Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-03 / 226. (2447.) szám
Hal uámunk 12 eMal DL évf. 226. (2447) szám j Péntek ' 1930 október 3 Előfizetési ári évente 300, félévre Í50, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké fi képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—-Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága n, Panská ullce 12. 11. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága ü. Panská ullee 12. 111. emelet Telefon: 34184, SŰRGÖNYCIMr HÍRLAP, PSflHfl Az osztrák fordulat (sp.) Prága, október 2. Rüdiger Starhemberg herceget, a Bécset a török elöl védő diadalmas hadvezér egyik leszármazottét, Vaugoin belügyminiszterét, a harmincéves, daliás fiatalembert, fáklyásmenettel ünnepelték Bécs nacionalistái s eltagadhatatlan, hogy Németausztria jóakaratu kíváncsisággal tekint a különös kísérlet kimenetele elé, amelyet a bölcs Seipel ügyessége és határozottsága indított útnak, hogy vagy-vaggyal dűlőre vigye a szerencsétlen köztársaság tizenkét év óta vajúdó problémáit. Ausztria Olaszország legközelebbi szomszédja, s van abban valami geográfiai törvényszerűség, hogy Mussolini politikai stílusa elsősorban a közvetlen szomszédokra hat: Görögországra, Jugoszláviára, s most Németausztriára, Elvégre a kis köztársaság ugyanolyan kétségbeejtő letargiába süllyedt, mint Olaszország a fasizmus eljövetele előtt. A hangulat tényleg „minden-mindegyes", s a lankadt polgár, a. vergődő munkás, a fásult hivatalnok, s az évek óta a saját labirintusából kibújni nem tudó parlament szívesen veszi az ujjat, amely talán — hátha-hátha — segíteni tud a bajokon és a diszkreditált eddigi rendszerek helyébe ha nem is valami eleve ható jót tesz, de legalább valami ismeretlent, amit ki szabad próbálni. Elvitathatatlan, hogy a közvetlen lökést az osztrák fordulathoz Hitler németországi elő- törése adta meg. Á berlini szeptember 14. nélkül Bécsben nem történnek meg a szeptember 25-től október elsejéig történt események. Az osztrák fordulatot úgy kell fölfognunk, mint a hitlerizmus teherbíró képességének első reális kísérletét, mintegy azt a próbát, amelynek eredményét a birodalmi nemzeti szocializmus előbb látni akarja, mielőtt hasonló lépésekre szánja magát Németországban. A németosztrák köztársaság és a német birodalom érdekesen kiegészítik egymást az uj próbálkozások terén: a birodalom Hitler választási sikerével előkészítette Starhemberg útját, Starhemberg hatalomra jutásával viszont példát ad Hitlernek, s ha az osztrák kísérlet beválik, szinte bizonyosra vehető, hogy Hitler követni fogja a merész példát. A Heimwehrek váratlan előtörését elsősorban Hitler sikere determinálta, másodsorban a fiatal Starhemberg energiája, mely máról-holnapra véget vetett elődjei kunkfá- tori politikájának és az első kínálkozó alkalmat megragadta a közbelépésre. Egyelőre nehéz eldönteni, meggondolatlan és fiatalos lépés volt-e a hirtelen előtörés vagy intuitív államférfiul gesztus, ámbár Seipel prelátus szerepe inkább az utóbbira enged következtetni, mert az ő bölcsességének és az ő érvelésének ellenállhatatlan logikája késztette akcióra Staihemiberget. Viszont az ellenklikk úgy véli, hogy Seipel „beugratta" a fiatalembert, mert csak így járathatta le a jobboldali alakulatokat és mézédes szavainak hatásával csak igy bizonyíthatta be az országban a Heimwehreknek önmaguknak, hogy egyelőre távol kell tartaniok magukat a felelősségtől és az öregemberek praktikájától. Bárhogy szemléljük a dolgot, elvitathatatlan, hogy a Heimwehrvilág elemi erővel jelentkezik Ausztriában. Schober igazságos, de időszerűtlen igyekezetét Hitler németországi győzelme derékban ketté törte: ki gondolhat csendes, nyugodtan kormánykodó bürópolitikára, amikor ég a ház és messziről hallani az ellenség dübörgését? Egy év óta azt hittük, vége a Heimwehreknek. Pedig csak a hamu alatt lapult a narázs. Papst Utasa! miniszterelnök a képviselőhöz ülésén helytelenül közölt magánbeszélgetésnek minősítette Masaink elnök revíziós nyilatkozatát „A SsifírsssÉgi elnök sem tarifa lehetőnek, hegy oly megoldásról gondolkozzék, amely megváltoztatná a békeszerződések által teremtett helyzetet** — A miniszterelnök bizonytalan nyilatkozata gyönge tiltást keltett a Házban Prága, október 2, A képvi&eloház mai ülése az elnöki nyilatkozat hatása alatt állt. Az ülés előtt nagy derültséget keltett annak a kipattanása, hogy Benes a múlt héten a botrányos tüntetések idején naponkint öt-hat táviratot küldött Prágába, amelyek először csak a következő két szóból állottak: „A demonstrációkat beszüntetni,** Később már azt táviratozta: „A demonstrációkat azonnal beszüntetni.** Végül pedig a következő sürgönyt küldte: „A demornstráoiókat minden eszközzel beszüntetni.** A német párti képviselők egyébként a mai ülésen szóvá akarták tenni a multheti tüntetéseket, azonban erre nem nyílt alkalmuk. Nevezetesen az ülést délután 3 óra helyett fél 4 órakor nyitották meg és rögtön a napirend második pontjának tárgyalására tértek át, amely az 1929. évi 187. számú kormányrendelet tudomásulvételére vonatkozik. Ez a rendelet egyes minisztériumok bizonyos hatáskörének a tartományi hivatalokra való átruházásáról intézkedik. Winter dr. terjedelmes előadása után a képviselőház tudomásul vette a kormányrendeletet. Az elnök ezután bejelentette, hogy Udrzsal miniszterelnök jelenfke- zett szólásra. Udrzsal zsúfolt padsorok nagy érdeklődése mellett a következő nyilatkozatot tette: Illetékes helyen információt szereztem a köztársasági elnök amaz interjújáról, amit a London Generál Press tett közzé a sajtóban. Ezek szerint az információk szerint a köztársasági elnök már 1930 augusztus 13-án Tapolcsányban fogadott egy angol újságírót, aki előtt nagyobb társaságban beszélgetés közben érintett bizonyos, ezekben a napokban publikált kérdéseket is. A koumufnásták közbekiáltanak: Miért nem beszél a háborúról és a. munkanélküliségről? Udrzsal: A beszélgetést nem gondolták interjúnak és az újságíró nyilatkozatának legnagyobb részében az ö saját gondolatait adta vissza. Az úgynevezett interjú szövegét nem terjesztették be jóváhagyás végett. V beszélgetés másfél hónappal ezelőtt történt és feltűnő, hogy miért közölték interjú gyanánt éppen most és az ismert lapokban. Tetka kommunista: Rosszul működött a cenzúra! Udrzsal: A köztársasági elnök irodáját az interjúra a napi sajtó szerkesztőségei figyelmeztették, amelyek fölvilágositást kértek bizonyos pontokra nézve, mert azokat nem tartották ösz- szeegyeztethetőnek az elnök ur ismert nézeteivel. Már maga ez is tanúskodik arról, hogy az interjú tartalma sok tekintetben ellenkezik a köztársasági elnök nézeteivel. Fölkiáltások a kommunista és a szlovák néppárti képviselők oldalán: Tudjuk, hogy Masaryk szívesen kiegyezne. Udrzsal: Amikor a köztársasági elnök irodája megtudta, hogy a beszélgetést interjú gyanánt tették közzé és oly szöveggel, amit előzőleg nem hagytak jóvá, intézkedéseket tett, hogy a nyilatkozatnak legalább az a része, amely az elnök nézeteit a legerősebben eltorzította, a lehetőség szerint kellő mértékre szállíttathassák le. A kommunisták hangos hahotában törnek ki- Tetka kommunista: Ropognak a határok, Udrzsal: Valamint államunk minden mérték adó más tényezője, úgy a köztársasági elnök sem tartja lehetőnek, hogy oly megoldásról gondolkozzék, amellyel a békeszerződések által teremtett helyzet megváltozzék, (Kormánypárti oldalon gyönge taps, a kommunisták és a szlovák néppárti képviselők hangosan nevetnek.) Tehát á köztársasági elnöknek tisztára magám jellegű beszélgetéséről van szó, amely beszélgetést a nyilvánosságra hozott interjúban nem közölték helyesen. Kommunista felkiáltások: Már ingadozik minden. Ezután a házelnök konstatálja, hogv nem érkezett be oly indítvány, mely a nyilatkozat fölött vita megindítását kivánná. Az elnök ezért a napirend további tárgyalását fel is függesztette és indítványozza, hogy a legközelebbi ülést az elnökség javaslata szerint Írásban írják össze. Az ülés délután fél öt órakor véget is ért. A plenáris ülés, után 5 órára összehívott külügyi bizottsági ülést nem tartották meg. A költségvetési bizottság október 7-én, délután 3 órakor tartja ülését, amelyen megkezdik az 1931. évi állami költségvetés általános vitáját. A szenátus ülése Prága, október 2. Ma délután négy órakor a szenátus is ülést tartott, amely az őszi ülésszak első illése volt. A napirend első pontja a törvénytelen gyermekek tartásdijáról szóló törvényjavaslat tárgyalása volt. A vita első szónoka Vencel német nemzeti szocialista szenátor, aki lapzártakor még beszél. A szenátus ülése a késő esti órákig fog tartani. A szenátus legközelebbi ülését október 9-én tartja. őrnagy szervezete erősebbnek bizonyult Schober jóakaratánál és a csodálatosan béke-szerető rendőrfőnök most apró felsőausztriai kúriájából nézheti, ahogy a Hoimweh- rek atyja, a német őrnagy, valószínűleg ünnepélyes diadalmenetben Velencéből visszaérkezik a szép kék Duna mellé. Anniikor a Heimwehrek lemondatták öreg és tultákti- kázó vezéreiket és a fiatal Rüdigerre bízták a vezéri pálcát, jól számítottak, legalább ami az akcióbalépést, a „valamit tenni kell“- teória megvalósítását illeti. Természetesen nyilt kérdés marad, vájjon volt-e értelme a rezerváltság elhagyásának és sikert hoz-e a váratlan akció. A novemberi osztrák választások előtt nehéz nyilatkozni ebben a kérdésben. Viszont elvitathatatlan, hogy a Hoimweh- rek vitaiizmusának előtörésüknek, szereplésüknek az egyszerű véletlennél más oka is van és a mozgalom kivirágzásának rugója mélyen beágyazott a. nép leikébe. A parlamentarizmus európsze.rte csődöt mondott,, ezt a tételt a fiatalok nem győzik eléggé hangoztatni. A sokpárt.rendszer* az állandó kompromisszum keresés, a százféle érdek és ellenérdek békés egy befogására irányuló gigantikus küzdelem- a hetekig, hónapokig tartó meddő viták, az egész agyafúrt és nehezen kezelhető apparátus, a so-k éves eredménytelen parlamenti duma, megutáltatta a háború utáni közvélemény előtt a parlamentarizmust. A bolsevizmus- a fascizmus,, a nemzeti szocializmus egyformán ellensége annak a katasztrofális meddőségnek, amit középeurópai parlamentarizmusnak nevezünk s ami valójában nem egyéb, mint a koncok egymás közötti kiosztása s távol áll az angol parlament tiszta emelkedettségétől,, vagy a francia parlament őszinte lendületétől. Középeu- rópa legtöbb helyén csődöt mondott ez a rendszer. Pilsudszky kénytelen volt lecsapni a szejmre, miután a megegyezni nem tudó •képviselők végnélkül i veszekedésekben, anyagiasságukban évekig ádáz politikai hisztériát terjesztettek Lengyelországban. Mussolini a szó szoros élteimében néhány héttel ezelőtt vonult be Rómába* mielőtt a tehetetlen és végelgyengülésben szenvedő parlament a bolsevizmus markába kergette Itáliát. Németországban most asszisztálunk a parlament cselekedni nem tudó agóniájánál s délről már elindult a mozgalom, amely szót akarja kergetni a Spree-parli civódó honatyákat. Ausztriában a nagyon tehetséges, pompás erélyű és (végtelenül tisztességes Schober i® csak ideig-óráig tartotta rendben Ausztria Audas istállóját. Á tehetetlenséggel ő sem birkózott meg. Nem tüntethette el azt a szakadékot, amely Bécs, a sikföld népe és a vidék, a hegyek népe között van* nem végezhetett az egyforma erős szociáldemokraták és nacionalisták harcával. Kénytelen volt meghajolni az elkerülhetetlen előtt. Schober régi ember, a parlamentarizmus legtisztább híve, aki hü maradt a törvényhez, holott belátása talán inkább a Heimwehrek oldalára húzta. Utódai a fenyegető helyzet hatása alatt nem is mertek többé skmpulusokat s meghívták a kormányba a két Heimwehr-vezért. A Heimwehrek nem alkotnak politikai pártol, Starhemberg és Hueber meghívása tehát nem igen egyeztethető össze az alkotmány követeléseivel. Uralomrakerülésük az első forradalmi tett volt a megrázkódott Ausztriában. Nem tudjuk, követik-e mások. Nem tudjuk hová vezet a különös experimentum. Aggódva figyeljük az osztrák tragédia végkifejlődését és türelmetlenül várjuk az ausztriai választásokat, amelyek talán tisztulást hoznak és fölszabadítják Közópeurópit. az ' osztrák bizonytalanság következményeinek lidércnyomása alól.
