Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-21 / 216. (2437.) szám

5 1880 sseptamfoer £1, v&ftáxtróp. KOMMENTÁROK * Masciryk elnök ígérete Éppen a modern irodalom tudomány teóriái emelik 'ki a. feledésből Hippolytbe Taine miljő- eknéletót és rehabilitálják azt az elvet, amely a környezetből determinálja az alkotást., s egy­úttal Leonardót idézve megállapítja: nyomor­ban és szellemi kiskorúságban nincs művészet. A szlovenszkói magyar véna elapadásának is nyomós oka a nyomor és azok a mostoha kö­rülmények, amelyek között az irodalom él. Pá­nikszerű menekülés a komoly magyar Írástól, ez jellemzi kulturéletünket az elmúlt öt-hat év alatt. Természetesen nem a dilettánsok mene­külnek, hanem a komoly elemek, sőt a dilettan­tizmus bipertrófiáját éppen a komolyak elked- vetlenedése, letörése és visszavonulása okozza. Magyar tehetségek, amennyiben vannak, a meddő küzdelemtől elfáradva szállnak le Pega­zusról, s engedőik, hogy a fránya ló hátára hí­vatlanok kapaszkodjanak. Az egyik iró hidakat épít és toEat kezébe nem véve mosolyog a tü- lekedőkre, a másik mozit vezet és hallani sem akar irodalomról, a harmadik nevetséges ter­rénumokon küzd a kenyérért s nem áldozhat az írás luxusának, mint a jómódú dilettánsok, a negyedik kivándorolt, az öt-ödiik újságot ir és közgazdász, a hatodik elveszett egy falusi bir­tok homályában. Komlóé Aladár állapította meg, hogy tíz év óta nem igen tűnt föl magyar tehetség Szlovenszikón, s aki ma is ágál, mind régi ember. A fiatalabb generációnak, ha ma­gyar marad, nincs érzéke a művészetek iránt, s’ismét csak a bús sors határozta meg, hogy a fiuk úgyszólván csecsemőkorukban megjelen­tek a politika nagyságai között, ahol tétlenül tetteket hirdetnek és bátran lenézik a szellem passzív" kultúráját. Nincs, nincs semmi. A fcritilkátlan és ösztö­kélés nélküli magyar világban a szellem gár­dája széthull, mint az oldott kéve. Nincs kris­tályosodási tengely, amely köré a tudatalatti ambíciók csoportosulhatnának. Nincs szigor és nincs fórum, amelynek nívója visszacsalogatná az ebiaeztottakat. Kinek az érdeke, hogy igy maradjon? Lehet, hogy a dilettánsoké, lehet, hogy a magyar kisebbség ellenségedé, lehet, hogy as üzletembereké. A szlovenszkói magyar Írók, amennyiben volt bennük még némi viru- ikms erő, a közelmúltban mozogni próbáltak és megkísérelték az injekciós szérum előteremté­sét. A munka folyik, ha lassan is, de irtózatos az a közöny, amelybe az kők 1 épésről-lépésre ütköznek. Kissé vigaasfcaten volt a helyset, amikor a köztársaság elnöke Losoncon kijelentette, hogy pénzt akar adni a magyar irodalomnak, művé­szetnek ée tudománynak. Kíváncsian várjuk, miként reagálnak az Ígéretre a magyar Írók, van-e bennük még annyi életerő, hogy pártei- ientéteket és kanapépöröket sutba vágva, meg­teremtik a tárgyalások fölvételére szükséges plattformot. A P. M. H. néhány nap előtt anké­tet hirdetett Masaryk elnök Ígéretének taglalás eára, nos, beszélni szabad a témáról Nem tud­juk, milyen formában kívánja megvalósítani ígéretét a köztársaság elnöke, vájjon uj intéze­tet akar-e alapítani a magyar tudomány, művé­szet és irodalom ápolására-(őszintén szólva, nem hisszük ezt, mert tulnagyaránytmak látszik s félmunkának, tudományos intézetek alapításá­nál nincs létjogosultsága), vagy kisebb-nagyobb pénz összegekkel akar a magyar szellemi kul­túra támogatására sietni. Az utóbbi valószí­nűbbnek Játszik és helyesebb is, tisztább is. Ha a kormány alapit magyar íkuilturcentnimot, an­nak politika-szaga van és sokan idegenkedni fognak tőle. Csak az autonóm magyar szervek támogatása lehet a helyes ut, természetesen azoiké a kulturszerveké, amelyektől távol áll a politika és pártállás nélkül, magyar ellenvéle­mény nélkül, egyesíteni tudták egy-egy hrau- che magyar krdturmunkásait. A sok irodalmi próbálkozás eddig kevés általános tetszést ara­tó, ellenyéleménynélküli, mindenki előtt meg­bíz ható kezdeményezés volt. Most alakul az Uj Munka Társaság, éppen azért alakul — som­mi másért —, hogy lehetővé tegye a vér föl- pezsditésére szolgáló kritikai revü kiadását és szilárd védőgátat emeljen a meginduló bátor irodalmi munka elé. Az Uj Munka Társaság független, s gyönyörű eredmény, hogy az eddi­gi tárgyalások alapján egyesíteni tudta az úgy­nevezett baloldalt és jobboldalt. Valamennyi érdemes iró fölszóTitást kap, hogy lépjen be, s akik csinálják, a legkülönbözőbb politikai tá­borban foglalnak helyet. Az első eset, hogy mindenki• benne van, s rajta kívül nem marad komoly és nívós magyar tehetség. A divergens embereiket csak az akció 'szükségességének be­látása, az igazi magyar művészet szeretető tartja össze és az a „magyar realizmus" (Masa­ryk elnök jól ismeri a múltjából a „realizmus" szó súlyát és tisztaságát), amelynek követését minden itt élő fiatal magyar k ul túr ember a zászlajára irta. Az Uj Munka Társaság az illúziókból kiáb­rándult reális magyaT fiatalok független és ko­moly munkát akaró, frieserejii, legmagasabb- rendii egyesülése. Ha valaki, ha a köztársaság elnöke független, tiszta,, fiatal és általános ma­gyar kulturmunkát akar megkönnyíteni. akkor többek között vele is számolnia kell. s támo­gatnia máris megindult tevékenységét. FULGOR. Hétfő estére már ítélet várható a Sföger-p Brb Kraitz József arról vallóit, hogy saját zsebéből finanszírozta sógora­nah bécsi tartózkodását — Síöger külföldi utjai Kraitz megvilágításában Pozsony, szeptember 20. A Stóger-ügy főtárgyaiásáti péntek délután kihallgatták még Piszkáesek Vladimír dr. volt rendőrtiszt visel őt, aki Stőger első kihall­gatásáról tett vallomást. A következő tanú Hubán Károly rendőrtiszt volt, aki annakide­jén a rendőrségen hallgatta ki Stőgert. Tanú­vallomásában elmondja, hogy Slágerre sem­miféle erkölcsi nyomást nem gyakorolt. Csu­pán arra figyelmeztette, hogy csak a,z igazat vallja, mert ellenkező esetben csak smlyosbi- tamá saját helyzetét. Azt mondta Stőgernek, hogy esetleg szabadlábon fogják folytatni el- ; lene a vizsgálatot. Stőgert nem kény szeri tette arra, hogy a jegyzőkönyvet aláírja. Miután Habán kihallgatásának to-vábbi része bizal­mas jellegű volt, az elnök zárt tárgyalást rendelt el. Az utolsó tanú Hornéi bánó volt, aki tavaly mint vizsgálóbíró hallgatta ki Stőgert a kerü­leti bíróságon. Vallomásában kijelentette, hogy Stőger az első kihallgatás alkalmával előtte olyan ember benyomását tette, mintaki nem tudja, hogy mit mond. Másnap újból ki­hallgatta s ekkor Stőger azt mondotta, hogy nem tudja, ho­gyan került be utolsó vallomása a rendőr­ségi jegyzőkönyvibe. A fontosabb dolgokat azonban beismerte, csu­pán részletekre nem emlékezett. Azt is mon­dotta, hogy nem érzi magát bűnösnek s amit tett, azt nyomorúságában tette. Habán azért volt a kihallgatáson jelen, mert azt Habán az állam érdekében kérte. ’A tárgyalást ezután szombat délelőttre ha­lasztották. A szombati tárgyalás Pozsony, szeptember 20. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: A Stőger Károly­iféle kémkedési ügy főtárgyaJásának második napját Terebessy elnök ma délelőtt 9 órakor nyitotta meg. A tárgyalás megnyitása után Kraitz Józsefe t, Stőger sógorát hallgatták ki tanúként, aki lényegében megismételte a Tuka-pör felsőbíróság! tárgyalásán tett vaHoanásái. Utált arra is vallomása sarán, hogy Stőger diákkorában befolyásolható volt, diáktársai többéiben MpnotíiáJták, úgy hogy hidegvízzel kellett felébresztem hipnótikns álmából. A háborúból buskonroran jött vissza. Stőger nagynénje tébolydáiban halt meg. Ami­kor Stőger a kereaztényszocialista pártban volt alkalmazva, ő nem törődött azzal, hogy sógora kikkel érintkezik, esetről-esetre segé­lyezte Stőgert és egy alkalommal húszezer koronát is adott neki. Igyekezett Stőger részére mást állást szerez­ni, mert a keresztényszocialista párt titkári állása nem volt megfelelő részére. Stőgert sógora pénzelte Tokát vagy Kovácsot Stőger társaságában sohasem látta és őket személyesen nem is ismerte. Mikor Stőger a keresztéuyszocialieta párt­ban viselt állását elhagyta, Bécsbe ment, •hogy más állást szerezzen és eyguttal mű­egyetemi tanulmányait is folytassa. 1923 nyarán, valószínűleg júniusban Stő- gerrel együtt Bécsbe utazott. Egyenesen a Xolsehitzky-uocába mentek. Ezt a lakást régi ismerősük, Fuóbs bécsi műépítész ajánlotta. A lakást csak később vette ki maga Stőger, miután már együtt megtekintették. Stőgert bécsi tartózkodása alatt is segé­lyezte. K i&abb-n agy óbb összegeket adott neki, de ezeket nem tartotta nyilván, mert akkori­ban a börzén sokat nyert és ezek az össze­gek nem voltak jelentősek. Két Ízben volt a Kolsdhitzky-uccai lakásban, egyszer, amikor a lakást kivették, másodízben pedig 1924 január 16-án. 1923 december 5-én, amikor Schramm Krisztina szerint Kovács alezre­des volt a lakásban, ő nem járt Bécsben, de a felesége ebben az időiben látogatta meg Stőgert. A Kolsehitzky-uccai lakásban csak Schramm Krisztina házvezetőnőt látta, más személyek tudomása szerint nem for­dultak meg ott. Kastner nevét Stőger Pozsonyban egyszer említette, hogy ügyesen manipulált a bécsi j tőzsdén. Stőger Bécsben igen szerényen élt. Elnök: Mit. mondott Stőger Önnek, hogy mivel foglalkozik Bécsben? BBTivRaeroaeBaeM Speciálisan oldó szappan! Olajos va£g eg.jéb nehezen oldható piszokra a Pocsátho Subitol szappan!! Amellett teljesen ártalmatlant Kraitz: Műegyetemre jár és a gyárakat látogatja. Elnök: Bmlitette-e Stőger, hogy beiratko­zott a műegyetemre? Kraitz: Nem érdeklődtem eziránt, mert hitelt adtam szavának. Álláskeresés bel- és külföldön Stőger külföldi utazásaira vonatkozólag Kraitz elmondja, hogy mindannyiszor álláskeresés céljából uta­zott külföldre. így Varsóban StahJbronnal találkozott, hogy Dél afrikéba menjenek, Budapestre pedig azért utazott, mert a tőzegipar-vállalatnál akart elhelyezkedni. Külföldi utazásaira a pénzt mindig tőle kapta. Kraitz Stőgert el akarta helyezni Pozsonyban is, a köz­munkaügyi referátuson. Ezután az ügyész intéz kérdéseket a tanú­hoz. Ügyész: Nem találja-e ön furcsának, hogy azért vett ki Stőger részére Bölcsben lakást, mert az ön felesége azt akarta, hogy külföl­di Utazásai alkalmával Bécsben legyen hol megszállnia, holott kiderült, hogy nyolc hó­nap alatt, amíg Stőger a Kotlsohitzky-nocai lakást bérelte, Kraitzné mindössze kétszer utazott Bécsbe. Kraitz: A lakás igen eleső volt és azért vettük ki. A tana útlevele Ügyés*: Hol van az uitíteveie, amellyel e bécsi becsületsértést tárgyalásra utazott, ahol önt szem­besít ették Kováccsal és Sohramm Krisztímával? Kraitz: Ellopták az íróasztalomról. Ügyész: VoH-e magsa Dimaszerdahelyen ez év máröiusáíbem a régi útlevele ügyében? Kraitz: Neon. A® elnök megiismétfli az ügyész kérdését, mire Kraitz a következőket jelenti íká: — A dnmiaszerdahelyi járási főnökségen be akar­tam tekinteni régi útlevelembe s meg akartam néz­ni, hogy miikor jártam Bécsben, mert a felsőbirósá­"1 Főldesi Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét p tjj Berlinben az Eiizabeth-Arden-Salon rövid látó- JL j| gatá a után beavatták az Elisabeth-Arden-Sa- |f = Ion tudományos kezelésébe és autorizálták a p ^ helyes borkezelésben való tanácsok adására. £ sj Főldesi Gréte úmö szívesen ad hölgyeknek W M díjmentesen tanácsot a szépség- és testápolásra p ^ vonatkozólag-. ff. Egyedüli autorizált egyedárusitós Bratislavában | PARFÜMÉRIA } D. ENGEL i 1 BHATISLAVA. I 1 R^sferstes weea ö. "fí ’^z Ebsabcth-Aidcn szépség-ápolásáról szóló j M könyvecskét mindenkinek szívesen bocsájtjuk | rendelkezésére. (§ gi tárgyaláson korrekt vallomást akartaim tenni. Az ügyész bemutatja Stőger Károly útlevelét. Stőger vallom''.'-0 szerint 1921-ig nem járt Buda­pesten, ezzel 6zem'ben az útlevél tanúsága szerint kétszer volt Budapesten és pedig szeptemberben és októberben, továbbá 1022 januárjában ás. — Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélre kedésnél, renyhe emésztésnél, anyag­cserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőr-visz­ketésnél a természetes Ferenc Jóesel kese- rüviz rendbehozza a gyomor és a belek mű­ködését s megszabadítja a bestet a felgyü­lemlett rothadó anyagoktól. Ai orvostudo­mány több úttörője megállapította, hogy a Ferene József viz abszolút megbízható has­hajtó. A Ferenc József keserű víz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszerüzletek- ben kapható. Kraitz Józsefet vallomására nem esketik meg, mert ez ügyész ellenzi, a védő pedig nem loivártja a megesketést. Az ügyész ezután átnyújtja a remMrigazgatoság eloökség'énefc átiratát, amely szerint Kraitz a dű­ne szerdahelyi járási főnökségem azt momdjcrtta, hogy munkaadójával, Rakovszky Antallal van egy pere és ezért akar betekinteni régi útlevelébe. Kral te kijelenM, hogy ez igaz, de ez a kis ra- vaszkodáis csak azt a szolgálta, hogy a fedső- birősági tárgyalás előtt az útlevél adatait pontosan megtudhassa. A pert munkaadója ellem nem is im- dítoWa meg. Milyen iratokat ismertetnek A* elnök azután szünetet rendel ©1, majd szünet után az ügyész éa Ottlyk védő megteszi indítványait a különböző iratok felolvasására vonatkozólag. A bíróság úgy dönt, hogy fel­olvasásra kerülnek Kovács útlevelének adatai, a bécsi rendőrigazgatóság közlése arról, hogy ma már nem lehet megállapítani azit, hogy vájjon valaki 1923-ban be volt-e jelentve egy bécsi szállóban, mert a szállóbeli bejelenté­seket őt év múltán megsemmisítik, Belán- skynak Kovácssal történt levélváltását, Tuka útlevelének, Kraitz és Kraitzné útlevelének adatai, az ausztriai Sebneeberg-szálló közlé­sét arról, hogy Farkas Janó elkérte a szálló vendégkönyvét 1923-ból, de azt nem szolgál­tatta vissza, Jehlicskának két levelét Snacky- hoz és Hanzalükhoz, Schramm Krisztina és Hoferik József vallomásait, továbbá a Tuka-perben hozott mindhárom Ítélet, Stőger Károlynak a védő által benyújtott ka­tonai könyvét, amely szerint Stőger bécsi tar­tózkodása alatt, mint tartalékos katona je­lentkezett a bécsi csehszlovák főkonzulátuson és lakása címéül a Kolschitzky-ucca 30. szá­mot jelentette be. Stőger levelének másola­tát, amelyben a keresztényszociaiista párttól a titkári állás alól való felmentését kérte és végül a bécsi rendőrségnek egy kérdőívét Lonszky Aladárra vonatkozólag. Az ügyész és a régő által tett többi indít­ványt a bíróság elvetette, amely ellen úgy az ügyész, mint a védő semmiségi panaszt jelentettek be. Ezután megkezdődött a bíróság által elren­delt iratok felolvasása, amely délután félket­tőig tartott, amikor az elnök a tárgyalást berek esztette és an­nak folytatását hétfőre halasztotta. A hétfői tárgyaláson a katonai szakértők ter­jesztik elő szakvéleményüket ítélet valószí­nűleg mát a hétfő esti órákra várható. A proiiibkiós tisztviselők é$ a szeszcsempészek harca Nesvyork, szeptember 20. A prohibiciós hi­vatal hat tisztviselőjét, akik a szomszédos Elizabeth városban egy szeszfőzőt akartaik át­kutatni, tizenkét bandita megtámadott, le­fegyverzett és fogvatartott. Az egyik tisztvi­selő a szeszfőző bejáratában állt őrségei s amikor meghallotta a tumultust, behatolt az épületbe, tüzelni kezdett a támadókra, akik viszonozták a tüzet, nyolc lövést adtak le a szerencsét1 cn emberre, akit valamennyi ha­lálosan talált. A banditák automobilon me­nekültek, llffifllll!

Next

/
Oldalképek
Tartalom