Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-21 / 216. (2437.) szám

10 került nemesi hajlékokat. Az egyik kúriát fű­szeres vásárolta meg s boltot rendezett be egy teremnek is beillő tágas szobában. A legtöbb­jének* kissé roskadozik a fala, a szobák azonban tágasak, magasak, világosak s valamennyi pad­lózott, félidőben a speciális kürtőkályha ontja melegét. Egyszerű falusi emberek élnek a pom­pás kuriális lakosztályokban, amelyeknek egy­kori lakói ma már földöntúli álmot alusznak. Az árpádkori templom fis dicső múltra emlékeztet még a falu köze­pén magasra emelkedő templom ,amely egyidős a község eredetével. Országos műemlék, 1241. évben épült, stilusa a korai gótika, amelybe még román elemek vegyültek és igy ablakai félkörösek.A templom sok viszon­tagságon ment keresztül. A kegyurak bőkezű­ségéből a liptószentiváni paróchia a leggazda­gabbak közül való volt, 1947-ben. azonban a tú­róéi rablók kirabolták és a templomot is kifosz­tották. A protestantizmus korában egyideig protestáns kézben is volt, ekkor hajóját kibőví­tették, de a bővítés nem volt stilszerü s a temp­lom stilusa elveszett. Stílusán kívül a szentély jobboldalán álló szárnyas oltára értékes mütörténeti emlék, ezt azonban 1727-ben hozzá nem értő kezek át­festették és igy eredetiségéből sokat vesztett. A Rákóczi-korszak zűrzavarában szintén nagy viszontagságokon ment át a templom, egész föl­szerelését elrabolták és leltárát is elveszítette. A templomban a Szent-Iványok három krip­tája van. Az egyik kripta a szentély alatt, a másik a hajóban, a leokeoldalon, a harmadik, amelyet 1913-ban fölibontottak, a bemenet mel­lett van. E kripta mellett epitafium örökíti meg Szent-Ivány Péternek, az 1677 február 28-án elhunyt liptómegyei alispánnak emlékét. A je­lenlegi paróchns, Cserny Antal, 25 éve lelki gondozója a községnek s ez a nagymüveltségü papi ember valóságos letéteményese a község történetének, aki az alapításig visszamenőleg ismeri községének nevezetes eseményeit. A fala népe A kis falunak lakossága alig éri él az ezret. A lakosság szlovák anyanyelvű, kétharmad­részben lutheránus, egyharmada katolikus* őseik német telepesek voltak, akiket erre a vi­dékre, különösen Németporubára és a három Bocára még IV. Béla telepitett le. A huszitiz­mus korában s még inkább a protestantizmus előretörésekor az egykori német falvak a szláv települések következtében eJszlávosodtak. A község népe a múltban sem annyira földműve­lésből, mint inkább kézművességből élt. A hu­szonkét kúria elég foglalkozást adott a falu­siaknak. A kéziipar rendkívül kifejlett, mert a kúriák urai kényes izlésüek voltak és finom munkát kívántak meg. Elsőrendű csizmadiák és cipészek, szűcsök és asztalosok éltek a faluban, de mivel a földműveléssel nem igen törődtek, a föld lassankint kicsúszott lábaik alól s a szom­szédos községek határai nyomultak feléljük. Amikor azután a kassa—oderbergi vasútvonal1 megnyílt, Liptószentiván lakói nem maradtak a község szűk határai között, hanem délre mentek munkát keresni és különösen, mint épitömunká- sok Budapesten keresték meg kenyerüket, ahol 1867-től kezdve harminc éven keresztül egy vi­lágváros nőtt ki a földből és nagyon is szükség volt a dolgos épitőkezekre. Az uij viszonyok közepette a falusiaknak nagyon súlyosra válto­zott a gazdasági helyzetük. A magyar munka­piac elzárult előlük s a mai csekély középitke- zés mellett bizony alig találnak munkát. így a falu életében is valósággal megváltást jelentett Szent-Ivány József vállalkozása, ami­kor régi kúriáját fürdőteleppé alakította át. Egyszerre száz és száz munkáskéz kapott újból foglalkozást s a fürdő alkalmazottainak jó ré­szét is a falusiak közül választja. Az egyszerre föllendült idegenforgalom a községbelieknek is sok hasznot jelent és igy válik a természet bő­kezű adománya, az ásványos meleg viz, egy egész falu jólétének forrásává. Az egyre fejlődő fürdő Rövid körsétánkat befejezzük és visszatérünk a fürdőtelepre. Este van már s a Thermal-szálló kivilágított frontja pazar fénnyel csillog az örökzöld fenyves tövében. A fürdő első nyári szezonja, a biztató kezdet, zárás felé közeledik. De már ennek a szezonnak a tapasztalatai is uj fejlő­dési lehetőségeket tártak föl. Hiszen Szentiván fürdője nemcsak nyári spor­tolásra, üdülésre és szórakozásra alkalmas, ha­nem a téli sportoknak is központja lehet. Cso­dálatos az ősz az Alacsony Tátrában s a turis­ták most rajokban áramlanak a Gyömbér felé. Az Alacsony Tátra turisztikájának természetes központja a közvetlenül a hegy lábában épült fürdő, amely modem berendezésével minden igényt kielégít. Nem csoda tehát, ha a fürdő ve­zetőiben megszületett az az életrevaló gondolat, hogy Szentiván-fürdőt egész évi üzemre rendez­zék be, ahol nyaranként a vizisport barátai, télen pedig a síelők és ródlizók találnak meg minden alkal­mat sportszenvedélyük kielégítésére. Már az első szezon tapasztalatai is megmutatták, hogy elkerülhetetlen a fürdőhely gyors fejlesztése és ezért már a legközelebb megindulnak az uj építke­zések, amelyeknek során legalább száz uj vendégszoba csatlakozik az eddigiekhez. A nemzetközi sakkvertóTTy volt a. fürdőhely ezidei gazdag szezonjának méltó befejező ese­ménye. A sakkozók már el széled tek s jómagam----------------- ------------------------------! ■ :■ u " —----------------------------------------------------------* A vérbaj útja a világtörténelemben Nékám Lajos dr.-nak, a budapesti tudományegyetem uj rektorának érdekes előadása az egyetemi tanév ünnepélyes megnyitásán — Középeurópa már túl van a szifilisz pusztításainak legveszélyesebb korán Budapest, szeptember 20. (Budapesti szer­kesztőségünk jelentése.) A Pázmány Péter tudományegyetem dísztermében szerdán dél­ben ünnepélyes formák között nyitották meg az uj egyetemi tanévet. Délelőtt 10 órakor Veni Sancte volt az egyetemi templomban, amelyet Serédi Jusztin ián biboros-herceg- primás pontifikáit. Mise után az egyetem dísztermében megkezdődött a diszgyülés, amelynek előkelő közönsége sorában ott volt Serédi hercegprímás is. A diszgyillést DoleschaU Alfréd dr. lelépő rektor nyitotta meg s hosszabb beszéd után dékántársaival együtt átnyújtotta az egyetemi méltóságok jelvényeit az utódoknak: Nékám Lajos dr. rektornak, Trikói József dr. hitbu- dománykari, Balás Károly dr. jogi és állam- tudománykari, Farkas Géza dr. orvoskari és Papp Károly dr bőlcsészetkari dékánok­nak. Nékám Lajos dr. rektori székfoglalójának bevezetőjében bejelentette, hogy székfoglaló beszéde azokat a kihatásokat tárgyalja, melyeket a szifilisz a világtörténtemben gyakorolt. Mig a régiek — úgymond a természeti esemé­nyekben látták a sorsdöntő tényezőt, a civili­záció arra törekedett, hogy az emberi aka­rat irányítsa a sorsot. Előtérbe léptek tehát a hatalomnak megnyilatkozásai, az organi­záló tevékenység és az egyéni önkény. A tör­ténetírás analizáló hűsége érdekében min­den történelmi eseménynél fel kellene derí­teni egyéb motívumok mellett az orvosi mo­tívumokat is és talán akad valamikor egy olyan tudós — mondja Allén Krause — aki a történelmet abból a szempontból fogja te­kinteni, hogy miként befolyásoltSc ap emberiség sorsát a népbetegségek. Ez majd arra is rámutat, hogy e bajok meg­fékezésénél miként lehet magát a sorsot is kormányozni. A vérbajba fulladt nápolyi hadjárat következményei — Az emberiséget sorvasztó folyamatok egyik legsulyosabbika a szifilisz, melynek eredetére nézve századok óta két nézet áll egymással szemben. Az egyik szerint ez a. baj már az óvilágban is mutatkozott, a má­sik azt vitatja, hogy Kolumbusz hajói hurcol­ták be Amerikából. Példákat hoz fel az okokról, majd maga is arra a megállapításra jut, hogy Amerikában a praecolumbianus szifilisznek fennforgása két­ségtelen, mig Európában erre a betegségre a figyelem csak az újabb időben irányult, még pedig először VIII. Károly francia királynak nápolyi hadjárata alkalmával, amikor 1494 augusztusában a 30.000 főnyi zsoldos seregből mindössze 8000 maradt meg, a többit elpusz­tította egy hirtelen kitört uj, súlyos járvány dühögése. E morbus eapolitanusnak, vagy morbus gallicusmak elnevezett betegség ©lőtt tanácstalanul állottak az akkori orvosok. Egyesek a lepra felujulásának gondolták; a tapasztaltabbak azonban kijelentették, hogy ezt a bajt még soha nem látták és a régi könyvekben sem találták annak nyomát. A menekülő zsoldosok, kalandorok és kurtizá­nok szerbe vitték a betegség csiráit és pár év alatt Európát elárasztotta ez a baj, mindenütt rettegést, pusztítást okozva. Ennek a szifiliszbe fulladt háborúnak min­denekelőtt nagy politikai hatása lett. A franciák felfedezték, hogy az apró, veszeke­dő államocskákra széthullott Olaszország gaz­dag és védtelen prédára kínálkozik, ez fel­ébresztette az ő expanzív törekvéseiket és ezzel az ellentéteket a Bourbonok és a Habs­burgok között. Uj tápot adott az Itália bírá­sáért ezer évig folyt és századokra elnyúló is útra készülök. A buc&ubankettet tartjuk. Szent-Ivány József képviselő nem lehet közöt­tünk és helyettesítésével fiát, a húszéves Józsit bizza meg. Az irodahelyiségbe egy vállalkozó lép, aki ránéz az íróasztalnál ülő gyermek cm- berre, könnybelábadnak a szemei és fölsóhajt: — Hej, ifjú ur, mintha csodát látnék. Mintha húsz évvel fiatalabb volnék és a nagyságos kép­viselő ur állana előttem fiatal korában. Szakasz­tott a mása! A fiatalember ez év őszén útra kel és úgy tu­dom, hogy Svájcba megy tanulmányútra.. A svájci idegenforgalmi viszonyokat tanulmányoz­za, hogy ismereteit a fürdő fejlesztése terén ér­küzdelmeknek a spanyolok, franciák, néme­tek, svájciak, osztrákok, a pápa ée az olasz oonquistadorok között. A szörnyű betegség és a divat Még nagyobb lett a szifilisz kitörésének ha­tása az emberek mentalitására. Megváltozott az emberek viselkedése, ruház­kodása, divatja, mert megtanulták, hogy ez a fertőző baj sebek­kel, fekélyekkel, daganatokkal borítja és rutitja el a testet. Ezektől óvakodni és ha már kitör­tek, azokat rejtegetni kellett. Az emberek bizalmatlanokká váltak egymás iránt. A vérbajos VIII• Henrik Részletesen ismerteti ezután Nékám rektor a világtörténelem egyik legfontosabb, még a mai helyzetre is kiható eseményét: a terhelt VIII. Henrik angol királynak elsza­kadását az egyháztól és az anglikán vallás megalapítását Az angol uralkodó ifjú nejével együtt az Euró­pán végigzugott kórnak terheltjei voltak s ezért házasságuk gyermekáldás nélkül szűkölködött. A trónörökösért sóvárgó uralkodó, hogy dinasz­tiáját megerősítse, sorra válni akar feleségeitől s mivel ebbe Róma nem egyezik bele, részben elűzi, részben kivégez te ti őket pépével elszakad a katolikus egyháztól és vérengzésben leli örö­mét. A vérszomjas, gyűlőllködő, tomboló zsarnok aránylag fiatalon súlyos érelmeszesedést, szív­bajt, fekélyeket kapott s amikor 55 éves korá­ban meghalt, egész országa föllélegzett. Elkép­zelni is nehéz, hogy milyen irányt vettek volna az események, ha Henrik, akinek világhatalmi aspirációi voltak, elkerüli a szifiliszt és a két nagy tengeri hatalmat: Angliát és Spanyolor­szágot összekapcsoló rokoni viszony Katalin hosszú magzatsorozatának életbenmaradásával szorossá válik. —• De fertőzött volt n. Fülöp spanyol király és félesége is. így azután végle­gesen megszakadt a rokoni kapcsolat; egymás ellen fordult Hispánia és Anglia, a Habsburg- család előtérbe került. Spanyolország vissza­esett, helyette a franciák jutottak az első hely­re. Anglia protestáns lett-, kontinentális hatalom helyett tengeri hatalommá vált. Amerika fölfedezése után a Csendes óceánra került a sor. A portugál, spanyol, olasz és fran­cia, valamint angol hajósok egymásután fedezik föl a szigeteket és fertő­zik meg azok lakosságát. Nyomukban szifiliszjárványok járnak, amelyek néhol csaknem kiölik a fogékony, ártatlan la­kosságot és Okaivá lesznek az európaiak meg- gyülülésének és a kolóniák elmaradottságának. Hozzánk közelebb eső részeken, igy a Balkánon is valóságos népbetegséggé válik a szifilisz, amely 60—90 százalékát keríti hatalmába a la­kosságnak. Nagyon rossz volt a helyzet itt ná­—■ Persze ez a baj nem kímélte a császáro­kat, politikusokat, hadvezéreket sem. Mellőz­zük a kétes eseteket, az egész újabb kort, csak három, a világháborúban szomorú nevezetes­ségre vergődött embert' említek meg, akiknek későn fölismert paralizise az egész emberiségre, főleg azonban reánk magyarokra végzetes kö­vetkezményeket idézett elő. Az egyik Potiorek táborszernagy, a másik Lenin, a harmadik Wil- son volt. E két utóbbi ugyanazon a héten halt meg. Kórképükben is sok volt a közös vonás. Az expanzív, depressziós és a deliráló jelen­ségek váltakoztak náluk. Mindkettő világboldo- gitó terveket szőtt. Mielőtt elméjük elborult volna, végigmentek a típusos jelenségéken, a nagy fejfájások, epileptifonmrohamok, a jellem megváltozása, hirtelenkedő durvaság, csiigge- dés, a megalománia lejtőjén. — Wilson, bár veleszületett betegségben szenvedett, féktelen ambícióval törekedett az érvényesülés felé. W. B. Pitkin, a Columbia University tanára, írja róla, hogy erős fejfájások gyötörték és ilyenkor tékesitse a közel jövőben. Amint ott ül körünk­ben az asztalfőn, Mikszáth egyik kedves regé­nyének reminiszcenciája lobban föl bennem, íme Laczikó Gábor, az „oszlop*1, aki fönntartja és a modern viszonyok között, a haladó élet kö­vetelményeinek megfelelően a magasba emeli a régi büszke épületet. A nagyercjü Mácsikok büszke hajtása. A huszonkét kúriából húsz el­árvult, de kettő ott áll még a régi helyén, a régi gazda kezében és ebben a kettőben gyöke­ret vert és szétterebélyesedik az a dicső magyar élet, amely a múlt, tanulságaiból okulva, bátor hittel ,és nagy él n lak arassa! indul a jövő meg­vívására. Vécsey Zoltán dr. " Gyanakvás, mogorvaság, babona, haMlfé&tam, fanatizmus lett úrrá a lelkeken. Megszűntek & lovastornák, a virágünnepélyek; kivesztek a trubadúrok, a regősök, vándordalnokok; bezár­ták a közös fürdőket; a vendégszeretet helyébe zárkózottság, a naiv örömökébe prüdéría lépett; a békességet veszekedés, a vallásosságot a hü- vitázás váltotta föl. A ruhavisei'et is eltérő lett. A fejre bozontos paróka, nagy kalap, szoros párta, vagy fejkötő, az arcra fátyol, álarc, fes­ték került. A bajuszt, szakállt megnövesztették? a nyakat „malomkő-gallér“-ral vették körül, keztyüt, csizmát húztak, hogy a kiütéseket, fol­tokat, hegeket eltakarják. A régi holandi képe­ken látni, hogy még a szobában is fönntartották a nagykarimáju kalapokat, nyílván a beteg ré­szek beárnyékolása, eltakarása céljából. és a bécsi udvar bűne lünk is, nemcsak azért, mert a török háborúk után I. Lipót mindenféle srzedett-vedett, fertő­zött ember csordát telepitett Magyarországba, hanem mert a bécsi udvar Magyarországot olyan deportá- lási területnek tekintette, ahová az Ausztriá­ban összefogott naplopókat, kéjnőket, tolva­jokat letelepíthette. < Ez hajó szállítmányokkal történt. Ezekkel & Wa-sserschubokkal Győrtől Temesvárig meg­tömték és megfertőzték az országot. A magyar egyetemnek egyik professzora 1782-ben követeli a lakosság egészségi állapotá­nak megvizsgálását, a betegek visszatartását si kórházakban és gyógyításukat, nemkülönben a nép fölvilágositását és az erényes fiatalság meg- jutálmazását. Bene tanár is kitűnő profilaktlkus irányú javaslatokat tesz 1807-ben, de sikertele­nül. A szabadságharcban a kereskedelmi minisz­ter panaszkodik, hogy a tábori bete?^ kéthar­madrésze bujasenvvben szenved. A háborús időkkel járó helyzet ismertetése utón kifejtette Nékám professzor a szifilisz számszerű pusztításait, majd igy folytatta: srtsiao — Fogalmat ad e csapásról az a roppant pusztítás is, melyet a szifilisz a szellemi javák ^ terén mindenütt végzett. Légióra megy azoknak a kiváló tudósoknak, íróknak, költőknek, művészeknek száma, akik a szifilisz miatt tulkorán, erejük teljességé­ben mentek tönkre. Ibsen „Kisérfetei“ jutnak eszünkbe, ha Heine, Ebers, Lenau, Daudet, Guy de Maupassant, Wilde, Schopenhauer, Nietzsche, Schuhmann, Makart, Manet, Gauguin, Paál László, Munká­csy, Ady Endre kettétörött pályájára gondo­lunk! Mennyit veszített az emberiség bennük! Mennyire kiengesztelődünk némelyiknek emlé­ke iránt, mennyi bántó vonást letörölhetünk például, ha tudjuk, hogy a paraJizis 10—15 éven át rombolhatta., szennyezhette lelkét és mondathatott és tétethetett* vele olyan dolgo­kat, amelyekért, a szegény beteg már nem volt felelős. valósággal dühöngött. Éjjel látómá.nvök kí­nozták. Barátaival minduntalan összeveszett. A vele küldött szakértőket és tanácsadókat nem kér­dezte meg. Mindent jobban akart tudni, viszont határtalan volt a hiszékenysége., Tizennégy pontjának kitermelője egv Herbert Croly nevű uj ságiró volt. Wilsonnak szomorú vége lett. öt, aki azt hitte, hogy mint valami világelnök fogja dik­tálni a békét és saját képére formálhatja majd az emberiséget, Clémenceau már Párisban félre- toita.. Megérte, hogy hazája, Amerika ignorálta az ő alkotását, a népszövetséget. Mint elnök el­vesztette tekintélyét. Mikor mandátuma lejárt, nem választották meg újra.. Rövid idővel ké­sőbb kifejlődtek rajta a degeneráció szembeszökő jelenségei. E tényeket nem lehet tagadni. A szabadulás útja Kijelentette Nékám rektor, hogy a javulást a természettől, az orvosi kutatástól és a társadé lom belátásától várja. Ismertette azt a teóriát, amely a szifilisz patológiai történetét három korszakja osztja és ciklusát 5—600 évre teszi, amelyből napjainkig már körülbelül 400 letelt. Középeurópa már túl van a legveszélyesebb kor közepén is és fokozatos megbékiilésre számíthat, amikor a szervezet megszokta a kórt, nem reagál többé reá, mire a tünetek enyhülnek, majd észrevétlenül elmaradnak. Az orvostudomány a második pillér a ja­vulás utján ép bámulatos haladást mutat fel újabban a szifiliszkutatás terén. A kopenhá-* A beteg Potiorek, Lenin és Wilson Terhelt tudósok, írók, költők és művészek — -- *- ......— *............ i ................. 19 30 szeptember 21, vasárnap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom