Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-07 / 229. (2450.) szám
"« ——■» « % DL é*f. 229. (2450) siám * Kedd 1930 október 7 | Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfi; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kí. vasárnap 2.—Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Mentőt DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség; Prága 11* Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. ~ Kiadóhivatal; Prága 11. Panská ulice 12. III emelet Telefon: 34184. SÜRGŐN YCIM; HÍRLAP, PRAHA A Titánig sorsa érte at ói a levegőben az RÍ0Í ■ir.-rT-.TTnrTinri. filMIMHIII—HTiTMII mi Ml I !■ IIMIIII i II Két óriási légi katasztrófa vasárnap és hétfón RIÓI: 58 halott, 5 sebesfiit Borzalmas méretű kaiasztróSában pasztáit el a világ legnagyobb léghajója — Beauvais mellett lezuhant és 53 utasával szénné Berlin-Prága Lufthama-gép 8 halott égett a Kairó leié haladó angol óriásléghajó - A halottak között van Lord Thomson angol repülésügyi miniszter és az angol aeronautika hat legkiválóbb reprezentánsa — Közvetlenül a leszállás előtt zuhant le a drezdai tövőhle löldjére a LuHmnsa Berlin-Prága-bécsi repülőgépe léghajózási cékrkra. Caringtoníban a Legmodernebb eszközökkel felszerelt iégíhajógyá- rat rendeztek be, ezenkívül Indiában, Dél- Afrikában, Etgyiiptómban, Kanadában, Uj- zélandon és Ausztráliában is vannak légii a jócsarn okok és kikőtőáTbóook. Az R 101 borzalmas katasztrófája igazat ad Eckenernek, aki azt tanítja, hogy csak olyan léghajókat szabad forgalomba hozni, amelyek neun-robbanó héliumgázzal és a motorok üzembentartására nem-robbanő anyagokkal vannak ellátva. Ez az utóbbi követelmény különben a repülőgépekre is vonatkozik s épipen ezért a dessaui müvek igazgatója, Junkers professzor olyan repülőgépmotort konstruált, amelyet nehézolaj hajt, hogy a repülőgép esetleges lezuhanásakor az olaj ne gyulladjon ki. Az R 101 léghajót állami pénzből építették. Építése egy teljes esztendőn át tartott. A világ legnagyobb léghajója volt. Az 1927- :ben épült Z R III, amelyen Eckener dr. a földkörüli diadta'lmais utat tette meg, valamivel hosszabb ugyan, viszont azonban szélessége jelentékenyen kisebb és igy köbtartalma is kevesebb. A Z R III hosisza 236,6 méter, átmérője a legszélesebb helyen 30.5 méter, egész magassága 35.5 méter, köb- tartalma pedig 105.000 köbméter. Az R 101 hosszúsága 223 méter, szélessége 40 méter veit, míg köbtértalma 141.000 köbmétert tett ki. Prága, október 6. A légügyi közlekedés terén olyan borzalmas katasztrófa történt, aminőre eíbben a fiatal közlekedési ágban eddig még nincs példa. Mintegy húsz esztendeje áll a merev rendszerű léghajó, a német Zeppelin grófnak találmánya éts egyre jobban tökéletesített eszköze a légügyi közlekedés szolgálatában és Eckener dr. 1924-től végrehajtott, sikeres óceáni repüléseivel, azután a Zeppelinnek világkörüli sikeres kőrútjával fényes tanúbizonyságot szolgáltatott használhatósága mellett. A tömeges személyszállításnak jövendő közlekedési eszközét látták benne a szakértők, s bár Eckener dr. több nyilatkozatában óvatosságra intette a túlságos optimistákat és maga is kifejtette, hogy még sok javításra éts sok tökéletesitésTe van szükség, mig a Zeppelio-tipusu léghajók megfelelhetnek tulajdonképpeni rendeltetésüknek és a tömeges személy- meg áruszállításnak megfelelő eszközeivé válnak, az optimisták máris óriási reményeket fűztek a léghajóval való közlekedésihez. A léghajók tulajdonképpen nem egyebek, .mint repülő gáz tartályok, mert i a hajtógáz, amely a léghajót tulajdonképpen a levegőben tartja, rendkívül robbanékony hidrogéngáz. Éppen ezért a léghajó konstruktőrjeinek törekvése arra irányul, hogy a robbanás lehetőségét a lehető legkisebb mértékre szorítsák. Friedriöbsbafenben először olyan irányban tettek kísérleteket, hogy a motorok hajtóanyagát megváltoztatták, a nem robbanékony Blaiu-gázt használták, amelyet feltalálójáról, Blau német kémikusról neveztek el. Az angolok, különösen pedig W. C. Ridh- rnond és Scott őrnagy konstruktőrök, akik 1919 júliusában kis léghajójukon az első óceán repülést -végrehajtották, voltak az elsőik, akik az R 101 léghajóba, az angol technika eme büszkeségébe és csodájába, nehéz olajjal hajtható motorokat építettek be, mert ez a hajtóanyag nem olyan könnyen robbanékony, mint a benzin. Amerika az a szerencsés ország, amelyben olyan hajtógázt használhatnak, amely nem robban, tudniillik a héliumgázt. Európának nincsenek théliunifonrásai. A héliumnak beszerzése az elszegényedett Európa számára szinte lehetetlenség, mert ez az anyag rendkívül drága. A német kémikusok ezért azon fáradoztak és fáradoznak, hogy mesterséges utón állítsanak elő egy nem robbanékony anyagot. Hogy azután már a közeljövőben eljön-e annak az ideje, hogy ezt a gázt a légügyi közlekedésiben használni lehessen, erre vonatkozólag még csak jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Az R 101 borzalmas katasztrófáját valószínűleg arra kell visszavezetni, hogy a léghajót az erős szél túlságosan leszorította a talajhoz cs eközben motorainak ereje nem volt elegendő ahhoz, hegy a léghajót újból la magasba emelje, az óriási alkotmány tehát egy dombhoz csapódott, mert csupán százaié teres magasságban tudott szál tani. A légiia jóköziek edésil>en a legfontosabb követelmény az, hogy a legénység olyan precíz összhanggal dolgozzék, mint ahogy tökéletesen illeszkednek egybe a gép alkotó elemei. Pr i ed-r ichsh afeníben hosszú évek együttműködése után ez a helyzet alakult ki, ott mindenki úgy végzi munkáját, mintha pontosan járó óraműbe lenne beállítva, ott vallóban érvényesül az elv: the rigíht mán on the ráght piacé. Angliában azonban nem ez a helyzet, mert ott éveken át nem használták a .léghajót és igy nem rendélkejfaek elég tapasztalattal. Az R 101 kanadai útja csak az elmúlt hónapokban sikerrel járt ugyan, de mégsem tett elég próbautat ahhoz, hogy a legénység minden tekintetben tisztában legyen kötelességeivel és feladataival. Anglia számára a béghajózás kifejlődése rendki1vül fontos, mert hiszen ez a légi közlekedési eszköz pompás összekötő kapocsnak szerepelhet az anyabi rodalom, a domi- nionok és a gyarmatok között. Ezért az angol kormány, amelynek külön légügyi tárcája van, már több millió fontot áldozott Prága, október 6. Az R 101 vasárnapi katasztrófája, ha a legnagyobb is, de neun az első a lé^ajóközlekedés terén, amely Angliát érte. Már 1921-ben lezuhant a Humiber felett egy léghajó, amelyet az amerikai kormány megbízássából egy angol társaság épített. Ennél a katasztrófánál negyvennégy ember halt meg és csupán hatot sikerült megmenteni. A szerencséttenség egy próbaút alkalmával történt és az idézte elő, hogy a léghajó bordázatát igen gyengének konstruálták meg, hogy minél több egyéb terhét vehessen fed. A léghajó a szó szoros értelmében kelté törött. Olt pusztult a konstruktőrön kívül az egész amerikai vásárló bizottság is Még súlyosabb katasztrófa történt 1923 december 22-<ón a reggeli órákban a Földközi tengeren, Szicília közelében, Szia ki a és Pantellaria szigete között. A Dixműiden francia léghajó zuhant le cs ötvem ember vesztette életét. A léghajóba 18x9 méter méretű kényelmes szalon volt beépítve, az ebédlőben öt ven iszemély étkezhetett, a Z R Ill-tmal szemben külön dohányzóhelyisége is volt, mig a Zeppelinen tilos a dohányzás. Hosszú folyosó mentén helyezkedtek el a hálókabinok. A léghajó oldalára hatalmas üvegtáblák voltak alkalmazva, hogy a léghajó testébe, a motoros kabinokba mindig be lehessen tekinteni. Oldalán szabad folyosó szaladt kör* he, amelyre az utasok éppen úgy kimehettek, mint ahogy a hajó fedélzetén ligézni szoktak és az utasok onnan szemlélhették az átrepült tájak gyönyörűségeit. Mig a Zeppelint öt Maybach-féle 530 lóerejü motor hajtja, amelyek 2650 lóerőt fejtenek ki s 128 kilométeres maximális sebességgel lendítik elő a Zeppelint, addig a% R 101-an öt Beártnore-Tomadt tipusn motor volt, mindegyike 650 lóerő teljesítő képességgel, úgy hogy ha az összes motorok üzemben voltak, 3250 lőerőit fejtették ki és 140 kilométeres maximális sebességet érhettek el. Még ma sincs felderítve a léghajó pusztulásának a rejtélye, mert azt a feltevést, hogy a léghajót váratlanul villámcsapás érte, nemcsak Eckener és a legtapasztaltabb légii ajókapitányok vetették el, hanem az ösz- szes elméleti 'szakértők is. A legsúlyosabb veszteség, amely Németországot a háború előtt érte a légügyi hajózás terén, az L 2 pusztulása volt, amely a Zeppelinek sorában az L Z 18 jelzést viselte és a német tengerészet számára épült. Mielőtt a léghajó állomáshelyére. Johannis- talba indult volna, 1913 október 17-én huszonhárom főnyi legénységgel próbautra ment, azonban a levegőben a pukkanógáz felrobbant, a léghajó a régi berlini légi kikötő felett kigyulladt, teljesen romokban zuhant a földre s a legénység nagy része elpusztult, akik pedig súlyos sérülések árán menekültek, azok is hamarosan életüket veszte!(ók. Már nem volt ilyen nagy méretű az a szerencsétlenség, amely 1923 szeptember elsején Az eddigi íéghajóka