Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-03 / 226. (2447.) szám
6 1930 október 3, péntek. Uzbekisztán alelnölte a 30 éves szép Abidova, aki a háremben csináíSa meg a maga első forradalmát Középázsia legnépszerűbb asszonya lett az egykori háremhölgy László Fiilöp elkészült Apponyi Albert portréjával Géni, október 2. A város egyik legrégibb és legmeredekebb uccája, a Grande Rue vezet a Szent Péter térre, amelynek 5-ös számú házában legutóbb igen érdekes vendégek fordultak meg. Az 500 éves ház ódon és keskeny falépcsőjén öt emeletet ment fel Apponyi Albert, hogy feljusson a műterembe, ahol László Fü- löp megfestette portréját. A hires művész Velencéből jött Genfbe, egyenesen az Apponyi-portré miatt. A műteremből messzire látni Genf és a tó fölé. Amíg az ősz államférfi tekintete elsiklott a gyö- györii panoráma fölött, László Fülöp szorgalmasan dolgozott. Az első és második napon 3—3 óra hosszat szakadatlanul dolgozott László Fülöp, a harmadik nap munkája két óra hosszat tartott és azzal készen is volt a portré, nyolc óra alatt készült el. Harmincöt évvel ezelőtt már lefestette László Fülöp Apponyit. Akkor civilruhában festette le, most pedig frakkban, gomblyukában az aranygyapjas rend jelvényével és piros rendszalaggal a mellén. Igen szép a kép. Az ősz államférfi kék szeméoől bölcsesség és jóság tükröződik, nemes alakja tiszteletet parancsol. A kitűnő portré a magyar Nemzeti Muzeum számára készült. A 84 éves Apponyi egész idő alatt támaszkodás nélkül ült. Festő és modellje élénken beszélgettek munkaközben, de közvetlenül mielőtt a kép elkészült volna, mondta László Fülöp, hogy az utolsó ecsetvonások alatt beszélgetés nélkül kell dolgozni. Apponyi egy ismerősének elmondotta, hogy a kép elkészülésének utolsó percében arra gondolt, hogy ha most beszédet tartana a Népszövetség előtt, mit mondana a magyar nép sorsáról? Vasárnap délután 6 órakor fejeződött be a munka. A műtermet ekkor lezárták, mert a képnek két hétig száradnia kell, addig nem láthatja senki. Meghalt a világ legnagyobb nőgyiilölője Newyork, október eleje. Az amerikai lapok terjedelmes cikkekben pa- rentálják el T. M. Zing ügyvédet, aki már életében arról volt nevezetes, hogy engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetett a ..gyöngébb nem“ iránt. Ennék az elkeseredett gyűlöletnek hatványozott bizonyítéka az elhunyt végrendelete, amely most került nyilvánosságira. Mi tette a női nem ilyen elkeseredett ellenségévé a neves dúsgazdag ügyvédet? — veti föl a kérdést egyik amerikai újság 6 nyc bán meg is adja a föltett kérdésre a választ: ,,T. M. Zing hatszor nősült az életben, tehát bő alkalma volt a női nem alapos tanulmányozására, emellett mind a hajt a6z- ezony részére tetemes összeget kellett fizetnie, hogy azok beleegyezzenek a válásba. Ilyen körülmények között csöppet sem csodálatos, hegy a milliomos fiskális nem viseltetett valami odaadó szeretettel és lovagi hódolattal Éva leányai iránt." T. M. Zing, az amerikai híradások szerint, még a tengerentúli mértéket alkalmazva is, nagyvagyo- nu ember volt, ügyésze egyik hatalmas petróleumvállalatnak s amellett tulajdonosa egy jelentékeny forgalmú olajtelepnek. Hozzávetőleges számítás szerint hátrahagyott vagyona jóval felülmúlja a kétmillió dollárt. Ennek a tetemes összegnek nagyrészét kulturális célra hagyományozta, de gondoskodott emellett arról a két, eladósorban levő leányáról is, akik 6ökrendbeli házasságából származtak. Hozzáfűzhetjük nyomban, hogy e „gondoskodásban" nem sok a köszönet, a végrendelet ugyanis egy-egy dollárt juttat leányainak, mint örökséget e ezenfelül 50—50 dollár havi járulékot. A terjedelmes testamentum meg is indokolja ezt a gavailléroenak éppen nem mondható rendelkezést. Azt mondja ugyanis a végrendelkező Zing, hogy abban az esetben, ha nagyobb összeget juttat két leányának, megvan a komoly eshetősége annak, hogy hamarosan férjhezmennek, már pedig neki távolról sem szándéka két férfit boldogtalanná tenni, mert hiszen ha tudná, hogy az „ő révén jött létre a házasság, nem volna nyugta még a sírjában sem." Ez a fekete gyülölség vonul végig a végrendelet minden rendelkezésén s nincs annak egyetlen pontja sem. amelynek klauzulája ne irányulna a női nem ellen. A végrendelet egyébként a legnagyobb összeget egy építendő könyvtár céljaira adományozza. A rendelkezés szerint a könyvtár görög sti- lusban építendő s homlokzatára aranybetükkel ez a felírás kerül: NŐKNEK TILOS A BEMENETI A könyvtár anyagára vonatkozólag előírja a hagyományozó, hogy abban csupán olyan müvek foglalhatnak helyet, amelyeknek szerzője férfi s amely müvek dicsérő módon Írnak a női nemről, még abban az esetben 6em kerülhetnek a könyvtár polcaira, ha világhíres férfi-szerző tollából erednek. Emellett bojkott sújtja még azokat az illusztrált lapokat is, amelyek női portrékat közölnek, vagy nők írást érmékéit adják közre. A létesítendő könyvtárépületben, az örökhagyó rendelkezésedhez híven, hatalmas dísztermet is építenek. amelybe azoknak a neves Íróknak márványszobrai kerülnek, akik a nők ellen írtak. Ebben a galériában nyer majd elhelyezést Zing portréja ifi, amelynek talapzatára rávésiik: „Zing, a női nem ellensége.* *4 Moszkva, október 2. Alig harmincéves a 6zép Abidova elvtársnő, aki mostanában alelnöke lett Üzbekisztán szovjet-köztársaságnak. (Üzbekisztán fővárosa Szamark-and.) Abidova elv- társnő karrierje egészen csodálatos. Tizenkét éves korában az apja eladta egy gazdag szamarkandi muzulmán kereskedőnek, aki bezárta a háremébe, a többi asszonya közé. Néhány hónap múlva eljutott az orosz forradalom híre a szamarkandi hárembe is. A hír nem hagyta a kis Abidovát nyugodni, aki hamarosan megszervezte a maga külön kis forradalmát a háremben. Az általa feltüzelt asszonyok és háremőrök kis csapata megszökött, kifosztott egy fegyver raktárt és felfegyverkezve vonult Taskend felé. Taskend- ben nagy ovációval fogadták a bátor, vakmerő kis csapatot, az élén Abidovávai A szabad élet folyamán a fiatál leány felfedezte magában a szónoki képességet A beszélőíi Hollywood, szeptember vége. Egy amerikai újságíró beszámolt a beszélő film uj csillagainak és statisztáinak életéről és keresetéről. A fantasztikus nagy számok és a fantasztikus kis összegek furcsa birodalmát mutatja az uj filmművészet gázsilistája. Akik rosszul járnak ... A filmvilágban most általában kevesebbet fizetnek, mint ezelőtt. Nagy vadászat folyik uj tehetségekre, uj „hangokra" és ezek az újak 300—500—800 dolláros heti fizetésekkel is beérik. Persze kezdetnek. A prózai és zenés színpad, az orfeum, a rádió, szinte kifogyhatatlanul termeli az uj anyagot, — olcsón. Végül a newyorki stúdiókban is feléledt az élet. A sztárgázsik legvadabb napjaiban sem álmodtak azonban olyan fizetésekről, amilyent néhány sikere? talkie-nagyság kapott és kap ma Hollywoodban. És érdekes, hogy ezek a mesés fizetésű szerencsefiak szint© kivétel nélkül uj jövevényei a filmnek, bár az is igaz, hogy a színpadon már sztárok voltak, amikor a mozi hangja magához hívta őket. Csak a régi sztárok jártak rosszul. Sztárok, akik mesés fizetésekhez voltak szokva, felháborodva utasították vissza a sokkal kisebb összegekről szóló uj szerződéseket és Adolphe Menjou példájára haragosan eltávoztak Európába. Ök még nem tudták azt, amivel a gyárosok már tisztában voltak, hogy szerencsés lesz az a régi csillag, aki a beszélő mozin egyáltalában megmaradhat. A mozi most már nem elégedett meg a szép arccal és jó alakkal, már beszéd, ének- és játéktudást is követelt. Ez pedig készen megvolt a szinpad addig nagyrészt használhatatlannak tartott színészeiben. Ezek szívesen filmeztek ki? fizetésekért, jobb jövő reményében. Számításuk valóban be is vált, viszont sok régi nagyság, aki azzal távozott el Hollywoodra, hogy: „Majd visszajövök, ha megadják a heti nyoc- ezret", most szívesen jönne vissza — nyolc- százért. Egy filmért 33 millió korona De vannak uj sztárok, horribilis honoráriummal. A1 Jolson legelső beszélő filmjéért annyit kapott részvényekben, ami a tőzsdekrach előtt több mint egymillió dollárt ért. A1 Jolsonon is túltesz John McCormack, a hír és ir-aimerikai tenór- és hangversenyénekes. Heti 50.000 dollár tiz héten át! Ennyi ideig tartottak McCormack első filmjének, a „Song 0‘My Heart“-nak (Szivem éneke) felvételei, összehasonlítva, A1 Jolson milliója többnek látszik. De csak látszik. Mert McCormaokot minden héten megkapta a csekkjét, azonkívül a Jolson-film felvételei több mint húsz hétig tartottak. Ée meg kell jegyezni, hogy a „Song 0‘My Heart“ sikere után McCormack fizetését állítólag — felemelték! 4 „szegény" Caruso Ehhez kép cet a szinpad, az opera és a hangversenydobogó nagyjai csak krajcárokat kapnak. Carueonak a Metropolitan Opera esténk ént A diifizteremiben havonként tartanaik majd előad á&okat, amelyek mindemkor i feminizmus és a női emancipáció ellen sízó'mlk. A* örökség kisebb részét alapítványul helyezte el m aeezonyok nagy elleneége e rgy rendelkezett, ós minden gyűlés aKkaimával elragadta hallgatóit lendületes, okos beszédeivel. Néhány év alatt ő lett Középázsia legszívesebben hallgatott szónoka. Polgártársai imádják a gyönyörű, temperamentumos nőt, aki az igazság rajongó apostola. Nemrégen történt, hogy három parasztot kötél általi halálra ítéltek, mert azzal vádolták meg őket, hogy megölték Fatima Szadikova bolsevista kiküldöttet. Az ügy nagy port vert f i. mert némely részlete felderítetlen volt. Abidova éppen arra járt, amikor az elítéltekéit a vesztőhely félé vitték. Hallotta jajgatásukat ée esküdözéseiiket, hogy ártatlanok. Ez annyira megrendítette, hogy felfüggesztette az ítélet végrehajtását és maga vette kezébe az ügy felderítését. Sikerült is a gyilkosság valódi tettesét egy majoros személyében kinyomoznia, aki be ás vallotta bűnösségét. Mióta ez az eset megtörtént, azóta Abi- dovát miég jobban imádja a nép és babonásan azt hiszi, hegy az Isten sugallja cselekedeteit. hrözusai és szegényei 2500 dollárt fizetett és ennél többet Patti kivételével, még egyetlen sztárnak sem adott. Igaz. hogy a legnagyobbak ie szívesen énekelnek „leszállított áron" a Metropolitamban. Mert a hang- versenykörut aztán kipótolja a dolgot. Például Gígli fellépési dija is körülbelül 2500 dollár, de egy köTutján 300.000 dollárt is keres. Fairbanks és Harold Lloyd milliói Ezeknél is többet kereső sztár kettő van. Hihetetlen, de való, Douglas Fairbanks, de még inkább Harold Lloyd egyszerűen nem játszana heti 50.000 dollárért. Ezek ugyanis saját, maguk a vállalkozók és sem függetlenségüket, sem azt az eshetőséget, hogy egy sikeres képen milliókat keressenek, nem áldoznák fel heti ötvenezerért! Azt különben kevesen tudják, hogy Harold Lloyd a leggazdagabb moziszinész a világon. Vagyonát 20—25 millió dollárra becsüli. A Fairbanks-Pickford uniónak állítólag még együtt sincs ennyije. Ghaplin pedig egyenesen szegény ember Lloydhoz képest. Alig van pár milliója. Különben érdekes fejleményekkel szolgál, ha Ghaplin feladná a gyárát és árverést tűzne ki szolgálataira. Milyen heti fizetést érne el ő? Hetvenötezer dollárt? Vagy egy milliót egy képért? Különben meglepetések is történhetnének. A film körül minden lehetséges. Hollywoodban is láttak már éjjeli őrt nappal meghalni ... Heti tízezer dolláros szinész is akad még Hollywoodban. Sőt az ötven és a tiz között is megfér néhány híresség. Marilyn Miller, Amerika legjobban fizetett operett primadonnája a „Sally“-órt 150.000 dollárt kapott, ami heti 15.00(3 dollárnak felel meg. A „Cigányszereletm" beszélőfilm változatáért, állítólag, szintén 105.000 dolárt fizettek Lawrence Tihbettnek, a Metropolitan baritonistájának. A négy Marx- testvér fizetését pedig többre taksálják, mint. heti 150.000 dollár. Greta Garbó fizetése A tízezres klasszisban már találni néhány régi ismerőst. Ide tartozik John Gilbert. akinek azonban hanyatlófélben van a csillaga és valószínű, hogyha a szerződése lejár, „nyugalomba" küldik. Greta Garbó is a tizezres osztály tagja, bár az „Anne Christ/ie", de még inkább a „Románcé" sikere óta erősen újságolják, hogy felemelik a fizetését. A fiatal sztárok, mint Nancy Carroll, Búd Rogers, John Craw- ford, dacára nagy népszerűségüknek, még az optimisták szerint is csak az 5000 doláros osztály körül mozognak. Viszont ftuth Ohatterton, Norma Shearer, William Haines, George Ban- croft valószínűleg többet kapnak. 4 mozi mágnásai A mozi hangjával együtt a banikárok is megtalálták a számításukat. Addig is érdekelve voltak Hollywoodiban, de a részvény többségek a mozi- máginások kezében maradtak. A beszélő mozival, miután a találmányokat bamkérdekeItségek kontrollálták, végleg rátélték a kezüket Hollywoodra, hogy aztán az egész várost zsebrevágják. A mozihogy a kamatok miniden esztendőben annak az Írónak jussanak, aki az év során a legélesebb anti- femindsta irodalmi munkásságot fejtette ki. Pályázó erre az irodalmi díjra az elkeseredett férjed: sorából bizonnyal akad majd bőven. Fizetések a millióktól lefelé egész a „szerény“ heti negyed- millió koronás jövedelmekig — Jó üzlet filmsztárnak lenni soknak pénz kellett, sok pénz, építkezésekre, felszerelésre, átszervezésre ée a bankárok szívesen, zúgolódás nélkül adtak. Addig adtak, amíg a vállalat bajba jutott és akkor egyszerűen átvették, mint Fox esetében, vagy ,-edig „az ügyek rendezése" címén megszerezték a részvénytöbbséget, á la Warner Brothers. Egyedül a Paramount úszta meg a válságot nagyobb bajok nélküli, a többiek: Fox, Metró, Warner, First National, Columbia, Tdr fany, Rádió stb. mind bankárkézre kerültek. Az európai ember még a .szegény" filmszínészek fizetésének hallatára Í6 elképed s irigykedve gondol Hollywood felé. Béke a tengeren Budapest, október 2. A Gonda Béla szerkesztésében megjelenő „A Tenger" folyóirat legújabb száma a következő korszerű közlést hozza: A világsajtó és a szakfolyóiratok egyaránt élénken foglalkoznak a tengerészeti leszerelési értekezlet várható hatásával. Az értekezlet szélesebb körökben keltett érdeklődést a hadiflották iránt, ezért nem lesz érdektelen, ha néhány adatot közlünk a világháborúnak az egyes hadiflottákra gyakorolt hatásáról. A hadiflották tonnatartalma 1930 elején: szolgálat- épülő- összeban ben sen Egy. Államok 1,162.830 259.970 1,415.800 Nagybritannia 1.242.827 110.806 1.353.633 Japán 822.122 92.310 920.432 Franciaország 513.410 199.490 712.900 Olaszország 277.074 119.900 393.974 A két angol-száz nagyhatalom flottája tehát körülbelül egyenlő, bár az amerikai flotta gyorsütemü uj építkezéseivel csakhamar felülmúlja az angol haditengerészetet. A francia hadiflotta csaknem kétszerese az olasznak, d eaz utóbbi rohamosan fejlődik. A világháború hatásáról alábbi táblázataink nyújtják a legszemléletesebb képet. A hadiflották vesztesége a világháborúban: Nagybritannia 201 hajó 500.000 tonna Franciaország 49 „ 113.000 „ Olaszország 30 „ 80.000 „ Egy. Államok 7 „ 19.000 „ Japán 2 „ 3.700 „ Haditengerészeti kiadások az összes kiadások százalékában: 1914-ben 1930-ban Nagybritannia 23 ’ 6.8 Egyesült Államok 20 7.5 Japán 18 15 Franciaország 12 5.3 Olaszország 12 7 Szembeszökő — igy végzi az ismertetés — az Európán kívüli két nagyhatalom előretörése a hajóépités terén a bábom folyamán, valamint a nagy különbség az angol-szász hatalmak és a többi három hatalom flottáinak fejlesztése között. Az előbbiek nagy egységeket, az utóbbiak kisebb egységeket (romboló, tengeralattjáró) építettek. Mint emlékezetes, a kisebb bajóegységek kérdése volt a legkényesebb problémák egyike, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Londonban csupán részleges megegyezés jött létre a tengerészeti leszerelést illetően. Vidám rovat A News Chronicle közli Elmer Rice kiváló amerikai író uj, filmről szóló könyvének ismertetését, amelyben szó van George Bemard Shawr- ról is. Egy hollywoodi filmesnek nagyon megtetszettek Shaw' munkái és elhatározta, hogy mindenáron megszerzi a darabok filmesitési jogát. Felkereste az irót otthonában és ° következőket adta elő: — Mester! Azt hiszem, felesleges elmagyaráznom, hogy mit jelent a film. Kínától a Csendes Óceán legkisebb szigetéig mindenütt néznek filmet az emberek, mindenhová eljut a mozi és egy nagy’ iró megfilmesített munkája üzenet az emberiség számára, testvéri gondolat... Mindenről beszélt a filmes, csak éppen az anyagiakról nem. — A film — folytatta — közelebb hozza egymáshoz az embereket és ,.. Shaw erre már megunta a filmes dikeióját és közbevágott: — Ejnye, uram. Mi sohasem fogunk igy zöldágra vergődni. Ahogy a beszédjéből kiveszem, ön Igazán művésze a szónak. Ér. viszont üzletember vagyok.. * * !? Jules Favrc, a miilt század kiváló francia politikusa, valahányszor a képvisclőliázhól hazafelé tartott, a Concordia-hidon egy toprongyos koldus mindig igy könvörgött: — Jó uram, könyörüljön rajtam! Még ma nem ebédeltem. Egy napon, midőn a hires szónok a szokásos alamizsnát átnyújtotta, Így szólt a koldushoz: — Itt van a maga öt cenömc-ia, de magyarázza meg nekem, hogy hogyan lehet igy élni? Napról- napra ismétli, hogy nem ebédelt. Ez igaz, uram. Én mindig nagyon későn ebédelek. Ez az egy eset volt a hires szónok cJetében, amikor elakadt a szava.
