Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-06 / 203. (2424.) szám
4 1980 Bgqpteirabwr 6, Mwanbai. SZEPESSÉG1 KIS TÜKÖR Rövidre szabott kompendium a Tátra Riviérájáról Hogyan fejlődött a havasi vadon az üdülőh és betegek zarándokhelyévé? (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) _f_ .. T>Ra:GAlMAO^ARHIRIiAT> (2 1) A zipszerek természetszeretete és a Magas Tátra iránti rajongása már négy évszázaddal ezelőtt a hegységbe szólította őket és a krónika szerint Laszky Jeromos késmárki várkapitány 1565-ben kiránduló társaságot vezetett a Tátrába. Az első, akiről a krónika feljegyzi, hogy megmászott egy tátrai csúcsot, Fröhlich Dávid késmárki rektor volt, aki 1015-ben ment- fel a szalóki csúcsra- De már az 1580-ban megjelent Magyar Simplicissimus is inegem] ékszik egy késmárki diákról, aki olyan időszakban, amikor az Alpesolcben a hegymászásnak még híre sem volt. a. tátrai hegyekbe ment háromnapos túrára. Többszőr járt a Tátrában Augnstiui ab Horti« Keresztény késmárki orvos (1598—1650), aki már a Tátra gyógyhatásút is felhasználta, mert a tátrai törpefenyő Jepárolása által előállított magyar balzsam nevű orvossága igen elterjedt volt. 1664-ben Buehholtz György lelkész feljutott a nagysznlóki csúcsra és ettől az időponttól kezdődik a tátrai turistaság, amely ugyan a 17. század végén és a 18. század elején, a kuruc időkben, nem volt kiterjedt, de attól kezdve annál nagyobb lendületet vett. A 18. század közepén Bél Mátyás, majd Czirbesz ig-lói lelkész Írták le a Tátrát nyomtatásban és ez az ismeretterjesztés számtalan turistát és bel- és külföldi tudóst vonzott a Tátrába, amelyet keresztül-kasul kutattak és tudományos felfedezéseket tettek. E felfedezések sorába tartozott annak a felismerése, hogy az ózondus, kristálytiszta és napsugjaras tát- nai levegőnek gyógy hatása vau. A tulajdonképpeni idegenforgalom kezdete 1795-re vezethető vissaa, amikor is Csáky István gróf a mai Ótátrafüred helyén első házát megépítette és ezzel magasan fekvő pontot létesített a tátrai kirándulások számára. Nevezetes fordulója volt a tátrai idegenforgalomnak, mikor a negyvenes években Frigyes Ágost szász király meg- mászta a Rrivánt, Blásy Ede pedig a Tengerszem csúcsot. A politikai viszonyok azután elterelték a figyelmet a Tátrából, mig azután a hatvanas években megindult az a nagy lendület, amely szívós munkával a Tátrát mai nívójára emelte. 1868-ban Tátrafüredet két bécsi zipszer vette meg és ezzel kezdődött meg a fürdő fejlődése. A turistaforgalom mindinkább fellendült. A következő évtized meghozta a teljes fejlődést: megépült a kassa—oderbergi vasút e nyomában egymásután keletkeztek a fürdőhelyek, elő'zör a hegység lábánál (Buszpark Poprádon, Lu- csivna, Virágvölgy, Weszterpark, Grébpark, stb.), azután a hegység derekán. Ötven évvel ezelőtt a lőcsei Szepesi Hitelbank vette át a Tátrafüredet és innen kezdve ez a fürdőhely rohamosan nagyobbodott. 1904- ben épült a Grand Hotel, az akkori idők egyik legmodernebb szállodája és ezzel kapcsolatban Tátrafüred létesítette az első omnibusz-közlekedést a Tátrába, amelyből 1907-ben ugyancsak ■ mint a Szepesi Hitelbank alapítása, a tátrai villamosvasút fejlődött ki. A Grand Hotel építésének évében vezette be Tátrafüred elsőnek a tátrai téli szezont és bárom év szakadatlan és . áldozatkész munkája ebben a tekintetben is meghozta gyümölcsét: sikerült a tátrai téli szezont állandósítani. 1 Ennek folyamánya volt az egész évi szakadatlan idény, amely ma már az összes tátrai fürdőhelyeken fennáll. Ha tekintetbe vesszük, hogy amikor a Szepesi Hitelbank 1881-ben Tát- 1 rafüredet átvette, a mai Ujtátrafüred helyén épült két házon kívül semmiféle más építkezés nem volt, akkor meg kell állapítanunk, hogy a Szepesi Hitelbank évtizedeken át kifejtett ! céltudatos munkájával teremtette meg a Tátra gyógyászati és idegenforgalmi szempont- , ból való kihasználásának alapjait. Ma a Grand Hotelen és számos villaépületen ki- ( vül a Tátra-szanatórium és a Hoepfner-ház fo- . gadják be Ótátrafüred évente ezrekre menő ‘ vendégseregét. I Ugyancsak a .Szepesi Hitelbank alapította , 1892-ben Tátralomnicot is, amelyet 1902-ben a nemzetközi hálótársasásr. később pedig az állam vett át. Ujtátrafiiredet 1875 ben alapította Szontagb Mikló- dr.. Ujfüred mai főorvosának édesatyja. Az állandó vendégek száma már 1879-ben, mint az egykori feljegyzés megemlíti, elérte a 368-at, ami az akkori közlekedési viszonyokat tekintve, igen nagy szá m volt. Egyik épület a másik után emelkedett IJjtatrakiroden. mig a háború után a fürdőhely eljutott a hatalmas Dr. Szon- tugh-félc Pa la ce-szaila tórium megépítéséig,! amely Középeurópa egyik legmodernebb és legjobban berendezett szanatórmmépülete. A nagy befogadokopességli épület rendkívül impozáns, belül pedig minden egyes helyisége architekto- . nikus szépségek mellett a szanatóriumi rendeltetés praktikusságát mutatja. Evenként ezrek tartózkodnak Ujtátrafüreden, amely — éppen úgy, mint Ótátrafüred — egyik legjelentékenyebb pólusává lett a tátrai idegenforgalomnak. Tátraszéplak alapjait 1888-ban vetették meg Weszter Pál, Guibr Mihály és Nitech Sámuel, akik az erdős telepen egy 12 szobából, étkezőből és bazárból álló épületet emeltek. A ház első vendége Ősink János eperjesi tanár volt,; aki a helyet Söhönau-nak nevezte el. Bárt seb Róbert, a Tátra egyik sziléziai barátja a Hotel im Walde nevet adta, később Schlesierheim-nek nevezték, majd Weszter Pál tisztelői Weszter- heim-nek keresztelték el, ami ma is német neve. A magyar Tátraszéplak névnek Fischer Miklós, a Karpathenverein tiszteletbeli elnöke a keresztapja. Az európai hirü zípszer orvos, Guhr Mihály dr. azután a fürdőhelyet harmincéves munkával mai nívójára emelte, ma a Mariannán, az e:ső házon kívül, több villa, egy nagy, modern szanatórium és egy uj, éppen most befejezett elegáns épület szolgálják Tátraszépl&k vendégeinek kényelmét. Amint Ótátrafüred a Kassai Sport Klub középeurópai jelentőségű téli nemzetközi sportte- teinek és nyári nemzetközi tenniszversenyeinek, úgy lett Tátraszéplak a Karpathenverein évenként megismétlődő nemzetközi téli siversenyei- nek központja- Újabban Ujtátrafüred is a sportfejlesztés szolgálatába lépett, amennyiben telenként nemzetközi jéghockeyversenyeket rendez a Palace-szanatórium mellett épült hatalmas jégpályáján. Csorbató, amelyet taváról joggal neveznek a Tátra gyöngyének, valaha a Szeut-lvány- család tulajdona volt, amelytől azután az állam vette meg és fejlesztette turista- és télisportteleppé. Matlárháza szintén régi, mintegy negyven évvel ezelőtt létesült fürdőtelepe a Magas Tátrának. Eleinte ott is csupán egy villa állt, de az 1929: Biarrfts, — 1930 Várna. Nyugtalan nyugat — pihentető kőiért. Ott: franciák, spanyolok, angolok, amerikaiak, németek — itt: bolgárok, oroszok, törökök, görögök, egyiptomiak s mint nélkülözhetetlen kovász, itt-ott mutatóba: egy-egy angol, amerikai, holland vagy német. Torta után friss sütetü rozskenyér. * Gyerekek játszanak a plageon. Egy bolgár, egy török s egy görög. Mindegyik más nyelven csacsog, de azért megértik egymást. Homokvárat építenek. Csigákból oszlopsort rak egymás mellé az egyik, tornyot próbál emelni a másik, gallyal, virággal tűzdeli körül a várat s aztán csatornát húz s piciny öntözőkannával vizet hord bele a harmadik. Nagy darab amerikai fin görög leánnyal flörtöl odébb. Széles angolsággal beszél a fiú, balkánés kiejtéssel a leány. — Athénben lakik? — Nem. Caszdiában, de hálózni Athénbe járunk. Maga Newyorkből jött? — Dehogy. Mi Kaliforniában, Frisoo mellett lakunk, hogy hajóra szálltunk, most voltam először Newyorkban. — Messze van Amerikától Kalifornia? A. fin nevet: — San Franciscotól öt nap Newyorkig az ut. ■— Kaliforniában nincs tenger? A fiú nevet: — A kaliforniai partok mentén 48 órát tenger mellett fut a gyorsvonat. — Miért jött ilyen messzire? — Minden amerikainak illik Európába látogatni. A barátaim kétszer, sőt háromszor keltek ál a tengeren. Nekem aligha lesz Időm egyhamar átjönni, apám akarja, hogy jövőre átvegyem a gyárat, ezt az évet Európának szántam, liz hónapja utazom, de meguntam Parist, Biarritzot, Caunest, a nők ott valamennyien egyformák... — És azért jött most a Fekete Tengeriig? Igen. Maguk itt egészen mások. Szebbek vagyunk, mint a párisi nők? A fiú, — gondolkozik: ... Nekem jobban tetszenek,-- Tud aszni? — Igen. — Én nem. Jöjjön, majd megtanítom ... Kel tápé szkodnak. És hogy akar megtanítani? Karomra fektetem... Még látom, már nem hallom őket, * A plage nagyszabású, a viz hullámos, friss s mégis langyineleg. évtizedek folyamán egyik házat a másik után kellett építeni, hogy elegendő legyen a mind nagyobb számban jelentkező vendégek befogadására. A prevratkor már öt nagy épület szolgálta a vendégek kényelmét, két évvel ezelőtt pedig egy uj, modern ég gyönyörűen berendezett és méreteiben is imponáló szanatóriummal bővült ki ez a felfelé Ívelő fejlődésü fürtőte- lep, amely ezzel egy csapásra a nagy fürdők sorába emelkedett és a Tátra déli lejtőjének keleti részét is megnyitotta az idegenforgalom számára. Mindezek a zipszerek által megteremtett nagyszabású telepek ma a szepesiek ezrednek adnak munkát és kenyeret. A mintaszerű fürdőhelyeken kiváló módon nyernek alkalmazást azok a klimatikus gyógy- faktorok, amelyek a Magas Tátrában rendelkezésre állanak. Nagy az élénkség és a forgalom minden évszakban a Tátra lejtőin, de a hegyekben még ma is van valami abból a magányból, abból az elhagyatottságból, abból a magasztos némaságból, amelyet a hegyek lejtőiről kiszorított a kultúra, amely lépésről-lépésre elhódítja a hegyeket a természettől. A hegyek belsejében még ma is vannak helyek, ahol őseredeti állapotában, meg nem zavart harmóniájában élvezhetjük a magashegyi természetet, a magashegyi szépségeket. Nehezen hozzáférhető völgyek, eldugott katlanok ezek, de inkább csak a Tátra északi oldalán. Alulról féltve őrzött vadaskertek zárják el a feléjük vezető utat, mig fölöttük ledönthetetieu bástyaként merednek a Tátra főgerincének sima táblákon letörő északi falai. Ezek a völgyek megőrizték érintetlen szépségüket, szűzi varázsukat napjainkig. Ha közel akarunk lenni a Teremtőhöz, ha részesévé akarunk lenni annak a beszédes, nagy csöndnek, amelyben a hegyek szívverése lüktet, ide kell mennünk, ezekbe a hegyekbe, ezekbe a völgyekbe. Mint nagy fürdőkádban, órákhosseat Iwbie- kolnak benn© az emberek. Csak ópip, hogy ebédre másznak ki. Egyszerre két-háromezer ember mozog a vízben. Gondtalan össze-visz- s záriig. Nagy kavarodás, jókedv, ám kevésbé komplikált, mint Nyugat partjain a tónus, nem is beszélve azokról a vidékekről, ahol nyakig öltöznek a vízbe a nők. Skandináviában a leghiányosabb öltözetben keveredik a tengerben a két nem s ott legdecensebb a hangulat: mégsem ruha teszi talán az embert. Este a tengeri parkban jön össze a felöltözött világ. A CasLno terraszán a vacsora, szabad ég alatt folyik a tánc. Tánc közben sétára indulnak a párok. Hosszú szoknyás könnyű tói!lettekben a nők, — fehér vászon ufaában az urak. A tenger felől meleg szelek fújnak, a holdvilág itt is mint vén kerítő szerepel s a Casi- no jazzbandije megvesztegetően zokogja az Armer Gigolo keserves dalát. A szomszéd asztalnál, ejha, először hallok magyarul: — Nem értem, mit dicsérték annyira Várnát. Fene egy unalmas hely. Tulajdonképp más sincs, mint tenger, örökké az egyforma, unalmas tenger. Már csak a Gellért-hiülám fürdője százszor mulatságosabb. Annyi jó tyúkot itt egy hét alatt sem csípsz, mint olt egy dél tűén. S ez a keserves idegen koszt! Alig várom, hogy egy jó zaftos pörköltet kebelezzek be s egy korsó kőbányaival öntsem Te, — hiába, enni, inni, mint Pesten, nem tudnak sehol. (Várna, 1930 augusztus.) fi strandfürdő ugrótornyára zuhant egy hidroplán Amszterdam, szeptember 4. Különös repülő- szerencsétlenség történt kedden délután a loosdrocbli partvidéken, az ottani tengerészeti repülőálloiináa közelében. Egy katonai hidroplán, amelyen hárman ültek, lezuhant és oly szerencsétlenül esett, hogy éppen a loosdreoh- ti katonai fürdő ugrótornyánál ért le. Egy fiatal katonái, aki a trambulinon éppen ugrásra készült, halálra zúzottá hidroplán légcsavarja. A repülőgép feldöntötte az ugrótornyot, még néhány métert gurult és végül neikmeut a strandfürdő mellett várakozó másik hidroplán nak. Ezt a gépet is teljesen tönkretette. A lezuhant hidroplán három utasa közül két pilótatiszt szőr n.ve thai l, a harmadik súlyosan megsebesült, AZ UJ ŐSZI KALAP Ilyenkor, augusztus végén már nem lehet nyári I divatról beszélni. A divat tudniillik másképpen f számítja az időt, mint a tórarészét. Néki egészeid ’ külön kalendáriuma van, amelyhez igazodik. S mig a naptár szerint négy évszakról tudjunk, a divat szerint halttal kell számolnunk, mert újabban két uj, demi-eafleon-nak nevezett fogalommal ajándékozta meg a szabókat és az asszonyokat. , Az első február végén kezdődik és végét az enyhe l tavaszi napsugár jelenti, a másik fólszezón augusztus végére, szeptember elejére esik. E két iélszezón beiktatásával most már évenként nem ^ négyszer születünk újjá, mint hajdanában, hanem hatszor, aminek a szabók, kalaposok bizonyára . örülnek, de annál kevésbé a nők, mert hiszen minden dávatdiiktálta újjászületés gonddal két- ’ Bégekkel, költséggel jár. Divat szempontjából most már átmeneti szezon bán élünk, abban a bizonyos időszakban, aani- 1 kor diivatos minden, aani az ősz fellő való indulást jelzi. Jöhetnek még kánikulai napok ms, de az uj őszi ruhamodelllek mér megtartották premierjüket a nagy divatcégek bemutatóin és az őszi kalapot, ' amely vidáman sütkérezik a nyárvégi, napsugárban, nem ijeszti el többé semmi, i Mondanunk sem kell talán, hiszen mindem a • divatban járatos hölgy tudja: a félszeaón megér • ke zését mindig elsősorban a kalap hirdeti. Az összes dávatiho Imiik között mindig a kalap a leg• frissebb, a legfürgébb, ő jár mindig az uj szezon - élén. Februárban elszánt, a faggyal is dacoló | divabholgyek bundáikhoz szalmakalapot viselnek, . a másik Jégszezonban, augusztusban pedig, szók ■ jön ámbár a higany a hőmérőben 30 fokon túl is, , olyan kalapokat látunk, amelyek inkább prémek- ! hez, mint musZlinruhákhoz illenek. Ez az össze- állítás nem logikus, nem is mindig praktikus, — dehát divat és logika, e két fogalom, sajnos, nem jár mindig karöltve. S mivel a kalap számára az ősz augusztusban kezdődik, az őszi divatprobl-émák közül nekünk ’ is a kalappal kell először foglalkoznunk. „Az uj kalapot nem elég megvenni — mondja Reboux asszony, műiden kalaposok királynője —, hanem viselni is kell tudni!“ — Mennyire igaza van ebben Madame Reboux-nak, és kétszeresen igaz ez mostanában, amikor nincs vonal, disz és hajfürt, amelynek ugyanott lenne a helye, ahol tavaly volt. Máskép kell viselni az idei ruhát, és • máskép feltenni a kalapot, mert hiszen egész más tavaly óta a frizura is. Mig tavaly homlokba fésülték a hajat és ennyi volt a frou-írou, mini a nyolcvanas években, ma a divat magas, tiszta homlokot kíván, a kalap karimája alól pedig kilátszik a félhosszu haj. Világos, hogy az uj archoz, amelyen a homlok és a vékony szemöldök játssza a főszerepet, és az uj frizurához uj kalapot kellett kreálná és máskép kell azt feltenni, mint tavaly. Mivel az uj divat szerint látná ke® á homlokai, az úgynevezett Mefisztőnkalapok kimentek a divatból ős helyükbe olyan kalapok kerültek, amelyeknek csak hátsó karimájuk van. így sikerűit meg oldani aat a kérdést, hogy a homlok is érvényesüljön, de karimája is legyen a kalapnak, ha nem is olyanformán, amint eddig megszoktuk: elől hanem pont megfordítva. Ezek a sapkaszerü kalapok fitebőL bársonyból készülnek és bizonyos, hogy a nők legnagyobb részének jól állnak. Megmaradnak továbbra is a fiatalos kloskaLapok. amelyek a hosszusaoknyás sziluetthez legjobban illenek. A karimák legnagyobbrészt asszimetriku- sak. Általában az a tendencia, hogy az arc egyik része árnyékban legyen. Susanne Tatból kalapjainál az arc egyik oldalát úgyszólván nem is látni. Marié Chriestianje poeztóddoekalapokait muta tott be, amelyeknél a karima egész természetes púim eséssel árnyékolja be az arcot. Mme. Ágnes háromszögletű Napóleon-kalappal kísérletezik. Az elegáns délutáni kalapok közül sok készül a pan- báre-onyhoz hasonló filcből, elől merészen felcsap va. A kalapokon a súlypont hátul van, általában mélyen lenyúlnak a nyakba. Az anyagok között a különböző színű bársonyok, a filc és a nyúlszőrein y»g viszi a főszerepet. Elegáns tokokat készítenek fényes szatinselvemből, turbánokat moíróból Patou kalapjaihoz egy újfajta, selymes bársonyt használ, amelyre breitsvame- mínita van nyomva. De mások is próbálkoznak uj anyagokkal, Ilyen a , .topé"-ne k nevezett könnyű, veiourszerü anyag és egy uj fitofajta, amelynek egyik fele mma. másik felén hosszú, selymes szálak vannak. Délelőttre, sporthoz divatosak a gyapjuszálbó! horgolt kalapok, színezésük megegyezik a köpeny vagy ruha színezésével. Egyes ka]apszalónok selyemszálból is horgoltatnak kalapot, amelyeket elegáns délutáni ruhákhoz is lehet viselni. Újdonságot hoz az őszi divat az estélyi kalapok" terén is. Madame Rebonx minden estélyi kalapja fekete csipkéből készül, erősen emlékeztetve a spanyol dámák évszázados viseletéire. Maria Guy viszont kicsiny bársonytokokat készít, amelyekről csipkés-szélű, pici fátyol eneszílredík alá s borítja sejtelmes homályba a szemet. B. I. — Grosschmid Géza dr. könyve, a „Kisebbségi sors“, amely kb. 450 oldalon a szenátor parlamenti és egyéb politikai beszédeit, tör vényjavaslatait, előadásait és tanulmányait ma gya.rázó és összefoglaló jegyzetekkel ellátva foglalja. • magában, megrendelhető a kassai „Universnm“ Kereskedelmi és Ipari Nyomdánál (Kosice, Gyula-u. 2.). A magyar kisebbségi sors híi tükre ez a könyv,* amely október hó folyamán jelenik meg s ára 48 korona lesz (postai küldés eseten S korona portóköltség-). A könyv tiszta jövedelmét a szerző a prágai, brünn-i és pozsonyi magyar diák menzák javára engedi ál. (Pénzbeli küldemények a Bratislavai Általános Bank kassai fiókja, Kosice—Kassa. Fő-u. 4. cimro. .,Grosschmid: Könyvszámla" javára küldendők.) KODAK:6x9 Inta. HUNGARICUS VIATOR
