Prágai Magyar Hirlap, 1930. október (9. évfolyam, 224-249 / 2445-2470. szám)

1930-10-10 / 232. (2453.) szám

1980 október 10, péntek. 9 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Az elmúlt 24 órában az Időjárás lényegében nem változott. — Időprognózis: Továbbra is felhős, esőre hajló, hűvös, friss nyugat-északnyugati széllel. — Szászországi tanférfiak tanulmányútja a Szepességen, Gölnicbányai tudósítónk jelenti: Tegnap Gölnicbányára érkezett a szászországi tanférfiaknak húsz tagból álló tanulmányi cso­portja, amely előzőleg' bejárta a Magas-Tátrát és a Tátra tövében elterülő községeket. Gölnie- bányán díszes fogadtatásban részesítették a szászországi vendégeket, akiknek tiszteletére este a Társaskör nagytermében hangversenyt adtak, amelyen a két dalegyleten kívül a helyi zenekar is közreműködött. A hangverseny vé­gén Langer dr. drezdai tanár meleg szavakkal köszöntő meg a szives fogadtatást. Másnap megtekintették a város nevezetességeit, majd autón Szepesremötére és Merényen át Iglóra mentek. — Tengerbe ölte magát és négy gyermeket egy nyomorgó anya. Stockholmból jelentik: Dalekarideu városában egy 35 éves. inamfeásasezony tengerbe ölte négy gyermekiét, azután öngyilkosságot köve­telt el. Estefelé férjének haláezcsómaikiján kivitte öt gyermekét, okik közül a legkisebb csak 4 hónapos és a legidősebb 11 éves. Messze beevezett a ten­gerre, azután vízbe dobta a gyermekeket és ö is utánuk ugróit. A legidősebbik gyermek, egy leány, akii jó úszó. nagynehezen kijutott a partra és fel­lármázta a környéket, de mire a halászok a csó­nakhoz értek, az anya és négy gyermeke már a tengerbe veszett. A családirtás oka a nagy nyomor volt. — A szatmári törvényszék tárgyalja a borsai za­vargások ügyét. Máraimarosszjgetről jelentik: Mint ismeretes, a borsai antiszemita zavargások ügye a máramarosszigeti törvényszék elé került, amely már kii is tűzte a fötárgyalást. Máramarosezige I la­kossága azonban azzal a kéréssel fordult a leg­felsőbb semmitőszéklhez, hogy a tárgyalást más vá­rosban tartsák meg, minthogy Máraniarosezigeten zavargásoktól lehet tartani. A semmi toszok méltá­nyolta a kórfet é- elrendelte, hogy a per főtárgya­lását Szatmárbnn folytassák le. — A 23. osztály sorsjáték V. osztályának mai első húzásán nyertek: 90.000 koronát: 49.987. 70.000 koronát: 46.839. 20.000 koronát: 9.376, 49.932. 10.000 koronát: 107.006, 34.383. 5.000 koronát: 50.247, 52.826, 91.392, 125.026, 62.801, 100.444, 68.823, 42.421, 76.860, 82.061, 136.757. Nem mutat megbánást a prágai vegyész gyilkosa Azt állítja, hogy eredetileg öngyilkosságot akart elkövetni Paris, október 9. Altenhoven Elizt, aki a prága—-párisi vonaton két revolverlövéssel másvilágra küldte nászuton lévő hűtlen kedve­sét, Füber Jenő vegyészt, tegnap este újból maga elé vezettette a vizsgálóbíró és másod­szor is kihallgatta. Az asszony most sem mu­tatta a megbánásnak a legcsekélyebb .jelét és mindössze annyit hozott föl védelmére, hogy a haláltosztó revolvert tulajdonképpen nem gyilkosság céljaira, hanem azért vásárolta, mert elkeseredésében öngyilkosságot akart elkövetni. Az asszony a prágai vegyész kedvéért elvált férjétől és hosszabb ideig közös háztartásban élt kedvesével, aki egészen a legutolsó hetekig eltitkolta előtte, hogy házasodni készül. A gyil­kos asszonyt kihallgatása után a naneyi tör­vényszék fogházába vitték. A vizsgálat során kihallgatták a meggyilkolt, vegyész- fiatal özvegyét, akit Altenhoven Eliz hosszúja már házasságkötésének első napján özveggyé tett. A fiatalasszony elmondta, hogy SzmHÁzKörAyKabTURA az utón férje és Altenhoven Eliz között több­ször is izgatott szóváltás volt, de hogy miről beszéltek, azt nem tudja, mert francia nyel­ven folyt a társalgás. A szánandó sorsú teremtés férjének eltemetése után visszatér Csehszlovákiába. A Le Journal közlése szerint. Altenhoven Eliz Prágába való elutazása előtt lakásában egy Írást hagyott hátra a következő tartalom­mal: „Örök' békét keresek és lehetséges, hogy majd boldog leszek. Bocsássatok meg nekem és védjetek meg a rossz nyelvek rágalmat tól.“ Az a. család, amelynél a gyilkos asszony szol­gált. ezekből a sorokból arra következtetett, hogy Altenhoven Eliz öngyilkosságot, akart el­követni. Az asszony eltűnése után jelentést is tettek a rendőrségen és bevezették utána, a nyomozást, de csak most. a lapok jelentéseiből tudták meg. hogy az asszony öngyilkosság he­lyett kedvese életét oltotta ki. Csontváry, az egykori gáem gyógyszerészsegéd, az érdekes magyar Iestőtekeíség élele és hálám Az 1. berlini psychoanaSvtlkus poiiklinika elcVy-je Dr. E. WsKdliioSs ícied- és e'me?yógyás7, rendel: béHön, szerdán, pénteken á—4. Prsha 11.. SouGnická ü. Tel. I?*0J03, Egyébként dr. Kramer szanatóriumban, telefon: 201SP. —- Az elkergetett csavargó bosszúja. Jíyjtrai tudósítónk jelenti: Koreniczkv Sándor 61 éves lukas- és foglalkozásnélküli csavargó tegnap gyújtogatás büntette miatt állott a nyitrai es- küdtbiróság előtt. A vádlott a tűzesetet meg­előző napon bekopogatott Lángé Frigyes köz­ségi biró lakásába és ebédet kért. Minthogy az ebéd még nem volt készen, a. bíró elküldte a csavargót, aki fenyegetőzve távozott. Másnap reggel a biró háza közelében kigyult egy szai- makazal és a tűz veszélybe sodorta a közelben álló lakóházakat is. A nyomozás folyamán meg- áliapitották, hogy a tüzet a csavargó gyújtotta, hogy megbosszulja magát a birón, de bosszúja már azért sem 'sikerült, mert a szalmakazal nem a biró tulajdona volt. hanem Bauer Ri- chárd földbirtokosé! Az esküdtbiróság a csa­vargót- kétévi fegyházbüntetésre ítélte. — A sztratoszféra vonalán PL cár ö tanár beteg­sége miatt szünetel a forgalom. Augwburgiből jelen­ük: Piecard tanár napok óta influenzával őrzi az ágya't és állapota az utóbbi napokban annyira le­romlott, hogy a szt rat osztóra - r ep ül és tervét bizony­talan időre elhalasztotta. Munkatársai már el is hagyták Au-gsburgot és a kísérlet céljaira épült lég­gömb és gondola a' továbbiakig az aügeburgi lég- hajógyár raktárában talál elhelyezést. — Változások a pozsonyi autófcuszforgalom­ban. Pozsonyból jelentik: A városi villamos­vasút- és autóbusz igazgatósága közli, hogy e hó 7-től a következő változások léptek érvény­be: Az .,0“-vonal autóbuszai nem mennek a Vágóhidhoz. mint eddig, hanem egyenesen az Auer-uccáig (Kertész-ucca sarka), amely ezen­túl végállomás lesz. Tekintettel az állandó ked­vezőtlen időjárásra, a Vaskutacskai vonalon a forgalmat teljesen beszüntetik. raBEKCTHHH ÜHL?SifBI!vSEi £9&r!eien8!t '■ Budapest Koiiee Mai FEST TISZTIT H@S Központi üzem címe Haltenberger Festöqyár, Koaíci? 2 — Megkondult a lélekharang a zólyombrézói ál­lami vasgyár felett is. Besztercebányai tudósítónk Írja: A zólyombrézói áll and vat gyárban a munká­sok elbocsátása lassan folyamatban van; minden hónapban o'boccátanok néhány munkást egy-egy osztályról és gyár műhelyből. Azt mondják nekik, hogy néhány hónap múlva a gyár újból teljes üzemmel fog dolgozni. Persze, sok víz fog aduiig a Dunán lefolyni, míg a z .'A embrézói vasgyár megint négyezer munkást foglalkoztatna. Most időről időre redukálják az üzemet, belenként-csak 4—5 napon át dolgoznak és lassú módon bocsátják el « mun­kásokat, hogy országos felzúdulás ne lámadjon ar­ra, ha egyszerre megszűnnének füstölni a gyári kémények és egyszerre fogná kezébe a vándorbo- tót a közel k-óta#?-’/ se!óvók munkás. Budapest, október 9. Nevezetes kiállítás nyílt meg vasárnap az Ernst-muzeumban. Bemutatják Csont- váry-Kosztka Tivadar képeit. Ezt a nevet a magyar közönség szélesebb rétegeiben nem nagyon isme­rik. Pedig tehetségével egészen egyedül áll ez a különös festő: Gauguin- Vau Gogh utjain halad anélkül, hogy ezeknek e festőknek a nevét ismerné és a kilencvenes és kilencszázas években képeivel megelőzi Rousseaut, Ghagallt és a háború utáni avaugardietákat. 1919-ben. 66 éves korában meghalt nyomorban, feledésben. Lázár Béla. aki jól ismerte és aki olvasta napló­jegyzéseit is. elmondja, hogy Csoníváry (ezt a ne­vet ö adta magának) sokszor beszélt a legnagyobb fanatizmus hangján egy fiatalkori élményéről. A Losonc melletti Gáceon gyógyezerészeegéd volt. Egyszer egy' recept lapra ökrösszekeret rajzolt. Utá­na kiment az uccura és ekkor tenyerébe valahon­nan a magáéból egy apró háromszögletű mag hul­lott. Meglepetten felpillantott s a magasból egy égi hang szólt hozzá: „Te leszel a világ legna­gyobb ... festője, nagyobb Rafaelnél." Egy szót, amely a „legnagyobb'* után következett, nem ér­tett meg a fiatal gyógyszeréez&egéd. Később olvas­ta ezt a szót: ,rpteáuair“. Ekkor rájött, hogy ez volt az a szó, amit az égi kijelentésből neon értett meg, mert franciául nem tudott, az égi hang vi­szont tudott. Csoutváry mindenkinek a legmélyebb meggyőződéssel mesélt erről az élményéről és et­től kezdve teljesen vallási alapon hitt a maga el­hivatottságában és szent meggyőződése volt, hogy valóban nagyobb festő, mint Rafael. Kiment Mün­chenbe Hoüósy iskolájába, egy darabig ott tanult, aztán hazament, Gácson szerzett magának egy kis gyógyszertárat, bérbeadta és a havi 100 korona bérösszeg lehetővé tette számára, hogy megvaló­sítsa a művészi ambícióit. — Rengeteg országot járt be. — mondja Lázár Béla — Paristól kezdve egészen Jeruzsálemig és Baalbekig. Nem költött úgyszólván semmire. Min­dig csak főzeléket evett, külsejére nem adott. Éle­tének ebben a korszakában már sohasem volt raj­ta ing. zsebkendőt kötött a nyakára, fején apacs- sapka volt és nagy malaclopóköpönyeg a vállán. Óriási méretű képeket festett. Egyenesen egy düsseldorfi vászongyárból rendelte a vásznat, mert csak itt tudtak neki elég nagy vászonlepedőket ké­szíteni. Egyszer Görögországban, a tengerparton festett egy ilyen óriási vászonlepedőre. Jött egy nagy szélvihar és besodorta a vásznat a tengerbe. Csoutváry egy pillanatig se habozott: beugrott a hullámzó tengerbe, versenyt úszott a vászonnal, majd nagynehezen, élete kockáztatásával vissza­hozta a sziklás partra. Parisban kinevetik A kilencszázas évek elején Parisban rendezett először kiállítást. Az impresszionizmushoz szokott francia közönség és kritika, amely még Cézannet és Gauguint sem ismerte el, teljesen humorosan fogta fed Csoutváry furcsán primitív kompozícióit, vízióé színeit, álomszerű meglátásait. Vicceket, krokikat gyártottak a kiállításról és a Newyork Héráid párisi kiadása gúnyos kritikát árt, amely­ben többek között az áll. hogy: „Csoutváry lepipál­Paiase-Kávéiiáz a Palace Szállóban B r a t i SI a va, Szépiák és Posta ucca sarok megnyílt Napontahangvsrsenyéstánc I Kitűnő borok, pilseni ősforrás, különféle csemegék és speciális italok olcsó áron. Szives pártfogást kér: Buchár Miksa, kávés. ta Rafael!" A naiv és önmagában rajongónál hivő Csoutváry azonban nem érezte ki ebből <x kritiká­ból a gúnyt és attól kezdve mindenkinek büszkén mondta, hogy a Newyork Héráid megállapította róla, hogy különb, mini Rafael. Mint művészbarátainak elbeszéléseiből megtud­juk, Csoutváry soha sem tudott másról beszélni, mint saját magáró! A Ja pán-kávéházba járt Szi- nyei-Merse társaságának asztalához (Szinyei-Mer- sének iskolatársa volt.) Akármiről beszélgettek a művészek, a bozontos szakállu, merev nézésű Csoníváry mindig hallgatott. Aztán egyszerre csali beleszólt a beszélgetésbe — és 2 perc múlva már a maga zsenijéről beszélt. Soha senki nem hallotta másról beszélni. Egyszer a Kelehfoegyi Kaszinóban előadást tartott ezen a címen: „Ki a zseni?" Elő­adását igy kezdte: „Zseni az. aki nem szivarozik, aki ideáloknak él, aki nem iszik, aki nem köt kompromisszumot.. A Csontváry-muzeum 1908-ban Csoníváry befejezte festői működését. Kijelentette, hogy most már megvalósitolta élete célját, oeuvre-je teljes. Rafaelt felülmúlta, tökélete­sebbet már nem alkothat. Bemutatkozott tehát a magyar közönségnek. Rámákra nem telt neki, óriási vásznai a földre állitva’várták a közönséget. Ö ma­ga szedte be a belépt! dijakat, mindenkit karon- ragadott és mindenkinek magyarázni kezdte képei szépségeit. Különleges látcsövet készített papírból, ezen kelleit kieresztülnézniök a látogatóknál!. Csú­fos kudarcot hozott számára ez a kiállítás, éppúgy mint második kiállítása is 1915-ben. Később egye­sek akartak tőle képet venni, de ő nem egyezett bele semmiféle ilyen vásárba. — Vagy megveszik egyszerre minden képemet és berendezik a Csont váry-rnuzeumot, vagy nem adok el egy darabot sem, — mondta makacsul, ha a műgyűjtők ajánlatot tettek néki. Mikor a háború kitört, azt javasolta, hogy az állam vegye meg összes művelt, építse fel a Csont v ár y - múzeumot a régi Nemzeti Színház terén és a -hadbavonuló menet- századokat indulás előtt vezényelje be a múzeum­ba, hogy a harcok előtt lelkesedést merítsenek egy nagy magyar zseni munkájából. Amikor »meggyógysiott€s« a királyt Volt még egynéhány ilyen furcsa dolga Csont- várynak. Például: egész különleges hévvel rajon­gott Ferenc Józsefért. Egyszer hallotta, hogy az uralkodó beteg. A következő táviratot küldte a bécsi Burgba: „Királyt kitenni a napra, biztos gyógyulás. Csoutváry." Emiatt azután alaposan megtréfáiták ismerősei. Valaki a kávéház telefon­jához hívta és némáin! közölte vele a bécsi kabi­netiroda nevében, hogy tanácsát megfogadták, a királyt kitették a napra és őfelsége meg is gyó­gyult és ez utón köszöni szépen a jó tanácsot. Csoutváry a telefonfülkéből emelt fejjel, dörgő lép­tekkel. büszkén, kidüllesztett mellei ment vissza asztalához. — Ki telefonált? — kérdezték tők elfojtott mo­sollyal. — Őfelsége — harsogta Csontváry. — Meggyó­gyítottam és most megköszön*e. Jő barátom nekem a király. Néha felkereste előkelő rokonait, főleg táboraok- teetvórét. — Látod, mi lelt belőled? — mondta szánakozó hangon a tábornoknak. — Nem vitted semmire. Az egész családból éj. vittem csak valamire. A tábornok kényelmet lenül mosolygott és gyor­san elbúcsúzott lesi véré tők akire egyáltalán nem volt büszke. Élete végén még egy utolsó nagy szénrajzot kez­dett meg Csoníváry. Elhatározta ugyan, hogy nem fog többet dolgozni, az égi sugallat azonban ezt a képet még megkövetelte tőle. A kép címe ez volt: „A magyarok bejövetele". Magyarok sehol 6em lát­szanak ezen a képen, csak darvak húrnak ei egy vad táj fölött é6 a darusereg élén Csontváry lovai go! Ezt a szuggesztiv elgondolásu képet már neon tudta befejezni. Az összeomlás után nem kapta többé gyógyszer-, tára után a havi 100 koronákat. Nem volt egy fil­lérje sem. Ekkor azután, a kommün alatt, a festők szakszervezete megkönyörült rajta és segélyt adott neki. Sokra nem tellett ebből a szerény segélyből. Csak szilvát evett ekkor Csontváry, mert ez volt ft legolcsóbb gyümölcs ... Egy májusi napon holtan találták budai kis szobájában. A padlón feküdt, mellette hatalmas piramis — szilvamagokból. (*) Sarkadi Aladár pozsonyi vendégszereplése. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Földes Dezső­nek határozottan pechje vau a részére engedélyei zett kéthetenkénti két téli esttel. A múltkor is, most is zsidó ünnepbe esett a két vendégszereplés és bizony a színházat csak gyéren látogatták. Hétfőn, a „Jobb mint otthon" francia malacságok- kal telitett gyenge szilveszteri tákolmány került színre Sarkadi Aladár vendégtyllőptévei. Unalom jellemezte az egész estét és még Sarkadi sem tudott nevetést kicsiholni a nézőből, mert szerep- nemtudással küzdött. Kedden már valamivel- nagyobb nézőtér előtt a Próbaházasság került szinre ugyancsak Sarkadi felléptével. A színészek már jóval nagyobb ambícióval játszottak mint elő­ző nap. Sarkadi Aladár uralta utolérhetetlen hu- mórival a színpadot. A cupringer szerepéből fe­lejthetetlen kabinet alakítást csinált. Valósággal záporozta a nézőtérre a derűt, elevenséget. A' közönség egész este nem fogyott ki a kacagásból.- A színészek derekas munkát végeztek. Sarkadin kívül elsősorban meg keli említeni R. Mihályi Vilosit, aki a házsártos feleséget úgy játszotta meg, mint még kevesen a pozsonyi színpadon. Több ízben nyiltszini tapsot kapott. Vándor Józsa, az uj naiva bájos jelenség és tud mozogni a. szín­padon. Kovács Árpádnak a Bokor Bérezi szerepe nem illett egészen és azt kissé e-lrajzolta, bár en­nek a fiatal tehetséges színésznek fejlődése szem­betűnő. Az ö-reg paraszt alakjában egy uj tehet­séget fedeztünk fel. A szinlapon Berczy Gyula ne­ve szerepelt, de helyette Földes egyik uj bonvi- vánját léptette fel, akinek nevét nem akarta el­árulni a sajtónak. Mindegy. Az Anonymus bonvi- ván gyönyörű, férfias baritonján énekelt egy-két magyar dalt és egy csapásra meghódította a kö­zönséget. Simái Ede a papucshős férjet rátermett­séggel, sok színnel játszotta. Rajz Ferenc erőtel- jesmé-szárosmestere, Tanka Dóra kávésasszony fi­gurája, László Uv öregasszonya. Kemény Erzsi cselédleánya és Novak István fess bnszárőrmeste- re tűntek még ki az együttesből. Kis szerepében Tendly Mária és Döme Lajos ügyeskedett. A ren­dezés Sarkadi Aladár művészi Ízlését dicsérte. (*) Athenaeum könyvtár 10. Johan Bojer: A nagy éhség. A világ egyik legolvasottabb Írója ma a norvég Johan Bojer; nemcsak hazájában, de Amerikában, Angliában, a németeknél és a frar?-f’ eiáknál is. A félmilliós példányszámok éppe-nségs gél nem ritkák Bojer regényeinél, mindegyik egy­formán ragadja el a közönséget, mert költészetük és művészi erejük épp úgy lebilincseli az olvasót, mint érdekességük és eseményekben gazdag mese­szövésük. Igazi elbeszélő Johan Bojer, aki tud mesélni: színesen, bőségesen és izgalmasan. Mind emellett még problémái is a legmodernebbek: a mai ember küzdelmei, vívódásai és harcai. Az em­beri szívről szól ez a regény, a szívről, amely szépségeket teremi, a földön, amely kínjai közt is sugarakat pásztáz a hideg világűrbe, s amelyet letaposhat a balsors, kiolthat a halál, de amely mégis győzhetetlen és örök. Per Hóim története ez a mestermü: az elhagyott gyermeké, aki vég­telen küzdelmek után a világ egyik legnagyobb mérnöke lesz, a Nílus szabályozója, a Szahara megtermékenyítője, s aki diadalai, sikerei, gazdag­sága után keresi az emberi szivet, a boldogságot, a megelégedést és nyugalmat. Egy végtelen sze­relem nagyszerű fellángolásából emelkedik ki, hogy a szenvedések óceánján átgázolva egyetlen boldog mosolyban találja meg hivatását °s lelkét. Ez a küzdelem, a hajsza a boldogság után a lélek nagy éhsége olyan grandiózus élményekben vető­dik elénk, hogy Bojer regényét méltán állíthatjuk a legnagyobb északi regényalkotások mellé Hogy az ember lelke miként emelkedik föl 6 hogy az emberi szi-v milyen diadalokra képes, azt Johan Bojer tudja csak elmondani. És örülnünk keli, hogy meghallgathatjuk ennek a kivételes nagy Írónak, művésznek, gondolkodónak s míndenek- fölöt-t mesemondónak szavát. Bojer Johan regénye az Athenaeum könyvtár közismert pompás kiállí­tásában jelent meg. Ára fűzve 9.60 kor., egészvá- szonk ötösben 14.40 kor. Kapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. IVÁN SZÍNTÁRSULATÁNAK MŰSORA KASSÁN: Péntek: Mesék a Volgáról. Szombat délután: Ifjú pásztor. este: Mesék a Volgáról. Vasárnap délelőtt: Fruska­délután: Sárga esik ! este: Mesék a Volgáról. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: . ÁTLÓN: Harofd — rtgyásHh A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: Mikor a hurok megpenáiilnek. (4. hét.) AVfON: A mezei liliom. (Corinne Griftfi-lh.) BERÁNEK: Urack generális. (I. Barrymore.) KOTVA: A makrancos hölgy. (M. Pickíord.) 2. h. LUCERNA: Szerelmi parádé. (M. Chevalier.) 12. h. METRÓ: Cigány szerelem. (Filmopera.) PASSAGE: Újvilági nemesek. (.! Gayuor. Oh. Farrel!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom