Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-21 / 216. (2437.) szám

1M0 ateptembw 81, vasArnap. 11 Heves kisebbségi vita a cseh sajtóban A Venkov Szüliöt a kisebbségi elnyomás védőiének (!), Ivánkát a magyarok őrangyalának (!!) deklarálja gai nemzetközi dermatológiai kongresszusán hat irányt jelöltek meg a baj leküzdésére, ezek mindegyike azonban csak hosszú fárad­ságos és költséges utón éri el a óéit. Nagy baj, hogy a betegek legtöbbje csak addig gondozza magát, amíg fél, szenved és rejtegetnie kell a jelenségeket. A gyógykezelésnek igazi értéke mindig attól függ, hogy lesz-e elég gyors elhatározás, lel- kiismeret, egészeégsaomj és energia az em­berekben* A járvány elmúlását siettetni erkölcsi mo­mentumok fokozásával és a mainál nyugod- tabb, természetesebb életmódra való törek­véssel keU, ami már inkább szociológiai feladat . Hatha­tós ellenszer a családi monogámia. A család­alapítás elé azonban ma még fiziológiai, gaz­dasági és pszichológiai akadályok tornyo­sulnak. Az első abból áll, hogy nálunk a nemi érettségnek jelei 10—12 évvel korábban mu­tatkoznak, mielőtt a házasulás a nagy töme­gek számára lehetségessé válik. A házasulás alkalmas kezdete nőknél a 20., férfiaknál a 26. év s a közbeeső időt öníegyelmezésre, tré- nigre, abstinenciára, élettapasztalatok szer­zésére kell fordítani, mert a szülőnek nemcsak testi, hanem lelki fel­adatai is vannak, amihez élettapasztalás, lehiggadt gondolkodás és begyakorlott munkaerő szükséges. A családalapítás második nehézsége a gazda­sági. Ma kevés a kereseti lehetőség. Tetőzi a bajt, a keresetek aránytalan elosztása. Ál­lapotaink nehézségeinek harmadik oka, hogy az emberek bizonytalannak, labilisnak ér­zik helyzetüket. A háború egész nemzedékek szorgalmának gyümölcseit tönkretette és ezzel hosszú időre megszűnt a takarékosság, az előrelátás, az óvatosság. A jelszó lett: Úgyis hiába! Mint amikor a világ végét várták az emberek és tivornyákkal töltötték az utolsónak vélt napo­kat, úgy dőzsölünk most is triviális örömök között. Egyes nemzeteknek talán van okuk örülni a mai állapotokon, de hogy mi magyarok erőnkön felül költsünk luxustárgyakra, versenyezzünk egymással a pazarlásban és engedjük, hogy az organi­zált d&vatírösztök belehajszoljanak minket esztelen és felesleges kiadásokba, erre iga­zán nincsen szűkségl A társadalom mentalitásának csődjében, a család intézményének krízisében élünk. Két­három évtized előtt otthon történt a kenyérsü­tés, szappanfőzés, befőzés, a ruihavarrás. A mai tulmodiern asszonyok már a főzést, mo­sást, takarítást is közüzemmé akarják tenni, sőt a gyermeknevelést, a gyermekszülést is másra biznák. Ilyenformán az otthon hova­tovább hotelszerüvé válik, melynek persze gyakran változnak is a lakói. Pedig a családi tűzhely a mai társadalom alapja és katasz­trófára vezethet, ha a tömegeknek nincsen otthonuk. — Állítsuk vissza a magyar erkölcsöket, karoljuk fel a magyar ipart, — mondotta be­fejezésként a rektor — éljünk szerényebben és akkor, mint meleg eső után a gomba, sok uj kis család fog keletkezni, egyszerűbb és tisztább lesz majd az élet, egészségebbek az emberek és jobban boldogul a nemzet. Nagy taps és tetszés fogadta a rektori szék­foglalót. Hearst amerikai újság- király Budapestre is ellátogat Budapest, szeptember 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismere­tes, hogy Hearst amerikai sajtókirályt ki­utasították Párásból, mivel lapjaiban közölte az angol-francia titkos flott a szerződést. Ez­zel szemben más verziók szerint Hearstot azért utasították ki Franciaországból, mert a helyszínén akarta tanulmányozni a külön­böző békeszerződések hatásait, hogy azok­kal lapjaiban bőven foglalkozzék. Hearst most újabb európai útra indul, amelynek során Budapestre is ellátogat. A lengyel kormány a szakszervezetek ellen Varsó, szeptember 20. A politikai pártok üldö­zése mitáe a lengyel kormány most a szakszerveze­tek üldözését határozta el. A közlekedésügyi mi­niszter tegnap rendeletet adott ki, amely szerint a vasutasok többé nem fizethetik be illetékeiket a vasntassaervezetbe. Ez a szervezet ugyanis nem követ tisztán szociális célokat, hanem politikai té­ren alkar érvényesülni. 1026-ban a vasúti szerve­zet volt az, amely az általános vasutas-sztrájk pro- klamállásával lehetővé tette PWsudszky hatalomra- kerűlését. Időközben a v sutasok mentalitása meg­változott és Pilsudszky leghívebb barátai a maii re­zsim ellenségeivé váltak. Prága, szeptember 20. A genfi kisebbségi vita nyomán a csehszlovák közvélemény is erősen fölfigyelt a kisebbségi kérdésre. Benes külügy­miniszter genfi felszólalásának támogatására hangzott el a parlamentben Ivánka képviselő interpellációja, amely az itteni 'kisebbségi kér­désről a figyelmet elterelendő, a magyarországi 'Szlovákok helyzetét igyekezett napi problémává fölhizlalni. Ma több cseh lap foglalkozik a ki­sebbségi problémával, igy a Národni Politika tanácsot ad a külügyminiszternek, hogy miképp ellensúlyozza a magyar és német követeléseket a magyarországi és németországi kisebbségek panaszainak szembeállításával, a Venkov ve­zércikke szenvedélyes hangon polémizál Szüllő Géza dr.-ral abból az alkalomból, hogy találó megjegyzéseivel kellő értékére szállította le Ivánka felszólalását, a Národni Listy reprodu­kálja a Budapesti Hírlap egyik cikkét, amely polemizált a magyarországi szlovákok ügyében benyújtott petíció állításaival. A hiriapi vitát röviden a következőkben ismertetjük: A Národni Politika taktikai tanácsa — A legyőzött államok — Írja a Národni Po­litika — elhatározták, hegy amig hatalmi esz­közeik meg nem engedik kísérletet tenni a béke- szerződések teljes fölbontására, addig egyelőre csak kisebb áttörésekre vállalkoznak. Egyik fő­eszközük a kisebbségek jogainak gyarapítása és a népszövetség kisebbségi gyakorlatának ál­lítólagos hiányosságai ellen való agitáció. Mint ismeretes, a győzelmes államok a békekötéskor a kisebb államokra rákényszeritették a kisebb­ségvédelmet. Ez elsősorban a romániai zsidók védelmét célzó agitációra történt, innen is indult ki ez az egész ötlet és kezdeményezés. A meg­újított államok: Lengyelország és a kisantant- áílamok aláírták ezt a kisebbségvédelmi köte­lezettséget, holott ezt — a dolgok csodálatos intézése következtében — még a legyőzött Né­metországra sem tukmálták rá. Az említett ál­lamok azért írták alá az egyezményt, mert kü­lönben sem akarták elnyomni kisebbségeiket. AkkoT valószínűleg senki sem sejtette, mily hatalmas tőkét fog ebből kovácsolni Németor­szág és Magyarország a népszövetséglben min­den esztendőben, pedig ezek az államok a ma­guk kisebbségeinek semmiféle kisebbségi jogot nem adtak. Csehszlovákiát, mely a legtöbb jo­got adta kisebbségeinek, többet, mint amennyit a kisebbségvédelem előír, kisebbségei mégis mindig vádolták panaszaikkal. MagátóJértetődőnek bizonyult — írja a cseh lap, hogy a német és magyar kisebbségeket semmivel sem lehet kielégíteni, mert minHig újabbat kívánnak és nem lesznek megeléged­ve, amig vissza nem csatolják őket Németor­szághoz és Magyarországhoz. Ha tanügyi autonómiát kapnának, akkor politikai auto­nómiát fognak követelni, ha ezt is megkap­nák, akkor az önrendelkezési jogot fogják kérni, azaz az elcsatlakozás lehetőségét oda, ahová kívánkoznak. A lap rámutat a szlovák panaszra és a kö­vetkező tanácsot adja a kormánynak: — Nem kételkedünk abban, hogy a cseh­szlovák kormány megteszi majd mindazt, amit Németország és Magyarország kormá­nya tesz a ná'luik élő kisebbségek támogatá­sa érdekéiben. Neon kétkedünk abban, hogy az itteni ki­sebbségek mindegyik panaszával százat lehet 8zeniibeállitani, melyek indokoltak lesznek s Magyarország és Németország kisebbségi politikáját fogják leleplezni. | Elegendő, ha a csehszlovák kormány leko- pirozza Pestet és Berlint, azaz formálisan ne avatkozzék más államok belső dolgai­ba, azonban de facto tegye ugyanazt, amit Németország és Magyarország delegátusai. A kisebbségvédelmi kötelezettségeiknek az egyenlőtlensége sem akadályozhatja meg azt, hogy idegenben levő kisebbsé­geinket ne védjük. A Národni Listy idéz A Národny Listy a következőket közli: „A Budapesti Hírlap Masaryk elnöknek a szlovákok elnyomatásáról szóló nyilatkoza­tára hivatkozva, melyet Masaryk elnök szlo- venszkói utján tett, rámutat arra, hogy Szlo­vén szkon a háború előtt 3945 magyar elemi iskola volt, ezek közül ma csak 789 létezik. Ugyanezen a területen az utóbbi öt eszten­dő alatt az iskolák száma tiz százalékkal nö­vekedett, holott a magyar iskolák száma 5 százalékkal csökkent. A csehszlovák hivata­los kimutatás szerint az 1,700.000 lelket te­vő magyar lakosság régebbi 42 középiskolá­ja közül csak négy van meg, a legutolsó in­formációk szerint csak egy. Ilyen körülmé­nyek között a magyar gyermekeknek csak i az egy tizede juthat magyar iskolába. Ma- 1 gyár főiskola egyáltalán nincs Csefeszlová- ' kiában s a magyar egyetemeken szerzett ^ oklevelek nosztrifikálása meg van tiltva. A magyar iskolák fönntartására egyetlen fíl- i lért sem fordítanak.' i Ezzel szemben a magyar uralom alatt kö- ' zel négyszáz szlovák tannyelvű iskola volt 1 ezen a területen, amelyet a magyar kormány * nyolc millió arany koronával támogatott. A . lap utal Stefánek főtanfelügyelő nyilatkoza- . tára, akinek az az elve, — idéz tovább a Ná­> rodny Listy — hogy magyartalaniison és szlo- ) vákositson. Kassán például a csehek a ma­> gyarok számát 22 százalékra becsülik, holott a legutolsó képviselői választások alkalmá­val a magyar jelölt a szavazatok 70 százalé­kát kapta. A magyar közlés szerint hasonló a magyar sajtó sorsa is. Az utolsó négy esz­tendő alatt 426 Ízben koboztak el magyar í lapot. A kivándorlók közt ötször annyi a ma- I gyár, mint a többi nemzetiségűek. Mindezt ■ nem lehet palástolni azzal, hogy Masaryk el­■ nők koszorút helyezett el Madách sírján. A ' jogtalanságokat Ivánka képviselő a prágai ' parlamentben a magyarországi szlovák ki­sebbségről szóló interpellációjával Magyar­' országra akarta áthárítani s Magyarországot a Népszövetséggel fenyegette meg. A magya­■ roknak azonban semmi okuk sincs arra, hogy ■ ettől féljenek. A magyarországi szlovákság- - nak szabadon működő intézményeik, egyesü- ' léteik, könyvtáraik, könyvkereskedéseik van­nak. A szlovákságnak Magyarországon van 44 iskolája, két lapja s a cseh és szlovák lapok . bejárnak Magyarországra, holott Csehszlová­kiába még szakácskönyveket sem lehet be­vinni — fejezi be idézetét a Národny Listy. A Venkov uszít A* egész koncertben a tegvehemensebb, leg­dühösebb a Venkov, amely „az elnyomás vé­dője” címen Szüllő Gézának támad neki. Szüllő- nak azt az állítását, hogy Ivánka az interpellá- 1 dóval nem a magyarországi szlovákokon akart segíteni, hanem az itteni magyarságnak akart ártani, azzal a naiv érveléssel próbálja megcá­folni, hogy Ivánkának sok barátja van a ma­gyarok között, sok magyarnak az állam polgár­sága érdekében interveniált, sőt egyéb előnyö­ket és koncessziókat szerzett magyarok számá­ra. Üdvözöljük Ivánkát a magyarok uj védő­angyala szerepében, de őszintén megvalljuk, eddig úgy ismertük őt, mint az összes magyar- ellenes exoesszusok fö-főmozgatóját. Különösen bosszantja a Venkovot, hogy Szüllő különbsé­get tesz önkéntesen bevándorolt, szétszórt és békeszerződésekkel elcsatolt, kompakt tömeg­ben élő kisebbségek között. Á Venkov gorom­baságokat applikál Szüllő szavaihoz, szlováksá­got sértő gorombaságokat, amelyeket Szüllő soha nem mondott és nem is gondolt. Ilyen mo­tívumokat csak egy magát önostoroz ássál ug­rató soviniszta tud igy kitalálni a saját maga dühitésére és uszítására. Nem érdemes arra, hogy vitázzanak vele. Súlyos autóbaleset Barin mellett Pozsony, szeptember 20. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Tegnap délután sú­lyos autóbaleset történt a Bazin melletti or­szágúton. Priibul Ernő bazini pékmester, Pribul Ferenc, Klapka Józsefné és ennek ötéves fia I kíséretében autókirádulásra ment. Bazin mel­lett, Hattynpatak község közelében az autó ki akart térni egy kisleánynak, aki az ut közepén ment és eközben az árokba fordult és a benn- ülőket maga alá temette, akik eszméletlenül terültek eL Weisz dr. bazini ötvös autón rög­tön a szerencsétlenség színhelyére ment és első segélyben részesítette az autó szerencsétlenül­járt utasait, akik meglehetősen súlyos sérülése­ket szenvedtek. A sebesüllek házi ápolásban vannak. Rablóbanda pusztít egy határ­menti magyarországi járásban Nyíregyháza, szeptember 20. A mándoki járás községeit napok óta izgalomban tartja egy rablóbanda. Záhonyban, Mándokon, Tiszaszentmártonban és Eperjesbe község­ben több üzletet törtek fel és magánosokhoz is ellátogattak. A járás háromszázfőnyi va­dásztársasága ma hajnalban vasvillával fel­fegyverzett parasztokkal együtt valóságos rajvonalba fejlődve indult meg a rablóban­da üldözésére. A hatóságnak az a vélemé­nye, hogy a banda valószínűleg a határon .túlról randiül át éjszakánként portyázásra. A nemzetvédelmi tárca költségvetése Prága, szeptember 20. A Prager Presse értesülése szerűit a nemzetvédelmi miniszté­rium 1931. évi költségvetése ismét 1400 mil­lió koronában van előirányozva, amellett azonban a hadsereg fölszerelést alap 345 millió koronás tétele külön szerepel. A nem­zetvédelmi m misztériumnak a reszisztemati- zálásból kifolyólag újabb sok milliós kiadá­sai lesznek, melyek fedezetéről a költségvetés nem gondoskodik. A tényleges szolgálati idő­nek tizennyolc hónapról tizennégy hónapra való leszállítását az 1931. évi költségvetési előirányzat nem vette tervbe. Az erre vonat­kozó törvényjavaslat előkészületben van s a minisztérium a közeli hónapokban be akarja nyújtaná végre a nemzetgyűlésnek. A javas­lat a szolgálati idő leszállításának terminusát nem tartalmazza, mert azt külön törvénnyel,; vagy kormányrendelettel akarják életbelép­tétek A hadsereg pénzügyi problémái kö­zött első helyen szerepel a katonaság bekvár- télyozása, mert a jelenlegi állapot tarthatat­lan. A bekvártélyozásd összegeket ugyanis alig valorizálták a háboruelőttiekhez képest E kérdés mellett fontos még a légi flotta problémája is. A költségvetésben nem emel­ték fel ezt a tételt, azonban a költségvetés ke­retén belül valószínűleg a fölszerelési alapból nagyobb összeget fordítanak a légi flottára. A félhivatalos jelentésből kitűnik, hogy a nemzetvédelmi minisztérium látszólag nem emeli tárcája kiadásait, amelyek amúgy is az összköltségvetésnek több mint tizenhat szá­zalékát teszik ki, azonban a túllépés expe- diensével számol. Mint az 1929. évi zárszáma­dásiból láthattuk, a nemzet védelmi minisz­térium a parlament hozzájárulása nélküli 6 milióval lépte túl költségvetését, tavalyelőtt nyolcvan millióval, úgy látszik, hogy ez már [bevett szokássá válik a jövőben. Svédországban temetik el Andréet Stcobholm, szeptember 20. Az AndTée-ex­pedició tragédiája az utolsó felvonás felé kö­zeledik. A svéd-norvég vegyes bizottság csü­törtökön befejezte az expedíció maradványai­nak átvizsgálását. A koporsókat pénteken reggel a tromsői kikötőből a székesegyháziba viszik, ahol délután 5 órakor gyászinstentisz- telet lesz. A holttesteket azután körmenetben a Svernskund svéd cirkálóra viszik, amely éj­szaka elindul a koprosókkal Stockholmba, Az Andrée-expedició maradványainak tanul­mányozásával megbízott orvosszakértők elké­szültek jelentésükkel, amelyben az Isbjöra hajón ékezett második lelet darabjait ismer­tetik. Ez a második lelet mennyiségre és mi­nőség tekintetében majdnem teljesen megfe­lel az el®ő leletnek, összesen 290 darabból áH, nagyrészt textilanyagokból, ballon marad­ványokból és hasonlókból. Noha a jelentésben nincs szó az Andrée-expedició három tagjá­nak személyazonosságáról, Tomsőben mégis biztosra veszik, hogy a három koporsóban Andrée, Strindbeig és Fraenkel földi marad­ványai vannak. Andrée csontvázát az Ist- björn-lelettel majdnem teljesen összeállítot­ták. A Svenekund svéd cirkáló az expedíció maradványaival szeptember 28-án érkezik Stockholmiba. A megtalált iratok tudományos feldolgozása hónapokig fog tartani. Lenin özvegye — ellenforradalmár Moszkva, szeptember 20. A kommunista párt politikai bizottsága éles harcot kezdett Lenin özvegye, Krupszkája asszony ellen, akit azzal vádolnak, hogy megtagadta a kommunista esz­méket. Krupszkája asszony nemrégiben köny­vet adott ki, amelyben behatóan ismerteti Le­nin felfogását az agrárpolitikáról és a mezőgaz­dasági kollektivizmusról. Krupszkája asszony egész sereg Lenin-idézetet citál, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy Lenin tiltakozna Sztálin agrárpolitikája ellen, ha éln eés nem já­rulna, hozzá a mezőgazdaság kollektivizálásá­hoz. A „Pravda” keddi száma szokatlanul éles támadást ho^. Krupszkája asszony ellen és eré­lyesen felszólítja, hogy vonja be a forgalomból Leninről irt könyvét és adjon ki uj könyvet, amelyben helyesbbiti az első munkában közzé­tett adatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom