Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-24 / 244. (2465.) szám

6 Serédi hercegprímás római aljáról Budapest, október 23. Közel kétheti római tartózkodás után Serédi Jusztináén dr. bib-oros- herceg'primás tegnap Budapestre érkezett. Az egyháziejedelem a pályaudvaron az üdvözlések elhangzása után a nyilvánosság számára a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Római tartózkodásom alatt kétiaben Is magánkihallgatáson fogadott XI. Pius pápa őszentsége, aki nagy figyelemmel hallgatta meg jelentésemet a Szent Imre jubileumi óv föünnepségeinek sikeréről, amelyről egyéb­ként már Sincero kúriáiig kardinál ur utján, aki a pápa legátusaként vett részt ünnepsé­geinken, már értesülve volt. A Szentatya ér­deklődött az ünnepségek minden részlete iránt és örömét fejezte ki a magyar katolikusok öntudatos hitvallása fölött. Ezúttal ismét alkal­mam volt meggyőződni arról a nagy atyai szeretetről, amellyel XI. Pius pápa a magya­rok iránt viseltetik. Amikor elutazásom előtt búcsút vett tőlem, megbízott azzal, hogy hoz­zam el az ő kedves magyar katolikus hívei számára üdvözletét és apostoli áldását. — Rómában többizben tárgyaltam Gaspari volt biboros-államtitkár úrral is a keleti szer- tartásu katolikus egyház törvényeinek kodifi- kációjáról, amely munkában magam is részt fogok venni. A pápa állítólagos betegségéről elterjedt hí­rekkel kapcsolatban a heroegprimás a követ­kezőket jelentette ki. — A hírek nem felelnek meg a valóságnak. Őszentsége kitűnő szinben, pompás egészség­ben, nagyszerű munkakedvben és teljes fris­ses-égben találtam. Nyoma sincs rajta semmi­féle betegségnek, mozdulatai élénkek és fris­sek, egészsége kifogástalan. Kuszy Emil losonci ev. félkész negyedszázados pap: iuiüeuma Losonc, október 23. (Saját tudósítónktól.) A losonci ág. h. ev. gyülekezet öröm ünnepet ült. Most volt ugyanis tizedik évfordulója an­nak, hogy Kuszy Emilt, a losonci ág. h. ev. gyü­lekezet lelki vezérévé választotta. A tiz esz­tendős jubileum egybeesik egy másik, nem kevésbé jelentőségteljes évfordulóval. Kuszy j Emii lelkészi szolgálatának negyedszázados J jubileumával. Az egyházközség örömmel ra- i gádta meg az alkalmat, hogy szeretett lelki-{ pásztorának ezt a kettős jubileumát méltóan ünnepelje meg. A vasárnapi istentisztelet után rendkívüli közgyűlést tartottak, amelyen az egyházköz­ség tagjai csaknem teljes számban megjelen­tek. A közgyűlést Zorkóczy Ede egyházköz­ségi felügyelő nyitotta meg, aki tartalmas, szép beszédben vázolta a nap jelentőségét. Indít­ván j-ára Soherer Lajos nyugalmazott gimná­ziumi tanár vezetése alatt négytagú küldöttség hivta meg Kuszy Emil lelkészt a közgyűlésre. Zorkóczy felügyelő ezután azokat az érde­meket sorakoztatta fel, amelyeket Kuszy Emi) a lefolyt tiz év alatt az egyházi élet konszolidá­ciója, a hitélet fellendítése körül szerzett. En­nek a tiz esztendőnek az útját — úgymond — az alkotások hosszú sora szegélyezi. Ez az épí­tőm unka felemelő bizonysága annak, hogy ahol a lelkipásztor és a gyülekezet lelkileg össsze- forrtak egymással, ott az áldozatkészség szel­leme is erős. Beszéde végén a hivek szerete- ténok s a lelkipásztor nagy eredményeket fel­mutató munkája iránt érzett elismerésének vi­szonzásaképpen felolvasta Kuszy lelkész előtt az egyházközségi, közgyűlés egyhangú hatá­rozatát, amely amíg egyrészről teljes bizalmá­ról és ragaszkodó szeretedéről biztosítja a nép­szerű lelkészt, másrészről gondoskodni kíván a lelkipásztor értékes munkájának anyagi re- kompenzációjáról is. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Csicsmanec Iván járási főnök, mint a nógrá­di esperesség felügyelője az egyházmegye me­leg üdvözletét tolmácsolta a jubiláló lelkész­nek. Vüonszky József a gyülekezet magyar tagjai és az egyházi énekkar nevében mondott tartalomban gazdag üdvözlő beszédet, mig Víest Broníszláv a szlovák egyháztagok nevé­ben biztosította bizalmáról és szer etetőről a lelkészt. Szitás sy Bélán-é, az ág. h. ev. Nőegy­let, Demeter Jolánba a Leánykor, Benyik Béla igazgató-tanító pedig a tantestület nevé­ben adtak kifejezést hálájuknak és ragasz­kodásuknak a lelkipásztor nagyrabecsült sze­mélye és eredményes munkája iránt. Az üdvözlések elhangzása után Kuszy Emil mély meghatód olts ággal mondott köszönetét a szeretetnek megnyilvánulásáért. Ezt, az ün­nepei Intést — mondotta többek között — én nem vártam, nem ólhajtottam és meg nem ér­demeltem ! Hivatkozik az ágostai hitvallás egy mondására: Isten előtt, nincs emberi érdem é* az ember könnyen tévedhet! Ha eredmé­nyeket hozott a* 6 JeJJcipáaitari mnnfcáfe, ml 1930 október 24, péntek. , Érdekes bűnügy kerekedett Mám budapesti egyetemi tanár kinevezésével kapcsolatban Pénzbírságra ítélték a sebésztanár rágalmazóit Budapest, október 23.1 (Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelenít őse.) Ádiáim Lajos egyetemi ta­nár, a kiváló sebész, rágalmazási pert indított vitéz Csik László dr. egyetemi magántanár és Liezdkay László hírlapíró ellen. Csik a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete hivatalos lapjában azt irta Adóimról, hogy tolakodó magatartást tanúsított egyetemi tanárrá való kinevezése érdekében és amióta egyetemi tanár, azóta a hallgatók közt egy jótékony tün­dér járkál, aki arra birja rá a diákokat, hogy pénzbeli segély ellenében vegyék fel indexükbe Ádám tantárgyát. Ezt a cikket átvette Liszikay László Í6 és a mind­kettőjük ellen megindított rágalmazási perben teg­nap tartották meg a főtárgyalást, amely bővelkedett izgalmas jelenetekben. A vádlottak kérelmére a bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását, ami azonban a vádlottaknak csupán jelentéktelen rész­ben sikerült. Bethlen miniszterelnök és Kiebeléberg külitusz- iniiniiszter kihallgatásától a bíróság eltekintett. Az ügy koronatanúja Hosszú Kálmán járásbirósági tisztviselő volt, alti elmondotta, hogy bizonyos alapból tízezer pengő állott rendelke­zésére arra a célra, bőgj' szegénysorsu egyete­mistákat támogasson. A pénzt nem Ádámtól kap­ta, viszont fogházbüntetés terhe melllett sem volt haj­landó bevallani, hogy ez az összeg honnan szár­mazik. A legtöbb ttmu Ádám mellett vallott. A bí­róság este tiz órakor hird'ette ki az ítéletet, amely szerint a vádlottakat egyenként 200 pengő pénzbírságra ítélte, de az ítélet végrehajtását mindkét esetben felfüg­gesztette. A bíróság az ítélet indokolásában meg­állapította, hogy a vádlottaknak a két inkriminált tényállás közül egyiket sem sikerült bizonyitaniok. Ádám tanári állás betöltésére hivatott, törvényes intézkedéssel nevezték ki őt egyetemi tanárrá és ha Ádám ehhez az állásához ragaszkodott, ez a bíróság szerint nem tekinthető tolakodó magatar­tásnak. adata kell, hogy legyen. Az elindulás itt e té­ren is megtörtént s a tegnapi gyűlésen az if­júsági vezetők már a hozzávetőleges progra­mot is megadták. Ezeket legközelebb részle­tesen ismertetjük, hogy azok i? tudomást szíö- rezhessenek róla, akik nem prágaiak, vagy akik agyülésen nem vehettek részt. A részle­tesebb programból világlik majd ki, hogy mi az a tudományos és kulturális érdeklődési kör? melyben fiatalságunk művelődni és tanúim akar. Természetes, hogy az igy felállított pro­gram részletes felosztása és rendszeresítése aztán a szemináriumi munka első feladatát crttvmmiatsitss pragat totsholasoh munkaprogramja — 36 szakszemináriumi összejövetel a téli szemeszterben — Tegnap este tartották a prágai magyar aka­démikusok első taggyűlésüket, melyen a sze­mináriumok munkaprogramja és a Diákszem­le programjának megvitatása szerepelt műso­ron Briikk Sándor diákszövetségi elnök veze­tésével, aki egyúttal a prágai Mak-nak is el­nöke. A taggyűlés komoly és nívós mederben folyt Te. Ami a megemlítést külön is megér­demli, az a jelenvolt tagok feltűnő érdeklő­dése: az első évnyitó és tisztújító közgyűlésen mintegy 120 diák, a tegnapi taggyűlésen is kö­zel száz diák volt jelen, dacára, hogy sokan technikai okokból nem vehettek idejekorán tudomást a gyűlésről. UgyLátszik, az elmúlt évek szellemi harcai fölkeltették a diák töme­gek érdeklődését a maguk problémái és a cél­tudatos, kulturális és tudományos önképző munka iránt s a centrum vezérének számitó Brükk Sándor uj elnöksége jó jegyekben in­dul: ha a két ellenzéki csoportja közt a hala­dó közepet kiépíti, kilátás van arra, hogy az eddigieknél sokkal szélesebb diáktábort tud beállítani a komoly munkába s a szemináriu­mok reorganizációjával a prágai egyesület bő, nívós és rendszeres kulturális és tudományos vérkeringést teremt a szemináriumi gondolat keretein belül. A kezdeti tempó és az elános érdeklődés Ígéret lehet erre s az immár felvázolt munkaprogram alkalmas arra, hogy a többi egyetemi város ma.gyar diáskága is a maga szükségleteihez mérten felhasználja s ennek alapeívei szerint dol­gozza ki mielőbb a briinni és pozsonyi sze­mináriumi programot is. A szemináriumok reorganizációja azt jelenti, hogy az egyesület adminisztratív és társadal­mi élete mellett a diákmunka súlya a szemi­náriumok munkájára: az önképző és önmüve- lő tudományos és kulturális munkára terelő­dik át. A magyar diákság igy önmaga állítja föl, saját anyanyelvén, az annyira hiányzó kollégiumi és szemináriumi segóduuiverzitást s a tanítva tanulunk elvet a fiatalság aktív szemináriumi részvételével valósítja meg. A modern nevelés és önművelés tudománya ezt a módszert tartja a legalkalmasabbnak s a Iegeredményesebbnek, mihelyst ez nem puszta keret, hanem tényleges, nívós és szisztemati­kus munka. Magam is részt vettem a múlt napokban a prágai szemináriumi munka vezetőségének két előkészítő ülésén, ahol a reorganizációs program elkészült. így személyes tapasztalat s meggyőződés alapján mondhatom, hogy a szemináriumi vezetőség fölvázolt szervezeti rendje és belső programja alapul szolgálhat a továbbiakra s egyetlen szemeszter tapasztala­tai elegendők lesznek, hogy a végleges kor­rekciókat, melyek csak bizonyos praxis után tűnnek elő, megejthessék. Lényeges újítás, hogy a szorulná riximok ezentúl csak bizonyos számú (Prágában minimum 15) aktív jelent­kező esetén nyílnak meg. A hallgatók száma OBaDHraiinaHnMMBBHmmBV«MnHMBKHunBnHaH»flHHMMunn«BDD nem a maga emberi érdemének, hanem az Isten kegyelmének tulajdonítja. Mélyen meg­indító beszédét azzal a kéréssel fejezte be, hogy a gyülekezet maradjon mindenkor hü a maga őisi örökségéhez, vallásához, tradíciói­hoz s legyenek a gyülekezet tagjai buzgók a könyörgésben, az egyház építésének nagy munkájában. A lélekemelő ünnepséget a lelkész buzgó imája és a leánykar szárnyaló éneke fejezte ■ be. répezi. Nagy általánosságban az ifjúság itt el­fogadta Mágócsy-Dietz Sándor dr. tanácsát s igy a szemináriumi program lehetőleg ket­tős lesz: mintegy bevezető, általános isme­retterjesztő rész (kollégium) és részletes, speciális szakmunka (szeminárium), mind­egyik rész után beható vitával. Prágában az ifjúság hat szemináriumot ké­szül fölállítani. Ezek: 1. a jogi (ifjúsági vezető: Oszvald József, szakvezetőt most kérnek föl); 2. az orvosi (ifjúsági vezető: Fiedler Viktor, szakvezetőt most kérnek fel); 3. a szociológiai és közgazdasági (Horváth Ferenc, szakvezető Mágócsy-Dietz Sándor dr.); 4. irodalmi (Kubi- nyi László, szakvezető Szvatkó Pál dr.); 5. tör­ténelmi (Ragályi Antal, szakvezető Vécsey Zoltán dr.) és 6. technikai (szakvezető Thaisz László dr.). A női szemináriumot Irmann Klára dr. vezeti. Megfelelő jelentkező esetén jogi kurzus és a magyar történelmet ismer­tető kurzus nyílik. Itt kell megemlíteni, hogy a prágai diákság­nak is magáévá kell tennie ezeken kívül a Brünnben már bevezetett s nagyon figyelem­reméltó gondolatét: a nyelvkurzusok megren­dezését, melyet már uehi lehet eléggé az ifjú­ság figyelmébe ajánlani. A nagybizottság tag­jai által helyeselt és támogatott nyelvkurzu­sok megrendezéséről a prágai diákság veze­tőinek sem szabad megfeledkezni. A tegnapi gyűlésen érdeke? volt megfi­gyelni a kibocsátott szemináriumi jelentke­zési ivek befutását. A mintegy- nyolcvan je­len volt diák közül a következő arányban je­lentkeztek a szemináriumi iveken, melyek­re természetesen további jelentkezések lesz­nek: szociológiai é? közgazdasági 17, orvosi 16, jogi 15, történelmi 14, irodalmi 9, mérnöki 6. Biztosra vehető, hogy az összes szemináriu­mokban a jelentkezők meg fogják haladni a szükséges részvételi számot. A szemináriumok első összejöveteleiket már e héten megkezdik. Az összes szeminá­riumi összejövetelek addig, míg a diákklub meg nem nyílik, a „Charitas“-ban, a magyar menza immár kész, külön termében lesznek megtartva. A szemináriumok kezdete esti 8 óra. A sze­mináriumok első üléseit a kővetkező napo­kon tartják: október 23, csütörtök: történel­mi, október 24 péntek: irodalmi, október 28 kedd: szociológiai és közgazdasági, október 29 szerda: technikai, október 30, csütörtök: jogi és október 31 péntek: orvosi szeminá­rium. Ha a végrehajtás és a belső munka ugyan­olyan komolysággal és energiával fog folyni, mint a reorganizáció és az indulás, akkor a teljes program megvalósítható lesz. Hogy ez maradéktalanul megtörténjen, arról a szemi­náriumok vezetőségének kell gondoskodni. (S7- d ) nincs korlátozva. Az aktív résztvevők azok, akik kötelezik magukat (írásban a jelentke­zési ivén), hogy a szemináriumokról igazolat­lanamul nem maradnak el s hogy a vezetők által nekik kiosztott munkát (előadások, könyvbeszámolók, ismertetések, szakdolgoza­tok stb.) lelkiismeretesen elvégzik. Az összszemináriumok vezetősége, mely a diákvezetők és a szakvezetőkön kívül a diákelnökből, a kulturreferemsből s a Diák- szemle főszerkesztőjéből áll, rendszeres fel­ügyeletei fog gyakorolni a szemináriumi munka fölött. Az egyes szemináriumi vezetők a végzett mun­káról rendszeres naplót kötelesek vezetni s a mindenkori jelenlevők által sajátkezüleg aláirt jelenléti ivekkel igazolni, illetve kimu­tatni az érdeklődést. Ha valahol a látogatott­ság megcsökken, a vezetőség erről, azonnal tudomást szerez s közbelép, a gátló1 okokat megszünteti, a szeminárium vezetését másra bizhatja, vagy be is szüntetheti. A munkaprogramot h következőkép állapít­ják meg: mindig a jelentkezett érdeklődők nívójának s érdeklődési körének és kívánsá­gainak figyelembevételével, a legdemokrati­kusabb alapon. Az ifjúsági vezető a felnőtt szakvezetővel egyetértésben fölvázolja a jövő szemeszteri munkaprogram hozzá veiőleges anyagát. Ennek alapján kibocsátják a jelentkezés iveket s megfelelő jelentkező esetén össze hívják az első szemináriumi ülést. A rész­letes és végleges program csak ezen az első ülésen alakul ki s itt kívánatos, hogy a fel-; nőtt szakvezető ezen az ülésen jelen legyen, ; Amennyiben valamelyik szeminárium mégi nem tudott megfelelő felnőtt szakembert föl­kérni, a végleges program kiírásával várjon, mert szakszerű és tudományos munkarendszer szakember nélkül nehezen képzelhető el. Tekin tje ttel arra, hogy Prágában hat, a női szemináriumot i? idovéve hét s a jogi kurzust (kollégiumot) is beszámítva, összesen nyolc szeminárium fog működni. a szemináriumok minimális ülésszáma két­hetenként legalább egy kétórás összejöve­telben van megállapítva. A szemináriumok azonban természetesen el­határozhatják, hogy többször, hetenként is üléseznek. Ahol csali három-négy szeminárium műkö­dik, ott a legalább heti egyszeri összejöve­tel kívánatos. A rövidebb téli szemeszterben, a karácsonyi szünetet leszámítva, igy a prágai szemináriu­mok februáriig legkevesebb hat-hat összejöve­telt tartanak, csak a hat szemináriumot véve is, összesen tehát minimális 36 szemináriumi összejövetelt. Ezekhez jönnek aztán a női szeminárium, a jogi kurzus (jelentkezők esetén), a szabadegyetemi előadások, kul- turestek, társadalmi összejövetelek és ün­nepélyek. Prágában a szemináriumok rendszerint szer­dán, csütörtökön és pénteken üléseznek. A szombat és vasárnap társadalmi összejövete­lek, teaestéit, szabadegyetemi előadások s kulturestelk részére van szabadon tartva. Ked­den adminisztratív, elnökségi, választmányi stb. ülések iészére lesz szabadon tartva a ké­szülő diákotthon nagyterme. Ennyit a szemináriumok szervezéséről. A szemináriumok részletes belső program­ja, a szellemi rész kidolgozása a vezetők a szakemberek a m áttett? réztvevék közös fel­Műin beruházást tervek Komárom lövő évi költségvetésében Komárom, október 23. (Saját tudóeitónikitől) Ko­márom város számvevősége most fejezte be az 1931. évi költségvetést, melyet Sándor Ernő fő­számvevő szerkesztett és adott elő a városa tanács illésiéiben. A költségvetéssel most a város pénzügyi bizottsága foglalkozik és azután kerül a képviselő- testület elé A költségvetés 17 millió keretei között mozog, melyben a ren­des kiadásokon kivül a beruházások szerepelnek több mint 12 millióval. 1 Ezekben szerepelnek az uj közvágóhíd felépítése, a városi közkórháznak tüdőbeteg pa villannál való kibővítése, a piaci árusok bódéinak építése és más közhasznú építkezések, amelyek nagy része a be­ruházást is törleszteni fogja idővel. Nagy akadálya a városnak az a körülmény, hogy a járási hivatal rendkívül nagy késedelemmel; sokszor másfél év elmúltával intézi el a városi köz­érdekű ügyeket, ami miatt a város közönsége nem ritkán nagy anyagi károkat is szenved. A városa költségvetés már a napokban közszemlére lesz ki­téve a városházán. A város nagy építkezései mindenesetre mérsé­kelni fogják a városban uralkodó rendkívüli nagy munkanélküliséget a jövő esztendőre. A tervbevett városi bérházaik építése egyelőre lekerül <i napi­Csizi jód Sróxn Gyógyvíz A kontinens legerősebb |ód-bróm orrá síi1 Kérje az ivókúra használati utasítása:. Csizíiirdő. rendről, mert időköziben igen sok kislakás épült és ezzel a lakáshiány enyhült. Ellenben nagy visszatetszést keltett a járási választmány­nak az a határozata, amellyel megtagadta a vá­rosi mozgó-zinház építésére a.?, engedélyt, amellyel « város közönsége egy igi -t ,:ó> jövedel­mező objektum birtokába jutott volna. A város költségvetése legfelső fokon a országos választmány elé kerül elbírálás Góljából, ahol a beruházásokat db mérlegei és tárgyává teszik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom