Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-03 / 200. (2421.) szám
8 — A bukaresti rendőrigazgató családi tragédiája. Bukarestből jelentik: Parist* a bukaresti rendőr - igazgató felesége tegnap revolverből rálőtt férjére s megsebesítette. Azután magé ellen fordította a fegyvert 6 halántékába lőtt, úgyhogy súlyos sérülést szenvedett. Az asszony, aM a bukaresti nem- seti színház tagja, féltékenységből követte ed tettét. — Aa öreg nyugdíjasok egyenjogúsításáról, a lelkészek uj nyugdijáról 6 az érdek ideiglenes védelméről szóló kormányrendelet, valamint a kórházak nyilvánossági jogának megadásáról szóló törvény hiteles magyar fordítása a törvények és rendeletiek gyűjteményének magyar nyelvű kiadásában a 40—41. füzetben most jelent meg. Megrendelhető a kassai államnyomdánál. — Két leányka halálos balesete. Párkányi tudósítónk írja: Vadász Rozália, egy banai cd- gánvzenész 8 éves leánykája tegnap az esti sötétségben beleesett aa udvaron levő fedetlen árokba, melyben méter magasan állott a szennyvíz. Mire a gyermeket kiemelték, már halott volt. A •szülők ellen eljárást indítottak vigyázatlanság címén. — Urbanics Herrnin kétéves sápi leányka, nagyapjának, Mihal ics- ka Mihály kisgazdának udvarán tegnap felkapaszkodott egy szekérre, melynek lazán megerősített oldala kiszakadt és rázuhant. Segítségére siető nagy-atyja már csak unokájának véres, összeroncsolt holttestét emelte ki a súlyos vendégoldal alól. — A legfelső bíróság súlyosbította a férjgyilkos csáradi asszony büntetését. Nyitrai tudósitónk jelenti: Annak idején megemlékeztünk arról a bestiális férjgyilkosságról. mely a nyitramegyei Ceá- rad községben történt. Ragala Katalin falubeli vagyonos asszony agyonverte Amerikából visszatért férjét, Ragala Jánost. A férj még amerikai tartózkodása idején garmadával küldte a pénzt itthon hagyott feleségének és mintegy egy évvel ezelőtt váratlanul visszaérkezett C6áradra. Rövidesen tudatára ébredt annak, hogy felesége a falu tórájával, Holecska Jánossal szerelmi viszonyt folytat. Az a mintegy negyedmillió korona is, melyet Amerikából küldött feleségének, nagy részben elfogyott, s igy Ragala és felesége között na- ge nagy veszekedést provokált. Röviddel később megbocsátott feleségének, noha a bűnös viszony folyt tovább úgyszólván a férj szemeláttára. Egy szép napon feleségének szelíd szemrehányást tett emiatt Estefelé hazament, ekkoT azonban felesége nagy veszeekdéet provokált. Röviddel később lefeküdt az istállóban, álmában azonban meglepte a felesége és néhány jól irányzott fejszecsapássa! agyonverte. A nyitrai esküdt bíróság az asszonyt az enyhítő körülmények szemelőtt tartásával hét- évi {egyházra ítélte, mi'g vádlott társait, — akik felbujt ássál voltak vádolva. — Holecska- bírót és fiát felmentette. Az ügyész semmiségi panasza folytán az ügy a legfelső bírósághoz került, mely a napokban foglalkozott a bünperrel és Ragalán-é büntetését 12 évi {egyházra emelte fel. Az asszony csábítója-, akit a felibujtás vádját illetőleg rehabilitált a bíróság, mintegy három hónappal ezelőtt meghalt. — Gyújtogattak Jakabfalván. Besztercebányai tudósítónk írja-: A közeli Jakabfalva községben hétfőn a hajnali órákban tüzet fogott Zsábika János gazdálkodó háza és a tető, a gazdasági épületek, a méhes s a takarmány odaégett. A tüzet gyújtogatás okozta. A csendőrség erélyesen nyomoz a tettesek után. A tüzet egy autó eoffőrje vette észre, aki megállította autóját és felpörgette az alvó házbelieket, akik különben odaveszték volna az égő házban. Gyárkémények Schulz-féle épitésir.-t. Braí islava, Laurinská 6 — Nagy tűz pusztított egy nyitramegyei faluban. Nyitrai tudósítónk jelenti: A Nyitra melletti Salgó községben tegnap este ez ideig ki nem derített okból kigyulladt Cserny Márton gazdasága. A nagy szélben a lángok pillanatok alatt lepték el a közelben álló gazdasági épületeket, összesen nyolc szomszédos gazdaság szenvedett jelentékeny tűzkárt, melynek csak egy jelentéktelen része fog megtérülni biztosítás révén. Amikor az oltási munkálatokkal .elkészültek, ismét a falu másik vegén fogott tüzet egy gazdasági épület, mely percek alatt elhamvadt. A tűz néhány lakóházat és több kazlat hamvasztott el. A kár az eddigi becslés szerint meghaladja a félmillió koronát. — Tiltott műtét miatt letartóztatták egy eperjesi nyomdász feleségét. Eperjesi tudósítónk távinatoz- za: Pénteken egy válságos állapotban lévő, Stuim- rner Mária nevű leányt hoztak be az eperjesi kórházba. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy tiltott műtétet végeztek a szerencsétlen nőn. A rendőrség szigorú nyomozást indított és tegnap reggel letartóztatta egy eperjesi nyomdász feleségét, Bu- záesy Helént, aki beismerő vallomást tett. Az asz- Rzonyl letart áztatták. A nyomozás még folyók: s állítólag további fejleményeik várhatók. — Csalási széria egy nemit ötezerkoronással. Komáromi tudósítónk jelenti: Oláh Géza asztalos, aki már nem ismeretlen egyéniség a komáromi kerületi bíróság előtt, most ismét csalási sorozatok miatt állott vádlottként. Oláh a dune- jnenfi Karva községtől egészen a Garam melletti Sáró községbe vitette magát autón és reggelit, likőrt. ebédet csalt ki több községben azzal a mesével, hogy öit,ezer koronása van, váltsák fel, amit persze senki sem tudott a kisebb üzletekben. Így maradt Angyal Pál soffőrnek is adósa százhúsz koronával. Szűcs Andrásnál, akinek fiát a komáromi esküdtszék hatévi fegyházr;. ítélte, ötezer koronáig akarta megcsalni azzal az ígérettel, hogy a fiát kiszabadítja. A vádlott tagadott a bíróság slőtt, de a tanuk ellene vallottak és a bíróság kéthavi börtönre Ítélte a vWraeeeö bünöoőt. U^<IAlA\VGkAR.HIRLAI> Háromszázezer elh gyermek Moszkvában A marxizmus hatása a népkulturára — Az erkölcsi élet leromlása és az anallabetizmus növekedése Szovjet- Oroszországban A marcizmus mint társadalomi elmélet —• amorá- iis, azaz közömbös a morál kérdéseivel szemben. A társadalmat tisztán mechanikus módon fogja fel mint egy élettelen gépezetet, amelyet a termelés és az árucsere-folyamat érdekeivel kapcsolatos osztályönzés füt. A marxizmusnak, mint társadalmi elméletnek, ez az amorális álláspontja — amellyel „tudományos" jellegét szeretnék hívei és apostolai kidomborítani más, szerintük „szubjektív alapokon nyugvó" társadalmi, elméletekkel szemben — * a valóságban az erkölcsi fertőnek válik kiindulási pontjává, mihelyt a marxizmus a gyakorlatban valahol uralomra jut. Sem a politikát, sem a gazdasági élet. megszervezésének problémáit nem olyképpen lehet elhatárolni az erkölcsi problémákról, hogy önmagukban alkossanak mintegy „zárt egészet": mert sem a politikai tevékenység, sem a gazdasági élet nem szolgálhat külön öncéluságot, mivel mindkettőnek csak a társadalmi életközösségben — tehát az államot, a nemzetet alkotó emberek: egyének és családok egymáshoz valló viszonyának a kiépítésében é8 fejlesztésében — van meg az igazi, komoly jelentősége. Itt, ezen a ponton kapcsolódik miniden politikai vagy gazdasági tevékenység — a morál kérdéseihez. Egy amorális — erkölcsileg közömbös — politikai vagy gazdasági álláspont pedig, mint aminőnek a marxizmus vallja magát — a valóságban egyet jelent az immo-ráilis állásponttal, különösen akkor, amidőn ennek háttere egy nagyon alacsonyrendü filozófiai materializmus, amelv mint gyakorlati életelv, a legcinikusabb hedonizmusba torkollik. A marxizmus gyakorlati keresztülvitelével való kísérletezésnek S'zovjetoroszországban minden rétté netességé és borzalmassága mellett van, egy bizonyos történelmi értéke: bizonyítékot szolgáltat az Oroszországon kívüli világ számára a marxista szocializmus kulturel len ess égéről s általában a materialista világfelfogás barbárságáról. A MARXIZ3IUS SZÉTROMBOLJA A CSALADOT A marxista-szocialista agitáció a polgári társa; dalmi renden belül erősen kihasználta párt'hivek szerzése céljából — különösen a nők között — a kapitalista termelési módnak azt e sajnálatos jelenségét, hogy a gyári munkába a gépek mellé befogta a nőt is, mint olcsóbb munkaerőt, s ezáltal a régi patriarkális családi életformát az ipari munkásosztály soraiban sok helyen felforgatta. „A kapitalizmus szétrombolja a családot!" Ez lett a marxista-szocialista pártok jelszava, amelynek a lelkekben öntudatlanul is mintegy az lett az érzelmi visszhangja, hogy a családi életet egész ideális tartalmával viszont a marxizmus uralomra jutása fogja helyre állítani — „a nő felszabadításával!". Az emberek tömege nem igen gondolkodik különböző tanok eszmei, benső tartalmáról, hogy azok hová visznek, mit jelenthetnek a gyakorlatban. Ha tetszetős jelszó csapja meg a fülüket, elég, hogy követőkké, hívőkké, szavazókká legyenek. „A nők íelezabaditá9á"-nafc jelszavával is mindenfelé sok női hívet szereztek maguknak a marxista- szocialista pártok, miig most a szovjetoroeaországi tapasztalatok meg nem mutatják, hogy „a nők felszabaditásá", azaz: a férfiakkal való teljes egyenjogúsítása csupán azt jelenti, hogy a marxizmus mindkét nemet egyaránt — állatnak tekinti s egymáshoz valló viszonyukat tisztán mechanikus módon, minden erkölcsi tartalom és szempont nélkül kívánja szabályozná. Szovjet-Oroszorezágban a marxizmus uralomra- jutásával a házasság és a családalapítás hivatalosan az államélebben elvesztette minden morális, mélyebb lelki hátterét: mert a házasságkötést és a válást jogilag tisztán az érzéki vonzalmaik építették föl. A házasságkötés puszta bejelentés a legközelebbi anyakönyvi hivataliban; a válást pedig az egyik fél akaratára — bejelentésére — íb ikn- mondják, a másik fél megkérdezése nélkül. A marxizmus diadala tehát Saovjet-Oroszországban eljuttatta a házasságot a barbárságnak arra a fokára, amelyről Nietsche Zarathusztrájábae a legmélyebb megvetés hangján úgy szól, mint: „két állat találkozásáról!" ... Van-e csodálkozni való azon, hogy a marxista forradalom győzelmének tizenharmadik esztendejében csak egyedül Moszkvában és közvetlen környékén több mint 300.000 elhagyott és züllött gyermek tengeti életét a legnagyobb szellemi nyomorban és erkölcsi fertőben, a marxista „világmegváltás" és „nőtfelszabaditás" dicsőségére. Ahol a telkekből a marxizmus cinikus hedonista világfelfogása kiöli az erkölcsi köteles- ségérzést — széthull a házasság és a családi élet igazi alapja. Az orosz példa ezt gyakorlatban mutatja. Ez már többé nem elméleti vita a marxizmus morális értékéről a házasság és a családi haltehberöeíi térfelének; Budapest KoSice Pfe$fany FIST TISZTIT NOS Központi üzem cime: Haltenberger frestögyár, Koálce 2 élet szempontjából, hanem tények sorozatának egyszerű tudomásulvétele. A PARASZTOK ELLENÁLLÁSA A MARXISTA NÉPRONTÁSSAL SZEMBEN A paraszt minden primitívsége mellett is legtöbbször sokkal egészségesebb lelkileg és szellemileg, mint a nagyvárosok ipari proletáriátusa, amelyet a meg nem emésztett politikai, filozófiai s más egyéb tudományos színezetű jelszavak a marxista szocialista-kommunista agitáció következtében szinte teljesen kiforgattak józan mivoltából. A marxizmus uralom raj utasával az uj „világmegváltás" apostolai Szovje t-Oroszországban mindent elkövetnek, hogyha másképp nem, a kevés számú népiskolán keresztül próbálják a falu népének „maradi életideálját" marxista értelemben „megreformálni". Ámde az orosz parasztok tömege egyáltalán nem hajlik a marxista álláspont felé és sehogy se akar behódolni a marxista mechanikus politikai és társadalmi életfelfogásnak, amely a gyermeket is egyszerűen állami tulajdonnak tekinti és minden tekintetben kiszakítani igyekszik a szülői hatáskörből. Az orosz parasztság — általában a falusi lakosság — mindent elkövet, hogy gyermekeit megmentse a szovjet marxista szellemű iskoláinak romboló, el ál latias i tó hatásától. Ez az oka annak, hogy oly gyakori a falvakban a parasztok összeütközése a — „vörös" tanítókkal és tanítónőkkel, akik a parasztok gyermekeit ateistákká és a szekszuális kérdésben „felvilágosulttá" nevelik. Nem egy marxista szellemű tanító és tanítónő fizette meg életével ezt a „népnevelő munkát"... A falu népe azonban rendszerint úgy védekezik a marxista „népnevelő munká"-vti’ szemben, hogy — a gyermekeit visszatartja az iskolábajárástól. Egy nagyarányú iskolavizsgálat, amely 1928-ban kiterjedt Szovjet-Ororszorezág egész területére, megállapította, hogy a parasztságnak háromnegyed része súlyos testi fenyítéket alkalmaz gyermekeivel szemben, hogy kiverjék belőlük mindazt, amit -r az iskolában „uj elv" gyanánt tanultak és onnan hazavittek. „Ti nem a gyerekek nevelésével foglalkoztok iskoláitokban, — mondták a parasztok a vizsgálóbizottságoknak, — hanem ostobaságokkal tömitek tele a gyerekek fejeit. A gyerekek nem akarnak többé nekünk engedelmeskedni: de mi újra engedelmesekké tesszük őket. Ti üldözitek és kidobáljátok mindenünnen a szentképeket, nem tanítjátok az isteni parancsolaokat, a gyerekeket egyszerűen gazemberségre és csirkefogóságra nevelitek. Mi tehetünk hát egyebet, mi apák, minthogy magunk vesszük gyermekeink nevelését kezünkbe." („A néptanító" 1938. évi 11. számában Mac- kevics szovjetbiztos beszámolója.) Az iskola-ügyet felülvizsgáló szovjetbiztosok egybehangzóan kénytelenek voltak megállapítani, hogy a marxista szellemű „népnevelési munka" a falvakban ,sziszifuszi munka", mivel a család mindent „leront", amint az iskola a gyermekek lelkében „felépít"... A* iskola bojkottja a parasztság körében oly erős, hogy legnagyobb szigor alkalmazása mellett sem járnak többet egy iskolaévben a parasztgyerekek száz napnál iskolába. És a második évben a legtöbb paraszt, teljesen kiveszi gyermekét az iskolából, azzal a megokolás- sal, hogy ott: a „kommunisták csak megrontják a gyereket". Hogy a szülőknek és az iskolának ez az ellentéte a népoktatás csődjét jelenti, az bizonyos: de az emberiség történetében azt is csak a marxizmus „világmegváltása" tudta edd-ig produkálni. AZ ANALFABÉTÁK SZÁMA EGYRE EMELKEDIK A szovjet fennállásának tízéves évfordulója alkalmából készült hivatalos jelentés a marxista kormányzás eredményeiről-, az oktatásügy állapotáról kénytelen volt megállapítani, hogy a „Szocialista Tanácsköztársaságok Szövetségéinek területén az iskolaköteles gyermekek 64 százaléka analfabétaként nő fel, hogy az iskolába járó gyermekeknek a száma — különösen a falusi szülők ellenállása következtében — állandóan csökken s ilyimódon „az analfabetizmus hulláma mindegyre erősebben tör előre." (Die Sowjetmarht 1928. 20. old.) Csak egyedül a moszkvai kormányzóságban 160.000-re ment azoknak az iskolaköteles gyermekeknek a száma, akik nem tudtak se iirni, se olvasni 1928-ban. Az orosz „Tanítók Lapja" 1928. évi 38-ik számában igy jellemzi a marxista '„világmegváltó" politika IcuSturátÍB hatását tíz esztendő múltán: „Nálunk a gyermekeknek több mint egynegyed része egyáltalán nem jár elemi iskoláiba. Ha ez továbbra is igy marad, 1933-ban több less az analfabéta a birodalomban, mint volt 1915-ben." 1933-ban jár te ugyanis a mgyhamgon meghirdetett ötesztendős „kulturális hadjárat", amely idő al att a m arxizmus társad alm i csodadokiorai általános oktatásügyi tervüket teljes mért.ékben végre kívánják hajtani Az eddigi eredmény: a nép erkölcsi életének nagyarányú leromlása és az analfabétizmus megnövekedése. Más szóval: gyoretempórju haladás a barbárság állapota itelé. 1930 szentefmher 3. szerda. | Méfjreisaielltetö a Fpá* | | gai Magyar Hírlap 1 kiadóhivatalánál Is. 1 — Lilian Gisht megharapta egy veszett kutya. South Norfolkból jelentik: A Cunecticut államiban nyaraló Lilian Gisbt, a kiváló rnozi- szinéfznőt egy veszett kutya megharapta. A művésznőt kórházba szállították, ahol azonnal Pasteur-oltással látták el. Egyelőre kórházi kezelés alatt marad. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Operaegyvelegek gramofonon. 12.20 Zenekari hangverseny Weiss, Kosta! és Ko- varovicsmüveiből. 17.00 A RJ. zenekarának hangversenye, Adarn, Piern-é, Borhkievicz, Sük és Liszt müveiből. 18.20 Hírek és előadás németül. Goethe ünnepély. 19.45 M. Vitos hegedühangversenye. 20.15 Színjáték a stúdióból. 22.15 Letfus 0. dr. orgonahangversenye. — POZSONY: 11.30 Operák gramofonon. 12.20 Zenekari hangverseny Prágából. 13.30 HÍTek magyarul és németül. 16.30 Operettek gramofonon. 17.00 Prága. 18.00 Á RJ. zenekarának hangversenye Nedbal zenei meséiből. 19.35 Tánczene. Műsor bemondás szerint. 20.15 Prága. — KASSA: 11.30 Gramofon. 12.30 Zenekari hangverseny Albini. Schmaltisch, Jensan, Lehár és Felber müveiből. — KALUNDBORG: 20.15 Állaga Géza: Kössutii-induló. — MILÁNÓ: 20.40 Gatalani: Loreley: (opera). — RjÓMA: 21.05 Bizet: Carmen. — HILVERSUM: 21.10 Fali Leó: A kedélyes paraszt. — BÉCS: 11.00 Zenékari hangverseny. 13.00 Híres olasz énekesek gramofonon. 15.45 A Si'lving-zenekar hangversenye. 17.10 Mesék nagyoknak és kicsinyeknek. 18.30 A carmmtumi amfiteátrum műsorából. 20.05 Diitels- dorf: Orvos és patikus c. kétfelvonásos vigoperája. Utána zenekari hangverseny, műsor bemondás szerint. — BUDAPEST: 9.15 Eugen Stepat orosz balalajka zenekarának hangversenye. 1. Ilyenek a katonák. 2. Az élet szárnyán — keringő. 3. Meghalt egy katona. 4. Lidérc — románc. 5. Kohanoos- ka — orosz tánc. 6. Nizemko — ukrajnai népdal. 7. Kubany. 8. Mindenki beszél — népdal. 9. Hazak za Dunaj. 10. Raitaplan. 11. Emlékszem egy napra — románc. 12. a) Búzás: Maga vagy senki: b) Deutsoh—Ilniczky: Miért hazudjunk. 18. Fehér akác. 14. Kamija — víg diákdal. 12.05 A Mándits- szalónzenekar hangversenye. 1. Jóséi Streuss: Rudolf — keringő. 2. W. Walilace: Maritana — nyitány. 3. Leó Ascher: Budagyöngye — egyveleg. 4. A. Czibulka: Szivek és virágok (Herzen und Blumen). 16.00 Rádi Szabad Egyetem. 1. A kultuszminisztérium népművelési akciójának gramofonlemezed: a) Ereszkedik te a felhő. Cserebogár; b) Tavasz elmúlt. Kossuth-nóta. 2. Szász Alfréd dr. kir. főbafkteriológus: „Az egér- és patkány- veszedelemről." 3. Gramofonlemezek: a) Egy gyenge kis madár; b) felszántottam a gerjeni temetőt. Hej, rózsa, rózsa. Babot vittem a malomba. össze! érik babám. Jaj, de beteg vagyok. Feljött már az esthaijnali csillag. Édesanyám rózsafája. Bogydszlai kertek. Befútta az utat a hó. Elment az ón rózsám. Ha elmegyek az öceényi templomba, Imhol kerekedik. 17.20 Dunfce Norbert felolvasása: „Emlékezés Wagner Siegiíriedre". 18.00 A m. kir. 1, honvédgyalogezred zenekarának hangversenye az Angol Parkból. Karnagy: Fricsay Richárd. 1. Fricsay: Magyar népdal — induló. 2. Strauss: Imperial — keringő. 3. Gounod: A zamo- rai sarc — ábránd. 4. Weber: Oberon — nyitány. 5. Kéler: Kárpáti visszhangok — csárdás. 19.00 Gyorsirási tanfolyam (Szlabey Géza). 19.30 Angol nyelvoktatás (J. W. "Thompson). 20.00 Hangverseny. Közreműködnek: Heimlioh Lajos (zongora) és Wailter Margit, (ének). Zongorán kísér: Kaza- osay Tibor. 1. Beethoven: Pathetdque szonáta (Heimlich). 2. a) Mozart: Ridente la calma — ária; b) Bellin i: La Sonmambula -*■ Amina áriája (Walter). 3. a) Bartók: Este a székelyeknél; b) Dohnányi: Fis-moll rapszódia (Heimlich). 4. a) Gretschaninow: Bölcsődal; b) D’Albert: Ámor és Psyohie. 5. Liszt: Feux fotiéts (Heimlich). 6. a) Kacsóh: Lányoknak való nóta; b) Ceiky János: Bánkódás; c) Kurucz: Piros rózsa (Walter). 21.00 Cselényi József magyar nótákat énekel Toll Árpád és cigányzenekarának kíséretével. 22.10 Ceekey Tetván dr. egyet, tanár, a dorpati Magyar Tudományos Intézet igazgatójának németnyelvű előadása: „Die Verwaltiurgsireform in Uogarn". Majd: A Fejes -szál ónzenekar, az Ostende-tangó és jazz- band. Toll Árpád és oigáoyzeneka rúnák Kalmár Pál (ének) kőzremüköd hőével — haugver- MOfW m CtotwKte-kávdháriA .
