Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-24 / 244. (2465.) szám
1980 október 24, péntek. "PRKCAI-MAC^AR-HlKLaP 7 Fontos országos és helyi SiénSéieNrö! tárgyalt a kassai kokszot. párlvezetőség Kassa, október 23. Az országos keresztényszocialista párt kassai helyi pártvezetésébe népes ülést tartott, amelyen Grosschmid Géza dr. szenátor, a kassai pártszervezet elnöke elnökölt. Megnyitó beszédében kegye le te s szavakkal emlékezett meg Ravasz István és Szarvassy László dr. haláláról. Mindketten értékes tagjai voltak a pártnak, amely számára elmúlásuk pótolhatatlan veszteség. Majd részletesen beszámolt Grosschmid Géza dr. mindazokról a politikai, társadalmi és kulturális eseményekről, amelyek úgy a párt, mint az egész szlovenszkói magyarság szempontjából jelentőséggel birnak. Beszámolóját a párt vezetőségi tagok élénk helyeslése mel- ett a nehéz gazdasági helyzetben való kitartásra, takarékosságra és céljaink elérhetése végett a legszorosabb összetartásra és a gyakoribb összejövetelekkel a pártélet élénkítésére való felhívással fejezte be. Utána Tost Barna prelátus-kanonok, helyettes polgármester rövid várospolitikai beszámolót tartott. Rámutatotf arra, hogy a párt a város gazdaságpolitikai munkájában mindig lelkiismeretesen helytállt és kötelességét mindenkor teljesítette. A párt városi képviselői mindig és mindenben a város érdekeit szolgálják ha nem is tudnak mindent száz százalékosan úgy elintézni, mint azt szeretnék, tekintetbe kell venni azt, hogy munkájuknak sokszor igen súlyos akadályai vannak, Majd részletesen beszámolt a város anyagi helyzetéről és a város kegyurasági kötelezettségeinek teljesítéséről. Ezután Fleischmann Gyula dr. tartomány- gyűlési képviselő a népszszámlálásról terjesz-1 tette elő gyakorlati érdekű és szakszerű je-j leütését. Különösen kiemelte a küszöbönálló népszámlálás nagy jelentőségét a nemzeti kisebbségek sze m pon t jából. Többek hozzászólása után Grosschmid Géza. dr szenátor bejelentette, hogy a párt november 9-én nagygyűlést tart Kassán, amelyen a párt országos f nőké, Szullő Géza dr. is részt fog venni. Ríhass y'sszaiüss’tla a pozsonyi «efs professzorok szlovikeüenes, demsralizéfó tanításait Prága, október 23. Martin Rázus, a szlovák nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője a Ná- iodnk: Noviny vezető helyén vitába száll C-ha- lupecky pozsonyi egyetemi tanár azon állításával, hogy a turócszentmártom deklarációnak! állam jogi tekintetben semmi értéke nem volt. — Milyen értéke van állam jogi szempontból a mávfoni deklarációnak? — írja Rázus. Eképp ‘“gyük fel a kérdést: vájjon a szövetséges államok elhatározásával és a prágai október 28.-vai Szlovenszkó sorsa véglegesen el vo!f-e intézve? Szó sincs róla. Szlovenszkót illetően még egész 1920-ig tényleg fennállt a jogi bizonytalanság. A magyarok a békekonferencián népszavazást követeltek. Aki emlékszik, azt tudja., hogy 1919-ben népszámlálás volt nálunk. S utána mindjárt 1920-ban is rendeztek újabb népszámlálást. Mi célt szolgált tehát akkor az első? Ahogy én vagyok informálva, az illetékes vrlágfórumon a népszavazás helyébe ennek eredményeit fogadták el. Ez tehát azt je’enti, hogy Szlovenszkó államjogi helyzete még a rnártoni deklaráció után is tárgyi alátámasztásokat igényelt! De menjünk tovább: Keletszlovenszkón Dvorcsák a maga embereivel a csehszlovák állam elleni céllal akart létesite-ni szlovák köztársaságot. Nézzük meg a dolgokat egész közelről. Ha nem lett volna meg a rnártoni deklaráció, akkor a vi’soni pontok kihirdetése után Dvorcsák ék nyilatkozata lett volna a szlovákság egyetlen megnyilatkozása. Nos és? Menjek még tovább? Megtehetném, nem akarom. Bizonyos azonban, hogy Szlovenszkó — bár szlovákok és a szlovák nemzet akarata ellenére, bármily sorsban is — de ma nem tartozna a köztársasághoz és a politizáló professzoroknak semmiképp nem volna most módjuk a pozsonyi Ko- mensky egyetemen hirdetni bölcsességüket. Azt hiszem, ennyi elég. Ilyen megvilágításban hatalmasabban és kifejezőbben tűnik elő a köztársaság létrehívásának munkájában a rnártoni deklaráció jelentősége is. Csak olyan emberek, akik a papiros világában élnek, gondolhatják azt. hogy a köztársaság ügye már 1918. október 28-ának prágai eseményeivel rés finita volt. Igenis nem volt az . . . És • hozzáteszem — inja Martin Rázus — még ma is körültekintőbbnek kell lennünk s az ész politikáját. nem pedig az ösztönök politkáját kell űznünk, nehogy bennünket, akik nagyságunk álmaiban ringatózunk, valahogy olyan eseméy Óriási rendőri asszisztenciával, páncélautón és páncélos motorcsónakon szállították a Hudson egyik szigetére Jack Diamondot, a handitavezért Diamond csak a rendőrfőnök hosszas hapacitátására egyezett bele elszállításába — Bombamerénylettől retteg a rendőrség Newyork, október 23. Jack Diamondnak, a hírhedt amerikai gangs temek, aki ellen az egyik ellenséges banda tagjai gyilkos merényletet követtek el, még a kórházi ágyon sincsen nyugta, A merénylet nem volt teljes sikerű, mert a banditatársainak golyói letemették ugyan a „sötét világfit”, de halálos seibet nem ütöttek testén. A bosszúállók tehát nem érték el céljukat és Jack Diamond is jól tudhatta, hogy még nem rázta le magáról a ráuszított bérgyilkosokat. Ezért hallgatott, amikor a rendőrség felvilágosítást kért tőle a merénylet egynémely részletére vonatkozólag. Tudta, hogy a rendőrség nem képes kicsavarni ellenfelei kezei közül a bősszuállás fegyvereit és még a kórházban sem érezheti magát biztonságban. De nemcsak ö volt evvel tisztában, hanem a rendőrség is. Naponta jöttek a fenyegető leveleik, amelyek százféle halálnemet helyeztek kilátásba Jack Diamond számára, nem utolsó sorban azt is, hogy az egész kórházat levegőbe röpítik. / Azóta állandóan rendőrök őrizték a kórház épületét, valamint Diamond szobáját és betegágyát. A rend közegeit azonban még ezek az óv- b.i!ézkédé-sek sem nyugtatták meg. Nem is annyira a banditavezér személyes biztonságát féltették, mint inkább a többi betegét és a kórház személyzetéét. Már pedig az egész poliklinikát mégsem akarták áldozatul vetni a banditák bosszújának. így érlelődött meg Mulrooneyben, a newyorki rendőrfőnökben az elhatározás, hogy a kellemetlen beteget eltávolíttatja a kórházból és olyan helyre viteti, ahol legalább a mások életét neon fenyegeti a Diamond ellen tervezett bosszú. Ezt az elhatározását Mulrooney rendőrfőnök tegnap tettre váltotta s azok a körülmények, melyek közt a bandita elszállítása megtörtént, újból Ízelítőt adnak az Újvilág viszonyaiból. Mulrooney tegnap reggel személyesen megjelent Jack Diadond betegágyánál, hogy megnyerje a banditavezér beleegyezését el- transzportálásához. Diamond először hallani sem akart semmiről, , csak akkor egyezett bele elszállíttatásába, amikor a rendőrfőnök megfenyegette, hogy rabkórházba helyezteti át. Mikor ilyen módon elnyerte a bandita „legfelsőbb beleegyezését'', parancsot adott az előkészületek megtételére. Ez korántsem ment olyan egyszerűen, mintahogyan az öreg Európában bonyolítanak le hasonló aktusokat. A beteg internálás! helyéül a Hudson folyó egyik szigetecskéjét szemelték ki, egy- magányosan álló épületet, ahol legfeljebb csak magát Diamondot röpítheti a levegőbe és a másvilágra az ellenséges bandák bombája. Odáig azonban biztosítaná kellett a transzport útját. Ez valódi amerikai méretekben 1 Írtén,t meg. A rendőrség délelőtt tiz órakor elzárta a kórházat környező városnegyed uceáit, ahol ebben az időpontban pezsgő élet szokott zajlani. A villamosforgalom megakadt, a kocsiforgalmat és a gyalogosok útját másfelé irányították. Amikor a rendőrség már az összes biztonsági intézkedéseket megtette, a rendőrfőnök személyes vezetésével egy rendőrosztag hozta le betegszobájából és helyezte a páncélos autóba a nagybeteg banditavezért. Azután megindult a menet a Hudson felé. Két oldalt negyven kerékpáros rendőr haladt, álig felfegyverkezve, a betegszállító kocsi mögött a rendőrfőnök autója haladt, rielyet rendörlegénységgel telt autók követtek és a sort motorkerékpáros rendőrök zárták be. A menet baj nélkül eljutott a Hudson folyó partjához, ahol már várt reájuk egy páncélos motorcsónak. Ezen vitték Diamondot a szigetre, melyet már előzőleg nagyobb rendőri készültség szállt meg. A sebesült bandita vezér elhelyezése akadály nélkül végbement s miután a rendőrfőnök instruálta a sziget védőőrségét, a különös aktus befejeződött. Tovább folynak a rimaszombati házkutatások Házkutatást tartottak az országos keresztényszocialista párt hely* irodájában és a párt helyi elnökének lakásán Böhrn titkár feleségét nem tartóztatták le Rimaszombat, október 23. (Tudósítónk távirati jelentése.) A Miskolczy-üggyel kapcsolatban a rendőrség ma délelőtt és délután újabb házkutatásokat eszközölt negyed- és ötödikben is. a mai nap folyamán házkutatást tartottak a keroszíényszocialis- ta pórt irodájában és Sipoes József bádogos- mester, a keresztényszocialista párt helyi elnökének lakásán. A pártirodából egy láda Írást szállítottak el a rendőrségre. A Siposs lakásán elrendelt házkutatás még folyik. A délelőtt folyamán Kassáról Rimaszombatba érkezett Martinék vezetőügyész a kassai rendőrség egyik magasrangu tisztviselőjével, hogy érdeklődjenek a nyomozás menete iránt. Böhm keresztényszocialista párttitkár feleségét nem tartóztatták le, hanem a vizsgálóbírónál történt kihallgatása után elbocsátották, mivel semmi gyanuok nem merül föl ellene. Nagy részvét mellett temették el a pozsonyi robbanás áldozatait Pozsony, október 23. (Pozsonyi szerkesztő günk telefon jelentése.) Ma délután négy órakor folyt le a lloth-féle patrongyár hét halálos áldozatának beszentelése az Országúti bonotani intézet előtt. A bon.eta.ni intézettől a virágvölgyi temetőig terjedő egykilométernyi szakaszon mintegy tiz-tizenkét ezer főnyi tömeg állót sorfalat. Délután fél négy órakor az összes pozsonyi üzemekben beszüntették a munkát, hogy a pozsonyi munkásság részt vehessen a temetésen. Délután négy órakor a leólmozott koporsókat föl rakták a. három gyászkocsira. Szivet- tépő jelenetekre került a sor, mikor a halotnyek lepjenek meg, amilyenket még álmunkban sem kívánunk mgunknak. Rázus ezután élesen elitéli a pozsonyi tudósok szlovákellenes tanításait és igy ir: — Nemcsak a rnártoni deklarációról hallunk ilyen diskurzust. Éppen ilyen lóhátról beszélnek itt is, ott is a múltúnkról, hogy nem történelmi múlt ... A kultúránkról, mely szerintük basztard kultúra ... A nyelvünkről, hogy bárdolatlan . . . Iparunkról, hogy életképtelen . . . Tan ügyünk ml, mintha csak 1918. óta kezdtek volna itt iskolákat építeni és igy tovább . . . Igaz lenne mindez? Nem igaz. Ez egyszerűen csak szélaprózási szándék és nemzeti öntudatunknak demoralizálá- sa bizonyos célzattal . * < V takat egyenként elhelyezték a gyászkocsin. Az elhunytak hozzátartozói autókon jöttek be Károlyíaluról, Lamacsról, Magyarbélről és Dévériyujifaluról. A három gyászkocsira rakták föl a mintegy ötven koszorút is. Ezr után a munkásdalárda elénekelte a „Miért oly borus“ kezdetű gyászdalt. Pozdech János virágvölgyi helyettes plébános két lelkész segédletével beszentelte a koporsókat, majd megindult, az impozáns menet a közeli virágvölgyi temetőbe. A munkások vörös szegfűkkel vonultak fel s ezeket a szegfűket azután a temetkezési szertartás után a koporsókra dobálták. A virágvölgyi temetőbe csak a hozzátartozókat, az egyes szónokokat, a sajtó képviselőit és a patrongyár hétszáz főnyi munkásságát engedték be. A rendőrségnek ez az intézkedése meglehetős tumultusra adott alkalmat, mert a tömeg be akart jutni a temetőbe. A rendőrség erős kordonnal azonban ellenállott a tömeg ostromának. A temető halottas- házában katafajkra rakták föl a koporsókat. Az egyházi szertartás után a munkás dalárda gyászdalokat énekelt, majd elsőnek Waisz János, a patróngyári munkások nevében szlovák nyelven, majd K. pausz Ferenc helyettes polgármester a város nevében búcsúztatta a halottakat: Intő példa ez a katasztrófa arra, hogy a város erélyesen követelje az ipartelepektől, hogy a legszigorúbb óvintézkedéseket vezessenek be hasonló katasztrófák elkerülése céljából. Ezután az ország nevében Kormán Mihály tartó mán y gyűlési képviselő, a pozsonyi szak- szervezetek nevében Facinek párttdtkár, a magyar szociáldemokraták nevében Fehér Ferenc, a német szociáldemokraták nevében pedig Kalmár Henrik városatya tartott búcsúztatót. Hat órakor ért véget a temetési szertartás. 1 A holttesteket holnap autón az egyes községekbe szállítják el, Pozsonyban csak egy temetés lesz, Seger Antóniáé, akinek temetés© holnap délután fog végbemenni a Zuc- kermandli-i temetőben. Pozsony, október 23. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjeientése.) A törvényszék vádtanácsa ma délben foglalkozott Valousok nyugalmazott törzskapitány, patrongyári üzemvezető feltolyamodásával, aki szabadláb raheűyezését kérte. A vádtanács formai okokból az iratokat visszaküldte a vizsgáló- bárónak. Newyorkban is színre kerül Móricz Zsigmond „Légy jó mmdhalálig“~ja Budapest, október 23. Érdekes kábeltáviratot kapott Marton Sándor dr. Newyorkból. A távirat szűkszavúan számolt be arról, hogy az egyik előkelő színház próbálni kezdte Móricz Zeigmondnak Légy jó mindhalálig eimü rendki-, vül sikert aratott nagyszerű darabját. Az érdekes hírrel kapcsolatban Móricz Zsigmond az egyik budapesti lap munkatársa előtt a következőket mondotta: — Marton ma délelőtt telefonált nekem és közölte, hogy Newyorkból kábelogramot kapott, amelyben az egyik színházi ügynökség közölte vele, hogy „Légy jó mindhalálig” cimti darabomat az egyik nagy newyorki színház már próbálni is kezdte. Hogy melyik, azt sajnos, nem tudom! A távirat csak annyit közölt, hogy a darab rendezését Rubeu Manóban, a legkitűnőbb amerikai rendezők egyike vállalta el és már alaposan bele is feküdt a munkába. Darabom nem eredeti címén fog színre kerülni, hanem amerikai neve Adolescence; Serdülés .esz. A távirat ezenkívül még arra kéri Mártont, hogy sürgősen küldje el Newyorkba néhány fényképemet. Ezenkívül nem tudok még semmit. Levelet várok a közeli papokban, ez majd mindenről részletesen beszámol és remélem, akkor majd többet mondhatok. Munkatársunknak arra a kérdésére, vájjon résztvesz e darabjának amerikai bemutatóján, Móricz Zsigmond kjielentette, hogy egyelőre nem szándékozik Amerikába utazni, erre esetleg csak később kerülhet eoc,
