Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-19 / 240. (2461.) szám

17 1900 október 19, vasárnap. . KöZtíAZDASÁiT . A világgazdasági élet fekete cserepei Belenyúlunk a frissen érkezett külföldi lapokba és csupa bajt, szenvedést, rom- üst találunk bennük. így megy ez min­dennap, minden héten ... Itt van belőlük egy marékra való: Berlin. A Deuteche Reichsbahn háromszázr milüó márkát veszített, a tőke menekül az or­szágból, túlzott pesszimizmus nehezedik a népre. Rengeteg vállalat omlik össze. Az Egyesült Államokból érkező megrendelések a múlt évi átlaghoz képest több mint öt ven százalékkal csökkentek. Egy irtózatos sztrájk az egész berlini fémipar: kétszázhetven üzemet végpusztulással fenyeget. Az árfolya­mok zuhannak alá a mélységbe... A kamat­tételek rohamosan növekszenek. A magánle- számitolási kamatláb egy bét leforgása alatt egy és egynyoload százalékkal drágult, ami a Frankfurter Zeitung szerint azt árulja el, hogy a bankok a válság fokozódását várják és előre igyékszenek minél nagyobb pénz­készleteket gyűjteni. Más oldalról viszont eb­ben annak a jelét látják, hogy a Birodalmi Bank újabb bankikamatlábemelésre készülne. A gazdasági szociálpolitikai helyzetet, amely már a legnagyobb mértékben feszült, még jobban kiélesitik a berlini fémiparban történt események. Ma szavazzák meg a mun­kások, hogy tovább dolgoznak-e a gyárakban, vagy pedig sztrájkba lépnek. Akái mi lesz is a szavazás eredménye, a dolognak belátha­tatlan jelentősége van, nemcsak azért, mert nagy hatással lehet a további bér-tariifálie vál­tozásokra, hanem egyszerűen abból az okból, ment egy nagy sztrájknak ebben a pillanat­ban katasztrofális következményei lehetnek. (A közlemény megírása óta a fémipari sztrájk már teljes mértékben ki is tört. Szerk.) Berlin város költségvetésének hiányát elő- reláthatéan 60 millió márkára teszik, holott a város erre az évre úgynevezett „nyomor- köit»ógvetést“ állított össze és minden ága­zatban rendkívüli megszorításokat hajtott végre. A város gazdasági helyzete azonban még sokkalta rosszabbul alakult, minit előre hinni lehetett volna. & Triesst. A kikötőn és a pályaudvaron tebo­Aljionpaszta nyolitott forgaiom az 1980. év első nyolc hó­napja alatt a múlt évi forgalomhoz mérten 800.0000 tonnával csökkeni, ami kereken a forgalom 25 százalékos apadáséinak felel meg. & Atfhén. A kicstár helyzete rendkívül ked­vezőtlen. Az egyenes adókból és vámokból folyó bevételek erősen csökkentek, E miatt már eddig is erősen korlátozták valamennyi minisztérium kiadásait. A hadianyagok be­szerzésére megszavazott hiteleket teljesen törlik. & Becs. Szeptemberben 192 birói egyezséget és 49 csődesetet Jegyeztek fel, holott a múlt évnek ugyanebben a hónapjában a birói egyezségek száma 132 és a csődöké 36 volt. & Brüsszel. A Banque de Bruxelles érdekkö­rében álló ipari boldingtársaság első üzleti évére a gazdasági helyzet rosszabbodása foly­tán nem fizet osztalékot. J0­Páris. Megállapították, hogy az idén mind­össze 56.5 millió métermázsányi őrlési alkal­mas busa termett Franciaországban. Való­színű, hogy ennél jóval nagyobb a termés, azonban a többit csak takarmányozási célra lehet felhasználni. 1929-ben az őrlésre is al­kalmas búza termése 87 millió, 1928-ban 76.6 millió métermázsa volt. Az idei zabtermést 42,6 millió métermázsára becsülik, az 1929 évii 54,4 és az 1928 évi 50 milliós termés helyett J0" Moszkva. Elhatározták, hogy megszüntetik a munkanélküliek segélyeinek kifizetését k jövőre pedig teljesen törlik a költségvetésből az erre szánt összegeket. J0" Madrid. A Spanyol Bank a devizahelyzetre való tekintettel aranykészletének nagy részét eladja külföldre, mert a diktatúra idején kül­földön csinált adósságokat likvidálnia kell. & Tokió. Hivataioe jelentés szerint az edmullt hónapban 88 millió yen értékű arany áram­lott ki az országból s ezzel az ország arany­vesztesége ennek az évnek az eleje óta 248 millió yent tesz. — Szeptemberben a külke­reskedelmi mérleg hiánya növekedett & Berlin. A StaMvéréin most zárta le üzleti évét s a nyilvánosságra hozott adatokból ki­tűnik, hogy az évi forgalom 194 milMó márká­val csökkent, ami annál katesztrafáMsabíb, mert már a múlt évben is csökkent forgalom­mal lehetett csak dolgozni. A csökkenésből 135 müMó márka a külföldi vevőkre, a a töb­bi a beli akiiekre esők. A termés apadása egy­formán kiteljed a nyersvas, nyeraaoéíL, szén és koksz mennyiségére. Washington. Hoover elnök váratlanul meg­szakította szabadságát és visszatérve Was­hingtonba, titkos tanácskozásokat folytatott a gazdasági élet vezetőivel a válság enyhíté­sének lehetőségére és módozataira nézve. A tőzsde helyzete az egész Undd gazdasági szer­vezetét katasztrófával fenyegeti. ssi cipőnek Domov és SÍO¥ákia általános Biztosító R.-T. Bratislava. Sturová 5 Az elemi ágázat nyereség- és veszteség­számlája az 1929. évre. Kiadások: Kárfizetések és felvételi költsé­gek Ke 3,577.101.59. Üzleti költségek Ke 3,837.324.52. Leírások és egyéb kiadások Ke 168.833.53. Függő károk tartaléka 1,287,633.62 Ke. Tartalékok állománya az üzletév végén Ke 2.611.854.59. Tiszta nyereség Ke 101.287.54. Összesen Kő 11,584.035.39. Bevételek; Múlt évi tiszta nyereség áthoza- ta Ke 17,433.67. Múlt évi tartalékok áthozata Ke 33,204.568.72. Múlt évi függő károk tarta­léka Ke 645.556.95. Díjbevétel a törlések le­vonásával’Ke 4,971.776.60. Tőkebetétek hoza- déka Ke 203.586.73. Egyéb bevételek Ke 2,541.122.72. Összesen Ke 11,584.035.39. Az elemi ágazat mérlegszáimlája 19(20. december 31.-én. Aktívák: Követelés a részvényesekkel szem­ben be nem fizetett részvénytőkéért Kő —.—. Pénztárállomány Ke 148.346.97. Esedékes kö­vetelések a pénzintézeteknél és a postataka­rékpénztárnál Ke 791.018.69. Értékpapírok Kő 3,147.379.25. Aktív egyenlegek a viszontbizto­sítók számláin Kő 660.670.26. Tartalékbetét a viszontbiztosítóknál Kő 422.203.05. Kinlevősé- gek ki nem egyenlített nyugtákért Ke 3.472.479.53. Különböző adósok Kg 1,999.862 42 fillér. Átmeneti aktivái: Kő 14.090.33. Lel­tár a leírás tekintetbevételével Kő 544.500.15. összesen Kő 11,200.550. 65. Passzívák: Részvénytőke Kő 2,000.000.;—. Közös tartalékalap Kő 394.701.53. Tartalék- alap az elemi ágazatban Kő 10.301.71. Díjtar­talékok Kő 1,699.480.66. Függő károk tarta­léka Kő 1,287.663.62. Viszontbiztositók tarta­lékletétje Kő 862.375.11. Passróv egyenlegek a viszontbiztosító számláin Kő 1,193.113.02. Különböző hitelezők Kő 525.197.43. Adó- és illeték tártál ék Kő 507.370.69. Átmeneti passzívák Ke 7.209.34. Életágazat követelése Kő 2,611.880.—. Tiszta nyereség Kő 101287..54. Összesen Kő 11,200.550.65. Az életágazat nyereség- és veszteség- számlája az 1929. évre. Kiadások; Kifizetések esedékes biztosítá­sokért és járadékokért Kő 345.975.91. Kifize­tések visszavásárolt kötvényekért Kő 196.232.11. Üzleti költségek Kő 2,814.088.—. Leirások és egyéb kiadások Kő 48.637.01. Füg­gő károk tartaléka Kő 238.746.45. Tartalékok állománya az üzletév végén Kő 7f832.067.10. Tiszta nyereség Kő 21.597.59. összesen Kő 11,470.012.17. z Bevételek: Múlt évi tiszta nyereség Kő 10.590.31. Múlt évi díjtartalék áthozata Kő 7,878.468.10 Múlt évi függő károk tartaléka Kő 77533.30. Díjbevétel Ke 2,848.650.75. Tő­kebetétek hozadéka Kő 364.683.49. Egyéb be­vételek Kő 290.085.62. összesen Kő 11,470.012 17 fillér. Az életágazat mérlegszámlája 1929. de­cember 31.-én. Aktívák: P én ztá rállomán y Kő 76.608.75. Esedékes követeléseik pénzintézeteknél és a posta takarékpénztárnál Kő 1,234.273.08. Ér­tékpapírok Kő 4,897.477.—. Kölcsönök saját kötvényekre Kő 911.197.68. Aktivegyenlegek a viszontbiztositók számláin Kő 1,909.801.65. Tartalékletét a viszontbiztosítóknál Ke 4,632.975.48. Kinlevőségek ki nem fizetett nyugtákért Kő 1,503.911.28. Különbőzé adó­sok iKő 276.022.10. Követelés az elemi ágazat­Csehszlovák Légióbank Prága Banka éeskoslovensk^ch légii Alaptőke Ki 70,000.000.— Távirati cím Legiobaaka Tartalékok Ke 64.550.000.— 4 kirendeltség Prágában és 11 fiik Cseh- és Morvaországban, Szlovensrkén és Podkarpatská Húsban F i ó k o ti Beréhovo Bratislava, Koíice, Nővé Mesto a. V., PicStany, Poprad, Zvolen. AffJliélt intézetek' Bardiov, Chust, C jynorany, Cop, Girsllovce, Holic, Hronsky Sv. Krií, Humenné, Írsava, lasina Kezmarok, Komároo, Koamo, Kral. Cbluaaec, Krompachy, Lucenec, Malacky, Michalovce, Modry Karocn Moldava, Mukacevo, Nitra, Nővé Zámkv, Oaiany, Farkán, Pleiivee, Poprad, Presov, Rachov, Rím. Sobota, Roinava, Sahy, Saitín, Secovce, Sevlus, Sniaa, Spisaká Nova Vea, Spisské Podhradie, Spüaké Vlachy, Svai java, Taéovo, Topolcany, Tornala. Trebisov Tarfia, Uh, Skalica, Uihorod, Veiké Kapuáaoy, Veiké Lévára, Velkf Meder, Vráble, Vranov, Zlaté Moravce, Zeliezovee éa Zilina. Idénybeli váltdflzleteki Popráá-állomáa, Sí iáé fárdő, Stary Saekovec, Sbrbaké Plese, Tatr. Lomnlca. K OlfOldl afflllált intézetek i Jngoszláviábaa: Kemereíjalaa Hsa ka d. d. Zágráb éa fiák ja Ljubljana. A balti áUamokbam Lavijaa Piivatbaaka, Riga. Mindennemű bankllzlet gyors és pontos lebonyolítása. tál szemben 2,611.880.— Kő. összesen 18,054.147.02. Passzívák: Tartalékalap Kő 28.622.34. Tar­taték árfolyamveszteségre az értékpapíroknál 18.615.70. Kő. Díjbevétel Kő 6,865.552.80, Dij- áthozat Kő 879.107.11. Függő károk tartaléka Ke 238.764.45. Viszontbiztositók tartalékletét­je Ke 6,901.226.31. Passzivegyenlegek a vi- biszontbiztositók számláin Kő 321.466.96. Különböző hitelezők Kő 2,734.133.91. Adó- és illetéktartalék Kő 40.165.15. Átmeneti pasz- szivák Kő 5.250.70. Tiszta nyereség Kő 21.297.59. összesen Kő 18,054.147.02. A bankjegyforgalom — a csehszlovák Nem­zeti Bank legújabb kimutatása szerint — 346 millió koronával 6453 millió koronára vissza­esett. A zsirokövetelések 337 millió koroná­val 1330 millió koronára emelkedtek. A hitel­ügyletek állapota változatlan. A valutakészlet 14.7 millió koronával emelkedett s összesen 2452 millió koronát tesz ki. Az aranykészlet 1412 millió korona. Az aranyfedezet 48.3 szá­zalékos. A csehszlovákiai könyvkiadók is panaszkod­nak. Az egész világ valamennyi államában ép­pen úgy, mint Csehszlovákiában, a könyvkiadó­vállalatok nagy válsággal küzdenek. E válság okai nehezebben állapíthatók meg, mint egyéb termelési ágak válságának okai. Kétségtelen, hogy a „fogyasztás**, az olvasási kedv nem apadt, ellenkezőleg, emelkedik. Naponkint nj kladóvállalátok alakulnak a nj időszakos folyó­iratok indulnak a talán éppen ebben a körül­ményben kereshető a válság egyik oka: annyi a sajtótermék, hogy az olvasó nem látja az er­dőtől a fát. A komoly irodalmi termékek kiadá­sával foglalkozó régr vállalatoknak igen veszé­lyéé konkurrenciát csinál a eok magarái, heti és havi folyóirat, mely számol a közönségnek a rövid, könnyű fajsúlyú olvasmányok iránt mutatkozó keresletével. Emellett a pénzintéze­tek a régi vasiatoknak egyáltalán nem nyúj­tanak hitelt, mert félnek minden oly üzlettől, amely benyomtatott papirossal kapcsolatos. A Boraatino terjeszkedése a Balkánon. Az ismert ólam toejtapgyár, a BoresaMno cég tárgywiáootkat foly­tat b fetezémolátóban tevő Gyukáte és fiad bodepeöti katepgyároB céggel, hogy ennék üzemét átvegye. A Budapesten létesüfcesrdő Borsalino kalapgyár első­sorban a bafflkáasi piac részére dogozma. A tárgya- ilásofc még nem fejeződtek be s azok még Bakáiig elih(u»ódmlk, mert a Boraaütnio cég a magyar kor­mánnyal is tárgyal megfelelő vámvédelem knépité- eénffl. A joterai földhivatali k<mmriszariátus Rozs­nyóra költözik. Az állami földhivatal közlése szerint a jolsvai földhivatali kommiraariátus ez év végén Rozsnyóra költözik s január 1-től ott kezd dolgozni. A földosztó biztosság terü­leti hatásköre változatlan marad s a récéi, rozsnyói, tornaijai ? részben az iglóá és szepsi járásokra kiterjed. MII11 A magyarországi tranzitó hüvelyes szállítási ked­vezménye csehszlovák vasutakon. A prágai vasut- ügyi minisatériiuim elhatározta, hogy a hüvelyesek szánkásánál a csehszlovák-magyar határál'kwnáeok- tÓl ez óv október 15-tál jövő óv juntfus 30-ig terjedő időben taritfaengedményt ed. A® enged­mény feltétedé a®, hogy egy küldemény legalább 10 tonna legyen s a jelzett időben összesen 'legalább 2000 tonnát fognak szállítani. A küldemény vaila- melyiiik ellbati kikötőbe áirányitandő. Ugyanmalk száll - Lkási kedvezményben résBeeülndk a zaldségkierfé- szetó magvak íb. Leszállítják a cement árát A Prager Presse ér­tesülése szerint a cementgyárak a legközelebbi na­pokban fognak foglalkozni a oementárak általános leszálliitásának kérdésével. A nehézséget az okoz­za, hogy a régii és a racionalizált üzemek nem tud­ják összhangba hozni a különféle körülmények kö­zött gyártott cement áraik. Nincs kizárva, hogy a gyárak megegyezése előtt a k'özel'látásügyi minisz­térium a saját beavatkozásával LeszáJlkja a oe- mentárakat. A nagykereskedelmi árindex — a statiszti­kai hivatal kimutatása szerint — szeptember 1-től október 1-ig llö.lről 113.3-ra, vagyis 1.6 százalékkal esett. Emellett az élelmiszerek árindexe 106.7-ről 104.8-ra csökkent; a takar- mánynemüek 79.6-ról 78.8-ra, az ipari nyers­anyagok 126-ról 124-re estek vissza. A búza ára Í2.1, a rozs 9.1, a belföldi búzaliszt 8.2, a külföldi búzaliszt 6, a rozsliszt 8.9, az árpa 1.6, a zab 2.4, a kukorica 7.6, a burgonya 34.4 szá­zalékkal esett, míg a marhahús 5.5, az ürühus 4.2, a külföldi zsir 10.2 százalékkal megdrá­gult. A többi'hús ós zsúradékfajta némileg ol­csóbb. A csehszlovákiai német gyáriparosok szövet­sége a magyar kereskedelmi szerződésért. A csehszlovákiai német gyáriparosok szövetsége a muR napokban tartott ülésén különösen a kereskedehni politikai kérdéseikkel foglalkozott s ama nézetének adót kifejezést, hogy e téren a helyzet nagyon nyugtalanító. Az ipar minden igyekvése ellenére a kivitel csökken s a műit évi exporttal szemben 6000 tonnával vissza­esett. Eme vigasztalan helyzetben az "uj agrár- követelésekből arra lehet következtetni, hogy az illetékes körök nem számolnak a csehszlo­vák—magyar kereekedelmi szerződés megújítás sával. Ha december 15-én tényleg megszűnik a szerződés hatálya, úgy nemcsak a szerződéses vámtételek vesztik érvényüket, hanem Ma­gyarországgal kapcsolatban a legnagyobb ked­vezmények elve sem érvényesül, vagyis vára- háboru következik, melynek során Magyaror­szág egyszerűen kizárja a csehszlovák ipari termékeket. Nyilvánvaló, hogy ezzel az 1929. évben csaknem félmilliárd K-nyi kivitelünk Magyarországba úgyszólván teljesen megszű­nik. A német gyáriparosok szövetsége ezért a leghatározottabban tiltakozik az ilyen törekvé­sek ellen, annál is inkább, mert számos cseh- és morvaországi vállalat túlnyomó részben és ki­zárólag Magyarország számára dolgozik. Ezek a vállalatok gondolkodás nélkül máról holnap­ra kénytelenek beszüntetni majd üzemüket. A szövetség követeli, hogy a kormány haladék­talanul kezdjen tárgyalni Magyarországgal, az­után pedig Németországgal és Jugoszláviával ia. — A szövetség azt is követeli, hogy a kor­mány a nagy gazdasági egységek létesítésére irányuló államközi törekvésekeit minden erejé­vel támogassa, mert a csehszlovákiai ipar fejlő­dése csak nagy gazdasági egységek létrehozá­sától remélhető. — A szövetség végül külön memorandumban tiltakozik a tervezett adó­emelések ©Sem Tanácskozások az erdflreform végrehajtásá­ról. A földhivatal elnökségén az érdekelt mi­nisztériumok s az önkormányzati testületek szövetségei kiküldötteinek bevonásával érte­kezletet tartottak az erdőreform végrehajtása során követendő elvek megállapítása céljából Az értekezletet Vo zsenitek földhivatali elnök vezette s a jelentést Pradáca dr. osztályfőnök nyújtotta be. Ezen jelentés szerint a földhivatal a lefoglalt erdőkomplexumokat elsősorban az államnak juttatja, másodsorban pedig az ön­kormányzati testületek jönnek figyelembe. Amennyiben az erdő jellege azt megengedi, úgy az egyes községek, illetve az erdő átvétele cél­jából létesült községszövetségek is kapnak er­dőt. Emez erdőátvételi községsző véts égek ügy­viteli szabályzatának irányelveit a belügymi­nisztérium már elkészítette. Oly esetekben, ami­kor az erdők az igénylő községek között a va­lóságban nem oszthatók föl, vagy ha az illető községek több járásban vannak s igy község­szövetség nem létesíthető, ilyenkor törvénysze­rű erdőszövetkezet, vagy erdővételi korlátolt felelőségü társaság alakítandó. A földhivatal il­letékes osztálya a szövetkezeti szakértők be­vonásával most dolgozik az erdő sző vetkezeti mintaalapszabályokon. A jelentést követő vitá­ban résztvevők ama nézetüknek adtak kifeje­zést, hogy az indítványozott alakulatok telje­sen megfelelnek az erdőreform végrehajtásá­nak s a szónokok azt kívánták, hogy a közsé­gek gazdálkodásáról szóló 1927/77. ez. törvény a küszöbönálló módosítása során olyképpen vái- toztattassék meg, hogy a községek megfelelő anyagi eszközöket szerezhessenek az erdők át­vételi árának kifizetésére. —• Oly vélemény is elhangzott, hogy az erdők a kereskedelmi tör­vény szerint létesült egyéb kereskedelmi társa­ságok tulajdonába is átadhatók legyenek. sbl !®gjjrf A magyar bankok nem foglalkoznak a há- boruelőtti sorsjegyek beváltásával. Búd .pest­ről jelentik: A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete szakértekezleten foglalkozott az 1924 jillius elseje előtt kibocsátott és kisorsolt sorsjegyek és nyereménykötvények beváltási kérdésével, minthogy azok az 1928. évi XII. törvénycikk intézkedései alapján mind ki sör- soltatnak. Az értekezlet megállapította, hogy a pénzintézetek ezen sorsjegyek és nyere­ménykötvények beváltásával nem foglalkoz­hatnak, tekintettel azoknak elenyésző csekély értékére, amely nem fedezné a beváltás kö­rüli kószkáadásokat. Ezért mindazoknak, akilf ily sorsjegyek vagy nyereménykötvények tu­lajdonosai és ezeket a címleteket valahol le létbe helyezték, azt ajánlják, hogy le léteiket vegyék ki és intézkedjenek közvetlenül a ki­bocsátó intézetnél a nyeremények felvétele kánt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom