Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-11 / 233. (2454.) szám

1960 október 11, szombat. 'JE'JKMSJU-Zi'A " i A modern baromfitenyésztés jelentősége A szervezett baromfitenyésztés három év múlva szanálhatja egész Szlovenszkó gazdasági életét Szlovenszkó, október 10. Szlovénsz,kón kereseti krízis vau. Gazda, iparos, kereskedő, tisztviselő csak tengődik, nyomorog Panasz helyett keressünk kiveze­tő utakat, reális, ma is jövedelmező foglalko­zásokat. Ilyen a modern baromfitenyésztés, főleg a racionális tojás-tömegtermelés. Egy-egy jól kitenyésztett és helyesen tartott tyuk évente 140—2*20 darab tojást nyújt. Ez minden befektetési, takarmányozási és egyéb költség nregbizhaló beszámításával évi 35— 80 korona jövedelmet jelent tyúkonként. Ez az eredmény feltétlenül elérhető, különösen, ha az, mint ahogy az külföldön mindenütt, országosan meg van szervezve. A tenyésztő, illetve baromfitartó (tojástermelő) válláról azonban minden felesleges munkát le kell venni. Kezére kell járni a beszerzésnél, tá­mogatni kell az áru értékesítésénél. így a te­nyésztés feltétlenül jövedelmező, külön magá­ra hagyva pedig csak vergődés. A modern baromfitenyésztés helyes szer­vezésen épül. Éneikül nem jövedelmezhet, mert fölösleges berendezési költségekkel in­dul, rosszul, és drágán fedezi szükségleteit és olcsón értékesít. Viszont megszervezve kevés befektetéssel indul, olcsón látja el magát és jól értékesít. E kettő közötti különbség adja meg az életképességet. Minden szükségletet, felszerelési cikkeket és takarmányt standar­dizálni lehet. Nem kell ötvenféle eiető-jtató, elég öt is, de az jó és olcsó legyen, nem kell az embereknek naponta pepecselni a takar- •mánvkevergeiéssel, amikor azt egységesen sokkal jobban és olcsóbban lehet előállítani, nem kell megbízhatatlan állatokat és felszere­lési cikkeket külföldről hozatni, mikor min­dent jól elő tudnánk itthon Állítani, ha az erőket összefognánk, ha a baromfiügy meg volna szervezve Pedig ez nagyon hálás feladat volna. Tíz­ezer, akár százezernyi család kaphatna ke­nyeret. Hiszen száz tyuk év.i 3500—8000 ko­rona tiszta jövedelmet hozhat, többet, mint a kenyérkereső családfő. Ninc? egyetlen más lehetőség sem, amely oly rövid idő alatt any- nyi gondot enyhíthetne, amely annyi ember­nek tudna jövedelmet, kenyeret, megélhetést adni, mint a modern baromfitenyésztés! Szociális előnyeinél csak a nemzetgazda­sági jelentősége nagyobb. A baromfi a legsza­porább háziállat, évente negyvenes hatvá­nyával szaporítható, ötszáz jól kitenyészíett tyúkból és ötven kakasból az első évben tíz­ezer tyuk és tízezer kakas, a rákövetkezőben kétszázezer tyuk és ugyanennyi kakas, a har­madikban már négymillió tyuk és négymillió kakas nevelhető. A keltetés nem probléma, ezt keltető központokban végezhetjük s a na­pos csibéket háromnapos útra is lehet postán küldeni. Amerikában vannak keltetőközpon­tok, melyek huszonegy naponként egymillió tojást keltetnek p a naposcsibéket eladják baromfitartóknak, akik azokat felnevelik és tojástermelésre hasznosítják. Az ötszázból há­rom év alatt négymillióra szaporított tyuk pedig egy alacsony átlagot, évi 120 darab to­jást számítva, 480 millió tojást tojik, melynek 70 filléres átlagos exportára körülbelül 400 millió korona exportbevételt jelentene éven­te. De van egy másik modern ága is a barom­fitenyésztésnek. A keltetőközpontokból vásá­rolt és hathetes korig fütött helyen vagy niü- anya alatt nevelt csibéket talyígaszerü moz­gatható ólakban ezerszámra viszik ki a me­zőre, ott egy őr és néhány kutya védelme alatt a rovarok milliárdjain és az elhullatott szemen felnevelve, kettő-négy hónapos kor­tan rántan ivaló vagy sütnivaíó csirkének ér­tékesítik. Az igy felnevelt egységes áru kül­földön jobban értékesíthető a szedett-vedett baromfinál. Szlovenszkó játszi könnyedség­gel exportálhatna ezzel a modern eljárással nevelt csirkéből évente 100—150 millió koro­na értéket. Mindez nem fantázia, nem álom, más or­szágok is meg tudták szervezni a maguk né­pies baromfitenyésztését Egyetlen holland városka, Barneveld és annak környéke 1924- ben saját termeléséből 885 ezer darab barom­fit és 31,420.000 darab tojást, 1028-ban már 1,500.000 darab baromfit és 44,828.000 darab tojást értékesített. Mai gazdasági viszonyaink mellett lehet-e szebb és halasabb feladatot elképzelni, mint amilyen a modern baromfitenyésztésnek or­szágos megszervezése lenne. Lehet-e a vezető fórumoknak magasabb hivatása, mint sok tízezernyi családot valami produktív kenyér- keresetre megtanítani, a szűk ölködőknek jö­vedelmet juttatni. A komoly célkitűzés és akarat nem ismer akadályt. Magától azonban nem lesz semmi és ha indolensek és élhetet­lenek vagyunk, nem is érdemiünk jobb sor- , sót. Farmer. Mégis megcsinálják a gabonamcnopoüHtnot T Prága, október 10. A Nánodni Politika ír­ja: Jól informált körökből szerzett értesü­léseink szerint a gabonamonopólium alapel­veit bizalmas tanácskozásokon már kidolgoz­ták. A gabonamonopólium hivatalos neve azonban nem monopólium, hanem valami más lesz (behozatali szindikátus). Erről az ügyről a kormány más ügye kik el kapcsolatban a legközelebb fog tárgyalni. A gabonamonopó­liumtól az állam is remél bizonyos bevétele­ket. A koalíciónak eddig nem volt valami nagy szerencséje a gazdasági válság enyhítésére irányuló intézkedéseivel. Ezt a válságot nem tudta leküzdeni a gaz­dag Amerika sem Hoover elnök minden ígé­rete ellenére és a mezőgazdaságnak nyújtott 500 millió dollárnyi segély ellenére sem. Ezért kellett össze roppan i a két év előtt a kanadai mindenható pooluak, amely kizárta a kereskedőket, a gazdák régi rendelőit és ve­vőit s ezek helyébe idegen ügynököket ho­zott. Ennek a rpoolnak 140 ezer farmer tagja volt s az 1929. év végén 109 millió bushel búzája maradt, míg 1930 júniusában csak Kanadában a látható készletek mennyisége 110,649.000 bushel volt. Ennek a poolnak óriási sikertelenségét 'az idézte elő, hogy ve­zetőiben ugyan sok ügybuzgalom, azonban kevés kereskedelmi talentum volt, nagy elmé­leti ismeretekkel rendelkeztek, de nem is­merték a gyakorlatot. Németországban a rozs árának a fen tartá­sa egymillíárd csehszlovák koronánál na­gyobb összeget emésztett fel s az akció teljes eredménytelenséggel végződött. Hasonló „ered mények" tapasztalhatók Ausztriában. Jugoszláviában. Angol- és Franciaországban, egyszóval az egész világon, mert mindenütt ki akarják játszani azt a gazdasági elvet, hogy az ár megálltpitása a kereslet s kínálat viszonyá­nak eredménye. Rnszinszkón nyolcezer dohány törd elpusztítottak. A Deuíeoher Naűbrjchtendieiist jelentése szerint a pénzügyi hatóságok I\uszinsz.kóban a mezőkön nagy razziát" tartottak a •megállapították, hogy igen so­kan tenmelnek dohányt engedély nélkül. Rövid néhány nap alatt a pénzügyi hatóságok nyolcezer «gpdéfy néákflfl termelt dohányt* vet irtottak kL Egérveszedelem a szobrára járásban Szob rá ne, október 10. Még helyenként le sem ta­karították a június másodikén 100 százalékos jég­verés által elvert termés maradványait, máris újabb veszedelem fenyegeti a szobra nci járás gaz­dáit. A mezei pockok (Miicrutue arvalis Pali.), me­lyeket tévesen mezei egérnek neveznek, a járás területén hihetetlen módon elszaporodtak. A kis­gazdák tehetetlenül várnak, az ősziek vetésével, hátha valami csoda vagy nagy eső elpusztítja az egerek millióit. Pedig azokat sem a csoda, 6em az eső nem fogja elpusztítaná. Az ily nagy mértékben elszaporodott pockok irtásának csak egy hathatós módja van: a tifusabaoillus-kulturával való védeke­zés. mely anyag a bakteriológiai intézetnél s az állatorvosi főiskolánál kapható. A ba*iiHus-lvultú­rának legjobb és legújabb módja, hogy’ eleven ege­rekbe oltják a tifuszbaciilust s elengedik őket a veszélyeztetett területen, gyorsan széthordják a ra­gályt, mely végez velők. ügy a kisgazdák, mint a nagyobb földbirtokosok jelentést tettek a helyi hatóságoknak az egérveeze- delemről. A helyi hatóságok a jelentést tovább ad­ták s az eredmény: megjött a kioktatás, hogy kell az egereket irtani. Ha a hatóságok milliós károktól meg akarják menteni a csapásoktól agyonsujtott, az adók, ter­hek, adósságok alatt össze roekadt gazdákat, hassa­nak oda, hogy a bakteriológiai intézet küldje le hivatalnokát, aki az oltást a járás területén elvé­gezné s a gazdák szívesen rendelkezésére bocsáta­nak annyi eleven egeret, amennyire szüksége lesz. ' A nagyobb gazdaságok amúgy is védekeznek, de az ő védekezésük hiábavaló, mert a veszedelem oly nagyr, hogy csak az általános, a hatóságok és szakértők által irányított védekezésnek volna ered­ménye. Reméljük, hogy' panaszunkra a hatóságok felfi­gyelnek. Ganyó István. A kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvény­novelía. tervezetét — mint ismeretes — a keres­kedelemügyi minisztérium már régebben kidol­gozta s a szak érdekeltségekkel is megtá rgyalta. A törvénytervezetről a szakérdekeltségek véleménye­zése alapján a tél folyamán újabb tárcaközi tárgya­lások- fognak határozni, illetve 'megfogalmazzák a javaslat végleges szövegét. A Néródul Politika ér­tesülése szerint az eredeti javaslaton csak lényeg­telen változtatásokat fognak eszközölni. Emelkedett a Rimamúránv-Salgóí arján osztalé­ka. Budapestről jelentik: A Rimamurány-Saigó­tarjin Vasmű R. T. az 1930. évre 7 pengő osztalé­kot fizet a. múlt évi 5 pengővel szemben. A tiszta jövedelem 2,467.000 pengőt tesz ki. A bankjegyforgalom a csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint egy hét alatt 398,576.000 K-val 6.799.766.000 K-ra csökkent. A zBiróköveteléeek 418.426.000 K-val 993,016.000 K-ra emelkedtek. Az aranykészlet 221.000 K-val 1.413,077.000 K-ra csök­kent s a külföldi követelések és a valutakésztetek 15.115.000 K-vel 2.437,987.000 K-ra emelkedtek. A váltóeszkont 2,254.000 K-val 197,406.000 K-ra ősök­ként, az ért ékpap i részként 5,5t .000 K-val 75mü- l.ió K-ra emelkedett. Az értékpapírokra adott köl­csönök összege 14,767.000 (—390.000) K volt. Va­gy ondézstnára befizetve 5.783,002.699 K. Az arany- | fedezet 48 százalék. A nagybankok kamatlábcsökkentésének kérdé- j séhez a kormány németnyelvű kőnyomatosa azt közli,, begy a nagybankok nézete szerint, ha a ka­matláb leszállítására sor kerül, úgy- a bankok ez­zel a csehszlovák közgazdasági helyzet javára nagy áldozatot hoznak. Igaz ugyan, — Írja a könyomatos — hogy a nagybankok e tervezett lépése nem vol­na teljesen önzetlen, mert a pénzintézetek a ka­matláb leszállításától a hitelélet föllendülését vár­hatják, kétségtelen azonban, hogy a nagybankok kamat]ábleezálilitását nyomon kellene követnie a lobbi pénzintézet, nevezetesen a takarékpénztárak kamatlábcsökkentésének. A nagybankok vélemé­nye szerint a válságos gazdasági helyzeten neon le­het segíteni azzal, ha a pénzintézetek tisztára hiú­sági okokból a status quo mellett kitartanaik. Szlovenszkón mégis lesz ipartanács. A szíloven- szkói országos választmány a múlt napokban tár­gyalta a tartományi ipairtanács felállítására vonat­kozó tervet. A tanácsnak tizenkét tagja volna. Eze­ket az országos képviselőtestület a saját kebeléből választaná. Csökken a német textilipari üzemek száma. A (legújabb németországi statisztikai kimutatások sze­rint a textilgvárak száma 1928-ban 12.680, 1929-ben 12.143 volt. összesen 328 középnagyságú és 209 nagy textilgyár beszüntette az üzemét. Francia textilgyárak csehszlovákjai textilmunká­sokat keresnek. Az északfranciaországi textilgyá­rosok szövetségének kiküldötte a múlt napokban felkereste a csehországi tartományi hivatal mellett működő munkahivatalt s ott azt közölte, hogy szá­mos francia textilgyár nagyobb számú csehszlová­kiai textilimnnkást volna hajlandó foglalkoztatni. A francia gyárak elsősorban oly nős munkásokra gondolnak, akik családjaikkal együtt hajlandók vol­nának Franciaországban megtelepedni. A francia gyárak mellett állítólag nagyszerű nnmkáskoíóniák vaunak felépítve s igy a kivándorló munkások va­lóságos uij otthont találnák. A gépek vámkedvezményéről szóló törvény ha­tályát meghosszabbítják. Az a tény, hogy a gépek vádkedvezniényben való részesítése iránt benyúj­tott kérelmeik száma nem apad, hanem egyre emel­kedik, azt igazolja, hogy a csehszlovák termelés racionálisáéi ős folyamata még nem fejeződött be. Különösen a nagy cégek kénytelenek magukat uj gépekkel fölszerelni, ha a külföldi versennyel lé­pést tartani akarnak. Az érdekelt körök ezért az­zal a kéréssel fordulnak a pénzügyi és kereskede­lemügyi miniszterhez, hogy a gépek vámkedvezmé­nyéről szóló törvény méhosszabbittassék. A ma érvényes törvény hatálya ugyanis 1931 március 31- én lejár. Mindkét miniszter kedvező választ adott. Nincs kizárva, hogy az uj törvény hatályát nem kö­tik liatáridőhöz, vagyis az állandó jellegű volna. Uj petróleumforrás Németországban. Németor­szág északnyugati részében, Hannovertől észak­nyugatra, Celle közeiében a peírőieumkutatások váratlanul kedvező eredményre vezettek. Mintegy tiz nappal ezelőtt, amint a fúrás elérte a keresett réteget, a nyersolaj a nagy belső gáznyomás követ­keztében hatalmas sugárban szökött fel. A kitörés különösen azért volt meglepet ésszerű, mert az ed­digi német kutaknál a nyersolajat mély rétegek­ből meríteni kellett. A kutböl kiömlő napi olaj- mennyiséget mintegy 300 tonnára becsülik. Az nj fúrás eredménye méltán nagy feltűnőét keltett Né­metországban, tekintve, hogy az eddigi csekély, mindössze napi 460 tonnát kitevő termelés úgyszól­ván megkétszereződik. Az eddigi kutak kis terme* lése azzal magyarázható, ho- - azoknál a nyersolaj nem jött magától felszínre, ennélfogva azt az át­lagban ezer méter mély, kis átmérőjű kutakból me­ríteni kellett. A Standard Oil kontreminálja a pezetát? Nemzetközi értékelésben újabb mélypontra csú­szott. a pezeta kurzusa. Hir szerint ez a Stan­dard Oil pénzügyi manipulációival hozható ösz- sz ©függésbe, mert ez a világtröszt állítólag igy akar pressziót gyakorolni a madridi kormány­ra, hogy a spanyol olajmonopóliumot elnyer­hesse. Ennek ellenében nagyobb kölcsönt, bo­csátana a Standard Oil Spanyolország rendel­kezésére. A Tőzsdei és Gazdasági Hírek legújabb szá­ma gazdag és változatos tartalommal jelent meg. A hetilap részletesen közli a prágai érték - és terménytőzsde, a pozsonyi terméstőzsde, a bécsi és berlini értéktőzsdék jegyzéseit, kime­rítő képet nyújt ezen tőzsdék árfolyamalaku- lásáról. Azonkívül számos bel- és külföldi köz­gazdasági hixt és közleményt tartalmaz ez a jól szerkesztett szaklap, amely a Dr. Natter és társa bankház (Prága, TI„ Václavské uám. 60.) kiadásában jelenik meg. Minden újonnan be­lépő előfizető három hónapon keresztül ingyen kapja a lapot. £gy negyedévig ingyen! Egy negyedévig ingyen! HlLTfNIEiliR Cvár'eSeneli: iíjsSgRffis5 üeifce Pleltamj FEST TíSÜTST MOS Központ' üzem cimc Haltenberger festögyár, Kosice Z rwírr 1 • w „tőzsdei es Gazdasági Hirek“ Ez a pénzügyi hetilap minden szombatoi jelenih meg és megbízható jelentések© tartalmaz a gazdasági helyzetről. Pontos 6 tárgyilagos információkkal szolgál a prágai pozsonyi, budapesti, bécsi, berlini és páris tőzsde árfolyam alakulatairól. A lap ezer kesztősége díjtalanul é6 az érdeklődőre néz ve minden kötelezettség nélkül készséggé szolgál levélbeli információval] is. A Tőzsde és Gazdasági Hírek szerkesztőségének ciáné Prága II., Václavské mim. 60. Telefon 313—57 és 313—58. Szeptemberben jól fogyott a cukor. A cukorfino- mHóik szeptember hónap folyamán a belföldi fo­gyasztás számára 354.346 métermázsa cukrot jelen­tettek be megadóztatás céljából (műit év szeptem­berében 339.148 métermázsa), vagyis az idei szep­temberi cukorfogyasztás a múlt évit mintegy 15 ezer métermázsával haladta meg. Különösen Morva­országban emelkedett a cukorfogyasztás. Egy nagy biztosítótársaság fizetésképtelensé­ge Németországban. Nagy föltünést keltett Né­metországban az 1865-ben alakult Aseekuranz- Union hamburgi biztosítótársaságnak a minap bekövetkezett fizetésképtelensége. A társaság egyik saját alapítású vállalatával, a Janus biz­tosítótársasággal készült fuzionálni, amikor az ezzel kapcsolatos hatósági revízió megállapítot­ta a vállalat szétzilált anyagi helyzetét, aminek következtében a vállalat a kényszer egyezségi eljárás megindítását kérte. A veszteségek előre­láthatólag megközelítik a 7 millió márkás alap­tőke nagyságát. A nagy deficit az utóbbi évek­ben nagy veszteségekkel járó szállítmányozási biztosításból és olyan viszontbiztosításokból származott, amelyeket a nagy rizikónál fogva más biztosítók nem vállaltak. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, október 10. Külföldi kedvezőtlen .jelen­tésekre ma a prágai értéktőzsdén nagy árfolyam- zuhanás állott be. Úgy a kuliesz, mint a korlát értékei nagy veszteséget szenvedtek. Az ipari részvények piacán Cseh Morva 150, Budweisi Sör 110, Nordbahn 75. Berg és Hütten 60. Tejipar 50, Skoda 39, Cseh Kereskedelmi 30, prágai Vas 45, Königehoffer 25, Ringhoffer 20 é6 más értékek 2—10 koronával gyengültek. Zsivmo Bank 2 ko­ronát vesztett. A beruházási piacon 5—20 fillért tett ki a gyengülés.-f A prágai devizapiacon Amszterdam 0.05. Belgrád 0.01. Berlin 0.575. Brüsszel 0.2, Buenos Aires 30, London 0.05, Milánó 0.04. Páris 0.06. Varsó és Bécs 0.05 koronával gyengült, Zürich 0.19. Madrid 3 koronával javult. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Kényszer­leadásokra lanyhulás állott be a tőzsdÓD. Itt a kedvezőtlen berlini jelentések voltak rossz hatás­sal. Zárlat előtt nyugalom állott be és igy néhány érték egy keveset behozott a veszteségből. Egyes, a csehszlovák sajtóiroda jelentésében nem szerep­lő értékek közül a Moktár 79.5, Pestszentlőrinci S, Részvénysör 95. Féltén 205 pengős árfolyamot értek el. + Gyenge a bécsi értéktőzsde. Külföldi gyenge jelentésekre a bécsi tőzsde árfolyam-nívója is gyengült. Csehszlovák és magyar értékek veszte­ségeket szenveditek. Osztrák értékek közül több építkezési, textil és montánrészvény gyengült. Nagyobb veszteséget szenvedett Berg és Hütten és Magyar Általános Szén. + Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Má.r a délelőtti forgalomban gyengülés állott be. amely a, belpolitikai helyzetre való tekintettel még foko­zódott. A gyengülés 1—3 százalékot tett ki. ÁRUTŐZSDE-f Szilárd a prágai cukorpiac. Nyers áru jegyzés Aussig loko 79—80. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat lanyha volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 15.30—15.85, felsőtiszai 15—15.20, jászsági 15—15.25, egyéb 14.85—15.05, rozs 8.50— 8.60, tengeri 14.60—14.90 pengő, + A mai budapesti terménytőzsde határidőpia cán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat gyenge, a forgalom csendes. Nyitási árfolyamok: magyar búza márciusra 16.40. május­ra 16.80, tengeri májusra 12.35. 12.32 pengő.-f A berlini terménytőzsdén a következő ára­kat jegyezték: búza 226—228, rozs 141—147. árpa. 187—212, zab 114—157, búzaliszt 27.24—35.25, •rozsliszt 28.25—*-26,75, búzákorna 7.50—8, rozskor­pa 7.25—7.50, Viktorja-borsó 30 31, repcepogácsa 9.50—10, lenipogácsa 15.8—16, szárazszejet 6— 6.50 márka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom