Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-30 / 223. (2444.) szám
Mas isAmmh fit oldal /OkNkT V Mas Mámimk f* oldal a DC. évf. 223. (2444) szám * Ksdd a 1930 szeptember 30 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 116, havonta 38 Kfc. fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyes szám ára 1*20 Ké, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok , Főszerkesztő: politikai nCLpilcipjCi felelői szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prágán. Panská uftce 12. ü. emelet — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; Prága H, Panská nllee 12. Ül. emelet Telefon: 34184 SCVOÖNYCIM; HÍRLAP, PRAHA MASMRYK: fillésén megértem és étérsem a magyarele súlyos nehézségeit és kedvezi körülmények között hajlandó volnék arra, hogy a javukra történő határkiegészítéit meggondolás tárgyává tegyem... A köztársasági elnök legújabb nyilatkozata a világlapokban —■ Hatalmas visszhang Magyarországon Túllőttek a célon Prága, szeptember 29. (*) A főváros nyugalmát szinte egy álló hétig felkavaró s a személyi és vagyonbiztonságét veszélyeztető tüntetések elültek. De az események hullámai és a keserű utóiz még sokáig éreztetni fogják hatásukat s a tüntetések alkonyának kavargó felihói az e héten összeülő parlamenti ülésre haragos és viharos reggelt Ígérnek. Az itt kitört vihar meny- dörgéseit még most is visszhangozza a nagy német birodalom sajtója s a legelőkelőbb német orgánumok vezércikkekben tartják szükségesnek az eseményekhez állást foglalni vagy kommentárt fűzni. Az a propaganda, mely a békeszerződések kreálta uj állam demokráciáját, középeurópai kiegyenlítő és pa- ciiizáló világmisszióját és a jobb, békésebb középeurópai levegőjét hirdette hangosan és íáracÉhatatlamil Európa nyugati része felé, a prágai uccában — a soviniszta pártok agitá- ciója révén — most fogadatlan prókátort kapott. A nyugat fölfigyelt és a szemek napokig Prágára irányultak. A fogadatlan prókátonság azonban, ngy látszik, erősen túl lőtt a célon: olyan bakot lőtt, amilyent még álmodni se lehetett. Mert amit eddig a kormánypropaganda hirdetett, annak az ellenkezőjére úgy rád’jplázott a prágai tüntetés, hogy ma még a következményeit se lelhet felbecsülni. A külföldi sajtó egyszerre egymás mellé sorakoztatta a közelmúlt eseményeit, s ez az egymásmellettiaég minden kommentár nélkül is különös fényt derít eddig nem eléggé világos pontokra. A külföld előtt a legügyesebb és legszívósabb módon hirdette és hirdettette a külügyminiszterek doyenja, hogy Csehszlovákia kioltotta a volt monarchia nemzetiségi kérdésének örökös tűzfészkét, s a legszebb nemzetiségi védelemben részesülő itteni kisebbségek nyugodtan, békésen és zavartalanul fejlődhetnek » élhetik a maguk nemzeti, kulturális és gazdasági életét. És hogy a csehszlovák állam a szomszéd államok népeivel szemben a zavartalan békét és együtt- mükődéet keresi, mert csak ez vezethet a világ boldogulása felé. Ezzel szemben az utóbbi hetek eseményei ezt mutatják: a szlovének kivégzésével kapcsolatosan olyan olaszellenes kampány indult a prágai nacionalista sajtó berkekből, hogy az olasz követség szükségét 'látta az interveniálásra az olasz népet sértő és támadó kijelentések miatt, — az osztrák szomszéddal a Mayer-eset esett meg s hogy miként reagáltak az osztrákok, azt a különben ugyanúgy nem helyeselhető gráci tüntetés mutatta az ottani cseh konzulátus előtt, — a lengyel szomszéddal, a szejm feloszlatásával kapcsolatban, a csehszlovák szociáldemokratáknak a lengyel államfőt is sértegető memoranduma feszitette élesebbre a különben sem barátságos atmoszférát, — most aztán a leghatalmasabb szomszéd: a németek kénytelenek reagálni az ötnapos németellenes tüntetésekre s bár bejelentik, hogy az itteni belrügyekbe nem akarnak beavatkozni, kihangsúlyozzák, hogy követük szemmel fogja tartani az itteni események fejlődését. Ha most hozzávesszük, hogy a szintén szomszédos magyarság felé az igazi békés és barátságos szomszédi viszony érdekében mit tett és mit nem tett a csehszlovák kormánysajló és a nacionalista közvélemény, — akkor a kép kész. Kész és megdöbbentő. Mi célja van annak csehszlovák szempontból, hogy a szomszédi viszony elmélyítése helyett a szomszédi vonatkozások egyre romoljanak? Lehetséges-e, hogy ez ne legyen kárára nem csak kormányzatnak, de az államnak is, amely épp úgy rá van szorulva Európa jóindulatára, mint más ország is. De hogy állunk a kisebbségek békés és Prága, szeptember 29. A londoni World sajtóügynökség számára Masaryk, a csehszlovák köztársaság elnöke, „Patriotizmus és pacifizmus'1 címen cikket irt, amely vasárnap egyidejűleg jelent meg a világlapokban. A cikk általános érdeklődésre tarthat számot és ezért teljes szövegében ismertetjük: A védettül habára jogosultsága — Arról kérdeztek meg, vájjon ma Európára a patriotizmus vagy pacifizmus szükségesebb-e? Évekkel ezelőtt Tolsztojjal beszélgettem erről a témáról és nem tudtunk megegyezni. Tolsztoj, aki azon a véleményen volt, hogy a patriotizmus csak agresz- sziv lehet, azt állította, hogy ha valakit megtámadnak, annak nem szabad védekeznie. A védekezés, mondotta, a támadót még inkább felingerli, mig az alávetés bátorságát elveszi. Azon a véleményen volt, hogy az oroszoknak nyugodtan kellett volna lemészá- roltatni engedni magukat a tatár és mongol hordáktól és ezt azzal indokolta, hogy az ellenállás a támadókat csak további gyilkosságra ösztönözte. Ezzel szemben én hiszek az önfenntartás jogában és elismerem a védekezés jogosultságát. Ezért mindent elkövetek, hogy a csehszlovák hadsereget olyan edzetté tegyük, amilyenné csak lehet, perese csupán a védekezés céljaira. i ' i i: Minden nemzetet fel kell fegyverezni minden támadással szemben, bár gyakran igen nehéz a támadót megállapítani. Mert nem mindig szükségszerűen az a támadó, aki agresszív lépésre szánja el magát, például nyúlt katonai támadásra, hanem azon fordul meg a dolog, hogy ki indi- lotta meg a lavinát. megelégedett életével, fejlődési lehetőségükkel, egyenjogúságukkal, hogy ha egy felelőtlen izgatás olyan súlyos következményű kilengésekre ragadtatja el a lakosság forróvé- rübbjeit, mint az utóbbi hét mutatta? Hát a német filmek elleni tüntetés, a német színház és a német kaszinó ablakainak beverése, a „Prága csak a csehekéi11 jelszó, (amit Baxa főpolgármestertől Gajdáékon át egész a fasiszta tüntetőket is elitélő cseh nemzeti szocialistákig egyformán magukévá lettek,) a zsidóság in-zuHálása s a német knlturhelyek elé kirendelt s ma is olt poszloló rendőri s csendőri készültségek tán a viszonyok tökéletessé gét i ga zol já k ? Nem hisszük, hogy ezek a jelenségek nagy — Lehet valaki jó patrióta, vagyis készséges arra, hogy mindent feláldozzon hazájának védelmében s mégis lelkes munkása lehet a béke ügyének. A pacifista kifejezés definícióra szorul. Ha ugyanis a pacifizmust Tolsztoj nézetével azonosítjuk és minden ellenállást igazságtalannak nyilvánítunk, én ezt a nézetet teljességgel elvetem.. Ha azonban a pacifistában a béke hívén:! munkását látjuk, ftki arra is kész, hogy támadás esetén hazáját meg védelmezze, ebben az esetben nem látok semmi okot arra, hogy miért nem állhatna meg egymás mellett a patriotizmus és a pacifizmus. Az a nézet, hogy a patriotizmusnak agresszívnek kell lennie, teljesen ferde, A béke előmozdüása —- A világháború ót:a a pacifizmus kifejezést a szenlimehtalizmus egyik formájára alkalmazzák, ami a világkatasztrófának egyik természetes következménye. Ámbár a valósággal nem sok vonatkozásban áll, mégis számításba kell venni ezt a szentimentális pacifizmust. Már bebizonyosodott, hogy a legbuzgóibb patrióták is tudnak internacio- nálisan gondolkodni, és a csehszlovákok, ez a nemzeti és patrióta irányban a szélsőségig érzékeny faj, a béke legszenvedélyesebb előharcosai közé tartoznak. A népszövetség, a Kellogg-paktum, Briandnak az európai államszövetség megteremtésére vonatkozó terve csak első fokai a lépcsőnek, de már az a tény, hogy több mint hat száz nemzetközi társaság dolgozik a művészet, ipar és tudomány terén, mutatja az előhaladást a nemzetközi együttműködés irányában, ami a nemzetközi antagonizmussal ellentétben álL A nemzetközi gondolat vezető személyiségei közöltt sok olyan hű patrióta van, akik elsőnek sietnének zászló alá, ha hazájukat ellenség támadná meg. Egyáltalán nem szükséges és nem is kívánatos a védelem fegyszolgálatot tettek volna a csehszlovákizmusnak a müveit nyugaton. Az angol zsurnaliszta példája, aki félig kész angol-cseh szótárát, mikor vérző homlokkal feljött a Vencel-térről, a földhöz vágta s kijelentette, hogy megszűnt a csehek barátja lenni, nem ezt mutatta. Mi a kisebbségek egyenrangúan és egyen- joguan kezelő kormányzati rezsimet és uralkodó politikai mentalitást nem tudjuk úgy elképzelni, hogy a fővárosban öt napon 51 ezrek s tízezrek tüntethessenek s rombolhassanak akkor, mikor a megfélemlített kisebbséghez tartozó nyomdák, vállalatok és kávéházak segítséget és védelmet kérnek és mikor fegyveres rendőrök százainak kell vigyázniuk az uccára. véréit elhajítani magunktól azért, hogy energikusan dolgozhassunk a béliéért. A Magyarországgal való Siafár kérdése — Európa békébe szempontjából ma főleg két veszélyes momentum mutatkozik. Az egyik a lengyel korridor, a másik a magyar probléma. A lengyel korridorra vonatkozólag azon a nézeten vagyok, hogy Németország sohasem nyugszik bele a kérdés fennálló szabályozásába, amely keleti Poroszét szágoft a birodalomtól elvágja. Ami Magyarországot illeti, a veszélyes momentum a magyaroktól űzött agresszív politikában rejlik. Teljesen megértem és átérzem a magyarok súlyos nehézségeit és kedvező körülmények között hajlandó volnék arra, hogy a javukra történő ha- íárkiigazitást meggondolás tárgyává tegyem, mielőtt azonban ez bármilyen formában lehetségessé válik, a magyaroknak meg kell változtatni ok taktikájukat. — Ami az olaszokat illeti, nem vagyok azon a véleményen, hogy Mussolininak aggressziv törekvései volnának, mert ez a politika országa pillanatnyi érdekeinek teljesen ellentmondana és csekély kilátása van az eredményre. Jugoszlávia erős nemzet, amely mögött a kisautáni hatalma és Franciaország hatalmas eszközei állanak. Mussolini tisztában van vele, hogy az ő részéről történő támadás minden európai nagyhatalom ellenállásával találkozna s nem teszi ki magát annak a kockázatnak, hogy mindazt, amit uralma alatt kiépített, egyetlen kaland kedvéért feláldozza. — A vallás Középeurópa politikájában nagy szerepet játszik. Az osztrák-magyar monarchia összeomlása következtében a Szentszék egy nagyhatalom támogatását veszítette el. Ezért várható, hogy a békeszerződések által Benes-ellenes puccsról Írnak a külföldi lapok. Kétségtelen, hogy a legtöbb kárt a múlt héten Benes és külpolitikai presztízse szenvedte. A puccs Benes ellen idehaza nem sikerült. a csehszlovák Hitlerek még csak próbálkoznak. De a puccs másutt adhat telital#» latot a külügyminiszter egyre nehézkesebb jachtjának. Ott ahol ez súlyosabb következményekkel járhat és több a veszíteni való: az európai közvélemény lassan észbekapó aeropágja előtt. A fogadatlan prókátor, a prágai tüntetés, fölt-étien bakot lőtt: a célon íul röpíteti löveg könnyen a külügyminiszter presztízse alatt- robbanhat föl.
