Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-18 / 239. (2460.) szám

Hal számunk U oNfal

Előfizetőst án évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fi képes melléklettel havonként 2,50 Kő-val több Ejjyes szám ára 1.20 KŐ. vasárnap 2.—Kő.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztői politikai napilapjQ Felelős szerkesztőDZURÁNYI LÁSZLÓ FÖRQACh GÉZA

Szerkesztőség: Prága 11. Panská ulice 12. U. emelet - Telefon 30311 - Kiadóhivatal:

Prága IL Panská ulice i 2 III emelet Telefon ; 34184

SÖRGÖNYCIM HÍRLAP. PRHHH

A üiagántőrvényiiGzók

irta: GERGELY ALBERT dr.

A köztársaság elnöke a pozsonyi jogász- kongresszuson válaszolva az üdvözlésére mondotta, hogy örül annak, mikép Fajnor Vladimír táblaelnök kartársai elé a demokráciát tűzte követendő célul, mint amely télé jogrendünknek is fejlődnie kell és hogy ü maga is figyeli, hogy a demokrata alkotmányunk miképpen érvényesül a gyakorlatban, milyen viszonyban áll az állami közigazgatáshoz, milyen mértékben és formában van rá befolyással és e közben tudatára jutott annak, hogy nemcsak a bírák, hanem minőén ■közigazgatási tisztviselő ténykedése és döntései révén jelentős mértékben törvényhozó a képviselő húz és a szenátus törvényhozói mellett.

Ezt azért hozza fel, — mondotta — hogy a biráknak a felelősségét hangsúlyozza e tekintetben.

Egyben azt az óhaját fejezte ki, hogy a jogtudomány és a gyakorlati jogászok az eddiginél többe! foglalkozzanak az államról s szer- v-ezeHőről. funkLcóiról s feladatairól szóló tudománnyal.

Aiany szavak, tudós mondások, bölcs figyelmeztetések.

M ért nincs nagyobb baj egy állam szervezetére, működésére nézve, mint az, ha végrehajtó közegei, gyakorlati jogászai nem a parlament törvényeit és az ezeken alapuló törvényes rendeleteket tekintik ténykedésük és döntéseik zsinórmértékéül, hanem önálló törvényhozóknak vélik magukat és önalkotta szabályaik szerint járnak el.

Jogállamban ily állapot tűrhetetlen és bizonyára ez okból óhajtja a humánus lelkű elnök, hogy a gyakorlati jogászok az eddiginél többel foglalkozzanak az államról szóló tudománnyal.

Hát én már jó sokat próbálkoztam ezzel foglalkozni, a Prágai Magyar Hirlap a bizony- j ságom, hogy például az állampolgársági kér-: désnek nálunk a ,,magánjogászok“ által bevezetett kezelése ellen hány tárgyilagos, az ezen tudomány kereteiből merített cikkel foglalkoztam; az alkotmánytörvény által biztosított kérvényezési jog alapján erről a legfelső közigazgatási bírósághoz, a belügyminiszterhez is már évekkel ezelőtt felterjesztettem alaposan kidolgozott munkámat, ám ez mind ez eddig meddő maradt, a hírlapi cikkekre nem reagáltak és beadványaimra évek óta — megsürgetés dacára — nem kaptam feleletet.

Mit hasznát tehát a gyakorlati jogásznak az államról szóló tudománnyal való foglalkozása, ha e tudomány végrehajtására elhelyezett hivatalos .jogászok nem akarnak vele foglalkozni.

Pedig mennyi sérelemnek, mennyi elégedet- leségnek elejét vették volna az álam funkcionáriusai. ha ténykedésükben és döntéseikben nem maguk alkotta törvényeket alkalmaztak volna, hanem az illetékes fórum által hozott törvényeket és törvényes rendeleteket eléggé tanulmányozták és zsinórmértékül tekintették volna; még a gazdasági nehézségek sem tornyosultak volna fel annyira.

Remélem, hogy az elnöknek most elhangzott, a bírák és közigazgatási funkcionáriusokhoz .~zóló figyelmeztetése után komolyan hozzálátnak a figyelmeztetettek az illetékes törvényhozás által hozott törvényekben és rendelekben lefektetett államtudomány tanulmányozásához.

Ez a latom hói az e napokban az ungvári és munkácsi magyar lapok ellen gyakorolt rendőrhatósági intézkedésre mutatok rá, mint a macán „törvényhozók'* helytelen alkotására.

Benes: Még ez a kormány megvalósítja Ruszinszkó autonómiáját

i Senes uj®b& felszólalásai a bizottságokban — A köülgifrajntszter szerit! a sajtó sok bajt skoz s diplomáciában — Csak technikai nehézségek állanak a motius vlvendi végrehajtásának útiéban

Prága, október 17. (Parlamenti munkatársunk jelentése.) Közöltük, hogy a szenátus külügyi bizottsága Benes expozéja meghall- gatása után még szerdán a késő esti órákba nyúló vitát tartott. A vita folyamán elliang-, zott panaszokra és kérdésekre Benes miniszter a vita végén nyomban válaszolt. Válaszának azt a részét, amelyben a miniszter Rich- ter szenátor fejtegetéseivel foglalkozott, részben már közöltük. Felszólalásának teljes ismertetését a parlamenti sajtóiroda csak ma délben adta ki s igy azt részletesen csak most i s m értethetjük.

! Bmes a sajtó kérdésében i üsazat ad Richter szenátornak

A külügyminiszter válaszában a legrészletesebben Richter szenátor beszédével foglalkozott s szó szerint a következőket mondotta:

Egyes dolgokban igazat adnék Richter kolléga urnák, a sajtót én sem kritizálnom mérsékeltebben, mint azt ő tette.

Richter kolléga ur azonban csak az egyik oldalt vette óéiba és elfelejti, hogy a mi sajtónk kezdettől fogva a magyar sajtónak csak válaszol. Bírálatomban azonban nem teszek kivételt egyikkel sem. Kolléga ur bizonyára figyeli a magyar sajtót. Vegye kezébe ezeket a sajtótermékeket s meglátja, hogy azok lehetetlen módon írnak Csehszlovákiáról. Richter szenátor urnák hosszú cikkeket mutathatnék be a félhivatalos magyar sajtóból, amelyek olyan lehetetlen módon Írnak rólam, hogy a követünk tiltakozni volt kénytelen.

Másrészt azonban magam állítom és a sajtónknak ezt a szemére vetem, hogy a magyar ügyekről szintén olyan figyelemmel kell írnia, amilyet mi is megkívánunk és hogy külügyi kérdésekben sajtónk nincs

eléggé tájékoztatva, hogy túllő a célon és gyakran elferdítve közöl állitásokat s a tényeket pártoskodva állítja he,

Magam is és hivatalom is állást foglal ez ellen s minden lehető módon oda hatok, hogy ilyen dolgok Magyarországgal szemben és más államokkal szemben ne történjenek.

A „megoldott1' kisebbségi kérdés

A Richter által előadott konkrét sérelmekre Benes azzal válaszolt, hogy túlkapások mindenütt történnek és hogy azokban nem állapítható meg a nemzetiségi üldözés.

Ami pedig a kisebbségek általános helyzetét illeti,

szeretném biztosítani a szenátor urat, — mondotta Benes — hogy a helyzetet nagyon jól ismerem s minden államunk elv.. ír;rvuló külföldi propaganda ellenére Európa elismeri kisebbségi politikánk helyességét s elismeri azt is, hogy

oly állam vagyunk, amely ha nem is oldotta meg a kisebbségi kérdést — megoldásról ugyanis nagyon nehéz beszélni, mert nemzetiségi viták mindig lesznek, ez magától értetődik — azonban komolyan megkísérelte a megoldást és azt csinálja is és hogy' mi ebben a legmesszebb jutottunk.

Ez általános, igazságos és tárgyilagos vélemény. Kérem, mi csinálhatunk esetleg hibát, azonban megvan bennünk a jóakarat ? ezt senki sem vonhatja kétségbe. Richter szenátor urnák teljes joga van arra, hogy nemzet- társait védelmezze. Ezt a jogát senki sem vonja kétségbe ? azt. nem is veheti el tőle. Ez számára erény. Ha megkívánjuk azt, hogy a mi nemzeti érzésünket tiszteljék, úgy mi is kötelesek vagyunk mások nemzeti érzelmére mm——————aw—aroe

Az ungvári rendőr igazgat óság ugyanis arról értesítette a Ruszinszkói Magyar Hirlap szerkesztőségét és kiadóhivatalát, hogy megtiltja a ..Ruszinszkói4' elnevezés használatát a lapban, mégpedig azzal az indokolással, hogy a Ruszinszkó44 elnevezésnek a „Podkarpatska Rus“ helyetti használata a rendiörvtény 14. §-ának pontjában jelzett közbéke megsértésének a vétségét képezi. Ezeu rendörigazga- tósági tilalom konzekvenciáit előzetesen már levonták a munkácsi „ Az Őslakó44 és „Kárpáti Híradó44 című lapok ellen.

Ezzel szemben tény az, hogy amiig ez a terület Magyarországhoz tartozott, ennek soha sem volt külön elnevezése és a „Ruszinszkó44 szól Magyarországon nem ismerték. Ezt a nevet e területnek a mostani államalakulat adta 1919. november 18.-án.

Ugyanis e Dapon az Ungváron székelt akkori legfőbb parancsnok, Hennoque tábornok — a belügyminiszter parancsából Brejcha dr. akkori adminisztrátor ellenjegyzésével egy — cseh,' orosz, ruszin és magyar nyelvű — „kiáltvánoyt“ adott ki és falragaszokon is kihirdetett, mellyel a csehszlovák köztársasághoz csatolt Podkarpatska Rus szervezésének és adminisztrálásának általános szabályzatát közli.

Ennek a kiáltványnak III. része „Név és nyelv44 cím alatt 1. pontjában azt kiáltja ki ország-világ előtt, hogy

„a, megválás ztott szojm jogerős határozó* iáig a „Podkarpaiskaje Rusj" történelmi elnevezés fog használtatni, ezen kívül használható a „Ruszinszkó" elnevezés

Az ebben a kiáltványban foglalt szervezési és adminisztrálási szabályokat az elnevezésre való külön utalás nélkül bevette a 121—1920. számai alkotmánytörvény.

És végre e kiáltványt az iskola- és népmü- velésügyi minisztérium 60479—929. sz. engedélyével szószerint bevették az itteni középiskolák részére kiadott tankönyvibe — az al- kofcmánytanról és igy tanították az itteni iskolákban a tanulókat.

Aktaszerüleg be van tehát bizonyítva, hogy a „Ruszinszkó44 elnevezést nem az ittlakó magyar nemzetiségű állampolgárok hozták be Magyarországból, mert ott ez elnevezés nem létezett, ezt Hennoque tábornak a belügyminiszter hozzájárulásával szülte és ennek használatát addig, mig a szojm máskép nem határoz, megengedte.

A magyar fülnek Szlovenszkó mindtájára jól hangzó Ruszinszkó elnevezést a magyar nyelvű lapok minden tendencia nélkül használták 11 évig és ez idő alatt még csak halvány jel sem mutatkozott itt, hogy e szó bárkit is izgatott volna az állam egysége ellen.

Ezt a használatot eddig semmiféle törvény, vagy törvényes rendelet cl nem tiltotta és a kiáltványban jelzett azt a jogát a szojmnak,

figyelemmel lenni. Ez nemesit és tiszteletet kelt. Föltétel azonban: igazságosság az ellenféllel szemben is.

A ssehszlováSf'Ecngyel! viszony a leg&aráfságosabb

Kovalik kolléga ur a Lengyelországhoz való viszonyunkra vonatkozó kérdését körülbelül ngy formulázta, hogy mit, csinál a kormány, hogy Lengyelországnak Csehszlovákiához való viszonya a legbarátságosabb legyen. Azt válaszolhatnám, hogy ez a viszony tényleg a legbarátságosabb.

Nincs közöttünk semmi ellentét, nincs vitás kérdésünk, nincs ellentétes érdekünk, nincs semmiféle konfliktusunk, minden politikai és kereskedelmi kérdést elintéztünk.

Witt dr.: De nagy engedményeket teszünk a szénbehozatalnál!

Benes: Kolléga ur sohasem mulasztja el, hogy szemrehányást tegyen nekem a szén miatt. Éppen itt a bizonyítéka annak, hogy a viszonyok jók.

1 Witt: De nem helyes, miniszter ur, hogy Lengyelország uj alkotmányos fonnák teremtésén fáradozik, vagy helyesebben: alkotmányellenes formákat akar teremteni.

Benes: A diplomáciai téren való együttműködésünk s kapcsolataink általában a legjobbak. Witt: De a lengyel újságok másképpen Írnak. Benes: Az újságok és a sajtó, nagyon fájdalmas dolog a külpolitikai kérdésekben. Egyes lapok nagyon barátságosan Írnak, mások ellenkezőképpen. Ha az osztraui lapokat vesszük a kezünkbe s a lengyel lapok közül a krakóiakat, úgy igazán nagyon rosszul állnánk, ha a helyzet olyan volna, mint amilyennek ezek a lapok beállítják. De ha a varsói, pozeni, prágai, brünni és pozsonyi lapokat nézzük, úgy azt látjuk ismét, hogy minden rendben van. Nem szabad teliogy ő lesz illetékes az elnevezés felett határozni, senki jogosan még el nem kobozta, ennélfogva ez elnevezés használata nem sorozható a rend-törvénybe ütközőnek.

Hennoque tábornok és Brejdha dr. adminisztrátor bizonyára nem akartak a közhéke ellen kihágást elkövetni.

Eddig erre illetékes fórum nem alkotott tiltó rendeletet és ha a szojmnak fenntartott jogot konfiskálni és ez elnevezést el akarnák tiltani, arra — mint kétségtelenül kivételes rendelkezésre — a 300—1920. sz. törvény alapján, melyet sem a rendtörvény, sem más törvény hatályon kívül nem helyezett, csakis a köztársasági elnök engedélyével és az ő ellenjegyzésével a törvények és rendeletek gyűjteményében közzéteendő miniszteri rendelet bírna joggal, alantasabb hatóságnak erre nincs joga.

Az elnök bölcsessége és tudománya pedig oly ismert magaslaton áll, hogy róla fel sem tételezhető, miképp az Hennoque által alkotott és használatra kiáltvánnyal engedélyezett „Ruszinszkó44 elnevezést a legtávolabbi érte iemben is a közijébe megzavarásának min ősil se, és ennek eltiltására hozandó törvényes rendelet kiadása,ra engedélyt adjon.

. Ily rendelet közzététele előtt nem lehet eltiltani egy sajtóterméknek a kihirdetett s tankönyvbe is befoglalt és már 11 éve minden legcsekélyebb incidens nélkül használt Ruszinszkó sző használatát.