Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-28 / 222. (2443.) szám
-C <V m ^MUWK & KÉPES HÉTTEL 28 OlPfll > Ara a Korona ^ " szám ■ Vasárnap • 1930 szeptember 28 IX. évf. 222. (2443) szám 2 Va$c9K>S!di& a 1930 szeptember 28 innyTissiiM Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt fi képes melléklettel havonként 2.50 K6-vaI több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACh GÉZA. Szerkesztőség: Prigall. Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11. Panská ulice ÍZ 111. emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl IGAZSÁGOT KÖVETELÜNK! Brtas VARIAN I0DGN A magunk részéről le akartuk zárni a köz- társasági elnök losonci látogatásának ügyét. Álláspontunkat ebben a kérdésben le kellett szögeznünk, mert egész kisebbségi önvédelmi küzdelmeink erkölcsi alapját kellett megvédelmeznünk azon tendenciózus beállítás ellen, mely a magyar kisebbségnek az államfővel szemben tanúsított lojális viselkedésből annak megelégedettségére kívánt következtetéseket levonni. Benee külügyminiszter német nyelvű félhivatalosa, a Prager Presse két hét múltán félre nem érhető szándékkal vezércikkben foglalkozik Masaryk- elnök szlovenszkói utjával és annak körülményeit elferdítve, úgy igyekszik a dolgokat feltüntetni, mint hogyha a magyar népnek az elnöklátogatás alkalmával tanúsított viselkedése ellentétben állana az itteni magyar kisebbség politikai vezetőinek magatartásával I Mi a koalícióé sajtó kommentárjaival szemben csak az önvédelemre szorítkoztunk. Felelősségünk tudatában azonban, mellyel az itt élő magyar néppel szemben tartozunk, a félhivatalos Prager Presse cikkét nem hagyhatjuk válasz nélkül. Visszautasítjuk főként a cikk azon állítását, hogy Masaryk köztár> sasági elnök felhívására csak jelentéktelen panaszokat terjesztettek az elnök elé, melyek egyáltalán nem voltak nemzeti természetűek. Ezzel szemben megállapítjuk azt, hogy Masaryk köztársasági elnök a magyar kisebbség kulturális és gazdaságii sérelmeiről a Prágai Magyar Hírlapban „A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciáiból" címmel megjelent cikksorozat német nyelvű különlenyomatából értesült, melyet az elnök részére e sorok írója április 14-én a következő levél kíséretében megküldött: Elnök Url Mellékelve bátorkodom a Prágai Magyar Hírlapban „A magyar kisebbség osztályrésze a csehszlovák demokráciából* ciim alatt megjelent cikksorozatomat azon alázatos kérelemmel Elnök Ur elé terjeszteni, hogy azt figyelemre méltatni kegyeskedjék. A bátorságot ezen lépésemhez az ön müveinek lelkiismeretes tanulmányozása adja meg, melyekből ama meggyőződést merítettem, hogy ön őszinteségemet izein fogja rossznéveu venni A Csehszlovákiában élő magyar kisebbség kulturális és gazdasági viszonyainak vizsgálata egyenesen lesújtó eredménnyel járt. A magyar iskolákat látogató tanulók száma érről-évre csökken. A kulturális élet egyéb viszonylataiban is visszaesést mutat, mert a magyar kisebbség nem kapja meg az államtól kulturális berendezkedései részére az őt megillető támogatást és kizárólag saját hozzátartozóainak áldozat- készségére szorul. Gazdasági téren a magyar kisebbség ugyancsak kedvezőtlenül járt. A földreform a magyar kisebbség vagyonállagát nagyon hátrányosan befolyásolta. A banktörvények és a hadikölc9önök beváltásának, valamint a küRoIdi bankkövetelések ügyének ismert rendezése a magyar pénzintézetek nagy részét romlásba döntötte. A csehszlovák parlamentarizmus és közigazgatás egész fölépítése kizárja azt, hogy a törvényhozásra és a közigazgatásra a gyakorlati életben tényleg befolyást gyakorolhassunk. Tanulmányomban meggyőződésem szerint kifogástalanul igazoltam, hogy az itt meghonosított kormányzati rendszernél nem ▼életlenségekről, vagy a viszonyok nem ismeréséről van szó, hanem egy olyan tervszerű programról, mely az Elnök Ur tanításaival ellentétben áll s amely feltétlenül az itteni magyar kisebbség pusztulásához vezet. Tökéletesen tisztában v agy ok Elnök Ur alkotmányjogi helyzetével, mégis kötelességemnek tartom, hogy önhöz forduljak és őszintén, férfihez illően a férfinak megmondjam véleményemet. Mi magyarok az ön személyében, Elnök Ur, nemcsak az államfőt látjuk, akinek hatáskörét az alkotmány korlátozza, hanem annak a köztársaságának a megteremtőjét, melyhez a trianoni békeszerződés minket is csatolt. Elnök Ur történelmet csinált, az ön egyéniségét és sikereit is történelmi mértékkel fogják mérni, ön egy hosszú életen keresztül dolgozott népe felszabadításának müvén és népével szemben a férfiasságnak, az áldozatkészségnek és a szeretetnek olyan bizonyítékait szolgáltatta, hogy azok a mi részünkre, akik hasonló körülmények között, mint ön tette, saját népünk jövőjéért küzdünk, mindenkor követésre méltó példaként szolgálhatnak. Ezért számítok önnél, Elnök Ur, teljes megértésre. Az az ellentét, mely az ön tanításai és a csehszlovák köztársaság berendezkedése között fennáll, éppen ön előtt, Elnök Ur, nem lehet közömbös. Nekünk itt élő magyar kisebbségnek van azonban egy külön jogcímünk is, melynek alakiján kérhetjük, hogy kulturális és gazdasági fejlődésünk érdekében befolyását ezen ellentét kiküszöbölése céljából érvényesíteni szive skedjék. Abban a meggyőződésben élünk ugyanis, hogy a magyarlakta területeknek a trianoni békeszerződés által a köztársasághoz történt csatolása főként azért következett be, mert a szövetséges és társult hatalmak, melyek Csehszlovákiával St. Germain- ben 1919. szeptember 10-én szerződést megkötöttek, éppen az ön személyében látták annak biztosítékát, hogy a kisebbségek tényleges jogaik birtokába fognak jutni. A csehszlovákiai magyar kisebbség az állammal szemben, helyzetének teljes tudatában az elmúlt tizenegy esztendő alatt híven teljesitette a rászabott kötelességeit. Ezt hivatott személyiségek ismételten elismerték és hangsúlyozták. Kulturális és gazdasági értékeink pusztulása és azon körülmény, hogy a kormányzat ismételt figyelmeztetéseinek dacára sem tett panaszaink megszüntetése érdekében intézkedéseket, kényszerit bennünket arra, hogy a békeszerződések által biztosított jogainkat a gyakorlati életben, is érvényesítsük. Abban, hogy ma Elnök Ur.boz fordulok, hogy önt az itt élő magvnr kisebbség kulturális és gazdasági helyzete felől őszintén tájé-koztn.-sam s hogy az itt meghonosított kormányzati rendszer következményeit a hivatalos statisztikából vett adatokkal Ausztria ni wálantíselc elit! Vauaoin kisebbségi kormányt alakit — A bécsi rendőrség fáklyásmenettel tisztelte meg Szhobert - A kormányválság általános Eehangoltságot keltett Bécs, szeptember 27. Az osztrák kormány- ' válságot tegnap ideiglenesen sikerült megoldani. Vaugoin kisebbségi kormányt alakit, mint a Reichsport a kérész tény szocialista párt hivatalos szócsöve jelenti, iazzal a szándékkal, hogy eló'készitse az uj választásokat. A szociáldemokraták szintén az uj választások kiírását követelik, mig az eddigi koalíciós pártok, ha nem is lelkesen, de beleegyeznek az általános kívánságba. A nagy demokratikus sajtó sajnálja a polgárság pártjainak szétesését, s úgy véli, hogy a krízis megoldása csak ártalmas lesz a középpáríokna nézve. A polgárság szívesebben látná az újabb megegyezést, mint az uj választások kiírását. Az osztrák gazdaságpolitikusok é« államhivatalnokok egyik csoportja küldöttségben megjelen Schober előtt és arra akarta rábírni a lelépő kancellárt, hogy uj középpártot alakítson, amelyet német mintára állampártnak neveznének el. Különösen az egyetemi tanárok, a köz- hivatalnokok, az ipar, a kereskedelem és a magántisztviselők csoportjai lelkesednek a terv iránt Schober az uj blokknak az élen indulna a választási küzdelembe. Tárgyalások folynak a nagynémet néppárt, a demokratikus középpárt és az újonnan alakított hivatalnokpárt között, hogy a választásokra kapcsolt listával indul- jának. Ha ez nem sikerül a megváltoztatott választási törvény rendelkezései következtében, akkor a többi pártok közös listában egyeznek meg. A bécsi kereskedők grémiuma tegnap bizalmáról biztosította Schober volt kancellárt, s ugyanezt tette a Landbund és a nagynémet néppárt Ss. Valamennyien mély sajnálkozással vették tudomásai Schober bukását és azokat a körülményeket, amelyek között történt. A politikai helyzet Bécs, szeptember 27. Az uj osztrák választások kiírása elintézett ténynek tekinthető. A nagynéniét párt, a Landbund és a szociáldemokraták egyforma határozottsággal követelik az uj választásokat s a kérész tényez ocialnsták akarva, nem akarva, követni kénytelenek a. többi pártot. A választásokig Vaugloin kisebbségi kormánnyal intézi az áiJadiügyeket. Vaugoin kísérlete tehát alapjában véve csődöt mondott és diktatúráról egyelőre sző sem lehet Ausztriában. A későbbi törekvéseket sem kisérné siker, mert a rendőrség és a csendőr ség hűen követi Scho- bert. A hadsereg legnagyobb része sem nyerhető meg a puccsgondolatnak, a Heimwehr pedig a jelen pillanatban harcképtelen. A keresztény- szocialista párt nagy része nem azonosítja magát a diktatúra kikiáltására irányuló törekvésekkel. A nagy jobboldali párt választási jelszóul a Strafella-ügyet választotta, s kijelentette, hogy a bécsi kormánykörökben meghonosodott korrupció ellen akar küzdeni. Az uj választásokat három hónapon belül tartják meg. A bécsi sajtó idézi a külföldi kommentárokat, amelyek kivétel nélkül sajnálják Schober bukását és újabb zavaros belpolitikai érát jósolnak Ausztriában. A nép is rosszalóan vette tudomásul Schober bukását. A rendőrség tegnap fáklyásmenetben tisztel- get Schobernek, a bécsi kereskedők grémiuma pedig olyan megtiszteltetésben részesítette a lelépő kancellárt, amelyhez (hasonlóan a köztársaság tizenkéíéves fönállása alatt még senkinek sem volt része. A kereskedők különben biztosra veszik, hogy Schober bukását súlyos gazdasági depresszió követi. Viszont nyilvánvaló, hogy a lelépő kancellár lesz az uj választásokon a demokratikus gondolkodású választók vezére, s egyúttal az a legnagyobb vonzóerő, amellyel a józan elemek a népet a maguk álláspontjára tudják hangolni. bizonyítsam, lojalitásomat igazolja. Minden eszközt igénybe akarunk venni, mely céljaink elérésére alkalmasnak látszik s ezért további eljárásunkat az Ön igazságsze- reteíében bízva, az ön állásfoglalásától tesszük függővé. Elnök Ur, ezen állam megalapítója, aki a valódi demokrácia lényegét munkáiban annyi meggyőződéssel eoseteltp, aki az egyesnek a viszonyát az államhoz és az állam kötelességeit a polgáraival és különösen a kisebbségekkel szemben oly meggyőzően állította elénk, bizonyára jóindulattal fogadja törekvéseinket. Ön azt sem veheti rossznéven, hogy a kulturális és gazdasági téren megindult pusztulást meg akarjuk állítani, mert a mi részünkre a suprema lex népünk jövőjének biztosítása. Legyen szabad ama reményemet kifejezni, hogy Elnök Ur helyzetünket megismerve, már az állam érdekében sem fogja megtagadni tőlünk támogatását és azáltal ki fogja érdemelni az itt élő magyar kisebbség őszinte háláját. Losonc, 1930. április 14. Tarján ödön.“ A fent idézett levélre a köztársasági elnök irodájától a mellékelt válasz érkezett: Kanceláf Presidenfca Republiky. Cis D 7121-30. V Praze, <l»e 5. kvétna 1930. Pan Ing. Edmnnd Tarján, Luócnec. Podepsaná kanceláf stvrzuje s dikem pfijem Vaál knihy: „Dér Anteil dér ungsa- rischen Minderhoit an dér tschechoslovakischen Demokratáé" a sdéluje, ze knihu predlozila panu presimlentu republiky. Kancelár Presidenta Republiky Schiesl s. k. Ezen levéti talán a Prager Presse előtt is elegendő bizonyíték arra, hogy a köztársasági elnök úgy a kérdéses tanulmányt, mint a kisérő levelet kézhez vette és igy sérelmeinkről tudomással bír. A Prager Presse kétségkívül sugalmazott eljárását, mellyel a csehszlovákiai magyar kii sehbség sérelmeit a mostanihoz hasonló cikkekkel akarja elintézni, sem a köztársasági elnök személyéhez, sem a magyar kisebbség szent jogaihoz méltónak nem találjuk. Ezzel a polémiát a magunk részéről befejeztük. MF Ne fogadja el a lapot a mély nyomású S oldalas képes melléklet nélkül ^
