Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-19 / 214. (2435.) szám
12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre; éventf 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta is Ki. ft képes melléklettel havonként 2.50 Ki-va! több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Jrőszer&esxiö: politikai nCLpilopjo. F&ciöi s&erfcessttő; DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Scerfceeafeöeégi Prága 0« Panská afice 12, B, emelet, ■— Telefoni 30311, — Kiadóhivatal; Prága I. Panská alles 12. B. emelet Telefon: 94184. SŰKQÖflYCIHi HÍRLAP. PRflHA SZELLŐ: Jogainkat nem megttunyászkodással, megadással, de gerincesen, elveinkhez való törhetetlen ragaszkodással tudlak csali kikényszeríteni Szövetkezeit pártjaink közös parlamenti klubjának prágai értekezletén Szüllő Géza kifejtette belpolitikánk aktuális célkitűzéseit s állást foglalt a losonci eínöhíáiogaiás kérdésében Prága-, szeptember IS. Az or?zágos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partei képviselőinek közös klubja tegnap Prágában ülést tartott, amelyen a klub tagjai majdnem teljes számban resztvettek. Szüllő Géza dr., a közös klub elnöke hosszabb, a mai politikai helyzet minden fontosabb kérdését felölelő expozét mondott, amelyet a közös klub tagjai egyhangúlag és helyesléssel vettek tudomásul. A közös klub ezután a gazdasági és politikai helyzettel és az őszi ülésszak parlamenti munkaprogramjával foglalkozott. Az állami költségvetés tárgyalásához vitarendező bizottságot alakított a klub, melybe Törköly József dr. és Jabloniczky János dr. képviselőt választotta be. Szüllő Géza dT. fontos beszédéi alább teljes terjedelmében közöljük: SzüSIi Géza beszéde Tisztelt Klubértekezlet! Melegen üdvözlöm az uj ülésszak első napján, közös klubunk első ülésén megjelent törvényhozóinkat. Hosszú és nehéz utat jártunk meg, amig visszatértünk a közös klub régi útjára, arra: hogy együtt haladjunk a parlamentben elveink sértetlensége mellett s együttesen harcoljunk ne egymás ellen, de a közös ellenfél: a kormány ellen. Eredményes politikát csak úgy tudunk kifejteni, ha nem egymást gyengítjük, de egymást erősítjük. Súlyos és nehéz viszonyok között vagyunk mi, Szí oven szkó képviselői, akik a megkérdezésünk nélkül csatoltattunk egy respublikához, amely respublikának alapjait, az alkotmány-törvényeket, nélkülünk, sőt ellenünk hozták meg. Nehéz ez a küzdelem, mert a törvényes útról letérnünk nem szabad, az alkotmánytörvény Scillája és az adminisztrációnak Charibdise között óvatosan kell eveznünk, hogy ne mondjunk soha többet, mint amennyit szabad, de ne mondjunk kevesebbet sem, mint amennyit lehet. Az állam emberi alkotás. Arra való, hogy a benne tömörült lakosoknak egyformán védje meg közjogát. Éppen ezért mi tudjuk, hogy nekünk éppúgy jogunk, de kötelességünk azért járnak ki, mert ezt nekünk kegyként megadják a hatalmon lévők, de megilletnek, mert éppen olyan integráns tényezők vagyunk, mint minden más fajú állampolgára az államnak. A respublika res publica, nem pediglen rés prlvata! Ebből a szempontból szólunk mi tehát bele az állam életébe. Mi nemzetiségi képviselők vagyunk ugyan, de országos képviselők is egyúttal, s nekünk éppúgy jogunk, de kötelességünk is, hogy az állam minden működését kontrolláljuk. mint a Icgtizenháromprobásabb cseh képviselőknek. Csak az autonóm Szlovenszkó lehet életképes A helyzet ma a köztársaságban egyszerűen leredukálva az, hogy a búzának az ára száz korona, mig a csizmának az ára kétszáz ko» róna, A helyzet ma az, hogy bezárnak az üzletek, megszűnnek a gyárak, passzívvá válik a kereskedelmi mérleg, csökken a teherviselők épesség, emelkedik a kivándorlás, s ebben a helyzetben repülőgépeket rendelnek milliónyi árban a hadsereg részére, hadgyakorlatokat tartanak francia mintára, diadalkapukat emelnek bizánci módra és a türel- metlenkedőket Ígéretek maszlagával és fenyegetések korbácsával akarják rendben tartani. Gyökereiben kell tehát megfogni a bajt és segíteni kell, hogy anyagilag össze ne roppanjunk. ámde a prosperitásnak első kelléke az, hogy mindenki szabadon cselekedhessek úgy, ahogy az a lelkivilágából ered. Ezért követeljük, követeltük és követelni is fogjuk, — mindaddig, amig meg nem valósul, — Szlovenszkó autonómiáját; mert Szlovenszkó csak akkor tud erős tényezője lenni a csehszlovák respublikának, ha ő a maga lelki beidegződésével, saját népeinek leikével, önmagának kormányzásával önmagát megtalálja! Addig, amig csak gyarmatnak kezelik, amig piacnak nézik, addig sohasem lesz meg Szlovenszkón az a lelki kiegyensúlyozottság, amely nélkül pedig a közös állam erőteljes lenni nem tud. Az autonómista blokkért Jelentem, hogy éppen az autonómia megvalósítása végett Szent-Ivány barátommal együtt megtettük a lépést arra, hogy7 a néppárttal, — amely zászlajára irta fel Szlovenszkó autonómiáját, s amely kijelentette, hogy ezzel a zászlóval áll, vagy bukik, — hogy ezzel a párttal kerestük a megegyezésnek a lehetőségét és a parlamenti vakáció előtt Tiso volt miniszter úrral az őslakosblokk megteremtése végett Koritnyica fürdőn tárgyalni akartunk. A találkozásra közbejött parlamenti akadályok miatt Tiso miniszter ur nem tudott eljönni, de kijelentjük, hogy Közjogilag szükséges ez. mert kell az életerő a köztársaságnak, hiszen beieg az egész világ. ' A kormányzat súlyos problémái A munkanélküliség a világban nő. A prosperitás csökken, a vörös veszedelem és a sárga veszedelem egyre erősödik. Ebben a kaotikumban el kell készülnünk mindenre, hogy7 fenn tudjuk tartani szuverenitásunkat s ne legyünk alávetve se diktatúrának, amely a szabadság minden jogát megtagadva visz bduüünket a megsemmisülés felé, se pedig anarchiába ne kerüljünk. A csehszlovák respublika kormányzata válaszúton van. Addig hirdette a demokráciát, addig hirdette majdnem a kommunizmusig fejlődött szociálpolitikát: a népjóléti intézmények. az aggkori biztosítások, munkanélküliség honorálását, amig úgy7 járt vele, mint az angol Labour Party: hogy7 nem tud a saját intézkedései miatt kiutat találni, mert képtelen helyzetbe sodorta az állam hajóját maga a kormányzat, Militarizmus helyett megbéküiést! A hágai és párisi egyezmények törvénybeiktatása alkalmával a parlamentben rámutattam arra, hogy Benes miniszter ur politikája abban csúcsosodik ki, hogy gazdasági egységet hozzon létre Európa közepén. Ez a terv7 önmagában helyes lenne, csakhogy Benes miniszter ur nem azt keresi, hogy az egyezségre lépő felek a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása mellett szerződjenek, de a szerződés örve alatt át akarná vinni a szláv vezetöszerepet Európában és át akarná vinni Prágába azt a politikát, amely azelőtt Pétervárott volt. Ennek a politikának grandiózus méretei azonban nem felelnek meg a respublika méreteinek és áll a hires ezópusi mondás: inops potentem dum vult imitare perit! A respublika az együk oldalon a németekkel van körülvéve s a respublikában a legnagyobb anyagi erejű nemzetiség a német. A respublika másik határát képezi a magyar állam és Szlovenszkónak anyagilag legerősebb kisebbsége a magyar. Ezeknek a nemzetiségeknek az államaival addig, amig bent a rokon kisebbségek jogai nem respektált a tnak, igaz baráti szerződést nem tud kötni a kormány s nem lehet igazi prosperitás addig, amig az ellenségeskedés szelleme ki nem alszik. A nagyhatalmi posáetót és szomszédai gyen» gitóeét keresi a kormányzat, s ezért túltengő nálaak a mftitarizmos. Azonban a militaris- musnak az órái már meg vannak számlálva. A népszövetségben a lefegyverzés gondolata már valóban gyökeret ver. A világnak politikai vezetősége már rájött arra, hogy 'ehetetlen lefegyverzőit és felfegyverzett felek között az egyenlőség és az animus contrahendi, s lehetetlen a gazdasági megkötöttség jés a gazdasági protekcionizmus mellett harmonikus egységeket teremteni. Az államnak tehát saját érdekében szüksége volna arra, hogy belül az államnak a stabilitását a népek lelkének megnyugodott fundamentumára alapítsa, ne pedig hadgyakorlatokat tartson, amelyeknek nincsen más eredménye, mint az, hogy egy Idegen generális vállveregetve kijelentse, hogy „úgy látszik, lehet a hadsereget olyas módon is fenntartani, mint azt a eseh- szlcrvák respublika teezL“ A belpolitikánk céljai De nem akarok ezekkel a kérdésekkel tovább foglalkozni, csak rá akarok mutatni a magunk egyesült belpolitikájának a céljaira, Nekünk keresztényszocialista pártnak, ■—* amelyben résztvesznek a magyarok, néme? tek és szlovákok, — a magyar nemzeti párt- nak, — amelyben tisztán magyar nemzetiségű, — és a Zipser Deutsche Parteinek. -h amelyben német anyanyelvű honpolgárok tömörülnek, — nekünk együttesen meg kell mindent tennünk, hogy lefaragjuk az állam fölösleges kiadásait és fokozzuk azt a termelési lehetőséget, amely termelési lehetőség mellett a ránkbizott őslakosok ittmaradását és prosperitását a legsikeresebben elő tudjuk mozditani. Nagyon nehéz ebben a tekintetben a helyzetünk. Az államnak egész pénzügyi politikája mintha csak abban merülne ki, hogy bennünket először szegénnyé tegyen, azután pedig törje meg nemzeti öntudatunkat. Hiszen, ha nézzük a Nemzeti Bank politikáját, a pénzintézeti központot s nézzük a gazdasági törvényeket, akkor látjuk, hogy itt minden odakonkludál, hogy a szloven- szkói gazdasági és pénzintézeti forrásokat függővé tegyék Prága akaratától. Prága akarata pedig sohasem lesz az, amely azt akarja, hogy7 gazdaságilag független és erős őslakossága legyen Szlovenszkónak, de Prága azt akarja mindig, hogy Csehszlovákiának erős cseh hegemóniával bíró pénzügyi politikája legyen. Ugyancsak fontos feladatunk kultúránk megvédése, iskoláink és különösem felekezeti iskoláink fenntartása. Csodálatos, hogy a kormány nem veszi észre, hogy mekkora erő rejlik a feleüezi iskolákban, milyen konzerváló erőt jelent a felekezeti iskola a vörös rémmel szemben. Nekünk a legerősebben össze kell fognunk, hogy7 felekezeti iskoláinkat megmentsük és ne engedjük azt, hogy Európa közepén amal- gamizáló törekvések legyenek úrrá demokratikus jelszavak hirdetése mellett. De állást kell foglalnunk az állam demokratikus jellegének fenntartása mellett is, mert haladunk a diktatúra felé. újból szorgalmazni fogjuk s meg akarjuk az egységes autonomista blokkott teremteni I a néppárttal együtt; ha pedig ez nem jön- j ne létre, akkor magunk fogjuk az autonó-1 miának a tervezetét a parlamentben benyújtani. Benyújtjuk pedig nem úgy7, hogy az csak elvi deklaráció gyanánt holt betű legyen, de úgy, hogy az az életbe átmenve egy életerős csehszlovák respublika alapját képező alkotmány- törvénnyé váljék. „Gilier János losonci szavaival azonosítjuk masunkat“ A respublika demokratikus állam, amelyben az államfő a köztársasági elnök. A köz- társasági elnök azonban nem szuverén. A köztársasági eluoköt körülbástyázzák azok az • '.jogok, amelyek minden államfőt megilletnek, de az alkotmány tör vény a köztársasági elnökkel szemben azt a korlátot állítja íe;, hogy
