Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-15 / 261. (2482.) szám

íwsu norembOT 15, szombat. 'PPACAI-MaG^AR-HTRIjAP 5 Revoíveres merényletei követtek el a japán miniszterelnök Hesmaguchi súlyosan megsebesült Á tettest elfogták London, november 14. Hamaguehi ja­pán miniszterelnök ellen ma reggel To­kióban revolvere* merényletet követtek el. Amikor a miniszterelnök a pályaud- xarra érkezett, hogy a hadsereg nagy őszi hadgyakorlatára utazzon, egy isme­retlen ember ugrott olcje és revolverével több lövést adott le rá. Hamagiuchi altes­tén súlyosan megsebosiilt, de az orvosok megállapították, hogy állapota nem élet­veszélyes. A merénylőt azonnal letartóz­tatták. Tokió, november 14. Az orvosok, akik a megsebesült miniszterelnököt ápolják, kénytelenek voltak a vérátömlesztés esz­közéhez nyúlni. Iváné Hamaguchi, a mi­niszterelnök másodsziilött fia, atyja meg­mentése érdekében az orvosok rendelke­zésére állott. Az ö vérét fogják átvezetni a megsebesült miniszterelnök ereibe. Tokió, november 14. A legújabb hírek szerint a miniszterelnök elleni merényle­tet egy huszonhárom éves Sagoja nevű fiatalember követte el, aki a „Hazafias Szövetség44 nevii reakciós szervezetnek tagja. Az általános vélemény szerint a merénylő azért követte el tettét, meri azon a véleményen volt, hogy Japán gaz­dasági krízisét a kormány politikája okozza. Prága, november 14. A lakó védelem kér­dése döntő stádiumba jutott, amennyiben ma délelőtt a lakásbizottság, délután pe­dig a kormány politikai bizottsága tanács­kozott erről a kérdésről és este hat órakor rendkívüli minisztertanács elé vitték a no­vella tervét. A két bizottság megegyezett abban, hogy a lakók védelméről szóló tör­vényt némi módosításokkal 1931 december 31-ig azzal a feltétellel hosszabbítják meg, hogy ezen időpontig a kormány uj javasla­tot nyújt be, amelynek már nem less provi­zórikus jellege, hanem a lakásproblémát véglegesen meg fogja oldani. Határozott ki­kötésük azonban a kormánypártoknak, bogv ezt a definitiv javaslatot semmi szin alatt sem szabad a jövő évi községi válasz­tások megejtése előtt uapirendre tűzni, vagy pedig ezekről vitába bocsátkozni. A felmondási okokra vonatkozólag újabb en­gedményeket akarnak biztosítani a háztu­lajdonosoknak, akik legalább két éve birto­kolják házukat. Ezek fölmond hatnak lakást, ha az a saját céljaikra szükséges és ezt bi­zonyítják. Abban az esetben, ha ez a fel­mondás a bérlőre szociális szempontból nem jelent exiszteuciális veszélyt, a háztu­lajdonos nem köteles a jövőben pótlakás­ról gondoskodni. A legvitásabb kérdés a lakbéremelés kérdése. Ebben a két bizott­ság nem tudott megegyezésre jutni. A szo­cialisták és az agráriusok közti ellentét igen nagy és ebben kell a mai miniszter- tanácsnak véglegesen döntenie. Szó van arról, hogy a lakbéremelésnél különbséget tesznek lakások és üzleti helyiségek közt. Lakásoknál minimálisan hatvanezer korona évi jövedelemmel biró bérlőnek lakbérét fel lehet emelni az 1911 augusztus elsejei alapbér 350 százalékára. A legvitásabb az, hogy a második kategóriának, amelynél a Jakbéremelést megengedték, 42.000, 45.000, vagy 18.000 korona évi jövedelem legyen-e az alsó határa. A szocialisták 48.000 koro­nás évi jövedelemhez ragaszkodnak, az agráriusok 42.000 koronáshoz kötik magu­kat, valószínű tehát, hogy a számtani kö­zéparányos 45.000 koronát fogadják el. A 45.000 és 60.000 közti jövedelemmel biró bérlőknél a lakbért az 1914 augusztus else­jei alapbér 850 százalékára lehet felemelni. Ez a százszázalékos emelés csökken a la­kók gyermekeinek száma szerint 225, illet­ve 200 százalékra. Ez természetesen még nem tekinthető végleges döntésnek, mivel nincs kizárva az sem, hogy a mai minisz­tertanács, amely lapunk zártakor még tart, könnyen ezen is módosíthat valamit. Az üz­lethelyiségek béremelése a következőkép van tervbe véve: kisebb helyiségeknél az alapbér 140 százaléka, közepes helyiségek­nél 200 és nagyüzemü helyiségeknél 350 százaléka. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy e* még nem végleges döntés, miután a vitás kér­désekben a ma esti minisztertanácsnak kell döntenie. ffi jövő liéfen a képviselőiéi meg is szavazza a novellát Prága, november 14. A képviselőhöz költ­ségvetési bizottsága egész napi vita után el­fogadta azokkal a módosításokkal, amelye­ket lapunk tegnapi számában közöltünk az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálko­dásáról, a söradóról és a különös kereseti adókról szóló módosító törvényjavaslatokat. Az eddigi terv szerint a képviselőház hétfőn csak rövid plenáris ülést tart és a szociálpolitikai bizottság még aznap este letárgyalja a lakástörvényeket, kedden folytatja a vitát és szerdán és csü­törtökön a plcnum elé kerülnek a lakás- törvények és még csütörtök este az adótör­vények, úgy hogy péntek estére várható az adójavaslatok feletti vita befejezése és a szavazás is. A terv ugyanis az, hogy a szenátus novem­ber utolsó hetében már letárgyalhassa a la­kás és az adótörvényeket, hogy ezek decem­ber elsejével már életbe is léphessenek. Mfeelgráii agrár ^enfferenciaii kitölt megitfiTCiíls l#we #w Iliin elsején lép életbe Xftzfis felolsk alakult a dunai Mentők export feleslegeinek értékesítésére Belgrád, november 14. Ma tették közzé a belgrádi agrárkonferencia határozatait, amelyek a búza, tengeri és rozs okszerű eladása érdekében kidolgozott javaslatot tartalmazzák. A javaslat szerint minden állam kötelezi magát exportfeleslegének pontos megállapítására és arra, hogy exportfeleslegét a közös köponli eladási iroda árai és feltételei szerint szállítja. A javaslat a központi iroda megszerve­zésére vonatkoztató indítványokat is tar­talmazza. A közös együttműködés kez­dete 1931. julius l ében van megállapítva. A szerződés betartására garanciákat nyúj­tanak egymásnak a szerződő felek. Uj ál­lamok csak a mostani aláírók hozzájárulása mellett léphetnek be a blokkba. Egyhangúlag megszavazták Iliiteaszkő 1931. évi költségvetését A kulturális tételnél Bianár lila és fiiapsr %ula tolmácsolta a magyarság követeléseit Pozsony, november 14. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) Az országos képviselőtestület csütörtök délután folytatta a költségvetés részletes vitáját. Az első szónok a kulturális fejezetnél Bianár Béla dir. (magyar nemzeti párti) volt. A költségvetésiben — mondotta többek kö­zött — 39 millió korona áll a kulturális cé­lokra. Ebből 27 milliót az államnak adunk vissza népiskolai célokra. Marad az összes kulturális ügyekre 12 millió 500 ezer korona. Ez a súlyos anyagi viszonyok között s költ­ségvetésünkhöz képest általában és aránylag kevés. Az ország 27 millió 500 ezer koronát áldoz népiskolákra, azonban ezekre a népisko­lákra semminemű befolyása nincs. Szinte elképzelhetetlen egy úgynevezett or­szágos autonómia, országos kormányzat, amelynek nincs joga népnevelését irányítani, sőt nincs meg a kapcsolat az országos elnök­ség és az iskolai referátum között. Indítvá­nyozza ezért, hogy készítse elő az országos választmány a mó­dozatokat, amelyekkel az országos igazga­tás és a tanügyi igazgatás között szerves kapcsolat létesülhessen. Szónok a továbbiakban a magyar nemzeti kisebbség nevében magyar főiskolát követel. A tanügyi állapotok jellemzésére' fölemlíti, hogy például Kassán az államfordulat előtt két főiskola: egy jogakadémia s egy gazdasági akadé­mia és két tanítóképző volt, jelenleg egy sincs. A jogakadémiát s a két tanítóképzőt beszün­tették, a gazdasági akadémia középiskola lett és ugyanott a magyar reálgimnázium egy ré­gi elemi iskola rossz helyiségében va.n elhe­lyezve minden szertár, segítő taneszköz nél­kül. De a szlovák gimnázium 13 osztálya is két, egymástól távol fekvő épületben van el­helyezve. A költségvetés legnagyobb része szubven ciók adása, de hogy mennyit adnak a magyar nemzetiségüeknek, milyen tétel áll e célra rendelkezésre, ez' sehonnan sem tűnik ki. Arról, hogy tényleg adandó a magyaroknak bármi is, erről szó sincs. Indítványozza en­nélfogva, hogy készítse elő az országos választmány azt, hogy a legközelebbi költségvetésben a kul­turális kiadásoknál „a magyar és német nemzetiségek kulturális céljaira44 címen megfelelő összegeket állítsanak be külön tételekben. A kultúra különben — fejezte be nagyérde- kességü beszédét Bianár Béla dr. — az em­beriség közkincse, talán egyetlen kincse és minden nemzet annyit ér, 'amennyit a kultú­rája. Amint mi magyarok tiszteljük mások kultúráját, fönntartjuk jogunkat kultúránk fennmaradásához és ápolásához. Ez a mi er­kölcsi kötelességünk, de állami érdek is. (Taps minden oldalon.) Utána Rubes dr. (szlovák néppárti) a szlo- vemszkói műemlékek megvédésére nagyobb szubvenciót követelt. Szlovenszkő egyik leg- monumentálisabb műemléke a kassai dóm, amely ma javításra szoruló állapotban várja a jobb idők elérkezését, amikor valaki majd áldozni fog a javítására. Zsirkó dr. tanár (szlovák néppárti) indít­ványt nyújt be arra nézve, hogy az álláspá­lyázatok kiírásánál a jövőben hagyják ki azt a kikötést, hogy csak az egyhangúlag érett­ségizettek pályázhatnak, miután ennek az in­tenciója nem telel meg a gyakorlati élet ta­pasztalatainak. Petrásek Ágoston (keresztényszocialista) indítványozza, hogy az országos hivatal fi­gyelmeztesse a járási főnököket, hogy sem­misképpen se akadályozzák a községeket a népiskolák fejlesztésében, hanem inkább se­gítsék elő ezt, sőt a renitenekedő községeket, — Epekő-, vesekő- és hólyagkőbetegek, valamint azok, akik hugysavas sók tulszapo- rodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „Ferenc József44 keserüviz haszná­lata mellett állapotuk enyhülését érhetik eL Az orvosi gyakorlat számos kiváló férfia hosszú megfigyelés alapján megállapította, hogy a Ferenc József viz biztos és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért sérvbajok­nál és prostatabetegségeknél is ajánlják. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. illetve elöljáróságokat minden törvényes esz­közzel kényszerítsék a szükséges iskolafej­lesztésre. Indítványát azzal indokolja, hogy számtalan iskola, főként állami iskola szo­rong lehetetlen helyiségekben és az építke­zés késik egyes községek, illetve elöljárósá­gok smaibotálása miatt. ftlapy Gyola beszéde Utána Alapy Gyula dr. (kér. szoc.) szólt hozzá a kulturális fejezetekhez, —- A nyolc&záz körül járó magyar iskolának min- csenek magyar tanfelügyelői, —• állapította meg töb­bek között Alapy dr, — pedig elegendő tudása, gyakorlati ember áll már erre a célra rendelkezés­re, akikben meg is bízhatnak. Itt azonban még nem tartunk, az iskolaautonómia, mint annyi mindéit, csak a demokrácia diszkussziójának tárgya lehet, de eredménye még nem. — A tanfelügyelők belehajszolják a felekezeti iskolákat az építésekbe. Évek óta folyik az iskola- bővítések munkája, de most egyszerre elakad, mert erre a célra nincsen kölcsön. Ekkor következik a magyar törvény alapján a közeógeeités Vagy az államosítás, amely ismét csak a községekre ró el­viselhetetlen terhet, mert az állaim még az iskola­Utolsó simítások s lakbémoveHán 1 SSrli jövedelme alapján való kategóriák szerint lesz a lakbéremelés! ■ag,j,{j.j ,,.i. a^jiiM.jB'B.i.!.1.. 'J ijuti ..i.i.ua UJIWjBB|t|CTBaingKMnraMmn««iHwniBWBrrmnirri'iiii^,T11'"il'l-<w —, 1—-nriiinntrívjnTjnpi'Miniunumnmii1 uintwiTTmurrírnaTry—irTftrpwijiwi—wimiiihwwisiwmmuohii i irrvp r'-murTTiHíinT ‘ 'i . r» Magyar nemzetiségűek! Magyar amyanyelvttek? A december második! népszámlálás tiz évre dönt nyelvhasználati JognnkrélI *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom