Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-03 / 226. (2447.) szám
1030 október 8, péatefc. 'PRAGAI-V viACiMRh 1 ttiiAtó MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Az atlanti óceáni légnyomás előrenyomulása folytán a kontinensen derült, hűvös időjárás lépett fel. A hőmérséklet átlagos maximuma —16 fok. — Tdöproguózis: Jobbára derült, éjjel igein hűvös, nappal enyhébb, gyönge északkeleti széllel. Pénzbüntetésre Ítéltek három trencsénteplici asszonyt, akik október 28-án a cseh himnusz éneklése alatt a szlovák himnuszt énekelték a templomban — A KÉPES HÉT szerkesztősége ismételten tudomására hozza az érdeklődőknek, hogy a szerkesztőségnek technikai okok miatt nincs módjában megőriznie és visszaadnia a leküzdésre hozzá juttatott képeket. A szerkesztőség képek megőrzésére és visszaküldés sőre nem vállalkozik. — A gutái gyilkosság. Komáromi tudósitónk | jelenti: Megírtuk, hogy Gután a regruta-bál alkal-1 mával kegyetlen gyilkosság történt, amelyet Né-' very István tizenkilenc éves suhanó követett el. Az áldozat, Markovics János teljesen ártatlanul halt meg. mert Névery nem őt, hanem Búkor Gézát akarta lelőni, aki vetélytársa volt. A golyó azonban célt tévesztett és a mellette levő Marko- viesot érte. aiki a feleségével táncolt. M&rkovics Jánosnak a balme-llcn át fúródott be a revolver golyója és átütve az összes nemes részeket, a jobboldalán jött ki. A holttest íelboncolásán Pazsout Alajos dr. vizsgálóbíró és Gyurisé Alajos dr. államügyész vettek részt. Néverynek vetélytársa így véletlenül menekült meg a báláitól, mely neki volt szánva. A gyilkos bevallotta, hogy előre megfontolt szándékkal ment a mulatságba, hogy vetélytársával végezzen. — Orvosi hir. Goldstein Ferdinánd dr. fogorvos Mariénbadból Prágába visszatéri és rendeléseit Prága IJ., Stepanská 35. pz. alatt megkezdte. — Gyújtogatás okozta tűzvész Zólyomlipcsén. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A közel kilenes záz éves múlttal biró Zó'yomlipcse mezővároskában az elmúlt uap nagy tűzvész pusztított, amelyet a jelek szerint gyújtogatok idéztek elő. Szikora András községbeli lakos háza egyszerre két helyen is lángba borult * a tűz rohamosan terjedt, átliarapózva a szomszédos házakra is. A zólyomliipceei tűzoltóság percek alatt a tűz színhelyén termett és nemsokára segítséget kapott a besztercebányai, tűzoltókban, akik fecskendővel vonultak ki. Oltás közben valaki lyukat vágott a vizet szolgáltató csövön, hogy ezzel ie megnehezítse a tűzoltók munkáját és teljesebbé tegye a tűz pusztítását. Az oltási munkálatokban részt vett a község lakossága is és különösen az asszonyok tüntették ki magukat. Az egész ueoa- sort fenyegető veszedelmet sikerült is elhárítani ok. de 3 ház melléképületeivel együtt menthetetlenül elhamvadt. A tüzkatasrtrófának egy sebesültje is van, özvegy Szikoráné személyében, aki az égő ház'ból holmiját akarta kimenteni e eközben a karján súlyos égési sérülést szenvedett. A gyujtogatók felkutatására, folyik a nyomozás. — Háromheti fogház egy emberéletért. Trenoeéni tud ősit ónk Írja: Sufcaia Albin pr edméri munkás három társával fát. irtott a község erdejében. Az egyik hatalmas szálfa zuhan tóban maga afcá temette az egyik munkást, akit halálra roncsolt. Az áililiamügyész szerint a halálos balesetet Stdkala Albin gondatlansága idézte elv Ezt a fő tárgyaláson a bíróság is megállapította s a gondatlan munkást háromhetii fogházbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Trendén, október 2. (Saját tudósítónktól.) A szlovénszkói hinmuszperek szakadatlan sorozatában egyedülálló helyet foglalt el az a per, amelyet tegnap tárgyalt a trencséni kerületi bíróság bűn tető tanácsa. Az állaniiügyész három trencsénteplici asz- szonyt. Lejkó Melamlát, Matejka Auréliát és Visnyövsjfky Ilonát vád alá helyezte közbéke elleni vétség címén árért, mert a múlt év október 2S-án, amikor a köztársaság tizenegy éves fennállásának ünnepét ülték, a trencsénteplici templomban a szlovák himnuszt énekelték el ugyanakkor, amikor az énekkar a cseh himnuszt énekelte. A templomot, megtöltő közönség egyes tagjai a három asszony eljárásában provokálást láttak és az esetet a csendőrség tudomására hozták. Megindult a nyomozás és a terhelő tanúvallomások alapján a három asszony ellen bűnvádi eljárást helyeztek folyamatba. így kerültek a trencsénteplici asszonyok a trencséni bíróság elé, ahol azzal védekeztek, hogy nem provokáló szándékkal énekelték a szlovák himnuszt, hanem ezzel csak nemzeti érzelmeiknek akartak kifejezést adni. A fő tárgyaláson kihallgatott tanuk egytől-egyig terhelő tanúvallomást tettek a vádlottak ellen, akiket a bíróság bűnösnek mondott ki és fejenként négyszáz korona pénzbüntetésre ítélt. Az elítéltek a fellebbezés bejelentésére há- romnapi gondolkozása időt leértek. SznMÁzKönWKubTURA hím mm jwinini U.|i«gaaggmgw;Biiiiiir i ihiiii;a«gMgsBT Buster Keaton, az — amatőrfilozóius Buster Keaton az utóbbi belekben Pár.isban tartózkodott. ahol érdekes interjút adott egy újságírónak. Többek között a következőket mondotta: — Komoly vagyok a felvevőgép előtt? Igen, ez az igazság. Pedig nagyon szeretek nevetni, de csak a — magánéletemben. _ Egyezer és mindenkorra megtiltottam magamnak azonban azt, hogy a felvevőgép előtt nevessek vagy akárcsak mosolyogjak is. Húszéves korom óta játszom filmen és azt a feladatot tűztem lei magam elé, hogy a komikum legmagasabb eszközét vei hódítsam meg magam számára a közönséget. Vailam’ or. nem is olyan nagyon régen, azt hitték a komikusok, hogy akikor nevetnek rajtuk igazán az embereik, ha ők maguk is nevetnek. Istenem, m, _.nyi komikus szenvedett attól az erőfeszítéstől, hog" nevetésre torzítsa száunokák óriási serege. Nem tudok borzalmasabb valamit elképzelni. mint azt, hogy hollywoodi sztárhoz illően mi. den b. 'napban egy uj válóokot keressek és hozzak nyilvánosságra. — A filmsztárok magánélete egyáltalán egészen más, mint ahogy azt a közönség elképzeli. Azt hiszik az emberek, hogy mi, ha már nem dolgozunk, kizárólag cs-ak sportolunk, táncolunk, énekelünk és ünnepségeket tartunk. Vannak u éh anyán Hollywoodban. akik sportolnak, énekelnek és. láncolnak, de csak nagyon kever-°n vaunak. A legtöbb film színésznek megvan a maga kedvenc otthoni foglalkozása. Ernest T ’-ence például, aki legtöbbször vad banditákat, elzüiliött, szörnyű embereket játszik a filmen, minden szabad pillanatát ami taemálta fel. hogv zongorájához üljön és melankóNORK vegytisztító és ruha festő gyára. BANSKA—BYSTR1CA Tel. 145 Fióküzletek: Zvoíen, Krupina, Kremnica és Ipelské óahy, Női és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujjá- festése a chemia legújabb tapasztalatai alap án. A gyári autó elhozza és házhoz szállítja az árut. ját és arcát, mert arra senki sem miért gondolni, hogyr komoly arccal is lehet nevettetni. Sokáig behatóan tanulmányoztam az angol humoristákat, akiket én a világ legtökéletesebb humoristáinak tartok és hamarosan rájöttem hóditá&uk titkára. Ez pedig egyszerűen abban áll, hogy az amgől humorista mindig egy kicsit komolyabb mint maga az élet. A francia humor könnyedebb és vidámabb, mint a* étet realitása. Én legtöbbre mégis az angol humort becsülöm, mert abban vannak mélységek és lényegében több humor rejtőzik, mint bár- moly más náció humorában. Meg vagyok győződve, hogy a közönség annál jóirtilbbe® nevet, minél komolyabb vagyok én. — Mint már említettem, a magánéletemben éppen az ellenkezője vasvok annak, mint ami a filmen vagyok. Szeretem a polgári életet, szeretem a feleségemet és egyáltalán nem törekszem arra, hogy szenzációhajhászásból azt a hírt terjesszék rólunk, hogy e legközelebbi időben elválunk egymástól. Ellenkezőleg: Kilencven éves körömiig együtt szeretnék élni a feles égőmmel és azt szeretném, ha aggságosmban úgy fotografábrának le feleségemmel együtt, hogy körülöttünk ül a fűben az Mkois, szentimentális dalokat, játszón. Az én legnagyobb passzióm például a filozófia. Legjobb bará tairn is ilegtöbbnyire azok söréiből' kerülnek ki. akik komoly tudományokkal foglalkoznak. Van például egy barátom, aki éjjel lokálokban éneked, egyéb ként azonban minden idejét csillagászati tanulmányokkal tölti, — komoly természettudós. Én ma gam is nagyon sokszor gondolok Kantra és Hegelre, amikor a felvevőgóp előtt állok. — A filmszinész élete kellemes és ez a dogilíaSko- zásd ág nem rossz. És én mégsem szeretném, ha a fiaim film színészek lennének. Mérnökök legyenek. Az újságíró megkérdezte: — Mit gondol, mi a titka annak, hogy ön ilyen gyorsan népszerűvé vált az egész viliágon? — Vannak nálam népszerűbb filmsziinés-zek is de az kétségtelen, hogy sok jóbarátom van az egész földtekén. Nem kapok naponta 2678 'szeirelmresleve- let, mint Ratnon Novarro vaigy John Gi'lbert. de tudom, hogy vannak szenvedő, vérző emberek, akik nevetnek az én komoly mókáimon. Ezeknek a fáradt embereknek kedves mosolya az én legnagyobb örömöm. Ez engem teljes mértékben ki is elégít. Hiszen, mint mondottam, én — filozófus vagyok! Nyilttér* Nyilatkozat A Nap pénteki számában megjelent személyemre és irodámra vonatkozó híradások valótlanok. A rágalmazása pert emiatt megindítottam. Bratislava, 1930 október 2-án. Geller Károly dr. *E rovatban közöltéként nem vállfa! felelősséget e szerkesztőség. (•) Chaplin eirbuszigaegató akar lenni. Chaplin mint bohóc kezdte a pályáját, nem ás lehet tehát csodálkozni túlságosan azon a nyilatkozaton, amelyet egy amerikai lap kapott Chaplintől: — Most egy uj terv izgat, olyan mértékben, mint ritkán. Ha befejezem azt a filmet, amelyen most dolgozom, akkor felfüggesztem egy időre a filmszinészi működést. Nem mondom, hogy végképpen visszavonulok. de, néhány évre felfüggesztei, a működésem. Az a szándékom, hogy nagyszabású oirkusziá mulatót szervezete, amelynek én leszek az igazgatója és bohóca. Ezzel a cirkusszal akarom bejárni az egész világot. (*) Obe romíné rgaii statisztikája. Nemrégiben befejeződtek az oberajnmergaui paesdőjátékók, amelyek ezt a kis várost felvirágoztatták és amelyeknek jövedelméből a község egész lakossága él. Az idei játékok különös sikerrel végződtek, amennyiben. nem kevesebb, mint 338.000 idegen fordult meg a városban, allrik 240.000 éjszakát töltöttek Oberammergeu szállodáiban. Oberammergau tehát lepipálta Bayreuthot, ahol csak körülbelül kétszázezer ember fordult meg az ünnepi játékok folyamán. Paiace-Kávéítóz a Palace Szállóban Bratislava, Szépiái: éa Posta ucca sarok megnyílt Naponta hangverseny és tánc! Kitűnő borok, piheni ősforrás, különféle csemegék és speciális italok olcsó áron. Szives pártfogást leér; Bucit ár Miksa, kávés (*) A harc az „Agyvelő" körül. Egy fiatal angol író. Liohel Britton könyvalakban kiadta, ,, Agy ve - !ő,‘ című drámáját, miután sikertelenül házalt vele az összes londoni színházaknál. Lionel Britton elszánt fiatalember, volt mersze hozzá, hogy müvét Bemard Shawnak küldje el, aki igen elismerően nyilatkozott róla, ,,Nyilvánvaló — irta Shaw. — hogy Lionel Britton éles fényt tud vetni egy sereg fontos problémára". Erre St. John Erviné, a londoni Öbserver nagytekintélyű kritikusa megjegyezte, hogy sejtelme sincs, mire vethet fényt az „Agyvelő11 című darab, mert ennél kororasöté- tebb írásművet még életében nem olvasott. Úgy látszik. Bemard Shaw-t a saját képtelensége, hogy az egészből egy szót is megértsen, arra a következtetésre vezette, hogy a darabnak ragyogónak kell lennie. A színdarab kiadója viszont közli, hogy az ..Agyvelő" a legnagyobb ma gasz tatásokban részesült mint dráma és vokális irásmü ('vájjon mi lehet az?!), nagyon dicsérte Bemard Shaw. Riehard A Limiten és fiíozáV'Lii szempont- 1 ból a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla Bertran-d Russell. Csak a színházi kritikusok és színigazgatók intézték el megvető kézlegyintéssel. (*) Rjepin orosz festő halála. Saiikszavu távirat Rjepin Ilj'a festő halálát jelenti. Már néhány 'hónap előtt halálhírét keltette a világsajtó. A mostani híradás bizonyára a szomorú valóságnak meg is felel. Egy kis fiún faluban, Kuokkailábao halt meg e nyolcvauas és kilencvenes évek e kiváló orosz festője. Hívei im orosz—japán háborúban. Port- Artur előtt szerencsét!emüiljárt Verescsaginnal helyezik egy sorba és sok közös vonás ismerhető fel mind a témájukban, mind a technikájukban. Rjepin azonban valahogyan nagyobb súlyt helyezett a festői hatásra, amelynek olykor képei tendenciáját is alárendelte. Életirói nem mulasztják kiemelni kozák származását, erre vezeti’- azt az orosz festészetiben eddig egyedülálló körülményt, hogy szociális témákat, a régi orosz társadalom igazságtalanságait vetette előszerelte titel vászonra. Ebbe a szociális sorozatba tartozók a nevét még a harmincon innen. 1873-ban Európaszerte ismertté tevő képe, a Bárkavontatók a Volgán. Ezt a képét megelőzően főleg bibliai témákat dolgozott föl, kezdő ■festő korában "edig egyenesen ikonok festésével kereste kenyerét. Jairus leányának feltámasztását ábrázoló képével nyert nagyobb ösztöndíja külföldi tanulmányutat tett számára lehetővé. E tanulmányút sorában Parisban és Rómában is töltött néhány évet. Talán éppen a hazájától való elszakadás, az idegenben érzett nosztalgia sugalmazta egy másik híres képét, amelynek tárgyát orosz népmeséből vette. Az említett Bárkavontatók az 1873-iki bécsi világkiállításon tűnt fel, ekkoriban még külföldön dolgozott Rjepin, mielőtt azonban ösztöndija végleg elfcgvott volna, hazatért és a történelmi festészet felé fordul. Közben természetesem egyéb témákkal is foglalkozott, Így a volgaimenri kozákok életét örökítette meg néhány nagyobb vásznon, melyeken olykor — mint például a Levélíró kozákok cimün — valami mélységes őshumor csillan át. AM ezt a képet látta maga előtt, szinte el sem ism, hogy ugyanaz a kész festette, amelytől a Rettenetes Iván fia holttestével való. Az orosz történelem egyik legsötétebb epizódját idézi elénk ez a hatalmas vászon. Korának és hazájának egész sor nagy emberét is megörökitetet Rjepin. Ahogy Leubach Bismarckot, úgy ő Tolsztojt festette előszeretettel, töbnyire egyszerű muzsik-köntösben, olykor a szántóföldjét járva, máskor pediig dolgozószobájában, hatalmas Íróasztala fölé hajolva. Zeneszerző^ portrésoroza Iában Észt Ferenc képével dg találkozunk, ezt a portréját azonban csak reprodukcióiban ismerjük, mig egyik történelmi tárgyú festménye: A kozákok válasza a szultánnak. 1806-ban Budapesten is ki volt állítva. Alkalmasint realizmusának köszönheti, az orosz Courtbet-jelzőt, amely azonban nem jellemzi a legtalálóbban Rjepin művészetét, hiszen problémái és meglátása egyaránt eltér a nagy franciáétól. (•) Athenaeum-könyvtár 10. Johann Bojer: A nagy éhség. A viliág egyik legolvasottabb írója ma a norvég Johan Bojer; nemcsak hazájában, de Amerikában, Angliában, a németeknél és a franciáknál is. A félmilliós péfldányszámok éppenséggel nem ritkák Bojer regényeinél, mindegyik egyformán ragadja él a közönséget, mert költészetük és művészi erejük éppúgy lebilincseld az olvasói, minit érdekességük és eseményekben gazdag meseszövésük. Igazi elbeszélő Johan Bojer, aki tud mesélni: színesen, bőségesen és izgalmasan. Mind emellett még problémád is a legmodernebbek: h mai ember küzdelmei, vívódásai és harcai. Az emberi szívről szól ez a regény, a szívről, amely szépségeket teremt a földe,, amely kínjai közt is sugarakat pásztáz a hideg világűrbe, s amelyet letaposhat a balsors, kiolthat a halál, de amely mégis győzhetetlen és örök. Per Hóim története ez a mestermü: az elhagyott gyermeké, aki végtelen küzdelmek után a világ egyik legnagyobb mérnöke ■esz. a Nílus szabályozója, a Szahara megtermékenyítője s aki diadalai, sikerei, gazdagsága után keresi az emberi szivet, a boldogságot, a megelégedést és nyugalmai. E~- végtelen szerelem nagyszerű íeílángo iásáiból emelkedik ki., hogy a szenvedések óceánján átgázolva, egyetlen boldog mosolyban 'találja meg hivatását és lelkét. Ez a küzdelem, a hajsza a boldogság után, a lélek nagy éhsége olyan grandiózus élményekben vetődik elénk, hogy Bojer regényét méltán állitha/tjuk a legnagyobb északi regényalktoíások mellé. Hogy az ember lelke miként emelkedik föl s hogy az emberi szív milyen "diadalokra képes, azt Johan Bojer tudja csak elmondani. És örülnünk kell, hogy meghallgathatjuk ennék a kivételes nagy Írónak, művésznek, gondolkodónak s mindenekfölött mesemondónak szavát. Bojer Johan regénye ez Athenaeum-könyvtár közismert pompás kiállításában jelent meg. Ara fűzve 9.00 Kő, egéezvásaen- kötéeben 14.40 Kő, kapható a Prágai Magyar Hírlap ki adóh ivaiálában. (*) Mit olvasnak Németországban? Berlin legdivatosabb városrészének, a Westeoidnek könyvkereskedéseiben a divatos írók uralkodnak. A társaságbeli hölgyek sűrűn bejárnak és megtudakolják, hogy milyen újdonságok jelentelv meg, nehogy „lemaradjanak" valamiről, amiről beszélni szokás. A fiatalabb évjáratok nagyon szívesen olvasnak modem, francia és angol Írókat: az idősebbek kitartanak a háború előtti német nagyságok mellett. Nagyon kedveltek a kalanddetektiv és kémkedési regények; Emil Ludwig iránt megfogyatkozott az érdeklődés, pedig még egy évvel ezelőtt tőle olvastak legtöbbet. Az olvasás időtartama is erősen megváltozott. A kölcsönkönyv- tárosok állítása szerint tíz évvel ezelőtt az előfizetők átlag kéthetenkmt cseréltek könyvet, ma már négy-öt nap alatt végeznek egy könyvvel. A kevésbé előkelő városrészekben, a nagyáruházak k ölesünkönyvtáraiban k ishivat aln ok óik feles égéi tolonganak. Ezeknek ritkán van határozott kívánságuk. Rendszerint beérik azzal, hogy megjelölik a tárgykört, amely majdnem mindig a szerelem, a •többit a könyvtárosra, bízzák. Egy lipcsei statisztika szerint ebben a városban hétezáznyo 1 cvanezer könyvet kölcsönöztek ki az utóbbi bárom évben. Meglepő, hogy ebben a nagy tömegben aránylag igen kis számmal szerepelnek a nők: ötszázhar- mlnekétezer kötetet férfiak olvastak és csak két- száznegyvennyolcezret olvastak nők. Ez ellentmond a. köztudatnak, amely szerint araők az igazi olvasók. Érdekesen oszlik meg a két nem érdeklődése. A férfiak tengeri, úti és kalandor történeteket olvasnak, a nők csak társadalmi és szerelmi regényeket és az ismeretterjesztő könyvek közül csak életrajzokat. HALTEHBERiER Gyártelepek: fuáapes* Kesles Pieífani* fEST TISZTIT W 0 í Központi üzem cime HaltenbcTqer Festöqyár. Kosin? <■ IVÁN SZÍNTÁRSULATÁNAK műsora KASSÁN: Péntek: Ifjú pásztor. Szombat d. u.: Fruska, este: Csókos regiment. Vasárnap d. e.: Szerelem vására, d. u.: Első tavasz, este: Sárga csikó. 4 POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: A varsói citadella. c;*«mswo.«<!V.űY. ancraaw A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Mikor a hurok megpendiilnek. (341: hét.) AVI0N: A fess lábal: varázsa. (B. Compson.) BERÁNEK: Az opera fantomja. (Lón Chanev.) K0TVA: A makrancos hölgy. M. Pickford.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M Oheválier) 11. hét. METRÓ: A csók. (Uréta Garbó.) 2-ik hét. i'ASSAGE: A Tivoli-színház szenzációja.
