Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)
1930-10-02 / 225. (2446.) szám
1930 október 2, esiitörtök. 'PBAGAlA\\GVAR-HtRLAE> A belügyminisztérium feloszlatta az államrendőrség szakszervezetét, le foglalta vagy mél és lepecsételte közlönyének szerkesztőségi helyiségeit A feloszlatás oka • a szervezet nem tiltakozott a közlöny egy ominózus hírlapi nyilatkozata ellen, amely a tüntetések idején a prágai közönséghez szélt a belügyminisztériumot éles közbelépésre késztette". Prága, október 1. A mailthéti prágai tüntetések utóhullámai még nem ültek el: a tegnapi nap is meghozta a maga szenzációját. A belügyminisztérium az országos hivatalok utján tegnap délután feloszlatta az egész köztársaság területén az államrendőrség szak- szervezetét. x A belügyminisztérium tegnap adta ki határosa tát az államrendőrségi szakszervezet feloszlatását illetően s azt utasításképpen közölte az országos hivatalokkal. A határozatot még aznap végrehajtották. A szakszervezet Vsehrdo- va-ulicei prágai központjában este hat óra körül megjelent egy rendőrbiztos s a parancs értelmében lezárta az összes szervezeti helyiséget, egyidejűleg pedig lepecsételte a szakszervezet kiadásában megjelenő szaklap, a Vestnik stráze bezpecnosti (Rendőrségi közlöny) szerkesztőségi helyiségeit is. A prágai központ felosztásával egyidejűleg hasonló intézkedéseket foganatosítottak a szervezet valamennyi vidéki fiókjában. A pozsonyi fiók feloszlatása olyképpen történt, hogy Pongrácz, a pozsonyi rsndőrigazgatóhelyettes magához hivatta a szervezet valamennyi ottani funkcionáriusát s közölte velük, hogy a belügyminisztérium feloszlatta a szervezetet s minden vagyonát, nevezetesen irattárát, ingóságait és egyleti vagyonát az alapszabályok értelmében elkobozza. Az elkobzást nyomban végre is hajtották s a lefoglalt anyagot beszállították a rendőrigazga— Makacs székrekedés, vastagbélkatarus, gyomorbaj, puffadás, vértorlódás, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüvíz, reggel és este egy-egy kis pokárrai bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belü betegeknél is fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzlelekben kapható. lóságra. Hasonló módon jártaik el a szervezet többi vidéki fiókjában. A prágai sajtó szerint az államrendőrségi szakszervezet feloszlatása nyilvánvalóan közvetlen következménye a múltbeli tüntetéseknek. A feloszlatás! végzés elsősorban is azt az indokot hozza fel, hogy az államrendőrség szakszervezete, amely a Rendőrségi Közlöny tulajdonosa, nem tiltakozott a szerkesztőség azon — az összes prágai lapnak beküldőit — nyilatkozata ellen, amelyben a Közlöny szerkesztősége mentegetőzik, hogy a rendőrség tagjai kénytelenek fölötteseik parancsainak engedelmeskedni s eljárni a tüntetőkkel szemben. Az ominózus hírlapi nyilatkozat, amelyet még a tüntetések tartama alatt küldtek be a prágai . lapok szerkesztőségeinek, igy hangzott: „A legutóbbi időben több olyan esemény torlódott össze, amely a cseh lakosság nemzeti érzületét mélyen sértette, úgyhogy a közrend fenntartására kiküldték az egyenruhás rendőrséget. A szerkesztőség kéri az igentisztelt közönséget, hogy tegyen kritikai különbségiét a rendőrségi szervek között, amelyek parancsot adnak az esetleges közbelépésekre és a rendőrség között, amely köteles föltétel nélkül teljesíteni ezeket a parancsokat, de egyébként minden bizonnyal azon lesz, hogy azon túl semmi olyat ne tegyen, amivel a közönséget — amennyiben a jog határain belül cselekszik — bármiképp is korlátozná s ellene eljárna". Ezt a nyilatkozatot a Rendőrségi Közlöny szerkesztősége irta alá. A felosalatási végzés azután még egész sorát sorolja fel az eseteknek, amelyekben a hivatalos szaklap hosszú időn keresztül olyan álláspontot képviselt, amelyet a fölöttes hatóságok összeegyeztethetetlennek tekintenek a végre hajtó szervek kötelességeivel. A miniszteri dekrétumban ez a szó is szerepel: „függelemsérFelrobbant egy jugoszláviai lőszerraktár: 11 halóit Szalon!ki, október 1. Ideérkezett jelentés szerint a Ghergeliben városban levő lőszerraktár ma reggel felrobbant. Három jugoszláv tiszt és nyolc katona szörnyethalt, 14 katona pedig súlyosan megsebesült. A robbanás okát még nem tudják. Valószínűnek tartják, hogy macedónok követték el a merényletet. tés". A végzés fölemlíti még, hogy a szakszervezetet többször figyelmeztették, amiért nem tiltakozott a Közlöny irásmodora ellen, de a figyelmeztetéseket a szervezet ignorálta. A szakszervezet feloszlatása ezért arra a törvényes rendelkezésre való hivatkozással történt, amely a közbéke és rend biztosításáról intézkedik. A feloszlatott szervezet választmánya -— (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ru- s-zinszkói magyar ellenzéki pártok szövetségének elnöki tanácsa ülést tartott Beregszászon a magyar nemzeti párt titkári hivatalában. A-z ülésen Egry Ferenc volt szenátoron, mint szövetségi elnökön kívül megjelentek a ruszinszkói törvényhozók, valamint a szövetségi elnöki tanács tagjai. Az elnöki tanácsülést Egry Ferenc szövetségi elnök tartalmas beszéde nyitotta meg, melyben rámutatott azokra a fontos politikai, gazdasági és közéleti problémákra, amelyeknek megoldásában a magyar pártszövetség pártijainak is tevékeny részt kell venniök, hogy az általános gazdasági pangás közepette a közös erők kihasználatlanul ne maradjanak és mentessék meg, ami menthető. A beszédet az elnöki tanácsülés nagy tetszéssel fogadta. Utána Korláth Endre dir. szenátor, szövetségi ügyvezető emelkedett szólásra és a dolgok lényegét élesen meg- világitó hatalmas beszédben tárgyalta le a ruszinszkói magyarság legégetőbb problémáit. Korláth beszéde elején rámutatott arra, hogy a magyarság tizenkét esztendőn át a legkétségbeesettebb önvédelmi harcra volt kényszerítve s igy a törvényhozók legfeljebb csak arra szorítkozhattak, hogy — ki- sebb-nagyobb eredménnyel — mentegették a még meglevő gazdasági és kulturális értékeket. Beszéde további folyamán foglalkozott azokkal az elemekkel, akik választói jogukból élteik és élnek e területen, mert a lélekvásárlás terén a kormánypártok részéről még mindig igen nagy a kereslet. A soviniszta pártok asszimilációs politikáját a szónok „vérátömlesztésnek" aposztrofálta. Ennek eszközeit négy pontba foglalta: 1. Gazdasági politika. 2. Iskolapolitika. 3. A megvásárolt sajtó. 4. A gazdaságilag legyengült társadalom öntudatának el altatása. Az első pont alatt a szónok felsorakoztatta a péo zfbecster éléstől kezdve a földreformon keresztül az elbocsátott tisztviselők kálváriáját érintve a kis-'és gyáripar leépítéséig mindent. Rámutatott a városokra kényszeri- tett luxusgazdálkodásra is, mely a városokat tönkreteszi. A gazdasági politika súlyos ruszinszkói következményeinek vázolása után áttért a szenátor a sérelmes iskolapolitika kritizálá- sára. — Ez az iskola- és kultúrpolitika eredményezte, hogy a ruszinszkói magyar középiskolákból mindössze a beregszászi ruszin gimnázium melleit létesített magyar parallel osztályok maradtak meg. Több mint 120 magyar községben talán három helyen van magyar kisdedóvó, magyar- nyelvű szakoktatásunk egyáltalán nincs; tanítóképző intézetünk nincs. Az elemi oktatás terén mint a Veöerni Ceské Slovo írja — a feloszlatás ellen fölebbezéssel él, azonkívül a Közlöny kiadója szintén fellebbez a szerkesztőségi helyiségek lepeesételóse ellen. A prágai sajtó kül<iűlbözőképpen kommentálja ezt a legújabb eesményt. A Prager Abend- zeitung azt írja: „Az a körülmény, hogy a rendőrség a múlt heti zavargások alkalmával csődöt mondott, a magyarnyelvű tanítás háttérbe szorult a kisebbségi cseh iskolák miatt, melyeket sok magyar községben három- négy beköltözött szláv vagy licences szülők gyermekei részére létesítettek s amelyekbe a függő viszonyban élő magyar szülők gyermekeit is beíratják. A szónok ezután rámutatott a szláv szín- társulatok busás szubvencionálása mellett a magyar szinbáz kolduskenyéren való tengő- désére, majd a kormánysajtó kártékony tevékenységére utalt. Amíg például az egyik orgánum a földművelés érdekeinek fölkarolását sürgeti, addig a másik az ipar érdekében agitál. Mindkét orgánum azonban egy zsebből él. Hogy mi ebben a perfidia, arra is rávilágít a szónok, mikor kimutatja, hogy Csehszlovákia nem csinálhat agrárpolitikát, vagyis nem támogathatja megfelelő mértékben saiját földműveseinek érdekeit, mert a kásantantbeli másik két agrárállam ezt nem tűri és ha mégis igy lenne, se Románia, se Jugoszlávia nem reflektálna a cseh gyáripar termékeire. Nem tesz semmit a kormány a ruszinszkói bor- és szöllőtermelés érdekében sem, a sző llő- és borárak javítása terén sem, ■mert kereskedelmi szerződései értelmében kénytelen a görög és spanyol borokat beengedni. — Ezért nem lehet hinni a cseh agrár politika őszinteségében. Ezért van az, hogy a búza ára 90 korona, a rozsé meg 70 korona, mert a kormány a vámokat csak 1930 december 15-től emelte, vagyis akkor, amikor már a pénzéhes, leszegényitett gazdatársadalom magtárából minden szem búza a kereskedők kezébe kerül. Ilyen körülmények között — mondta tovább a szónok — nem szabad rossz néven venni a magyar társadalom egyik tagjának sem, ha egy szer-egyszer a magyar sajtó ébresztőt fuj, mert az ébresztésre feltétlenül szükség van. Korláth dr. kitért az európai helyzetre is és kifejtette, hogy Európa bölcsei már rájöttek arra, hogy a kisebbségek egyenjogúságát nem lehet demokratikus jelszavakkal és nagyhangú kormányaiyilatkozatokkal elintézni. Ma már nagyon jól tudják, hogy a leszerelés kérdését nem elég ujságnyilatkozatokban emlegetni, hanem a hadseregeken kívül a lelkeket is le kell szerelni A * szón ok végül bejelentette, begy a ruszinszkói autonómia téréin ma már a kormány is komoly lépéseket tett. Ennek tulajdon ifhatő, hogy állítólag Rusísinszkó autouómia-terv«*zetén dolgozik. Ezt azzal engedi sejtetni, hogy a közelmúltban az illetékes minisztérium beszerezte a ruszinszkói magyar pártszövetség volt elnöA Právo Lidii a fővárosi rendőr testületben uralkodó anarchiáról ir. A lap fölemlíti, hogy a tegnapelőtti tárgyaláson, amely két tüntető ellen folyt, Zahradnik rendőrfelügyelőt tanúként hallgatták ki. A bíró megkérdezte, hogy minit a Nizza-kávéháznáJ elhelyezett rendőrcsopoxt parancsnoka, miért nem akadályozta meg a kávéház kirakatainak bezuzását, mire Zahradnik igy felelt: „Amikor a Nizza-kávéházat demolálták, nem léptünk közbe, mert nem voltak instrukcióink". A lap követeli annak kákutatását, hogy ki vonakodott a parancsot kiadni e miéTt viselkedett passzíve a rendőrség, mialatt a Nizza-kávéházat s egyéb épületeket rombolták. A rendőrszakszervezet feloszlatásáról, amely a szakszervezet tíz vidéki fiókját is éri, hivatalos jelentést adtak ki, amely a feloszlatás okául a már fentebb ismertetett indokokat jekének, Árky Ákosnak erre vonatkozó tervezetét tanulmányozás végett. Korláth beszéde végén a következő javaslatot terjesztette az elnöki tanács elé: „Mondja ki az elnöki tanács, hogy a pártok minden konkrét politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi vagy egyéni panaszukkal forduljanak a pártszövetség vezetőségéhez, amely alakítson egy jogvédő bizottságot s ez a bizottság hivatva legyen a panaszokat feldolgozva delegátusok utján a népszövetség elé terjesztem. Keresse meg a pártszövetség hasonló célból a szlovenszkói ellenzéki pártokat is és a prágai magyar törvényhozók közös klubját." A szenátor beszéde- mély hallást ért el. A pártszövetség elnöki tanácsa a javaslatot egyhangú lelkesedésse>l tette magáévá, majd a jogvédő bizottság megalakításának módozatait beszélte meg, melynek előadójává a gyűlés Rauoh Károly dr. ungvári ügyvédet választotta, mig tagjai az erre vállalkozó jogászokon kívül a törvényhozók lesznek. A népszámlálási törvény egyes pontjainak gyakorlati szempontból való ismertetése után Hokky Károly képviselő tartotta meg beszámolóját, melyben felölelte mindazokat a feladatokat, amiket a felszaporodott sérelmek idéztek elő és amelyeket részben már meg is oldott, részben ezután fog megoldani, melyhez a pártszövetség támogatására is szüksége van. A tartalmas s mindenkit lebilincselő beszámoló után Egry Ferenc elnök köszönetét mondott úgy a szónokoknak előadásaikért, mint az elnöki tanács tagjainak a megjelenésért, majd a gyűlést bezárta. .01p——p————> B-rkenhead lord az ango: konzervatív párt felsőházi vezére meghalt London, október 1. Birkenhead lord, az angol konzervatív párt felsőházi vezére tegnap délelőtt 58 éves korában meghalt. Frederick Edwin Scmith Birkenhead 1872-ben született. Apja kitűnő ügyvéd volt. A fiatalember Oxfordiban tanult jogot és történelmet és tansek- mányainak végeztével volt egyetemén kapott tanítói állást. Később bíró lett, 1915-ben pedig főügyész. 1906-ban választották meg a waltoni kerület képviselőjének, melyet 1919-ig, a főrendiház tagjává történt kinevezéséig képviselt. 1919-től 1922-ig a Lord kancellár tisztségét viselte. Különös feltűnést keltett 1920-ban, amikor Dyer tábornok ellen bizalmatlanságot akart szavaztatni, mert a tábornok Amritsárban, Indiában oktalan vérfürdőt rendezett. Ennek a politikájának köszönhette, hogy 1924-ben Lloyd George kabinetjében India államtitkára lelt és éveken keresztül intézte a gyarmat ügyeit. A háborúban mint lovastiszt szolgált. 19Í4-től 1916-ig a harctér első vonalában. Halála angol politikai körökben nagy részvétet keltett. löli meg. I kisebbségi sérelmek OTOsolatisa érdekében jogvédő bizottságot alakított a rnszitszléi magyar pártok szövetsége Korláth Endre szenátor hatalmas beszédben mutatta fel a ruszinszkói magyarság gazdasági, kulturális és politikai sebeit a pártszövetség elnöki tanácsának ülésén A kormány érdeklődése a magyar pártok autonómia-tervezete iránt Ungvár, október 1. 3
