Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-05 / 202. (2423.) szám
Drang nádi Osten A KISEBBSÉGI KONGRESSZUS MÁSODIK NAPJA SzUllö Géza Genfben hatalmas beszédet mondott Páneurópa és a kisebbségek viszonyáról A többségi népek és a kisebbségek helyzete — A „fiat pax et perest mundus" hibás elve — Wilfan és Ulitz beszédei a kisebbségi kongresszuson — A további munka (<L j.) Prága, szeptember 4. Ajz utolsó hónapokban úgy Szín von szkon, mint Ruszinszkón egyre erősödőbb és aktuálisabb jelszó kezd lenni a közös szlovák front, illetve a ruszin egységfront gondolata. A magyar kisebbség tisztábban látó s nagyobb horizontot áttekintő politikai tényezői csakis az összes szlovenszkói, illetve ruszin szkói erők összefogásával, a szloven- szkói és ruszin szkói nemzetek egységes és együttes föllépésével látják kivivhatönak a kárpáti országrészek jobb gazdasági és kulturális holnapját, de ebhez a nagy szlovenszkói, illetve ruszinszkói összefogáshoz egyelőre hiányzik a legfőbb: a többségi szlovák, illetve a többségi, ruszin nép politikai pártjainak egyetértése. Hiányzik a szlovák front és hiányzik a .ruszin front. A szlo- venazkói blokknak blöffölte tele a szlovák blokk, a nisziorszkóinak a ruszin blokk. Ez-/ zel szemben a cseh pártok minden politikai művészete és kortestehet9ége tizenkét esztendő óta éppen arra irányul, hogy sem a szlovák, sem a ruszin nép ne tudjon egységes plattíformban megállapodni és egységes tálbort alkotni. E5 kell ismerni, hogy a cseh politikai pártok és azok seáovák aneg ruszin janicsárjai a maguk szempontjából sikeres és tökéletes munkát végeztek. Szakadékokat tudtak.létesíteni nemcsak a szlovákok és magyarok között, hanem a világnézeti harcok, személyi hajszák, a prostituált sajtó, az eladó kortesek és megvásárolható frondőrök dicstelen munkája segélyével a széthúzás, meg- hásonlás, belső viszálykodás állapotában tudták tartani a szlovákokat meg ruszinokat is. Mert ez a meghasonlotiság jelentette és jelenti Prága számára a szlovákság és ru- szinság abcióképtelenségéf, azaz politikai k i szol gáltá t ot tságát. Géni, szeptember 4. Mint tegnapi számunkban röviden jelentőt tök, az európai nemzeti kisebbségek kanjgirtessznisa szeptember 3-án délelőtt megnyílt. Ezúttal 30 kisebbség képviseltette magát a genfi kongresszuson, közöttük a katalán kisebbség Maspons i Angi áss ell és Esteinek Tűzetése alatt, a különböző német ©söpörtök, é pdig a csehszlovákiai németek Jesser dr. és Kundt vezetése alatt, a romániai németek, élükön Kraeuferrel és Plattner dr. szerkesztővel, a lengyelofrszá- gi csoport, amelyben különösen Ulitz képviselő tűnik ki, a magyarországi csoport, élén Bleyer Jakab dr. egyetemi tanárral, aki elsőizben képviseli a magyarországi németeket, továbbá a lettországi és észtországi néniét csoport. A különböző zsidó < csoportokon kivül az orosz csoportok, a szlovén, horvát csoportok, az ausztriai esc- * hek Machat és Strnad vezetése alatt, továbbá az ansrtriai h orvát ok, a jugoszláviai románok, az ukránok, a fehéroroszok, a litvánok és az észtországi svédek. A csehszlovákiai magyarokat Szü'llo Géza dr. és Jaross Andor képviselik, a romániaiakat Ugrón István volt miniszter, Balogh titkár, Jakahöy Elemér és Sulyok István, mig a jugoszláviai magyarok képviselői, úgy mint a jugoszláviai németek is, nem kaptak útlevelet. A megnyitó ülésen Wilían volt római szlovén képviselőt újra elnökké választották, mig az elnökségbe beválasztották Ro- taedhe bask képviselőt, Bleyer Jakabot, a magyarországi németek kiküldöttét, a zsidók nevében Nurock litván képviselőt, az oroszok csoportjából Knrtsehinskyt, a katalónok nevében Maspons i Anglassell-t, a magyar kisebbség képviseletében Szálló Géza dr. csehszlovákiai képviselőt. Wilfan elnök megnyitó beszédében elmondotta, hogy a tavalyi kongresszus megbízta magyar mellett nem oly föltűnő a kétszáz- ezernyi cseh jelenléte, Ruszi nszkóban a 370 ezernyi ruszin, a százötezernyi magyar és a nyolcvanezer zsidó mellett ma már szám szerint egész 'biztosan a második helyet foglalja el a cseh „kisebbség44. Az ilyen .mérvű immigriájció — mert hiszen, tizenkét év alatt többen lettek, mint a magyarok, akik évszázadok óta élnek e földön — sokkal föltü- nőibb taktika, mint az iskola, a hadsereg és a sajtó révén terjedő kulturális átfiltrálódá- sa a szlovákságnak, mely e kulturális „pro- miszkuitás44 ellen talán a nyelvi közelség miatt lanyhábban és sporadikusabban védekezik. Ruszinszkón leplezetlenebb ’a Drang nach Osten, gyors a kolonizáció tempója, nyíltabb az expanzi vitás formája, ezért várható, hogy a ruszinok önvédelmi törekvése hamarább fog politikai egységfronttá kialakulni, mint az észrevétlenül asszimilálódó szlovákok gazdaság! egység- írón t ja. A cseh nemzet a történelem folyamán mindig tanujelét adta nagy vitalitásának s ez a vitalitás kulturális, gazdasági és politikai expanzivitásra késztette. A cseh expan- zivitás egyik nagy látnoka, Kólái cseh iró már 1903-ban kimondta, hogy ..a szlovák kérdés egyszerűen cseh kérdés, mert nekünk a szlovákok egyszerűen szükségesek a nemzeti létünkhöz44, kimondta, hogy a cseh nemzetnek a SumavátőJ Bukovináig kell terjedni, mivel szerinte az akkor még magyarországi mikének ,,be fognak olvadni a szlovákságba s a szlovákság révén a cseh nyelvbe44. A gondolat a korridorok létesítésének idején a megvalósulás útjára jutott, a főbizottságot, a kisebbségi helyzetjelentés bekérésére. A fontos szempontok szerint kidolgozott objektív jelentések megérkeztek és az ezidei kongresszus levonja belőlük a szűk séges következtetéseket. Ezenkívül a tárgysorozat egyik legfontosabb pontja a Briand Eurőpa-memorandumához való kisebbségi állásfoglalás lesz. A szónok szerint a kisebbségi problémának ebben a viszonylatban óriási jelentősége van. Wilfan után azoknak a csoportoknak delegátusai szólaltak fel, akik először jelentek meg a kongresszuson. Vydunas dr,, a litvániai németek képviselőjének nyilatkozata után Ammende dr., a kongresszus főtitkára, azokat a következtetéseket vázolta, melyek a beérkezett jelentésekből máris levonhatók. A jelentésekből mindenekelőtt kitűnik, hogy a kisebbségek száma — Oroszország nélkül — eléri a negyven milliót, ami a probléma fontosságáról tesz tanúságot. Azokban az államokban, amelyek a kisebbmert bár a kisantantnak a Magyarország 'körüli teljes abroncs létesítéséhez szükséges nyugati csehszlovák-jugoszláv korridorja nem sikerült, de a keleti korridor, Ruszin- szkó kitűnő hid lett Románia felé és Benes álmaiban még messzebbre Kelet felé. Ruszin szkó a cseh vitalitás, az itteni Drang nach Osten fontos keleti bástyája Kálal látnoki jövendölése szerint. A decemberi nép- számlálás valószinüleg meglepő számadatokkal fogja dokumentálni, hogy mennyire előrehaladt már ez a kolonizációs politika Ruszinszkó földjén. A társadalmi és .politikai életben is érvényesül az ok-okozat, a hatás-ellenhatás törvénye. A történelmi konjunktúra nagy lehetőségeket nyitott meg a fejlett cseh nép politikai expanziója számára. De a Szlovensz- kón és Ruszinszkón terjeszkedő cseh politikai pártok vitalitása ki kell hogy váltsa az ellenhatást, a szlovák és a ruszin politikai erők vitalitását: a szlovák és ruszin frontot, Az okok megszülik okozataikat. Az okok a politikai életiben néha sokáig gyülemlenek, mig kiváltják okozataikat. így késik a ruszinok és szlovákok politikai összefogása is i a morvántuli ipar, a morvántuli gazdaság, a morván túlról jövő pártok expanziója ellen, hogy az egyenjogusitásukért s Szlovenszkő és Ruszinszkó egyenrangusi'tásáért harcoljanak. Késik, de nem múlik. Az okok megvannak hozzá, csak a konzekvenciák levonása késlekedik. Itt is, ott is föl villan már egy- egy kis összefogó szándék, egy-egy kis sugár. Kezd világosodni. A ruszin front épp úgy, mint a szlovák front ma még csak ígéret. de el fog 'jönni, mert el kell jönnie. Divida et impera, ez volt az az egyszerű, de nagyvonalú politika, melyet a o9éh politikusok tiizenkét esztendőn át oly ügyesen tudtak érvényesíteni a vicinális csetepatékra könnyen hajlamos, egymás ellen uszítható szlovák, .ruszin politikusokkal és pártokkal szemben. Viszont a szlovák-ruszin pártok politika? kiskorúsága és iskolázatlansága éppen abban áll, hogy sehogy sem tudnak tudatára ébredni eszközvoltuknak s politikai és gazdasági, kiszolgáltatottságuknak. De most, hogy a gazdasági válság nyomora kétszeresen érezhetőbb a gazdaságilag gyengébb országrészekben, a zseb és a gyomor kezdi már bennük tudatosítani a közös szlovák front és közös ruszin front eszméjének szükségét. Ez a front elsősorban gazdasági önvédelem. Szlovenszkón ma már a. legmegrögzöttebb centralisták is gazdasági önvédelmet, külön méltánylást követelnek Szlovenszkó számára. De kulturális önvédelem is kell. Ruszi n- szkóban legutóbb épp a ruszin nyelv sérelme kovácsolta össze egy hatalmas gesztusra a tizenkét esztendő óta egymás haját tépő, örökké viszálykodó ruszin pártokat azon a nevezetes tanitógyülésen, ahol a ruszin- orosz nyelv védelmében egyöntetűen tiltakoztak Rozsypal nyelvreudelete. illetve a cseh nyelvnek a ruszin nyelv rovására történő döntő előnyomulása ellen. Nem akarjuk túlbecsülni a ruszin politika! és kulturális tényezők eme demonstrációjának jelentőséget — melyről különben egvik legelőkelőbb cseh lap már úgy beszélt, mint egy cseheilenes ruszin egységfrontról — de mindenesetre föltűnő szim- pbdma, hogy az eddig annyira széthúzó ruszinok egyszer végre egységes állásfoglalásra voltak képesek. Prága nem fukarkodott soha annak hangoztatásával, hogy a ruszin. nép még nem érett az önkormányzatra, mert — széthúzó. Ugyanakkor a cseh pártok mindent megtettek, hogy a ruszin nép — széthúzó legyen. Most végre szűnni kezd a széthúzás, s a ruszin egyetértés első prote- stálő gesztusa: kulturális önvédelem volt. A szlovákok még csak a gazdasági önvédelem szükségétről kezdenek vitázni, a ruszinok első gesztusukban a kulturális önvédelemig jutottak. Ez a példaadás nem maradhat maid hatás nélkül a szlovákokra. Mért tudatosult a szlovák pártok többségében csak a gazdasági kiszolgáltatottság érzete és mért jutnak ezzel szemben a ruszinok már egészen a kultúrharcig? Ennek a két nemzet helyzetében van meg a magyarázata. Állam nemzet a cseh mellett a szlovák és a ruszin is, de az állam ideológia szerint a cseh és szlovák nép egy nemzetet alkot mig a ruszin különálló testvérnemzet. A ruszin nemzet, nem azonosítható a cseihihel, a ruszin nyelv sem. Ennek meg- feleíoleg a cseh pártok egész más taktikát követnek Szlovenszkón és egész másat Ru- szinszkon. A cseh expanzivitás alapgondolata Szlovén szkon a csendes, türelmes asszi- milálás, Ruszinszkón pedig a gyorsabb, tömegesebb kolonizálás. Szlovenszkón aránylag kevesebb cseh él, mint Ruszinszkó területén. ahol legalább is harmincötezer hiva- talnokcsalád szivárgott be- az államfordulat óta és a hivatalnoki kar kilencven százalékban csehekből áll. Szlovenszkón a két millió szlovák és háromnegyed milliónál több Mai ssAmunk H2 oldal m IX, éri. 202. (2423) szám ■ Péntek « 1930 szeptember 5 Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed- A 7 j > _• j * • 77 >1 • «■ , 7 Szerkesztőség: Prágait. Panská ulice 12. évre 76. havonta 26 KC; külföldre: évente 450, A SZÍOVenSZkOl é>S rUSZlTlSZkOl ellenzéki partok 1U emelet - Telefon: 30311, - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt c DOlÍtÍlcQ.1 TICLDÍIodÍCI c , ... . Prága IL Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Főszerkesztő: P P P* telelői, szerkesztő- Telefon; 34184. Egyes szám ár* 1.20 Kő, vasárnap 2.-KI DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl
