Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-07 / 229. (2450.) szám

"« ——■» « % DL é*f. 229. (2450) siám * Kedd 1930 október 7 | Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfi; külföldre; évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kí. vasárnap 2.—Kt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Mentőt DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség; Prága 11* Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. ~ Kiadóhivatal; Prága 11. Panská ulice 12. III emelet Telefon: 34184. SÜRGŐN YCIM; HÍRLAP, PRAHA A Titánig sorsa érte at ói a levegőben az RÍ0Í ■ir.-rT-.TTnrTinri. filMIMHIII—HTiTMII mi Ml I !■ IIMIIII i II Két óriási légi katasztrófa vasárnap és hétfón RIÓI: 58 halott, 5 sebesfiit Borzalmas méretű kaiasztróSában pasztáit el a világ legnagyobb légha­jója — Beauvais mellett lezuhant és 53 utasával szénné Berlin-Prága Lufthama-gép 8 halott égett a Kairó leié haladó angol óriásléghajó - A halottak között van Lord Thomson angol repülésügyi miniszter és az angol aeronautika hat legkiválóbb reprezentánsa — Közvetlenül a leszállás előtt zuhant le a drezdai tövőhle löldjére a LuHmnsa Berlin-Prága-bécsi repülőgépe léghajózási cékrkra. Caringtoníban a Legmo­dernebb eszközökkel felszerelt iégíhajógyá- rat rendeztek be, ezenkívül Indiában, Dél- Afrikában, Etgyiiptómban, Kanadában, Uj- zélandon és Ausztráliában is vannak lég­ii a jócsarn okok és kikőtőáTbóook. Az R 101 borzalmas katasztrófája igazat ad Eckenernek, aki azt tanítja, hogy csak olyan léghajókat szabad forgalomba hozni, amelyek neun-robbanó héliumgázzal és a motorok üzembentartására nem-robbanő anyagokkal vannak ellátva. Ez az utóbbi követelmény különben a repülőgépekre is vonatkozik s épipen ezért a dessaui müvek igazgatója, Junkers professzor olyan repülő­gépmotort konstruált, amelyet nehézolaj hajt, hogy a repülőgép esetleges lezuhaná­sakor az olaj ne gyulladjon ki. Az R 101 léghajót állami pénzből építet­ték. Építése egy teljes esztendőn át tartott. A világ legnagyobb léghajója volt. Az 1927- :ben épült Z R III, amelyen Eckener dr. a földkörüli diadta'lmais utat tette meg, vala­mivel hosszabb ugyan, viszont azonban szé­lessége jelentékenyen kisebb és igy köbtar­talma is kevesebb. A Z R III hosisza 236,6 méter, átmérője a legszélesebb helyen 30.5 méter, egész magassága 35.5 méter, köb- tartalma pedig 105.000 köbméter. Az R 101 hosszúsága 223 méter, szélessé­ge 40 méter veit, míg köbtértalma 141.000 köbmétert tett ki. Prága, október 6. A légügyi közlekedés terén olyan borzalmas katasztrófa történt, aminőre eíbben a fiatal közlekedési ágban eddig még nincs példa. Mintegy húsz esz­tendeje áll a merev rendszerű léghajó, a német Zeppelin grófnak találmánya éts egy­re jobban tökéletesített eszköze a légügyi közlekedés szolgálatában és Eckener dr. 1924-től végrehajtott, sikeres óceáni repülé­seivel, azután a Zeppelinnek világkörüli si­keres kőrútjával fényes tanúbizonyságot szolgáltatott használhatósága mellett. A tö­meges személyszállításnak jövendő közleke­dési eszközét látták benne a szakértők, s bár Eckener dr. több nyilatkozatában óva­tosságra intette a túlságos optimistákat és maga is kifejtette, hogy még sok javításra éts sok tökéletesitésTe van szükség, mig a Zeppelio-tipusu léghajók megfelelhetnek tulajdonképpeni rendeltetésüknek és a tö­meges személy- meg áruszállításnak meg­felelő eszközeivé válnak, az optimisták már­is óriási reményeket fűztek a léghajóval való közlekedésihez. A léghajók tulajdonképpen nem egyebek, .mint repülő gáz tartályok, mert i a hajtógáz, amely a léghajót tulajdonkép­pen a levegőben tartja, rendkívül robba­nékony hidrogéngáz. Éppen ezért a léghajó konstruktőrjeinek tö­rekvése arra irányul, hogy a robbanás lehetőségét a lehető legkisebb mértékre szorítsák. Friedriöbsbafenben először olyan irányban tettek kísérleteket, hogy a motorok hajtó­anyagát megváltoztatták, a nem robbané­kony Blaiu-gázt használták, amelyet feltalá­lójáról, Blau német kémikusról neveztek el. Az angolok, különösen pedig W. C. Ridh- rnond és Scott őrnagy konstruktőrök, akik 1919 júliusában kis léghajójukon az első óceán repülést -végrehajtották, voltak az el­sőik, akik az R 101 léghajóba, az angol technika eme büszkeségébe és csodájába, nehéz olajjal hajtható motorokat építettek be, mert ez a hajtóanyag nem olyan könnyen robba­nékony, mint a benzin. Amerika az a szerencsés ország, amelyben olyan hajtógázt használhatnak, amely nem robban, tudniillik a héliumgázt. Európának nincsenek théliunifonrásai. A héliumnak be­szerzése az elszegényedett Európa számára szinte lehetetlenség, mert ez az anyag rend­kívül drága. A német kémikusok ezért azon fáradoztak és fáradoznak, hogy mesterséges utón állítsanak elő egy nem robbanékony anyagot. Hogy azután már a közeljövőben eljön-e annak az ideje, hogy ezt a gázt a légügyi közlekedésiben használni lehessen, erre vonatkozólag még csak jóslásokba sem lehet bocsátkozni. Az R 101 borzalmas katasztrófáját való­színűleg arra kell visszavezetni, hogy a léghajót az erős szél túlságosan leszorí­totta a talajhoz cs eközben motorainak ereje nem volt elegendő ahhoz, hegy a léghajót újból la magasba emelje, az óriá­si alkotmány tehát egy dombhoz csapó­dott, mert csupán százaié teres magasság­ban tudott szál tani. A légiia jóköziek edésil>en a legfontosabb kö­vetelmény az, hogy a legénység olyan pre­cíz összhanggal dolgozzék, mint ahogy töké­letesen illeszkednek egybe a gép alkotó elemei. Pr i ed-r ichsh afeníben hosszú évek együttműködése után ez a helyzet alakult ki, ott mindenki úgy végzi munkáját, mint­ha pontosan járó óraműbe lenne beállítva, ott vallóban érvényesül az elv: the rigíht mán on the ráght piacé. Angliában azonban nem ez a helyzet, mert ott éveken át nem hasz­nálták a .léghajót és igy nem rendélkejfaek elég tapasztalattal. Az R 101 kanadai útja csak az elmúlt hóna­pokban sikerrel járt ugyan, de mégsem tett elég próbautat ahhoz, hogy a legénység minden tekintetben tisztában legyen köte­lességeivel és feladataival. Anglia számára a béghajózás kifejlődése rendki1vül fontos, mert hiszen ez a légi köz­lekedési eszköz pompás összekötő kapocs­nak szerepelhet az anyabi rodalom, a domi- nionok és a gyarmatok között. Ezért az an­gol kormány, amelynek külön légügyi tár­cája van, már több millió fontot áldozott Prága, október 6. Az R 101 vasárnapi ka­tasztrófája, ha a legnagyobb is, de neun az első a lé^ajóközlekedés terén, amely An­gliát érte. Már 1921-ben lezuhant a Humiber felett egy léghajó, amelyet az amerikai kor­mány megbízássából egy angol társaság épí­tett. Ennél a katasztrófánál negyvennégy ember halt meg és csupán hatot sikerült megmenteni. A szerencséttenség egy próba­út alkalmával történt és az idézte elő, hogy a léghajó bordázatát igen gyengének kon­struálták meg, hogy minél több egyéb ter­hét vehessen fed. A léghajó a szó szoros értelmében kelté törött. Olt pusztult a konstruktőrön kívül az egész amerikai vásárló bizottság is Még súlyosabb katasztrófa történt 1923 december 22-<ón a reggeli órákban a Föld­közi tengeren, Szicília közelében, Szia ki a és Pantellaria szigete között. A Dixműiden francia léghajó zuhant le cs ötvem ember vesztette életét. A léghajóba 18x9 méter méretű kényelmes szalon volt beépítve, az ebédlőben öt ven iszemély étkezhetett, a Z R Ill-tmal szemben külön dohányzóhelyisége is volt, mig a Zep­pelinen tilos a dohányzás. Hosszú folyosó mentén helyezkedtek el a hálókabinok. A léghajó oldalára hatalmas üvegtáblák vol­tak alkalmazva, hogy a léghajó testébe, a motoros kabinokba mindig be lehessen te­kinteni. Oldalán szabad folyosó szaladt kör* he, amelyre az utasok éppen úgy kimehet­tek, mint ahogy a hajó fedélzetén ligézni szoktak és az utasok onnan szemlélhették az átrepült tájak gyönyörűségeit. Mig a Zeppelint öt Maybach-féle 530 lóerejü mo­tor hajtja, amelyek 2650 lóerőt fejtenek ki s 128 kilométeres maximális sebességgel lendítik elő a Zeppelint, addig a% R 101-an öt Beártnore-Tomadt tipusn motor volt, mindegyike 650 lóerő teljesí­tő képességgel, úgy hogy ha az összes mo­torok üzemben voltak, 3250 lőerőit fejtet­ték ki és 140 kilométeres maximális se­bességet érhettek el. Még ma sincs felderítve a léghajó pusztulá­sának a rejtélye, mert azt a feltevést, hogy a léghajót váratlanul villámcsapás érte, nemcsak Eckener és a legtapasztaltabb lég­ii ajókapitányok vetették el, hanem az ösz- szes elméleti 'szakértők is. A legsúlyosabb veszteség, amely Német­országot a háború előtt érte a légügyi hajó­zás terén, az L 2 pusztulása volt, amely a Zeppelinek sorában az L Z 18 jelzést visel­te és a német tengerészet számára épült. Mielőtt a léghajó állomáshelyére. Johannis- talba indult volna, 1913 október 17-én hu­szonhárom főnyi legénységgel próbautra ment, azonban a levegőben a pukkanógáz felrobbant, a léghajó a régi berlini légi kikötő felett kigyulladt, teljesen romokban zuhant a földre s a legénység nagy része elpusztult, akik pedig súlyos sérülések árán menekül­tek, azok is hamarosan életüket veszte!(ók. Már nem volt ilyen nagy méretű az a sze­rencsétlenség, amely 1923 szeptember elsején Az eddigi íéghajóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom