Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-25 / 245. (2466.) szám

4

1930 október 25, szombat.

amely Szlovéniákon és Rus-zánszkón eltörli azt a perrendi szabályit, hogy az elsőfokú Ítélet ellen használt fellebbezésben nóvumokat szabad felhozni.

Ez ránk nézve nagyon fontos dolog, fontos n szloveuszkői jogéletre vonatkozólag és amikor e tekintetben undfiikációt akarnalk, első megjegyzésem, hogy a magyar perrend az egész világon tökéletes polgári pernendnek van elismerve.

A mi magyar perrendünk sokkal modernebb, sokkal tökéletesebb alkotás, mint az elavult, régi, osztrák polgári perrendtartás. Kár volna tehát a jót a rosszabbá! felcserélni.

De nekünk más tekintetben is sérelmes volna, ha egy ilyen reform vitetnék keresztül, mert nálunk a búéi igazságszolgáltatás igen gyenge alapokon áll. Az uj biráknak nagy része, aki nem ismeri a magyar jog természetét, a magyar jogrendszert, a jogszotgálta- ;ás tekintetében igen gyenge munkát, produkál, úgy hogy merjük mondaná, hogy az uj biráknak 80 százaléka nem igen üti meg a magánjog terén a megfelelő mértékei.

Ha tehát a nóvumok nem volnának a felieb-. b-e résben alkalmazhat ók, akkor a rossz ité- j leieknek és a rossz judiciu utóknak a kor- \ rekciőja lehetetlen volna és a magyar jogkereső közönség el lenne ütve a maga igazságától.

A pozsonyi jogi kongresszus ebben a tekin- j ’ ében olvan állásfoglalást akart keresztül- \:nni, hogy ez a reform megtörténjék. Azon-1 1 .m 250 volt azoknak a száma, akik a java- : >Jl reform ellen nyilatkoztak és csak 20 i isatvevő foglalt a javaslat melleit állást. És

i .kor különös eset történt.

A jogi kongresszusnak a vezetősége egymás után lemondott esek azért, hogy a

többségnek álláspontja, érvényesíthető ne 'egyen a bizottságban, ahova ezt a kérdést u taílák.

A mikor a vezetőség tagjai naik lemondása í folytán a bizottság elnök nélkül maradt. Ga- J z.-ik Márton dr. volt miniszter vette ál, az elii ölelést, megszavaztatta a bizottságot, aminek eredménye folytán a jelenlévők mintegy i ‘..50 szavazattal 20 ellenében azt kívánták, hogy továbbra is a magyar polgári perrendtartás idevonatkozó szakasza maradjon Szilo'. ■: n-szkón érvényben.

Másnap a bizottság a plénaro elé akarta terjeszteni a kérdést, de Fajnor Vladimír a pozsonyi tábla elnöke Gazsikét a plé- numban szóhoz sem engedte jutni és kitértek a javaslat tárgyalása elöl. Az előadó kijelentette, hogy ebben a kérdésben határozat meg nem történt: erre Stodola Emil dr. a szlovenszkói ügyvédszövetség elnöke kijelentette, hogy igenis történt határozat és tiltakozását fejezte ki az ilyen eljárás felett.

A kongresszus ilyen stádiumban hagyta a kérdést és a vita most is áll, hogy hozott-© a i->gi. kongresszus ebben a kérdésben határo- y > tót vagy nem.

Azt halljuk, hogy Fajnor Vladimír a pozso- i’-' i tábla elnöke vau kiszemelve a legfelső bíróság elnökéül.

Ez a terrorxsztikus. a szólásszabadság lábbal tiprását jelentő fellépése semmiképpen sem ajánlja öt erre a nagy méltóságra. Egv olyan bíró, aki ilyen hallatlan fellépéssel egy szlovák volt minisztert szóhoz sem enged jutni, aki a kisebbség terrorisztikus fellépését elősegíti azt nem illeti a jó biró, a független bíró, az igazságos bíró jelzője.

A.z ilyen ember a jogi életben az impedimen1 • mi honéslafissiil van megterhelve és ezért mi már most óvást emelünk a legfelső bíróság elnökévé való .kinevezése ellen.

A legfelső bíróság vezetője csak olyan biró i el lét, aki sohasem vétett az igazság ellen és akinek múltja biztosítóik arra nézve, hogy az igazság mellett marad egész működése alatt.

Kzak a kérdések, amiket szükségesnek tar- ióllam a mai bizottsági ülésen felhozni. A költségvetési nem fogadom el.- mmwffiMMsiwwni > -rjfiiaa’oi^sasiBnmíai^amucmirElzárták az uruguay-argentinai

határt

Buenos Aires, október 24. A Rio Grande uo Sül államból való kivándorlás egyre nagyobb méreteket ölt, amiért a kormány elrendelte, hogy az uruguay-argentinai határt elzárják. A munkáshiány annak tulajdonítható, hogy a férfiakat tizennyolc évből ötven é\ íg mozgósították. A legújabb, Brazíliából < Aerzelt jelen lések szerint a harctéri helyed változatlan. Tegnap a brazíliai angol alattvalók védelmére egy angol cirkáló futott be Bahiába.

,w«<3a-MAGfiaR-HiRiiap

|Csehszlovákiai magyar középiskolát tankönyv,

amely maga a legorditóbb tanügyi botrány

A iegiüagyartalanabb tankönyv, amelyben SS oldalon 700 hallatlanétól* hallatlanabb sajtóhiba van - Ennek a könyvnek miniszteri engedélyezése és az iskolai referálások által az iskolában való megtörése méltó adalék a kastársasági elnök által kívánt „konkrét és tárgyilagos" magyar panaszokhoz

Szlovenszkó, október 24. d. j. a Prágai Magyar Hírlap október 19-i.ki számában bemutatta a Czabán—Boldizsár-féle „Kertfalu44 című, botrányos sajtóhibákkal teli elemi iskolás könyvet. Ennek méltó társa: „Kovalik Antal: A csehszlovák nemzet rövid története41 c. könyve, a magyar tannyelvű középiskolák I. Ültetöve) II. osztálya számára. (Praha, a Cseh Grafikai Unió Pi. T. kiadása 1930. Eng. száma 73844/30. II.)

Ha áll az a tétel, hogy tanulók „kezébe csak a legjobbat szabad adni, akkor ezt a fcanköoy- veC.heiyesirási és .sajtóhibái miatt az iskolaügyi minisztériumnak azonnal, haladéktalanul ki kell vonnia a forgalomból, annyira selejtes, gondatlan a kiállítása. A tartalma is hazug. A szerző nem ismeri a- történelmet, tájékozatlan és lelki- ismeretlen. A sok sajtóhibát vagy hanyagságból nem javította ki, vagy talán nem is tud jó: magyarul a emiatt képtelen volt a hibák kijavítására. Legalább ezt harsogja felénk a tankönyv minden lapja. Tudatlanságát egész rendszerbe lehet fogni. Lássuk csak:

1. A szerző nem tudja, hogy a magyar nyelvben a hosszt? magánhangzókat hosszú ékezettel jelöljük; ezért, egyszerűen röviden Írja, mint (hosszú ü helyett): végzetszerü, kiűzte, egyszerűen, műegyetem; (hosszú ő helyett): költők, mezőgazdaság, később, repülőgép, előkészület, képviselői, egyenlőség, fejlődés, főném esség, idők, elvihetöt stb.

2. Hosszan irja a rövid magánhangzókat ilyenelvben: kövön, megvédje, .in égsz érzés, kirabolták, miniszterét, azonban, hatálmát, elnöklete, örökösödésig trónörököst, netalán, gyűlölt, 'püspöke, halászattal, tömegesen, magyár stb.

3. Egyáltalán nem ír ékezetet: isin© teke,

szolt, országban, Németország, Szerbiának, fo- lyoig, céljából, internálták, evangélikus, légió, jónak, megjósolta, Európa, világhír, Ottó, Italia, élénk, óriási, kormányzás, álandoan, László, fo- urak, Mátyás, békességben stb.

4. Felcseréli az ékezeteket: neanétek, népét.

5. Feleslegesen használ ékezetet: szómét,

megvédje, hatálmát, nevezték, protestánsok, Csehországban, udvárában, nemzeti, áltálános, áltál, megs-zérzése, kirábolták. stb.

6. Más" hangzót ir: pi. henem, Kárpátokén, iradalom, házbali, Zsigm-and, egyeeitetta, templomot, jagaikat stb.

7. Egyes betűket egyszerűen elhagy: történelmi) igazság, azo(n)ban, hal(a)dva, tapasztalt) férfi, hads(e)rgben, h(a)iadt, egy(e)sület, fel'(e)dni, ismeret/e)s, mi(n)dkettő. ker(e)sni stb.

8. Fölcseréli az egyes betűket: farjokonai,

betumatni (bemutatni), féjremül (férjemül), tej- reszteni (terjeszteni), kolotsorban (kolostorban), si mértét (ismertet), Wichnig (Wiching), Lbiusa (Libüsa).

9. Kettős, hosszt! mássalhangzókat röviden Ír:

k.eHet(t), figyebneztet(t)ék, nézet(t), miat(t), ké- sőb(b), ökör(r)el, or(r)szarvu, meghal(l)ot.ta., folytathatott), ellenállhasson, felfüggesztette stb.

10. Kettős mássalhangzókat ir, ahol csak egy kell: egyébb, nézett, éllére, allatt, szél les, ön- tözzött, önnálilóság, terrén, ujjat, addjon, egyébbkénit, egyebeit, nemzett stb.

11. Az összevaló szavakat külön irja: világ háború, vas asztal, hős monda, hosszú álló, béke feltételek, csillag vizsgáló, tatár járás; az igekötöket sem irja egybe: vissza vezették, meg találták, meg van, ellen állt. meg feledkezett, ki dobták stb.

12. De összeírja az össze nem valókat: leakart mondani, felakarták oszlatni, lelehetett mondani, végakaratomat, símé (s ime), volta (volt a), felvoltak dúlva, neismerje eL

13. A szótagolása meg egészen klasszikus:

amedyr-ől, mio-d egyik, külön-ösen, művel-tség,

plv as z -th a tn á nk, h a dü - gym inisztor, ha-g yn io k, könyveit, .mo4ynek, főszáklielyü-kről, hirdethetik, adomány-ozott, Ana-stázius, ren-dbivüli stb.

14. Amit kisbetűvel kellene írnia, azt nagy kezdőbetűvel irja: a V urdum vonaton, az Egyesült hatalmak, á nagy Cseh birodalom, a Központi hatalmak, az Orosz fronton, a Csehszlovák légiók, a Csehszlovák köztársaság, a Bécsi uralom (miért nem ■wieni, hiszen másutt Bécs helyett Wien-t ir!), a Vallási mozgalmak, a Francia hadsereg, a Prágai egyetem (miért nem prahai?) stb. De kisbetűvel ir ilyent: francia- ország stb.

15. Eltorzítja a szavakat: borskort (booskort), Franciaország, Franciáorzságban, Szlovenskszó, Oroszsország, Joszef, októrber, vezéirete, ezüt- söt, megvivelniök (megmivcl), csázeár, idgének, tistelet, önnálósitás, tevékenyséteget, nemezti- ség, láitszzott, birtotuk (birtokuk), folymán ("folyamán), csehek (csehek).

16. Egyes szavak írásával meg egyáltalán

nincs tisztában: neki mindegy: szentirás és

Szentirás, katolikus és kathoiikus, az Egyesült hatalmak és az egyesült hatalmak, légió és légió, abszohitistikus és absolutisztikus stb.

17. Az idegen szavakat sem tudja helyesen írni a tudós szerző: absolulizmus, Majesztát stb. Azt is elfelejti, hogy a magyar helyesírás nem ismer lyon betűket: ö, z, c, I4. Magyar könyvben a magyar helyesírás szerint kell inti. Tehát nem Írunk: Unetice (Unyetice), Libuéa (Libusa), starosta (sztaro&zta), Václav (Vencel), Vojtech (Adalbert), amint nem írunk Tomas Maearyk-ot, nem Írhatunk Matuá Trenéiansky-t sem, nem Hús, hanem Hu&z (husziták), nem Kosice (hanem Kosice, vagy Kassa), stb.

18. A tankönyviró stílusa egy színvonalon áll egy gyönge diák stílusával. Mondatai egyszerűek, dadogóak. Semmi lendület, válaeztékos- ság. És e szaharai pusztaságba bdesivit a tárgyas igék használatának fergetege. Például: Kikiáltotta (a) köztársaságot. —• Prahába szláv gyűlést hívták össze. — Mindjárt meg is engedte (a) Slovenská Matica működését. —• Nem találtak más utat-módot, mint az erőszakos magyarosítást, első sorban (a) szlovákok közt. — Sok. helyen nincs vessző, pont s a szöveg értelmetlenné válik. Például1: „Ki az egyházi javadalmakat nem fényűzésre, hanem papok nevelésére fordította*4 (28. old.).

49. Általában szörnyű zűrzavart okoz a tulajdon- és a földrajzi nevek csehszlovákom Írása. A csehországi németek tankönyveiben mindenütt a német elnevezést Találjuk s legföljebb zárójelben a csehszlovák hivatalos nevét. Vagyis magyarosan kell írni: Cbudos, Síahlav, Libusa, Pretnysl. Vysehrad, Zá-vis, Presov, Kosice stb. neveket. A szerző ezt elvétve csinálja is: Krasznahorka, Szilézia, csehszlovák, Sárosmegye és nem. Krasnahorka, Silézia. cehslovák stb. Vagy bántó, ha a gyerek ezt mondja Trénerén i Csák Máté és nem Matus Trencian-sky? Avagy rend-törvénybe ütköző bűn, ha azt mondjuk Bcncs Ede és nem Edvard Benes?

A tankönyviró sok helyen még zárójelben -sem teszi oda a név, vagy cim mellé annak magyar jelentését: Informatorium scholae mater- nae. Janúa Linguarum reserata. — Továrisstvo liteTárného umenia. Déjiny národa ceského. Kga.ffc umierajucej matky Jednoty Braterskej stb. — Az ilyesmit zárójelbe kell tenni, amint pld. azt a növénytanban teszik: hóvirág (galan- thus nivalis). Mit tudja az a tízéves tanuló, aki latint nem tanul, hogy mit tesz ez: „Extra Hungáriám non est vita, si est vita., non est ita44. — Minek ilyesmivel terhelni egy eteöosztályos gyerek emlékezőtehetségét?

20. Itt az ideije, hogy pedagógusaink állapodjanak már meg általános érvényű elvekben, hogy a tanítás igazán Coonenius szellemében történjék. Mindent a gyerek anyanyelvén! De egy keveréknyelvet teremteni egy zagyvalékos helyesírási móddal: ez nem szolgálhat a közoktatás elmélyítésére. Ilyen osala- mádémódszer mellett igazán nem csodálkozunk, hogy az érettségiző ifjú sem tud még helyesen Írni. Hiszen tankönyviróintk sincsenek tisztában a helyesírás elveivel.

21. A tankönyv tartalmi részével mórt nem kivártunk behatóan foglalkozni. Amugyis csak ügyetlen kompiláció az egész. Mese, elbeszélő módszer helyett kapja a növendék a cseh, szlovák, osztrák, magyar, német, lengyel történelem kiszakított, erőszakkal összeházasított száraz adatait. Ezek jellemet nem Igen nevelhetnek; de egységes képet, valódi történelmi fejlődést, ok és okozati összefüggést sem láttatnak a diákkal. Még ott is, ahol tollhegyre kínálkozik az alkalom a szlovák és magyar együttérzés kifejlesztésére, például Comenius életrajzában, ezt még ott is elhallgatja a szerző. De ahol a magyarságon egyet ütni lehet, azt a világért sem felejti ki.

Egyes adathibáit mégsem hagyhatjuk egészen «*zó nélkül.

A 7-ik oldalon azt állítja, hogy nagy

népvándorlás mintegy kétszáz évig tartott.44 — Ez nem áll. A népvándorlást 375-től, a hunoknak Európá ba való betörésétől számítjuk « tartott a magyarok letelepedéséig, 896-ig, noha utánuk jöttek még a tatárok. Sőt a törökök megjelenése a XIVük században is még ideszámítandó. A népvándorlás tehát legalább is 500 évig 'tartott.

A 61-ik lapon ezt árja a tankönyvilé: „Luther híveit protestánsoknak nevezik azért, mert tiltakoztak Luther kiátkozása ellen.44 — Ugyan, kérem, hát nem tetszik ismerni az 1529. évi speyeri német birodalmi gyűlés történetét?

Az 57-ik lapon ezt olvashatjuk: Hunyadi

Mátyás, a cseh határon, Vilimov-nál találkozott György hadseregével, ahol a cseh csapatok Mátyást úgy körülvették, hogy ez kénytelen volt békéért könyörögni. Podebrad György nagylelkűen megbocsátott neki. Mátyás apósának e nagylelkűségét úgy hálálta meg, hogy két nap múlva nseh királlyá koronáztatta magát." — Hogy lehet történelmi eseményt ilyen gyerekesen beállitani? — Az igaz, hogy Podjebrád seregének ügyes elhelyezésével elzárta a magyar tábor közlekedési vonalait s Mátyás váratlanul békeajáillatot tett. de nem annyira stratégiai, mint inkább politikai okokból. Február 27-én és április 6-ájri találkozott is Podjebráddal. Az olmützi gyűlés április 12-én volt ? Mátyás cseh királlyá való koronáztatása május 3-án. Ebből, elég világos, hogy a tankönyviró dajkameséjével történelmet hamisít.

A 75-ik oldalon ezt mondja: „a szlovák származása Kossuth Lajos.44 — Ha a szerző csak a Pallas Lexikon adatait olvasta volna el a Kossuth-névről, nem irta volna az amugyis semmit sem mondó szavait. Mit akar a szerző az ilyen kijelentésekkel4? A magyarságot bántani? Vagy a szlovákság dicsőségét emelni? — Kossuth magyar amit izig-vérig, a többi mellékes.

A 78-ik lapon igy ir: 1861 június 7-én a Daxner által javasolt Memorandumot a magyar országgyűlés elé terjesztették, de „az akkori miniszterelnök, Tisza Kálmán elutasította azokat." — Tisza Kálmán 1875—18904g volt miniszterelnök! Tehát nem is utasiíhatta el a szlovákok memorandumát. 1849—1867-ig Magyarországon abszolutizmus' volt. Magyar minisztériumról ebben a korszakban nem tud a történelem. ,

A 794k oldalon igy ir a tudós tankönyviró: 1874-től „a szlovákoknak szomorú sorsban volt részük. Üldözés és elnyomatás érte őket minden oldalról." — Nyolc sorral lejebb pedig igy dicsekszik: „I. Ferenc József hosszú urakodása alatt a csehszlovák nemzet minden tekintetben megerősödött. Az irodalmi, tudományos és művészeti sikerek hatásos kiegészítését nyerték a gazdasági élet fellendülésével. Sok évi szorgalmas munka után mind a napszámosok, mind a földművesek, iparosok és kereskedők jobb helyzetet vívtak ki maguknak." — Hol itt a szomorú sors, az elnyomatás?

Az 55-£k oldalon ezt irja: „Jiskra és vezérei Szlovenszkőn uj várakat építettek, például Murán várát és Krasnahorkát." — Ez nem igaz! Murány várát V. István király már 1271- ben Gunig Comesnek adományozta. Jiskra pedig csak 1440 után jött Szlovenszkőra. — Krasznahorka építését a IV. Béla idejében élő szerencsés és okos juhásznak tulajdonítja a néprege. Egyébként a Bebek-család építette Zrigmomd korában. A husziták 1441-ben csak elfoglalták és 20 évig bírták.

A 26-ik lapon azt állítja, hogy a magyarok „a földművelést a szlovákoktól sajátították el. Erre mutat sok idevágó szlovák szó, például borona, gereblye, széna, szalma." — Azt még nem láttam, hogy szénával vagy gereb- lyével szántottak volna, de ekével igen. Már pedig az eke, sarló, kéve, árpa, búza, komló, szőlő stb. szavak török eredetűek. A törököktől sajátította el a magyar a földművelést.

Még sok egyéb valótlanságot lehetne kiírni Kovalik tankönyvéből, ha a hely megengedné. De ez is untig elég arra, hogy mindenki lássa, hogy milyen gyönge tankönyvvel van dolgunk. A tankönyviró tudása, magyarsága igen fogyatékos és önkéntelenül fölmerül a kérdés, miért vállalkozik tankönyvirásra? Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul Régente csak egyetemi tanárok vagy kiváló gyakorlati tan férfiak mertek tankönyvet írni. Ez ma, ugylátszik, a Csáky szalmája! — És csodálkoznunk kell, hol vannak ilyen esetben azok a férfiak, akikre hivatalból van rábízva a magyar közoktatás? Hol van Hattala főigazgató? Hiszen neki tudomással kell bírnia, hogy milyen tankönyvet engedélyeznek magyar középiskolák számára! Amilyen vétkes Kovalik szörnyszülött, tankönyvének összetákolásában, olyan bűnös Hattala főigazgató és az iskolai referátus a magyar tanügy színvonalának ilyen süllyesztésében. Ezen a bajon, azt hisz- szük, csak egy kivívandó magyar közoktatási autonómia segíthet, mert jelenleg a helyzet az, hogy évrői-évre rosszabb, selejtesebb tankönyveket nyomnak drága pénzen a magyar g'-ermekek kezébe és évrői-évre több lesz a i; gyárul csak hibásan beszélő tanárok szánra, akik nem is viselkedhetnek őszinte szeretettel a magyar tanulók iránt.

A magyar gyermekeket magyar nemzetiségű tanárotc oktassák! Az iskolai minisztérium ne rendeljen csehszlovák tan fér fia kai magyar iskolákba! Ez a legelemibb és a legjogosabb pedagógiai követelményünk. Hiszen ilyen nem magyar ajkú oktatók mellett nem csodálkozunk, ha a gyermek sírva jő haza s ári mondja, hogy négyest kapott, mert burgonyát mondott krumpli helyet!, mert tanára szerint „burgonyát (talán burgundiét?) marha eszi, krumplit ember."

Itt a legfőbb ideje, hogy a csehszlovák köztársaság alkotmányié vei ében biztositól! jogok a gyakorlati életbe is teljesen álmon ionok, különösen az alkotmány 119 paragrafus-::, mely igy szól: „A közoktatás akként rendezendő be, hogy az a tudományos kutatás ere d- ményeivel ne ellenkezzék." —-aa—