Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-31 / 198. (2419.) szám
s 1930 augusztus 31, msárrnap. Megvan a kifogástalan uj iskola, de — nem engedik meg kenne a tanitást A magyarbéii magyar tanitásnyeivü róm. kát. népiskola hiteles története dák közé jutottak, oLzíiliöttak é& az állampolgársági tortúra során toloneházha jutva, tényleges gonosztevőkkel kerültek össze, maguk is a bűn lejtejére tévedtek. — Ezt akartam a kongresszus tagjainak elmondani és arra akartam őket kérni, hogy fogadjanak el egy határozati javaslatot, amely szerint a kongresszus kívánatosnak tartja az állampolgársági probléma becsületes és humánus megoldását, hogy ezzel is csökkenjen a bűnösök száma és hogy legalább egy olyan okot küszöböljenek ki, amely bűnbe sodorhatja a dolgoző társadalom tisztességes tagjainak egy részét. Továbbá azt akartam indítványozni, hogy ezt a javaslatot határozatra való emelkedése után juttassa el a kongresszus mindama államok kormányának, amely államokban az állampolgársági kérdés még közmegelégedésre nem intéződött el — A kongresszuson formai okokból nem kerültem szóhoz, de remélem, hogy a hontalanok problémájában kialakult nézetemet módom lesz a Prágában -összegyűlt kiváló króm inai isták n ak megfelelő módon tudomására hozni. — Az állampolgársági kérdésben megkezdett akciómat pedig tovább folytatom s nagy örömömre szolgál annak a ténynek a megállapítása, hogy a cseh főváros közéletében nagy szerepet játszó számos egyesület már meggyőződött a probléma megoldásának szükségéről és munkámban teljes erkölcsi súlyával támogat. Ternyei László. A VÁDLOTTAK PADJÁN Szán: A beregszászi kerületi bíróság. Komoly tárgyalási terem. Személyek: A tekintetes büntetőbíróság. Biró, ügyész, ügyvéd, fogházőr és vádlott Hosner biró tárgyal. A vádat Walia főügyész képviselt A védelmet Simon Mózes dr. látja et A vádlottak padján pedig egy tízéves gyermek fii. Kissé maszatos. A komor terembe becsifian a napsugár. Fölolvassák a vádiratot K. Pistát, a tízéves gyermeket, a törvény lopással vádolja. Gazdájától, egy mezőkászonyi pékmestertől rendszeresen lopta a lisztet. Sőt, néha pénzt is. A vádirat föíolvasása után a biró megkérdi a vádlott ót: — Bűnösnek éned magad? — Nem. — Loptál? — Loptam! — Akkor bűnös vagy... S lassan kibontakozik a kis Pista nagy bűne. A vádlott szép sorjában elmondja, hogy a gazdája szomszédságában laktak János bácsiék. Nagy család volt. Kilenc gyerek. János bácsi hirtelen meghalt A gyerekek, meg az asszony kenyér nélkül maradtak. — Tudtam, hogy nem szabad lopni — mondta a vádlott —, de láttam, hogy szegényeken non segít senki, hát élt ártottam őket Amit lehetett, összeloptam. Gondoskodtam róluk. A tanuk, a sokgyermekes asszony, meg a gyermekei is bizonyítják, hogy Pista nemcsak lopott nekik, de a saját kis, filléres keresményeit is odaadta. A megkárosított gazda szigorú büntetést kér. A vádlott sírni kezd ... A biró megkérdi: — Lopnál még egyszer? Pistnka sir. Látszik rajta, hogy lefkibarcot viv és inkább könnyezi, mint kimondja: — Ha muszáj lenne, igen ... Az ügyész megtartja a vádbeszédet. Látszik rajta, hogy nem szívesen vádol. Pistáról letükröződik a nagy elhatározás. Beszünteti a sírást, igyekszik igazi vádlott lenni és erősen fölfigyel ügyvédje védőbeszédére. A pörbeszédek után a bíróság visszavonul. A kis vádlott védenceiből a hallgatók soraiban kitör a hangos sírás. Pista hátraszól hozzájuk: — Viselkedjetek rendesen, ne féljetek. Mire a biró visszatér és fölolvassa az Ítéletet, a kis tízéves gyermek vigyázz-áflásban, emberré nőve, hallgatja végig. K. Pistát a bíróság bűnösnek mondja ki, de az enyhítő körülmények figyelembevételével csupán dorgálásra ítélik. A vádlott és az ügyész az ítéletben megnyugszanak, a tárgyalásnak vége ... S a komoly férfiszemekben megcsillan a könny .... —j— — El akartak lopni egy repülőgépet. Páriából jelentük: Példátlanul álló repülőgéplopást ki®é- mlték meg kedden délután a lebourgeti repülőtéren. A 6tartmezőn már indulásra készen állott *gy kétfedelű angol utasszállító repülőgép, amely Londoniból érkezett é« angol rn.ilil.iomosokat vitt a Riviérára. Az utasok még nem szállottak fői a gépre, a motorok azonban már berregtek óe a mechanikai; már hátrament a hangárba, hogy hívja a pilótát. Ebben a pillanatban egy ismeretlen férfi került oíő a hangár mögül, felugrott a pdló- tá.üléebe ée megindította a gépet, ügy látszik, nem lehetett teljesen tisztában a műszerekkel, mert alighogy a repülőgép felemelkedett a föld- ről ^megingott az egyeneuly és a gép eem kezdett. Az ismeretlen tolvaj ekkor mintegy tiz méter m agaeeágból kiugrott a gépből. Szerencsésen talpraesett ée elmenekült. A mozgásban lévő repülőgép nekirofhanít az egyik hangárnak és teljesen darabokra törött. Az egész dolog rövid néhány másodperc alatt játszódott le s az első percekben senkieem tudta, hogy tulajdonképpen mi történt. A nagy zűr-zavarban a repüLőgépfolvajnak aikerült megszöknie. Az angol légiforgalmi vállalat kára igen nagy. Pozsony, augusztus SO. Nemrég beszámoltunk az alsőgyör&di róm. kai. népiek óla hányattatásáról és most ismét egy kirívó esetét ismertetjük az iskolapolitikának. Magyarbélnek — ennek a magyar községnek — három tanítóval bíró jól látogatott katolikus népiskolájára is rájár a rúd. 1928-ban a pozsonyi iskolaügyi referátus elrendelte az iskola fejlesztését, valószínűleg abban a Íriszemben, hogy anyagi eszközök hiányában az egyház erre nem lesz képes és így majd községi vagy állami iskolát kell létesíteni. Miután a fejlesztés érdekében késtek a lépések, csakhamar megjött az első intés, majd 1929 februárjában a második. A késedelmet az okozta, hogy változás állt be a plébános személyében és uj iskolaszék alakult. Miután ezt az egyházi hatóság megerősíti, elsimulnak — legalább látszólag — a bajok. Az iskolaszék elhatározza az iskola fejlesztését, a galántai járási hivatal hozzájárulásával kijelölik az uj iskola helyét községi területe® és a nagy szombati építészeti hivatal elkészíti az iskola tervrajzát. Ekkor ujabib nehézségek támadnak. A magyarbéli kegyur, aki viselni tartozik az uj iskola anyagi kiadásait, vonakodik azokat vállalni. A járási hivatal 1929 augusztusától kezdve ódázza az ügyet és csak ez év márciusában történik oly döntés, hogy a kegyur köteles az uj iskola építésének költségeit viselni Nyilvánvalóan nem az egyházközség veit az oka a késedelemnek, 1929 októberében mégis ismét intés jön az iskolai hatóságtól. Bár a kegyur marasztalása még nincs kimondva, 1929 novemberében leteszik az iskola alapkövét A járási hivatal cB&ntését megfellebbezi a kegyur. Az országos hivatal kimondja erre, hogy a kegyur iskolafenntartó kötelessége csak a meglevő iskolára vonatkozik, de n*ra a községi telken épülő uj iskolára. (!) Erre az iskolaszék ez év májusában lerom- boltatija a kifogásolt régi iskolát és gnnak helyé®, egyházi telken megkezdeti egyemeletes, négy tantermes uj iskola építését. A községben mindenki büszke örömmel tekint az épülő uj iskolára, amely mindenképpen alkalmas lesz arra, hogy a község kis diákjainak második meleg otthonává váljék. Serényen folyik tehát az építkezés és ekkor lecsap a derűs égből a villám. Junius 22-én rendelet érkezik az iskolaügyi referátustól. A rendelet megvonja az iskolától a nyilvánossági jogot és megszünteti államsegélyét. Az iskolaszék mégis folytattatja az építést és ma a tetszetős külsejű, a pedagógia és higié* aia minden követelményének megMelő uj iskolaépület kapni nyitva állanak — várják a diákok vig és hangos seregét, akik elé azonban tilalomfát akar állítani a felsőbb iskolai fórum. A község természetesen megtette ez ellen a tilalom ellen a megfelelő jogsegélylépéseket, mert a község minden lakosa tántoritha- tatlanul ragaszkodik a katolikus magyar iskoláihoz, amely anyagi nehézség leküzdése után és súlyos áldozatok Arán támadt most fel tökéletesebb alakban. Szinte érthetetlen is, miért ne lehetne Magyarbélnek továbbra is katolikus magyar népiskolája, miért n« segélyezze azt az állam, mikor ez az uj iskola minden előírásnak megfelel? Mint mondják — Gáspárok állami tanfelügyelő terveit keresztezi az uj iskola, mert 6 nem barátja a felekezeti iskolának és községi iskolát akarna látni. Magyarbélen kerestet is ilyen részére helyiséget, holott a tanév megnyíltára készen áll az uj katolikus népiskola, nem kell tehát más népiskola. Alig hiunők, hogy az iskoLaiügyi kormány tudna mindezekről és helyeselné alantasainak ily eljárását! Mert hiszem hivatalos helye® csakis örtrksi kellene annak, ha valahol egy egyházközség áldozatkészen építtet uj iskolát és minden ilyen törekvést támogatni kellene. Ha ennek ellenkezője történik, úgy az minden, csak — nem jó iskolapolitika. (A. L. dr.) rozéknak, de .magánosoknak is, küllőn taksát fizettek azért, hogy autóikat az ő lokáljaik előtt parkolják. Kis összeg jár a délelőtti parkolásért, az esti és éjszakai szereplés valamivel drágább és a báltulajdonos még magára vállalja a* autó mosatását is Sok veszteglő autó a legjobb propaganda, „da ist etwas k>s“, — mondja a berlini és ál- zsufoltság helyett tényleges látogatottság ax eredmény. Persze vannak lokálok, amelyek nem szóróinak rá az ilyen trükkökre. így például a Jonny’s Nlght Club. A Tauentzienstrasse közvetlen közelébe®, egy kis sötét uccában, ütötte föl tanyáját az éjszak kai Berlin most legdivatosabb hehye. Eredetileg — no, hogy is mondjuk csak — csak urak és pedig olyanok, aikük hölgy tár saságra nem is voltak kiváncsiak, látogatták a Joanyt — ahogy a berlini nevezi — és ex a renomé máris elég voüt ahhoz, hogy az „érdekes" mii jót kereső berliniek eszeveszettül fölkapják a Nlght Clubot. Ma már persze a karaktere megváltozott, jámbor házaspárok, elegáns hölgyek és gavallérjaik adnak itt egymásnak találkozót. A* eredeti közönség máé vidékekre húzódott, ahol kevésbé van kitéve a nyilvánosság kereszttüzének — de a renomé megmaradt és minden áldott este roskadásig megtölti a közönség a különleges szenzációkat. ígérő — de ígéretét meg nem tartó Jonnyt. Hogy ez a renomé unt jelent, azt bizonyítja Bérűn egyik leghirhedtebh éjszakai lokáljának, az EMorádónak esete. Itt férfiruhába öltözött nők éa női re hás férfiak gondoskodtak a főleg vidékről és külföldről ideseregleít idegenek idegeinek bizserge- tésérőL Estéxől-estére folyt a találósdi játék, hogy ki a férfi és ki a nő ée bár tévedések napirenden voltaik, végűi már olyan hirea&é éa népszerűvé vált az EWorádó, hogy egy helyett néhány nap óta már kettő van belőle. Tulajdonosai öesze- ve&ztek és Berlin egyik legfinomabb vendéglője helyén — ez is a nagy pleite áldozatául esett —■ megnyílt a második Eldorádó, ugyanazzal a névvel és jeléggel. Most folyik a harc, hogy melyik az igazi és különös pikantériaként közölhetjük, hogy a brr óságnak kafi majd döntenie ebben a fogas kérdésbe®. Ez persze csak egy sűrített jedeentés Bőrön éjszakai frontjáról. Egy hónap múlva már H tudja, hány újabb lokál születéséről lehetne irrai és hány régiről, megfogalmazni a nekrológot. Választások — ugyan kérem! Berlin Westeijét sokkal jobban érdekli a két Eldorádó harca, a kávézsákok és a fekvőszékek, a mozgólépcsők, amelyeknek föl- és legőrd ütése Berlin életének szimbóluma. Ráskay Ldsrfó. Egy igazi, amerikai méreiii íaboraíórmm A tudomány ée a technika öeeBekapcsolódAsfeiak, kölcsönhatásénak legszebb tomijelei azok a 'tábora- tóráuimiok, amelyek a nagy techniiifcai vállalatoknál toeletkeBnek. A német Farbemindustrie, a jénai ZeáBB-miüvék régi laboratóriumai a tudományt és a technikát az utolsó 25 év al<att mérhetetlen kincsek el gazdagították, az amerikai Béli-társaság laboratóriumában működők száma 3000 köriül van és jóformán napról-napra uj tudományos és technikai eredményekkel lepik meg a világot. Már-anár azt mondhatjuk, hogy a természettudományi és technikai kutatások székhelyeivé lesznek ezek a laboratóriumok, mert az egyetemi és műegyetemi kutatóintézetek anyaga eszközeik fogyatékossága miatt nem tudnak majd versenyezni velük. Most az a hir érkezik Amerikából, hocrv még az eddiigii méreteket is messze felülmúló uj kutatóintézet létesül a pitts- burgi Westinghouse Electric and Manufacturing társaság technikai vállalataival kapcsolatban. Olyan elektrotechnikai laboratóriumot létesfitelnek, melynek költsége 1 millió 500.000 dollár. Ebiben a laboratóriumban a kísérletezés oéflljaira olyan generátorok lesznek, amelyek egy 10.000 lakosú városnak elektromos energiával ellátására is elégségesek lennének. Különös súlyt helyeznek az elektromos -szigetelők kutatására, tóért tudvalévőén a magasfeszültségű áramoknál a legtöbb zavar és a legtöbb srercaMsétleneég éppen a snigetelők tökéletlenségei folytán AB eóő. Hogy az anyagokat az 6 szigetelőkép ességeikre kipróbálják, mesterséges villámokat fognak éSőállMtami. A gépek rendszerint ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, de még eddigelé exakt módszerekkel nem tanulmányozták, hogy a különféle meteorológiai viszonyok (tnánő hatással vannak a gépekre, különösen a szabadban működő gépekre. A pittsburgi laboratóriumban mesterséges esőt, nyári meleget ,télá hideget létesítenek, a napfény hatását vizsgálják, szóval a legkülönbözőbb időjáráel viszonyoknak vetik alá a gépet, hogy tsnufluiányxxi;- zák, mikén t reagál az időjárás viszontagságaira és hogy kitalálják a meteorológiád vniraonyokmk legmegfelelőbb anyagokat és szerkezeteket. Egy másik teremben a légköri viszonyokai tudják változtatni: a levegő nyomását, InőmérexSklletét, nedvességtartalmát etb., hogy e körülmények befolyásét tanulmányozzák. Bizonyára itt is ezrek fognak dolgozni, hogy a tudomány eszközeivel teremtsék meg n technika uj világát. De bizonnyal a technikai haladás uj meg uj világot vet magára a tudományra is. Ilyen kölcsönhatás jellemzi a huszadik szárad techmi'kját, ha a kellő anyagi és szellemi erők állnak a reodc'lkeoaéséene. Kávézsákok, fekvőszékek, mozgólépcsők: a berlini szórakozások legújabb szenzációi Jelentések Berlin éjszakai frontjáról — Exotihumok a lokálok kozott — A „pleite“ réme és az örökös változás Bérűn, augusztus 30. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Berlin az örök mozgás, az örök változás városa. A legkevésbé konzervatív a metropolisok közül. Egy év alatt mindent megun és újat kivám A legnagyobb siker nyomában a legnagyobb bukás jár. Ideges mohósággal vágyódik uj szenzációk után. Mindenben. Néhány standardlokálon kívül, melyeknek évtizedes hírneve szezonról-szezonra csábítja és vonzza a Berlinbe özönlő idegenek ezreit, a német főváros éjszakai élete a folytonos mozgás jegyében áll. Ezen a téren a divat talán még gyorsabban változik, mint a hölgyek toalettjeánél. Az okos üzletember a legnagyobb siker idején alakítja át üzemét, ha neon akar számos kollégája sorsára jutni. A múlt szezon folyamán húsznál több uj szórakozóhely, nagy etabliseement, ragyogó lokál tárta föl kapuit. Egy-két hónapig majdnem mindegyiknek bejáratánál ott büszkélkedett a tábla: „Túlzsúfoltság miatt zárva." És ma? A húsz közül tizenkettő „plelte". Tönkrement, lehanyatlott, elvesztette vonzóerejét, kétiyszeregyez- ségbe, vagy csődbe került. ..A gazdasági viszonyok ...“ mondják a bölcs közgazdászok. Nem így van. Berlin mindenről a világon lemond, csak a szórakozásáról nem. Berlinben senki sem tud otthon ülni. Az éjszaka csillogása, ritmusa gazdagot és szegényt, polgárt és munkást egyaránt az uccára. vonz. A berlini éjszaka, ellentétben a pádéival, valóban a berlinieké. És ha tizenkét nagy szórakozóhelyet halálra is ítélt a közöny, ez csak annyit jelent, hogy a megszűnt tucat, helyett egy újabb tucat virul föl — én egy esztendő múlva újra kezdődik az egész. A centrumban forradalmat jelentett a Kaffee Moka-Efti. Mozgólépcső, állandó zene, postahivatal, gép irő&zoba és fodrászhelyiség, boltok, és százféle más attrakció egészítette ki a berlini publikum szenzációéhs&gét. Alighogy a Moka-Efti kény- szeregyozségbe került, két sarokkal odébb, az Unter den Liliden és a Friedriehstrasso sarkán még hatalmasabb méretok között, még több attrakcióval, még többféle helyiséggel ragyogott föl az ujjáalikotott Kaffee Köriig. A mozgólépcső — dernier eri Berlinben — itt sem hiányzik. Négy házon keresztül húzódik ez a kávéház-város, amelyben az olcsó bűidétől kezdve a drága íuxusvendéglőig mindent megtalál a berlini. Itt a gigantikus méretek, ezrek találkozsa hódit — a Kurfürstendammon egy uj és néhány hét óta képzelhetetlenül fölkapott kávéházban az exótikum. Az orosz divatot a magyar követte — most Délameríkáé a dicsőség. Kávézsáikok, hordók, rikítóan élénk szőnek, egyszerű, könnyű bútorok fogadják a vendéget, egy bungalowot ültettek át a Kurfüratendamm kellős közepébe és a western kávéházi publikum jobban érzi magát a kávészsákok között és a kávézsákokon, mint, a régi lokálok bársonyos székein. A főattrakció azonban az első emelet, ahol ülőalkalmatosság helyett — csak a fekvőszék szerepel. Este a fekvőszékek bárhangulathoz nyújtanak kényelmes keretet, délután néma csönd honol: ebédutáni (sziesztájukat most itt. végzik a mondáin berliniek. Egy csésze kávét isznak, aztán elkeverednek a fekvőszékeken és szundikálnak, mint, a strandon, vagy a szanatóriumban. Persze nyitás óta zsúfoltak a kedélyes kis szobák, a fekvőszékeknek máris kifejlődött állandó törzsközönsége, mely féltékenyen vigyáz jogaira. Valamivel le jobb a, Kurfürstendammon a híres modem müvésztársaság, a berlini „Sturm" tett uj kísérletet-. Eddig a kávézás volt a, fontos, az olvasás csak kellemes mellékkörülmény. A Sturm ízléses képekkel és szobrokkal ellátott olvasótermet rendezett be, amelyben 50 Pfennigért az összes irodalmi és művészeti folyóiratok, revük és magazinok, külföldi lapok megtalálhatók. A szellemi élvezeteken kívül még egy csésze kávéban, teában, vagy htisitő italban is részesülsz. A lokálok konkniTcncíájának furcsa hajtásai teremnek. Tgy például egy törvényszéki tárgyalással kapcsolatban kiderült, hogy a. kurfiirsien- dammi szórakozóhelyeik tulajdonosai autófuyaawaMCMCiá—o—■aawi^—ib'ii n w 11 w——nm
