Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-03 / 226. (2447.) szám
1930 október 3, péntek. I Mmmmmvallási és Mtyráiis hatásait világitatta a liüiüiiii katolikus IKA-szovatség kongresszusa Megdöbbentő adatok az Oroszország va'íásölddzésrő! s tanulságos előadáséi; a botseufzmus kuiiurvfszonvakól — Testvéri részvét a vallási meggyőződés miatt üldözöttek iránt Prága, október 2. A nemzetközi katolikus „IIvA" szövetség X. kongresszusát szeptember 8—-12-én Feldkirchbon (Ausztria, Voral- berg) tartotta Waitz Zsigmond dr. püspök, feldkirdí-innsbrucki apostoli kormányzó, az IKA védnökének állandó elnokelete alatt. A kongresszus tárgya a boisevázmus vallási és kulturális kihatása volt. Az első előadás tárgya a bolsevizmus és szocializmus szellemi alapelve volt, amelyet a személyes megjelenésben akadályozott szerző, P. Desbuquois S. J., az „Action Populaire" igazgatója helyett Pfeifier Miklós dr. Írassa! székesegyházi kanonok, a szövetség ügyv. elnöke német fordításban olvasott fel. Az előadás leszögezi, hogy a kommunizmus és szocializmus között fennáll ugyan taktikai vagy gyakorlati politikai különbség, mégis a célkitűzés mindkettőnél ugyanaz. Az egyén személyes jogainak teljes beolvadása az összeségbe, amely gyakorlatilag a teljes állami abszolutizmushoz és a bürokrácia tulten gőtéihez vezet, s az összes emberek természetellenes számtani egyenlősége, — ez a törekvése. A katolikus álláspont összhangot akar teremteni az egyén jogai és a társadalom között, s az embereknek nem a számtani, hanem a viszonylagos egyenlőséget hangoztatja, amely a különböző egyének személyes sajátságaival és tehetségeivel számol. A második előadó az Oroszországból elűzött Msgr. Okolo-Kulak Antal, mohilewi főszékesegyházi nagyprépost, a varsói bolsevistaellenes liga elnöke volt. Beszélt az oroszországi vallás üldözésről, a templomoknak tömeges bezárásáról, meg- szentségtelenitéséről, sokszor lerombolásáról Szovjetoroszországbnn. Katolikus és görögkeleti papoknak és hívőknek sok ezer, sőt sok tízezer esetben történt hatósági elnyomásáról, rettenetes bebörlönözéséről, az északi büntető kolóniákra való száműzéséről és lé- gyilkolásáról. Még a szentirá&t s az imakönyveket is elkobozzák. A vallásoktatás az ifjúság számára tiltva van, az iskolában pedig a legmesszebbmenő aíheizinust terjesztik. Az éhínség csökkenésére elvett egyházi műkincseket legnagyobbrészt nem az éhezők részére használták fel, hanem bolsevista propaganda célokra fordították. P. J. Schweigl S. J., a római keleti intézet és orosz kollégium tanára a kultúra, főképpen a család és nevelés bolsevizálásáról adott elő. A bolsevizmus, amely az egyént teljesen be akarja olvasztani a társadalomba, arra törekszik, hogy a természetes kapcsolatot férj és feleség, szülők és gyermek között felbontsa. Törvényhozása és közigazgatása által tudatosan szétrombolja a házasságot, úgyszintén a szülői tekintélyt és elvonja az ifjúságot a családtól, mint első természetes, s nevelő támaszától, ami a tömegeknek, főképpen az ifjúságnak legnagyobb lelki, erkölcsi és testi nyomorához , vezet. Amennyiben a többi államokban a meglevő társadalmi nyomorhoz és elégedetlenséghez még agitáció is járul, annyiban a bcísevizmus veszel}7! jelent az egész világ számára. A legjobb óvintézkedés a mindenki részéről jövő nagy szociaális áldozatkészség. P. Ohrysosfomus Baur 0. S. B. (München), mint a nyugati kultúra védelmére alakult szövetség képviselője vázolta a bolsevisták óriási propagandáját az istentelen ség terjesztésében. Mindennemű gondolat, szólás, sajtó és gyülekezési szabadság tekintet nélkül el van nyomva. Oroszországot elárasztják millió számra vallásellenes újságokkal, folyóiratokkal, éle- és karikaturalapokkai, könyvekkel, röpi raíokkial, istentelen propagandaügynökökkel, a tömeget meggyurják mozi és rádió, istentelen vándorkiállítások által. A legpusztítóbb vallásellenes eszköz mégis a bolsevista iskolarendszer, amely ma 18 millió orosz ifjúra terjeszkedik ki. E lázas tevékenységnek lelki kihalásai kiszámíthatatlanok. — Ugyanennek a célnak hódolnak a szocialista és kommunista szabadgondolkodók többé- kevésbbé Európai többi kormányainak a védelme alatt. P. Zyrill Fischer 0. F. M. (Bécs) a bolsevista ifjúsági mozgalomról adott elő. A bolsevizmus célja Oroszország egész ifjúságát megnyerni. A bolsevista ifjúsági szervezeteknek 3 foka van: 1. a gyermekek számára 8—12 év között, ezek az u. n. „októbristák". Itt az alapgondolat az, hogy a gyermekek nem szülőiké, hanem a társadalomé, létszámuk ma 300.000 lehet. 2. a 12— 15 évesek az u. n. „pionírok", a cserkészethez hasonló alakulat. Törekvés: a gyermekeknek teljes emancipálása szülőik alól, hoz- zászoktatása a kommunista táborozáshoz, előkészítése az agitácíós munkára, főképpen a vidéken. 3. a 15—23 évesek a „konsomolcok". Ez a közvetlen előkészület a kommunista pártba való belépéshez. Főképpen a közigazgatásban segédkeznek, gyakran az orosz ter- lOrrendőraóguek, a „caekának" a legborzasztóbb segédszervei s feladatuk, hogy vallásellenes agitációt fejtsenek ki s vallásellenes tüntetéseket illetőleg teljes szabadságot élveznek. Számuk 1 millióra becsülhető. Nem felejbhelők el a tömegesen horda módjára fellépő elhagyott gyermekek, akiknek szülői elpusztultak, vagy akik a házassági és családi kötelék lazulása miatt szülőik részéről elta- szitattak, vagy akik szülőik elől megszöktek. Holiensteiner O. S. A. magántanár (Becs) a bolsevista és szocialista kulturmozgialoin vonzó hatásáról a tömegekre s ü»zel kapcsolatosan feladatainakt fejtegette. Nem elégséges csak a negatívumot, a rosszat, ami ebben a mozgalomban van, hangsúlyozni. Emellett szükséges még, hogy mindazt, ami náluk pozitiv és követésre méltó, megszívleljük, főképpen a rendkívül serény, áldozatkész é? időszerű propaganda, amely a mozit, rádiót, sajtót, színházat stb. többszörösen s mintaszerűen felhasználja. Istennel való kapcsolat nélkül természetesen minden mozgalom idővel csődöt mond. Istentelen s égük miatt nem lehet velük közös kulturális érintkezési pontunk. Serényen hozzá kell látnunk egy uj, keresztény összkuíturá- nak a felépítőséhez. A legközelebbi előadást Weisz püspök a bolsevizmust vallási és szociálpolitikai oldaláról boncolgatta. El a katolikus egyháztól, el a kereszténységtől, egyáltalán el Istentől, el az isteni törvénytői, ellenséges indulat Istennel szemben. Ez Európában 400 év óta a logikai egymásutánban következő fejlődés. A bolsevizmus kettős probléma: vallási és gazdasági. Az Európában már régóta uralkodó vallásellenes hullámok é? a cári görög-keleti egyháznak tehetetlensége szociális téren sokban előidézték a mai vallásellenességet a mai Oroszországban. A katolikusoknak alapos szociális7 munkát kell kifejteniük, hogy hasonló bajt maguktól távol tarthassanak. Társadalomgazdasági téreen XI. Pius pápa egyik kijelentése szerint a három termelő tényező: szellem, pénz és munkaerő dolgozzon együtt. A jelenkor egyik legfőbb feladatát a társadalmi és gazdasági téren s az iparban a lélek, szellem és idegölő elemet mellőzni. Minden szociális törekvéseinkben, tartsuk magasan szem előtt a VII. parancsot, s annak á magántulajdonra vontkozó következményeit. A bolsevista világprcpagandáról különös tekintettel a tengerentúli missziós országokra előadást tartót H. C. E. Zachariás, a Brügge melletti lepihenii ? Szt. Andrásról elnevezett apátság tagja (Belgium). Moszkvában van egy főiskola, amely a színes népek s fajok nagyszámú ifjúságát a bolsevizmusnak akadé- miailag képzett s a bolsevista eszméknek az illető országokban terjesztő előharoosává képezi ki. Kínában, Indiában és Indonesiában, Délafrikában és más területen a bolsevista agitációt ügyesen kihasználta a bennszülötteknek vágyát az európai imperializmustól való független és jobb állapot után. Nagyon sürgős lenne a keresztény alapelveknek a diadala gazdasági, társadalmi s más téren. Óriási a misszióknak feladata ezirányban. Pacelli pápai biboros-államtitkár a kongresszusnak a Szent Atya áldását küldte táviratilag. Hét országból (Belgium, Franciaország, Lengyelország, Németország, Svájc, Csehszlovákia és Magyarország) áldást tartalmazó levelet, részint meghízottat küldtek. Haid Kassian, wettingenmehreraui cisztercita főapát személyesen jelent meg. A kongresz- szus résztvevői 14 államhoz tartoztak. (A már említetteken kívül Hollandia, Olaszország, Liechtenstein, Luxemburg és Északamerikai Egyesült Államok.) A kongresszus hálateljes kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Walfcer Arnolö. zugi (Svájc) tanárról, az „lka" többévi ügyvezető elnökéről, akinek egészségét az „Ika“-ért s más nagy katolikus feladatokért kifejtett önzetlen munkássága aláásta. Továbbá figyelembe ajánlotta a Rómában 1931 május 13—17. közéi ti ünnepségeket a „Rerum Novarum" pápai encyklika 40 éves évfordulója alkalmából. Szeptember 11-én este nagy népgyülés következett több ezer résztvevő vek Beszéltek sorrend szerint: Gorbach dr. (Feldkirch) „Cári tas"-igazga tó, a vorarlbergi katolikus akció vezetője, a kongresszus helyi irodájának főnöke, Maek luxemburgi kanonok, Ender dr. vorarlbergi tartományi főnök, OkoI-o-Kulak j Mohilew-varsói prépost, Msgr. Píeiffer Miklós; dr. A záróbeszédet Waitz püspök tartotta és; áldást adott. i A nemzetközi katolikus „lka*' szövetség X. kongresszusa és a népgyülés által együttesen elfogadott rezolució szövege a következő: A Szent Atya rendelkezéseivel és intelmeivel gyermeki egyetértésben hívja fel a nemzetközi katolikus „lka" szövetség X. kongresszusa s sj, ehhez, 1930 szeptember 12-én csatlakozó népgyülés minden tisztességesen gondolkodó embernek a figyelmét az orosz- országi rendszeresített borzalmas keres*- tényüidözésre 8 a kötelességre e téren nemzetközileg segélyt nyújtani. A kongresszus és a népgyülés az Oroszországban vallási meggyőződése miatt rettenetesen üldözötteket, hasonlóképpen bármilyen osztályhoz tartozó és nyomorban szenvedő milliókat légim elegebb testvéri rész/v ételéről és imádságáról biztosítja. A valódi keresztény felebaráti szeretet értelmében azonban imádkozni akar az üldözőkért s azok követéiért is. A kongresszus és a népgyülés a ügjohb eszközt ahhoz, hogy ez a veszély a világ többi részéről elhárítható legyen, a szociális kötelességek serény teljesítésében s a leg- áldozatkészebb felebaráti szere tétben látja". laiaífislás ónéi pir indult mm üli! és §§ fesisiia társa e!l§a Prága, októer 2. A Gajda által vezetett fasiszta szervezet két év előtü komolytalan mozgolódásainak rrsosí komoly utójátéka lesz a prágai kerületi bíróság előtt. A fasiszta mozgalom kilencvenhat volt vezetője oílen ugyanis a prágai kerületi íróság vád tanácsinak határozata szerint súlyos természetű rendtörvényes eljárás indul meg. A vádlottak között szerepel a fasiszta mozgalom valamennyi nevesebb alakja, igy: Gajda Rudolf képviselő, Paulus nyugdíjas tiszt, Chybn, Keller, Nebrensky, Zsitny’, Teíiva, Scbeínost, Hef- tes és mások. A legtöbbjük neve a százává! iratrablási botrányban is előfordult. Föltűnő, hogy a vádlottak listáján szerepel bizonyos Henych, aki nem más, mint a fasiszták legnagyobb ellenségének, Boucsek Veazel nemzeti szocialista párt! ügyvédnek bizalmasa, továbbá Dostal volt fasiszta titkár, a Prágában székelő, úgynevezett ukrán nemzeti kormány egyik tagja. A vádlottaknak több, mint kétharmada régen szakított a fasiszta mozgalommal Mini a Poledni List jelenti, a vádtanács julius 11-én hozta meg határozatát, a vádlottaknak azonban csak tegnap kézbesítették a végzést. A vád alapjául szolgáló adatokat ezelőtt két esztendővel vizsgálták ki. Az államügyészség a köztársaság védelméről szóló törvény második paragrafusának i., 3. és 4. szakaszai, a 13. paragrafus 1., 2., 3. szakasza alapján emelt vádat a vádloíak ellen. A rendtörvény 2. paragrafusa tudvalevőiig köztársaságellenes özelmekrő! szól, a 13. paragrafus pedig tiltott fegyverkezésről. Az ezen paragrafusok alapján elítéltek büntetése több esztendőre szólhat. 44 millii pengős kottsegeloiranyzattal indul mer Haggarországon i vidéki Budapest, október 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bethlen István gróf ma hosszasakban tanácskozott Scitov- szky belügyminiszterrel, aki tájékoztatta a miniszterelnököt a vidéki városok köz- mun kapro g r amj á r ól. A közmunkákat a törvényhatósági városok költségretésebem kölcsönök felvétele utján és állami támogatásból fedezik. A vidéki közmunkák költségvetése 44 millió pengőt tesz ki. A miniszterelnök ezenkívül pártjának vezető embereivel folytatott tárgyalásokat a búza problémáról, a műnk anélkül iség leküzdéséről és a takarékosság minél erősebb mérvű keresztülviteléről. Ki- szivárgott hírek szerint a költségvetést 10—20 százalékkal redukálják. Az ellenzék részéről erélyesen sürgetik a magasabb fizetések leszállítását, a kétszeres, háromszoros fizetések megszüntetését, a kényelmi, fényűzőéi kiadások törlését, a képviselők és a felsőházi tagok számárnak leszállítását, valamint az állami adminisztráció és a nyugidijkórdés revízióját. Madzsar Józsei nemzeigyatázási hiinperének epilógusa a előli Budapest, október 2. 1921-ben Száz Zoltán ? kát elutasítja, ellenben az alsóbiróságok iié- iró a bécsi Jövő cimü lap számára három j leiének a büntetés kiszabására vonatkozó ré*5 vg a I -S "5 crJ ;3 .2, Q> ’sé 9 ű -« -S <5 _ bd a Ú - & J fcfSE S t>>:3 4) ^«"1 ~ cikket irt, amelyeknek külföldre juttatásában Matdzsar József tanár is segítségére volt. A cikkek közül csupán egy jelenhetett meg a bécsi lapban, mert a cikkeknek a külföldre csempészését a hatóságok leleplezték és Szász Zoltán, valamint a külföldre szökött Madzsar József ellen megindították nemzetgyalázás büntette, illetve vétsége címén a büntető eljárást. Szász Zoltán ügyében időközben a bíróságok jogerős ítéletet hoztak) ellenben a távollevő Madzsar Józsefei csupán in contumatiam ítélték el, illetve büntetés kiszabása nélkül csupán a bűnösséget állapították meg. Madzsar időközben, 1924 májusában visszatért Magyarországra és ekkor a büntető hatóságok ellene is szabályszerűen lefolytatták a bűnvádi eljárást A törvényszék bünsegédi bűn részesség címén állapította meg a vádlottnak a nernsetgyalá- zás vétségében való részességét és ezért négy hónapi fogházra Ítélte. Ezt az ítéletet később a tábla is helybenhagyta és a bejelentett semmi ségi panaszok alapján tegnap foglalkozott az üggyel végső fokon a Jtfuria Ostoalddanácsa. Beható tanácskozás után a kúria, úgy határozott, hogy a benyújtott semmiség! panaszosról megsemmisíti és Madzsar Józsefet a terhére rótt cselekmény rmoitt egyhónapi fogházbüntetéssel sújtja. Nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a suria, hogy Madzsar cselekményét kilenc évvel ezelőtt követte ej és a bécsi lapban voltaképpen csupán egy nemzeigyalázó cikk jelent meg. Ezenkívül eynhivtő körülménynek vette a felsőbíróság, hogy a vádlott 1924-ben önként visszatért és a bíróság elé állt. Megállapította a kúria, hogy elévülésről azért nem lehet szó, mert az ügyészség közbeeső intézkedése az elévülés folyamatát félbeszakította: nem lehet szó az 1928. évi kormányzói amnesztia rendelet alkalmazásáról sem, mert ez a rendelet kategorikusan előírja’ hogy akik a büntetés elől külföldre szöktek, nem részisittietők közkegyelemben. Viszont a kúria azzal küldi le az elsőfokon eljárt büntetőtörvényszékhez az ügy iratait, hogy a büntetőtörvény szék tegye át azokat a buba pesti ügyészséghez a kegyelmi eljárás leginditása iránt, mert az 1930. év tavaszán kibocsátott kormányzói amnesztiarendelet előfeltételei az üggyel való vonatkozásban fennforogni látszanak. Végül a kúria elrendelte a hatályában még fennálló nyomozóiéból visszavonását.
