Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-25 / 245. (2466.) szám
1930 október 25. szombat. BiöíHrmroFsewimKnHHHHie 'PRXGAI^AG^ARHIUIiAR I szlovenszkői igazságszolgáltatás akut kérdései a költségvetési bizottságban Törköly József az igazságügyi tárca tárgyalása sarán megismételte eddig válasz nélkül hagyott kérdéseit Kérdezem most is az igazságiig} miniszter urat. hogy hajlandó-e a bírósági járások U,1 beosztását tartalmazó olyan törvényjavaslatot beterjeszteni, amely csak az igazságszolgáltatás érdekében történik. Hajlandó-e a rimaszombati kerületi bíróságot és járásbíróságot rendeletileg arra utasítani, hogy a legfelső közigazgatási bíróság ama döntését, amely megállapítja, liúgy eme járás lakosai jogosultaik a magyar nyelvnek a bíróság előtt való használatára, respektálni'"1- kell? Tizediík kérdésem, hogy mi van a bírói utánpótlás kérdésével? Prága, október 23, Közöltük, hogy a kép- vieelőház költségvetési bizottsága szerdán délután az igazságügyi tárca tárgyalására tért ál és hogy annak során a késő esti órákban Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is résztvett a vitában. Törköly József dr. beszédét alább ismertetjük: Az igazságügyi tárca terén arra fogok szorítkozni, hogy egynéhány meg jegyzés t tegyek, illetve, hogy néhány kérdést tegyek fel és ezen kérdésekre remélt válaszok megadása után, illetve eme válaszok alapján fogok a piénumban az igazságszolgáltatás kérdésével behatóan foglalkozni, A öirésási szervezet Sisggs, nyílt kérdései Első kérdésem az, hogy mikor adja be az igazságügyi miniszter a bírói függetlenségről szóló törvényjavaslatot? A magyar nemzeti párt még a múlt ciklusban beterjesztette a maga törvényjavaslatát a biró. függetlenségről. Ez a javaslat a kezdeményező bizottságig sem jutott el, tehát úgy néz ki a kérdés, mint hogyha a kormányzat nem tartaná kívánatosnak az állampolgárok szabadságát a bírói függetlenséggel biztosítani. Második kérdésem, miért nem terjeszti be a miniszter ur a bírák jogid szunyának és a bírói felelősség kérdésének szabályozását célzó törvényjavaslatokat Harmadik kérdésem az, hogy a bírósági járások területének beosztását nem tartja-e szükségesnek a miniszter ur törvénynyel újból szabályozni éis, az elnemzetleni- té-s titkos célját az igazságszolgáltatás való érdekével felcserélve, közmegelégedésre megoldani A magyar nemzőt] párt a múlt ciklusban a bírósági járásoknak Szlovonszkő területén való beosztása tekintetében még 1926-ban beterjesztette a maga javaslatát, azonban a javaslat tekintetében úgyszólván semmi sem történt és minden marad a régiben. Negyedik kérdésem az, hogy a uralt évi költségvetés tárgyalásánál a miniszter ur is a külön ‘bírói státus és a bírák uj fizetésrendezésének megalkotása mellett nyilatkozott. Miért nem történt eddig semmi, mikor lesz és egyáltalában lesz-e ebből valami? Nem érzi az igazságügyrn i n i szter ur a kötelességet arra vonatkozólag, hogy a túráktól elvett, a Dolansky lex-szel szerzett jogokat visszaadja? ReadtSrvény, Himnusz. Százat, 32-es baka... ötödik kérdésem, hogy a rendtörvény novellájával mi lesz? A multévi költségvetési vitában azt mondotta a miniszter ur, hogy maga is úgy látja, hogy a felső bíróságok jogterjesztő magyarázatával szemben valami teendő van. Kilátásba helyezte, hogy két büntetőjogi egyetemi professzort biz meg a felsöbirósági judikaturának felülvizsgálatával. Kérdezem, elkészült-e a két professzor ur az ő tudományos kritikájával? Ha igen, mi ennek a munkának az eredménye és mikor és hogyan fog az igazságügyminiszter ur annak alapián intézkedni? Itt a helyzet már egészen tarthatatlan. A rendtörvény alkalmazása tekintetébe” a jusztiomordoknak a száma már egy lé{_ Példákat tudok felhozni: A magyar Szózat énekléséért igen sok magyar embert ítéltek el fogházbüntetésre. A Szózatnak a szövege a következő: „Hazádnak rendületlenül légy hive, ó magyar! Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol és eltakar. A nagy világon e kívül nincsen számodra hely. Áldjon vagy verjen a sors keze, itt élned s halnod kell.“ Kérdem, hogy ez a Szózat, amely a csehszlovák köztársaság keletkezése előtt született, milyen tekintetben esheíik kifogás alá és a rendtörvénynek melyik paragrafusa szerint lehet ezt igazságosan és objektíve bűnténynek minősíteni? Egész bizonyos, hogy azt a feleletet egy igazságos jogász nem adhatja, hogy itten rendtörvényibe ütköző cselekedetet követ el1 az, aki a Szózatot énekli. És mégis hányat megbüntettek érte! Ott van a magyar himnusz, amelynek első szakasza igy szól: „Isten áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel. Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel. Balsors akit régen tép, hozz .reá vig esztendőt. Megbün- hődte már e nép a múltat s jövendőt/* Az utolsó versszaka pedig igy szól: „Szánd meg Isten a magyart, Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép. Hozz reá vig esztendőt, Megbüuhődte már e nép a múltat s jövendőt/1 Ez a himnusz is a köztársaság keletkezése előtt születeti! és ennek egyetlenegy sorát sem lehet a rendtörvénybe ütközőnek minősíteni, mert falsáén ez voltaképp egy ima, egy imádság a magyar nép jobb sorsáért a ió Istenhez. E himnusznak az éneklését a Legfelső bíróság egy ítélete alapján büntetendő cselekménynek tartja azon az alapon, hogy. a második sora, amely úgy szól: „Nyújts feléje védő kart, Ha küzd eilenség- gel“ kifogásolható és azt mondja, hogy ezen ellenség alatt itt nem lehet mást érteni, mint a cseh nemzetet. Hát bocsánatot kérek, éppen ma olvastam egy verset, amit a cseh ifjúság a régi időkben énekelt akkor, amikor a himnusz is keletkezett. Akkor teljes szeretettel vott eltelve a cseh ifjúság a magyar ifjúság iránt és a versnek konklúziója az, hogy isegitsük meg a magyart és tartsunk össze a magyarokkal. Akkor tehát, amikor a himnusz keletkezett, a cseh és magyar között ellenségeskedés nem voli, Azóta a helyzet azonban akképpen változott, hogy a magyarságnak egy része a csehszlovák köztársaság megalakulásának pillanatától kezdve idesodródott és felettük - most a csehszlovák köztársaság gyakorolja az impériumát. De maga a köztársaság, amikor az impériumot gyakorolja, kijelenti, hogy nem ellensége a magyarságnak, kijelenti, hogy a magyarságot úgy akarja kezelni, mint akiket jogok illetnek meg és jogokat káván nekik adni. Különös felfogás tehát az, hogy a felső bíróság azt deklarálja, hogy a himnuszban említett ellenség alatt a cseh nemzet értendő. Én azt hiszem, hogy ez semmiféleképpen sem felelne meg egy angol bíró felfogásának, aki objektiven ítélné meg a dolgot. De itt van a most nagyon divatos 32-es nótának a sorsa. A 32-es nóta igy szól: „Recoce nem vagyok én kapitány, Recece nem járok én paripán, 32-es baka vagyok én, Recece gyalog masírozok én.“ Ebben természetesen senki, még a legvadabb soviniszta sem találhat semmit, amit cseh nemzeti szempontból kifogásolni lehetne és mégis ennek a dalolásáért i.s elítéltek embereket. Van azonban ennek a nótának „Az utolsó Verebély-lány“ című operettben, amit színházban is mindenütt játszottak Szlovenszkón, egy indulószövege, amely a következő képpen szól: „32-es baka vagyok én, Kék paroli mosolyog a blúzom tetején, Nincsen sarzsim, de holnapra lesz, Galléromra a hadnagy ur csillagokat fesz. őrmester ur adta ezt a mundért rám. Nincsen lovam, de víg vagyok mindég ám, Mert 32-es baka vagyok én, Recece gyalog masírozok én.“ Hát méttóztassék megengedni, hl: ezt a nótát, amiért már egy csomó embert elitéltek, amiért már egy csomó ember a börtönben ül, megnézzük és jogászilag elemezem, semmiképpen sem tudom megtalálni a büntetendő cselekménynek kritériumát és nem tudok okot találni, hogy ennek az éneklése alapján vialakit a rendtörvény alapján el lehessen ítélni. Azt mondják, hogy igen sokat Ítéltek el, mert az „őrmester ur“ helyett „Ferenc Jóska adita ezt a mundért rám“ énekelték és olvastam a rimaszombati ügyészség vádiratát, amely azzal indokolja a vádemelést, hogy aki megemlíti itt „Ferenc Jóteká“-t, az visszaemlékszik a letűnt boldog időkre. így szól a vádinat. Mindenesetre kémikus, hogy az államügyész a letűnt boldog időkről beszel, de ém azt hiszem. hogy maga ez a szó: „Ferenc Jóska**, egy halott nevének említése semmi- esetre (sem lehet dcliktum. Ha most ezt összevetem la mostani ju- dikaturával, meg kell borzadni, hogy ilyen népdalokért, operettversdkért embereket börtönbe küldenek. De nemcsak őzért küldik börtönbe .az emberekeit, hanem azért is, ha valaki ennek az operettnek a zenéjét is játszotta, pedig mél- tóztasi&ék megengedni, való tény az, hogy itten Prágában a hangos film játssza ézt az operettet és énekli ezt a nótát büntetlenül, a zenéjét játsszák itt Prágában a katonai zenekarok és rádióban is hallható ez a dal. Különös tehát, hogy amit a csehszlovák katonai zenekaroknak szabad zenélni, azért Szlovenszkón vagy Ruszinsz- kóban valakit megbüntessenek. Amíg a rendtörvény novellája elkészül, az igazságügyminiszter ur megszüntethetné ezt az üldözést azzal, hogy rendeletileg leadná az ügyészségnek azt, hogy ezekért az említett Szózat és Himnusz éneklésekért, ennek az operett nőfának az énekléséért és annak zenéjének játszásáért az államügyészség senki ellen bűnvádi eljárást ne indítson 'és a vádat egyáltalán ne képviselje. Várjuk az igazságügyüliniszíer ur elhatározó lépését és cselekedetét e tekintetben. Az autonóm ügyvédi kamara Hatodik kérdésem, hogy mi van az ügyvédi kamara kérdésével. Mikor törlik M a 167— 1920 szánra törvényt a törvénytárból? r össze egy eztethetőnek tartja-e az igazságügy- miniszter ur az alkotmánytörvény 128. cikkének első és második bekezdésével és a saintgermaini szerződéssel azon reparációs javaslatot, amely a magyar többségből nem enged elnököt, titkárt és ügyészt választani és a választmánynak is csak a felét engedi magyarokkal betölteni? Megkérdezem végül azt is, hogy demokratikus államban lehet-e az, hogy a többség akaratának érvényesülése törvénnyel kifejezetten kizáraf’ik. Még mindig kevés a bíró Hetedik kérdésem az, hogy mi van az üres túrói állásokkal? A rimaszombati kerületi bíróságnál még ma is három bírói állás van üresen, noha az úgy szerepel, mintha az be volna töltve. Be is van töltve csehszlovák birákkail, de ezek tényleg nem tángálnak és nem végzik el a három bírónak a kötelességét. Mint nyolcadik kérdést bátorkodom megkérni a miniszter urat, hogy legyen szives és mondja meg a bizottságnak, hogy hány bírói állás van üresen Szlovenszkón, a kassai felsőbíróság területén, hány a pozsonyi felsőbíróság területén és hogy a szlo- venszkói bíráknak hány százaléka szloven- szkói és általában milyen a bíráknak nemzetiségi megoszlása Szlovenszkón. Kilencedik kérdésem az, hogy a szlovenszkói bíróságoknak főfelügyelője, Kovaifik miniszteri tanácsos ur beterjesztette-e az igaziságügy- miniszter urnák azt a jegyzőkönyvet, amit Rimaszombatban felvett és amelyben panasz tárgyává tettük azt, hogy a rimaszombati kerületi bíróság épületén, annak ellenére, hogy a rimaszombati kerületi bírósághoz tartozó öt járásból négy járásban van 20 százalékot túlhaladó magyar nemzeti kisebbség, sőt két járásban 90 százalék, egy járásban 56 százalék magyar kisebbség van, mégis a bíróság épületéről az összes magyar nyelvű feliratokat eltüntették és a bíróság külső megjelölési tábláját csak cseh nyelven tették ki. Panaszt tettem azért is, hogy abban a két bírósági járásban ahol a magyarság száma a 90 illetve az 56 százalékot meghaladja, az idézések még ma is kizárólag csehszlovák nyelven történnek. Panaszt tettem azért iis, hogy az ügyészség bünperekben csak az indifványt mondja el magyarul, ha a vádlott magyar, ellenben amikor a büntetést kéri, az indítványnak az indokolását magyar nyelven egyáltalában nem adja elő, úgy hogy a vádlott nem is tudja megérteni, hogy mivel van vádolva és hogy mivel iindokoliják a vádak Van-e e tok intet ben már valamelyes elöli átadás és megkérdezem a tekintetben is, hogy a pozsonyi felsőbíróság részére rezervált ösztöndíjnak 18.000 koronát kitevő és a kassai felsőbíróság löszére rezervált 24.000 koronát kitevő ösztöndíj tényleg ki vau e osztva, hány ösztöndíjáé kapta ezt az összeget és milyen az ösztöndíjasok között a nemzetiségi megoszlás? Bírósági tolmácsok és kisebbségi tanácsok Megkérdezem a miniszter ural a tekintetben is, neun tartja e szükségesnek, hogy a tolmácsolás kérdése megfelelően szabályoz- tassék, mert ma a tolmácsok alkalmazásának a kérdése igazán nincsen kielégítően szabályozva, ami minden esetre az igazságnak a rovására megy. Megkérdezem a miniszter urat, nem tartja-e szükségesnek a magyar nemzeti kisebbségi bírósági tanácsok alakítását és nem gondolja-e, hogy az 1924 évi második számú törvény alapján kellene eljárni, amely kimondja, hogy az olyan járásbiróságoknál, amelyeknek területén a nemzeti kisebbség a lakosság számának egyötödét teszi ki, a kisebbség nyelvét is tudó bírákat kell alkalmazni, Hatályos-e a Micsura nyeivrendelete? Nyomatékosan megkérdezem a mélyen tisztelt miniszter urat, hogy mi van azzal a kérdéssel, amit én a múlt évnek február elsején szóvá tettem a parlamentben, amikor is elpa- naszódiam azt, hogy a kassai felsőbíróságnak: az elnöke Micsura Márton képviselő olyan rendeletet adott az alárendelt bíróságoknak, aminek érteimében annak a magyar ügyvédnek a beadványa, akinek beadványa helytelen szlováksággal van megszerkesztve, visz- szautasitandó, a beadást ellenjegyző ügyvédnek a költségek megállapításánál róják fél ezt bűnéül és a dijaikat mérsékeltebbem állapítsák meg. Ha tényleg kibocsátott egy ilyen rendeletét a kassai felsőbíróság elnöke, hajlandó-e azt a miniszter ur nyílt rendelettel hatályon kívül helyezni. Rá keli hogy térjek ezután arra, hogy Mi- osura Márton képviselő, táblai elnök 1930. június 21-én nyilvánosan egy ügyvédi, vizsgán Kassán azt mondotta, hogy: „Nem érdemelhet autonómiát a* a testület, amely megbízhatatlan és illojális az állammal szemben. Példa erre Törköly József dr. képviselő, aki a parlamentben sérelmesnek tartotta azt a helyzetet, hogy az ügyvédek nem nyújthatnak be magyar nyelvű beadványt a bírósághoz. Micsura táblai elnök óriási tévedésben van, mert én ezt nem mondottam, amire bizonyíték a Ház 1930 február elsei jegyzőkönyve, ahol szószerinit benne van, amit mondottam. E szerint én azt mondottam, hogy azért mert egy magyar ügyvéd nem tud precíze szlovákul és mert beadványában nem tudja magát precíz szlováksággal kifejezni, azért az ügyvédet megbüntetni nem lehet, a beadványt nem lehet visszautasitani, mert eme 'törvényes alap nincs. Azt is említettem, hogy ez nemcsak az ügyvédre, hanem a félre is igen nagy sérelmet okozhat. Csodálkozásomnak kell tehát kifejezést adni, hogy Micsura táblai elnök ur, ha már a vádaskodás terére lép, mint bíró nem tartja kötelességének azt, hogy először jól megnézze azokat a tényeket, amelyekre a vádat építi és nem tartja kötelességének, hogy csak akkor emeljen vádat, ha meggyőződött arról, hogy a vádaknak van valami alapjuk. Az ilyen vádaskodásra nem lehet más méltó felelet, mint a leghatározottabb visszautasítás. A pozsonyi jogászkongresszus és a perrendi novella Meg kell kérdeznem továbbá a miniszter úrtól azt is, hogy helyesli-e azt az álláspontot, arai most nemrégiben a pozsonyi jogász- kongresszuson megnyilvánult, amikor is a kongresszus vezértőlnek jó lösze és a kongresszus eltörpülő kisebbsége azt kívánta, hogy egy olyan perrendi reform alkottassék, a/
