Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-08 / 230. (2451.) szám
I xai Hámunk 12 oldal ÍX évi. 230. (2451) szám ■ Sierda 1930 október 8 I Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.~Ki A szlovenszkói és ruszinszlcói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZUPANY1 LÁSZLÓ FOPGÁCfl GÉZA Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL Panská ullce 12. 111. emelet. Telefon: 34184 SÖF QÖfi YCIMr HÍRLAP PRflHfl 1 f Csehszlovákia és Magyarország Prága, október 7, (d. j.) Először |ött a világlap híre, hogy Masaryk elnök Magyarország javára történhető halár revízió .lehetőségéről nyilatkozott^! azután jött az elnöki Iroda, illetve a budapesti csehszlovák követség helyreigazítása, mely ezt a hirt csak határmódositási eshetőséggé redukálta, amelynek esetén Csehszlovákiának szintén területeket kellene kapnia; aztán jött. a I.idővé Noviny formulája, mely melleit. Csehszlovákiának szóró! szóra ugyanolyan 'terjedelmű területet kellene kaparta, ami lyet, adna; aztán jött a Stöven - Sky Vecernik kommentárja.. vogy Csehszlovákia eled sorban Pozsonytól délre, az Ipoly mentén és Sátoraljaújhely vidékén kívánna terüle tgyarapit ást; aztán a Slovensky Dennik lé'vápeiő azzal a követeléssel, hogy mielőtt hatarmődositásrói egyáltalán szó lehetne, előbb Csehszlovákiának kapnia kellene Szobtól Sárospatakig egy 10—25 kilométeres sávot a Cserhát-M á tra-Bülkk hegygerincén Miskolc födött egészen Sárospatakig-vonuló határvonallal, ahonnan a Tiszáig húzódna le délre a határ s csak e követelés teljesitése után lehetne esetleg szó magyar ellenkövetelések kielégítéséről; azután jött a kormányelnök.cáfolata, mely meghamisított magánbeszélgetésnek minősítette az egész állítólagos interjút, legvégül pedig maga az Elnök is dezavuálta a világszenzáció elindítóját, az angol sajtóirodát; igy tehát most végre teljes a kép, tiszta a tényállás, világosan lehet mindent látni, világosan lehet diisztingválni. A csehszlovák közvéleménynek a nyilatkozat miatt nincs oka nyugtalanságra, sőt... Magyarországnak pedig nincs oka örömre, sőt... Starhemberg vissza akarja állítani a régi Ostmarkot A Heimwehr-puccsot már fölöslegesnek tartja A bécsi tartományi elnök éles kritikája a Heimwehr-vezér személye fölött - A nagysémetek és s demokrata pártok Sctiieber mellett Bécsi, október 7. Starhemberg belügyminiszter, Heimwehr-vezér, és Pfriemer, a stájerországi Heimwehr vezére, aki egyszersmind a Heimwehr alelnöke, tegnap Grácban újabb beszédeket tartottak, amelyekben bejelentcH-éfc a diktatúrái, Pfriemer dr. „Sauistaat”-nak mondta Ausztriát és qso- dali ozásának adott kifejezést, hogy a legutóbbi évek eseményei ellenére még mindig fennáll. Hango-ztatta, hogy a Heim wehr nem ejti ki többé kezéből a hatalmat, még akkor seon, ha megtartása céljából Béff<! ellen is kellene vonulnia. A demokrata páriámén ti rendszerrel egyer- smindenjkorra végezni kell. Kijelentette, hogy mihelyt a Heimwehr hatalomra kerül, követelni fogja tornákból, laikusokból és tisztviselőkből álljöÉpiaiini biróság fölállítását, amely a lymtóbbi évek valamennyi botrányát és panamáját ki fogja vizsgálni és ezek megismétlődését a jövőben lehetetlenné tenné. Ezután Starhemberg belügyminiszter, ragadta meg a szót. Kijelentette, hegy Pfriemer dr., Stájerország vitoaredzett vezérének céljai az ő céljai is. Irgalmatlan harc indul meg a marxisták ellen. „Majd meglátjuk, ki marad vesztes, én-e vagy a vörös boncok. Mi ketten nem férünk el ebben az országiban.4* Majd megbeszélte a Heiimwehr-mozgalom céljait, kijelentette, hogy a Heimwehr önállóan fog résaívenui a választásokban, melyekben csak kényszerből lép föl. Majd bejelentette a kiutasított Papst őrnagynak, a Heimwehr vezérkari főnökének Ausztriába való visszatérését, azután rátért arra, hogy a, Heiimweh r-puc-es már fölöslegessé vált, mert amit, a Heimwehr <1 akart ér:ra, az néhány hónapon belül, legkésőbb egy fél ér múlva már a kezében I©»z, Beszédét így zá.rta 'be; ..A nagy német haza ítésze vagyunk, visz- sza akarjuk állítani a régi Ostmahkot, hogy megteremthessük a nagy német hazát.44 A bécsi tairtománygyúilésen tegnap lármás vitára került sor. A szociáldemokrata többség éles szavakkal támadta a Vaugoin-kor- mány hi va tatba lépése óta észlelhető rendkívül erős lapkofozási gyakorlatot. A tarto- mánygyülés javaslatot fogadott el, amely tiltakozik a gyakori lapelkobzaéátc ellen. Seitz tartományi főnők, Béos város főpolgármestere, rámutatott azokra a gazdasági veszélyekre, amelyeket a jelenlegi kormány (politikája jelent. Danneberg dr. tartományi elnök kijelentette, hogy szembeszáll a sajtószabadság elnyomásának kísérleteivel s az uj miniszterekről főbbek között igy nyilatkozott: „Starhemberg ur fütyül a törvényre. Miniszteri minőségben is hivatkozott a kor- neuburgi fasiszta esküre és alig volt még miniszter, amidőn mint Heimwehr-veze tő olyan kiáltványt irt alá, amelyben bejelentette a legkétségtelenebb alkotmánysértést, Starhemberg ur még gyilkosságra is uszított. (Viharos fuj-kiáltások a többségből) Csak egyet mondhatok: Starhemberg ur még arra sem méltó, hogy Breitner városi tanácsosnak megoldja a saruját.'4 A La.ndbu.nd lapja, az Extrabla.il nyílt levelet intéz Seipel dr. volt szövetségi kancellárhoz, aki külügyminisztere a Vaugoin-kormánynak és kérdi, hogy szándéka-e személyével és múltjával fedezni azt a romboló munkát, amelyet a Heim- wehr megkezdett. Mialatt ezek a szólóéii csatározások folynak a jobb- és baloldal között, a választási harc tovább folyik és a közópártok blokalapitása is nagy lépésekkel halad előre. Schober dr. volt kancellárt holnap estére várják vissza Bécsbe és nemcsak a fővárosban, hanem az egész útvonalon, amelyen el fog haladni vonata, viharos ovációkat készítenek elő számára. A nagynémetek pártelnöksége és a demokrata középpártok Schober dr. és a középbiok mellett foglaltak állást. Schober dr. maga is nyilatkozik a Neues Wiener Tagblattban s kijelenti, hogy nem pártpolitikus és soha nem is lesz az. Nem alakit pártot, hanem a pártok felett állva ismét egyesíteni óhajtja a szétesett polgári középet. A budapesti Nemzeti Újság szintén interjút Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy bennünket, csehszlovákiai magyarokat kétszeresen érdekel mindaz, ami csehszlovákmagyar viszonylatban történik, mert sorsunk jobbrafordulásának lélektani föltételei egyedül és kizárólag a csehszlovák-magyar viszony barátibbra való fordulásától függenek. Kétszeresen érdekel bennünket minden. Érdekel mint csehszlovák állampolgárokat, akik ennek az államnak pénzzel és vérrel adózunk, és érdekel mint magyarokat, akik egy vér vagyunk a magyarországi magyarsággal. Hid vagyunk a csehszlovákok és a magyarországi magyarok között. Erre a történelmi belátásra épül Magyarország felé való külpolitikai koncepciónk, amikor, mint a csehszlovák állam polgárai, minden politikai erőnk és tudásunk latba vetésével azt követeljük és propagáljuk, hogy Csehszlovákia békés, korrekt, sőt barátságos viszonyba lépjen Magyarországgal. Követeljük ezt az adott helyzet legprimitívebb parancsából, mert tudjuk, hogy ha ez a viszony jó lesz, akkor a mi sorsunk is jobbra fordul, ha a magyarországi magyarban barátot Iáinak, akkor a kisebbség5 magyarság iránti bizalmatlanságnak és rosszindulatnak sem lehet lelki indokolása és talaja. De természetes .magyar ösztönből is követeljük ezt, mert a cseh szlovákom a gyár viszony baráti alakulása mellett mint csehszlovák állampolgárok és egyben magyarok sohsern kerülhetünk érzelmi dilemmák elé. De történelmi belátásunk is ezt a baráti viszony l tanácsoltatja velünk a többségi csehszlovák nemzetnek, mert a történelem ismétlődő beszédes példái azt bizonyítják, hogy a két nemzet egymásra van utalva s a nyugati szlávság nem virágozhatok föl a Dunamedenoe magyarságának barátságos érzelmű szomszédsága nélkül, sőt a két nemzet konfliktusai mindig kárt okoztak a szláv államiságnak. Ezéirt van az, hogy mi, kisebbségi magyarok, politikai jogaink érvényes! tésévei a csehszlovák hivatalos akaratot mindenkor a csehszlovák-magyar baráti viszony ápolására igyekszünk rávenni és rászorítani. Ezért van, hogy mi kétszeres aggodalommal fogadunk minden megnyilatkozást, mely e koncepciónkkal, a mi kisebbségi pacifizmusunkkal netán nem állna összhangban. E föltétien pacifizmus néző- szögéből kísértük figyelemmel a két ország viszonyának alakulását a legutóbbi napokban is a Masaryk-beszélgetés kapcsán. Az egész interjú-ügyben — még a miniszterelnök cáfolata után is — volt egy konkrét mozzanat: az elnöki iroda, illetve a budapesti csehszlovák követség helyreigazító nyilatkozata.. Mig maga az interjú valójában csak egy magánbeszélgetés interpretációja volt, addig a helyreigazító aktus egy magas csehszlovák hivatalnak a hivatalos megnyilatkozása volt s a hivatálo- diplomáéin továbbításával jutott az érdekelt budapesti magyar közvélemény elé. Természetesen olyan színezete volt a cáfoló szövegnek is, mintha spontán közeledési gesztus volna, annál is inkább, mert tudomásunk szerint a batármódositás gondolatának mérlegelésére eddigeíé semmiféle magyar hivatalos tényező nem tett kezdeményezést, sem pedig hasonló tárgyú, hivatalos jellegű megnyilatkozással nem adott ilyenre alkalmi okot. Az köztudomású dolog, hogy a magyar kormány intenciói közt szerepel a revízió gondolata, sőt a kormány nem egyszer kifejezésre is juttatta egy békés revízió lehetőségéiben való reményét, de ilyesféle javaslattal, pláne konkrét ajánlattal sehol nem állott elő. A hivatalos csehszlovák-magyar viszonylatiban tehát — mert csak a hivatalos viszonylat az irányadó — a magyarok ed- digelé nem vetették föl a legkényesebb témát, mely a két ország szomszédi viszonyát megzavarhatná. Az angol interjú nyomán kiadott csehszlovák helyreigazító nyilatkozat volt az első hivatalos szó, mely a két ország közt ezt a kérdést szóvá tette. Vágyás az a fonák helyzet állt elő, hogy a legkényesebb kérdést nem a magyar kormány, hanem fordítva épp a csehszlovák deimenti hozta elő. Még meglepőbb volt, hogy az igy létrehozott apropóból kifolyólag a szlovák lapok agresszív kampányt kezdtek és területi követeléseket reklamáltak Magyarország felé. A Slovensky Dennik legutóbbi száma már térképpel is szemléltette, „mi az, amit a magyarok nem szívesen vesztenének el“ s ajánlott országhatára egész Vácnál hagyná csak el a Duna vonalát. Világos, hogy az ilyen területéhség fitogtatása nem teszi szívélyesebbe a csehszlovák-magyar viszonyt. A Slovensky Dennik jelentőségét nemi akarjuk túlbecsülni, de azért mégis nyom a latban az, hogy a miniszterelnök pártjának, a legelső és legbefolyásosabb kormánypártnak az orgánuma. Hogy nem egészen jelentőség nélkül való, amit a Slovensky Dennik és a többi szlovák lap ir, látható abból is, hogy maga Masaryk elnök is jelentőséget tulajdonit nekik, amikor szombati, Öapek-féle interjújában igy szól; „Hálásan fogadtam a szlovák sajtó visszhangját, valamennyi lap, pártállásra való tekintet nélkül, elutasítja a szlovenszkói föld legkisebb részének is Magyarországhoz való csatolását." Sőt az Elnök magát a legintranzi- gensebb lapot névleg is kiemeli, mondván: „Nem kerülte el figyelmemet az sem, hogy a Slovensky Dennik kommentárjában a mi javunkra való határkiigazitásről is beszél.“ A C a pék-féle interjú bizonyára egészen híven fejezi ki a köztársasági elnök intencióit. A magyar kisebbségi közvélemény az itteni magyarság hídszerepének történelmi tudatával és annak nézőszögéből szemléli ezeket a jelenségeket és hallatja kritikai szavát — természetesen kihagyva az államfő tisztelet reméltó személyét és szavait mindennemű kritikából. Ezt a szerepet azonban a kisebbségi sorsra utalt magyarság épp a csehszlovák köztársaság érdekében csak akkor vállalhatja, ha megtalálja kulturális és gazdasági boldogulásának azon előfeltétele i l. .melyek szükségképpen az itt élő magyarság megelégedésére vezethetnek. Eddig sajnos kisebbségi sorsunkban csak csalódás, pae.perizálódás. kulturális és gazdasági intézményeinknek puztulása volt osztályrészünk. Azok, akik Csehszlovákia helyzetét tisztán látják, kénytelenek elismerni, hogy éppen a köztársaság mai nehéz gazdasági helyzetében fokozott érdekek fűződnek a hátsó gondolatoktól mentes jóviszony kiépítéséhez.
