen el ilyen időközi továbbképző kurzusokat esetle­gesen időközi szolgálati beosztással a nagyobb méretű kórházakban és klinikákon, és pedig nem­csak a továbbképzés érdekében, hanem az újabb műszerekkel és azok kezelésével, vagy győgymód- szerekkel való tüzetes megismertetés végett is. Az orvosa egyesületek ugyan gondoskodnak arról, hogy tagjaiknak mindig az orvosi haladásnak a legjavát nyújtsák ée ismeretkörüket széleebitsék. Mivel azonban ez ez orvosi szeminárium kötelező hatállyal nem léphet fel az orvosokkal szemben, meg azután sokszor ezek az orvosi kongresszusok meg sem közelíthetők az olyan járási és körzeti orvosok részéről, akiknek a nyakálba több admi­nisztratív murika, mint gyógykezelés szakad, en­nélfogva ezt a továbbképzést a fent említett mó­don kellene megszervezni és minden közegész­ség] faktor számára kötelezővé tenni. Jó volna, ha az isik olás gyermekeik oktalan és Móelőtti nemi kioktatása helyett, amit egyesek túlbuzgósága megenged megának, — fokozott d^<rHA\VGkARHTRMI» vissza, hogy a* én nemzetiségi adatomat is föl- vegye, fölkeresem a biztost, bediktálom neki adatomat. Ha bármilyen módon sérelmesen jár­nának el velem szemben, nyomban jelentést te­szek a magyar pártok valamelyikének szerve­zetén. A történelmi országokban tanuló magyar diákok teendői A Prágában és Brünnben tanuló magyar diá­kok, mint állandó prágai és briinni lakosok szá­moltatnak meg és igy szlovénekéi, meg ruszin- szkói viszonylatban elvesznek a magyarság szempontjából. Ezért aki teheti, úgy rendezze dolgait, hogy karácsonyi vakációja már novem­ber 29-én megkezdődjék. Akinek azonban tanu­lóhelyén kell maradnia, a magyarság országos számaránya szempontjából gondoskodnia kell arról, hogy nemzetiségi vallomása érvényesül­jön. Prágában ée Brünnben számlálási iwel tör­ténik a népszámlálás, amelyet a lakástulajdonos tölt ki. A számlálási iveket november 27-ig kéz­besítik ki a lakástulajdonosoknak. A magyar diák tehát november 28-án jelentkezzék a főbér­lőnél, jelentse be, hogy ő magyar nemzetiségű és kívánja, hogy a főbérlő ilyennek is irja be. Győződjék meg, hogy ez tényleg igy is történt. Egylovae szánkóján a szolgabirói hivatal elé hajtat a tárcávári plébános. Hársfáivá egész intelligenciája a négyszögletű földszin­tes ház körül szorong. Várják a jelt az indu­lásra. Három portyádé kozákot a hönigi vár alján fogtak el az éjjel. A közeli Krinyica szénsavas vizében orosz tisztek fürödnek teg­nap reggel óta, a trénszekerök végtelen sora két nap előtt Eperjes felé vonult, — a vas­úti állomás minden cókimókját elvitték már. A postán csak a távinda dolgozik, ennek* is minden masinája egy-egy sróífal van csak a falhoz erősítve. A szekerek befogva, mene­külésre készen minden. Prémbundás köpenyében fel-alá topog a keményre fagyott havon a prépost. Lelket próbál a kétségbeesett lakosságba önteni — Minden órában meg kell érkezniük a hocmonnai csapatoknak, lehetetlen, hogy kardosapás nélkül engedjék ránk az ellensé­get — Meg leéli, meg kell, — dörmögi a posta­mester, — de hiszen már Őrié körül robbant­ják a hidakat, ha estig nem jön segitség, Kas­sáig ömlik a muszka. A Tiziám fejű patyikusné patyolatfehér ar­cán útnak gördűU könnycsepp fagyott meg a nagy hidegben. — Legalább ne hozattak volna el az uj szalonganiitúrát. Mindent elpusztítanak, min­dent magukkal visznek ... Csak a tarcavári plébánost nem hagyja el mértéknek az orvosi niépltíoeumofc lennének be- vetceitve sokkal nagyobb elterj editeégibeo, mini ahogy jelenleg itt-ott kóstolónak ez irányban va­lamit a köznek nyuj tanaik. Mert hiszen ami az egészségtannak a íközitudatba vailó begyökerezte- tése érdekében eddig történt, az nagyon kévéé és nagyon felezőmen úszó. Szörnyűség az, amit a enekszuális bajok álfculé- nce elterjedéséről irmaik, konferálnak állandóan, nemcsak a szociológusok, hanem tényleg az orvosok is. Ezt a rákfenét már gyökerében. — mielőtt el­lepné a társadalmait, — kell agyonütni Csakhogy nem a szabadszereleim hirdetésével és a prostitúció iötenitéeével, sem a kifencvenkileuc peroentes pikantériáikkal, strand olással, szemérmetlen fürdő- zeeeól és a koedukációval, — ahol nem ritkán lüáomtíprás adódók elő még a nevelőik részéről is, — hanem szigorú visszatéréssel a tizparanceo- latho* és annak minden tilalmához, mert az egyik bűn tudvalevőleg szüld a másikait. Ne engedjük art. még (kevésbbé tűrjük, hogy féltett fiatalságunkat maguk a nevelők, a vezetők, aa intézetek elcsábítsák az oltároktól 8 végered­ményben akaratuk ób tőílailmuk ellenéire is kiszol- gá Itassák őket a lefolyóknak és a prostitúciónak, amikkel ma már sem az orvosi rendelők, sem a rendőr-orvosi közegek nem képesek megbirkózni. Ennél a pontnál a civilizáció csődöt mond, mii- helyt a szenvedélyek eruipeiőiit fékező erkölcsi érzéket a ezabaidszetlem kirobbantja a serdülő leik ékből, mint a gőzkazánokról a biztosító szele­pét. Példa ró a falu népe, ahol kevesebb a civili­záció, de aránylag kevesebb a romlottság is, e amennyiben roanüott, azt is a civilizáció hatásának IköezörihebL Kérdem, miit tett a mii társadaimurik eddig a -missziós nővérek áldástermő munkájának az elő- mozdibásána és elterjesztésére, amely lintézmény Amerikáiban ma a legcsodáltabb és a legmeg­becsültebb. És méltán, mert a missziós nővérek főleg a rossz útra tért fiataillányok megmentése érdekében dolgoznak minden más villiámihárilónAl üdvös ebb eredménnyel. Végül m'iVr mint örvendetes tényt két! leszögez­nem azt, hogy a maii orvosi tudományos álláspont már nagy általánosságban nem zárkózik el a magasabbrendiö viitnlnamus lehetősége elől s az életjeleneégek vizsgál ódájánál nem bízza többé magát kizárólag az anyagi életszövevényeJk út­vesztőjére, hanem sok funkciót visszavezet arra a bizonyos víltalizmusra, amelyet az orvosi ikt 'ri'C^ felvett és amelyet mi teclőg'aji érteilemban oszt­hatatlan ée hallhatatlan léleknek nevezünk. Ha valami sérelem éri, tegyen azonnal jelentést a magyar pártok népszámlálási bizottságánál Prágában. A történelmi országokban szolgáld magyar katonák teendői Ugyanaz vonatkozik rájuk, mint a diákokra. A kaszárnyaparanc&nok állítja ki az ő lapjukat és a kaszárnyaparancsnoknak minden egyes ka­tonától meg kell kérdeznie nemzetiségi hovátar- tozását. Minden magyar katona bátran mondja magát magyarnak, mert magyar katonának lenni nem szégyen, hanem dicsőség és a magyar katona nagy erényeit az államfőtől kezdve min­den hivatalos fórumig a legnagyobb dicséret hangján emlegetik. A történelmi országokban élő magyar családok, illetve lakásbirtokosok teendői Kis csöpp vagyunk az idegen tengerben, de nem szabad elvesznünk, mert minden egyes ma­gyar léleknek nagy jelentősége van az országos arányszám szempontjából. Olyan városokban élünk, amelyekben a számlálást számlálási ív­vel hajtják végre. A számlálási iveket s a hiva­talos fölvilágosító magyarázatokat a hatóság hidegvére... — Nem bírom elhinni, hogy idáig juthat a muszka. Az ón falumban nyugodtan csépel a nép, iskolába járnak a gyerekek, ma reggel disznót öletett a gazdasszony. S mint jól rendezett melodrámánál, folyton muzsikál, dörög beszélgetésük közben az ágyú. Nyolc hatalmasan megrakott szekér kocog a kiriványi ut felől, A szolgabiró hajdúja a hid mellett lesi a menekülőket. — Mi újság, messze vannak még? — Dehogy messze, dehogy messze, ott kun­csorognak már Lubotin táján, valamitől meg­ijedhettek, este óta nem mozdulnak, valami­re várnak. De ha megindulnak, uzsonnatájt itt lesznek, vigyék az asszonyfélét, Isten lé- szen különben nékbek irgalmas. A plébános szánkójába mászik. — Megyek haza, rendbe fogni a népet. — Eszébe villan a nagy felelősség, mellyel a falu és kincsei iránt tartozik, máma kell még elintéznie mindent. Sok értékes öreg holmi fekszik több száz éve* templomában, de a tarcavári leányok és menyecskék mesz- szetájou híres szép arcába se fröccsenjen muszka sár. Be fogja várni az oroszt, a temp­lom -kincseit azonban biztonságiba kell helyez­nie. Elükön a bi-nóval, a falu gazdái várnak iá a plébánia előtt — Diosértessék, dicsórtessék... dicsértes­sék ... — s körülvették a szánt — Maradhatunk, vagy fussunk, főtisztelen­dő UT? — Mindent megtudunk az éjjel. Asszony­féle csomagoljon, a hegyen utolsó percben is a Szepessógnek menekülhetnek. A szekerek­kel legyetek készen. Gabonát, vásznat rakja­tok fel, ekevasat, mii másfélét csak nem fal fel a muszka. A sekrestyést és a tanítót a plébániába szó­lítja: —■ Ma nem fekszünk le, a templomban -fo­gunk rendet csinálni az éjjel. öreg templomi láda feküdt az ágy alatt, reverendája zöldre kopott szárnyával raegtö- rölgette. A. D. MDCXXVII. volt a fe­delébe otrombán vésve. Hálószekrénye fiók­jából kiikotor egy rozsdás kulcsot, s felnyitja a vasszerkezetű zárat. A plébáia sárga fedelű könyvei, a bőr zacs­kóba kötött régi aranydarabok pihentek a láda mélyén. Néhány kopott fényképet, s üve­ge? rámában tartogatott fehér kis koszorút helyezett a könyvek fölé. Aztán a láda elé térdelt, s lehajtott fővel hosszain imádkozott. Megkocogtatták az ablakot. A bíró kivámkozott a házba. — Nos, mi haj, András? — Nyugtaíliarok az embereik, főtisztelendő ur, bemennék Hársfai vára, talán jöttek azóta hirek. A pap fali órájára nézett, hat óra volt, künn tombolt a hóvihar, a szoba sötétjébe csak a kandalló pattogó hasábjai világítottak. — A jó Isten nem hagy el bennünket. Menj, András, békével, hátha jó hírrel jöhetsz. — írást adjon, főtiisztelendő ur, gubás pa­raszttal, még ha hites személy is, nehezen állnak ma a nagy zűrzavarban szóba az uraik. A plébános valami árjegyzékből kihullott nyomtatványlapra irta: — Kedves főbíró ur, nyugtassa meg An­drást, nyugodtafoibam fog csomagolni a nép. — Dicsétrle9sék a Jézus Krisztus!... Mind­örökké! ... — A pap magára maradt — Alig alszunk ez éjjel — gondolta, — jó lesz egy-két órácskát előre lepihennünk. — S úgy, amint volt, végigheveredett az ágyon. A kandalló pislákoló tüze sárgás-veres fény- karikákat rajzolt a fehérre meszelt falra. Halálos csend. A pap fejében végiigszáguklot- tak az elmúlt napok eseményei. Most már ko­molyam kellett a falu megmentésére gondol­nia, eszébe jutott a helyzet egész aulya^ bo­A plébános ur mu nkái 3gaz történet 1914 decemberéből 3rta: Hungaricus ü lator november 27-ig kézbesíti ki Mivel tennéswte- seo elenyésző kisebbség vagyunk, a nyelvhasz­nálati jog miránk nem vonatkozik, tehát oseh- nyelvü nyomtatványokat ée kioktatást kapunk. A számlálási ivet is cseh nyelven kell ki tő ke­nünk, a német nyelvet használnunk nem szabad, ötnapi időnk van a kitöltésre, gondoljunk rá, hogy december másodikénak reggeli nyolc órá­jáig, amikor a biztosok megkezdik kőrútjukat, hogy az iveket Összegyűjtőéi:, az ivek szabály­szerűen ki legyenek töltve. Ha azonban erre a cseh nyelv nem ismerésében nem vagyunk képe­sek, föltétlenül írjuk be az első rovatba kereszt­nevünket és vezetéknevünket (ezt persze ma­gyarul, úgy, ahogy keresztlevelünkön szerepel és nem cseh írásmóddal) és a 15. számú rovatba jegyezzük be ezt a szót: „Madarská4*. * A magyarság népszámlálási tízparancsolatá­nak utolsó mondatait véssük a szivünkbe. Édes magyar anyanyelvűnk megmentéséről és fönn­tartásáról van szó. Úgy segít meg bennünket az Isten, ahogy ragaszkodunk édesanyánk nyelvé­hez! Magyarok! Magyaroknak vaHjátok magato­kat mindig és mindenkivel szemben! Magyarnak lenni nagy és dicső dolog! molysága * a nagy felelősséggel saját sorsá­nak bizonytalansága is. Bevárja, ne várja be az ellenséget? Galíciai nagy borzalmakra s azokra a válogatott kegyetlenkedésekre gon­dolt, melyekkel a hithü papokat kínozta a* ellenség. Hej, ki tudja, nem alszik-e utoljára a békés falak kőzőtt?l Halk ajtónyikorgásra neszei.. * Fegyveres, prémkucsmás két muszka má­szik befelé a szomszédos ajtóp. A szoba sö­tétjében nem volt felismerhető a sötét ágy­takarón heverő pap. óvatosan körülnézett, a másik szobába is bepillantott s aztán a tűz mellé kuporodott a két feketeszakállas alak. Látszott rajtuk a halálos fáradtság. A plébános idegfeszi tő mozdulatlansággal figyelt — Ebbe a faluba íkellett menekülniök. A hegyen keresztül cipelték a ládákat, a fene nagy hóban elveszett a nyom. Az egész pénz­tár, körülbelül ötmillió lehet velük. Ha rájuk akadunk, jó kis summa nyomja markunkat! A plébános nem értett ugyan minden szót, a nagyorosz sokban különbözik a szláv tói, a beszéd értelmét mégis kihámozta. — Rendben a karabélyod? Aki most ránk nyit, halál fia! Némán hadart számlálatlan Miatyánkokat s mindem szavukat lázasan leste a szoba sötét­jében a pap. — Mikor lehet itt az első csapat? — Éjfélre megjöhetnek s ha Iván jól ve­zeti őket, pontosan körülzárjuk a falut. Elve nem menekszik senki sem s a pénzt, ha vé­gigkutatjuk is a falut, meg kell találnunk. Tiz percent a mienk, Ígérte a generális, hisz mi nyomoztuk ki a menekülőket Tomboló hóvihar osapdosta az ablakok S mintha a szél a falakon süvítene át, a papot rázta a hideg, össze kellett szorítania ajkát, hogy fogainak vacogása ne árulja el jelenlé­tét. — A leányokat, menyecskéket nem szabad bántani, parancsolta a főhadnagy, azokat ma­gunkkal visszük, a férfinépet azonban nem kell kímélni, az olvadó hó alól fognak majd tavasz- szal kibújni a megfagyott lábak. Sűrű stólát szedhet majd temetésükön papjuk, ha ugyan közben őt is ki nem lógatjuk a toronyabla­kon. A plébános a haldoklók imájába kezdett, össze-össze zavarta azonban a gyónási formu­lával s a végén már csak a tízparancsolat és a hét főbűn jutott eszébe. Nagy darab tönköt rakott a pislogó parázs­ra a muszka, piszkálás közben felsercegett a tűz, a szobában kellemes meleg áradt. A pap is izzadni kezdett az ágyon. — Minden jó lélek dicsérje az Urat... Háromszoros ágyudörgé? rázta meg a fala­kat. A két muszka felugrott — ők lesznek I Iván öcséd jól végezte dol­gát. Félóra múlva kezdődik a tánc. A falióra tompán kongatta az éjfélt. A plé­bános számolta az ütéseket. Minden percben itt lehet a biró. Csodának kell történnie, hogy megmentsük a falut. Jé­zusom, segíts 1 Az ablakon zörget valaki, — Andris. meg­jött, a két vadállat leüti, nem engedhetem... Vad elhatározással ugrik fel az ágyról, fel- rántja az ablakot, s beleordilja a havas éjbe: — Meneküljetek, lármázzátok fel a falut, nyakunkon az orosz... A szobában sötét van, a kandallóban mint rejtett macskaszem a hamu alól pkiog már csak némi parázs. Kopogtatnak: — Ave! — A nagyságos főszolgabíró ut tisztelted a főtisztelendő urat s üzeni, teseéík csak nyu­godtan lefeküdni, megjöttek Hotnounáról a hetes huszárok. Bódultán néz körül, szeméből az álmot dör­zsöli, riadtam könyököl fel a pap; — Megjöttek? vagy úgy? Gyújt* szivarra, András, s hörpintsd fel ezt a kis pálinkát, kutyának való hideg lehet oda künn, Jankó pedig fogjon a szánba, nem fekszem le, — ki­aludtam magam szörnyümód. A Hársfalviak között maradok ina éjjel. Reggel pedig nagy- misére harangoztass. áldaesék ax Ur nevel--------------—v m ij.pa— • s

Next

/
Oldalképek
Tartalom