Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-26 / 220. (2441.) szám
GENFI TANULSÁGOK Irta: TARJÁN ÖDÖN Briand Páneurópa-programjának megvitatása mellett a Géniben folyó népszövetségi tárgyalások homlokterében a legnagyobb érdeklődést a kisbbségi panaszok vizsgálatának a német delegáció által javasolt módosítása váltotta ki. Benes külügyminiszter sajtója a németek eljárásában csak politikumot lát, melynek célja. ama látszatnak keltése, hogy a kisebbségi kérdések vizsgálatának ezidőszerint meghonosított módja csak átmeneti, hogy a madridi határozatok nem végleges jellegűek, aminek következtében rövidesen az egész panaszeljárás revíziójával kell számolni. A politikai bizottságban megindult vita, melyben Briand is résztvett, minden érvnél kézzelfoghatóbban bizonyítja, hogy még a mindenki által rendkívül fontosnak elismert kérdéseket is miképpen lehet mellékvágányra terelni, csak azért, hogy a tényeket palástolni és a tényleges állapotokba való betekintést megakadályozni lehessen. Wilson szelleme, mely a 14 ponttal a világot megajándékozta, úgy látszik tovább él Géniben. Az egyes államok képviselőinek eszük ágában sincs, hogy eroelkedettebb emberi szempontból és az európai béke komoly biztosítása érdekében a kisebbségi kérdést megoldják. A kisebbségi kérdés megoldását az általános viszonyok fejlődése érleli meg, de nem Briand és Benes. Briand felszólalásában szinte visszaszivja azt, amit a kisebbségek szent jogairól mondott, azon ki jelen lésével, hogy ezen jogok kötelességekkel járnak. Briand meg van elégedve a kisebbségi eljárás eddigi eredményeivel, mert szerinte ennek hatása néhány év múlva mutatkozni fog. Ezért hibpztatja olyan vitáknak a felidézését, melyek azt a látszatot kelthetnék, hogy a kisebbségek tulajdonképpen nem részesülnek védelemben. Elutasítja tehát a német javaslatot Briand részéről a kisebbségek nem is várhattak egyebet. Briand egyetlen gondja, politikájának vezérfonala, Franciaország biztonságának körülbástyázása. Ebből a szempontból fontosabb neki Csehszlovákia 111 tényleges tábornoka, hadseregének 150.000 főnyi békelétszáma s 1 és háromnegyedmilli- árdot megközelítő hadügyi költségvetése, mini az itt élő három és fél milliónyi német, közel egymilliónyi magyar, valamint a ruszin és lengyel kisebbség boldogulása. Az egész diszkusszió ^és különösen Benes külügyminiszter felszólalása, kell, hogy a mi kisebbségi önvédelmi harcunkban határkövet jelentsen. Feltétlenül le kell vonnunk több irányban a genfi tapasztalatok konzekvenciáit. Megállapíthatjuk Benes külügyminiszter felszólalásából, hogy a tisztán elméleti és kizárólag a jogi szempontokat felölelő vitáktól nem várhatunk gyakorlati eredményeket. Éppen a csehszlovákiai kisebbségek helyzete bizonyltja, hogy mit jelent csupán a „Forma dat esse reil“ Ha valaki az előkelő idegen szemével, vagy a csehszlovák kormány információi alapján vizsgálja alkotmányos élelünk felépítését, ha megelégszik annak a megállapításával, hogy törvényeinkben pan piron megvalósítva látja mindazt, ami nyuga-1 tón a demokrácia előfeltételéhez tartozik, a látszat által megtévesztve, jóhiszeműen elfogadhatja a sokszor hangoztatott hivatalos álláspontot, hogy nálunk minden rendben van, a csehszlovák köztársaság a .kisebbségvédelmi szerződésben vállait kö te le ze Hűségeit tényleg teljesítette. A helyzet tehát az, hogy hivatalos részről az igazság és a való helyzet teljes ismerete dacára egy olyan álláspontot védenek, melyet európai erkölcsi érzékkel egy pillanatig sem volna szabad védelmezni, mert tudatosan elhomályosítani az igazságot, megtéveszteni jóhiszemű, de a dolgok iránt Prága, szeptember 25. A képviselőit áz mai ülésén folytl attak a köaalkalmazottak 13-ik havi fiz-eté" . :ől szóló törvényjavasltat feletti vitát és a kormány benyújtotta a jövő évi költségvetési előirányzatot. A tárgyalás alatt lévő javaslat iránt gyenge volt az érdeklődés, de annál nagyabb érdeklődést váltottak ki a német- és zsidóellenes prágai tüntetéseikkel v^rcsolatos felszólalások. Általános feltűnést keltett, hogy a ház ülése alatt a kormány egyetlen tagja sem mutatkozott az ülésteremben. A tüntetések ügyében német képviselők szólaltak fel, i,gy Keibl német nemzeti párti és Peters német gazdasági párti. A cseh koalíciós pártok tagjai közül egyetlen felszólaló sem volt és a csehek részéről egyedül Pergler, a Stribmy- ligapárti képviselő szólalt fel, akinek beszéde közben igen éles összetűzésre került a sor a németek, valamint Pergler és Gajda között. Jellemző, hogy a nómetellenes tüntetések a parlamentben egységes frontba tömöri- tették az összes német törvényhozókat. A vita ennek folytán meghosszabbodott, úgyhogy Englis pénzügyminiszter expozéját csak az e V ó ókban mondhatta el. Keibl a tegnapi tüntetésekről Az ülést délelőtt táz órakor nyitotta meg Malypetr elnök. A vita első szónoka Fritiz szlovák néppárti képviselő volt, aki a napirenden lévő javaslattal kapcsolatban rámutatott arra, hogy a 13-ik havi fizetésről szóló javaslat óriási elégedetlenséget és elked- vetlenedést szült Szlovenszkón az állami tisztviselők körében, ahol olyan sok bűnt követtek e<l a szlovák köztisztviselőkkel és a p-'bmík ujj nemzedékkel szemben. Panaszt tesz amiatt, hogy még mindig nem honorálják a háború alatt és közvetlenül a háború után a pozsonyi egyetemen végzett tanulmányé . és vizsgákat, úgyhogy ez egyetem. számos abszolvált hallgatóját még gyakornoknak .sem vették fel az állami szolgálatba. Procháska cseh nemzeti szocialista a javaslel mellett szólalt fel, majd utána a német tö. v ^nyliozjWc óriási érdeklődése mellett Keiül német nemzeti párti beszélt, aki fels/ólrlr’sa elején rámutatott arra a hárem napos tüntetésre, amely Prágában a nóme&sJs és a zsidók ellen végbement. csak felületesen érdeklődő embereket, msé^ j sem való. A genfi tapasztalat azt mutatja, hogy a jogi csürés-csavarás, a formákon való nyargalás lehetősége kapóira jön mindazoknak, akik pozíciójukat egyenesen a világ tájékozatlanságának köszönhetik. Nem lephet meg bennünket, hogy Benes külügyminiszter a müveit világ areopágja elől fenntartás nélkül elismeri, hogy Csehszlo^- vákia a kisebbségekkel szemben kötelezettségeket vállalt és azokat teljesíti is. Változtatást a meglevő megállapodásokon Ezek az események bizonyítják, hogy szisztematikusan dolgoznak ismét az itt élő németek ellen és ezek az esetek :-gy pártok védnöksége alatt történnek, amelyekhez tartozik a Pergler—Stribrny-csoport is. A kilengések végét neon lehet előre tudni, de úgy látszik, hogy minden eshetőségre be kell rendezkedni. Egészen természetes, hogy a német nép képviselői nem tűrhetik ezeket a jelen iségek et. Német-eseti vita Pergler: És mindezt egy német szónok merészeli kijelenteni a cseh parlament tribünjén. Keibl: Mennyire másképpen viselkedett a német lakosság a németlakta városokban a 8 z okol ista kirándulókkal szemben. Gajda: Ezek cseh városok. Horpinka: Tábornok ur tanuljon előbb földrajzot. Ondercso szlovák néppárti: És mondják most, vájjon hazaáruló-e Gajda? Keiibl ezután beszédében rámutat a németek magas kultúrájára és különbséget tesz a cseh és német lakosság magatartása közt, ami ismét alkalmat adott Perglernek arra, hogy közbeszóljon. Pergler: Egy német képviselő meri itt a cseh nép kultúráját kétségbevon ni a csehszlovák parlamentben? Hahnreich: Hol van Slávik belügyminiszter? Horpinka: Hallatlan, hogy ilyesmit törnek! A rendőrség nem avatkozott be kellő eredve! ? Keibl ezután szemrehányást tesz a rendőrségnek, hogy nem avatkozott be a tüntetésbe úgy, ahogy azt várni lehetett volna, sőt a rendőrök azt a benyomást keltették, hogy szándékosan mindenünen lekéstek. Követeli a német vagyon és személyi biztonság védelmét. Követeli, hogy a belügyminiszter a kéipviselőbázban nyíltan jelentse ki, mit szándékszik tenni a további tüntetések elkerülése céljából. Végül azt kérdezi, mi Peters német gazdasági párti felszólalása ugyancsak a tüntetésekkel kapcsolatos. Kijelenti, hogy nem volna méltó a cseh népre nézve, ha az ueca politikáját köv.etné. A jog é- a rend. érdekében szolidaritást követel és itt össze kell fogai mindenkinek, aki az állam alaposak aa érdekelt államok hozzájárulásával hajlandó elfogadni. Szerinte nagy óvatosságra van szükség. El tudja képzelni a többség lojális együttműködését a kisebbségekkel, s tulajdonképpen ezt tartja az egyedül oélrar vezető eszköznek a kitűzött cél elérésére. Mindez nagyon szépen hangzik, hibája csupán annyi, hogy a gyakorlati életben semmi sem valósult meg belőle, mert pl. milyen szépen jellemezte volna a külügyminiszter a tényleges állapotokat, ha elmondja, hogy a külügyi 1929. évi költségvetési zárszámadás 3.8 millióira rugó túllépéséből 3.1 millió az orosz és köze van a német színháznak a német beszéi- lőfilnyekhez, mert a német színház ablakait is beverték. Horpinka: Nemcsak betörték az ablakokat, hanem már rablások is történtek. Keibl végül a napirenden lévő javaslattal foglalkozik, majd azzal fejezi be fölszólald- sát, hogy pártjaink végső célja: harc a békeszerződések ellen. A napirenden lévő javaslathoz hozzászóltak még Cloupek ‘cseh agrárius, Tyll kommunista, Seidl cseh szociáldemokrata, Slusny szlovák néppárti, Lukavsky cseh nemzeti demokrata képviselők. > Pergler harcias beszéde Ezután Pergler szólalt föl, aki polemizál Keibl német nemzeti párti képviselővel. Hangsúlyozza, hogy hisz a cseh nemzeti államban és meg van a saját véleménye a németek és a csehek közti viszonyról, mindamellett azt hiszi, hogy Keibl képviselő nem a német kultúrát képviselte itt, mert egy német kulturember olyan goromba kifejezéseket nem használhat, mint Keibl. Ami a legutóbbi prágai eseményeket illeti, egyetlen önérzetes nemzet sem engedheti meg, hogy idegen emberek állandóan megsértsék. Az utóbbi időben tanúi voltunk számos sajnálatos eseményeknek. A cseheket Prágában kutyáknak nevezte egy német, aki büntetés nélkül került ki az egész ügyből, Grácban pedig beverték a cseh konzulátus ablakait. Egy stájer német lap azt meri irni, hogy a cseh nép addig szemtelen, amíg le nem hurrogják. A német külügyminiszter pedig olyan módon beszélt, minthogy vazalus állama lenne Csehszlovákia. Á cseh nép tiltakozik az ilyen jelenségei, ellen. Figyelmezteti a német tábor szónokait, hogy a cseh nép semmiképpen sem engedi magát visz- szariasztani és meg fogja védeni állami önállóságát. Német körökben most Hitler győzelme után nagyon*ig bátor lett a. hangulat és általános támadást akarnak intézni a békeszerződések és az uj államok önállósága ellen. Ez ellen védekezünk és felkészülünk ennek védelmére úgy a belső, mint a külső ellenségekkel szemben. ján áll. Azért, hogy Pergler régebbi barátját, Ben est megtámadni és arcul ütni akarja, még nem kell botrányos tüntetéseket rendezni Prágában. (Foiyíakss a 2 0$dü$0M») A német- és zsidóellenes prágai tüntetések éles visszhangot vertek a képviseiőházhan Keibl; „A német nép képviseli! nem tűrhetik ezeket 2 Jelenségeket... A rendőrség nem [tanúsított kellő erélyt“ - Oajda: „Ebben az államban nincs németlakta terület** - Eles szócsaták a csehek és némtek között Niért maradtak el a szükségek évéintézkeriések? ^ **** fa ©i«8ai ^ DL évi. 220. (2441) szám « Péntek 3 ^30 szeptember 26 mUOVAUHlRbM> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A - • ______;____7- „71______’J' 8*erkesztöeég P rága IL. Panská uüce 12. év re 76, havonta 26 Kő; külföldre; évente 450, ** SZLOVCTISZKOI €S TUSZITÍSZKOI CLlBl\Z6tCl PQTtOfC g. emelet, — Telefon; 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. nolitikni nnnr/nnjn _ Prága EL Panská uliee 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Fcszerkes&tŐ: r* r r' keieiö,i szerkesztő* Telefon: 34184. Egyes szám áré 1.20 Kő. vasárnap 2.—Kő. DZURANY1 íASZLO FORGACfí GÉZA 8ÚRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA
