Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-27 / 221. (2442.) szám

1030 szeptember 27, szombat.

rgqBM-MAGtem-HiELaR

B3PW—BBWHPW.i-MJHWÜl’WglMM———■—HBSta

MILYEN IDŐ VÁRHATÓ

Az északi depresszió nyúlványai nálunk felhős, esőre hajló időjárást idéztek elő. Az esőzér; miatt a hőmérséklet is csökkent. — Időprognózis: Túlnyomóan felhős, esőre hajló, hűvösebb, , északi széllel. V ■ •

— Ung’vár rendkívüli közgyűlést tart. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Ungvár

város képviselőtestülete szeptember 29-én, hétfőn délután 3 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melyen hatvan tárgysorozati pont fog szerepelni.

«■ •r<j* *a.»»i»K«»«ngaBtc:*nc3>:i»,»recnr»>trj»T-cn:rs'C*gTj.rani i ■, innn—u«ir?>

I

S cijjoUn <j«rsj!sá?i íislaikozőheJyc

SEST PJWSLL©M

í*RAKIA, Rybiisá ű?— Az országos hivatal mint házi ur száz % -kai emeli a lakbéreket. Komáromi tudósitónk jelenti: Nagy meglepetést keltett a komáromi járási hivatalban az országos hivatal leirata, amelyben bejelenti, hogy száz százalékkal emeli a lakbéreket azoknál a tisztviselőknél, akik a régi megyeháza épületében kaptak lakást. Meg kell jegyezni, hogy a komáromi megyeházát tiz év óla egyáltalán nem javították, annak a vakolata szabadon hull a járókelők fejére és mindennek inkább tarthatják, akár égett sorháznak is, csak megyeházának nem. Most az országos választmány számos sürgetés után végre elhatározta, hogy az öreg megyeháza épületét tatarozta tui fogja. Ugylátszik, hogy az erre való költségeket a lakók házbéreinek emeléséből akarja beszedni.

j ÁTMULATOTT ÉJSZAKA UTÁN legjobb j

f orvosság a „Cigelka*1 jódos gyógyvíz! (19.) jj

— Nyolc év alatt 43 millió koronát fordított közmunkákra Nyitna Városa, Nyitrai tudósítónk jelenti: A munkanélküliség leküzdése Nyílra városának is nehéz gondot ad. Mint más városokban, Nyitrán is ankétot tartottak a növekvő munkanélküliség problémájának megtárgyalására. Ezen az anketon Gobor váró shiró beszámolt az elmúlt nyolc esztendő azirányu eredményeiről, közölve, hogy a város nyolc év leforgása alatt a nagy fon tosságu közmunkák egész sorát végeztette el, összesen mintegy 43 millió koronás költséggel. A hatalma? Összeg 50 százalékát az állam által nyújtott segélyekből, illetve hozzájárulásból fedezték. A közeljövőben megvalósításra váró tervek (a harmadik városi bérház, csatornázás és iskolaépítés) együttvéve újabb 25 millió koronát fognak felemészteni. Ebből is látható, hogy minden megtörténik a váró? fejlesztése és kellő munkaalkalom teremtése érdekében. A városbiró előadását az ankét résztvevői megnyugvással vették tudomásul.

Molnár Ferenc Gál Franciskát

Budapest legújabb színházi botránya

Budapest, szeptember 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Mjgszinbáz társalgójában ma délelőtt parázs botrány történt, amely élénken foglalkoztatja a budapesti színházi köröket. A Vigszinházban most próbálják Molnár Ferenc legújabb darabját, amelynek cime „A jó tündér" és amelynek női főszerepét Gál Franciska játsza.

A kiváló színésznő, aki arról nevezetes, iiogy állandóan későn jár a próbákra, Molnár Ferenc darabjának próbáira is mindig elkésetten érkezett.

Ma délelőtt Gál Franciska szintén elkésett. Molnár Ferenc, a rendező és a darab szereplői másfél órán keresztül türelmetlenül várták a színésznőt.

Amikor végre Gál Franciska megérkezett, Molnár idegesen rákiáltott:

— Ha velem akar kikezdeni, akkor jóval kezd ki, majd én megmutatom miagának!

Gál Franciska indignálódva ezt válaszolta:

— Ugyan kérem, maga sem a római pápa.

A szóváltás egyre hangosabbá vált, amelynek hevében Molnár Ferenc kétszer arculiitötte Gál Franciskát és kituszkolta a társalgóból. A temperamentumos színésznő mint egy vadmacska akarta rávetni magát Molnár Fercncre, azonban a jelenlévő színészek ebben megakadályozták és a művésznőt elvezették. Gál Franciska most az igazgatóságtól kér elégtételt a két pofon miatt, viszont Molnár Ferenc ragaszkodik ahhoz, hogy a művésznőtől vegyék el darabjának főszerepét és azt osszák ki másnak.

SzmHÁz-Kdn^-KubTORA

i un nnirnirnygi

lOEK

vegytisztító és ruha festő gyára,

BANSKA—BYSTR1CA. Tel. 145.

Fióküzletek; Zvolen, Kruplna,

Kremnica és Ipelské áahy.

Női és férfi ruhák, selymek és báli ruhák vegytisztitása, meg ujjá- festése a chemia legújabb tapasztalatai alapján.

A gyári autó elhozza és házhoz szállítja az árut.

— Emberhalállal végződött a gutái rekru- ták mulatsága. Komáromi tudósítónk jelenti: Kürti József gutái legény veszedelmére ment el az elmúlt nap a korcsmába, ahol a besorozott fiatalság mulatott. Mint annyi más alkalommi, a mulatságnak most is az lett a vége, hogy a csizmaszárakból előkerült a hírhedt gutái bicska és vérszomjasán fúródott bele az emberi testbe. A gutái rekruták mulatságának Kürti József esett áldozatául, akit verekedés közben szivén szúrtak és azonnal meghalt. A csendőrség megkezdte a nyomozást és nemsokára már le i? tartóztatott négy gutái fiatalembert, akiket az emberölés alapos gyanújával a komáromi törvényszék fogházába szállított.

: wí\ 'A?. igF»»czjc!gf ággai, mzm

IMTIIIilili

GvlrJslsaek i

Budapest KoSfce PieSfany FEST TISZTÍT MOS

Központi üzem címe:

Haltenbergsr Festagyár, Kosice ?,

— Húsz házat elpusztított a tűzvész Bessenyeii. Nyitrai tudósítónk jelenti: A uyilrame- gyei Bessenyei községben az elmúlt nap nagy tűzvész pusztított, amelynek húsz lakóház és számos gazdasági épület esett áldozatául. A lángok először Kurtz Júlia gazdaságából törtek föl, majd gyorsan elharapóztak és beborították a szomszédos épületeket. A helyi tűzoltóság lehetetlen volt a mindjobban terjedő Vízzel szemben, amelyet csak a környékbeli tűzoltóságok a falu lakosságának segítségével tudott emberfeletti munka árán lokalizálni. Az oltási munkálatok közben több kisebb-na- gyobb “ebcsülés történt. A kár rendkívül nagy. A tűz keletkezési okát illetően a csend- őrség folytatja a nyomozást.

Két azonos tartalmú hajótragédiat mutattak be ugyanazon estén Berlinben

Berlin, szeptember 26. (A P. M, H. berlini munkatársától.) Talán először történt meg. mióta a színház színház, hogy ugyanazon az estén két darabot mutattak be hajszálnyira ugyanazzal a tartalommal. Ez a kettős premier nem egészen véletlen találkozás. A .Theater am Schiffbauerdamm" tudta, hogy a „Lessing- theater“ Plivier matróztragédiájának előadására készül, és természetesen Piscator is, aki Plivier darabját rendezte, tisztában volt azzal, hogy néhány száz méternyire az 5 színházától Toller drámáját készítik elő. Miután az egyik, vagy másik bemutató, ha előbb került volna sorra, csökkentette volna az érdeklődést a másodikkal szemben, a színházak vezetőségei megegyeztek, hogy az 1917-es matrózlázadás tragédiáit egy és ugyanazon a napon, egy és ugyanazon órában viszik a közönség elé. Kétségtelen, hogy Eisenstein hatása érlelte meg a matrózlázad ások járványszerü dramatizálását. A német eseményekről még egy harmadik szerző is irt egy darabot, amely elkésve egy vidéki színházban fog színpadra kerülni, a „Cyankáli" szerzője, Friedrich Wolf pedig a cat- tarói matrózlázadásról irt müvével vonul be a Volksbühne színpadára.

Most persze még csak a két már lezajlott premierről írhatunk. Groteszken furcsa volt a két különböző szinpadon ugyanazokat a szavakat hallani. Mindkét szerző: Toller és Plivier a német szinpadi divatnak megfelelőleg sok részben ragaszkodnak a dokumentumok szószerinti szövegéhez és tanúvallomások, jegyzőkönyvek elevenedtek meg a színpadon. Mégis végtelen különbség választja el a két szerzőt egymástól. Az a különbség, amely a költőt a jószándéku cliiettánstól megkülönbözteti.

Plivier, a „Des Kaisers Kulis“ szerzője, maga is ott volt matrózként Skagerraknál. Minden idegével, fiatalság?, minden szenvedésével, igaz- ságérzetéuek minden fölháborodásával élte át a nagy tragédiát. Tollernek nem kellett ott lennie. És költői átérzése, alkotó fantáziája még ezerszerte erősebbnek bizonyult, .mint Theodor Plivier személyes élménye, testével-leikével fizetett tapasztalata.

A hadihajókon egyre jobban érzik a matrózok a háború céltalanságát. Rossz ellátás, kamaszkorból alig kinőtt garázda tisztek hepciás- kodása, a hazulról érkező szomorú hirek a végsőkig fokozzák az izgalmat. Egy-egy ilyen hajó a társadalom tükörképe — és talán ez készteti újra és újra a drámaírókat, hogy egy-egy hajótragédián kér asz tül éreztessék egy társadalom tragédiáját. A legkülönbözőbb egyéniségek, a legkülönbözőbb temperamentumok kerülnek össze. Az elválaszthatatlan sorsközösség egymáshoz köti őket, egy akaratban, egy vágyban, egy szándékban egyesülnél?:. És a két matróz, akinek kivégzése az első lökést adta meg az 1918-as forradalomhoz, csak a véletlen következtében lett mártírrá. A Stime<rt olvasó Köbis, ez a tengerészTÜkába bujt bölcs és Redohpietsch, a berlini jassz, más száz és más ezer helyett haltak meg. Miért kellett meghalniok? Mi volt haláluk értelme — erre próbálnak feleletet adni Plivier és Toller. A dilettáns beleragad a párt- keretekbe. Plivier propagandád arabot irt, Toliét túlnő a pártokon; a humanizmus és a bürokrácia, a békevágy és a militarizmus összecsapásának tragédiáját irja meg.

Plivier drámáját Piscator rendezte. Ismét felvonulnak segédeszközei, a film, a gépezetek, a tömegkórusok, merészel egy föl-olvasót a színpadra ültetni — Pliviert magát, aki különben az egyik főszerepet is játszotta — és ez a fölolvasó statisztikai adatokat, politikai következtetéseket, történelmi visszapillantásokat sző a történésbe. De mindez nem segít. Piscator utján nincs továbbhaladás. A politikai színház meghal abban a pillanatban, mihelyt pártpolitikai színházzá lesz, és mint a példa igazolja, cserbenhagyja saját közönsége is. Toller, aki szintén pártpolitikusként indult el, ma már messzebb jutott és a színház követni tudta őt.

PiscatoT és Plivier a jövő építői akarnak lenni és mégis a múltat jelentik. A két premier egybeesése jó volt- arra, hogy ismét egyszer bebizonyosodjon az igazi színház, az igazi költői alkotás győzelme a csak tendencia és mesterkedés fölött. Ráskay László.

„Mikor a húrok

megpendülneh“

Fehér cseh beszélőfilmjének bemutatója

Prága, szeptember 26. Az Elekta-filmtársasá g a prágai Alfa-mozgóban a véletlen folytáé erős aktualitással mutatta l>e az első tökéletes csehszlovák beszélöfilmet, a prágai AB által készített „Mikor a burok megpendülnek" cimii Fehér - Mares szerzeményt. A Prágába elszármazott, magyar Fehér Frigyes a cseh Mares Mihály segiteé- gévcl olyan szűzisét, alkotott, amely messzire eltér a megszokott utaktól és drámai feszültsége, valamint sziivbemarkoló jelenetei az elsőtől az utolsó percig lekötve tartják a nézőt. A saját hibáján Kívül bűnbe esett anya küzdelme a gyermekért, akit a hegedűszó elöntött a nyomorba, hogy azután a burokkal való mesteri bánása emelje ki belőle, mesterien felvett epizódokban kerül ki a vászonra. Ez a film keveréke a német és az amerikai zsánérnék, érzelmes, de egyben izgalmas is A zenei rész pedig a legváltozatosabb. A magyar cigányzenétől kezdve a morva és cseh népzenén át a modern jazz-ig pompás melódiák csendülnek ki a Tobis-kcszülckböl. A műtermi és a külső felvételek pedig vetekszenek az amerikai filmek de: korádéival. A film -szerepeit kitűnő művészek játsszák. Elsősorban a hétéves Fehér Jancsikát illeti meg az elismerés pálmája, aki a „Sonny

boy“-t is felülmúló természetes művészi készséggel játszotta meg szerepét. Főleg az utolsó jelenetben könnyekig megható, amikor az anyja halálos ágyánál könnyeivel küzdve a Miatyánkot re-begi — tökéletes cseh nyelven. Az édesanya, szerepét Magda Sonja, Fehér felesége játssza rutinos technikával és ének tudással. A film szenzációja azonban Koclán Jaroslávnak. a világhírű hegedűművésznek játéka, aki — mint cseh vándorzenész — nem csak a hegedűjével brillirozik. hanem meglepően hű színészi készségével is elragadta a nézőket. A többi szerepek is elsőrangú kezekben vannak. így a brutális férjet Vaelav Yydra, a cseh Nemzeti Színház tagja játssza reá- lisztikus él etihiüs éggel. A film változata a bemutatón nagy sikert aratott. Ez a tény bebizonyította azt, hogy hasonló sikeres filmek produkálása révén nem lesz szükség arra, hogy tüntetésekkel „tüntessék el“ a német filmeket prágai mozik műsoráról. Ha a csehszlovák filmipar európai eszközökkel lát hozzá a filmgyártáshoz, akkor a német konkurrenciától sem lesz félnivalója, (jf.)

(*) Szigeti József hangversenyen Prágában.

Szigeti József, a Párisbao élő nagy magyar hegedűművész október 3-án játszik a Prágai Filharmóniával Prágában. A magyar művész Beethoven hegedűversenyét fogja előadni és a zenekart Szólj György fogja, vezényelni. Szigeti Józsefnek egyik legkiválóbb és legklasszikusabb produkciója a Beethoven hegedű-verseny előadása Szigeti néhány nappal ezelőtt kapta meg a francia becsületrend lovagkeresztjét.

wmflHBMKavn*:wr.— >■< n tnx.w»im» »i.■iml—u«a—■————

Az orvos kozol, a QYóoyit

1000 orvos Írásban igazolja wrt a kiváló eredményt, melyet a Podébrady Savanyuviz által való kezeléssel köszvény, cukorba;, gyomorhurut és gyo- morsavtultengés esetében elértek.

A Podébrady Sava- nyuviz kiváló asztali ital,

Podébrady fürdőben ky'.

vagy gyumolcsszorppel.

elevenen lüktet a főszezon.

Kérjen magyar

prospektust. ▼

(*) Átadták Lehár Ferencnek a kitüntetését.

Bécsiből jelentik: Srbik dtr. közoktatásügyi miniszter szerdán délben átadta Lehár Ferenc zeneszerzőnek a köztársaság elnökétől hatvanadik születésnapja alkalmából, a köztársaság körül szerzett érdemekért adományozott nagy díszjelvényt. A miniszter a jubilánsnak szívélyes beszédben, meleg hangom mondott köszönetét eddigi művészi tevékenységéért és Ausztria égés* *eneked- velő lakosságának saerencee/k i vám afcait juttatta előtte kifejezésre.

(*) Szlovenszkól operett a szegedi Táros! színház színpadán. Lévai tudósítónk jelenti: Kürtíhy. György, a szegedi Városi Színház uj igazgatója legközelebb szlovenszkói szinpadi terméket fog bemutatni. Budapesti színháza körökben szóba került a magyar operett-termelés válsága, mire KürtJhy György figyelmét Szlovenszkóra terelték, ahol nemrég, mint azt akkor jelentettük, nagy siker mellett mutatták be Léván K-ersék-Barta- Makra operettjét, a Szereneseszigetet. Kürthy elolvasás végett elkérte Kensék Jánostól a darabot, amely igen megtetszett neki s pár na-p múlva azt válaszolta, hogy a darakot előadásra elfogadja. A Szeren csesz igét librettóját Barta Mór irta, míg a zene Kersék és Makra müve. Kersók nevével eddig több meleg hatású dal fölött találkoztunk, mig édesatyja lapunknak volt egyik kiváló költő- munkatársa. Lehetséges, hogy Kürthy még több darabot is fog Szlo ve ne zkóban keresni, Íriszen bölcsője itt ringott a Garami partján, Bajkáu. Édesatyja, Kürthy Emil a Budaipesti Hírlap munkatársa volt, több színdarabot is irt, míg édesanyja szintén irodalmi téren munkálkodott, a Háztartás cáimű családi lapot szerkesztette.

(*) A „Kék madár* Prágában. A világhíre* orosz kabaré, a Kék madár, melyet a magyar közönség is jól ismer, világkörüli turnéján Budapestről és Pozsonyból jövet ellátogatott Prágáiba -is, ahol tegnap kezdte meg nyolc napra tervezett vendégjátékát. A művészi együttes tréfás és komoly műsorszámai az orosz emigráció éveinek hosszú során át alig változtak, de akkoT is tökéletes műélvezetet nyújtanak, ha az ember ezerszer is látta és hallotta e valóban páratlan tökéletességű produkciókat. Az évtizedek óta hanyatló ka- ibarémüv észetnek egyedül a Kék madár és annak izig-vérig művész vezetője, Jusnyij, tudott olyan lendületet adni, hogy a lenézett műfaj klasszikus magaslatra emelkedett. A Kék madár tréfái és sanzonjai mögött vérző emberi &ziv és fájdalmas arcú lélekkel teli tett eleven élet lüktet. —nyeL

(*) Beranger születésének százötvenévé fordulója. Most ünnepelték meg Beranger születésének százötvenedik évfordulóját azok, akiket a dolog közelebbről érdekel: a franciák, de úgy látszik.

Franciaország egyébbel van elfoglalva. A folyóiratok, napilapok és irodalmi hetilapok egy szóval sem emlékeztek meg erről a jelentős dátnmróL Bera-ngert, aki Franciaország és Európa egyik legnépszerűbb költője volt, hazája gyökeresen, jóvátehetetlenül elfelejtette. Senki se gondol már a kis köpcös emberkére, akit jóformán hetenkint törvényszék elé idéztek a Restauráció alatt, azért, mert — hazafias elveket vallott. A patriotizmus ugyanis valamikor vörös posztó volt a francia hatóságok szemében ... Berangernok már a nevét is kezdik elfelejteni, de Franciaország lakosságának nagy része, az egész vidéki polgárság öntudatlanul ma is Beranger dalainak a hatása alatt érez és gondolkodik. Napóleon csodálatos nimbuszának és legendájának a megteremtésében is igen nagy rész illeti Berangert. «

AZ IVÁN-SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Szombat d. u.: Azra, este: Csókos regiment.

Vasárnap d. e.: Cifra nyomorúság, délután: Első tavasz, este: Csókos regiment.

Hétfő: Csókos regiment Kedd: Csókos regiment.

A POZSONYI MOZIK MŰSORA:

ÁTLÓN: „Botrányok Éva körül". (Hermy Portén.)

hét)

A rRÁGAl MOZIK MŰSORA:

ADRIA: A Marsailliese. (Laura la Plante.)

ALFA: Mikor a hurok megrendülnek. (2. hét.) AVION: Diemcn tanár titka. (M. Albani.) BERÁNEK: Akasztófa Tonesi. (Hangos!,) [ta Rima. KOTVA: A szeszélyes szerető. (Bessie Lőve.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M. CUevalier.) 10. h. METRÓ: A csók. (Gróta Garbó.) Hangosfilm. PASSAGE; A nők paradicsoma. (Diia Pairlo.)

9