Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-15 / 261. (2482.) szám
1930 november 15, szombat. 'TR^GAI-A^AG^AR'HJ MiAP Szent-lyány: Az egyetemes egyház adósa a szlovenszkói magyar evangélikusoknak Méltóságteljes keretek közt ünnepelte meg a szlovenszkói evangélikus egyetemes egyház Eperjesen az ágostai hitvallás négyszázéves évfordulóját - A magyar evangélikus szövetség az egyház egysége iránt teljes lojatitással, de az egyházjogi adottságok teljes kihasználásával kezd uj harcot a magyar egyházmegyéért Eperjes, november 14. (Kiküldött munkatársunk jelentése.) Az eperjesi evangélikus ünnepségeknek magyar szempontból a legkiemelkedőbb eseménye a Magyar Evangélikus Szövetség szerda délutáni közgyűlése volt. Az ágostai hitvallás négyszáz esztendős jubileuma és az eperjesi vértanú-hamvak örök nyugalomra helyezésének hatása alatt a szövetség munkája is a jubileumi hangulat jegyében folyt le. Az egyházon belüli nemzetiségi béke lehetőségéit keresték az evangélikus vezérek .-megnyilatkozásai, de ugyanakkor az egyház jogi adottságok alapján épp a Luí- her-hangoztatta nemzeti egyenjogúság megva- valősulása érdekében továbbra is követelik, hogy7 a szlovenszkói magyar evangélikus egyházközségek magyar esperességbe tömörülhessenek és az egyházi önkormányzat kiélésének eme minimális föltételét megkapják. A közgyűlés ünnepélyes jellegét emelte az, hogy azon a kon vént nevében az egyetemes egyház leje, Fajnor Dusán püspök és Mérko- vics Rudolf dr. nyitrai egyházmegyei felügyelő, a szepesi német egyházmegyék képviseletében pedig Kiichbacher Albert dr. főesperes, Nitseh Andor képvise’ő, egyházfői ügyelő és az eperjesi -magyar-német egyház képviseletében pedig Kühbacher Albert dr. főespe- felügyelő is megjelent. zetek jubiláns alkotásairól. A belmisszió megszervezésére terjedelmes javaslatot terjesztett elő és indítványozza, hogy a szövetség karolja föl a diakonisszakép- zést, hogy a magyar falvak az elnémult magyar óvodák helyébe állítandó napközi otthonok vezetését ilyen képzett diakonisszákra bizhassák. A németgurabi iskolai kuriózum Egyed titkár beszámolt a németgurabi iskolai sérelemről. A németgurabi ev. iskolába az 1930-31. tanévben a beiratkozott gyermekek szüleik által bevallott nemzetisége a k"-étkező. Osztály Magyar Szlovák I. 14 1 II. 11 3 III. 20 4 IV. 20 4 V. 19 5 VI. 5 2 VII. 3 4 VIII. 3 0 ■ Tehát Gnrabon Összesen 95 gyermek iratkozott be a magyar és 23 gyermek a szlovák hittanra 'és mégis a 95 magyar gyermeknek szlovák tannyelven kell tanulnia akkor, midőn az egyház,hívek kinyilatkoztatták, hogy a szlovák tanulóknak hajlandók külön tantermet építeni és külön tanítót választani. A titkári jelentés végű! a magyar esperes- •ség szükségét hangsúlyozza. Szivemből óhajtom —- úgymond — a különféle nemzetiségű evangélikusok 'békés együttműködéséi;, hiszen a mai közös ünnepségek egyik kezdeményezője és sürgetője voltam, de hangsúlyozom, hogy az igazság előbbre való a békénél, Mletve egyedüli alapja a békének. Az evangélikus sajtó Lic Fizély Ödön jelentést tesz & szövetség sajtójáról. A szövetség kiadásában a következő kiadványok jelennek meg: Evangélikus Lap, Orgonaszó, az Orgonaszó gyermeklapja, továbbá megjelent az Evangélikus Könyvtár első jubileumi füzete, az evangélikus naptár, egy énekeskönyv és több vallástani tankönyv. SienMíáw József elnöki megnyitója Szení-Iváuy József nemzetgyűlési képviselő, . a szövetség világi elnöke megnyitó beszédében üdvözölte a vendégeket es megjelenteket. — Az események központja, — mondotta. — ma Eperjes. És ez a nap, amely a múlt nagy tradícióin éjiül föl, jelentős állomást kell, hogy jelentsen evangélikus egyházunk történetében. Bizonyos, hogy mi magyar evangélikusok egytől-egyig — akár mint egyének, akár mint testületek — a tiszta és mindé nbefolyástól, minden politikától mentesen az ágostai hitvallás alapján állunk és fogunk állani mindig és ezen az alapon akarjuk megteremteni egyházi életünkben azt a közhangulatot, melyre szükség van akkor, ha a teljes testvéri együttmunkálkodást megvalósítani akarjuk. Az első lépés történt meg arra, hogy Szlovenszkón a forradalmi erők következ- . lében széttagolt egyházi élet ismét egységessé váljon. Az első alkalom ez arra, hogy a szlovenszkói szlovák, német, magyar evangélikusok kéz a kézben dolgozzanak az ágostai evangélikus egyház erősítése érdekében és ezen hitvalláson keresztül a mi lelkűnkbe oltott mélységes tartalom: a leiismeret és a gondolat szabadsága érdekében. Ez a protestáns öntudat kötelez minket a krisztusi alázatosságra és türelemre, de ellenállásra is minden igazságtalansággal szemben. Kötelez ez akkor is, amikor akár a nemzetet, akár az egyént éri sérelem vagy támadás. A magyar ev. szövetség hivatását ebben a szellemben teljesítette. És amikor a magyar evangelikusság ezt a védelmi munkáját végzi, sohasem felejti el hitünk tanításait és sohasem volt benne a türelmetlenségnek nyoma. Mindig megmutatta készségét baráti és meleg kézszoritás- ra mindenféle nemzet evangélikusaival a szlovenszkói evangélikus egyház és az ágostai hitvallás alapján álló testületek és szervezetek erősítésére és feníartására. Számtalanszor mondottam e helyről, hogy minden széttagolódásnak ellensége vagyok és ha teljes eréllyel és protestáns önérzettel védem és követelem a magyar evangelikue- ság igazát, az csak azt jelenti, hogy van protestáns hitem és hogy a szlovenszkói egyetemes egyház keretén belül kívánom megoldani a kérdéseket. Ez adja meg nekünk az erőt ahhoz, hogy kimondjam: Egyetemes egyházunk adós a magyar evangélikusoknak. Hiszem, hogy azon az utón, melyen Isten segítségével elindultunk, áldás kiséri majd törekvéseinket. Üdvözlések Ezután Kühbacher Albert főesperes a német lelkészegyesület nevében üdvözölte meleg szavakkal a magyar evangélikusokat. Törköly József dr. szőnyegre hozza a magyar evangélikusok legfájdalmasabb kérdéséi, a magyar esperesség tervét. Hangsúlyozza, hogy a magyar evangélikusok kívánsága a legszigorúbb mértékben az egyházi alkotmány adta jogok keretein belül mozog s a szövetség a legszigorúbb jogi alapon kíván küzdeni érte. Javaslatára a szövetség kimondja, hogy a magyar esperesség kérdésében fönntartja álláspontját és igyekszik azt az érvényesülés stádiumába hozni. Sietteti az érdekelt egyházmegyék idevonatkozó állásfoglalását és amennyiben az eredménytelen lesz, akkor más törvényes utón igyekszik törekvésének teljesülését elérni. Megbízza a választmányt, . hogy e cél elérése érdekében teljes jogkörrel tegye meg a szükséges teendőket. A szövetség szükségesnek tartja a nyelvhasználati jog kérdéseinek tisztázását s ezért megbízza a választmányt, hogy egy féléven belül, még az egyházmegyei közgyűlések előtt készítse el azokat az irányelveket, melyeket az evangélikus szövetségbe tartozó egyházak és lelkészek részére helyeseknek és követendőknek vél. A közgyűlés által elfogadandó irányelveket leíratja az evangélikus szövetség egyházai és lelkészei részére, hogy a megfelelő szabályrendeleteket a nyelvhasználatot illetően a szövetségbe tartozó egyházközségek meghozhassák. A kisebbségi jog szabályozása általában hiányzik az alkotmányból, de sok más kérdés is van, amelyek a nyelv- használattal közvetlen, vagy közvetett ösz- szefiiggésben vannak és nincsenek kielégítő módon szabályozva az alkotmányban, s ezért egy alkotmány revízió, vagy alkoti magyar espsressiiért Az indiai kormány követelése a pánhindu konferencián London, november 14. A hindu-angol konferencián az indiai kormány képviselője az angol Jkormány képviselőjének memorandumot adott át, amelyben vázolja i azokat a lépéseket, amelyeket az indiai helyzet további fejlődése érdekében foga^ natositani kell. A jelentés megállapítja, hogy a hindu nacionalista mozgalom a müveit osztályokig eljutott A hindu kormány nem maradhat többé az indiai angol minisztérium egyszerű expöziturája, hanem a hindu nép akarata kifejezőjévé kell válnia. Az alárendelés helyett a mellérendelés rendszerét kell bevezetni. A pánhindu kormány olyan egységet jelentene, amely India belső ügyeiben teljesen függetlenül döntene saját hatáskörén belül önálló politikát követhetne. a választmányt, hogy sürgősen foglalkozzék ezzel a kérdéssel és tegyen előterjesztést a közgyűlésnek, hogy az evangélikus szövetség részéről megtörténhessenek a szükséges lépések egy zsinati törvényhozás elé tartozó indítvány előterjesztésére. Endreiíy János a jubiláns augsburgi ünnepségeken való kiküldetéséről számolt be, Fábry Viktor pedig a liturgia és az istentisztelet egységesítésére tett javaslatot. Smid István roasnyói lelkész a lelkészi kar kong- ma sérelmeit teszi panasz tárgyává s előterjesztésére a szövetség a következő határozatot fogadta el: A 122—1926-os kongruatörvónyben megállapított fizetéskiegészitést és lelkész! nyugdijat a lelkészi állás méltóságával nem tartja összeegvezhetőnek, követeli a törvény mielőbbi megváltoztatását olymódon, hogy a lelkészi javadalmak a hasonló tisztviselői kategóriák fizetésével egy színvonalra kerüljenek s a nyugdíjasok nyugdijából nyugdijilleték címén ne legyenek es»-~ közölhetők levonások. Követeli a törvény büntető szankcióinak a® igazság és humanizmus szellemében való megváltoztatását is, s ezek keresztülvitelénél! az érdekelt ielkésztestüleiek véleményének meghallgatását E határozatát a szövetség a* egyetemes egyház tudomására hozza s kéri az egyházi felsőbbséget, hogy keresse meg a, polgári pártok nemzetgyűlési képviselőit ás szenátorait a kérdéses törvény megváltoztatásához való hozzájárulásuk céljából s mindama más testületekhez is forduljon, melyeknek állásfoglalása a giker reményével kecsegtet A magyar evangélikus szövetség gyűlése után szerdán este az evangélikus templomban három nyelvű gyámintézeti istentisztelet, volt, melyen Skrovina turóci esperes szlovákul, Varga Imre poprádi lelkész németül, Kuszy Emil losonci lelkész pedig magyarul prédikált. Varga Imre német beszéde mély hatást keltett megrázó erejével, Kuszy Emil beszéde pedig nemzeti különbség nélkül nagy tetszészí és méltánylást aratott emelkedett fölfogásával és a jubileumi nap összefogó erejének kidomboritásával. M egyefeiüss konként jubiSáris ülése Eperjes, november 14. Csütörtök délelőtt 8 órakor zajlott le az eperjesi evangélikus ülések legfontosabb mozzanata, az egyetemes konvent ünnepi ülése az Ágostai Hitvallás négyszázesz- tendőe jubileumának ünneplésére. A templomban rendezett ünnepi ülést Vanovics János egyetemes fölügyelő nyitotta meg, méltatva a négyszázesztendős történeti múlt eporjesvidéki hagyományait. Eperjest a lutheranizmus Sion- jának nevezte, de az ünnepélyes pillanat dacára sem mulasztotta el az alkalmat, hogy disszonáns hangot meg ne üssön. — Sajnálattal kell megállapítanom — mondotta az eperjesi kollégium méltatása kapcsán —, hogy voltak idők, amikor a mi szlo- vák intézetünkben szlovák tanáraink részéről szlovák ifjúságunk üldözést szenvedett és az intézetből kizáratott csak azért, mert szlovák volt. Koncédálnom kell ugyan, hogy ez nem történt az akkori hatalmi körök nyomása nélkül, de ez a tény örökké sötét folt marad az evangélikus kollégium tiszta homlokán. Flórián Károly dr. professzor, volt polgármester, szlovák, magyar és német nyelven üdvözölte a sárosi esperesség nevében a konven- tet, majd Fajnor Dusán püspök szószékről méltatta a négyszázesztendős jubileum emlékét. Kicsi marad az a nemzet, mely nagy múltjára nem emlékezik —• mondotta többek- közt —, épp úgy kicsi marad az az egyház, amely hagyományait nem tiszteli. A vértanuk emlékéhez való ragaszkodás szerinte az egység keresésében kell, hogy nyilvánuljon. Keressük — úgymond — az egységet a Krisztusban: egyházban és a testvéri szeretekben. Hagyjuk el a köztünk lévő kis eltéréseket és csak a íautósai nézzük. Beszéde végén a püspök deklarációt olvas föl, melybén kifejezi a konvent ragaszkodását Luther ágostai konfessziójához. Klimo fölügyelő szlovákul, Faix esperes, a német evangélikus lelkészi kar nesztora, németül, Szent-Ivány József, a magyar evangélikus szövetség elnöke pedig magyarul tett vallomást a Confessio Augustiana mellett. Szent-Ivány deklarációin Általános várakozás és siri csönd támadt a teremben, mikor Szent-Ivány. fölolvasta a következő deklarációt: — A szlovák honi magyar evangélikus szövetség küldetésében, a szlovenszkói magyar evangelikusság nevében teszek ünnepélyes fogadalmat a 400 éves ágostai hitvallás mellett. Tanait soha meg nem tagadjuk. Életünket és munkánkat minden idők minden viharában ez fogja kormányozni. A lelkiismeret szabadságát és a tiszta bibliai igazságot mindenkivel szemben, aki ellene támad, megvédelmezzük. Védelmi eszközeinket a protestáns önérzet, a krisztusi alázatosság és keresztény türelem vezeti. És mert hiszünk mélységes nagy hittel Istenben, aki az ő egyszülött fiát áldozta az emberekért, ezért felemelt fejjel és görnye- dés nélkül hordozzuk a magyar sors súlyos keresztjét. —- Dicsőség Néked jóságos Atyánk! A Luther által szerzett „Erős várunk nés Markovics Rudolf dr. egyházmegyei felügyelő megköszönte az üdvözlést és kijelenti, hogy azért jött el, hogy megismerje a magyar testvérek óhajait és e tájékozódás alapján keresse az együttműködés lehetőségeit a hdttestvérek közti béke érdekében. Toperczer Géza dr. az eperjesi egyház üdvözletét juttatta, kifejezésre. Fajnor Dusán püspök ki másnemű elfog'altsága miatt kissé megkésve érkezett, szokott bensőséges meleg hangján az egyetemes egyház és a szlovák lelkészi kar üdvözletét tolmácsolta és a testvéri szeretet hangsúlyozta. Gömöry János ünnepi föl olvasása következett ezután. Az eperjesi vértanuk hamvainak tudós fölkutatója, aki, amióta nyugdíjban van, tudományos irodalmi munkásságává1! és fiatalos teljesítőképességével mindenkit meglep, a jubileumi alkalomra megírta és fölolvasta az evangélikus vallás éperjesvldéki terjedésének történetét. Bándy elnöki jelentése Bándy Endre esperes, a szövetség egyházi elnöke, elnöki jelentésében emelkedett szempontú áttekintést adott x a műit év eseményeiről. Javaslatára a közgyűlés Belmisz- sziói referensnek Szkalos Emil helyére, aki gyengélkedése miatt lemondott e tisztségről, Ghovan Sándor eset. neki lelkészt, a megüresedett választmányi tagságra tagnak Posdi József dr. roxsnyói egyházfelügyelőt választja meg s a szlovák leikégzsaövétség ülésére a magyar szövetség képviselőiül Greguss Gyula kassai és Smid István Rozsnyói lelkészekét delegálja. Egyed titkári jelentése Egyed Aladár sajőgőmöri lelkész titkári jelentésébe^ -méltatja a Gouiessio Augustia- na jubileumának jelentőségét Számunkra az Ágostai Hitvallás — úgymond — nem as a szűk karám, amelyből a türelmetlenségnek, a nemiömerésnek és gyűlöletnek a szava hallatszik, hanem olyan éleílendiíö erő, amely a megismerés és szeretet utján haladva fölismeri a más hitvallású egyházakban is Jézus nyájának tágjait s tiszteletben tartja azok tanait anélkül, hogy a maga egyházának tanaiból, történelmi jogaiból, jelleméből, evangélikus .világnézetéből és önérzetéből bármit is föladna. Egyed Aladár beszámol az egyes gyülekemánynovellálás megejtéséi vélik szükségessé. Megbízza tehát az evangélikus szövetség
