Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-03 / 175. (2396.) szám

»*wnsztn« 3, vasárnap ^^GAlA\MAgEfíTRIiaP ^tópolóh&jnokeág, - Pöstyénben Pozsony és Bécs ettogatott birkózói faláJkónnak. — Kassán a LTC neame&közi tottniiszversonye és a kerületi eezó verseny van programon.— Léván nagy spo rt- áaipM remdozinek. X A magyar vlzipoló válogatott legutolsó tur­néján 8 mérkőzésből tiI.gólt dobott és 12-öt kapott. A legnagyobb gólarányiu győzőimet a magyarok Pozsonyiban (8:0) és Stockholmban (10:0, 0:0; ér­tek eL )( Franciaország válogatott futballcsapata Bra­zíliában a Santoetól 1:6 (0:2) arányban kikapott. A franciákat a hazai biiró elnyomta. )( A berlini három ország közti termiszverseny második napján az ausztráliai Crawford a német líandimann dr.-tól 7:5, 1:6, 3:6 arányban kikapott.. — Prenn Ohtán rovaneot vett düsseldorfi veresé­géért, amennyiben a japán bajnokot 6:3, 6:1 arány­ban késztette megadásra. — A nap Legszebb küz­delmét Moon (Ausztrália) és Harada (Japán) vív­ták. Az utóbbi 6:1, 6:2 arányiban győzött. A páros­ban a Peesart dr.-KleinsdhTOtt német kettős — ftessart tossz játéka folytán — 3:6, 5:7 arányban kikapott a japán Afbe-Sato Davis Cup-pároetól. )( A Sparta Kladnó Drezdában a Bra-odenburger SC-ot 2:0 (1:0) arányban 3egyőzte. )( A Losonci AFC és a Zsolnai SK mérkőzésével kapcsolatban a LAFC titkárságától az alábbi so­rokat kaptáik, amelyet- íszótóIhsízóra közlünk: „Lo­sonc bíiree arról, hogy pártatlan bírák vezetik ott a LAFC mérkőzésért. Zsolna éppen az elSemikczö jó­ról hírhedt. Hogy a különböző újságokban elhe­lyezett zsofinoi a&kek megfelelnek-e a val óság­nak,az* * öbAF és a Hakni játékos elleni CeAF- viasgálat fogja eldönteni A losonci rendőrség jó­akaratáról a bíró a publikummal szemben, melyet Zso-lnA emleget, nem is akarunk említést tenni. SK Z&iliim nem tudja elviselni, hogy a LAFO- tóft vereséget szenvedett és öy módon akarja győzelmünknek morális értékét kisebbíteni. A nsoioai csapatnak aófcl gyepen való sportszerűtlen vterikedéee egydtaMa nem méfifcó Sráovenszkó bajnokáiMM. A I.JLFC nem zárkózik el ac cMl, hogy erejét Mmfogee pályán ac 8K Zsittnávai mégegywaer összemérje. — Losonci AFC“. Jubilál a ktteséberek őshazája Hátszáz éves Gotisqjiee, az ősi krajnai hercegség egykori fővárosa A krajnai erdőségek mélyén, Lrtfaaoh kfloeftébeo. a ktggyünyörübb hegyvidék tenné—ati —épségeinek fcfacsettól tíkQbére terűi ti Goösohee vámmá, a* áá farqjnrt hercegség egykor* asékbeáya, mmky a vidék scMv te oieea lakossága kösd* évesásariofaon át a német kufiUrnánek őrhelye —db A vwfirqgéefree km vároa, anefiy MOH a UnÜ hegyek ormán se Anemperg hercegiek pssar kasté­lya váramat, ma már jugoszláv terűiét. Éknek eke- nére QoHscbee vároeában mlnxkoütt megnyilvánul a« egykori német iktultum. A vidék termékőtten ta­laján csak nehezen, halod a meBŐgBzxlaeági aranka, de Gottechee egyszerű népe — kézművesek, iparo­sok, állattenyésztők — a hosszú századokon át bá- nvokitos egyéni kultúrát fejlesztettek ki a* olasz ba­tárba* közei eső, apró birodalomban­Most azután, augusztus első heteiben neg“y ünnep­ségbe készül a kis város. 1900 nyarán ünnepük Gottsdbe* lakói városuk fennállásának 600-ik év- tordnriójét. 1330dben telepeditek fitt meg először a frank lovagok késő utódai, akik az esketendő barát­ságos évszakénak Idején vadászattal, halászattal és kézműves mesterséggel fogűalrozva, a középkor vi­harában, a reformáció idején, majd később, a ezél- ileans megújhodás egymást követő korszakaiban hűségesen ápolták: hagyományaikat és művelték az Vfei földet szinte megközelíthetetlen távolságban a világ nagy kaltorközpoíntjaátóö.. A hosszú téli hónapok alatt emberemlékezet óba megindul a vándorlás Gothschee városából « világ minden tájéka fe&é. A város derék Inkái szórnám nem biztosított kellő megélhetést, szőkébb hazájuk és ezért Gcttedbee polgárai, nyakúikba akasztva az óriási szakajtót, amelyet gondosan teletömtek min ­denféle Jóval — gyümölccsel, édességgel mézeska­láccsal, aranydióval Szent János kenyérrel, — mint Európa eteó JaitBBt&r előbb oeerekerreskedélimi utón, később csengő ezüstpénzért bocsátották áruba e krajnai édességeket. Ma már bizonyára álig van ország KÖBépeurópáhan, afcd ne ismernék a ,Jcn- oBóbere&ot*, akSk mdwt vándorló szerencsejáték*); sok és árasok gyalogrmerrel járnak be egész orszá­gokat és akiknek tágas kosarában a selyembe öltö­zött babáktól apró társasjátékoktól, emiuet? papir- Jegyezőktől kezdve a mindenkor népszerű édessé­gekig minden teHeflhető, ami gondtalanul szórakoz­ni vágyó felnőttek vagy gyerekeik öröme lehet. Gotfscbee a kuoséberek őshazája! Nemzedókröl- rBemzedélcre ezá® fitt a jjkiunséber-virtus" és az ősi hagyomány. Gottschee lakóiból kerülnek ki a tarisznyáé, kosaras, szakajtós kuoséberek, akik a német határtól az erdélyi havasoíkiig és a lengyel mezőktől a ti-roH bércekig járják be téli időben a világot. Természetes, hogy m évek során a kuoeóber- vrlág is modemebb keretek között fejti ki műkö­dénét. SLefimee kivándorlási ügynökök egész :kiis Aemgailmi központot szerveztek T/aibochibain, aflrou- nm azután még Amerikába is elkalandoznak Gottedhee polgárai. A. jugoszláv kormány általában vök megértéssel viseltetik az érdekes város különös lakói iránt, anyagi és erkölcsi támogatásban része- sitve a jámbor loucsébereket, eleik, hír szerint, nagyszabású háziipa ri kiállítással akarják meg- flnnepeteff városuk fennállásának 600. évfordulóját. N Kózcíazd-asíácP . . T'"~TT\ r~ .............. ..... I ||I|I » I II ............. Iiiiny H nemesített búzáról Irta: SZABÓ ISTVÁN gazdasági akadémiai tanár A Prágai Magyar Hírlap folyó évi julráuB 30-án megjelenít számában: ,.A földan-üvelésügyd mániisz- tériium a búza-lobbi ennie lés érdekében** oian alatt azt adja tudtul a gazdáknak, hogy hol és miiilyen fel­tételek mellett juthatnak nemesített buaa-vetőmag­hoz. Iliinek a köde menynek az elolvasása buzdított arra, hogy azon gazdatáreaiunat, akik a nemes itett búza lényegével, termesztésének feltételiéivel és előjogaival még tisztában nincsenek, és a beszer­zési forrásokat eetn ismerik, e tekintetben felvilá­gosítsam. Ámbár a nemesített bujza-vetőmag basznál® ba még nincsen annyira elterjedve, amint az azt meg­érdemelné, de mégis áll már annyi statisztikai adat rendelkezésünkre, hogy megálflup Kihassuk. misze­rint országos átlagban katasztrállis holdamként, ue- wesáftobt búza-vetőmag után 2—3 q-vól nagyobb a termés, mint ugyanolyan földön és ugyanőyan viszo­nyok között vetett közönséges mag után. Egyes gaz­daságokban azonban, ahol a nomesifett fajta búzát nem találomra, de hozzáértéssel, kipróbálás alapján válogatják meg, — jóval többel 4—5 q-val is töb­bet terem, mint ugyanolyan művelés és trágyázás mellett a nem nemesített búza. Ez azt jelenti., hogy a 10 holdon búzát tfwmelő gazda 4 q többletet fel- tételwBve igy 40, « 100 holdas pedig 400 q többlet­hez jut, 150 koronás ár mellett 6000, iJíletőleg 60.000 korona bevételi többlettel, mely többletet csak az a magasabb ár terheli, mint amennyibe az eredeti­leg beszerzett nemes vetőmag került. Olyan tekin­télyéé gyarapodást jelent e® igy az egyes gazdára nézve, valamint a nemzeti vagyonban is, hogy in­nék nagy fotatoseágára tekintettel, a nemeeÉtett bú­za-vetőmag hosonÉteMft, nuodenütt ott, ahol terme­lésének teőfettéteiei nnegvaoneJk, — terjesarteai keffl. A memesBott búzát azonban nemcsak ac jelemaá, hogy többet terem, de az is, hogy a termése jobb minőségű. A magja nagyobb és szebb, súlyosabb. De Sri van terjesztve olyan tulajdonságokra nézve fis, melyek sók előnyt biztosítanak. Ilyen tulajdonsága ac te, hogy karábbaa éri fajtái te Tannak, mely tu- tejdionság értéka abban ál, hogy snáraoságra hajló vMében nem noral meg a magja, mi vei. már • ■ngy AoRóaAg beáBte efifitt hetewdteek. Acn te ki TNB ScOMPy lKUKBuffnl wtDR.fla(yVw Tttlj’ÖSZSV^, XK^y a ssáraaeáget, ktMnösea a tavasait, jobban bírja, ntety tteejdoonág onnan voa, hogy a gyökőrart esőé éi m&yne fartól, afaoá a ■edveaeéget jóiban meg- tetejji- Ki van fienyéertve nmlmwn mánden aemo- ■Ihett A^te aa arftebb malmára te azért hogy ae dőljöai meg olyan könnyen. így nem Uoéeft meg m érteiben te e nonda sem hstaknasodheá st annyim n#a. De ki van teoyánt've srtinMsii itefamemtyi bnsaáajta a ronda elleni eUentálIásra te, meiy ve- eaeriefimes brraábetegség el8)en csak m m egy fegy­ver van a gazda kezében, hogy ennek a betegség­nek eüteraálló fejtet terméért. Vannak olyan neme- eÉbett buzafajták fis, melyek iníkáibb ikörtöttehlb, míg mások inkább könnyebb term észetű talajóikra valók, bogy igy ímegLegyen a lehetősége anmafc, miszerint ikűIönlbÖBŐ talajviszonyok közt gazdálkodóik, a* 6 telatvfimouywkwafc megfelelő buzaféóét, a sSkenre való kilátással terme/Uhosenck­Nemesített búza-vetőmag alatt tehát azt kell ér­teni, hogy a mag bizonyos s*aks*crü beavatkozás folytán iij és pedig értékes tulajdonságokkal tett felruházva, olyanokkal, melyek azt értékesebbé, be­csesebbé, nemesebbé tették. A belőle fejlődő vetés egészségesebb és szebb, a termés pedig jelentéke­nyen nagyobb, vagyis végeredmőnyébe® az ilyen vetőmag használata nagyobb jövedelmet hoz. Ezen kiváló tulajdonságokat kizárólag nemesibé&- &el foglalkozó szakemberek éveken át tartó, rend­kívül türelmet és nagy megiíigyelöképesBégeit igény­lő munkája hozta létre úgy, hogy vagy a közönsé­ges búzák közt talált jobb egyediket válogatták ki s azokat éveken át addig tenyésztették külön, imig tulajdonságaik állandósultak, vagy úgy, hogy több­féle búzát keresztezték egymással, moly úton új­fajtát létééKettek olyant., moly a kívánatos tulajdon­ság okkal rendelkezett. A nemesített búza sikeres tormefliésénok azonban bizonyos előfolitéioled vannak. Az egyik és pedig igen fontos előfeltétele az, hogy a eok nomeefitett fajiU közűi azt kell ktiválasz,tani * gazdának, amolynik az ő viBeonyui közé a legjobban. bolBnlk. Ezt úgy ál- lopwthiatja meg, ha .hasonló éghajlafi és tafejviszo- nyók iközt lévő gazdaságból hozat 2—3 fajtát, a ne- ímeaáibett vetőmagból és %—1 holdas paircelilálron termesztve próbálja k.i, melyik váJdik be nála Ijeg- jobban. A másik és pedig különösön fontos fetté­tel* a termeiéei elkennek az, hogy a gazda a neme­sített búza alá a talajt jól művelje meg ás azt irtáttó és műtrágyával jő erőben tartsa azért, hogy a ne­mes növényitek legyen miből feftépditenfe as 6 na­gyobb testét. Szóval m 6 nagyobb igényét eiégtlm ki. Arra fa Egyetemmel kell tenni a nemesített bú­zát termelő gazdának, hogy nemesített búza vető­magja ne keveredjem ©1 idővel más, közönségesebb bura-vetőmaggal a magtárban, mivel igy értékéből veszít. A búzában különösem nagy kárt okozó kő- üertJg elten pedig a jól bevált „Porzot*‘ csávázó ezer használat* ajánlatos. HenWisrtett bnoarvetthnagot tíbrétó mánőaégfctwi áJWt «)S BerchMdt Káamér, aki m 6 mehé* tnöve- fiett talaján a „haÉvani nenteettett buartbőt*4 katasrt- Táffls troManként, óvek óta 13—14 q-t álHt *95, szem­ben a közönséges bura 7—8 q termésével. A terme­sei helye Nagykáaanér-Vá3ry Kortnuhr, postája és veanáj* Le^Jichánj LegyenyeriACsómflriByi) Eloldó nemesritett búzából 10 vaggon ál a vevő- közönség leudefcozéfaéire. iMáMH É, a -0.0- |_1 A litert II ^ I Vji ttuBopövaWut'l W WU U 3aI*0^ii*cR^S^3 i^u* mégis ■Ét ttoméi AAmássy BA Garanyton, melymeftc pos­tája öpor prt Tnelbkove, vasdtálfflomása Upoe vagy Te^^ina—Miiiwiliini.y, esrtSeg Trebisov. Rg a bora Lo- eaooorói a Sesfessy BÓte gazdaságából száirmtartk, ahol art Venemy Lajos volit tenáibváinyom kiváló W- kiásmoretességgwl nemesítette. ESadó bolőle 6 vá­gón. Aj* ára ezen. buzaiféOéikinok ac: mélyet a 79 ikg.-os búzáira a pozsonyi tőzsdéin, a áaáillibáe napján jo­gyennek, molyhec unég 20 százalék fői ár járu l a vevő zsákjában, »b feladó állomás. Hatalmas sikere volt a „Hanza" első vidéki nagygyűlésének Dunaszerdahelyen DuJia«»©rdah oly, augusztus 2. A ,,Hanwi“ ax idén először tartotta meg kongresszusát a periférián. Dumaszerdahelyet választotta ez alkalommal eleönek, aihol a kongresszus a Kázmér-féle vendéglő hatal­mas termében a legnagyobb siker jegyében folyt le. Majdnem 1000 szövetkezeti tag jött el. Nemcsak a Csallóköz minden tájáról, de még az Ipoly és Garam mellől, is ott voltak a kiküldöttek, hogy bizonyságot tegyenek szö­vetkezeti hűségükről. Knthy Géza dr., a ..Hanza" elnöke nyitotta meg n,agy éljenzés között a kongresszust. Tisztán áll előttünk a program, — mondotta többek között — nekünk magunknak kell magunkon segíteni s ezt a munkát tovább is folytatni fogjuk. Kezdtük a fogyasztással, foly­tatni fogjuk a termeléssel és a termények ér­tékesítésével. Bejelenti, hogy a likőr gyártása is engedélyezve van már s ezzel sikerülni fog a burgonyatermelést védeni és értékesíteni. Üdvözölte végül az Ustredné druzslvo kikül­dött igazgatóját, Kukucsa urat. ►Siposs Érnő főellenőr felszólalásában bizto­sítja Csallóköz nevében a .,Hanzát“, hogy min­dig hü tagjai lesznek a csallóköziek a szövet­kezésnek. Várady Béla, a „Hanza“ a! elnöke, kossuthi plébános szólal fel azután. Szövetkezeteink nagy része — qgymond — gazdákból, földmű­velőkből áll, azért kitűzött célja a szövetke­zetünknek a gazdakérdéssel is foglalkozni. A gazdasági statisztikai hivatal kimutatta, hogy tavaly gazdatársadalom az alacsony ár miatt 30 milliárd koronával kevesebbet kapott. Ez egy elveszett háború, egy végzetes csata. En­nek a nagy veszteségnek okait ismerteti, majd fölteszi a kérdést: Mi ezetk után a teen: dó? 1. A gazda ne termeljen egyféle szemű gabonát, hanem térjen át az okszerű gazdál­kodásra és kevesebb búza mellett több ta­karmányt termeljen az állattenyésztés és hiz­lalás céljára. 2. Terményeinket magunkuák kellene feldolgozni. A cseh és német gazdák­kal szemben e téren háttérbe szorultunk, mert-azok az árpát és burgonyát szövetkezeti szeszgyáraikban dolgozzák fel. A sok kisgaz­dának is el kell hagyni a régi maradi rend­szert és szövetkezésben kell keresnie a bol­dogulását. A szövetkezés eszméje másf él szá­zados eszme s nem kell mást tennünk, csak a külföld példáját, a svájciakét és a némete­két követnünk. A gazda társadalom bajainak egyik főforrása az is, hogy amikor drága volt a búza, drága földeket vettünk, szép házakat építettünk, sőt az uj divatot is beengedtük családunkba. Az adósság most nagy s azért mindent félre kell tennünk, ami felesleges s drága, addig, amíg adósságai' gazdanépünk ki nem fizette. A 3. teendő a legnehezebb. Mindenki szervezkedik, csak a gazdák nem szervezkednek, hanem Pató Pál módjára be­szélnek: ihejih, ráérünk arra még. A világ gazdái nem szervezkednek. Hol kell nekik szervezkedniük? Csak a szövetkezetben. Ez az egyetlen eszme, amely ma is intaktan áll. Tagjaiktól nem kér semmit, hanem még ad: osztalékot és vásárlási visszatérítést. Minden­ki lépjen be tehát egy szövetkezetbe s min­den szövetkezet csatlakozzék a központhoz, hogy legyenek népünknek generálisai, akik 17 a mai nebér. ga®da«ági (helyzetben őt vezea sék. A beszédet a kongreesxuj tagjai szűnni nem» akaró lelkesedéssel fogadták. Utána Va/rjn Ferenc mondta el 8tark Sándor alsószeli igaa­ga tótan itó versét: „A szövetkezésről'1. Majd Szabó Ferenc vágsellyei gaxda „A falu és a szövetkesée" cimmel tartott tamrieágos elő adátL A tthw&eaŐ nőnek Nagy Fémno, « )rEL«o- mu igatgatoja volt, oki a hitel kérésről be sxélt. Népűnk — úgymond — nagyon drágán tud csak pénzhez jutni s ezért jogos követe- lé süük, hogy a mi hitelszövetkeze tőinket is lássák el kellő pénzzel, hogy az népünknek olcsón adhasson hitel*. A központnak 1 mil­lió 700 ezer korona felesleges pénze van. Eb­ből kérőnk mi is, hogy a történelmi országok nyoméiba léphessünk. A „Hanza" központban mórt megalakult Központi H itelszövetkezM karöltve akar eljárni éhben as ügyben a többi hitelszövetkezetekkel. Lénáid Boldizsár alsőezeH gazdalegény szavalja el ezután „Tudjátok-e, mi a szövetke­zés?" cünü veraet. Ma<jd ipedig a „Hamsa" uj- ság szerkesztője tárja a kongresszus elé a „Hanaa" hivatalos lapjának ügyét s annak fontosságát. Végűi Stark Sándor Igazgaitőta- nitő, a ^anza" igazgatósági tagja beszélt a szövetkezés nagy fontosságáról. Nagy tetszés­sel fogadott beszédét és határozati javaslatát a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta, mire az elnök a kongresszust bezárta, a. f. a legjobb* A Nemzeti Bank hórégi jelentése, A reébszlovák Nemzeti Bánik ma adta ki a juillius 31-íki áílllapólra vonatkozó jelentését. Eezerínt az aranykjésztot 33 miUftó 784.000 koronával 1.414,112.000 koronáira eanolkedett. A kűltföldi követeléseik és a vailntakéez- tetek tiéteiie 38,128.000 koronával ősökként ée jelen­leg 2.068,301.000 koronát tesa Irt Az egyéb készle­tek össze go 19,91.000 'korona. A váltó eszkompt 10 imilldó 926.000 koronával 329,543.000 koronára emel­kedett, miig az értéOqvapiiretszkomipt 5,000.000 koro­nával 9,323.000 koronára csökkent. Az álamijegy- adóeeág jelenleg még 3.324,394.000 koromíi. Egyéb akttvák 358,071.000 koronát fesznek ki. A pássaiva- tételdknól a tartalék álláp 771,086.000 koromé Via 6 milliárd 897,144.000 koroDáTa emoJkedett. A bank- jegytorgaijom 829,194.000 k< - órával 482,205.000 koronára csökkent. Az aranyfedezet 46.1 százalék. A kereskedelmi kamarák a magánautóbusz­vonalak létesítéséért. Számos kereskedelmi ka­mara ismételten panasz, tárgyává tette a keres­kedelmi minisztériumnak azt az eljárását, bogy ez nem szívesen ad engedélyeket autóbuszforga- lomra és hogy az iparhatóságok túlságosan nagy súlyt helyeznek arra, hogy az uj autóbusz- vonalak a vasútnak konkurrenciát ne okozza­nak. Ezek a kereskedelmi kamarák most a prá­gai központjukhoz fordultak azzal a kéréssel, hogy ez interveniáljon a központi hivataloknál az autóbuszvonalak iránt benyújtott kérelmek jóakarata elintézése érdekében. A cukorrépa állása Szlovenszkón, Szlovén - szkó répatermő vidékeiről az utóbbi napokban a répaültetvények javulását jelentik. A javulást a múlt betek nagyobb csapadéka idézte elő. Ez a javulás azonban nem olyan nagy, hogy a. cu­korrépa helyzete jónak, volna mondható. Amennyiben a csapadék még tovább is meglesz, úgy remélhető, hogy a javulás is erősebb lesz. Némi élénkség mutatkozik a bőrpiacon. A bőrpiacon, különösen a finomabb bőrök piacán, az utóbbi, időben a helyzet némileg megjavult. Különösen a felsőbőr iránt mutatkozik nagyobb kereslet, de a marhabőrök is jobban fogynak. Jelentős a kereslet a nehéz talpbőrökben fis, sőt az olyan nagy, hogy a gyárak alig tudnak eleget tenni a. váratlanul jövő megrendeléseknek. Az árak lényegükben nem változtak, az inkasszó a. hónap végén még kevésbé volt kielégítő, mint, régebben. Némi élénkség mutatkozik a bőröndös szakmában is. NEW-YORK-ba és KANADÁ-ia 1 Eipresshajok indulása Cherbourgbol e$ Havre-bol; | AQUITAJN1A . m*. «. CARONIA . . . aug. 16. I LANCASTR1A . 9. ALAUWA . . . .**. 16. I ASCAMIA . . . u* 9, MAURETANIA tm*. 23. BERENG ARI A 14. TUSCAN1A , . ««. 23 I Taonlmány- él kéJ»l»*A*ok. Vllíjhjríll utak. F«lrilágo<*Má*okk«l *e)t**4tm díjnienl«*ei! azoljjii n CUNARD LENE Fraha II, Václavské náni, 58 Ttlttíon! 27501 TáTirat: Canartl Prah* a cipőnek ■BiHaaBnHDnBBBaB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom