Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-24 / 244. (2465.) szám

öfejr ,,ai ****•»**•»•< fs t IX évf. 244. (2465) szám ■ Péntek * 1930 október 24 oA\CVARHIIHaB előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre : évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szára ára 1.20 K2, vasárnap 2.—KC A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja telelői szerkesztői DZUPÁNY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCÜ GÉZA Szerkesztőség: Prága D, PanskA ulice 12. U, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága EL Pasaké slicc 12. ül emelet. Telefonj 34184. SŰRGÖttYCIM; HÍRLAP, PRftHfl Demokrácia vagy bürokrácia Prága, október 23. (d. j.) A gazdasági válság újabban úgy­szólván teljesen eltereli a figyelmet a cseh­szlovákiai politikai közélet egyéb súlyos betegségeitől, pedig a gazdasági válságnál semmivel sem kisebb jelentőségű baj a cseh­szlovák parlamentarizmus válsága. Nem parlamenti válságra gondolunk ezzel, ami csak átmeneti és tüneti jelenség, bánéin magáinak a parlamentarizmusnak a rend­ellenességeire, amelyek állandóak és lényeg­be vágók. A csehszlovák páriáméntar izmus egyik betegségére mutatott rá Törköly Jó­zsef képviselő, amikor a költségvetési bi­zottságban rámutatott a kormánynak adott túl széles diszkrecionális jog visszásságaira. A diszkrecionális jog gyakorlója az esetleges ges visszásságokért csak erkölcsileg vonható felelősségre, igy az igazi felelősség a jog megadőját, a parlamentet terheli. A diszkrecionális jog voltaképp nem egyéb, mint a demokratikus felelősség alól való kiváltságos mentesség, a végrehajtó hatalom részére a szabad kéz jogának bizto­sítása. Magától értetődően antidemokratikus fölhatalmazás és a demokratikus fejlődés éppen abban az irányban halad, hogy a végrehajtó hatalom részére a törvényben kimerítő utasítást ad a hatalom gyakorlásá­nak egyedi eseteire, vagyis korlátozza a „szabad kezet". Mert a jogrend abban áll, hogy az élet minden jelenségét törvény sza­bályozza, törvény, nem pedig a jogrendben űrt jelentő „diszkréció". S ezen a ponton el­értünk a csehszlovák parlamentarizmus leg­főbb betegségéhez. . A parlament, arra való, hogy a nép meg­hatalmazásából és annak nevében gyakorol­ja a törvényhozási főhatalmat és az élet minden ágában jogrendet teremtsen. Nos, a csehszlovák parlament egész törvényhozói gyakorlatában kezdettől fogva mindenkor az a tendencia jutott és jut érvényre, hogy a végrehajtó hatalom jogkörét, azt a bizonyos „diszkrecionális" jogkört mennél széleseb­bé, teljesebbé építse ki. A csehszlovák tör­vények kilencven százaléka úgynevezett ,JÖlhatalmazási törvény", amely tág keretek fölállításával a részletek megállapítását a kormányra bizza, vagyis oly kerettörvény, mely fölhatalmazást ad - a végrehajtó hata­lomnak, hogy a tág keretű törvény, kiegé­szítésére rendeleteket hozhasson, a törvényt rendelettel helyettesíthesse. Végeredmé­nyéiben a kenettörvény nem más, mint a tör­vényhozói főhatalomnak részleges átruházá­sa a parlamentről a végrehajtó hatalom gya­korlóira. A csehszlovák parlament többségi pártjai, a csehszlovák centralista pártok tizenkét év óta csak arra törekednek, hogy a parlament törvényhozói hatalmának mi­nél .nagyobb részét átsibolják ilyenformán a központi végrehajtó hatalomra. Ez az ő cen­tralizmusuk igazi lényege. Amit a centralis­ta pártok tizenkét év óta csinálnak, az a de­mokrácia lassú kiszolgáltatása a bürokráciá­nak. A bürokrácia hatalmának korlátlanná való fölhizlalása a parlament törvényhozói hatalmának folytonos szűkítésével. Amilyen aranyban a bürokrácia, erősödik, ugyanoly arányban fogy a demokrácia. Amit a centra­lista pártok a kerettörvényekkel csinálnak, az nem kevesebb, mint a. parlamentarizmus csendes elsorvasztása. A legcsufabb játék a parlamentarizmussal a demokrácia jelszava alatt. Hogy a parlament törvényhozói tekintélye A világ zsidósága mindenfelé tűntet Anglia ellen A londoni kormány kritikus helyzetbe került az nj palesztinai politika miatt? — Palesztina zsidósága forrong — Tüntetések Mewyorktoan és Varsóban Jeruzsále ni, október 23. A palesztinai zsidók között óriási izgalmat keltett a brit kormány palesztinai politikájának váratlan megváltoztatása. A zsidó nemzeti tanács és a zsidó Agentie elhatározták, hogy közös ülé­sükön tiltakozni fognak áz angol kormány- nyilaik ozat ellen és bejelentik, hogy az uj palesztinai parlamentből a zsidók távolmaradt uak. Párisból és Londonból érkezett hírek szerint a zsidók nemzeti vezetői világbojkot­tot hirdetnek az angol árak ellen, hogy ezzel megbosszulják az angolók „árulás"-ál A zsidók az angol kormánynak azt a felfogását, hogy zsidó földvásárlók netra sérthetik meg a többi palesztinai lakó jogát és birtokát, úgy tekintik, mint a cionizmus megsemmisítését és a zsidó bevándorlás teljes korlátozását. Jellemző, hogy az angol kormányrendelet­tel a pale vi nai arabok sincs enek megeléged­ve, mert ..fveslik azokat az alkotmányos jo­gokat, amelyeket az angolok a jövőben biz­tosítani akarnak nekik. Az arabok remélik, hogy az angolok korrigálják mostani nyilat­kozatukat és Palesztinában tiz évre megtilta­nak minden bevándorlást és földvásárlást. A konzervatív párt a cionisták oldatán London, október 23. A kormány palesz ti nai nyilatkozata az angol parlament uj ülésszakában valószínűleg kritikus helyzetei teremt. Baldwiu, Chamberlain és Amery, a konzervatív párt vezérei, tegnap levelet in­téztek a Times szerkesztőségéhez, melyben rendkívül heves hangon tiltakoznak a kor­mány nyilatkozata ellen, amely véleményük szerint ellenkezik a Baífour-deklaráciö sző vegével. A konzervatív párt több interpellá ciót jegyzett be a palesztinai kérdésben. Ha a konztervativok a palesztinai ügyek miatt bi­zalmatlansági indítványt tesznek, akkor a szavazásnak könnyen katasztrofális követ­kezményei lehetnek a kormány-a érre, mert a liberális párt vezetői, Lord Hcading és Sir Herbert Sámuel, valőszinüleg a konzervatív táborba viszik át pártjukat A tiltakozás Newyork, október 23. Newyork City­ben, ahol legalább kétmillió zsidó él, valamint az amerikai kontinens többi nagy városában a zsidók több gyűlést tartottak, amelyeken a szónokok hevesen kifakadtak az angol poli­tika ellen és azt követelték, hogy a Paleszti­nái bevándorlást azonnal újra megengedjék. A zsidó tömegek elkeseredése óriási. Varsó, október 23. A varsói angol követ­ség előtt a cionisták tegnap tüntetéseket tar­tottak és tiltakoztak Anglia uj palesztinai politikája ellen. A lengyel rendőrség kényte­len volt felvonulni az angol nagykövetség védelmére ég a tömeget szétoszlatni. A rend­őrök a tüntetők vezetőit letartóztatták. London, október 23. A Daily Telegraph értesülése szerint 1931. februárjában a cio­nisták külön kongresszust hívnak össze, amelyen foglalkozni fognak azzal a krízissel, amit az angol kormány politikájának megvál­toztatása a cionizmus kérdésében okozott. SCOTUS VIATOR: A kisebbségeknek még valamennyi kitantantállamban vannak sérelmeik Az angol publicista a Slovenská Liga kongresszusához intézett levelében beismeri, begy a sérelmek 90 százaléka jóvátehető az álfám presztízsének és érdekeinek sérelme nélkül! Prága, október 23. A Sloveneká liga Po­zsonyban tartóit kongresszusán (tegnap föl- olvafsták Scotüis Vlatomaik a kongresszushoz intézett levelét. A levél rendkívül érdekes passzusokat tartalmaz IkisebbségpaláJtikai szempontból. — Bármit is végez szervezetünk, ami a szlovákságban az egészségéé nemzeti ér­zést megerősíti -- írja többek közt &c an­gol publicista a Slovensky Dennik szlovák fordítása szerint — külföldi barátaink be- zonnyal örömmel fogják fogadni, természe­tesen azon föltétel mellett, hogy a lehető­séghez képest mellőzni fogják a kifejezés sovén formáit és a nemzeti ügyért való munkájuk kéz-kézben fog haladni á szom­széd nemzetekkel való kulturális és szo­ciális érintkezés mellett. Ma már egyetlen­egy európai nemzet sem alapozhatja politi­káját háborús pszichózisra: a béke és eset­leg a lefegyverzés kérdésében mindenkire kötelező az együttműködés, ha csak el akar­juk hárítani egész Európa fejéről az újabb s talán végleges vészt. Azért szólok igy, mert olyan lelkes Mvője voltam a szlovák fölszabadulásnak és mert annyi reményt táplálok a szlovák kultúra jövője iránt, hogy szükségesnek érzem megvizsgálni mindazokat az utakat, amelyek a szlovákok (s rajtuk keresztül az egész csehszlovák nemzet) és a magyarok közötti kibékülésre vezethetnek, ügy értesítettek, hogy a Ma­gyarságban megjelent cikkemet, mely mint­egy három hónappal ezelőtt jelent meg Bu­dapesten, sok szlovák barátom félreértet­te él úgy interpretálták, mintha irányváltoz­tatást jelentene a szlovák problémáról való felfogásomban. Látható, hogy cikkel tel­jes szövege nem volt közölhető Szlovén- szkon, különben nem támadhatott volna kö­rülötte félreértés. Cikkemmel célom volt megvilágítani a feszültség megenyMilésé- nek akadályait Magyarország és szomszé­dai, főleg Csehszlovákia és Románia között (az utőbbi esetében legalább oly mérték­ben, mint Csehszlovákiánál) s igy termé­szetszerűleg kikerültem, amennyire csak lehetett, minden olyan irányú érvelést, amelyet a magyar nemzeti érzékenység el­leni offenzivának lehetne tekinteni. De azért mégis elég világosan kifejeztem, hogy mennyire devalválódott, a legsaenzációsab- ban illusztrálja az az elmélet, hogy ma már a parlamenti népképviselők mellett a bírák és az állami hivatalnokok is törvényhozók! Eddig csak végrehajtói és interpretáteral voltak a törvénynek, most már törvény­hozók. Persze, hogy törvényhozó lesz a vég­rehajtó hatalom közegeiből, ha a parlament törvényhozói jogkörét átruházza a végre­hajtó hatalomra. így lesz aztán — hogy csak a legkirívóbb példát említsük — a földhiva­tal a törvényhozás ellenőrzésétől függetle­nített hatalom, mely tízmilliárdnyi vagyon fölött rendelkezik, anélkül, hogy diszkrecio­nális jogkörét a parlament ellenőrzéssel korlátozhatná. Mi meg tudjuk érteni, mért akarnak a csehszlovák centralista pártok parlamenti demokrácia helyett teljhatalmú bürokráciát. Azért, mert a törvényhozási főhatalmat a parlamentben nem egyedül gyakorolják s adódhatnék eset, hogy a német, szlovák, ma­gyar, ruszin, lengyel pártok és a kommunis­ták esetleg kétségeséé tehetnék hegemóniá­jukat a törvényhozásiban, azt ellenben jól tudják, hogy a végrehajtó hatalom mindig kizárólag az ő domíniumuk marad. Ezért építik ki a rendszer főtfellegvárává a — bü­rokráciát. De ennek a fejlődésnek az iránya a legteljesebb mértékben ellenkezik a par­lamenti demokrácia irányával. Mert ma az irány: a demokráciától a bürokráciáig. A magyár kisebbségnek . a leghatározot­tabb elszántsággal kell harcolnia a bürokra­tizmus! hizlaló s a parlamenti demokrácia ellen törő reakcióval szemben, A magya r ki-1 sebbségnek nincs semmi részvétele a végre* hajtó hatalomban, egyedül a törvényhozási fórumon vetheti meg lábát. Minden érde­künk és idegzetünk a parlamenti demokrá­ciához köt. Minden erőnkkel le kell tehát lepleznünk az egész világ előtt a centralista pártok reakciós machinációit, melyek ennek az egyetlen fórumnak jelentőségét lesül­lyeszteni igyekeznek és a nép képviselet, tör­vényhozói fokalalinál csorbítják. Kisebbségi harcunk igy válik az egyetemes demokrácia ügyévé, mert a bürokratizálás ellen a tiszta demokráciáért harcolunk. A bürokrácia teljhatalma ellen a parlamenti demokráciá­ért. Azért, hogy „a respublika — miként Szüllő Géza mondotta tegnap •— valóban rés publica, ne pedig re* privata legyen."

Next

/
Oldalképek
Tartalom