Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-03 / 226. (2447.) szám

1030 október 8, péatefc. 'PRAGAI-V viACiMRh 1 ttiiAtó MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Az atlanti óceáni légnyomás előrenyomulása folytán a kontinensen derült, hűvös időjárás lé­pett fel. A hőmérséklet átlagos maximuma —16 fok. — Tdöproguózis: Jobbára derült, éjjel igein hűvös, nappal enyhébb, gyönge északkeleti széllel. Pénzbüntetésre Ítéltek három trencsénteplici asszonyt, akik október 28-án a cseh himnusz éneklése alatt a szlovák himnuszt énekelték a templomban — A KÉPES HÉT szerkesztősége ismétel­ten tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy a szerkesztőségnek technikai okok miatt nincs módjában megőriznie és visszaadnia a leküzdésre hozzá juttatott képeket. A szer­kesztőség képek megőrzésére és visszaküldés sőre nem vállalkozik. — A gutái gyilkosság. Komáromi tudósitónk | jelenti: Megírtuk, hogy Gután a regruta-bál alkal-1 mával kegyetlen gyilkosság történt, amelyet Né-' very István tizenkilenc éves suhanó követett el. Az áldozat, Markovics János teljesen ártatlanul halt meg. mert Névery nem őt, hanem Búkor Gé­zát akarta lelőni, aki vetélytársa volt. A golyó azonban célt tévesztett és a mellette levő Marko- viesot érte. aiki a feleségével táncolt. M&rkovics Jánosnak a balme-llcn át fúródott be a revolver golyója és átütve az összes nemes részeket, a jobboldalán jött ki. A holttest íelboncolásán Pazsout Alajos dr. vizsgálóbíró és Gyurisé Alajos dr. államügyész vettek részt. Néverynek vetély­társa így véletlenül menekült meg a báláitól, mely neki volt szánva. A gyilkos bevallotta, hogy előre megfontolt szándékkal ment a mulatságba, hogy vetélytársával végezzen. — Orvosi hir. Goldstein Ferdinánd dr. fog­orvos Mariénbadból Prágába visszatéri és rendeléseit Prága IJ., Stepanská 35. pz. alatt megkezdte. — Gyújtogatás okozta tűzvész Zólyomlipcsén. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A közel ki­lenes záz éves múlttal biró Zó'yomlipcse mezővá­roskában az elmúlt uap nagy tűzvész pusztított, amelyet a jelek szerint gyújtogatok idéztek elő. Szikora András községbeli lakos háza egyszerre két helyen is lángba borult * a tűz rohamosan terjedt, átliarapózva a szomszédos házakra is. A zólyomliipceei tűzoltóság percek alatt a tűz színhelyén termett és nemsokára segítséget ka­pott a besztercebányai, tűzoltókban, akik fecsken­dővel vonultak ki. Oltás közben valaki lyukat vágott a vizet szolgáltató csövön, hogy ezzel ie megnehezítse a tűzoltók munkáját és teljesebbé tegye a tűz pusztítását. Az oltási munkálatokban részt vett a község lakossága is és különösen az asszonyok tüntették ki magukat. Az egész ueoa- sort fenyegető veszedelmet sikerült is elháríta­ni ok. de 3 ház melléképületeivel együtt menthetet­lenül elhamvadt. A tüzkatasrtrófának egy sebe­sültje is van, özvegy Szikoráné személyében, aki az égő ház'ból holmiját akarta kimenteni e eköz­ben a karján súlyos égési sérülést szenvedett. A gyujtogatók felkutatására, folyik a nyomozás. — Háromheti fogház egy emberéletért. Tren­oeéni tud ősit ónk Írja: Sufcaia Albin pr edméri mun­kás három társával fát. irtott a község erdejében. Az egyik hatalmas szálfa zuhan tóban maga afcá te­mette az egyik munkást, akit halálra roncsolt. Az áililiamügyész szerint a halálos balesetet Stdkala Al­bin gondatlansága idézte elv Ezt a fő tárgyaláson a bíróság is megállapította s a gondatlan mun­kást háromhetii fogházbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Trendén, október 2. (Saját tudósítónktól.) A szlovénszkói hinmuszperek szakadatlan so­rozatában egyedülálló helyet foglalt el az a per, amelyet tegnap tárgyalt a trencséni ke­rületi bíróság bűn tető tanácsa. Az állaniiügyész három trencsénteplici asz- szonyt. Lejkó Melamlát, Matejka Auréliát és Visnyövsjfky Ilonát vád alá helyezte köz­béke elleni vétség címén árért, mert a múlt év október 2S-án, amikor a köztársaság ti­zenegy éves fennállásának ünnepét ülték, a trencsénteplici templomban a szlovák himnuszt énekelték el ugyanakkor, amikor az énekkar a cseh himnuszt énekelte. A templomot, megtöltő közönség egyes tagjai a három asszony eljárásában provokálást lát­tak és az esetet a csendőrség tudomására hozták. Megindult a nyomozás és a terhelő ta­núvallomások alapján a három asszony ellen bűnvádi eljárást helyeztek folyamatba. így ke­rültek a trencsénteplici asszonyok a trencséni bíróság elé, ahol azzal védekeztek, hogy nem provokáló szán­dékkal énekelték a szlovák himnuszt, ha­nem ezzel csak nemzeti érzelmeiknek akar­tak kifejezést adni. A fő tárgyaláson kihallgatott tanuk egytől-egyig terhelő tanúvallomást tettek a vádlottak el­len, akiket a bíróság bűnösnek mondott ki és fejen­ként négyszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Az elítéltek a fellebbezés bejelentésére há- romnapi gondolkozása időt leértek. SznMÁzKönWKubTURA hím mm jwinini U.|i«gaaggmgw;Biiiiiir i ihiiii;a«gMgsBT Buster Keaton, az — amatőrfilozóius Buster Keaton az utóbbi belekben Pár.isban tar­tózkodott. ahol érdekes interjút adott egy újság­írónak. Többek között a következőket mondotta: — Komoly vagyok a felvevőgép előtt? Igen, ez az igazság. Pedig nagyon szeretek nevetni, de csak a — magánéletemben. _ Egyezer és mindenkorra megtiltottam magamnak azonban azt, hogy a fel­vevőgép előtt nevessek vagy akárcsak mosolyog­jak is. Húszéves korom óta játszom filmen és azt a feladatot tűztem lei magam elé, hogy a komikum legmagasabb eszközét vei hódítsam meg magam szá­mára a közönséget. Vailam’ or. nem is olyan na­gyon régen, azt hitték a komikusok, hogy akikor nevetnek rajtuk igazán az embereik, ha ők maguk is nevetnek. Istenem, m, _.nyi komikus szenvedett attól az erőfeszítéstől, hog" nevetésre torzítsa szá­unokák óriási serege. Nem tudok borzalmasabb valamit elképzelni. mint azt, hogy hollywoodi sztárhoz illően mi. den b. 'napban egy uj válóokot keressek és hozzak nyilvánosságra. — A filmsztárok magánélete egyáltalán egészen más, mint ahogy azt a közönség elképzeli. Azt hi­szik az emberek, hogy mi, ha már nem dolgozunk, kizárólag cs-ak sportolunk, táncolunk, énekelünk és ünnepségeket tartunk. Vannak u éh anyán Holly­woodban. akik sportolnak, énekelnek és. láncol­nak, de csak nagyon kever-°n vaunak. A legtöbb film színésznek megvan a maga kedvenc otthoni foglalkozása. Ernest T ’-ence például, aki legtöbb­ször vad banditákat, elzüiliött, szörnyű embereket játszik a filmen, minden szabad pillanatát ami taemálta fel. hogv zongorájához üljön és melankó­NORK vegytisztító és ruha festő gyára. BANSKA—BYSTR1CA Tel. 145 Fióküzletek: Zvoíen, Krupina, Kremnica és Ipelské óahy, Női és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujjá- festése a chemia legújabb ta­pasztalatai alap án. A gyári autó elhozza és házhoz szállítja az árut. ját és arcát, mert arra senki sem miért gondolni, hogyr komoly arccal is lehet nevettetni. Sokáig be­hatóan tanulmányoztam az angol humoristákat, aki­ket én a világ legtökéletesebb humoristáinak tar­tok és hamarosan rájöttem hóditá&uk titkára. Ez pedig egyszerűen abban áll, hogy az amgől humo­rista mindig egy kicsit komolyabb mint maga az élet. A francia humor könnyedebb és vidámabb, mint a* étet realitása. Én legtöbbre mégis az an­gol humort becsülöm, mert abban vannak mélysé­gek és lényegében több humor rejtőzik, mint bár- moly más náció humorában. Meg vagyok győződ­ve, hogy a közönség annál jóirtilbbe® nevet, minél komolyabb vagyok én. — Mint már említettem, a magánéletemben ép­pen az ellenkezője vasvok annak, mint ami a fil­men vagyok. Szeretem a polgári életet, szeretem a feleségemet és egyáltalán nem törekszem arra, hogy szenzációhajhászásból azt a hírt terjesszék rólunk, hogy e legközelebbi időben elválunk egy­mástól. Ellenkezőleg: Kilencven éves körömiig együtt szeretnék élni a feles égőmmel és azt szeret­ném, ha aggságosmban úgy fotografábrának le fele­ségemmel együtt, hogy körülöttünk ül a fűben az Mkois, szentimentális dalokat, játszón. Az én legna­gyobb passzióm például a filozófia. Legjobb bará tairn is ilegtöbbnyire azok söréiből' kerülnek ki. akik komoly tudományokkal foglalkoznak. Van például egy barátom, aki éjjel lokálokban éneked, egyéb ként azonban minden idejét csillagászati tanulmá­nyokkal tölti, — komoly természettudós. Én ma gam is nagyon sokszor gondolok Kantra és Hegel­re, amikor a felvevőgóp előtt állok. — A filmszinész élete kellemes és ez a dogilíaSko- zásd ág nem rossz. És én mégsem szeretném, ha a fiaim film színészek lennének. Mérnökök legyenek. Az újságíró megkérdezte: — Mit gondol, mi a titka annak, hogy ön ilyen gyorsan népszerűvé vált az egész viliágon? — Vannak nálam népszerűbb filmsziinés-zek is de az kétségtelen, hogy sok jóbarátom van az egész földtekén. Nem kapok naponta 2678 'szeirelmresleve- let, mint Ratnon Novarro vaigy John Gi'lbert. de tudom, hogy vannak szenvedő, vérző emberek, akik nevetnek az én komoly mókáimon. Ezeknek a fá­radt embereknek kedves mosolya az én legnagyobb örömöm. Ez engem teljes mértékben ki is elégít. Hiszen, mint mondottam, én — filozófus vagyok! Nyilttér* Nyilatkozat A Nap pénteki számában megjelent szemé­lyemre és irodámra vonatkozó híradások va­lótlanok. A rágalmazása pert emiatt megin­dítottam. Bratislava, 1930 október 2-án. Geller Károly dr. *E rovatban közöltéként nem vállfa! felelősséget e szerkesztőség. (•) Chaplin eirbuszigaegató akar lenni. Chaplin mint bohóc kezdte a pályáját, nem ás lehet tehát csodálkozni túlságosan azon a nyilatkozaton, ame­lyet egy amerikai lap kapott Chaplintől: — Most egy uj terv izgat, olyan mértékben, mint ritkán. Ha befejezem azt a filmet, amelyen most dolgozom, akkor felfüggesztem egy időre a filmszinészi mű­ködést. Nem mondom, hogy végképpen visszavonu­lok. de, néhány évre felfüggesztei, a működésem. Az a szándékom, hogy nagyszabású oirkusziá mu­latót szervezete, amelynek én leszek az igazgatója és bohóca. Ezzel a cirkusszal akarom bejárni az egész világot. (*) Obe romíné rgaii statisztikája. Nemrégiben be­fejeződtek az oberajnmergaui paesdőjátékók, ame­lyek ezt a kis várost felvirágoztatták és amelyek­nek jövedelméből a község egész lakossága él. Az idei játékok különös sikerrel végződtek, amennyi­ben. nem kevesebb, mint 338.000 idegen fordult meg a városban, allrik 240.000 éjszakát töltöttek Oberammergeu szállodáiban. Oberammergau tehát lepipálta Bayreuthot, ahol csak körülbelül kétszáz­ezer ember fordult meg az ünnepi játékok folya­mán. Paiace-Kávéítóz a Palace Szállóban Bratislava, Szépiái: éa Posta ucca sarok megnyílt Naponta hangverseny és tánc! Kitűnő borok, piheni ősforrás, különféle csemegék és speciális italok olcsó áron. Szives pártfogást leér; Bucit ár Miksa, kávés (*) A harc az „Agyvelő" körül. Egy fiatal angol író. Liohel Britton könyvalakban kiadta, ,, Agy ve - !ő,‘ című drámáját, miután sikertelenül házalt vele az összes londoni színházaknál. Lionel Britton el­szánt fiatalember, volt mersze hozzá, hogy müvét Bemard Shawnak küldje el, aki igen elismerően nyilatkozott róla, ,,Nyilvánvaló — irta Shaw. — hogy Lionel Britton éles fényt tud vetni egy sereg fontos problémára". Erre St. John Erviné, a londo­ni Öbserver nagytekintélyű kritikusa megjegyez­te, hogy sejtelme sincs, mire vethet fényt az „Agyvelő11 című darab, mert ennél kororasöté- tebb írásművet még életében nem olvasott. Úgy látszik. Bemard Shaw-t a saját képtelensége, hogy az egészből egy szót is megértsen, arra a következtetésre vezette, hogy a darabnak ragyo­gónak kell lennie. A színdarab kiadója viszont közli, hogy az ..Agyvelő" a legnagyobb ma gasz ta­tásokban részesült mint dráma és vokális irásmü ('vájjon mi lehet az?!), nagyon dicsérte Bemard Shaw. Riehard A Limiten és fiíozáV'Lii szempont- 1 ból a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla Bertran-d Russell. Csak a színházi kritikusok és színigazgatók intézték el megvető kézlegyin­téssel. (*) Rjepin orosz festő halála. Saiikszavu távirat Rjepin Ilj'a festő halálát jelenti. Már néhány 'hónap előtt halálhírét keltette a világsajtó. A mostani híradás bizonyára a szomorú valóságnak meg is felel. Egy kis fiún faluban, Kuokkailábao halt meg e nyolcvauas és kilencvenes évek e kiváló orosz festője. Hívei im orosz—japán háborúban. Port- Artur előtt szerencsét!emüiljárt Verescsaginnal he­lyezik egy sorba és sok közös vonás ismerhető fel mind a témájukban, mind a technikájukban. Rjepin azonban valahogyan nagyobb súlyt helyezett a fes­tői hatásra, amelynek olykor képei tendenciáját is alárendelte. Életirói nem mulasztják kiemelni ko­zák származását, erre vezeti’- azt az orosz festé­szetiben eddig egyedülálló körülményt, hogy szo­ciális témákat, a régi orosz társadalom igazságta­lanságait vetette előszerelte titel vászonra. Ebbe a szociális sorozatba tartozók a nevét még a harmin­con innen. 1873-ban Európaszerte ismertté tevő képe, a Bárkavontatók a Volgán. Ezt a képét meg­előzően főleg bibliai témákat dolgozott föl, kezdő ■festő korában "edig egyenesen ikonok festésével kereste kenyerét. Jairus leányának feltámasztását ábrázoló képével nyert nagyobb ösztöndíja külföldi tanulmányutat tett számára lehetővé. E tanulmány­út sorában Parisban és Rómában is töltött néhány évet. Talán éppen a hazájától való elszakadás, az idegenben érzett nosztalgia sugalmazta egy másik híres képét, amelynek tárgyát orosz népmeséből vette. Az említett Bárkavontatók az 1873-iki bécsi világkiállításon tűnt fel, ekkoriban még külföldön dolgozott Rjepin, mielőtt azonban ösztöndija végleg elfcgvott volna, hazatért és a történelmi festészet felé fordul. Közben természetesem egyéb témák­kal is foglalkozott, Így a volgaimenri kozákok éle­tét örökítette meg néhány nagyobb vásznon, melye­ken olykor — mint például a Levélíró kozákok cimün — valami mélységes őshumor csillan át. AM ezt a képet látta maga előtt, szinte el sem ism, hogy ugyanaz a kész festette, amelytől a Rettenetes Iván fia holttestével való. Az orosz történelem egyik legsötétebb epizódját idézi elénk ez a hatal­mas vászon. Korának és hazájának egész sor nagy emberét is megörökitetet Rjepin. Ahogy Leubach Bismarckot, úgy ő Tolsztojt festette előszeretettel, töbnyire egyszerű muzsik-köntösben, olykor a szán­tóföldjét járva, máskor pediig dolgozószobájában, hatalmas Íróasztala fölé hajolva. Zeneszerző^ portrésoroza Iában Észt Ferenc képével dg találko­zunk, ezt a portréját azonban csak reprodukcióiban ismerjük, mig egyik történelmi tárgyú festménye: A kozákok válasza a szultánnak. 1806-ban Buda­pesten is ki volt állítva. Alkalmasint realizmusá­nak köszönheti, az orosz Courtbet-jelzőt, amely azon­ban nem jellemzi a legtalálóbban Rjepin művésze­tét, hiszen problémái és meglátása egyaránt eltér a nagy franciáétól. (•) Athenaeum-könyvtár 10. Johann Bojer: A nagy éhség. A viliág egyik legolvasottabb írója ma a norvég Johan Bojer; nemcsak hazájában, de Amerikában, Angliában, a németeknél és a fran­ciáknál is. A félmilliós péfldányszámok éppenség­gel nem ritkák Bojer regényeinél, mindegyik egy­formán ragadja él a közönséget, mert költészetük és művészi erejük éppúgy lebilincseld az olvasói, minit érdekességük és eseményekben gazdag mese­szövésük. Igazi elbeszélő Johan Bojer, aki tud me­sélni: színesen, bőségesen és izgalmasan. Mind emellett még problémád is a legmodernebbek: h mai ember küzdelmei, vívódásai és harcai. Az em­beri szívről szól ez a regény, a szívről, amely szép­ségeket teremt a földe,, amely kínjai közt is suga­rakat pásztáz a hideg világűrbe, s amelyet letapos­hat a balsors, kiolthat a halál, de amely mégis győzhetetlen és örök. Per Hóim története ez a mestermü: az elhagyott gyermeké, aki végtelen küzdelmek után a világ egyik legnagyobb mérnöke ■esz. a Nílus szabályozója, a Szahara megterméke­nyítője s aki diadalai, sikerei, gazdagsága után keresi az emberi szivet, a boldogságot, a megelé­gedést és nyugalmai. E~- végtelen szerelem nagy­szerű íeílángo iásáiból emelkedik ki., hogy a szen­vedések óceánján átgázolva, egyetlen boldog mo­solyban 'találja meg hivatását és lelkét. Ez a küz­delem, a hajsza a boldogság után, a lélek nagy éhsége olyan grandiózus élményekben vetődik elénk, hogy Bojer regényét méltán állitha/tjuk a legnagyobb északi regényalktoíások mellé. Hogy az ember lelke miként emelkedik föl s hogy az emberi szív milyen "diadalokra képes, azt Johan Bojer tudja csak elmondani. És örülnünk kell, hogy meghallgathatjuk ennék a kivételes nagy Író­nak, művésznek, gondolkodónak s mindenekfölött mesemondónak szavát. Bojer Johan regénye ez Athenaeum-könyvtár közismert pompás kiállításá­ban jelent meg. Ara fűzve 9.00 Kő, egéezvásaen- kötéeben 14.40 Kő, kapható a Prágai Magyar Hírlap ki adóh ivaiálában. (*) Mit olvasnak Németországban? Berlin legdi­vatosabb városrészének, a Westeoidnek könyvke­reskedéseiben a divatos írók uralkodnak. A tár­saságbeli hölgyek sűrűn bejárnak és megtudakol­ják, hogy milyen újdonságok jelentelv meg, ne­hogy „lemaradjanak" valamiről, amiről beszélni szokás. A fiatalabb évjáratok nagyon szívesen olvasnak modem, francia és angol Írókat: az idő­sebbek kitartanak a háború előtti német nagysá­gok mellett. Nagyon kedveltek a kalanddetektiv és kémkedési regények; Emil Ludwig iránt meg­fogyatkozott az érdeklődés, pedig még egy évvel ezelőtt tőle olvastak legtöbbet. Az olvasás idő­tartama is erősen megváltozott. A kölcsönkönyv- tárosok állítása szerint tíz évvel ezelőtt az elő­fizetők átlag kéthetenkmt cseréltek könyvet, ma már négy-öt nap alatt végeznek egy könyvvel. A kevésbé előkelő városrészekben, a nagyáruházak k ölesünkönyvtáraiban k ishivat aln ok óik feles égéi tolonganak. Ezeknek ritkán van határozott kíván­ságuk. Rendszerint beérik azzal, hogy megjelölik a tárgykört, amely majdnem mindig a szerelem, a •többit a könyvtárosra, bízzák. Egy lipcsei statisz­tika szerint ebben a városban hétezáznyo 1 cvanezer könyvet kölcsönöztek ki az utóbbi bárom évben. Meglepő, hogy ebben a nagy tömegben aránylag igen kis számmal szerepelnek a nők: ötszázhar- mlnekétezer kötetet férfiak olvastak és csak két- száznegyvennyolcezret olvastak nők. Ez ellent­mond a. köztudatnak, amely szerint araők az iga­zi olvasók. Érdekesen oszlik meg a két nem ér­deklődése. A férfiak tengeri, úti és kalandor tör­téneteket olvasnak, a nők csak társadalmi és sze­relmi regényeket és az ismeretterjesztő könyvek közül csak életrajzokat. HALTEHBERiER Gyártelepek: fuáapes* Kesles Pieífani* fEST TISZTIT W 0 í Központi üzem cime HaltenbcTqer Festöqyár. Kosin? <■ IVÁN SZÍNTÁRSULATÁNAK műsora KASSÁN: Péntek: Ifjú pásztor. Szombat d. u.: Fruska, este: Csókos regiment. Vasárnap d. e.: Szerelem vására, d. u.: Első tavasz, este: Sárga csikó. 4 POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A varsói citadella. c;*«mswo.«<!V.űY. ancraaw A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Mikor a hurok megpendiilnek. (341: hét.) AVI0N: A fess lábal: varázsa. (B. Compson.) BERÁNEK: Az opera fantomja. (Lón Chanev.) K0TVA: A makrancos hölgy. M. Pickford.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M Oheválier) 11. hét. METRÓ: A csók. (Uréta Garbó.) 2-ik hét. i'ASSAGE: A Tivoli-színház szenzációja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom